174/2008. (XII. 31.) FVM rendelet

a Tihanyi védett eredetű borról

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés t) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

1. §

Kizárólag e rendeletben meghatározott feltételek szerint készített borok esetén használható a Tihanyi védett eredetű bor elnevezés.

A szőlő származási helye

2. §

(1) Tihanyi védett eredetű bort készíteni csak a Balatonfüred-Csopaki borvidéken fekvő Tihany település I. termőhelyi kataszteri osztályba sorolt területeken termett szőlőből lehet.

(2) Az a hegyközségi tag, aki védett eredetű bort kíván előállítani, ennek tényét minden év április 30-ig a hegybírónál köteles bejelenteni.

Szőlőfajta használata

3. §

Tihanyi védett eredetű bor kizárólag Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt és Syrah szőlőfajtákból készíthető.

Szőlőültetvények

4. §

(1) A Tihanyi védett eredetű bor előállításához a szőlőt alacsony, illetve középmagas művelésmódú ültetvényen lehet termelni. Új ültetvények telepítése esetén a tőkeszám a hektáronkénti 4000 tőkénél kevesebb, a tőtávolság pedig 0,8 méternél kisebb nem lehet.

(2) A tőkeszámot a hegybíró évente köteles ellenőrizni és a hegyközségi nyilvántartásban rögzíteni. Az ültetvények tőkehiánya nem haladhatja meg a telepítéskori tőkeszám 10%-át.

(3) A szőlő termesztéséhez a tőketerhelés a hektáronkénti 3300 tőke feletti tőkeszámú ültetvényen 1,5 kg/tőke, az ennél kevesebb tőkeszámú ültetvényeken legfeljebb 2,0 kg/tőke lehet. A termés mennyisége hektáronként nem haladhatja meg a 8 tonnát.

(4) A szőlőfürtnek épnek és egészségesnek kell lennie, a termés cukortartalmának pedig meg kell felelnie legalább a következő értékeknek:

a) Cabernet franc: 19 MM°

b) Cabernet sauvignon: 19 MM°

c) Kékfrankos: 17,5 MM°

d) Kékoportó: 17,5 MM°

e) Merlot: 19 MM°

f) Pinot noir 18 MM°

g) Zweigelt: 17,5 MM°

h) Syrah 19 MM°

A szőlőtermés minősítése

5. §

(1) A Balatonfüred-Csopaki borvidék Hegyközségi Tanácsa a Tihanyi védett eredetű bor előállításához felhasznált szőlő szüretének legkorábbi időpontját szőlőfajtánként meghatározza és közli a hegyközségi tagokkal.

(2) A hegybíró a szüret megkezdése előtt a helyszínen megállapítja a szőlőtermés mennyiségét, a szőlő cukorfokát, ellenőrzi a szüretelt szőlő minőségét, és a megállapított adatokat jegyzőkönyvben rögzít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a termelő azonosító adatait, a helyszínen becsült termés mennyiségét, a refraktométerrel mért mustfokot, a termés egészségi állapotának leírását, a minősítő nevét, valamint a minősítés dátumát.

Borászati technológia

6. §

(1) A Tihanyi védett eredetű bor előállítása kizárólag a Balatonfüred-Csopaki borvidék Hegyközségi Tanácsának nyilvántartásában is szereplő borászati üzemben történhet.

(2) A szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni, és a feldolgozást más szőlőtől elkülönítetten kell végezni.

(3) A must cukortartalmát növelni csak Kékfrankos, Zweigelt, Kékoportó fajták esetében lehet.

(4) A szőlő feldolgozása során héjon erjesztést és - a rozét kivéve - legalább hat hónap fahordós érlelést kell alkalmazni.

(5) A Syrah fajta önállóan borkészítésre nem, kizárólag küvé készítésére használható.

A bor minősítése

7. §

(1) A Tihanyi védett eredetű bor kötelező érzékszervi minősítését a Balatonfüred-Csopaki borvidék Hegyközségi Tanácsa által megalakított és működtetett Borbíráló Bizottság (továbbiakban: Bizottság) végzi.

(2) A hegybíró a bírálatra kerülő borból mintát vesz, amelyről mintavételi jegyzőkönyvet készít, és az ellenmintát lepecsételve a hegyközségi tagnál hagyja.

(3) A Bizottság az érzékszervi minősítést a bor származási bizonyítvány kiadásának feltételeként végzi el. A Bizottság a sikeres minősítést követően a bormintát hitelesíti és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának megküldi a forgalomba hozatali engedély kiadása céljából. A mintához csatolni kell a minősítést igazoló jegyzőkönyvet is.

(4) A Bizottság működésének részletes szabályait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által jóváhagyott működési szabályzat tartalmazza.

Jelölés és forgalomba hozatal

8. §

(1) Az e rendelet előírásai szerint készült védett eredetű bor címkéjén fel kell tüntetni a Tihany megjelölést, továbbá a fajta nevét, vagy a küvé, illetve a rozé jelölést. A címkén feltüntethető továbbá annak az 1. számú melléklet szerinti dűlőnek a neve, amelyből a szőlő származik. A címkén csak egy dűlő neve szerepeltethető.

(2) A címkén fel kell tüntetni továbbá

a) a "Tihanyi Védett Eredetű Bor", vagy a "Districtus Hungaricus Controllatus Tihany", illetve ezek rövidített változatát a "Tihanyi VEB" vagy a "DHC Tihany" megjelölést;

b) a címke alsó harmadában a 2. számú melléklet szerinti grafikát.

(3) A Tihanyi védett eredetű bor csak palackozott formában kerülhet kereskedelmi forgalomba. A palackozás csak üvegpalack felhasználásával történhet. A palackozási kötelezettség nem vonatkozik a termelő által saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesített, saját termelésű boraira.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jelöléseket egy látómezőben kell feltüntetni.

Borászati üzem kötelezettségei

9. §

A Tihanyi védett eredetű bor palackozását végző borászati üzem

a) külön nyilvántartást vezet a védett eredetű borkészletéről és annak változásáról;

b) jelenti a védett eredetű borral kapcsolatos készletváltozást a hegybírónak;

c) lehetővé teszi és tűri a bortároló helyiségben a védett eredetű bor készletének és a palackozásra váró lédig tételek ellenőrzését, valamint a mintavételezést;

d) a palackozási szándékáról 48 órával a palackozás megkezdése előtt értesíti a hegybírót.

Ellenőrzések

10. §

(1) A hegybíró a Tihanyi védett eredetű borra kiadott származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati üzemeket rendszeresen ellenőrzi. Ennek során ellenőrzi a pincében lévő védett eredetű bor mennyiségét, tárolását, nyilvántartását.

(2) A hegybíró a borászati üzem palackozási szándékának bejelentését követően köteles a helyszínen meggyőződni a bor forgalomba hozatali engedélyében foglaltak betartásáról.

(3) A borászati üzem a védett eredetű bor további feldolgozás céljára történő értékesítése esetén, az adásvételi szerződés megkötését követő 8 napon belül köteles értesíteni a hegybírót a szerződés megkötéséről.

Jogkövetkezmények

11. §

(1) Azt a hegyközségi tagot, akiről az ellenőrzés során kiderül, hogy a Tihanyi védett eredetű bor előállítására vonatkozó szabályokat nem tartotta be, a hegybíró 8 napon belül - határidő kitűzésével - határozatban felszólítja a jogellenes magatartás abbahagyására, illetve a jogsértés kiküszöbölésére.

(2) Amennyiben a hegyközségi tag az (1) bekezdésben meghatározott felszólításnak határidőben nem tesz eleget, vagy a jogsértés nem küszöbölhető ki, a jogsértő 3 évig nem kaphat Tihanyi védett eredetű borra származási bizonyítványt.

Átmeneti és záró rendelkezések

12. §

E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

13. §

(1) E rendelet hatálybalépését megelőzően telepített ültetvények esetében a védett eredetű borok előállításához a szőlőt ernyő művelésmódú ültetvényen is lehet termelni.

(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően telepített ültetvények esetében a tőkehiány nem haladhatja meg a telepítéskori tőkeszám 20%-át.

(3)[1] Jelen rendeletben foglaltak a 2012. augusztus 1-jét megelőzően szüretelt szőlőből készült borok esetében alkalmazandók.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 174/2008. (XII. 31.) FVM rendelethez

A Tihanyi védett eredetű bor címkéjén feltüntethető dűlők

2. számú melléklet a 174/2008. (XII. 31.) FVM rendelethez