43/2007. (XII. 29.) OKM rendelet

a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §

A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 10. §-ának (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatok:]

"b) az autizmus megállapítása vagy kizárása gyermek-és ifjúságpszichiátriai szakorvosi vizsgálat lefolytatásával,

c) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének - organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető - tartós és súlyos rendellenességének megállapítása vagy kizárása gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakorvosi vagy gyermekneurológiai szakorvosi vizsgálat lefolytatásával."

2. §

Az R. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a gyermek, tanuló első vizsgálatát végző fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság megítélése szerint a gyermek, tanuló halmozottan fogyatékos, a szülő egyetértésével szükség szerint kezdeményezi a gyermek, tanuló testi, érzékszervi fogyatékosságának megfelelő országos szakértői és rehabilitációs feladatokat ellátó bizottságnál a kiegészítő vizsgálat elvégzését. Amennyiben a kiegészítő vizsgálat szükségességével a szülő nem ért egyet, a 18. § b) pontja szerint államigazgatási eljárást kezdeményezhet."

3. §

Az R. 14. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a sajátos nevelési igény megállapítására a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt kerül sor, a szakértői vélemény - a 14. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kijelölt iskolaként - olyan iskolát jelölhet meg, amelyben a tanuló a többi tanulóval közösen vesz részt az iskolai nevelésben, oktatásban."

4. §

Az R. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő írásban egyetért, a szakértői és rehabilitációs bizottság azt megküldi a kijelölt nevelési-oktatási intézménynek, illetve ha a gyermek óvodába, iskolába jár, a nevelési-oktatási intézménynek és a tanköteles gyermeket nyilvántartó jegyzőnek, továbbá - ha a sajátos nevelési igény megállapítására a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt került sor - a gyermek, tanuló lakóhelye szerint illetékes nevelési tanácsadó részére."

5. §

Az R. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a következő új (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A szakértői és rehabilitációs bizottság az enyhe értelmi fogyatékos tanuló, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető és organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló fejlődését az első vizsgálatot követő első tanév eltelte után, azt követően a tanuló tizenkét éves koráig minden második, azt követően és a nem említett többi fogyatékosság esetén minden harmadik tanévben hivatalból felülvizsgálja. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető és organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló első felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény megalkotásában közreműködött. A felülvizsgálatra alkalmazni kell a 8. § (14) bekezdésében foglaltakat. Az e bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a testi fogyatékos, a beszéd vagy az érzékszervi fogyatékos tanuló a többi tanulótól külön, a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben tanul, valamint - a fogyatékosság típusától függetlenül -akkor, ha a tanuló már nem tanköteles.

(5) A nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban részt vevő, nem tanköteles korú tanuló esetében felülvizsgálatra a tanuló és az iskola, illetve ha a tanuló nem cselekvőképes, a szülő és az iskola együttes kezdeményezése esetén kerülhet sor.

(6) A felülvizsgálat időpontjáról és helyéről a szakértői bizottsággal történő egyeztetés alapján a gyermek, tanuló nevelését, nevelését-oktatását ellátó intézmény legalább egy héttel a felülvizsgálat időpontja előtt értesíti a szülőt. A felülvizsgálat során a 13. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. Erre a tényre a szülő figyelmét az értesítésben fel kell hívni."

6. §

(1) Az R. 22. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[A nevelési tanácsadás keretében kell szakvéleményt készíteni]

"c) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló óvodai nevelésével, illetőleg iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása céljából."

(2) Az R. 22. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A nevelési tanácsadást ellátó intézmény a szakvéleményében foglaltak végrehajtásának ellenőrzése keretében feltárja a gyermek, tanuló fejlődését segítő, illetve hátráltató körülményeket, hiányosságokat. A hiányosságok megszüntetése érdekében - szükség szerint - tájékoztatást nyújt az intézmény érintett vezetőinek, pedagógusainak, nevelőtestületének, közreműködik a megoldási javaslatok kidolgozásában, felhívja a fenntartó figyelmét, ha az intézkedés megtétele azt indokolja.

(9) A nevelési tanácsadást ellátó intézmény a (8) bekezdésben meghatározott feladatainak végrehajtásához éves munkatervet készít."

7. §

(1) Az R. 23. § (1) bekezdésének d)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nevelési tanácsadó szakvéleményének tartalmaznia kell:]

"d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló a tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tehet eleget, illetve javaslatot a nevelési-oktatási intézmény által biztosítandó egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásra, felzárkóztatásra vagy fejlesztő foglalkoztatásra,

e) annak előírását, hogy a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadás keretében biztosított fejlesztő foglalkozáson kell részt vennie, ennek időkeretét,"

(2) Az R. 23. § (2) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nevelési tanácsadó]

"b) a fejlesztő foglalkozáson részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót vezet,

c) a nevelési tanácsadás keretében fejlesztő foglalkoztatásban részesülő gyermekek, tanulók fejlődését, állapotát nyilvántartási lapon kíséri figyelemmel."

(3) Az R. 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A nevelési tanácsadó a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló fejlődését - a fejlesztő foglalkoztatás fennállása alatt - az első vizsgálatot követő második évben, ezt követően háromévenként felülvizsgálja."

8. §

Az R. 25. §-a a következő negyedik mondattal egészül ki:

"Az ellátást nyújtó intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló és kísérője részére a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény igénybevételére jogosító, központilag kiadott igazolást és utazásnyilvántartó-lapot ad ki, amelyekről - az átadás időpontját és az átvevő aláírását tartalmazó - nyilvántartást vezet."

9. §

Az R. 26. §-a a következő (12) (13) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Ha a felnőttoktatásban részt vevő tanuló - a közoktatási törvény 78. § (7) bekezdésének d) pontjában foglaltak alapján - nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, a sajátos nevelési igény megállapításának kérdésében a Szakmai Szolgáltató Intézmény jár el. A szakmai feladatra jutó folyó kiadásokból fakadó költségeket a vizsgálatot kérő, felnőttoktatásban részt vevő tanuló viseli.

(13) A közoktatási törvény 126. § (1) bekezdése szerinti szakértői bizottság a nevelési tanácsadó részére a vizsgálat alapján a következő iratokat küldi meg:

a) a szakértői vélemény egy példánya,

b) a szakértői vélemény készítésére irányuló - a szülő által aláírt - kérelem, és annak mellékleteinek másolata,

c) amennyiben a vizsgálatra a 20. § (4) bekezdése szerint került sor, a szakértői vizsgálaton való részvételre kötelező határozat másolata."

10. §

Az R. 26/A. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szakértői és rehabilitációs bizottságok a pszichés fejlődési zavar miatt (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermekek, tanulók esetén a 2007. március 31. és 2007. július 10. között hivatalból indított eljárás keretében lefolytatott vizsgálat eredményei alapján 2007. december 31-éig megállapítják

a) a sajátos nevelési igény fennállását

aa) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt,

ab) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt;

b) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennállását.

(2) A szakértői és rehabilitációs bizottság 2007. január 1-je után a pszichés fejlődési zavar megállapítása vagy kizárása iránt indított eljárásban a gyermek, a tanuló sajátos nevelési igényét akkor állapíthatja meg, ha azt a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége indokolja."

11. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti az R. 8. § (6) bekezdése harmadik mondatában a ", feltéve, hogy a fejlesztési évből legalább hat hónap még hátra van" szövegrész, a bekezdés utolsó mondata, valamint a 17. § (3) bekezdésének harmadik mondata.

(3) Ez a rendelet 2008. január 31-én hatályát veszti.

Dr. Hiller István s. k.,

oktatási és kulturális miniszter