9/1997. (II. 12.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. § (2) bekezdés b), c), f) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az állami és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tt.) 47. § (2) bekezdés d) és f) pontjára is figyelemmel - a belügyminiszter által irányított szervek szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyával összefüggő szabályok tekintetében a következőket rendelem el:[1]

Általános rendelkezések

(A Hszt. 1. §-ához)

1. §[2] A rendelet hatálya kiterjed:

a)[3] a belügyminiszter által irányított fegyveres szervekre (a Katasztrófavédelem hivatásos szervei), továbbá a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokra, valamint e szervek hivatásos szolgálati viszonyban és - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a szerződéses szolgálati viszonyban (a továbbiakban együtt: hivatásos állomány) álló tagjaira,

b) a Belügyminisztérium hivatali szervezeti egységeire, továbbá a Belügyminisztérium Szervezeti Működési Szabályzatában meghatározott minisztériumi szervekre, önálló belügyi szervekre és rendészeti oktatási intézményekre (a továbbiakban együtt: egyéb szervek), valamint e szervekhez berendelt és vezényelt hivatásos állományúakra.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a)[4] a szolgálati viszonnyal kapcsolatos idők számítása:

aa) a szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából beszámítható:

- a Hszt. hatálybalépése előtt állományba kerültek esetében (Hszt. 326. §): munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, a fegyveres szervek sor-, tartalékos, póttartalékos, továbbszolgáló, hivatásos állományában, bírósági és ügyészségi szolgálati viszonyban töltött, valamint az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján elismert és beszámított valamennyi idő- a Hszt. hatálybalépése után állományba kerültek esetében (Hszt. 328. §): a fegyveres szerveknél hivatásos szolgálati jogviszonyban, sor-, tartalékos, póttartalékos, szerződéses szolgálati viszonyban, valamint a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben 1997. december 31-ig hallgatói jogviszonyban töltött idő,

ab)[5] a jubileumi jutalom, a pótszabadság mértéke szempontjából beszámítható:

- a Hszt. hatálybalépése előtt állományba kerültek esetében: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, a fegyveres szervek sor-, tartalékos, póttartalékos, hivatásos állományában, bírósági és ügyészségi szolgálati viszonyban töltött, valamint az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján elismert és beszámított valamennyi idő,

- a Hszt. hatálybalépése után hivatásos állományba kerültek esetében a Hszt. 328. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakon túl a Hszt. 328. §-ának (4) bekezdése szerinti idő, amennyiben a hivatásos állományba történő kinevezés az adott jogviszonyból áthelyezéssel, illetve megszakítás nélkül közvetlenül történt,

ac) a nyugdíj mértéke szempontjából beszámítható idő:

1. a szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából elismert és beszámított szolgálati idő, valamint

2. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok szerint szolgálati időnek minősülő egyéb idő,

ad) korkedvezményre jogosító szolgálati idő:

- a fegyveres szerveknél ténylegesen hivatásos állományban eltöltött idő, beleértve a Hszt. 329. §-a alapján kedvezményesen számított szolgálati időket is,

ae) végkielégítés, leszerelési segély szempontjából beszámítható idő:

- a Hszt. hatálybalépése előtt állományba kerültek esetében: a szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából elismert és beszámított szolgálati idő,

- a Hszt. hatálybalépése után állományba kerültek esetében: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, a fegyveres szervek sor-, tartalékos, póttartalékos, szerződéses, hivatásos állományában, bírósági és ügyészségi szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött idő, amennyiben az előző jogviszonyból áthelyezéssel került állományba.

b) szolgálati érdek:

(a szolgálati viszony módosítása, megszüntetése esetén figyelembe veendő)

a fegyveres szerv egészének vagy egyes szervezeti egységeinek jogszabályokban és az elöljárók által parancsokban, utasításokban, egyéb rendelkezésekben meghatározott szakmai feladatai eredményes végrehajtását szolgáló együttes (szervezeti, személyi, tárgyi, egyéb) feltételek biztosítása;

c) vezető:

aki kinevezés vagy megbízás alapján olyan beosztásban teljesít szolgálatot (hivatásos, szerződéses), amelyben a feladatai ellátása során szervezetileg vagy a szolgálati tevékenység idejére ideiglenesen alárendelt állomány (személy, csoport, alegység stb.) munkájának irányításáért, ellenőrzéséért vagy a szervezet működéséért is felelős;

d)[6] pályakezdő:

[A Hszt. 101. § (3) bekezdésében meghatározottak alkalmazása szempontjából]

- aki kinevezésekor (hivatásos állományba vételekor) a beosztás ellátásához szükséges végzettséget biztosító rendészeti (katonai) vagy polgári oktatási intézményben folytatott tanulmányai befejezését követően - ha jogszabály másként nem rendelkezik - első munkahelyként kerül a fegyveres szerv állományába,

- a rendészeti oktatási intézmények próbaidőre kinevezett hallgatói (tanulói);

e) szakképzettség:

olyan képesítés, amely meghatározott szakismeretet igénylő munkakör ellátására jogosít, és amelyről az érintett bizonyítvánnyal, oklevéllel rendelkezik.

A szakképesítés megszerezhető iskolarendszerű oktatás vagy tanfolyam keretében. A fegyveres szervek esetében ez lehet polgári oktatási intézményben vagy katonai és rendvédelmi oktatási intézményben, továbbá szakmai tanfolyamokon megszerezhető szakképzettség, illetve szakvizsga;

f) tartós távollét:

(rendelkezési állományba helyezés és a beosztás megbízással történő ellátása szempontjából)

az évi rendes szabadságon túl a szolgálati feladatok ellátásában történő átmeneti akadályoztatás, amelynek időtartama - az előre meghatározott esetekben, vagy betegség esetén a gyógyulás várható időtartamát tekintve - a 30 napot meghaladja;

g)[7] szakmai továbbképzés: a hivatásos állomány feladatai ellátásához, tudása és személyisége fejlesztéséhez, illetve szinten tartásához szükséges olyan iskolarendszeren kívüli felkészítés, amely a miniszter által meghatározott rendészeti oktatási intézményben, a fegyveres szerv központi, területi, helyi szervezeti egységénél vagy felkért oktatási intézményben az állományilletékes parancsnok által jóváhagyott éves kiképzési és továbbképzési terv szerint kerül végrehajtásra;

h)[8] rendészeti szakirányú továbbképzés: felsőfokú szakirányú szakképzettségre épülő akkreditált szakirányú képzés, továbbképzési szakon szerzett új képesítés, amely speciális rendészeti szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul;

i)[9] rendészeti átképzés: a hivatásos állomány azon felsőfokú végzettséggel rendelkező tagjainak iskolarendszeren kívüli képzése, akik a rendészeti alapképzettség mellett nem rendelkeznek az adott rendvédelmi szerv jellegének megfelelő rendészeti ismeretekkel;

j)[10] rendészeti szakvizsga: az I. besorolási osztály VI. beosztási kategóriájába tartozó beosztások betöltéséhez előírt (felkészülés) felkészítés és vizsga;

k)[11] rendészeti vezetővé képzés: az osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi vezetői beosztások betöltéséhez előírt iskolarendszeren kívüli felkészítő tanfolyam;

l)[12] rendészeti mestervezetővé képzés: a tábornoki rendfokozati maximummal rendszeresített és a főosztályvezetői vezetői beosztások betöltéséhez előírt iskolarendszeren kívüli felkészítő tanfolyam;

m)[13] szaktanfolyam: a II. besorolási osztály III., IV. beosztási kategóriájába tartozó beosztások betöltéséhez a rendészeti alapképzésen túli speciális szakképesítést biztosító iskolarendszeren kívüli képzés.

n)[14] uniós intézmény: az Európai Uniót és annak jog-elődjeit alapító nemzetközi szerződésekben nevesített intézmény, annak szervei, továbbá az e szerződések alapján létrehozott szervek;

o)[15] nemzeti szakértő: az uniós intézményhez vezényelt és a szervezet által határozott időre foglalkoztatott hivatásos állományú;

p)[16] napidíjpótlékra jogosító személy: a nemzeti szakértővel a foglalkoztatás helye szerinti országban közös háztartásban, életvitelszerűen együtt élő

pa) házastársa, élettársa, (a továbbiakban: házastárs), valamint,

pb) gyermeke, örökbefogadott gyermeke, illetőleg a házastárs gyermeke, örökbefogadott gyermeke (a továbbiakban: gyermek);

r)[17] napidíj: a nemzeti szakértő részére az uniós intézmény által, annak szabályzata alapján fizetett ellátás;

s)[18] állandó képviselet: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unió mellett működő állandó képviselete.

A szolgálati viszony létesítésével összefüggő szabályok

(A Hszt. 36., 269. §-aihoz)

A szolgálati viszony alanyai

3. § (1) A szolgálati viszony a fegyveres szerv mint munkáltató (a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében az önkormányzat) és az állományba kerülő személy között jön létre

a) hivatásos szolgálati jogviszony esetén határozatlan időtartamra,

b) szerződéses szolgálati jogviszony esetén határozott időtartamra.

(2) A fegyveres szervek állományába történő felvétel, kinevezés, a szolgálati viszony létesítése olyan kétoldalú jognyilatkozaton alapuló sajátos közszolgálat, amelyben a konkrét feltételeket parancs (határozat) (a továbbiakban: parancs) formájában írásba kell foglalni.

(3) Szerződéses szolgálati jogviszony létesítése esetén a feleket érintő jogokat és kötelezettségeket külön szerződésben is meg kell határozni.

(4) A kinevezésre, állományba vételre vonatkozó munkáltatói (szolgálati viszonyhoz kapcsolódó) jogokat a Hszt.-ben és - a tűzoltóság tekintetében - a Tt.-ben nem szabályozott esetekben a külön kiadásra kerülő belügyminiszteri rendelet (hatásköri lista) rögzíti.

(5) Az állomány - a Hszt. és e rendelet szerint - szolgálati viszonyban lévő tagja meghatározott állománycsoportba tartozhat:

a) az állományviszonyától függően:

hivatásos állományba: aki önként jelentkezés alapján hivatásként vállalja, hogy - egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságának függvényében - a Hszt.-ben meghatározott felső korhatár eléréséig, illetve a szolgálati viszonyban töltött ideje alatt felelősséggel teljesíti az adott fegyveres szerv funkciójából fakadó és a beosztásával járó szolgálati feladatait,

szerződéses állományba: aki önként jelentkezés alapján, külön szerződésben rögzített feltételekkel, meghatározott ideig vállalja a képzettségének, felkészültségének megfelelő, az illetékes országos parancsnok által megjelölt szolgálati beosztás ellátását;

b) rendfokozatától függően:

hivatásos állományviszony esetén: tiszthelyettes, zászlós, tiszt, főtiszt vagy tábornok (tűzoltóság esetében tisztes is),

szerződéses állományviszony esetén: tisztes, tiszthelyettes, zászlós vagy tiszt.

Az állomány utánpótlása

(A Hszt. 38. §-ához)

4. § (1) Tiszthelyettesi, zászlósi beosztásba az nevezhető ki, aki

a) a katonai vagy rendvédelmi szakközépiskolát eredményesen elvégezte, vagy

b)[19] valamely fegyveres szervnél szerződéses szolgálatot teljesít és szolgálati idejéből legalább egy év eltelt, továbbá rendelkezik a beosztás betöltéséhez szükséges képzettséggel, vagy

c) fegyveres szervnél korábban hivatásos szolgálati viszonyban volt, és szolgálati viszonya nem a Hszt. 53. §-ának b), e), f) pontjában, illetve 56. §-a (2) bekezdésében meghatározott módon szűnt meg, továbbá, ha az adott beosztás ellátásához szükséges szakképesítéssel rendelkezik, vagy

d) a tűzoltóság esetében tiszthelyettesi beosztásba, aki legalább szakmunkásképző iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy

e)[20]

(2) Tiszti beosztásba kinevezhető, aki

a) hazai vagy külföldi katonai, illetve rendvédelmi felsőoktatási intézményben sikeres államvizsgát tett, vagy

b) hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben olyan szakképesítést szerzett, amely az adott beosztás ellátására képesít, vagy

c)[21] valamely fegyveres szervnél szerződéses szolgálatot teljesít és szolgálati idejéből legalább egy év eltelt, továbbá rendelkezik a beosztás betöltéséhez szükséges képzettséggel, vagy

d) rendvédelmi szervnél korábban hivatásos szolgálatot teljesített és a tiszti beosztás ellátásához szükséges képesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, és szolgálati viszonya nem az (1) bekezdés c) pontjában foglalt módon szűnt meg.

(3)[22]

A szolgálati viszony létesítésének eljárási szabályai

(A Hszt. 39-40., 260., 268-269. §-aihoz)

5. § (1) A fegyveres szervekkel történő szolgálati jogviszony kérelem alapján, felvételi eljárás keretében létesíthető. A kérelmet a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz címezve, az illetékes személyügyi szerv útján írásban kell előterjeszteni.

(2) A felvételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a jelentkező személyi adatait,

b) a kérelmezett szolgálati helyet, beosztást,

c) a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek vállalásáról szóló nyilatkozatot.

(3)[23] A kérelem mellé csatolni kell:

a) kézzel írt önéletrajzot,

b) legmagasabb iskolai végzettséget (végzettségeket) és szakképzettséget (szakképzettségeket) igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát,

c)[24] saját írásbeli nyilatkozatát a Hszt. 37. és 258. §-ban meghatározott ellenőrzésekhez és személyes adatai kezeléséhez történő hozzájárulásról,

d) vagyonnyilatkozat tételre kötelezett beosztásba tervezettek esetében a saját, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekeire vonatkozó személyes adataik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezeléséhez történő hozzájárulást,

e) Társadalombiztosítási Azonosító Jelről (TAJ) szóló igazolás másolatát,

f) adóazonosító jelről szóló adóigazolvány másolatát,

g)[25]

h) korábbi szolgálati és egyéb foglalkoztatási jogviszonyokról szóló igazolásokat.

(4) A katonai és rendvédelmi oktatási intézmények polgári életből felvett hallgatói esetében a hivatásos szolgálati jogviszony vállalását tartalmazó nyilatkozatot kell tenni.

(5) Amennyiben a szolgálati viszony létesítésének feltétele, hogy a jelentkező személy a nemzetbiztonsági követelményeknek is megfeleljen, az ehhez szükséges adatokat a külön jogszabály alapján meghatározott "biztonsági kérdőív" kitöltésével szolgáltatja, melynek eljárási szabályait külön rendelet tartalmazza.

(6) A szolgálati viszony létesítése törvényekben és egyéb jogszabályokban előírt feltételeinek (egészségi, pszichológiai, nemzetbiztonsági stb.) meglétét az állományilletékes parancsnok intézkedése alapján, az illetékes személyügyi szerv köteles ellenőriztetni, illetve ellenőrizni.

(7)[26] Amennyiben a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnoki beosztásra kiírt pályázat alapján a munkakör betöltése felvételi eljárás lefolytatását is igényli, az a képviselő testület (közgyűlés) felkérése alapján a szakmai felügyeletet ellátó megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (főigazgatóság) személyügyi szerve közreműködésével is elvégezhető.

(8)[27] A hivatásos állományba kinevezetteket - a Hszt. 39. § (2) bekezdésében és a 40. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel - az I. besorolási osztályba tartozó beosztásba kerülők esetén hadnaggyá, a II. besorolási osztályba kerülők esetén őrmesterré kell kinevezni.

(9)[28] A felvételi eljárás során valamely felvételt kizáró ok felmerülése esetén az eljárást lefolytató személyügyi szerv, egészségi alkalmatlanság esetén az alapellátó orvos az érintettet köteles írásban tájékoztatni az elutasítás okáról.

A felvételi eljárás során végrehajtandó ellenőrzés rendje

6. § (1) A ellenőrzés során a személyügyi szerv:

a) a felvételi kérelem és a benyújtott okmányok, valamint az érintettel történő beszélgetés alapján előzetesen állást foglal a jelentkezőnek a tervezett beosztásra való alkalmasságáról,

b) intézkedik az egészségi alkalmasság elbírálásához szükséges, külön rendelkezés alapján rendszeresített "adatlap" kitöltéséről, az alkalmassági vizsgálatra történő előjegyzésről,

c)[29]

d) a Hszt. 37. § (5) bekezdése szerinti előírás esetén intézkedik a külön jogszabályban meghatározott "biztonsági kérdőív" kitöltésére,

e)[30] a Hszt. 245/B. §-ának (1) bekezdése szerinti beosztásokba - amelyek konkrét körét a szerv Szervezeti és Működési Szabályzatának (ügyrendjének) melléklete tartalmazza - felvételre tervezettek esetében értesíti a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről, annak határidejéről és az érintett nyilatkozattételét követően intézkedik a vagyonnyilatkozat tételéhez szükséges megfelelő számú nyomtatvány és a hozzá kapcsolódó kitöltési tájékoztató átadására,

f)[31] az alkalmassági ellenőrzés adatainak megismerése, illetve - a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek esetében - a vagyonnyilatkozatok megtétele után, a leendő szolgálati elöljáróval értékelik a jelentkező megfelelését, és alkalmazásra vonatkozó döntés esetén elkészíti a kinevezéshez szükséges okmányokat.

(2) A kinevezéssel összefüggésben a személyzeti szervnek elő kell készíteni:

a) a kinevezési javaslatot,

b) a személyi adatlapot,

c) a kinevezési parancsot,

d) az eskü-(fogadalom-)okmányt.

Szerződéses szolgálati viszony létesítése[32]

(A Hszt. 256/A-256/D., 265., 270. §-aihoz)[33]

7. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott fegyveres szerveknél az országos parancsnok által állománytáblában rögzített olyan szolgálati beosztások betöltésére, amelyek rendvédelmi szakképesítés nélkül is elláthatók, illetve az önkormányzati tűzoltóság esetében a tartósan vezényelt állomány helyettesítésére, szerződéses szolgálati viszony létesíthető.

(2)[34]

(3) A szerződéses szolgálati viszonyba kerülőt a rendfokozati állománykategóriának megfelelő kezdő rendfokozatba kell kinevezni.

(4) A szerződéses állománykategória jelölésére a rendfokozat megnevezése előtt a személyügyi okiratokban az "sz." rövidítést kell alkalmazni.

(5) Nem létesíthető szerződéses szolgálati viszony azzal, akinek korábbi szolgálati viszonya a Hszt. 53. §-ának b), e) vagy f) pontja, illetve 56. §-ának (2) bekezdése értelmében szűnt meg.

Próbaidő

(A Hszt. 41. §-ához)

8. § (1)[35] A hivatásos állományba történő kinevezéskor - katonai, rendvédelmi oktatási intézményekből közvetlenül felvételre kerülők kivételével - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró döntésétől függően minimum 6, de maximum 12 hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni.

(2) Nem kell próbaidőt kikötni a más fegyveres szervtől áthelyezettek, illetve az adott fegyveres szerv szerződéses állományából, továbbá köztisztviselői, közalkalmazotti állományából kinevezettek esetében, feltéve, hogy megfelelnek a beosztás ellátásához előírt képesítési követelményeknek.

9. §[36] (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjává az adott beosztásra, munkakörre jogszabályban meghatározott, államilag elfogadott iskolai végzettséggel és a fegyveres szerv jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy nevezhető ki.

(2) Az adott fegyveres szerv jellegének megfelelő szakképesítéssel nem rendelkezők esetében a kinevezési okmányban a szükséges végzettség megszerzését az oktatási intézmény képzési idejének megfelelő határidő figyelembevételével elő kell írni.

(3)[37]

10. § (1) A próbaidő alatt az állomány nem katonai, illetve rendvédelmi oktatási intézményben tanuló tagját a fegyveres szerv sajátosságainak megfelelő szakképzésben kell részesíteni. Az érintett az eredményes szakmai vizsga letételéig önálló szolgálati feladat végrehajtására nem osztható be.

(2) A tiszthelyettesi állomány esetében a próbaidő alatti szakképzés (tanfolyam) nem helyettesítheti a fegyveres szerv jellegének megfelelő szakközépiskolai végzettséget.

(3)[38]

(4)[39]

(5)[40]

11. § (1) A szolgálati viszony az állományba vételt elrendelő kinevezési parancs jóváhagyásával, illetve annak elfogadásával, a felek által történő aláírásával jön létre, mellyel egyidőben az állományba kerülőnek esküt, illetve a polgári védelem és a tűzoltóság esetében az érintett választása alapján esküt vagy fogadalmat kell tennie.

(2) Az aláírt eskü-(fogadalom-)okmányt a kinevezési parancs mellékleteként, a személyi anyag részeként kell kezelni.

A szolgálati viszony módosítása

(A Hszt. 15., 33., 46., 48-50., 60., 102., 248., 250., 261., 271. §-aihoz)

Más beosztásba helyezés, vezénylés, megbízás

12. § (1) A szolgálati viszony kinevezési parancsban rögzített, a szolgálati beosztást, a szolgálati helyet vagy egyéb lényeges körülményt érintő módosítása a szolgálati elöljáró kezdeményezésére, azonos vagy annak megfelelő beosztás esetén az állomány tagjának kérelmére is történhet. A módosítást parancsban kell rögzíteni.

(2)[41] Más szolgálati ághoz tartozó, illetve vezetői beosztásokba történő áthelyezés (kinevezés) esetén ismét meg kell vizsgálni a hivatásos állomány tagjának alkalmasságát, a képesítési követelményeknek való megfelelését. 2002. január 1. után vezetői beosztásba csak az kerülhet kinevezésre, aki a beosztásra meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, illetve a speciális rendészeti végzettség megszerzését - a képzés időtartamának figyelembevételével - részére előírták.

(3)[42] Az I. besorolási osztály VI. beosztási kategóriába tartozó beosztásokba 2002. január 1-jét követően történő kinevezés esetén legfeljebb egy év határidő megjelölésével elő kell írni a rendészeti szakvizsga letételének kötelezettségét. Mentesül a szakvizsga-kötelezettség alól, aki a kinevezés időpontjáig részt vett a rendészeti szakirányú továbbképzésen.

Más (magasabb) beosztásba történő kinevezés

[A Hszt. 47. § (1) bekezdéséhez]

13. § (1)[43] Magasabb beosztásnak minősül az a munkakör, amely magasabb beosztási kategóriába tartozik, illetve vezetői beosztások esetén magasabb a szervezeti struktúrában elfoglalt helye, vagy magasabb az adott beosztásban elérhető rendfokozat, illetve mindezek azonossága esetén magasabb a vezetői illetménypótlék mértéke.

(2) Az állomány tagjának kérelme alapján történő más beosztásba helyezés elsősorban családi, szociális vagy egyéb méltánylandó indok alapján a szolgálati érdek elsődlegességének biztosítása mellett engedélyezhető.

(3) A kérelmet írásban a szolgálati elöljáróhoz kell benyújtani, aki köteles azt megvizsgálva a kérelmezőt állásfoglalásáról tájékoztatni, illetve a kérelmet javaslatával együtt 8 napon belül a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz továbbítani.

(4)[44] A Hszt. 245/H. § (2) bekezdésében meghatározott vezetői szintek szerinti beosztásba helyezettek esetében a kinevezési okmányban - a munkakör megnevezése mellett - rendelkezni kell az illetmény besorolás szempontjából irányadó vezetői szint meghatározásáról is.

(5)[45] A vezetői beosztásból történő felmentésről, valamint a Hszt. 245/D. § (2) bekezdés szerinti beosztás felajánlásáról feljegyzést kell készíteni, és annak átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6)[46] Az (5) bekezdés szerinti megbeszélésen részt kell venni az érintettnek, az állományilletékes parancsnoknak vagy az általa felhatalmazott szolgálati elöljárónak, valamint a személyügyi szerv képviselőjének.

Áthelyezés

[A Hszt. 47. § (2) bekezdéséhez]

14. § (1) Áthelyezés esetén az érintetteknek (az átadó, a fogadó szerv parancsnoka, az állomány tagja) előzetesen meg kell állapodniuk az új szolgálati beosztásban, a szolgálati helyben, az áthelyezés időpontjában, az illetményben, továbbá az áthelyezéssel kapcsolatosan esetlegesen felmerülő költségek viselésében.

(2) Az áthelyezését kérő - indokolt esetben, az állományilletékes parancsnok javaslata alapján - a szolgálat érdekében, a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedésével legfeljebb hat hónapig visszatartható. Ez esetben a visszatartást írásban kell indokolni.

(3) Nem alkalmazható a visszatartás akkor, ha a hivatásos állomány tagja olyan megalapozott családi ok miatt kéri az áthelyezést, amely más intézkedéssel nem oldható meg.

Más fegyveres szervhez történő áthelyezés

(A Hszt. 60. §-ához)

15. § (1) Az állomány tagja a szolgálat érdekében vagy kérelmére - az átadó és a fogadó szerv állományilletékes parancsnokának egyetértésével - a hatásköri listában meghatározott vezető intézkedésével más - a belügyminiszter irányítása alá tartozó vagy azon kívüli - fegyveres szervhez áthelyezhető, ha a beosztás betöltéséhez előírt képesítési és egyéb alkalmassági (egészségi, pszichikai stb.) követelményeknek megfelel.

(2)[47] A belügyminiszter által irányított fegyveres szervek közötti áthelyezést - az érintettek közötti megállapodás alapján - az átadó fegyveres szerv országos parancsnoka, míg a beosztásba helyezést a fogadó szerv állományilletékes parancsnoka hagyja jóvá.

(3) Egyéb esetekben a más fegyveres szervhez történő áthelyezésre vonatkozó intézkedéseket a 140/1996 (VIII. 31.) Korm. rendelet előírásai szerint kell végrehajtani.

(4) Az állomány szerződéses tagja más fegyveres szervhez nem kerülhet áthelyezésre.

(5)[48] A más fegyveres szervtől történő áthelyezés az ott elért rendfokozat megtartásával hajtható végre. Nem kerülhet sor áthelyezésre, ha a hivatásos állomány tagja nem felel meg az egészségi alkalmassági követelményeknek, és nem rendelkezik a rendfokozati állománycsoportjához a Hszt.-ben és e rendeletben meghatározott szintű iskolai végzettséggel.

Alacsonyabb beosztásba helyezés

(A Hszt. 48. §-ához)

16. § (1) Az állomány tagjának alacsonyabb beosztásba helyezésére, a kérelem esetét kivéve, az eredeti beosztásra munkáltatói jogkörrel rendelkező, vagy amennyiben az alacsonyabb beosztásba helyezés áthelyezéssel valósul meg, az új szolgálati helyen a kinevezésre vonatkozóan munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető jogosult.

(2)[49] Ha a hivatásos állomány tagjának alacsonyabb beosztásba helyezése a Hszt. 48. §-a (1) bekezdésének a) pontja vagy 271. §-ának (2) bekezdése értelmében történik, továbbá ha a Hszt. 245/D. §-ának (6) bekezdése sze-rint felajánlott beosztást az érintett nem fogadja el és ennek következtében a hivatásos szolgálati viszony megszüntetésére kerül sor, akkor vele szemben a Hszt. 56. §-a (2) bekezdésének c) pontja, valamint - a szolgálati viszonyban töltött időtől függően - a Hszt. 182. §-ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell eljárni.

Megbízás

(A Hszt. 50. §-ához)

17. §[50] (1) A betöltetlen beosztás ellátásával történő megbízás az adott besorolási osztályba tartozó olyan hivatásos állományú részére adható, aki megfelel a megbízás szerinti beosztás ellátásához szükséges képesítési követelményeknek. Amennyiben a megbízásra az eredeti szolgálati beosztásból történő felmentés mellett kerül sor, az érintettet a ténylegesen ellátott beosztásnak megfelelően be kell sorolni és illetményét ennek alapján kell állapítani.

(2) Beosztásban lévő, de annak ellátásában tartósan akadályozott vagy határozott időre rendelkezési állományba helyezett személy helyettesítése csak a megbízott eredeti beosztásban történő meghagyása mellett rendelhető el.

Vezénylés

(A Hszt. 49. §-ához)

18. § (1) A tartós - 30 napon túli - vezénylést írásban kell elrendelni. Az intézkedés során rendelkezni kell az illetmény és egyéb járandóságok folyósításának rendjéről.

(2) A hivatásos állomány tagjának külföldi szolgálatra vezénylése csak a feladat írásos nyilatkozatban történő önkéntes vállalása esetén rendelhető el.

Vezénylés nemzeti szakértői feladatok ellátására[51]

18/A. §[52] (1) Az állandó képviselet - a külügyminiszter útján - az uniós intézmény által a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak nemzeti szakértőként történő foglalkoztatására vonatkozó felhívásának kiadását követően haladéktalanul tájékoztatja a belügyminisztert, aki a jelölés érdekében értesíti az adott fegyveres szervet.

(2) A jelölésre felhívott fegyveres szerv országos parancsnoka a felhívásban meghatározott munkakör betöltésére vonatkozó alkalmasság vizsgálata és az érintett személy írásbeli hozzájárulása alapján kezdeményezheti a jelölést a belügyminiszter útján.

(3) Nemzeti szakértőnek kizárólag az a hivatásos állományújelölhető, aki a felhívásban megjelölt munkakörhöz az uniós intézmény által előírt feltételekkel rendelkezik.

(4) A fegyveres szerv országos parancsnoka által kezdeményezett jelölést a belügyminiszter - a külügyminiszter útján - az állandó képviseleten keresztül teszi meg az uniós intézmény felé.

18/B. §[53] (1) A hivatásos állomány tagjának nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásáról az uniós intézmény és a Belügyminisztérium közötti megállapodásban kell rendelkezni.

(2) A megállapodásban a nemzeti szakértő személyi adatain és szolgálati helyén túl meg kell határozni:

a) a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot, a munkavégzés helyét,

b) a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdő időpontját és annak időtartamát,

c) a fegyveres szerv arra vonatkozó nyilatkozatát, miszerint kötelezettséget vállal arra, hogy a hivatásos állomány tagjának nemzeti szakértőként történő foglalkoztatása teljes időtartama alatt fizeti a nemzeti szakértő hivatásos szolgálati viszonyából eredő társadalombiztosítási járulékokat.

(3) A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbítása az (1) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíthető azzal, hogy a foglalkoztatás teljes időtartama a 4 évet nem haladhatja meg.

18/C. §[54] (1) A hivatásos állomány tagját a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartamára a Hszt. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az adott fegyveres szerv rendelkezési állományába kell helyezni.

(2) A hivatásos állomány tagjának az uniós intézményhez történő kihelyezése vezényléssel történik, amelynek elrendelésére - a Hszt. 43. §-ában, továbbá a Hszt. 49. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, illetve az uniós intézménnyel kötött megállapodásban rögzített feltételekkel - a belügyminiszter jogosult.

Szolgálati viszony szünetelése

(A Hszt. 51. §-ához)

19. § (1) Az állomány tagjának az országgyűlési képviselői, polgármesteri, helyi vagy kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történő indulását a jelöltkénti nyilvántartásba vételével egy időben írásban be kell jelentenie, melynek alapján az érintett szolgálati viszonyát a 140/1996 (VIII. 31.) Korm. rendelet előírásai szerint szüneteltetni kell.

(2) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának a Hszt. 51. § (1) bekezdés szerinti szünetelése esetén beosztása a választások eredményének közzétételéig csak megbízással tölthető be.

(3) Amennyiben a szolgálati viszony szüneteltetésére a próbaidő alatt kerül sor, az a kinevezésben rögzített próbaidő befejező időpontját is módosítja.

Az Európai Unió szerveinél főállásban kinevezésre kerülő hivatásos állományra vonatkozó eljárási szabályok[55]

19/A. §[56] (1) A hivatásos állomány azon tagja, aki államvagy kormányközi nemzetközi szervezetek, illetve az Európai Unió szervei által kiírt pályázaton részt kíván venni, a pályázatának benyújtását megelőzően e szándékát köteles az állományilletékes parancsnoknak írásban bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezet által kiírt és a hivatásos állomány tagja által elnyert pályázat esetén az állományilletékes parancsnok, a nemzetközi szervezet által közölt kinevezés időpontjától az érintett részére rendelkezési állományba helyezése mellett, illetménynélküli szabadságot engedélyezhet.

(3) Az illetménynélküli szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói intézkedésben - parancsban - rögzíteni kell különösen:

a) a nemzetközi szervezetnél jogviszonyt létesítő hivatásos állományú személyi adatait,

b) az illetménynélküli szabadság kezdetét, várható időtartamát,

c) a nemzetközi szervezet nevét, az érintett munkavégzésének helyét,

d) az érintett nyilatkozatát a jogfenntartó társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozóan.

(4) Amennyiben az állományilletékes parancsnok nem engedélyezi az illetménynélküli szabadságot, akkor döntését írásban kell indokolni.

(5) A (2) bekezdés szerint engedélyezett illetménynélküli szabadság időtartama a szolgálati idő számítása tekintetében csak a szolgálati nyugdíj mértéke szempontjából és csak akkor számítható be, ha az érintett ez idő alatt fizette a társadalombiztosítási járulékot.

19/B. §[57] (1) A hivatásos állomány tagja a nemzetközi szervezetnél történő foglalkoztatás lejártát megelőzően legalább 3 hónappal írásban köteles nyilatkozni a szolgálati viszonyának folytatása kérdésében.

(2) Amennyiben a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának folytatását kéri, úgy az állományilletékes parancsnok köteles részére - amennyiben lehetséges az eredeti szervezeti egységnél -, illetve ennek hiányában a fegyveres szerv valamely más szervezeti egységénél a képzettségének, felkészültségének, rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztást biztosítani. A felajánlott beosztás elfogadásáról az érintett a tudomására hozást követő 5 munkanapon belül köteles nyilatkozni.

(3) Amennyiben a hivatásos állomány tagja nem kívánja a szolgálati viszonyát folytatni, illetve a (2) bekezdés szerint részére felajánlott szolgálati beosztást nem fogadja el, a szolgálati viszonyát közös megegyezéssel kell megszüntetni.

(4) Aki a szolgálati viszonya (3) bekezdés szerinti megszüntetésekor rendelkezik a szolgálati nyugdíjra jogosultság feltételeivel, azzal szemben a nyugdíj-megállapítás tekintetében az R. 23. §-ának (1) bekezdése szerint, míg a megállapított nyugdíj folyósítása tekintetében a Hszt. 182. §-ának (4) és (5) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni.

A szolgálati viszony módosításának különös szabályai

(A Hszt. 42-44., 248. §-aihoz)

Rendelkezési állományba helyezés

20. §[58] (1)[59] A hivatásos állomány tagját a Hszt. 44. § (1) bekezdése, 248. §-a, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996: évi XLV. törvény 4. § (3) bekezdése szerinti rendelkezési állományba helyezése esetén az eredeti szolgálati beosztásából fel kell menteni.

(2) A Hszt. 44. § (1) bekezdés a), i) pontja alapján, illetve a Belügyminisztériumba és a belügyminiszter irányításával működő szervezetekhez berendeltek esetében a munkakör, a besorolás és az illetmény megállapítását a más szerv illetékes vezetője végzi.

(3) A Hszt. 44. § (1) bekezdés b)-h) pontja szerint rendelkezési állományba helyezettek illetményének megállapítását - a beosztáshoz kapcsolódó pótlékok kivételével - az előző beosztásának megfelelő besorolás alapján kell végrehajtani, amennyiben nincs előző beosztása pályakezdőként kell figyelembe venni.

(4) A Hszt. 44. § (1) bekezdés b), e), f) pontjai alapján megfelelő beosztás hiánya miatt rendelkezési állományba helyezett részére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles a szolgálatteljesítés helyét meghatározni, és számára - képzettségének, felkészültségének, illetve egészségi, pszichikai, fizikai állapotának megfelelő - szolgálati feladatot biztosítani.

Berendelés, vezénylés

21. §[60] (1)[61] A Belügyminisztérium hivatali szervezeti egységeihez, a minisztérium irányításával működő szervekhez, a rendvédelmi szervek irányításával, felügyeletével és ellenőrzésével, és a rendvédelmi igazgatással, migrációval, idegenrendészettel összefüggő feladatok, valamint rendészeti oktatási intézményhez vezetői, irányítói, oktatói feladatok ellátására rendszeresített hivatásos beosztásba, továbbá közalkalmazotti, köztisztviselői munkakörbe a hivatásos állománytagja berendelhető.

(2) Az egyes szervezeti egységeknél a miniszter által meghatározott, berendeléssel is betölthető beosztásokat (munkaköröket) a szerv szervezési állománytáblázatában kell rögzíteni.

(3) A berendelést kezdeményező hivatali szerv vezetője a berendelés kezdő időpontjáról, annak várható időtartamáról a berendelést megelőzően legalább egy hónappal írásban köteles tájékoztatni az adott fegyveres szerv állományilletékes parancsnokát.

(4) Hivatásos szolgálati beosztásba történő berendelés esetén a hivatásos állomány tagját a berendeléssel betöltendő beosztásba ki kell nevezni, és illetményét ennek figyelembevételével a Hszt. 100-103. §, illetve a XIX/A fejezet vonatkozó rendelkezései - vezetők esetében a 245/H. § (2) bekezdés - szerint kell megállapítani.

(5) Köztisztviselői, közalkalmazotti munkakörbe történő berendelés esetén - vezetői munkakörbe berendelt kivételével - az elismert szolgálati idő alapján végrehajtandó köztisztviselői, közalkalmazotti besorolás alapján, vezető esetében a besorolástól független, de a berendelés helyén a szerv munkavállalóira alkalmazott bérrendszer szabályai szerint kell az illetményt megállapítani, biztosítva, hogy az érintett illetménye megfeleljen a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározottaknak.

(6)[62]

(7) Köztisztviselői, közalkalmazotti munkakörbe berendeltek esetében - eltérő megállapodás hiányában a berendeltet megillető ruházati utánpótlási illetmény, valamint a berendelés ideje alatt esedékessé váló jubileumi jutalom összege és ezek közterhei a fegyveres szervet terhelik.

(8) A berendelés megszüntetésére vonatkozóan tett kezdeményezést előzetesen a belügyminiszter hagyja jóvá.

(9) A berendelés megszüntetése történhet az azt kezdeményező vezető vagy a fegyveres szerv állományilletékes parancsnoka, illetve a hivatásos állomány tagjának kérelme alapján.

(10) Amennyiben a berendelés megszüntetése esetén az érintett részére a Hszt. 248. § d) pontjában meghatározott szolgálati beosztás a berendelés megszüntetésekor nem, de várhatóan, legkésőbb egy éven belül biztosítható, úgy a hivatásos állomány tagját - beleegyezésével - rendelkezési állományba kell helyezni. Ez esetben részére legalább a berendelést megelőző besorolásának megfelelő, a beosztáshoz kapcsolódó pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani, azonban - ha a berendelés megszüntetésére nem a hivatásos állomány hibájából kerül sor - a berendelés során elért beosztási illetménye nem csökkenhet.

(11)[63] Amennyiben a berendelés megszüntetésekor a hivatásos állomány tagja a Hszt. 248. § d) pontjának megfelelő beosztást nem fogadja el, ezen a jogcímen szolgálati viszonya nem szüntethető meg, vele szemben a Hszt. 47. §-át - a 250. § (1) bekezdésére is figyelemmel - kell megfelelően alkalmazni.

(12) Amennyiben a fegyveres szervnél a Hszt. 248. d) pontjában meghatározottaktól eltérően csak alacsonyabb beosztás biztosítható és a hivatásos állomány tagja azt vagy a rendelkezési állományba helyezést nem fogadja el, vele szemben a Hszt. 56. § (1) bekezdés b) pontjának és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

22. §[64][65] (1) A Belügyminisztérium hivatali szervezeti egységeihez a hivatásos állomány tagja, a fegyveres szervnél meglévő szolgálati beosztása változatlanul hagyása mellett, meghatározott szakmai feladatok végrehajtására a Hszt. 49. § rendelkezéseinek megfelelően vezényelhető.

(2) Az (1) bekezdés szerint vezényelt illetményét változatlanul a fegyveres szerv, míg az illetménykiegészítés különbözetét a BM Központi Igazgatás költségvetése terhére, a fegyveres szerv illetményszámfejtő helyén kell folyósítani.

(3) Az (1) bekezdés szerint vezényelt hivatásos állományú eredeti szolgálati beosztása a vezénylés időtartama alatt csak megbízással tölthető be.

A szolgálati viszony megszűnése

(a Hszt. 53-59., 61-63., 230-231. §-aihoz)

A szolgálati viszony megszűnésének esetei és eljárási szabályai

23. § (1) A szolgálati viszony megszüntetésekor, ha az érintett a Hszt. 182. § (1)-(2) bekezdése szerinti szolgálati idővel rendelkezik, intézkedni kell a szolgálati nyugdíjra jogosultság megállapítására, esetlegesen az általános szabályoktól eltérő nyugdíjfolyósítás módjára is, míg a szerződéses állomány esetében a Hszt. 230. §-ban meghatározottakat is figyelembe véve kell eljárni.

(2) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnoka szolgálati viszonyának megszüntetésére csak azt követően kerülhet sor, hogy képviselő-testület (közgyűlés) a parancsnokot a beosztásából felmentette.

(3) A szolgálati viszony megszüntetését - a próbaidő alatti vagy fegyelmi ok miatti megszüntetést, illetve a lemondást és a törvény erejénél fogva történő megszűnést kivéve - általában az adott hónap utolsó napjával kell elrendelni, indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálat érdekében vagy az állomány tagjának méltánylandó ok miatti kérelme alapján ettől eltérhet.

Közös megegyezés

(A Hszt. 54. §-ához)

24. § (1) A szolgálati viszony megszüntetésére irányuló kezdeményezést egyik félnek sem kell indokolnia. A megegyezést a feltételek rögzítésével a feleknek alá kell írniuk.

(2) A közös megegyezésről szóló nyilatkozatot az aláírást követően a szolgálati elöljáró 8 napon belül a szolgálati viszony megszüntetésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz köteles felterjeszteni.

Lemondás

25. § (1)[66] A szolgálati viszonyról (vagy ezzel együtt a rendfokozatról) történő lemondást írásban kell előterjeszteni. Aki a vezetői kinevezésről történt lemondást követően a részére írásban felajánlott - a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő - beosztást nem fogadja el, vagy a fegyveres szerv nem tud részére a fentieknek megfelelő beosztást felajánlani, annak hivatásos szolgálati viszonyát a Hszt. 245/D. §-ának (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, lemondással kell megszüntetni.

(2) Lemondása esetén sem szüntethető meg a szolgálati viszonya annak, akinek a lemondási idő lejárta előtt ismertté vált betegsége miatt gyógykezelése folyamatban van - kivéve, ha az érintett a lemondás elfogadását annak ismeretében külön kéri -, annak befejezéséig vagy egészségkárosodás esetén, állapotának végleges kialakulásáig.

(3) Lemondás esetén az állomány tagja elveszíti jogosultságát:

a) az egyenruha viselésére,

b) a lakás és egyéb hitelek kedvezményes törlesztésére, és

c) a szolgálati lakás használatára.

Felmentés

26. § (1) A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetése esetén az indoklásból egyértelműen ki kell tűnni azon oknak, amely miatt a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya nem tartható fenn.

(2) A felmentésről szóló értesítést a Hszt. 56. § (1) bekezdés szerinti esetekben a felmentés kezdő időpontja előtt legalább 30 nappal az állomány tagjának át kell adni, továbbá más esetekben is biztosítani kell, hogy az érintett az értesítést a felmentés kezdete előtt megkapja.

(3) Az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság megállapítása csak az illetékes orvosi felülvizsgáló (a továbbiakban: FÜV) bizottság jogerős határozatával történhet. (A FÜV eljárás szabályait külön rendelkezés tartalmazza.)

(4)[67] Nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított kockázati tényező felmerülése esetén az állományilletékes parancsnok köteles mérlegelni az érintettnek az adott beosztásban, illetve a hivatásos szolgálati viszonyban tartásának kérdését, azonban a biztonsági szakvélemény megállapításával szemben benyújtott panasz jogerős elbírálásáig a beosztás betöltéséről vagy a szolgálati viszony megszüntetéséről nem dönthet.

(5)[68] Akivel szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzés során kockázati tényező merült fel, illetve az az ellen benyújtott panasz jogerős elbírálása alapján az állományilletékes parancsnok a beosztás ellátására, illetve a hivatásos szolgálatra vonatkozó alkalmatlanságot állapít meg, soron kívül intézkedni kell más beosztásba helyezésére, illetve a szolgálati viszony megszüntetésére. A szolgálati viszony megszüntetése esetén az érintettet a felmentési idő teljes időtartamára mentesíteni kell szolgálatteljesítési kötelezettsége alól.

(6)[69] A Hszt. 56. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján felmentéssel kell megszüntetni a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát, ha a vezetői kinevezés visszavonását követően az érintett részére - a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő munkakör hiányában - szolgálati beosztás nem ajánlható fel.

(7)[70] A hivatásos állomány tagjának a felmentési idő csökkentésére irányuló írásbeli kérelme esetén személyi beszélgetést kell folytatni és az érintettet írásban kell tájékoztatni a várható jogkövetkezményekről, amelyet követően a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját - figyelemmel a 30. § (1) bekezdésében foglaltakra - az állomány tagjának döntése alapján kell meghatározni.

27. § (1)[71] Minősítés alapján beosztás ellátására való alkalmatlanság megállapítása csak a szolgálati kötelmekkel összefüggő tevékenységeket érintő konkrét hibák, mulasztások megjelölésével történhet.

(2)[72] Beosztás ellátására alkalmatlanságot kimondó minősítés csak abban az esetben lehet a szolgálati viszony megszüntetésének jogalapja, ha a feltárt hibák ismétlődtek, az azok kijavítására adott határidő eredménytelenül telt el, illetve a mulasztások súlyossága miatt az érintett további hivatásos állományban tartása sértené a fegyveres szerv, a testület érdekeit.

(3)[73] A Hszt. 56. § (6) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben a hivatásos szolgálatra méltatlanná válás miatti felmentésre csak a büntetőeljárásban hozott jogerős - írásba foglalt, vagy ítéleti értesítőben közölt - ítélet alapján kerülhet sor. Az ítélet (ítéleti értesítő) kézhezvételét követően az állományilletékes parancsnok haladéktalanul köteles intézkedni a szolgálati viszony megszüntetésére.

(4)[74]

28. §[75]

A szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva

(A Hszt. 59. §-ához)

29. § (1)[76] A szolgálat felső korhatárának elérése miatt a szolgálati viszony megszüntetését a felső korhatár elérésének napjával kell elrendelni, egyben intézkedni kell a nyugdíjjogosultság időpontjának megállapítására.

(2) A szolgálati viszonynak a Hszt. 59. § (1) bekezdés c) pontja értelmében történő megszüntetése esetén a parancsban rögzíteni kell, hogy a mandátum lejárta után, az érintett kérelme esetén, a fegyveres szervet visszavételi kötelezettség terheli.

(3) A szolgálati viszony meghosszabbítása esetén, annak lejártakor, illetve az állomány tagjának kérése szerint ugyancsak a Hszt. 59. § (1) bekezdés a) pontja szerint kell intézkedni a szolgálati viszony megszüntetésére.

(4)[77] A hivatásos állomány tagjának a Hszt. 245/C. § (1) bekezdésében meghatározottak esetén, a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó intézkedés jóváhagyása előtt, az állományilletékes parancsnok köteles megvizsgálni a mulasztás okát, annak körülményeit. A vizsgálat keretében a hivatásos állomány tagjának kell igazolnia az önhibáján kívül eső okot.

A szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos általános szabályok

(A Hszt. 61. §-ához)

30. §[78] (1) A szolgálati viszony megszüntetésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy a szükséges okmányok elkészítésére megfelelő idő álljon rendelkezésre és a jogviszony megszűnéséről rendelkező állományparancsot az előírt mellékletekkel együtt a szolgálati viszony megszüntetése során intézkedésre jogosult szervek a hivatásos állomány érintett tagjának az utolsó munkában töltött szolgálati napja előtt legalább 15 nappal korábban megkapják.

(2) A szolgálati viszony megszüntetése előtt - bármely okból is kerül arra sor - az érintettel beszélgetést kell folytatni, amelyen az állományilletékes parancsnoknak vagy felhatalmazásával a szolgálati elöljárónak és az illetékes személyügyi szerv megbízottjának részt kell venni. A hivatásos állomány tagjának kérésére biztosítani kell, hogy a beszélgetésen az érdekképviseleti szerv tisztségviselője, képviselője is részt vehessen.

(3)[79] A beszélgetést a szolgálati viszonynak a fegyveres szerv által kezdeményezett megszüntetése esetén - a közös megegyezés, a próbaidő alatti azonnali hatályú és fegyelmi ok miatti megszüntetés kivételével - a szolgálati viszony tervezett megszüntetése, illetve a felmentési idő kezdete előtt legalább 30 nappal kell végrehajtani.

(4) A beszélgetésen tisztázni kell valamennyi személyzeti, munkajogi, illetve anyagi kérdést. A beszélgetésről feljegyzést, a hivatásos állomány tagjának, illetve az érdekképviseleti szerv képviselőjének kérésére jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből egy példányt az érintettnek át kell adni, egy példányt pedig a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancs mellékleteként, annak jóváhagyását követően a személyi anyag részeként kell kezelni.

(5) A szolgálati viszonynak a Hszt. 53. § b), e) f) pontja, valamint az 59. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetése esetén a beszélgetés során külön vizsgálni kell, hogy az érintettet terheli-e megtérítési kötelezettség.

(6) Megtérítési köztelezettség fennállása esetén annak összegét az érintettel közölni kell, és a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancsban azt elő kell írni, és a szolgálati viszonyról szóló igazoláson is fel kell tüntetni.

(7) Amennyiben a szolgálati viszony megszüntetésének parancsban rögzített időpontjáig a leszereléssel kapcsolatos intézkedések - a hivatásos állomány tagjának hibáját kivéve - nem kerülnek végrehajtásra, akkor a leszerelés tényleges megtörténtéig külön megbízási szerződés alapján az érintett részére az utolsó besorolásának megfelelő összegű díjazást kell folyósítani.

31. § A szolgálati viszony megszüntetésekor:

a) az állományilletékes parancsnok

aa) ellenőrizze a szolgálati viszony megszüntetésének törvényes és okszerű végrehajtását,

ab) ismertesse az érintettel a parancsot,

ac) intézkedjen a beosztással járó szolgálati feladatok átadására;

b) a személyügyi szerv

ba) gondoskodjon a szükséges okmányok (szolgálati igazolás, leszerelési lap, Tb-igazolvány stb.) előkészítéséről és azoknak az utolsó munkában töltött napon az érintettnek történő átadásáról, az intézkedésre jogosult szervekhez továbbításáról,

bb) vonja be a szolgálati igazolványt,

bc) nyugállományba helyezés esetén adja ki a nyugdíjas igazolványt;

c) az illetékes anyagi, pénzügyi szerv

ca) vonja be a kiadott fegyver, vegyvédelmi, ruházati és egyéb felszerelési tárgyakat,

cb) gondoskodjon a törvényben meghatározott, illetve a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancsban rögzített járandóságok kifizetéséről,

cc)[80] eltérő megállapodás hiányában vonja be a szerv által kiadott okmányokat (BKV bérlet stb.),

cd) a szolgálati igazoláson rögzítse a kifizetett ellátásokat, az esetleges tartozásokat, fizetési meghagyásokat.

Hivatásos állományba való visszavétel

(A Hszt. 64. §-ához)

32. § (1) A hivatásos állományba történő visszavétel esetén a Hszt. 64. § (2) bekezdésben rögzített esetet kivéve, ismételten vizsgálni kell a felvételi követelményeknek való megfelelést.

(2)[81] Hivatásos állományba történő visszavétel esetén a szolgálati idő számításánál a Hszt. 328. § előírásait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a korábbi szolgálati viszony során a Hszt. hatálybalépése előtt már beszámított szolgálati időt tényleges szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni.

(3) Visszavétel esetén a hivatásos állomány tagját legalább a korábbi szolgálati viszonya során elért és legfeljebb a Hszt. 64. § (5) bekezdése szerinti rendfokozatba kell kinevezni.

(4) A Hszt. 64. § (2) bekezdés értelmében történő visszavételre a törvényben meghatározott felső korhatárra vonatkozó megkötöttség nélkül kerülhet sor. A szolgálat felső korhatárát elértek esetében ezt követően haladéktalanul intézkedni kell a szolgálati viszony megszüntetésére, nyugállományba helyezésre.

(5) A felmentési idő alatt az állomány tagjával ismételten nem létesíthető szolgálati viszony.

(6)[82]

Összeférhetetlenség

(A Hszt. 65-66. §-aihoz)

33. § (1) Az állomány tagjának méltánylandó okok (közvetlen családtagok elhelyezkedési problémája, családi körülmények miatt nem vállalható utazás stb.) miatti kérelme alapján az állományilletékes parancsnok javaslatára a belügyminiszter engedélyezheti a közeli hozzátartozójával az alá-fölérendeltségi viszonyba kerülést. A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró részére ilyen engedély nem adható.

(2) A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok állománya esetében az engedélyezés a városi (kerületi) tűzoltóparancsnok hatáskörébe tartozik

(3) A hivatásos állomány tagja a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére vonatkozó kérelmét a szolgálati elöljáró útján a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz írásban köteles benyújtani.

(4) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező személyi adatait (név, születési idő, anyja neve),

b) szolgálati helyét, beosztását,

c) milyen jogviszony alapján, milyen szervnél, milyen minőségben, milyen időtartamban, milyen munkarendben kíván munkát végezni.

(5)[83] A hivatásos állomány részére - a Hszt. 65. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységek kivételével - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az állományilletékes parancsnok engedélyezheti.

(6) Az engedélyezésre vonatkozó kérelmet írásban a 2. számú melléklet szerinti adatlapon kell előterjeszteni.

(7) A kérelem alapján az állományilletékes parancsnok köteles megvizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységgel kapcsolatban megállapítható-e valamely, a Hszt. 65. § (5) bekezdésében rögzített, az engedély megadását kizáró ok. A kérelem elbírálása során bekérhető a hivatásos állomány összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozata, a szervezet működését rögzítő alapszabály, illetve egyéb okirat. Amennyiben az érintett az iratok becsatolására vonatkozó kérésnek nem tesz eleget, az állományilletékes parancsnok a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.

(8) Nem engedélyezhető munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése - a Hszt. 65. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - az osztályvezető és azzal azonos, illetve magasabb beosztási kategóriába tartozó vezetők részére.

(9) Nem engedélyezhető akkor sem a hivatásos állomány tagja részére a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése, ha

a) a munkavégzés ellentétes az adott fegyveres szervre vonatkozó, törvényben meghatározott alapfeladatokkal, vagy azok végrehajtását veszélyezteti, illetve akadályozza,

b) a szolgálati viszonyából fakadó és a beosztásával járó szolgálati feladatai ellátását veszélyezteti,

c) a fegyveres szerv gazdasági érdekeit sérti,

d) a fegyveres szerv tekintélyének csorbítására alkalmas, vagy azt veszélyezteti,

e) a tevékenység a hivatásos állomány tagjának munkaköri kötelességéből fakadó szolgálati feladata,

f) a végzendő tevékenység harmadik személyről információ gyűjtésére irányul,

g) személyek őrzésével, biztosításával és e személyek objektumainak őrzésével kapcsolatos feladatra terjed ki, vagy követelés behajtására irányul,

h) a tevékenység a fegyveres szerveknél rendszeresített nyilvántartások közvetlen felhasználásával történne, illetve olyan ügyintézésre vonatkozik, amelyben valamely fegyveres szerv mint hatóság jár el.

(10)[84]

33/A. §[85] (1) A hivatásos állomány tagja a Hszt. 65. § (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét köteles írásban az 1. számú melléklet szerinti adatlap kitöltésével teljesíteni, és az állományilletékes parancsnokhoz felterjeszteni.

(2) Bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén - amennyiben az az állományilletékes parancsnok tudomására jut - az érintettet írásban kell felszólítani kötelezettsége teljesítésére.

(3) A Hszt. 65. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben, valamint ha a hivatásos állomány tagja vagy közeli hozzátartozója gazdasági társaságban meghatározó arányú részvényt vagy üzletrésztulajdont szerzett, illetve vagyonával közvetlenül érdekeltté vált, az állományilletékes parancsnok akkor is köteles megvizsgálni, nem áll-e fenn összeférhetetlenség. Ennek megállapítása esetén Hszt. 66. §-ában meghatározottak szerint kell eljárni.

33/B. §[86] (1) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony engedélyezése a személyállományra vonatkozó parancsban határozott vagy határozatlan időtartamra történhet. A parancs kezelését illetően e rendelet 59. § előírásai szerint kell eljárni.

(2) Kizáró okok fennállása esetén az engedélyezés megtagadásáról határozatban kell rendelkezni.

(3) Az engedély megtagadása esetén a hivatásos állomány tagja a Hszt. vonatkozó szabályainak megfelelően jogorvoslattal élhet.

(4) A kiadott engedélyekről a szükséges adatokat a személyzeti alap- és központi nyilvántartásban is rögzíteni kell.

(5) A korábban kiadott engedélyeket az állományilletékes parancsnok 1998. december 31-ig köteles felülbírálni és - a Hszt. 65. §-ában és e rendeletben meghatározott kizáró körülmények felmerülése esetén - jogosult visszavonni, amelyet ugyancsak parancsban kell elrendelni.

34. § (1) A hivatásos állományba tartozással összeférhetetlen munkavégzéssel járó - így általában, amely az állomány tagjának szolgálati tevékenységével érintett szervvel létesítendő, valamilyen hatósági vagy felügyeleti tevékenységgel összefüggő, illetve az állampolgárok felé irányuló szolgáltatással kapcsolatos tevékenységgel jár, vagy a szolgálati hely és a tevékenységet biztosító szervezet között gazdasági, elszámolási jogviszony áll fenn - egyéb jogviszonyt az állomány tagja nem folytathat.

(2) A munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettséggel időben egybe eső, munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése nem engedélyezhető.

A szolgálati viszony tartalma

A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok

(A Hszt. 67-70. §-aihoz)

35. § (1) A szolgálati viszony létesítésével egyidejűleg meg kell ismertetni az állomány tagjával a szolgálati beosztásra meghatározott munkaköri leírást, melyet az érintettel alá kell íratni, és részére egy példányt át kell adni.

(2) A szolgálati tevékenységére vonatkozó munkarendet, a szolgálati és pihenőidő biztosításának rendjét az elöljáró parancsnok által jóváhagyott előírásokban (Szervezeti és Működési Szabályzat, Ügyrend stb.) kell szabályozni.

(3) A szolgálatteljesítés megkezdése előtt az állomány tagját ki kell oktatni a munkavédelmi és egyéb jogszabályokban meghatározott biztonsági rendszabályokra, melynek megtörténtét a munkaköri leíráson rögzíteni kell.

A hivatásos állomány előmenetele

(A Hszt. 71-81., 254. §-aihoz)

36. §[87] (1) A hivatásos állomány előmenetelét - a szükséges feltételek megléte esetén - az alábbiak szerint kell biztosítani:

a) a beosztásban eltöltött szolgálati időhöz kötötten a magasabb fizetési fokozatba sorolással,

b) iskolai végzettséghez, várakozási időhöz kötötten magasabb rendfokozatba történő előléptetéssel,

c) az adott beosztásban nyújtott szakmai teljesítményhez, képesítési követelményekhez kötötten magasabb szolgálati beosztásba, vezetői munkakörbe történő kinevezéssel.

(2) Az állományilletékes parancsnok, a szolgálati elöljáró és az illetékes személyügyi szerv együttesen kötelesek biztosítani, hogy a hivatásos állomány tagja megfelelő tájékoztatást kapjon az előmenetelhez szükséges követelményekről, feltételekről.

(3) Az egyes beosztásokhoz elfogadható állami iskolai és szakképesítési előírásokat, az idegennyelv-tudási követelményeket a fegyveres szerv országos parancsnoka az e rendelet 1. számú mellékletével megállapított 2. számú melléklet által meghatározott képesítési követelmények alapján a szerv állománytáblájában határozza meg.

37. §[88] (1) A beosztásban történő előmenetelt az állományilletékes parancsnok a magasabb beosztásokra, illetve vezetői munkakörökre pályázat kiírásával vagy kiválasztással valósíthatja meg.

(2) Magasabb beosztásba kinevezni csak az adott beosztásra előírt képesítési követelményeknek megfelelő és egészségileg alkalmas minősítéssel, valamint a munkavégzését érintően készült legalább alkalmas minősítéssel rendelkező személyt lehet.

(3) A Hszt. 245/H. § (2) bekezdésében meghatározott vezetői beosztásba történő kinevezést megelőzően készített minősítésben részletesen elemezni kell a korábbi munkakörében nyújtott teljesítményét, a vezetői készségét.

A pályázatok kiírásával kapcsolatos szabályok

(A Hszt. 45-269. §-aihoz)

38. § (1) A fegyveres szervek azon speciális szakképzettséget igénylő beosztásainak betöltése, ahol a szerv jellegének megfelelő rendvédelmi szakképesítés megszerzése nem igényel iskolarendszerű képzést, az utánpótlást elsősorban nyílt pályázat útján kell biztosítani.

(2) A rendvédelmi szakképesítést is igénylő beosztások betöltésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró jogosult belső (a fegyveres szervekre kiterjedő) pályázatot kiírni.

(3)[89] Az egyes fegyveres szerveknél pályázat utján betölthető beosztásokat, munkaköröket az 1. számú melléklet tartalmazza.

(4) Amennyiben az adott beosztás ellátására a szervnél minden feltételnek megfelelő, alkalmas utánpótlás áll rendelkezésre, úgy a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró jogosult a pályázat kiírását mellőzni.

(5) Sikertelen pályázat esetén a szolgálati elöljáró kezdeményezheti a beosztás kiválasztás útján történő betöltését. A pályázat útján betölthető beosztások esetén a kinevezés határozott időre is szólhat.

(6)[90] A pályázat feltételeit az adott beosztásra meghatározott követelmények alapján a munkáltatói jogkörrel rendelkező elöljáró határozza meg.

(7) A pályázati kiírásnak általában az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a kiíró szerv megnevezését, székhelyét;

b) a hivatásos szolgálati viszony létesítésének általános feltételeit;

c) a betöltendő beosztásba a kinevezés határozott vagy határozatlan időre történik;

d) a betöltendő munkakör, beosztás megnevezését, az azzal járó díjazás mértékét;

e) a szolgálati hely címét;

f) a beosztással járó feladatok rövid leírását;

g) a beosztás, munkakör betöltéséhez meghatározott képesítési előírásokat (iskolai végzettség, szakképesítés, idegennyelv-ismeret, szakmai gyakorlat stb.);

h) az esetlegesen előnyt jelentő körülményeket;

i) a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket;

j) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét;

k) az elbírálás várható időpontját;

l) a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogosult személy nevét, címét, telefonszámát;

m) a pályázat elbírálásának eredményéről történő tájékoztatás rendjét.

(8) A pályázatot oly módon kell nyilvánosan közzétenni, hogy a pályázat meghirdetése és a benyújtási határidő között legalább 15 nap rendelkezésre álljon.

(9) A rendvédelmi felsőoktatási intézményekbe történő felvételre vonatkozó pályázatokat az intézmény vezetője a fegyveres szervek országos parancsnokaival történő egyeztetés után írja ki.

A pályázatok elbírálásának rendje

39. § (1) A munkakör, beosztás ellátására kiírt pályázat elbírálására a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles bírálóbizottságot kijelölni, amelybe be kell vonni:

a) a munkáltatói jogkör gyakorlójának megbízottját;

b) a betöltendő beosztás közvetlen irányítását végző szakmai vezetőt;

c) az illetékes személyügyi szerv megbízottját;

d) a tűzoltóság esetében a szakmai felügyeletet ellátó szerv megbízottját.

(2) A bizottság tagjainak felkérését, megbízását írásba kell foglalni.

(3) A bizottság a pályázatok értékelése és a pályázók személyes meghallgatása alapján tesz javaslatot a kinevezésre vonatkozóan.

(4) A pályázatok elbírálását követően a munkáltatói jogkört gyakorló vezető a pályázatok egyidejű visszaküldésével - a pályázatot elnyert kivételével - minden pályázót köteles írásban értesíteni a pályázata értékeléséről.

Előmenetel a rendfokozatban

(A Hszt. 77-81. §-aihoz)

40. §[91] (1) Az első és az első tiszti rendfokozatba történt kinevezést követően a további magasabb rendfokozatokba történő előmenetel - a tábornoki rendfokozatok kivételével - előléptetéssel történik.

(2) A soron történő előléptetés az egyes beosztásokban elérhető - jogszabályban meghatározott - rendfokozati maximumig valósulhat meg.

(3) A soron történő előléptetést a Hszt. 78. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén a várakozási idő leteltét követő nappal kell elrendelni.

(4) A Hszt. 44. § (1) bekezdés b)-h) pontja alapján rendelkezési állományba lévők - a rendfokozati állománycsoportjukon belül - a beosztáshoz előírt rendfokozati maximum figyelmen kívül hagyása mellett - előléptethetők.

(5) Akinek a soron következő rendfokozatba történő előléptetésére a szükséges feltételek valamelyikének hiánya vagy más kizáró ok miatt nem kerülhet sor, erről őt a várakozási idő lejárta előtt írásban értesíteni kell.

41. §[92] (1) Azon rendfokozatokból, ahol várakozási idő nincs meghatározva, az előléptetés - az egyéb feltételek megléte esetén is - soron kívülinek minősül.

(2) Akit büntető- vagy fegyelmi eljárás lezárásakor, az előléptetést kizáró ok megszűnése miatt előléptetnek és vele szemben nem a Hszt. 123. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti fenyítést alkalmazták, úgy az új rendfokozathoz előírt várakozási időt az eredeti előléptetési határidő figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A Hszt. 80. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli előléptetés csak akkor kezdeményezhető, ha a hivatásos állomány tagja aktuális minősítésének legalább "alkalmas" végkövetkeztetése van.

Besorolás, előresorolás

42. §[93] (1) A hivatásos állományba történő kinevezéssel egy időben, illetve beosztási kategória váltással is járó magasabb beosztásba helyezéskor az állomány tagját az adott beosztási kategória első fizetési fokozatába kell besorolni., és rendfokozati illetményét a Hszt. 6. számú melléklete, beosztási illetményét és az ahhoz kapcsolódó egyéb illetményelemeket 2001. július 1-jétől a Hszt. 245/H. §-ának és a 6/B. számú mellékletének figyelembevételével kell megállapítani.

(2)[94] A beosztási kategórián belül a magasabb fizetési fokozatba történő előresorolást a beosztásban eltöltött szolgálati idő alapján az esedékesség hónapjának első napjával kell végrehajtani.

(3) Beosztás változás esetén - amennyiben az nem jár beosztási kategória változással, vagy arra átszervezés miatt kerül sor - korábbi beosztásban eltöltött időt folyamatosnak kell tekinteni, amit a fizetési fokozat megállapításakor be kell számítani.

(4) A Hszt. 254. § (1) bekezdése szerinti előresorolás csak egy alkalommal történhet és az a beosztás megnevezését nem érinti.

(5)[95]

Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények

(A Hszt. 72-74., 336. §-aihoz)

43. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományának a beosztás szintjétől és a rendfokozati állománycsoportjától függően felsőfokú (egyetemi, főiskolai), középiskolai vagy legalább szakiskolai végzettséggel, felső-, közép-, illetve alapfokú szakmai képzettséggel, meghatározott beosztások esetén idegennyelv-tudással, vezetői munkakörök esetében előírt szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.

(2)[96] Az egyes képesítési követelményeket, illetve beosztásokhoz elfogadható állami iskolai és szakképesítési előírásokat, idegennyelv-tudási követelményt az országos parancsnok a szerv állománytáblájában határozza meg. A tűzoltóságra vonatkozóan a képesítési követelményeket külön miniszteri rendelet tartalmazza.

44. §[97] (1) A hivatásos állomány tagja a magasabb beosztáshoz szükséges képzettség megszerzése érdekében pályázat alapján rendészeti (katonai) vagy polgári oktatási intézményben folytathat tanulmányokat.

(2) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának képzésére a szerv kötelezése alapján kerül sor, úgy az előírt kedvezményeket és a tanulmányok folytatásának valamennyi költségét az érintettel kötött megállapodás alapján a fegyveres szervnek kell biztosítani, és ez esetben tanulmányi szerződés nem köthető.

(3) A hivatásos állomány tagjának egyéni elhatározáson alapuló továbbtanulását az állományilletékes parancsnok köteles biztosítani, ha azonban az nem esik egybe a szolgálat érdekével, akkor az érintett számára csak a Hszt. 98. §-a szerint a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő biztosítása kötelező, amelynek tartama illetmény nélküli igazolt távollétnek minősül.

(4) A hivatásos állomány tagja ötévenként legalább egyszer köteles részt venni szakmai továbbképzésen, illetve a speciális rendészeti végzettséget biztosító képzéseken történő részvételét biztosítani kell, amelyek megvalósítására az állományilletékes parancsnok évente képzési, továbbképzési tervben intézkedik.

45. § (1) A fegyveres szervek speciális képesítést, szakképzettséget igénylő szakemberszükségletének biztosítása érdekében polgári felsőoktatási intézmények hallgatóival tanulmányiösztöndíj-szerződés köthető.

(2) A tanulmányiösztöndíj-szerződésben meg kell határozni a feleket érintő jogokat és kötelezettségeket, továbbá annak bármelyik fél által történő megszegése esetén követendő eljárást.

(3) Meg kell határozni a fegyveres szervet terhelő támogatás formáját és mértékét, valamint ezzel arányosan az állomány tagja által az adott szervnél kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartamát, amely öt évnél hosszabb nem lehet.

Az idegennyelv-tudással, a nyelvpótlékkal kapcsolatos szabályok

(A Hszt. 104. §-ához)

46. § (1) A fegyveres szerv országos parancsnoka a szervek állománytáblájában köteles rögzíteni azon beosztásokat, amelyek ellátásához a képesítési követelmény részeként az idegennyelv-tudás a beosztással járó kötelezettség. Ilyen beosztások lehetnek pl. a tolmács, nyelvtanár stb. Ezen szolgálati beosztásokban dolgozók részére nyelvtudási pótlék csak olyan további nyelvtudás után fizethető, amely a beosztás betöltésének nem feltétele.

(2) A fegyveres szerv állománytáblájában az egyes beosztásokhoz rögzíteni kell, hogy az idegennyelv-tudásért a (4) bekezdés szerinti feltételek esetén nyelvpótlék fizethető.

(3) Az idegennyelv-tudási követelmények meghatározása során figyelembe kell venni az adott fegyveres szerv tevékenységével összefüggésben az alábbiakat:

a) a hatósági tevékenység során szükséges nyelvismereti követelményeket;

b) a szolgálatteljesítés helyének népesség szerinti jellemzőit;

c) az idegenforgalommal összefüggő általános tapasztalatokat;

d) a nemzetközi kapcsolatok jellemző tendenciáit, feladatait.

(Az egyes fegyveres szerveknél leggyakrabban előforduló, idegennyelv-tudást igénylő munkaköröket az 3. számú melléklet tartalmazza.)

(4) A (2) bekezdés szerinti beosztásba kinevezettek részére - amennyiben a hivatásos állomány tagja az idegennyelv-tudását államilag elfogadott nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal igazolja - a nyelvtudás rendszeres használata esetén a nyelvtudás szintjétől függően idegennyelv-tudási pótlékot kell folyósítani.

(5)[98] A Hszt. 104. §-ának (5) bekezdésében megjelölt idegen nyelveken túl az ott meghatározott mértékű nyelvtudási pótlékra jogosító idegen nyelvek körét a 3/A. számú melléklet tartalmazza.

Az állomány minősítése, jellemzése

(A Hszt. 82-83. §-aihoz)

47. § (1)[99] Az állomány tagjának felkészültségét, szakmai teljesítményét, személyiségi és magatartásbeli jellemzőit minősítés, illetve szolgálati jellemzés formájában rendszeresen, - a tiszthelyettesi, zászlósi állományt érintően - a 252. §-ban rögzítettek figyelembevételével értékelni kell. A tűzoltóság tisztesi állományába tartozókról az állományilletékes parancsnok, magasabb beosztásba történő kinevezés, besorolás előtt, szakmai alkalmatlanság felmerülése esetén, próbaidő lejártakor a véglegesítés előtt, illetve ha azt fontos okból maga kéri, de legalább 5 évenként - a nyugdíjkorhatár elérését megelőző 5 év kivételével - szolgálati jellemzést készít.

(2) A minősítést, illetve a szolgálati jellemzést minden esetben írásban, a kötelező tartalmi elemeknek megfelelően kell elkészíteni. Azt a szolgálati elöljáró állítja össze és az állományilletékes parancsnok hagyja jóvá.

(3) Az elkészült minősítést a jóváhagyást követően az állomány tagjával 30 napon belül ismertetni kell.

(4) Az ismertetésen részt vesz a közvetlen elöljáró és a személyügyi szerv képviselője, az érintett kérelme esetén az érdekképviseleti szerv megbízottja.

(5) Az ismertetés előtt biztosítani kell, hogy az érintett a róla készült minősítést (szolgálati jellemzést) megismerje. Az ismertetést követően a minősítés egy példányát az érintettnek át kell adni.

(6) A rendvédelmi oktatási intézmények hallgatóiról (tanulóiról) tanulmányaik befejezésekor tanulmányi jellemzést kell készíteni, melynek főbb tartalmi elemeit az intézmény vezetője határozza meg.

(7) A szerződéses állományról az előmenetelhez előírtakon túl szolgálati jellemzést kell készíteni a vállalt szolgálati idő leteltekor, illetve a hivatásos állományba vétel esetén.

(8)[100] A szolgálati jellemzésnek tartalmaznia kell:

a) az érintett személyi adatait,

b) a szolgálati jellemzés készítésének idejét és annak okát,

c) az állomány tagja által végzett munka színvonalát, szakmai munkaterületének ismeretét,

d) önállóságának, kezdeményezőkészségének tapasztalatait,

e) felelősségvállalásának megítélését,

f) szakmai ismeretei fejlődését,

g) magatartásának jellemző vonásait,

h) a szolgálatteljesítése során tapasztalt esetleges hibáit, azok bekövetkezésének okait,

i) alkalmasságára vonatkozóan levont következtetéseket, tevékenységének javítására szolgáló szakmai feladatokat.

(9)[101] A hivatásos állomány szolgálati tevékenységének, munkateljesítményének évenkénti értékelését az állományilletékes parancsnok által meghatározott célok és teljesítménykövetelmények figyelembevételével a tárgyév december 10-éig a szolgálati elöljáró két példányban írásban készíti el és felterjeszti az állományilletékes parancsnokhoz, aki azt záradékkal látja el és jóváhagyja.

(10)[102] Az állomány tagjáról készült teljesítményértékelés egy példányát az érintettnek át kell adni, míg másik példányát a személyi anyagba kell elhelyezni, amelyek megállapításait az állományilletékes parancsnok a soron következő minősítés elkészítésekor köteles figyelembe venni.

(11)[103] A végzett tevékenység értékelésének végkövetkeztetése a Hszt. 245/O. § szerinti illetményeltérítés alapfeltétele, ugyanakkor az értékelés ténye nem jelenti alanyi jogon az illetmény pozitív irányú eltérítését, illetve a nem kielégítő színvonalú munkavégzés sem vonja maga után automatikusan az illetmény negatív irányban történő eltérítését.

(12)[104] Az írásbeli értékelés átadására biztosított szóbeli megbeszélésen részt kell venni a szolgálati elöljárónak, a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében a szakmai felügyeletet ellátó szerv vezetőjének és a személyügyi szerv képviselőjének.

A szabadság nyilvántartásának, kiadásának szabályai

(A Hszt. 89-97. §-aihoz)

48. § (1) Az állomány tagját megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, illetve annak változása esetén meg kell állapítani és azt az érintett tudomására kell hozni.

(2) A szabadság nyilvántartását és a kiadás tervezését szervezeti egységenként a szolgálati feladatok függvényében és az állomány igényének figyelembevételével az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint kell végrehajtani.

(3) A szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói jogkört - kivéve a vezetők esetében - az állományilletékes parancsnok a szolgálati elöljáróra átruházhatja.

(4) A szabadság kiadásánál a hivatali munkarendben dolgozók számára az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. A folyamatos ügyeleti szolgálatot ellátók és a váltásos munkarendben dolgozók esetében a szabadság kiadása csak a szolgálati napok figyelembevételével történik. (A szolgálati napok szabadságkénti átszámítását az 4. számú melléklet tartalmazza)

(5) A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulókat az oktatási intézmény által meghatározott rend szerint illeti meg a szabadság. A tanulmányaikat év közben befejezők a tanulmányok befejezését követően időarányosan a szolgálati idejüknek megfelelő szabadságra jogosultak.

(6) A szolgálati vagy egészségügyi okból az esedékesség évében ki nem vett szabadság utólagos kiadása esetén is csak az esedékesség évében megállapított mértékű szabadság adható.

(7)[105]

(8)[106] A Hszt. 94. §-ában meghatározott egészségügyi szabadság a szülőt csak a gyermeke kórházi ápolását, illetve betegségét megállapító orvosi igazolás alapján illeti meg.

(9) A Hszt. 96. § e) pontja szerint csak akkor kötelező illetmény nélküli szabadságot engedélyezni, ha a házastárs állami szerv, intézmény vagy az állam által támogatott nemzetközi szervezet kiküldöttjeként teljesít külszolgálatot.

A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset (betegség) minősítése

(A Hszt. 180. §-ához)

49. §[107]

Szolgálati jogvita, a jogorvoslat rendje

(A Hszt. 193-198. §-aihoz)

50. § (1) Az állomány tagja által a szolgálati viszonyával összefüggésben írásban vagy szóban benyújtott kérelem elbírálásakor a szolgálati elöljáró - a személyügyi szerv bevonásával - köteles az érintettet meghallgatni, a kérelem kivizsgálásáról feljegyzést készíteni, továbbá intézkedéséről a kérelmezőt 15 napon belül írásban tájékoztatni, munkáltatói intézkedést igénylő ügyekben a keletkezett iratokat állásfoglalásával együtt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz felterjeszteni, aki a kérelem tárgyában 30 napon belül köteles intézkedni. A kérelemmel összefüggésben keletkezett iratok egy példányát a személyi anyagba is el kell helyezni.

(2) Az állomány tagja kérelmet vagy panaszt csak a saját szolgálati viszonyát érintő ügyben, ezzel összefüggő döntéssel, intézkedéssel vagy ezek elmulasztásával kapcsolatban nyújthat be.

(3) Az állomány tagja az általános panaszjogként őt megillető szolgálati panaszon túl a szolgálati viszonyával összefüggésben határozatban hozott döntéssel, intézkedéssel szemben jogorvoslattal élhet.

(4) Az állomány tagja panaszt nyújthat be a

a) fenyítést kiszabó határozat,

b) kártérítési kötelezettségre vonatkozó határozat ellen.

(5) Az állomány tagja fellebbezést nyújthat be a

a) szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset minősítése,

b) nyugdíjmegállapító határozat ellen.

(6) A munkáltatói joggyakorlás során hozott egyoldalú vezetői intézkedések esetén - a soros járandóságok, egyéb juttatások biztosítását kivéve - a döntést elrendelő parancsban az érintettet tájékoztatni kell a jogorvoslati lehetőségről.

(7) Sérelmesnek tartott döntés, illetve alanyi jogosultságát érintő, joghátrányt okozó vezetői intézkedés vagy mulasztás esetén az érintett a sérelmezett döntést hozó, első fokon eljárt szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz keresettel fordulhat.

Személyügyi igazgatás

51. § (1) A fegyveres szerveknél a személyügyi igazgatás keretébe tartozó feladatok:

a) a hivatásos állományba kerülők kiválasztásával, pályáztatásával, kinevezésével, képzésével, továbbképzésével, valamint az állományban lévők szolgálati viszonyát érintő munkáltatói intézkedések előkészítésével, szervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtása;

b) a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők személyügyi feladataival összefüggő döntés-előkészítő, koordináló, valamint a döntések végrehajtását biztosító tevékenységek;

c) a fegyveres szervek és szervezeteik működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges vezetői állomány utánpótlásának tervezése, biztosítása;

d) a hivatásos és szerződéses állomány előmenetelének biztosításával összefüggő személyügyi feladatok végzése;

e) az állományban lévők és a hivatásos állományból nyugállományba helyezettekkel kapcsolatos szociális és kegyeleti intézkedések végrehajtása.

(2) A személyügyi igazgatás elvei:

a) a személyi döntések meghozatalánál biztosítani kell az elfogultság, az egyoldalú megítélés kizárását;

b) a döntések előkészítésébe be kell vonni a közvetlen és a közbeeső elöljárót, a hatáskörrel rendelkező érdekképviseleti szervet, a Hszt. által meghatározott esetekben az érintett személyt. Bármelyik fél által nyilvánított eltérő vélemény a döntésre vonatkozóan halasztó hatályú. Ez esetben a döntésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles szolgálati elöljárójának állásfoglalását kérni;

c) a személyügyi intézkedések során biztosítani kell a személyiségi jogok védelmét;

d) biztosítani kell - a titokvédelmi szabályok betartásával - a személyi döntésekről való nyílt tájékoztatást.

A személyügyi igazgatás irányítása és ellenőrzése

52. § (1) A fegyveres szervek egészére kiterjedően a személyzeti igazgatás szakirányítását a belügyminiszter a Belügyminisztérium központi személyügyi szerve útján, az országos parancsnokok pedig a fegyveres szervre vonatkozóan a szerv személyügyi szolgálata útján végzik.

(2) Az állományilletékes parancsnok a személyügyi igazgatással kapcsolatos feladatait köteles folyamatosan személyesen végezni, illetve a személyügyi szerv útján irányítani és ellenőrizni.

(3) A személyügyi igazgatás ellenőrzése kiterjed

a) a Hszt. és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak helyi szintű érvényre juttatásának elemzésére;

b) az alárendelt állományilletékes parancsnokok, személyügyi szervek személyügyi tevékenységének átfogó megítélésére;

c) az ellenőrzött szervezet működéséhez szükséges személyi feltételek vizsgálatára.

53. § (1) Az állományilletékes parancsnok személyügyi feladatai:

a) gondoskodik az állományba kerülő hivatásos állomány tagja beilleszkedésének segítéséről, az előmenetelhez szükséges feltételek megteremtéséről, biztosításáról;

b) kezdeményezi a szükséges személyi változtatásokat;

c) gondoskodik a magasabb beosztásra alkalmas vezetők felkészítéséről;

d) figyelemmel kíséri a szervezethez tartozó állomány életminőségének alakulását, szociális helyzetét és intézkedik a szükséges intézkedések megtételére;

e) gondoskodik a hatáskörébe tartozók minősítésének, szolgálati jellemzésének előkészítéséről, jóváhagyásáról;

f) biztosítja, hogy a személyi döntések előkészítése a személyügyi vezető útján kerüljön végrehajtásra.

(2) A Belügyminisztérium központi személyügyi szerve, a felügyeleti és ellenőrzési hatáskörében

a) kezdeményezi a személyügyi igazgatásra vonatkozó jogszabályok előkészítését, szükséges módosítását, és végrehajtja az ezzel kapcsolatos szakmai tennivalókat;

b) tervezi a belügyminiszteri vagy magasabb személyügyi hatáskörbe tartozók előmenetelét, és végrehajtja az ezzel összefüggő feladatokat;

c) gondoskodik a vezetőképzésre és továbbképzésre történő kiválasztás egységes elvek alapján történő végrehajtásáról;

d) évente átfogó elemzéseket készít a fegyveres szervek állományának helyzetéről, javaslatot tesz a jóléti és szociális gondoskodás időszerű problémáinak megoldására;

e) rendszeresen tájékoztatja a belügyminisztert a hivatásos állomány érdekképviseleti szervei által tett észrevételekről, javaslatokról, kezdeményezi a problémák megoldását;

f) kezeli a belügyminiszter, illetőleg magasabb személyügyi hatáskörbe tartozók személyi anyagát.

(3) A szervezeti egységeknél működő személyügyi szervek, személyek feladatai:

a) segítik az állományilletékes parancsnok személyügyi igazgatással kapcsolatos feladatai végrehajtását;

b) tervezik és döntésre előkészítik a személyügyi vonatkozású döntéseket, elkészítik az ezekhez kapcsolódó okmányokat;

c) tervezik és előkészítik az adott fegyveres szerv, szervezeti egység hivatásos állományának előmenetelét, utánpótlását, képzését, továbbképzését;

d) együttműködnek a hivatásos állomány érdekképviseleti szerveivel;

e) figyelemmel kísérik és rendszeresen elemzik az állomány szociális helyzetét, szükség esetén kezdeményezik a felmerülő problémák megoldását;

f) kezelik és naprakész állapotban tartják az adott szervezeti egység állományába tartozók személyi anyagait, a nyilvántartásokat.

g)[108] a vagyonnyilatkozatra kötelezettekre vonatkozóan biztosítják a munkáltatói számnak (technikai azonosító) a vonatkozó Korm. rendelet szerinti kezelését, nyilvántartását.

A személyügyi nyilvántartás rendje

(A Hszt. 199-203. §-aihoz)

54. § (1) Az állomány tagjáról a személyügyi nyilvántartás részeként az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél az e célra rendszeresített gyűjtőben elhelyezett személyi anyagot kell vezetni.

(2) A gyűjtőben kell elhelyezni a keletkezés sorrendjében az alábbi személyi iratokat:

a) a felvételi eljárás során keletkezett okmányok (kérelem és annak mellékletei, alkalmassági ellenőrzések anyagai, az érintett nyilatkozatai, munkaköri leírás stb.);

b) a kinevezési okmány egy, eredeti aláírásokat tartalmazó példánya (szerződéses állomány esetén a külön szerződés egy példánya);

c) személyi adatlap;

d) a szolgálati viszony során keletkezett okmányok (előresorolás, előléptetés, kinevezés, vezénylés, áthelyezés, egyéb intézkedést tartalmazó okmány, hatályos fenyítési határozat, szolgálati igazolvány nyilvántartás stb.);

e) képzéssel ( továbbképzéssel ) kapcsolatos okmányok (beiskolázási javaslat, tanulmányi szerződés, végzettséget, képzettséget igazoló irat);

f)[109] minősítés (jellemzés) adatlapjai, a teljesítményértékelések,

g) a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igazolások, egyéb nyilatkozatok;

h) a szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos okmányok (javaslat, kérelem, szolgálati igazolás stb.).

(3) A személyi anyagba bejegyzést tenni csak okirat, illetve erről készült írásos vezetői intézkedés alapján az érintett egyidejűleg történő tájékoztatásával lehet.

(4) A személyi anyagból kikerülő okmányokat az iratkezelési szabályoknak megfelelően selejtezni kell.

(5) Az állományból kikerülők személyi anyagait fogyatékanyagként kell kezelni, arról külön nyilvántartást kell vezetni, és külön kell tárolni.

(6) A belügyminiszter által irányított fegyveres szervek közötti áthelyezés esetén a személyi anyagot át kell adni a fogadó szervnek, míg egyéb fegyveres szervek kikérése alapján az érintett írásos hozzájárulása esetén a személyzeti anyag átadható.

55. § (1)[110] A Belügyminisztériumban az általa irányított minden fegyveres szervet érintő, a fegyveres szervek országos parancsnokságán pedig az adott fegyveres szervre vonatkozó központi személyügyi nyilvántartást, a Hszt. 199. § (2) bekezdése szerinti szervezeti egységeknél, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokon pedig személyügyi alapnyilvántartást kell vezetni.

(2) Az 1. §-ban meghatározott szervek szervezési (állománytáblázat) adatainak és hivatásos állományának a személyügyi nyilvántartás keretében nyilvántartható adatainak számítógépes rendszerben történő feldolgozását, valamint egyéb nyilvántartásokkal való kapcsolattartását az egységes számítógépes személyzeti-munkaügyi és szervezési nyilvántartó rendszer (SZENYOR) programmal kell végrehajtani.

(3) A "SZENYOR" rendszer rendszergazdai feladatait és országos működtetését, valamint a központi személyügyi nyilvántartási adatok feldolgozását a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztály látja el.

(4) A személyügyi nyilvántartási feladatok végrehajtására a "SZENYOR" rendszert használja:

a) az országos parancsnokságok személyzeti és munkaügyi feladatait ellátó szervezeti egység az adott fegyveres szerv országos parancsnokságának állományára vonatkozó személyügyi adatok alapnyilvántartására;

b) az állományilletékes parancsnokok, szervezeti egységeinél működő személyzeti és munkaügyi feladatokat ellátó szerv, illetve személy a megyei (fővárosi) polgári védelmi parancsnokságok kivételével, a személyügyi alapnyilvántartás vezetésére.

(5) A személyügyi nyilvántartás adatállományának folyamatos karbantartása érdekében minden hónap 5. napjáig a (4) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szervek a központi személyügyi nyilvántartás adatkörében történt változásokat a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztálynak számítástechnikai módszerrel (hálózaton vagy mágneses adathordozón) megküldik.

(6) A központi személyügyi nyilvántartásból a Belügyminisztérium, illetve a fegyveres szervek vezetői igényeinek megfelelő rendszerességgel, de évente legalább egyszer összesített adatfeldolgozást, statisztikai értékelést kell készíteni az állomány összetételéről, képzettségéről, a fluktuációról, annak okairól a vezetési, szervezési, létszám- és bérgazdálkodással, a személyügyi, a fegyelmi, képzési stb. tevékenységgel kapcsolatos vezetői döntések előkészítéséhez.

A szolgálati idő megállapítása, módosítása, igazolása

(A Hszt. 326-329. §-aihoz)

56. § (1)[111] A hivatásos állományba történő kinevezéskor meg kell állapítani a Hszt. 326. § (1) bekezdésében, továbbá a Hszt. 100/A. §-ában meghatározott szempontból beszámítható szolgálati viszony, illetve szolgálati idő kezdetét, és azt a kinevezési okmányban rögzíteni kell.

(2) A Hszt. 328. § (1) bekezdés szerint szolgálati viszonynak minősülő időket, függetlenül a köztük lévő kiesés időtartamától egybe kell számítani, és a kezdő dátumot ennek alapján kell megállapítani. A beszámítható időket napokban kell összeadni, és az évekre történő átszámításnál 365 napot kell egy évnek tekinteni. A fennmaradó töredékidőket hónap, nap pontos megjelölésével kell kiszámítani. Az egyszer már beszámított szolgálati időt ismételten beszámítani semmilyen jogcímen nem lehet.

(3) A hivatásos állományba visszavett személy esetében a végkielégítésre jogosító szolgálati viszony kezdetét külön kell megállapítani, és abba csak a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött, illetve szolgálati viszonynak minősülő időt lehet figyelembe venni.

(4)[112] A szolgálati idő pótlékra jogosultság kezdetének megállapításakor a ténylegesen hivatásos állományban töltött időket össze kell számítani.

57. § (1) A Hszt. 329. §-a szerinti, kedvezményesen számított szolgálati időket folyamatosan nyilván kell tartani, évente, illetve az erre jogosító szolgálati viszony végén rögzíteni kell, és a szolgálati viszony kezdetét újólag meg kell állapítani.

(2) Minden év végén a szolgálati viszony kezdő időpontjához a kedvezményesen számított szolgálati idő tartamát hozzá kell adni. Az így kialakított időpont a szolgálati viszonyban töltött idő új kezdete. A szolgálati viszony módosítását évente parancsban kell rögzíteni.

(3) A kedvezményesen számított szolgálati időket az e célra rendszeresített "NYILVÁNTARTÓ LAP"-on kell vezetni, és azt a személyi anyagba kell elhelyezni.

58. § (1) A kinevezéskor megállapított szolgálati idő kezdetének az 56. §-ban meghatározottaktól eltérő módosítása az érintett okirattal igazolt kérelme alapján történhet. Ez esetben a szolgálati idő módosítását a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kell megállapítani.

(2) Amennyiben a szolgálati idő kezdő napját a szerv hibájából kell módosítani, úgy a szolgálati időhöz fűződő járandóságok az elévülési időn belül visszamenőleg járnak.

(3) Amennyiben a szolgálati idő módosítása a szolgálati viszony megszüntetését követően, nyugállományba helyezettnél történik, akkor az erről szóló parancs egy példányát a Belügyminisztérium Nyugdíjmegállapító Szervének is meg kell küldeni.

(4)[113] A Hszt. 115/A. §-ának (3) bekezdése szerinti igazolást az 5. számú melléklet 9. számú mintája szerinti adattartalommal és formában, két példányban kell kiállítani és annak egyik példányát az érintettről készített személyi alapnyilvántartás részeként kell kezelni.

(5)[114] A (4) bekezdés szerinti igazolásban szolgálati időként csak a szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából elismerhető szolgálati időt lehet figyelembe venni. A szolgálati viszony időtartamának megállapításakor a több részletben töltött időket össze kell számítani.

(6)[115] Az igazolást, illetve a szolgálati időnek a Hszt. 115/A. §-a (6) bekezdése szerinti megszűnéséről szóló igazolást az illetékes személyügyi szerv megbízottja készíti el és azt kizárólag az állományilletékes parancsnok - akadályoztatása esetén az őt helyettesítő és a személyügyi hatáskör gyakorlásával is megbízott vezető - írhatja alá.

Az állományra vonatkozó munkáltatói parancsok kiadásának rendje

59. § (1) A szolgálati viszony keletkezésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos és a szolgálati viszony fennállása alatt tett munkáltatói intézkedéseket általában írásban, a fegyveres szerveknél egységesen parancsban, minisztériumi és a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében a fenntartó hatáskörébe tartozó döntéseket határozatban kell elrendelni.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlés), illetve a polgármester által hozott döntéseket tartalmazó határozat alapján - amennyiben az indokolt - annak parancsba történő megjelentetéséről a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltóparancsnok gondoskodik.

(3) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományára vonatkozó határozatokhoz, parancsokhoz szükséges adatszolgáltatást az érintett szervek (pl. TÁKISZ) a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltó-parancsnokságok útján kötelesek felterjeszteni.

(4) Parancsban kell elrendelni:

a) a szolgálati viszony keletkezését, kinevezést;

b) szolgálati hely, beosztás változását, módosítását;

c) besorolást, előléptetést, előresorolást;

d) iskolai végzettség megszerzésére vonatkozó előírást;

e) kitüntetést, jutalmazást;

f) fegyelmi eljárással kapcsolatos intézkedéseket;

g) illetmény nélküli szabadság engedélyezését;

h) szolgálati viszony szüneteltetését;

i) névváltozás átvezetését;

j) más fegyveres szervhez történő áthelyezést, a vezénylést, megbízást;

k) rendelkezési állományba helyezést, annak megszüntetését;

l) a szolgálati viszony megszüntetését, nyugállományba helyezést;

m) korábbi munkáltatói intézkedés módosítását;

és mindazon döntéseket, amelyek az addig hatályos parancs lényeges elemét érintik.

(5) A parancs szakszerű előkészítéséért az illetékes személyügyi szerv, az abban foglaltak jogszerűségéért az adott munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felelős.

(6) A munkáltató által egyidejűleg hozott valamennyi intézkedést lehetőség szerint egy parancsban kell elrendelni.

(7) Az állományra vonatkozó, munkáltatói döntéseket tartalmazó parancsot úgy kell elkészíteni, hogy az intézkedéssel érintett valamennyi szerv és személy a rá vonatkozó mértékben a döntésről tudomást szerezzen. Ennek megfelelően szükséges számú másolatot, illetve kivonatot kell készíteni.

(8) Az állományparancs eredeti irattári példányát a kiadó szerv személyügyi archívumában évenkénti csoportosításban kell tárolni és őrizni az irattári terv előírásai szerint.

(9) Központi hatáskörben vagy más szerv által kiadott parancs intézkedésre megküldött példányait ugyancsak személyi iratként kell kezelni és az általános iratkezelési szabályoknak megfelelően az irattári terv előírásai szerint kell selejtezni.

(10)[116]

A katonai ügyintézés rendje

60. § (1) A hadkötelesek hivatásos vagy szerződéses állományba történő kinevezésekor a szolgálati hely szerint illetékes személyügyi szerv a kinevezésről köteles értesíteni a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokságot.

(2) Az értesítésnek tartalmazni kell

a) az érintett személyi adatait (név, születési hely, idő, anyja neve, lakcím, katonai azonosítója);

b) a kinevezés hatályát, a kinevezési parancs számát.

(3) A szolgálati viszony megszűnése esetén - amennyiben az érintett hadköteles - ugyancsak az (1) bekezdés szerint kell eljárni. Ez esetben az értesítésnek a (2) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a szolgálati viszony megszűnésének módját, a Hszt. szerinti jogalapját.

A szolgálati igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás rendje

61. § (1) A szolgálati igazolványok előállítása, nyilvántartása a központi személyügyi nyilvántartás adatbázisára támaszkodva centralizáltan történik.

(2) Az alapnyilvántartásra kötelezett szervek az igazolvány-ügyintézést érintő minden adatváltozást soron kívül kötelesek a központi nyilvántartás számára továbbítani.

(3) Az igazolvány előállításához szükséges adatfelvételezés az országos parancsnokságok személyügyi szervei által koordináltan, a külön rendelkezésben meghatározottak szerint történik.

(4) A szolgálati viszony megszűnése vagy bármely más okból bevont szolgálati igazolványt a selejtezési jegyzőkönyvvel együtt a kiadó szervnek kell megküldeni.

(5)[117]

(6) A belügyminiszter által irányított fegyveres szerveken belüli áthelyezés miatti igazolványcsere esetén az új igazolvány igénylése, a régi bevonása és selejtezése az új szolgálati hely személyügyi szerve által történik.

(7) A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli felmentés kezdetén a szolgálati igazolványt be kell vonni, és az utolsó munkában töltött napon az átmeneti szolgálati igazolványt az érintett részére át kell adni.

(8) Azt akinek szolgálati viszonya rokkantsági vagy szolgálati nyugdíjra jogosultság miatt szűnik meg, a szolgálati igazolvány bevonásával egyidőben el kell látni nyugdíjas igazolvánnyal.

(9) Az átmenetileg rokkanttá nyilvánítottak részére a rokkantság idejére szóló nyugdíjas igazolványt kell kiállítani és átadni.

Átmeneti, záró rendelkezések

62. § (1) A katonai felsőoktatási intézményekben tanuló és a Hszt. hatálybalépése előtt hivatásos állományba kinevezett hallgatók vonatkozásában is alkalmazni kell a Hszt. 338. § (2) bekezdése szerinti előírásokat az alábbi eltéréssel:

a) besorolásuk a külön rendeletben meghatározott munkaköri jegyzékben szereplő pályakezdő (hallgató) beosztásba történik;

b) illetményük megállapításánál a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény mellékletében meghatározott szorzószámokat kell alkalmazni.

63. § (1) A fegyveres szervek ezen rendelet hatálybalépésekor hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagját, aki

a) a korábbi jogszabályok szerinti képesítéssel rendelkezik, illetve annak megszerzése alól mentesítették, más, magasabb beosztási kategóriába tartozó munkakörbe helyezéséig képesítettnek kell tekinteni;

b) az előírt szakképesítéssel nem rendelkezik, ha részére a rendelet hatálybalépése előtt jogszabály nem állapított meg képesítési előírást, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével köteles azt a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idő alatt a Hszt. 336. § (2) bekezdése szerint megszerezni. Ezt a kötelezettséget a besorolásában elő kell írni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók, ha a hivatásos állomány tagja a rendelet hatálybalépésekor a 45. életévét betöltötte és a szakképesítés csak iskolarendszerű képzésben szerezhető meg. A hivatásos állomány tagját ez esetben is képesítettnek kell tekinteni.

64. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

(2)[118]

1. számú melléklet a 9/1997. (II. 12.) BM rendelethez[119]

A fegyveres szerveknél pályázat útján betöltendő beosztások

Rendőrség[120]

Határőrség[121]

Önkormányzati Tűzoltóságok:

hivatásos önkormányzati tűzoltóságok parancsnokai.[122]

2/1. számú melléklet a 9/1997. (II. 12.) BM rendelethez[123]

2/2. számú melléklet a 9/1997. (11. 12.) BM rendelethez[124]

2/3. számú melléklet a 9/1997. (II. 12.) BM rendelethez[125]

3. számú melléklet a 9/1997. (II. 12.) BM rendelethez

A fegyveres szerveknél rendszeresített, idegennyelv- tudást is igénylő munkakörök és beosztások

RENDŐRSÉG:[126]

HATÁRŐRSÉG:[127]

POLGÁRI VÉDELEM:

Közvetlen vezetői munkakörök:

- főigazgató,

- nemzetközi kapcsolatokban közreműködők,

- titkársági osztály vezetője.

Szakmai feladatokkal összefüggő munkakörök:

- megyei parancsnokok és helyetteseik,

- szakfőosztály-vezetők,

- határmenti körzet parancsnokok.

3/A. számú melléklet a 9/1997. (II. 12.) BM rendelethez[128]

A Belügyminisztérium irányításával működő fegyveres szervek hivatásos állománya számára kiemelt nyelvpótlékra jogosító idegen nyelvek

A Hszt. 104. §-ának (5) bekezdése szerinti mértékű idegennyelv-tudási pótlék folyósítható:

a) az ország államhatárral érintkező illetékességi területen működő szervek hivatásos állománya részére a szomszédos állam nyelvének, az ország más területein pedig az állományilletékes parancsnok által meghatározott nyelv tudása és "C" típusú nyelvvizsga esetén,

b) a kínai, az arab, a perzsa, illetőleg az egyéb ritka és különleges idegen nyelvek közül az országos parancsnok által meghatározott nyelv tudása és "C" típusú nyelvvizsga esetén.

4. számú melléklet a 9/1997. (II. 12.) BM rendelethez

Átszámítási táblázat a hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időbeosztás esetén szabadságként kiadandó szolgálati napok kiszámításához

Általános szabályként a szabadságot valamennyi szolgálatiidő-rendszerben foglalkoztatott hivatásos állományú részére úgy kell kiadni, hogy a szabadság kezdő napja a rá érvényes szolgálatszervezés szerint szolgálati napra essen.

a) A hivatali munkarendben dolgozók esetében az ötnapos munkahétnek megfelelően kell a munkanapokat beszámítani.

b) Váltásos szolgálatiidő-rendszerben dolgozóknál a szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak befejező napja után az állomány tagjának az eredeti szolgálati rend szerint szolgálati napja következzék.

Ehhez az alábbi képlet alkalmazásával a szabadság szolgálati napokra átszámítható.

1. Megállapítjuk a hivatali munkarendben dolgozók évi munkanapjainak számát, majd a váltásos munkarendben dolgozók egy év alatt teljesítendő szolgálati napjai számát.

2. A váltásos szolgálatiidő-rendben dolgozók szolgálati napjait osztva a hivatali munkarendben dolgozók munkanapjainak számával megkapjuk a két szolgálati rend szerinti szabadságként számfejthető távollétek arányát.

3.[129]

5. számú melléklet a 9/1997. (II. 12.) BM rendelethez[130]

A SZEMÉLYÜGYI IGAZGATÁS FŐBB OKMÁNYAI

(PARANCSMINTÁK)

6/2. számú minta[136]