2003. évi CXXVIII. törvény

a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről[1]

Az Európai Unió egészére kiterjedő közös közlekedési stratégia megvalósításában kiemelt szerepet kapott a Transz-európai Közlekedési Hálózat. Az Európai Unióhoz való csatlakozás gazdasági-társadalmi követelményként állítja hazánk elé az egységes európai közlekedési hálózathoz való kapcsolódásunkat, a hazai közúthálózatnak a hazánkat érintő pán-európai folyosók mentén történő fejlesztését. A hálózatok kiépítése, nyomvonalvezetése és működtetése a gazdaságpolitikai és területfejlesztési elképzelések megvalósításának eszköze.

A Transz-európai hálózatokhoz megfelelő színvonalon kapcsolódni képes közlekedési hálózatnak a lehető legrövidebb időn belüli kiépítése, az országhatárokon is átnyúló regionális együttműködés fejlesztése, a szomszédos országokkal való kapcsolatok elősegítése, a regionális fejlettségbeli különbségek csökkentése, a hátrányos helyzetű térségek elérhetőségének javítása, a kiegyensúlyozottabb térségi fejlődés elősegítése, valamint a belső gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. § (1)[2] Az állam feladata az országos közúthálózat tervezése, fejlesztése, igénybevételének szabályozása, továbbá az országos közutak fenntartása és üzemeltetése. A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése fontos közérdekű és közcélú tevékenység.

(2) A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésében közreműködő egyes szervek és személyek feladataikat az általános szabályok szerint, de az e törvényben foglalt eltérésekkel kötelesek ellátni.

(3)[3]

2. §[4] E törvény rendelkezéseit

a)[5] az 1. számú melléklet szerinti autópályák és autóutak, valamint azok csomóponti elemei (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi utak),

b) a gyorsforgalmi utakkal egy beruházásban megvalósuló közutak,

c) a gyorsforgalmi utak csomóponti elemeihez közvetlenül csatlakozó bekötő- és elkerülő utak, továbbá

d) a gyorsforgalmivá fejleszthető országos főutak tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint tevékenységekre kell alkalmazni.

2/A. §[6] E törvény alkalmazásában:

1. hosszú távú úttípus: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 11/B. § (1) bekezdése szerinti Fejlesztési Programban meghatározott úttípus,

2. nagytávú úttípus: a Kkt. 11/A. § (1) bekezdése szerinti nagytávú tervben meghatározott úttípus.

II. Fejezet

Általános szabályok

3. § (1)[7] A gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges pénzeszközökről - a központi költségvetésből a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében, valamint más fejezetekben az e célra megnevezett fejezeti kezelésű előirányzatokból biztosított pénzeszközökből, illetve a magántőke bevonása alapján rendelkezésre álló forrásokból - a Kormány gondoskodik.

(2) A költségvetési évre jóváhagyott források igénybe nem vett része lekötött maradványként a következő költségvetési években is igénybe vehető.

(3)[8]

(4)[9]

(5)[10] A gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges pénzeszközök felhasználása során az építtető saját döntése alapján jogosult a megvalósítás költségeibe beépíteni az előkészítés és megvalósítás során ismertté vált régészeti lelőhelyek megelőző feltárási költségeit, valamint - korlátozott mennyiségben és mértékben - a felszínre került, illetve feltárt egyes, a feltárás helyén jellemző régészeti leleteknek a létesítendő pihenőhelyeken történő elhelyezése költségeit is. Az építtető az adott beruházás teljes bekerülési költségének részeként a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerinti minimum mértéket köteles biztosítani költség-előirányzatként a régészeti feltárás céljára.

(6)[11]

(7)[12]

(8)[13]

(9)[14]

4. §[15] (1)[16]

(2)[17]

(3) Az építtető a végleges nyomvonal meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a nyomvonallal érintett közmű tulajdonosát vagy szükség esetén üzemeltetőjét (a továbbiakban: közműszolgáltató) arról, hogy az útépítés során mely közműszakasz kiváltása vagy fejlesztése szükséges.

(4) A közműszolgáltató - a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztésének kiemelt közérdekűségére tekintettel, az útépítés mint közérdekből megvalósítandó beruházás megvalósítása érdekében - a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a körülmények által indokolt mértékű - 30 napnál nem rövidebb - határidőt határoz meg. A határidő megadása előtt köteles a közműszolgáltató véleményét kikérni. A közműszolgáltató a véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított nyolc munkanapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit a közműszolgáltatónak megfizetni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és a közműszolgáltató kötelesek egymással tételesen elszámolni.

(5) Ha a közműszolgáltató neki felróható módon a (3) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási vagy -fejlesztési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a közműkiváltást vagy -fejlesztést nem megfelelően végzi el, illetve annak elvégzését vagy elvégeztetését megtagadja, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.

(6) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a közműszolgáltató tűrni köteles.

(7) A közműszolgáltatót a - közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben bekövetkezett - vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem terheli.

(8) E törvény alkalmazásában közműnek minősül: vízellátást szolgáló vezeték, szennyvíz-, illetve csapadékelvezetést szolgáló zárt csatorna, távhővezeték, földgázvezeték, elektromos vezeték, hulladékgyűjtő, illetve -kezelő berendezés, nagyfeszültségű villamos átviteli vezeték, szénhidrogén-szállító vezeték, bányászati célú vezeték, hírközlési vezeték.

5. § (1) A gyorsforgalmi út tervezése és építése - a jogszabályban meghatározott, hatályos területrendezési tervekkel összhangban - a miniszter kezdeményezése alapján indul meg.

(2)[18] A miniszter rendelkezésére az építtető közbeszerzési eljárás keretében kiválasztja a tervezőt és elkészítteti az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló műszaki tanulmányt, továbbá összeállíttatja az előzetes vizsgálati eljáráshoz - külön jogszabály szerint - szükséges dokumentációt (a továbbiakban: vizsgálati dokumentáció) és a területrendezési tervtanulmány dokumentációját.

(3)[19] A (2) bekezdésben megjelölt tanulmány és dokumentáció előkészítése során a tervező a környezetvédelmi hatósággal és érintett helyi önkormányzatokkal kapcsolatot tart.

(4)[20] A 9. § (1) bekezdése szerinti környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárásban a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében közmeghallgatást tart. A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatást az érintettek személyes megjelenése nélkül,

a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve

b) honlapon való közzététel útján

is megtarthatja. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt - így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket - is igénybe vehet.

(5)[21] A kiemelt közérdekre és a környezetvédelmi prioritásokra tekintettel a környezet és mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld), valamint a primer ásványvagyon védelme kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon a tervezés, engedélyezés és a megvalósítás valamennyi fázisában. Ennek érdekében a másodlagos nyersanyagok - elsősorban a pernye, kohászati salak, bányameddők, építési és bontási hulladékok - felhasználása a közbeszerzési eljárásoknál az erre vonatkozó előzetes szakértői vizsgálatok figyelembevételével, továbbá a hasznosításban érintettek (a felhasználandó anyagok tulajdonosai és az út építtetője) gazdasági együttműködése esetén írható elő.

6. §[22] (1)[23] A gyorsforgalmi útnak a vizsgálati dokumentáció és a területrendezési tervtanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és a gyorsforgalmi út számára legfeljebb két változatban kijelölt 500 méter szélességű területsávját (a továbbiakban: nyomvonal) a környezetvédelmi hatóságnak a környezetvédelmi eljárás során hozott határozatának véglegessé válását követően a Kormány rendeletben állapíthatja meg.

(2)[24] Az (1) bekezdés szerinti rendelet hatálybalépésétől az államot - föld esetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti más jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg az (1) bekezdés szerinti rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészlet tekintetében. Az elővásárlási jogot az állam nevében az építtető gyakorolja. A megvásárolt földrészlet és a gyorsforgalmi út létesítése érdekében kisajátítással megszerzett földrészlet az állam tulajdonába kerül. Az állam javára adás-vétel vagy kisajátítás útján gyorsforgalmi út létesítése céljából megszerzett ingatlanok vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak az ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben két változat szerepel és a kihirdetett nyomvonalak egyikére a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt megadja, a Kormány - az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően - a rendeletet a környezetvédelmi engedélyben meghatározott nyomvonal alapján módosítja.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben kihirdetett nyomvonal(ak)ra a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt nem adja ki, a rendelet módosításával vagy a rendelet hatályon kívül helyezésével és új rendelettel a Kormány - az (1) bekezdésben meghatározottak alapján - új nyomvonalat jelöl ki.

7. § (1)[25] A gyorsforgalmi útnak a 6. § (3)-(4) bekezdésében említett rendelettel meghatározott nyomvonalon történő megépítéséhez szükséges területet - ha a Magyar Állam a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlási jogát nem gyakorolta - adásvétel útján, illetve csereingatlan biztosításával (ideértve a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti csereingatlant is) kell megszerezni.

(2)[26] Ha a terület a 6. § (2) bekezdésében, illetve az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem szerezhető meg, azt ki kell sajátítani. A kisajátítási eljárást az építtető kérelmére kell lefolytatni.

(3)[27] A nyomvonal területének megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál.

(4)[28] A gyorsforgalmi út megépítéséhez szükséges területnek az (1) és (2) bekezdés, továbbá a 6. § (2) bekezdése alapján történő megszerzésével összefüggő fizetési kötelezettség fedezetét a Magyar Állam biztosítja.

(5)[29]

8. §[30]

III. Fejezet

A hatósági eljárás egyes szabályai

9. §[31] (1)[32] A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárásokban a környezetvédelmi hatóságnak a Kormány által rendeletben kijelölt országos illetékességű szerve (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2)[33] A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásokban köteles a Kormány által rendeletben kijelölt, országos illetékességgel eljáró szerv (a továbbiakban: közlekedési hatóság) véleményét kikérni.

(3)[34] A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatást a közlekedési hatóság és az építtető bevonásával teljesíti.

(4)[35]

10. § (1)[36] A környezetvédelmi hatóság hatósági állásfoglalásának kialakítása előtt - az útépítés közérdekűségére, a környezet- és természetvédelmi érdekekre, valamint az úthasználat előre jelzett gazdasági és társadalmi hatására is figyelemmel - egységes álláspontot és megoldási javaslatot ad a tervezéshez.

(2)[37]

(3) A környezetvédelmi hatóság az előzetes környezeti tanulmány tárgyában meghozott határozatát megküldi a miniszternek is.

11. § (1)[38] Az építtető köteles - az előzetes vizsgálat, a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában - a közművek üzemeltetőitől és az utak kezelőitől előzetes adatszolgáltatást kérni.

(2)[39] Az építtető köteles a közművek üzemeltetői számára, az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában, új nyomvonalas létesítmények elhelyezése és fenntartása céljából a megépítendő nyomvonalnak - a közút kezelőjével összehangolt - igénybevételét lehetővé tenni. Ennek érdekében a közművek üzemeltetőitől és a közutak kezelőjétől nyilatkozatot és előzetes adatszolgáltatást kérhet.

(3)[40] Az előzetes adatszolgáltatás keretében a közművek üzemeltetői és az utak kezelői 15 napon belül tájékoztatják az építtetőt az üggyel kapcsolatos adatokról, az ügyhöz tartozó tervekről, információkról és a vonatkozó jogszabályokról.

12. § (1)[41] A közlekedési hatóság az építési engedélyezési eljárás során együttműködik a környezetvédelmi hatósággal. Az együttműködés keretében az engedély kiadása szempontjából lényeges minden kérdésről tájékoztatják egymást.

(2)[42]

(3)[43]

13. §[44] Az ingatlanügyi hatóság a gyorsforgalmi út tervezéséhez, a terület igénybevételéhez szükséges ingatlan-nyilvántartási adatokat, a tulajdoni lap másolatát és az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát a kérelmező részére tizenöt napon belül adja ki.

14. §[45]

15. §[46] A környezetvédelmi és az építési engedélyezési eljárás során meghozott határozat elleni közigazgatási perben - ha a tárgyalás tartását valamely fél kérte - a tárgyalást a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított negyvenötödik napra kell kitűzni. Ha az első tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg - és a tárgyalás távollétükben való megtartását egyik fél sem kérte - az eljárást meg kell szüntetni.

16. § (1)[47] A 15. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a gyorsforgalmi út forgalomba helyezését engedélyező határozat elleni közigazgatási perben is.

(2)[48] A szakhatóságok, a közművek üzembentartói és az utak kezelői a helyszín közlekedési hatósággal együttes megtekintése után azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül nyilatkoznak arról a közlekedési hatóságnak, hogy a forgalomba helyezési engedély megadásának feltételei fennállnak. Ha a közművek üzembentartói és az utak kezelői nem nyilatkoznak, a hozzájárulásukat, illetve beleegyezésüket megadottnak kell tekinteni.

17. § (1)[49] Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben megjelölt gazdasági terület kivételével nem nyilvánítható beépítésre szánt területté

a) az e törvény hatálya alá eső, építési engedéllyel rendelkező gyorsforgalmi út tengelyétől számított 100-100 méter vagy

b) a Kormány által, a megvalósítandó gyorsforgalmi út számára rendelettel megállapított nyomvonalat, a tervezett csomópontokat, valamint jellemző hossz- és keresztszelvényeket tartalmazó dokumentációval (a továbbiakban: jóváhagyott tanulmányterv) rendelkező gyorsforgalmi út tengelyétől számított 250-250 méter

széles területsáv.

(1a)[50] Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a korlátozás a gyorsforgalmi út építésére kiadott építési engedély véglegessé válásával hatályát veszti.

(2)[51] A Kormány a 6. §-ban említett rendeletben - amennyiben a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik - az (1) bekezdésben meghatározottnál keskenyebb területsávot is megállapíthat. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti korlátozás a rendeletben megállapított területsávra vonatkozik.

(3)[52]

(4)[53]

(5)[54] A gyorsforgalmi utak tervezés előkészítési szakaszában az 5. § (2) bekezdésében rögzített műszaki tanulmányterv kötelező tartalmi eleme a költség-haszon elemzés, amelynek során a nemzetgazdaság szempontjából legelőnyösebb változatot kell kiválasztani megfelelve a versenyképesség és a gazdaságosság alapelveinek, mint kiemelt közérdekű célnak.

(6)[55]

(7)[56]

(7a)[57]

(8)[58]

(9)[59]

(10)[60]

(11)[61] Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 14. §-ában foglaltakra tekintettel, az (1) bekezdésben említett jóváhagyott tanulmánytervet az érintett települési önkormányzatoknak a - külön jogszabályban meghatározott - helyi építési szabályzataikban figyelembe kell venniük és amennyiben szükséges, azt a 18. §-ban említett kormányrendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a Kormány a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keretből biztosítja az önkormányzatok számára.

III/A. Fejezet[62]

Cél-kitermelőhelyek létesítésének, üzemeltetésének, megszüntetésének és hatósági felügyeletének különös szabályai

17/A. § (1)[63] Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak földművei (töltései) megépítéséhez szükséges ásványi nyersanyag (a továbbiakban: töltésanyag) kitermelésére a 18. § (6) bekezdés b)-c) pontja alapján kiadott rendeletben vagy a végleges építési engedélyben megállapított nyomvonal 10-10 km szélességű környezetében célkitermelő hely létesíthető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott töltésanyag kivételével más ásványi nyersanyag kitermelésére cél-kitermelőhely nem létesíthető.

(3) A cél-kitermelőhely létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges földterület igénybevétele, használata, illetve hasznosítása érdekében annak tulajdonosával (vagyonkezelőjével) - az igénybevételre, a használatra, illetve a hasznosításra, valamint az ezzel kapcsolatos előzetes vizsgálatokra is kiterjedő - megállapodást kell kötni azzal, hogy az ingatlanon folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott károk megtérítése vonatkozásában a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 37. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

17/B. § (1)[64] A célkitermelőhely létesítését az építtető vagy a gyorsforgalmi út megépítése tekintetében az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó kérelmére a bányafelügyelet a kérelemhez mellékelt komplex műveleti terv jóváhagyásával engedélyezi [17/C. § (2) bekezdése].

(2)[65] A jóváhagyás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a)[66]

b) a 18. § (7) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet megjelölését,

c) a tevékenységet végző megnevezését, székhelyét, amennyiben az nem a kérelmező,

d) a felelős műszaki vezető és helyettese nevét, lakcímét.

(3) A komplex műveleti terv a cél-kitermelőhely létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére vonatkozó tervezett tevékenységeket határozza meg. A terv műszaki leírásból, térképi dokumentációból és mellékletekből áll.

(4) A műszaki leírásnak tartalmaznia kell:

a)[67] a cél-kitermelőhely létesítés szükségességének indokolását, figyelemmel a már meglévő kitermelőhelyek (bányák) biztosította lehetőségekre, a környezet és a föld, a primer ásványi nyersanyag védelme érdekében a másodlagos nyersanyagok - elsősorban a pernye, kohászati salak, bányameddők, építési és bontási hulladékok - felhasználási lehetőségeire,

b) a tervezett cél-kitermelőhely lehatárolását (közigazgatási egység, helyrajzi szám) és a lehatárolás indokolását,

c) az előzetesen elvégzett talajmechanikai kutatás (vizsgálat) eredményét, a fellelt ásványi nyersanyag azonosítását, összetételét,

d) a cél-kitermelőhely teleptani, tektonikai, hidrogeológiai, talajmechanikai viszonyainak ismertetését,

e)[68]

f) a kitermelni tervezett nyersanyag mennyiségét,

g) a tervezett kitermelési technológia ismertetését, az üzemeltetés tervezett időtartamát és a tevékenységek ütemezését,

h) a kitermelés miatt eltávolított, megőrzendő (mentett) humuszos talaj, illetve a fel nem használt töltésanyag, illetve egyéb ásványi nyersanyag lerakásának módját és helyét,

i) a tevékenység során várható veszélyek ismertetését, és a veszélyek elhárításához tervezett intézkedéseket,

j) a kitermeléssel érintett ingatlanoknak és építményeknek a kitermelés káros hatásával szembeni védelme módját,

k) a kitermelés helyének visszahagyási (megszüntetési) módját, a tájrendezési, rekultivációs feladatokat,

l) a kitermelés környezetre gyakorolt hatásának ismertetését, a káros környezeti hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, a hatások megfigyelésének módját, az ehhez szolgáló létesítmények, mérési helyek kialakításának, üzemeltetésének rendjét,

m) a kitermeléssel érintett régészeti örökség megóvásának módozatait (így a védőpillérbe helyezés, a kitermelés előtt elvégzendő megelőző régészeti feltárás stb.).

(5) A térképi dokumentációnak tartalmaznia kell az út nyomvonalát feltüntető 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot, továbbá az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatán elkészített műveleti térképet, amelyen fel kell tüntetni:

a) a tevékenységi terület határoló vonalát,

b) az érintett ingatlanok helyrajzi számát,

c) a mellékelt szelvények és metszetek helyét,

d) a maximális talajvízszintet, illetve a kitermelés tervezett talpmélységének izovonalas térképét (mB.f.),

e) a cél-kitermelőhellyel, illetve a kitermelés hatásával érintett építményeket, álló- és folyóvizeket,

f) a szállítási útvonalat,

g) a kitermelés miatt eltávolított humusz, illetve a fel nem használt töltésanyag lerakásának helyét.

(6) Az (5) bekezdés szerinti térképi dokumentációnak tartalmaznia kell a szükséges jellemző szelvényeket és metszeteket is, valamint a terület visszahagyás végállapotának térképi ábrázolását.

(7) A komplex műveleti tervhez mellékelni kell:

a) az igénybe venni tervezett ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével) az ingatlanhasználatra kötött megállapodás hiteles másolatát,

b)[69] termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld esetében a más célú hasznosítást engedélyező végleges ingatlanügyi hatósági határozatot,

c)[70] az út megépítésére vonatkozó végleges építési engedélyt,

d)[71]

(8)[72]

(9)[73]

17/C. § (1)[74] A komplex műveleti tervet úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a felszín alatti létesítmények, a kulturális örökség, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a tevékenységgel okozható károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését.

(2)[75] A komplex műveleti tervet a bányafelügyelet az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével hagyja jóvá. A bányafelügyelet a célkitermelőhelyekről nyilvántartást vezet, és azt a honlapján közzéteszi. A nyilvántartás tartalmazza:

a) az engedély nyilvántartási számát (betű-, számkombinációkkal és az autópálya számával),

b)[76] az engedély számát és véglegessé válásának (végrehajthatóságának) időpontját,

c) a kérelmező (jogosított) megnevezését, székhelyét,

d) a célkitermelőhellyel érintett település megnevezését és az érintett ingatlanok helyrajzi számát,

e) a töltésanyag felhasználásának pontos helyét (a megadott autópálya-szakaszokat km-szelvényekkel),

f) a célkitermelőhelyről kitermelhető töltésanyag mennyiségét m3-ben,

g) a tevékenységet végző megnevezését, székhelyét,

h)[77] a célkitermelőhellyel érintett illetékes bányafelügyelet megnevezését.

(3) Cél-kitermelőhely létesítése nem engedélyezhető külszíni művelésre megállapított bányatelek területén, illetve vízbázisok védőterületén, védett természeti területeken és védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken.

(4) A cél-kitermelőhelyet úgy kell kialakítani, hogy annak művelési mélysége legfeljebb egy méterre közelítse meg a megelőző 20 év átlagából számított maximális talajvízszintet.

(5)[78] Ha a cél-kitermelő hely területén végzett munkák során olyan természeti, környezeti vagy régészeti érték válik ismertté, amely más módon nem védhető meg, a bányafelügyelet a cél-kitermelő helyet hivatalból módosítja.

17/D. § (1) A cél-kitermelőhely létesítése, üzemeltetése és megszüntetése során a biztonsági előírások tekintetében a külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata kiadásáról szóló külön jogszabály előírásait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek tekintetében a bányafelügyelet a Bt. 43. §-ának (3) bekezdésében meghatározott hatósági felügyeleti feladatokat lát el.

(3) A cél-kitermelőhelyről kitermelt töltésanyag az állam tulajdonában marad, felette az engedélyes tulajdont nem szerez. A cél-kitermelőhelyről kitermelt töltésanyag csak a 17/A. § (1) bekezdésében meghatározott célra használható fel, kereskedelmi forgalomba nem hozható.

(4) A cél-kitermelőhely engedélyese köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a tevékenység következtében megszűnt, vagy lényegesen korlátozódott, a komplex műveleti tervnek megfelelően helyreállítani és ezzel a területet az eredeti rendeltetésének megfelelő hasznosításra alkalmassá tenni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani.

17/E. § (1) Ha a cél-kitermelőhely engedélyese, vagy megbízásából a tevékenységet végző a tevékenységet engedély nélkül, az engedélyben foglaltaktól eltérő módon vagy szabályellenesen gyakorolja, a bányafelügyelet az engedélyest, illetve a tevékenységet végzőt bírsággal sújthatja, és kötelezi a szabályellenes állapot megszüntetésére. Amennyiben az engedélyes, illetve a tevékenységet végző tevékenységével veszélyhelyzetet idéz elő, a bányafelügyelet a tevékenység folytatását felfüggesztheti, ismételt esetben az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést.

(2)[79] Az (1) bekezdés szerinti bírság összegének felső határa 10 000 000 Ft. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a kitűzött határidőre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható. Az ismételt bírság felső határa 30 000 000 Ft.

IV. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

18. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben a hatálybalépését követően induló eljárási szakaszokra kell alkalmazni.

(2) A törvény 3. §-ának (1) bekezdése a kihirdetés napján lép hatályba.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az eljárás szakaszai:

a) az előzetes környezeti tanulmány benyújtása,

b) a nyomvonal - rendelettel történő - kijelölése,

c) a részletes környezeti hatástanulmány benyújtása,

d) a kisajátítási kérelem benyújtása,

e) az építési kérelem benyújtása,

f)[80] az építési engedély kiadása,

g)[81] az út forgalomba helyezése.

(4)[82]

(5)[83]

(6)[84] Felhatalmazás kap a Kormány, hogy

a) a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlásra vonatkozó részletes rendelkezéseket,

b)[85] az 1. számú mellékletben megjelölt gyorsforgalmi utak esetében a környezetvédelmi engedély véglegessé válását követően a gyorsforgalmi út nyomvonalát, a 17. § (1) bekezdésében meghatározott területsávot és a területsáv védettségének időtartamát,

c)[86] a b) pont hatálya alá nem tartozó gyorsforgalmi utak nyomvonalát, a 17. § (1) bekezdésében meghatározott területsávot és a területsáv védettségének időtartamát,

d) a 9. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervek kijelölését

rendeletben állapítsa meg.

(7)[87] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a)[88]

b)[89]

c)[90]

(8)[91] A gyorsforgalmi közúthálózat megvalósításáról és a megvalósítás aktuális helyzetéről a közvéleményt tájékoztatni kell.

(9)[92]

Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez[93]

Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak

[94]
ABCD
1.Út betű- és
számjele
Hosszú távú úttípusSzakasz
(beruházás jellege)
Nagytávú úttípus
2.M0autóútteljes útgyűrű (új út építése, kapacitásbővítés)autópálya
3.M1-M7autópályaM0 - Egérút (kapacitásbővítés)autópálya
4.M1autópályaM0 - Tatabánya (kapacitásbővítés)autópálya
5.M2autóútM0 - országhatár (új út építése, kapacitásbővítés)autópálya
6.M3autópályaVásárosnamény - Beregdaróc, országhatár (új út
építése)
autópálya
7.M4autóút/autópályaM0 - országhatár (új út építése, kapacitásbővítés)autópálya
8.M6autópályaBóly - Ivándárda, országhatár (új út építése)autópálya
9.M7autópályaM0 - M8 (kapacitásbővítés)autópálya
10.M8autóútországhatár - Vasvár és Veszprém -
Jászalsószentgyörgy (új út építése, kapacitásbővítés)
autóút
11.M9autóútM86 - 53. sz. főút (új út építése, kapacitásbővítés)autóút
12.M10autóútBudapest - Kesztölc (új út építése)autóút
13.
14.M15autópályaM1 - országhatár (kapacitásbővítés)autópálya
15.
16.
17.M25autóútM3 - Füzesabony - Eger (új út építése,
kapacitásbővítés)
autópálya
18.M30autópályaMiskolc - országhatár (új út építése,
kapacitásbővítés)
autópálya
19.M34autóútVásárosnamény (M3) - Záhony, Kisvárda kelet
(autóút) és Jéke - 4. sz. főút közötti bekötés, Kisvárda
és Jéke elkerülővel (összekötő út) (új út építése)
autópálya
20.M35autópályaDebrecen - Berettyóújfalu (a Debrecen déli
elkerülővel M35 - 47. sz. főút között - 2x1 főút) (új
út építése)
autópálya
21.M44autóútKecskemét térsége (M8) - Békéscsaba (új út építése)autópálya
22.M49autóútM3-Mátészalka-országhatár (új út építése)autóút
23.M60autóútPécs - Barcs, országhatár (új út építése)autópálya
[95]
24.
25.M70autópályaM7 - országhatár (kapacitásbővítés)autópálya
26.M76autóútM7-Balatonszentgyörgy-
Zalaegerszeg (új út építése)
autóút
27.
28.M85autóútCsorna - Sopron, országhatár (új út építése)autópálya
29.M86autóútCsorna - Szombathely (új út építése,
kapacitásbővítés)
autóút

2. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez[96]

3. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez[97]

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2003. december 22-i ülésnapján fogadta el.

[2] Megállapította a 2007. évi LXVIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2007.07.03.

[3] Hatályon kívül helyezte a 2017. évi L. törvény 231. § a) pontja. Hatálytalan 2018.01.01.

[4] Megállapította a 2017. évi LXIII. törvény 26. §-a. Hatályos 2017.06.23.

[5] Módosította a 2018. évi XCVIII. törvény 34. § a) pontja. Hatályos 2018.12.25.

[6] Beiktatta a 2012. évi CXIX. törvény 41. §-a. Hatályos 2012.08.07.

[7] Megállapította a 2007. évi LXVIII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.07.03.

[8] Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVII. törvény 68. §-a. Hatálytalan 2016.06.18.

[9] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CLXXV. törvény 59. § (1) bekezdése k) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[10] Megállapította a 2007. évi LXVIII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.07.03.

[11] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXVIII. törvény 12. § a) pontja. Hatálytalan 2007.07.03.

[12] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXVIII. törvény 12. § a) pontja. Hatálytalan 2007.07.03.

[13] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXVIII. törvény 12. § a) pontja. Hatálytalan 2007.07.03.

[14] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXVIII. törvény 12. § a) pontja. Hatálytalan 2007.07.03.

[15] Megállapította a 2007. évi LXVIII. törvény 4. §-a. Hatályos 2007.07.03.

[16] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CLXXV. törvény 59. § (1) bekezdése k) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[17] Hatályon kívül helyezte a 2008. évi C. törvény 30. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2009.01.01.

[18] Megállapította a 2005. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[19] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) bekezdés q) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[20] Megállapította a 2023. évi LXX. törvény 45. §-a. Hatályos 2024.01.01.

[21] Módosította a 2013. évi CCXII. törvény 137. § a) pontja. Hatályos 2013.12.15.

[22] Megállapította a 2007. évi LXVIII. törvény 5. §-a. Hatályos 2007.07.03.

[23] Módosította a 2018. évi XCVIII. törvény 34. § b) pontja. Hatályos 2018.12.25.

[24] Módosította a 2013. évi CCXII. törvény 137. § b) pontja. Hatályos 2013.12.15.

[25] Módosította a 2010. évi LXXXVII. törvény 42. § -a. Hatályos 2010.09.01.

[26] Módosította a 2007. évi CXXIII. törvény 42. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 2008.01.01.

[27] Módosította a 2007. évi CXXIII. törvény 42. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 2008.01.01.

[28] Beiktatta a 2005. évi XII. törvény 2. § - a. Hatályos 2005.04.06.

[29] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CLXXV. törvény 59. § (1) bekezdése k) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[30] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CXXIII. törvény 42. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[31] Megállapította a 2005. évi CXXVII. törvény 18. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[32] Módosította a 2019. évi CX. törvény 50. §-a. Hatályos 2020.03.01.

[33] Módosította a 2010. évi CLXXII. törvény 104. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[34] Módosította a 2009. évi LVI. törvény 303. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[35] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CXIX. törvény 47. §-a. Hatálytalan 2012.08.07.

[36] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) bekezdés q) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[37] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LVI. törvény 304. §-a. Hatálytalan 2009.10.01.

[38] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 130. § e) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[39] Megállapította a 2005. évi CXXVII. törvény 20. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[40] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 130. § e) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[41] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 129. § (6) bekezdés h) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[42] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 130. § e) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[43] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LVI. törvény 304. §-a. Hatálytalan 2009.10.01.

[44] Módosította a 2010. évi CLXXII. törvény 104. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[45] Hatályon kívül helyezte a 2017. évi L. törvény 231. § b) pontja. Hatálytalan 2018.01.01.

[46] Megállapította a 2017. évi L. törvény 229. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[47] Módosította a 2017. évi L. törvény 230. § b) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[48] Megállapította a 2017. évi L. törvény 229. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[49] Megállapította a 2012. évi CXIX. törvény 43. §-a. Hatályos 2012.08.07.

[50] Módosította a 2017. évi L. törvény 230. § c) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[51] Megállapította a 2020. évi LXXXVI. törvény 18. §-a. Hatályos 2020.07.30.

[52] Hatályon kívül helyezte a 2020. évi LXXXVI. törvény 19. §-a. Hatálytalan 2020.07.30.

[53] Hatályon kívül helyezte a 2020. évi LXXXVI. törvény 19. §-a. Hatálytalan 2020.07.30.

[54] Módosította a 2009. évi LVI. törvény 303. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[55] Hatályon kívül helyezte a 2020. évi LXXXVI. törvény 19. §-a. Hatálytalan 2020.07.30.

[56] Hatályon kívül helyezte a 2020. évi LXXXVI. törvény 19. §-a. Hatálytalan 2020.07.30.

[57] Hatályon kívül helyezte a 2020. évi LXXXVI. törvény 19. §-a. Hatálytalan 2020.07.30.

[58] Hatályon kívül helyezte a 2020. évi LXXXVI. törvény 19. §-a. Hatálytalan 2020.07.30.

[59] Hatályon kívül helyezte a 2020. évi LXXXVI. törvény 19. §-a. Hatálytalan 2020.07.30.

[60] Hatályon kívül helyezte a 2020. évi LXXXVI. törvény 19. §-a. Hatálytalan 2020.07.30.

[61] Módosította a 2021. évi XXXIX. törvény 40. §-a. Hatályos 2021.07.01.

[62] Beiktatta a 2005. évi XII. törvény 5. § - a. Hatályos 2005.04.06.

[63] Módosította a 2022. évi XIX. törvény 74. §-a. Hatályos 2022.08.01.

[64] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 96. § (6) bekezdése c) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[65] Megállapította a 2005. évi CLX. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[66] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LVI. törvény 304. §-a. Hatálytalan 2009.10.01.

[67] Módosította a 2013. évi CCXII. törvény 137. § c) pontja. Hatályos 2013.12.15.

[68] Hatályon kívül helyezte a 2017. évi L. törvény 231. § c) pontja. Hatálytalan 2018.01.01.

[69] Módosította a 2017. évi L. törvény 230. § d) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[70] Módosította a 2017. évi L. törvény 230. § d) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[71] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 130. § e) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[72] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 130. § e) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[73] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CXXXIII. törvény 22. § (4) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2008.01.08.

[74] Módosította a 2013. évi CCXII. törvény 137. § e) pontja. Hatályos 2013.12.15.

[75] Megállapította a 2009. évi LVI. törvény 302. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[76] Módosította a 2019. évi CXXVII. törvény 35. § a) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[77] Módosította a 2016. évi CIV. törvény 59. § b) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[78] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 96. § (6) bekezdése c) pontja, valamint 130. § e) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[79] Megállapította a 2011. évi CLXVI. törvény 19. § -a. Hatályos 2012.01.01.

[80] Beiktatta a 2005. évi XII. törvény 5. § - a. Hatályos 2005.04.06.

[81] Számozását módosította a 2005. évi XII. törvény 5. § - a. Hatályos 2005.04.06.

[82] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCV. törvény 114. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2012.01.01.

[83] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 650. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[84] Megállapította a 2012. évi CXIX. törvény 44. §-a. Hatályos 2012.08.07.

[85] Módosította a 2019. évi CXXVII. törvény 35. § b) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[86] Megállapította a 2015. évi LXXIX. törvény 16. §-a. Hatályos 2015.07.03.

[87] Megállapította a 2005. évi XII. törvény 6. § - a. Hatályos 2005.04.06.

[88] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXVIII. törvény 12. § a) pontja. Hatálytalan 2007.07.03.

[89] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXVIII. törvény 12. § a) pontja. Hatálytalan 2007.07.03.

[90] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CLXXV. törvény 59. § (1) bekezdése k) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[91] Módosította a 2015. évi CCXXV. törvény 36. § (3) bekezdése. Hatályos 2016.01.07.

[92] Hatályon kívül helyezte a 2008. évi L. törvény 40. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2008.07.19.

[93] Megállapította a 2015. évi CCXXV. törvény 36. § (2) bekezdése. (lásd 2. melléklet) Hatályos 2016.01.07.

[94] Módosította a 2017. évi CLXXXII. törvény 30. §-a (lásd 2. melléklet 1., 3. pont). Hatályos 2017.12.12.

[95] Módosította a 2017. évi CLXXXII. törvény 30. §-a (lásd 2. melléklet 2-3. pont). Hatályos 2017.12.12.

[96] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXVIII. törvény 12. § a) pontja. Hatálytalan 2007.07.03.

[97] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi CLX. törvény 9. § a) pontja. Hatálytalan 2006.01.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére