18/2008. (IX. 18.) IRM rendelet

az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról és a személyügyi igazgatás rendjéről

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés b), c), f) és n) pontjában, valamint (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e), f) és n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed

a)[1] a rendőrség szervezetére, a büntetés-végrehajtási szervezetre, valamint a rendészetért felelős miniszter és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felügyelete, irányítása alá tartozó hivatásos állományút foglalkoztató szervezetekre, továbbá

b) a hivatásos szolgálati jogviszonyban szolgálatot teljesítő személyi állományra.

A szolgálati viszony létesítésének eljárási szabályai

2. §

(1) A hivatásos állományba kinevezést a hivatásos szolgálatra jelentkező kérelme alapján indult felvételi eljárás előzi meg. A kérelmet a kinevezésre jogosult vezetőhöz kell címezni, és azon állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, akinek az irányítása alá tartozó szervezeti egységnél a kérelmező részére szolgálati beosztás biztosítható, vagy a beosztásba kinevezését tervezik.

(2) Az illetékes személyügyi szerv a hivatásos szolgálatra jelentkezőt a kérelem átvétele előtt tájékoztatja a szolgálati viszony létesítésének, illetve a beosztásba helyezésének a feltételeiről, valamint a hivatásos állományút a jogszabályok alapján megillető alapvető jogairól és az őt terhelő kötelezettségeiről.

(3) A felvételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a jelentkező nevét (születési nevét), születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét,

b) a kérelmezett szolgálati helyet, beosztást,

c) a hivatásos szolgálat létesítése feltételeinek, valamint a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek vállalásáról szóló nyilatkozatot.

(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező

a) kézzel írt önéletrajzát,

b) iskolai végzettségét (végzettségeket) és szakképzettségét (szakképzettségeket) igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát,

c) személyazonosságát és lakcímét igazoló okmány másolatát,

d) korábbi szolgálati és egyéb foglalkoztatási jogviszonyairól szóló igazolásokat,

e)[2] saját és közeli hozzátartozói, illetve a vele egy háztartásban élők írásbeli nyilatkozatát a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 37. §-ában meghatározott adatai kezeléséhez, a Hszt. 37/B. §-a és 37/C. §-a szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez való hozzájárulásról,a Hszt. 37. §-ában feltételként meghatározott megbízhatósági vizsgálat tudomásul vételéről és a Hszt. 37/B. § (1) bekezdés ba) alpontjában meghatározott adatai kezeléséhez történő hozzájárulásról,

f) nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett beosztásba tervezése esetében - a felvételi eljárást lefolytató szervezet által biztosított - az ellenőrzési szintnek megfelelő, az általa kitöltött kérdőívet,

g)[3]

(5) A (4) bekezdés e)-g) pontjában szereplő nyilatkozatok, illetve a kitöltött biztonsági kérdőív csatolása hiányában a felvételi kérelmet el kell utasítani. Egyéb okból hiányos vagy hitelesnek nem tekinthető iratok pótlására, kiegészítésre határidő tűzésével a jelentkezőt fel kell szólítani. Ha a hiányosságok pótlása határidőben nem történik meg, a kérelmet el kell utasítani.

3. §

(1) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltételeket igazoló iratok és nyilatkozatok benyújtását követően az állományilletékes parancsnok a felvételi eljárást megindítja.

(2)[4] A felvételi eljárás keretében az illetékes személyügyi szerv intézkedik az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételek meglétének külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében történő vizsgálatáról, a Hszt. 37/B. §-a és 37/C. §-a szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatásáról és - ha ez a tervezett beosztáshoz előírt feltétel - a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezéséről.

(3) Ha a felvételi eljárás során valamely felvételt kizáró okot állapítanak meg, a felvételt az állományilletékes parancsnok elutasítja, és erről a jelentkezőt tájékoztatja.

4. §

(1) A felvételi eljárásban keletkezett iratokat az állományilletékes parancsnok a kinevezési javaslatával - ha nem ő az arra jogosult - a hivatásos állományba kinevezésre jogosult vezetőhöz (elöljáróhoz) szolgálati úton felterjeszti.

(2) A kinevezési javaslathoz csatolni kell az illetékes személyügyi szerv által elkészített

a) személyi adatlapot,

b) kinevezési okmány (állományparancs vagy határozat) tervezetét,

c) esküokmányt.

(3) A hivatásos szolgálatba kinevezésről szóló kiadmá-nyozott állományparancsot az esküokmánnyal együtt az állományilletékes parancsnok - az illetékes személyügyi szerv képviselője és a beosztásba kinevezett szolgálati elöljárója jelenlétében - a jelentkezőnek átadja, aki a jelenlévők előtt az eskü szövegét hangosan felolvasva az esküt leteszi, majd azt aláírja a kinevezést elfogadó nyilatkozattal együtt.

(4) A rendvédelmi oktatási intézmények hivatásos állományába kinevezett hallgatók, tanulók eskütétele és az állományparancs átvétele ettől eltérő rendben is történhet, azonban annak ki kell fejeznie a hivatásos szolgálat tekintélyét, méltóságát.

(5) Az aláírt esküokmányt az állományparancs vagy határozat mellékleteként a személyi anyagban kell elhelyezni és kezelni.

(6)[5] A szolgálati viszony létesítésére vonatkozó eljárási szabályokat a hivatásos állományba visszavétellel, más fegyveres szervtől áthelyezéssel vagy közalkalmazotti, köztisztviselői vagy kormánytisztviselői állományból áthelyezéssel történő szolgálati viszony létesítésekor is alkalmazni kell.

4/A. §[6]

(1) A különleges állományba vételt a határozott idejű szolgálati viszony létesítésére irányuló jelentkezés alapján indult felvételi eljárás előzi meg. A jelentkezési kérelmet ahhoz az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, akinek az irányítása alá tartozó szervezeti egységnél a jelentkező részére szolgálati beosztás biztosítható, vagy a beosztásba kinevezését tervezik.

(2) Határozott idejű különleges szolgálati viszony létesítésére megfelelően alkalmazni kell a 2. § (2)-(5) bekezdését, a 3. §-t, a 4. § (1) bekezdését és (2) bekezdésének a)-b) pontját.

(3) A határozott idejű szolgálati viszony kezdő és befejező időpontját a különleges állományba vételről szóló állományparancsban kell meghatározni.

(4) A határozott idejű szolgálati viszonyt a szolgálati viszony létesítése tekintetében munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult vezető a határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr beleegyezésével hosszabbíthatja meg. A határozott idejű szolgálati viszony meghosszabbítására irányuló kérelmet a határozott idő elteltét megelőző 15. napig lehet benyújtani.

Beosztás betöltése pályázattal

5. §

(1)[7] A betöltetlen beosztásra a pályázatot az állományilletékes parancsnok írja ki. Az országos parancsnok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv főigazgatója elrendelheti a fegyveres szervnél betöltetlen vagy megüresedő beosztás pályázattal történő betöltését.

(2) A pályázat tartalmazza:

a) a kiíró szerv megnevezését, székhelyét, címét,

b) a betöltendő munkakör, beosztás megnevezését, besorolását,

c) a beosztással járó feladatok rövid leírását,

d) a beosztás, munkakör betöltéséhez meghatározott képesítési előírásokat (iskolai végzettség, szakképesítés, idegen nyelv ismerete, szakmai gyakorlat),

e) az előnyt jelentő körülményeket,

f) a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket,

g) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét,

h) az elbírálás várható időpontját,

i) a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogosult személy nevét, címét, telefonszámát,

j) a pályázat elbírálásának eredményéről történő tájékoztatás rendjét,

k) egyéb tájékoztató adatokat.

(3)[8] A pályázatot a fegyveres szerv és a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) internetes és intranetes portálján közzé kell tenni, illetve a fegyveres szerv szerveinek belső hirdetmények elhelyezésére biztosított helyén nyomtatott formában ki kell helyezni.

(4) A pályázat meghirdetése és a benyújtási határidő között legalább 15 napot kell biztosítani.

(5) A Hszt. 45. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl pályázattal kell betölteni:

a)[9] a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél a vezetőorvos, szakorvos, állatorvos, jogtanácsos, főmérnök és revizor,

b) a büntetés-végrehajtási szervezetnél az ügyvezető igazgató és a főosztályvezető

beosztásokat.

A pályázatok elbírálásának rendje

6. §

(1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén három tagú bírálóbizottságothoz létre, egyéb esetekben bírálóbizottságot hozhat létre, amelynek tagjai:

a) a munkáltatói jogkört gyakorló megbízottja,

b) a betöltendő beosztás közvetlen irányítását ellátó szolgálati elöljáró,

c) az illetékes személyügyi szerv kijelölt tagja.

(2) A bizottság tagjainak megbízását írásba kell foglalni.

(3) Ha a bizottság a pályázót személyes meghallgatásra behívja, a megjelenést a szolgálati elöljárónak biztosítania kell.

(4) A pályázatok elbírálását követően a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró minden pályázót köteles írásban értesíteni a pályázatának értékeléséről annak egyidejű visszaküldésével. A pályázat nyertesének pályázatát a személyi anyagban kell elhelyezni és kezelni.

Hivatásos állományba való visszavétel

7. §

(1) A visszavétel iránti kérelmet a kinevezésre jogosult vezetőhöz címezve a kérelemben megjelölt szerv állományilletékes parancsnokához kell benyújtani. Ha az állományilletékes parancsnok a kérelemmel egyetért, intézkedik az alkalmazási feltételek ellenőrzéséről. Ezt követően a kérelmet a szolgálati érdek fennállását alátámasztó javaslatával 15 napon belül felterjeszti a visszavétel elrendelésére jogosult elöljáróhoz.

(2) Ha a visszavételre a Hszt. 64. § (2) bekezdése alapján kerül sor, a visszavételt a mandátum lejártának, illetve az állami vezetői megbízás megszűnésének napjával kell elrendelni, és megfelelő beosztásba kinevezéséig a hivatásos állomány tagját rendelkezési állományba kell helyezni.

(3) A hivatásos állományba visszavett korábbi szolgálati viszonyával kapcsolatosan keletkezett személyügyi iratokat a személyi anyagban kell őrizni.

Más beosztásba helyezés

8. §

(1) A Hszt. 47. §-a alapján a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül történő áthelyezése esetén a szolgálati érdeket alátámasztó indokokat az elrendelő állományparancsban közölni kell.

(2) Ha az alacsonyabb beosztásba helyezésre a Hszt. 48. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján kerül sor, az alkalmassági és képzettségi feltételeknek az alacsonyabb beosztás tekintetében is meg kell felelni. Létszámcsökkentés, átszervezés vagy berendelés megszüntetése esetén a felajánlott alacsonyabb beosztáshoz előírt képzettség megszerzéséhez megfelelő határidőt kell előírni.

(3) Magasabb beosztásnak minősül az a munkakör, amely magasabb beosztási kategóriába tartozik, illetve vezetői beosztások esetén magasabb szintű vagy a beosztás azonos szintű, de a szolgálati hely szervezeti szintje magasabb vagy magasabb az adott beosztásban elérhető rendfokozat, illetve magasabb a vezetői illetménypótlék mértéke.

(4) A Hszt. 245/H. §-ában meghatározott vezetői szintek szerinti beosztásba helyezettek esetében az állományparancsban vagy határozatban - a munkakör megnevezése mellett - rendelkezni kell az illetménybesorolás szempontjából irányadó vezetői szint meghatározásáról is.

(5) A vezetői beosztásból történő felmentés esetén a Hszt. 245/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás felajánlásáról szóló feljegyzést az érintett részére megbeszélés keretében kell átadni, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A megbeszélésen részt kell venni az érintettnek, az állományilletékes parancsnoknak vagy az általa felhatalmazott szolgálati elöljárónak, a személyügyi szerv képviselőjének és - ha az érintett kéri - az érdek-képviseleti szerv képviselőjének.

Áthelyezés

9. §

(1)[10] A közszolgálati jogviszonyból hivatásos szolgálati viszonyba, hivatásos szolgálati viszonyból közszolgálati jogviszonyba, továbbá más fegyveres szervtől, illetve a Magyar Honvédségtől való áthelyezés esetén az erről szóló megállapodás megkötését megelőzően meg kell állapítani, hogy a tervezett beosztáshoz előírt alkalmassági feltételeknek megfelel-e a közalkalmazott, a köztisztviselő, illetve a hivatásos állomány tagja.

(2)[11] A rendelet hatálya alá tartozó szervnél közalkalmazottként, köztisztviselőként vagy kormánytisztviselőként foglalkoztatott személy áthelyezéssel történő hivatásos állományba vételekor csak olyan adatra nézve lehet nyilatkozatot vagy okmányt az érintettől megkövetelni, amely a személyi anyagában vagy a személyügyi nyilvántartásban nem szerepel. Az iskolai végzettséget, szakképzettséget, illetve az idegen nyelv tudását eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával kell igazolni.

Kérelemre történő áthelyezés

10. §

(1) A hivatásos állomány tagjának áthelyezése kérelme alapján más szolgálati beosztásba, illetve más szerv állományába akkor engedélyezhető - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is -, ha az nem veszélyezteti a szolgálati feladatok folyamatos és rendeltetésszerű ellátását.

(2) A hivatásos állomány tagja - az (1) bekezdésben meghatározott szolgálati érdekből - legfeljebb hat hónapig az eredeti szolgálati helyen visszatartható. Az erről szóló döntést a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak írásban indokolnia kell.

(3) Az áthelyezéshez a hozzájárulás nem utasítható vissza, ha azt az érintett más módon nem vagy csak aránytalan nehézséggel megoldható családi, szociális problémája vagy egyéb különösen méltányolandó okok indokolják.

11. §

(1) Az áthelyezési kérelmet írásban a szolgálati elöljáróhoz kell benyújtani, aki azt javaslatával együtt 8 napon belül az állományilletékes parancsnokhoz felterjeszti. Az állományilletékes parancsnok a hozzájárulásról vagy a visszautasításról a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül dönt.

(2) Más szolgálati beosztás, más szervezeti egységhez kérelemre vagy szolgálati érdekből történő áthelyezés esetén az érintetteknek (az átadó, a fogadó szerv állományilletékes parancsnoka, az állomány tagja) előzetesen meg kell állapodniuk az új szolgálati beosztásban, a szolgálati helyben, az áthelyezés időpontjában, az illetményben, továbbá az áthelyezéssel kapcsolatban esetlegesen felmerülő költségek viselésében.

Fegyveres szerven belüli áthelyezés

12. §

A fegyveres szerv szervezeti egységei közötti áthelyezésről az eredeti szolgálati hely állományilletékes parancsnoka, az új beosztásba helyezésről a fogadó szerv állományilletékes parancsnoka rendelkezik.

Más fegyveres szervhez történő áthelyezés

13. §[12]

A rendelet hatálya alá tartozó fegyveres szervek közötti áthelyezésről - ha azt a Hszt. nem utalja miniszteri hatáskörbe -, az érintettek megállapodása alapján az átadó országos parancsnok, az állományba vételről az átvevő országos parancsnok, a beosztásba helyezésről, a járandóság megállapításáról a fogadó szerv állományilletékes parancsnoka rendelkezik.

Áthelyezés a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség között[13]

13/A. § (1)[14] A fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának a Magyar Honvédség állományába történő áthelyezéséről - az érintettek megállapodása alapján - az országos parancsnok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója vagy a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv főigazgatója rendelkezik.

(2)[15] A Magyar Honvédség állományából a fegyveres szerv hivatásos állományába történő átvétel esetén az állományba vételről az országos parancsnok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója vagy a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, a beosztásba helyezésről és a járandóság megállapításáról a fogadó szerv állományilletékes parancsnoka rendelkezik.

Megbízás

14. §

(1) A betöltetlen beosztás ellátására vagy a beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésére megbízás a hivatásos állomány olyan tagja részére adható, aki megfelel a megbízás szerinti beosztás ellátásához szükséges képesítési követelményeknek. Szolgálati érdekből ettől kivételesen el lehet térni, ha a beosztáshoz szükséges szakképesítés megszerzése folyamatban van. A megbízás várható tartamát az elrendelő állományparancsban meg kell határozni.

(2) Ha a megbízás előreláthatólag a 30 napot meghaladja, akkor az elrendeléskor, de legkésőbb a megbízás 30. napján a helyettesítéssel megbízottat a beleegyezéséről írásban nyilatkoztatni kell.

(3) Ha a helyettesítéssel való megbízás az eredeti beosztás meghagyása mellett történik, és annak tartama a 30 napot várhatóan meg fogja haladni, a helyettesítési díj mértékét az elrendeléskor meg kell határozni.

(4) A betöltetlen beosztás munkaköri feladatainak ellátásával - megosztva - a hivatásos állomány több tagja is megbízható. Ebben az esetben a helyettesítési díjat a feladatmegosztás arányában meg kell osztani.

(5) A megbízási díj mértékét a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített beosztás besorolása, valamint a Hszt. 50. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.

Vezénylés

15. §

(1) A szervezeti egységen kívüli szolgálatellátásra, illetve a tartós távolléttel járó - 30 napot meghaladó - képzésen való részvételre a hivatásos állomány tagját - beosztása meghagyása mellett - jogszabályban meghatározott kivételekkel az állományilletékes parancsnok vezényli. A vezénylést állományparancsban kell elrendelni. Ebben rendelkezni kell a vezénylés helyéről, tartamáról, a vezénylés indokáról, az illetmény és egyéb járandóságok folyósításának rendjéről, a vezénylés tartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

(2)[16] A miniszter a hivatásos állomány tagját - az országos parancsnok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója vagy a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv főigazgatója egyetértésével - a külföldi szolgálat írásos nyilatkozatban történő önkéntes vállalása alapján külföldi szolgálatra vezényli. A hivatásos állomány tagja a külföldi szolgálatra vezényléssel járó - Hszt.-ben meghatározottakon túl - pénzbeli és természetbeli ellátásra a külön jogszabályban meghatározottak, ennek hiányában a vezényelt és a fegyveres szerv vagy a BM közötti megállapodás szerint jogosult.

Vezénylés nemzeti szakértői feladatok ellátására

16. §

(1)[17] A hivatásos állomány tagjának az Európai Unió valamely intézményében nemzeti szakértőként történő foglalkoztatására az országos parancsnok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója vagy a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv főigazgatója - az Európai Unió felhívásában meghatározott munkakör betöltésére vonatkozó alkalmasság vizsgálata és az érintett személy írásbeli hozzájárulása alapján - kezdeményezheti a jelölést.

(2) Nemzeti szakértőnek kizárólag a hivatásos állománynak az a tagja jelölhető, aki a felhívásban megjelölt munkakörhöz előírt feltételekkel rendelkezik, és nem áll fegyelmi vagy büntetőeljárás hatálya alatt.

(3) A jelölést a miniszter - a külügyminiszter útján - az Állandó Képviseleten keresztül teszi meg az Európai Unió intézménye felé.

Az Európai Unió szerveinél, valamint nemzetközi szervezeteknél pályázat alapján elnyert tisztségbe, munkakörbe kinevezésre kerülő hivatásos állományra vonatkozó eljárási szabályok

17. §

(1) A nemzetközi szervezet által kiírt és a hivatásos állomány tagja által elnyert pályázat esetén - ha az nem minősül a miniszter által támogatott pályázatnak - az állományilletékes parancsnok, a nemzetközi szervezet által közölt kinevezés időpontjától, a hivatásos állományú kérelmének megfelelően intézkedik a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről vagy a hivatásos állomány tagja rendelkezési állományba helyezéséről és a pályázattal elnyert tisztség, munkakör betöltéséig, de legfeljebb 4 év időtartamra illetmény nélküli szabadsága engedélyezéséről.

(2) Az illetmény nélküli szabadság engedélyezésére vonatkozó állományparancsban vagy határozatban rögzíteni kell különösen:

a) a nemzetközi szervezetnél jogviszonyt létesítő hivatásos állományú személyi azonosító adatait,

b) az illetmény nélküli szabadság kezdetét, várható időtartamát,

c) a nemzetközi szervezet nevét, az érintett munkavégzésének helyét,

d) az illetmény nélküli szabadság tartamának társadalombiztosítási szempontból történő beszámíthatóságát.

(3) A munkáltatói intézkedéshez csatolni kell az érintett nyilatkozatát a jogfenntartó társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozóan.

Szolgálati viszony szünetelése

18. §

(1) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának a Hszt. 51. § (1) bekezdése szerinti szünetelése alatt beosztása csak megbízással tölthető be.

(2) Ha a szolgálati viszony szünetelésére a próbaidő alatt kerül sor, annak tartama a próbaidőbe nem számít be.

Rendelkezési állományba helyezés

19. §[18]

A Hszt. 44. § (1) bekezdés b), e), f), i) és j) pontja vagy a Hszt. 245/D. § (3) bekezdése alapján megfelelő beosztás hiánya miatt rendelkezési állományba helyezettnek a rendelkezési állományba helyezéskor az állományilletékes parancsnok határozza meg a szolgálatteljesítés helyét, tartalmát és azt az elöljárót, akinek irányításával szolgálati feladatait ellátja. A rendelkezési állományban levő részére csak képzettségének, felkészültségének, illetve egészségi, pszichikai, fizikai állapotának megfelelő szolgálati feladat határozható meg.

Berendelés, más szervhez vezénylés

20. §

(1) A berendelést, vezénylést kezdeményező szerv vezetője annak kezdő időpontjáról és várható időtartamáról a berendelést vagy vezénylést megelőzően - fontos szolgálati érdek kivételével - legalább egy hónappal írásban tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot és a hivatásos állomány érintett tagját.

(2) A berendelés vagy vezénylés megszüntetésekor a felajánlott beosztásról vagy annak hiányáról a berendelés, illetve vezénylés megszüntetését követő öt munkanapon belül írásban tájékoztatni kell a hivatásos állomány tagját, aki a beosztás vagy a rendelkezési állomány elfogadásáról, illetve elutasításáról öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a felajánlás elutasításának kell tekinteni.

21. §

A hivatásos állomány vezényelt tagjának eredeti szolgálati beosztása a vezénylés időtartama alatt csak megbízással tölthető be.

A szolgálati viszony megszűnése

22. §

(1) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonya megszűnése napjáig a Hszt. 182. § (1)-(2) bekezdése szerint a szolgálati nyugdíjra jogosultságot megszerzi, a szolgálati viszony - bármely jogcímen történő - megszüntetéséről rendelkező állományparancsban a szolgálatinyugdíj-jogosultságot meg kell állapítani, és közölni kell a Hszt. 182. §-ában meghatározott irányadó folyósítási szabályokat.

(2) Ha a szolgálati viszony megszűnéséről rendelkező állományparancs közlését követően, de hatályosulása előtt a szolgálati viszony megszüntetése más jogcímen végrehajthatóvá válik vagy végre kell hajtani, a már közölt állományparancsot erre hivatkozással hatálytalanítani kell, és a hivatásos állomány tagját megillető járandóságokat, illetve megtérítési kötelezettséget a végrehajtható jogcímnek megfelelően kell meghatározni.

Közös megegyezés

23. §

(1) A szolgálati viszony megszüntetésére irányuló kezdeményezést írásban kell rögzíteni és nem kell indokolni. A kezdeményezés elfogadása esetén az erről szóló megállapodást írásba kell foglalni.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját,

b) a hivatásos állomány tagját megillető járandóságokat,

c) a megtérítési kötelezettséget, azok kiszámításának módját vagy az arról szóló rendelkezésre hivatkozást,

d) a hivatásos állomány tagjának kioktatását a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének jogkövetkezményeiről, valamint

e) - ha szükséges - a jogviszony megszüntetéséig a szolgálati feladatok ellátásának és a szabadság kiadásának rendjét.

(3) A közös megegyezés kezdeményezéséről a szolgálati elöljáró a javaslatával együtt soron kívül tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot, aki a közös megegyezés jóváhagyása esetén intézkedik a megállapodás elkészítéséről és aláíratásáról.

(4) A szolgálati viszony megszüntetéséről rendelkező állományparancsot vagy határozatot csak azt követően lehet kiadmányozni, ha a megállapodást a hivatásos állomány tagja aláírta és egy példányát átvette.

Lemondás

24. §

(1) A lemondási idő a lemondási nyilatkozat szolgálati úton történt benyújtása napját követő nappal kezdődik.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja a lemondásról szóló nyilatkozatában a két hónapi lemondási idő letelte előtti időpontra kéri a szolgálati viszonyának megszüntetését, kérelme elfogadásáról vagy elutasításáról írásban tájékoztatni kell. A szolgálati elöljáró javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a lemondási idő alatti szolgálatteljesítéstől eltekinthet. Erről a szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancsban vagy határozatban rendelkezni kell.

Felmentés

25. §

(1) A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetéséről állományparancsban vagy határozatban kell rendelkezni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a felmentéshez vezető és azok okszerűségét alátámasztó körülményeket.

(2) Az állományparancsban, illetve a határozatban a felmentés kezdő és befejező időpontját úgy kell meghatározni, hogy az állományparancs vagy határozat a felmentési idő megkezdése előtt közölhető legyen. Ha a felmentési idő megkezdéséig az állományparancs vagy határozat közlésére nem kerül sor, azt a közlés újabb megkísérlése előtt szükség szerint módosítani kell.

(3) Nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított kockázati tényező felmerülése esetén az állományilletékes parancsnok köteles mérlegelni az érintettnek az adott beosztásban, illetve a hivatásos szolgálati viszonyban tartását. Ha a biztonsági kockázat alapján a szolgálati viszony megszüntetése indokolt, de a biztonsági szakvélemény ténymegállapításaival szemben az érintett panasszal élt és a szakvélemény ténymegállapításai egyéb módon nem tisztázhatók, a szolgálati viszony megszüntetését annak elbírálásáig el kell halasztani. Az érintett a panasz elbírálásáig csak nemzetbiztonsági ellenőrzésre nem kötelezett munkakörbe tartozó feladatokat láthat el.

(4) Ha a szolgálati viszony megszüntetésére nemzetbiztonsági kockázat miatti alkalmatlanságból - nem felróható okból - felmentéssel kerül sor, a felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a hivatásos állomány tagját a szolgálat ellátása alól.

(5) A hivatásos állomány tagját a felmentési idő csökkentésére irányuló írásbeli kérelme esetén írásban kell tájékoztatni a várható jogkövetkezményekről, majd a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját az érintett nyilatkozata alapján kell meghatározni.

26. §

Minősítés alapján történő szolgálati viszony megszüntetésére a minősítésre jogosult szolgálati elöljáró tesz javaslatot. A szolgálati viszony megszüntetéséről akkor is intézkedni kell, ha a minősítés megállapításaival szemben az érintett bírósághoz fordult.

27. §[19]

(1) A Hszt. 56. § (6) bekezdésében meghatározott esetben a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válás miatti felmentésre büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet vagy a kifogástalan életvitel ellenőrzés befejezéséről szóló indokolt határozat alapján kerülhet sor.

(2) Az állományilletékes parancsnok

a) a büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet (ítéleti értesítő) kézhezvételét követően, vagy

b) a kifogástalan életvitel ellenőrzés befejezéséről szóló indokolt határozat kézhezvételét követően, amennyiben a kifogásolható életvitelt megállapítja,

haladéktalanul intézkedik a szolgálati viszony megszüntetésére.

A szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva

28. §

(1) Akinek a szolgálati viszonya a Hszt. 59. § (1) bekezdés a), c) vagy e) pontjában meghatározott okból szűnik meg, az erről szóló állományparancsban vagy határozatban csak a megszűnés jogcímét és az arra okot adó körülmény bekövetkeztének napját kell megjelölni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja a képzési kötelezettségének nem tett eleget, a szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva történő megszűnésének megállapítása előtt az állományilletékes parancsnok az érintettet meghallgatja, vagy írásban 8 napos határidővel felszólítja a mulasztás okának kimentésére.

(3) A Hszt. 59. § (1) bekezdés c), valamint e) pontjában meghatározott okból a szolgálati viszony megszűnését a választás eredményének hivatalos közzétételének napjával vagy az állami vezetői kinevezést megelőző nappal kell megállapítani.

A szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos általános szabályok

29. §

(1) Ha a fegyveres szervet a szolgálati viszony megszüntetését megelőzően szolgálatibeosztás-felajánlási kötelezettség terheli, a szolgálati viszony megszüntetésére létszámcsökkentés, illetve átszervezés miatt kerül sor, a felmentés közlésének tervezett időpontja előtt az érintettel egyeztető beszélgetést kell folytatni, amelyen az állományilletékes parancsnok vagy felhatalmazásával a szolgálati elöljáró, valamint az illetékes személyügyi szerv megbízottja vesz részt. A hivatásos állomány tagjának kérésére biztosítani kell, hogy az egyeztető beszélgetésen az érdek-képviseleti szerv tisztségviselője, képviselője is részt vehessen.

(2) Az egyeztető beszélgetést a szolgálati viszonynak a fegyveres szerv által kezdeményezett megszüntetése esetén - a közös megegyezés, a próbaidő alatti azonnali hatályú és a fegyelmi ok miatti megszüntetés kivételével - a szolgálati viszony tervezett megszüntetése, illetve a felmentési idő kezdete előtt legalább 30 nappal kell végrehajtani.

(3) A beszélgetésen tisztázni kell a szolgálati jogviszonnyal összefüggő valamennyi kérdést. Az egyeztető beszélgetésről feljegyzést, a hivatásos állomány tagjának, illetve az érdek-képviseleti szerv képviselőjének kérésére jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből egy példányt az érintettnek át kell adni, egy példányt pedig a személyi anyag részeként kell kezelni.

(4) Megtérítési kötelezettség fennállása esetén annak várható összegéről az egyeztető beszélgetés során az érintettet tájékoztatni kell, a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő állományparancsban vagy határozatban pedig annak pontos összegét és jogcímét közölni kell. A követelést a szolgálati viszonyról szóló igazoláson is fel kell tüntetni.

30. §

A szolgálati viszony megszüntetésekor

a) az állományilletékes parancsnok

aa) az erről szóló állományparancs vagy határozat kiadmányozása előtt ellenőrzi a szolgálati viszony megszüntetésének törvényességét, megalapozottságát,

ab) a kiadmányozást követően személyesen vagy szolgálati elöljáró útján ismerteti az érintettel az állományparancsot vagy határozatot, és intézkedik a beosztással járó szolgálati feladatok átadásáról;

b) a személyügyi szerv

ba) gondoskodik a szükséges okmányok (szolgálati igazolás, leszerelési lap) előkészítéséről, és azoknak az utolsó munkában töltött napon az érintettnek történő átadásáról, az intézkedésre jogosult szervekhez továbbításáról,

bb) bevonja a szolgálati igazolványt,

bc) nyugállományba helyezés esetén kiadja a nyugdíjas igazolványt;

c) az illetékes gazdasági, pénzügyi szerv

ca) bevonja a kiadott fegyverzeti, vegyvédelmi, ruházati és egyéb felszerelési tárgyakat, továbbá visszavonja a kiadott informatikai jogosultságokat,

cb) gondoskodik a jogszabályban meghatározott, illetve a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancsban rögzített járandóságok kifizetéséről,

cc) eltérő megállapodás hiányában bevonja a szerv által kiadott okmányokat,

cd) a szolgálati igazoláson rögzíti a kifizetett ellátásokat, az esetleges tartozásokat, fizetési meghagyásokat.

Összeférhetetlenség

31. §

(1) A hivatásos állomány tagja a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére vonatkozó kérelmét a szolgálati elöljáró útján a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz írásban köteles benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, születési idejét, anyja nevét,

b) a szolgálati helyét, beosztását, továbbá

c) azt, hogy milyen jogviszonyban, milyen szervezetnél, minőségben, időtartamban, munkarendben kíván munkát végezni.

(3) A hivatásos állomány tagjai részére - a Hszt. 65. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységek kivételével - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az állományilletékes parancsnok engedélyezheti.

(4) A kérelem alapján az állományilletékes parancsnok köteles megvizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységgel kapcsolatban megállapítható-e valamely, a Hszt. 65. § (5) bekezdésében rögzített, az engedély megadását kizáró ok. A kérelem elbírálása során bekérhető a hivatásos állomány tagjának az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozata, a szervezet működését rögzítő alapszabály, cégjegyzékkivonat, illetve egyéb okirat. Ha az érintett az iratok becsatolására vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani.

(5) Nem engedélyezhető a hivatásos állomány tagja részére a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése különösen, ha

a) a munkavégzés ellentétes az adott fegyveres szervre vonatkozó, törvényben meghatározott alapfeladatokkal, azok végrehajtását veszélyezteti vagy akadályozza,

b) a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyából fakadó és a beosztásával járó szolgálati feladatai ellátását veszélyezteti,

c) a fegyveres szerv vagy a foglalkoztató más szerv gazdasági érdekeit sérti,

d) a fegyveres szerv vagy a foglalkoztató más szerv tekintélyének csorbítására alkalmas vagy azt veszélyezteti,

e) a tevékenység a hivatásos állomány tagjának munkaköri kötelességéből fakadó szolgálati feladata,

f) a végzendő tevékenység harmadik személyre vonatkozó információ gyűjtésére irányul,

g) személyek őrzésével, biztosításával és e személyek objektumainak őrzésével kapcsolatos feladatra terjed ki, vagy követelés behajtására irányul,

h) a tevékenység a fegyveres szervnél rendszeresített nyilvántartások közvetlen felhasználásával történne, vagy olyan ügyintézésre vonatkozik, amelyben valamely fegyveres szerv mint hatóság jár el.

32. §

(1) A hivatásos állomány tagja a Hszt. 65. § (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét köteles írásban teljesíteni, és az állományilletékes parancsnokhoz felterjeszteni.

(2) Bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén - ha az az állományilletékes parancsnok tudomására jut - az érintettet írásban kell felszólítani kötelezettsége haladéktalan teljesítésére.

33. §

(1) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az állományilletékes parancsnok határozott vagy határozatlan időtartamra írásban engedélyezheti.

(2) Kizáró ok fennállása esetén az engedélyezés megtagadásáról írásban kell rendelkezni, amellyel szemben a hivatásos állomány tagja szolgálati panasszal élhet.

(3) A kiadott engedélyekről a szükséges adatokat a személyügyi alap- és központi nyilvántartásban is rögzíteni kell.

(4)[20] A korábban kiadott engedélyeket az állományilletékes parancsnok az országos parancsnok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatójának, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának döntése szerint, de legalább évente köteles felülvizsgálni, és ha indokolt - a Hszt. 65. §-ában és e rendeletben meghatározott kizáró körülmények esetén -, az engedélyt visszavonni.

34. §

A munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettséggel időben egybeeső, munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése nem engedélyezhető.

A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok

35. §

(1) A szolgálati viszony létesítésekor, illetve új beosztásba vagy munkakörbe helyezés esetén az első szolgálatteljesítés megkezdésekor (a továbbiakban: első szolgálatteljesítés) a hivatásos állomány tagjának át kell adni a szolgálati beosztásra meghatározott munkaköri leírást, melyet az érintettnek alá kell írnia.

(2) Az első szolgálatteljesítés megkezdésekor a hivatásos állomány tagjával ismertetni kell a tevékenységére vonatkozó munkarendet, a szolgálati és pihenőidő biztosításának rendjét tartalmazó szabályokat (Szervezeti és Működési Szabályzat, Ügyrend), ki kell oktatni az adott szolgálati helyre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi és egyéb biztonsági rendszabályokról.

Előmenetel a rendfokozatban

36. §

(1) A soron történő előléptetést a Hszt. 78. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén a várakozási idő leteltét követő nappal kell elrendelni.

(2) Akinek a soron következő rendfokozatba történő előléptetésére a szükséges feltételek valamelyikének hiánya vagy más kizáró ok miatt nem kerülhet sor, erről őt a várakozási idő lejárta előtt írásban értesíteni kell.

37. §

Akit büntető- vagy fegyelmi eljárás lezárásakor az előléptetést kizáró ok megszűnése miatt előléptetnek, és vele szemben nem a Hszt. 123. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti fenyítést alkalmazták, annak az új rendfokozathoz előírt várakozási idejét az eredeti előléptetési határidő figyelembevételével kell megállapítani.

Besorolás, előresorolás

38. §

A beosztási kategórián belül a magasabb fizetési fokozatba történő előresorolást a beosztásban eltöltött szolgálati idő alapján az esedékesség hónapjának első napjával kell végrehajtani.

Az állomány minősítése, jellemzése

39. §

(1) A hivatásos állomány tagjával a minősítőnek ismertetnie kell a minősítéssel, a szolgálati jellemzéssel kapcsolatos jogait.

(2) A hivatásos állománynak a büntetés-végrehajtás gazdálkodó szervezetéhez vezényelt és minősítésre kötelezett tagját az állományilletékes parancsnok a gazdálkodó szervezet vezetőjének írásbeli véleménye alapján minősíti.

40. §

A hivatásos állomány tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagjáról - ha az előző minősítéstől több mint két év eltelt - szolgálati jellemzést kell készíteni

a) a más fegyveres szervhez történő áthelyezése, vagy

b) a magasabb, illetve más szakirányú végzettség megszerzéséhez történő beiskolázása

esetén.

41. §

A hivatásos állomány tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjáról szolgálati jellemzést - a nyugdíjkorhatár elérését megelőző öt év kivételével - az alábbi esetekben kell készíteni:

a) véglegesítést megelőzően,

b) magasabb beosztásba kinevezés esetén,

c) más fegyveres szervhez történő áthelyezést megelőzően,

d) rendvédelmi oktatási intézményben végzett tanuló és hallgató esetében a hivatásos állományba történő kinevezéskor,

e) minősítés alapján alkalmatlanság miatti felmentéskor,

f) oktatási intézménybe történő beiskolázáskor,

g) más beosztási kategóriába sorolás előtt, de legalább ötévenként.

42. §

(1) A szolgálati jellemzésben értékelni kell a hivatásos állomány tagjának szakmai ismeretszintjét és jártasságát, fizikai állóképességét, terhelhetőségét, teljesítőképességét, a vele szemben támasztott követelmények teljesítését, személyiségi és magatartásbeli jellemzőit, továbbá a szolgálati viszonyt vagy annak módosítását érintő esetben az arra vonatkozó javaslatot és indokolást.

(2) A szolgálati jellemzés készítése a közvetlen szolgálati elöljáró feladata.

(3) Az elkészült minősítést (szolgálati jellemzést) a hivatásos állomány tagja személyi anyagában kell elhelyezni és tárolni.

43. §[21]

A szabadság nyilvántartásának, kiadásának szabályai

44. §

(1) A hivatásos állomány tagját megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, illetve a jogosultság változását követően meg kell állapítani, és azt az érintett tudomására kell hozni.

(2) A szabadság nyilvántartását és a kiadás tervezését szervezeti egységenként a szolgálati feladatok függvényében és az érintettek igényének figyelembevételével az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint kell végrehajtani.

(3) A szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok a szolgálati elöljáróra átruházhatja.

(4) A szabadság kiadásánál a hivatali munkarendben dolgozók számára az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. A folyamatos ügyeleti szolgálatot ellátók és a váltásos munkarendben dolgozók esetében a szabadság kiadása kizárólag a szolgálati napok figyelembevételével történik.

(5) A szabadságot valamennyi szolgálati időrendszerben foglalkoztatott részére úgy kell kiadni, hogy a szabadság kezdő napja a rá érvényes szolgálatszervezés szerint szolgálati napra essen.

(6) Váltásos szolgálati időrendszerben dolgozóknál a szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak befejező napja után az állomány tagjának az eredeti szolgálati rend szerint szolgálati nap következzen.

(7) A szabadság szolgálati napokra történő átszámításának módja:

a) meg kell állapítani a hivatali munkarendben dolgozók évi munkanapjainak számát, majd a váltásos munkarendben dolgozók egy év alatt teljesítendő szolgálati napjainak számát,

b) a váltásos szolgálati időrendszerben dolgozók szolgálati napjait el kell osztani a hivatali munkarendben dolgozók munkanapjainak számával, így megállapítható a két szolgálati rend szerinti szabadságként számfejthető távollétek aránya.

(8)[22] A Hszt. 94. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségügyi szabadság a gyermek kórházi ápolását, illetve betegségét megállapító orvosi igazolás alapján vehető igénybe.

Szolgálatteljesítési idő

45. §

(1) A hivatásos állomány tagja beosztásától függően a szervezet jogszabályban meghatározott feladatainak folyamatos ellátása érdekében

a) hivatali,

b) hivatali munkarendtől eltérő,

c) folyamatos,

d) váltásos,

e) vezényléses

szolgálati időrendszerben teljesíti szolgálatát.

(2) A hivatali munkarendtől eltérő szolgálatteljesítési időrendben dolgozóknál, ahol a szolgálatteljesítést naponta azonos helyen 2 fő egymás utáni beosztásával, legalább napi 16 órában rendelik el, az eligazításra, váltásra, illetve a szolgálati felszerelések felvételére és leadására legfeljebb 30 perc további szolgálatteljesítési idő számolható el.

(3) A hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési időrendjét az állományilletékes parancsnok határozza meg.

(4) A büntetés-végrehajtási intézeteknél a szolgálatteljesítési idő szempontjából őrszolgálat jellegű beosztásnak minősül a fogvatartás rendjének és biztonságának fenntartására rendszeresített szolgálati beosztás.

(5) A 6 órát meghaladó szolgálatteljesítési idő esetén 30 perc, a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben dolgozó számára 60 perc munkaközi szünetet kell a munkaidő terhére biztosítani.

46. §

(1) Ha a szolgálati feladatot az eredeti szolgálati beosztásba tartozó feladatként kell más szervezeti egységben vagy más helységben teljesíteni, akkor a ténylegesen szolgálatban töltött szolgálatteljesítési időt kell számítani. Az utazással indokoltan eltöltött időt a szolgálatteljesítési időbe be kell számítani.

(2) Ha a szolgálati feladatot határozatban, parancsban, berendelő (meghívó) levélben, kiküldetési utasításban elrendelve vagy az elöljáró utasítására kell más szervezeti egységnél vagy a lakóhelyen kívül teljesíteni, akkor

a) az egynapos távollétnél vagy naponkénti oda-vissza utazásnál az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni,

b) a kétnapos távollétnél legalább napi 8 óra szolgálatteljesítési időt kell jóváírni, ennél többet akkor, ha az első napon az indulás és a napi feladatteljesítés befejezési ideje közötti, a második napon a feladatteljesítés kezdési ideje és a visszautazással eltöltött idő közötti időtartam a 8 órát meghaladja,

c) a három- vagy többnapos távollétnél az első és az utolsó napon a kétnapos távollétre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, a közte lévő egy vagy több napra pedig napi 8 óra szolgálatteljesítési idő ismerhető el, kivéve ha 8 órát meghaladó szolgálatteljesítés történt,

d) a többhetes távollétnél az utazással indokoltan eltöltött időt annyiszor kell figyelembe venni, ahányszor a hivatásos állomány tagja részére az utazást engedélyezték.

Túlszolgálat

47. §

(1) Túlszolgálatnak minősül a napi, a heti vagy a havi szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon elrendelt és teljesített szolgálat.

(2) A folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben dolgozónál a munkaszüneti napon teljesített szolgálat önmagában nem jelent túlszolgálatot. A túlszolgálat akkor keletkezik, ha a havi munkaidőkeretet az e napon teljesített szolgálat részben vagy egészben túllépi, vagy ha soron kívüli szolgálatteljesítésre történt a berendelés.

(3)[23] Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként - kivéve, ha a Hszt. 87. § (3) bekezdését kell alkalmazni - legfeljebb 450 óra.

(4) A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig azt a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő, illetőleg díjazás jár.

(5) Túlszolgálat teljesítése esetén - a büntetés-végrehajtási szervezetnél a fogvatartás rendjét és biztonságát ellátó beosztásban lévő hivatásos állományú kivételével -150 óráig terjedő időtartamig elsősorban szabadidőt kell biztosítani.

Ügyeleti, készenléti szolgálat

48. §

(1) Ügyeleti szolgálat az állományilletékes parancsnok által elrendelt és meghatározott helyen teljesített ügyelet.

(2)[24]

Kérelem és a szolgálati panasz elbírálása

49. §

(1) A szolgálati elöljáró meghallgatja a hivatásos állomány tagját - amelyről jegyzőkönyvet készít - a szolgálati viszonyával összefüggésben írásban vagy szóban benyújtott kérelmével kapcsolatban, ha

a) annak elbírálása jogkörét meghaladja, vagy

b) az elbíráláshoz ez szükséges.

(2) A tett intézkedéséről a szolgálati elöljáró a kérelmezőt 30 napon belül írásban tájékoztatja. Hatáskörét meghaladó ügyben a keletkezett iratokat állásfoglalásával együtt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz felterjeszti, aki a kérelem tárgyában - a beérkezéstől számított 30 napon belül - köteles dönteni, és erről az érintettet értesíteni.

(3) A hivatásos állomány tagja szolgálati panaszt a szolgálati viszonyát érintő, azzal összefüggő munkáltatói jogkörben hozott döntéssel, intézkedéssel vagy ezek elmulasztásával kapcsolatban a szolgálati út betartásával nyújthat be.

(4) A szolgálati panaszban sérelmezett munkáltatói intézkedést hozó vagy azt elmulasztó elöljáró, ha a szolgálati panasszal nem ért egyet, véleményével kiegészítve a keletkezett iratokat az elbírálásra jogosult elöljáróhoz (vezetőhöz) 15 napon belül felterjeszti.

(5) Az elbírálásra jogosult elöljáró, ha a panasznak részben vagy egészében helyt adott, a sérelmezett munkáltatói intézkedést hatályon kívül helyezi és új intézkedés kiadására kötelezi a munkáltatói jogkör gyakorlóját, illetve az intézkedés tartalmát megváltoztatja vagy kötelezi az intézkedést elmulasztó elöljárót a munkáltatói intézkedés meghozatalára. A határozat rendelkezésének megfelelően a munkáltatói intézkedésről szóló állományparancsot módosítani kell vagy új intézkedést kell kiadni.

(6) A fegyveres szerv állományába tartozó szolgálati viszonnyal összefüggő kérelmét vagy szolgálati panaszát a szolgálati út betartásával kell benyújtani és továbbítani, illetve az érdemi döntésről a kérelmezőt, panaszost tájékoztatni.

(7) Ha a panasz nem szolgálati viszonnyal függ össze vagy külön eljárás alapján kell elbírálni, erről a panaszost és a jogi képviselőjét tájékoztatni kell, és a panaszt a hatáskörrel rendelkező illetékes vezetőhöz kell áttenni.

A személyügyi nyilvántartás rendje

50. §

Az állományból kikerülők személyi anyagait fogyatékanyagként kell kezelni, arról külön nyilvántartást kell vezetni, és külön kell tárolni.

51. §

(1)[25] A személyügyi nyilvántartás adatállományának folyamatos karbantartása érdekében minden hónap 5. napjáig a szervek a központi személyügyi nyilvántartás adatkörében történt változásokat a BM személyügyi szervének számítástechnikai úton megküldik.

(2) A központi személyügyi nyilvántartásból évente összesített adatfeldolgozást, statisztikai értékelést kell készíteni az állomány összetételéről, képzettségéről, a fluktuációról, a vezetési, szervezési, létszám- és bérgazdálkodással, a személyügyi, a fegyelmi, a képzési tevékenységgel kapcsolatos vezetői döntések előkészítéséhez. Az évente elkészítendő adatfeldolgozáshoz, statisztikai értékeléshez az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon használhatók fel.

A szolgálati idő megállapítása, módosítása, igazolása

52. §

(1) A hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja, módosítja és nyilvántartja.

(2) A Hszt. 329. §-a szerinti kedvezményesen számított szolgálati időket folyamatosan nyilván kell tartani, évente, illetve az erre jogosító szolgálati viszony végén állományparancsban vagy határozatban rögzíteni kell.

(3) Minden év végén a szolgálati viszony számításának kezdő időpontjához a kedvezményesen számított szolgálati idő tartamát hozzá kell adni.

(4) A kedvezményesen számított szolgálati időket az e célra rendszeresített "NYILVÁNTARTÓ LAP"-on kell vezetni, és azt a személyi anyagban kell elhelyezni.

53. §

(1) A kinevezéskor megállapított szolgálati idő kezdetének az 52. §-ban meghatározottaktól eltérő módosítása az érintett okirattal igazolt kérelme alapján történhet. Ez esetben a szolgálati idő módosítását a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kell megállapítani.

(2) Ha a szolgálati idő kezdő napját a szerv hibájából kell módosítani, a szolgálati időhöz fűződő járandóságok az elévülési időn belül visszamenőleg járnak.

(3) Ha a szolgálati idő módosítása a szolgálati viszony megszüntetését követően, nyugállományba helyezettnél történik, akkor a korábbi munkáltatói jogkör gyakorlója az erről szóló állományparancs egy példányát a miniszter által kijelölt nyugdíjmegállapító szervnek is megküldi.

Az állományra vonatkozó munkáltatói intézkedések kiadásának rendje

54. §

(1) A szolgálati viszony keletkezésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos és a szolgálati viszony fennállása alatt tett munkáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a fegyveres szervnél állományparancsban, miniszteri hatáskörben hozott intézkedéseket határozatban kell elrendelni.

(2) Állományparancsban vagy határozatban kell elrendelni

a)[26] a szolgálati viszony keletkezését, a kinevezést, a változó szolgálatteljesítési helyre vonatkozó kinevezést a szolgálatteljesítési helyek meghatározásával, a különleges állományba vételt,".

b) a szolgálati hely, a beosztás változását, módosítását,

c) a besorolást, az előléptetést, az előresorolást,

d) az iskolai végzettség megszerzésére vonatkozó előírást,

e) a kitüntetést, a jutalmazást,

f) a fegyelmi eljárással kapcsolatos intézkedéseket,

g)[27] az illetmény nélküli szabadság, a rész-szolgálatteljesítési idő engedélyezését,

h) a szolgálati viszony szünetelését,

i) a névváltozás átvezetését,

j)[28] a fegyveres szervek közötti, illetve a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség között történő áthelyezést, a vezénylést, a megbízást,

k) a rendelkezési állományba helyezést, annak megszüntetését,

l) a szolgálati viszony megszüntetését, a nyugállományba helyezést,

m) a korábbi munkáltatói intézkedés módosítását és mindazon döntéseket, amelyek az addig hatályos állományparancs vagy határozat lényeges elemét érintik.

(3) Ha a szolgálati beosztás betöltéséhez egyéb szakirányú képzettség megszerzése, szaktanfolyam elvégzése szükséges, annak elvégzését - határidő megjelölésével - a kinevezéskor elő kell írni.

(4) Az állományparancs, illetve a határozat szakszerű előkészítéséért az illetékes személyügyi szerv, az abban foglaltak jogszerűségéért az adott munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felelős.

(5) A munkáltató által egyidejűleg hozott valamennyi intézkedést lehetőség szerint egy állományparancsban, illetve határozatban kell elrendelni.

(6) Az állományra vonatkozó, munkáltatói döntéseket tartalmazó állományparancsot vagy határozatot úgy kell elkészíteni, hogy az intézkedéssel érintett valamennyi szerv és személy a rá vonatkozó mértékben a döntésről tudomást szerezzen. Ennek megfelelően szükséges számú másolatot, illetve kivonatot kell készíteni.

(7) Az állományparancs vagy a határozat eredeti irattári példányát a kiadó szerv személyügyi archívumában évenkénti csoportosításban kell tárolni és őrizni az irattári terv előírásai szerint.

(8) Központi hatáskörben vagy más szerv által kiadott állományparancs vagy határozat intézkedésre megküldött példányait személyi iratként kell kezelni, és az általános iratkezelési szabályoknak megfelelően az irattári terv előírásai szerint kell selejtezni.

Záró rendelkezések

55. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet

a) bevezető részében az "a rendőrség esetében a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rt.) 101. § (1) bekezdés b) pontjára," szöveg, 1. § a) pontjában az "a Határőrség, a Rendőrség," szöveg, 5. § (3) bekezdés c) pontjában az "(a rendőrség és a határőrség állományába felvételüket kérők esetében a közeli hozzátartozóinak és a vele egy háztartásban élőknek)" szöveg, 38. § (3) bekezdésében az "A Határőrség állományába tartozó, de a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézményekben oktatói feladatokat ellátó hivatásos állományú státuszok betöltése csak pályázat útján történhet. (" szöveg, és a ")" jel, 47. § (1) bekezdésében az "a Határőrség állománya tekintetében a Hszt. 82. §-ában, míg a többi szerv esetében" szöveg, 1. számú mellékletében a "Rendőrség", illetve a "Határőrség" alcím és a hozzá tartozó szöveg, 3. számú mellékletében a "Rendőrség", illetve a "Határőrség" alcím és a hozzá tartozó szöveg, 5. számú melléklet 1-3. számú mintájában a "(rendőri szerv megnevezése)" szöveg, 5. számú melléklet 3. számú mintájában a "rendőrségi, határőrségi, köztársasági őrezredi," szöveg, illetve a "Közterületi jelvény száma: (rendőrség, határőrség esetében)" megjelölésű sor,

b) 6. § (1) bekezdés c) pontja, 9. § (3) bekezdése, 33. § (10) bekezdése, 61. § (5) bekezdése, 2/1. számú melléklete, 2/2. számú melléklete, 5. számú melléklet 6/2. számú mintája.

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter