1/2008. (I. 31.) OKM rendelet
a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet módosításáról
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 153. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. §
(1) A szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Szakirányú továbbképzés lehet:]
"c) alapképzési vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott, önálló szakképzettséget eredményező szakirány második, illetve további szakirányként történő elvégzését biztosító képzés;"
(2) A Rendelet 2. §-a (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerint szervezhető a szakjogász, szakközgazdász vagy szakmérnök szakképzettséget adó szakirányú továbbképzés. Szakjogász szakképzettséget csak jogász, szakközgazdász szakképzettséget csak közgazdász, szakmérnök szakképzettséget csak mérnök szakképzettséggel rendelkezők szerezhetnek."
2. §
A Rendelet 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A felsőoktatási intézmény olyan alapképzési vagy mesterképzési szakhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzés létesítésére jogosult, amely szakon képzést folytathat."
3. §
(1) A Rendelet 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A felsőoktatási intézmény képzési programjának részét képező képzési és kimeneti követelmények kötelező tartalmi elemei:]
"b) a szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése;"
(2) A Rendelet 4. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A felsőoktatási intézmény képzési programjának részét képező képzési és kimeneti követelmények kötelező tartalmi elemei:]
"e) a képzési idő, félévekben meghatározva;"
(3) A Rendelet 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:
"(2) A 2. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzés esetében az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakképzettség megnevezése a külön jogszabályban meghatározott szakirány szerinti szakképzettség."
4. §
A Rendelet 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Szakirányú továbbképzésben az oklevelet a felsőoktatási törvény 62-63. §-a szerinti általános szabályok figyelembevételével úgy kell kiadni, hogy az tartalmazza az alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett végzettségi szintet és a szak megnevezését, amelyre a szakirányú továbbképzés épül, a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzés esetében továbbá az alapképzésben a külön jogszabályban meghatározott szakirány szerinti, már megszerzett szakképzettséget."
5. §
(1) A Rendelet 6. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A kérelemhez csatolni kell a szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményeit, valamint a tantervet elfogadó szenátusi határozatot, illetve a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzés esetében az alapképzés második, további szakirányt tartalmazó tantervét.
(4) A 2. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti képzés kivételével a nyilvántartási kérelemben megjelölt szakirányú továbbképzés, illetve a megszerezhető szakképzettség megnevezésének más szakirányú továbbképzés, alapképzési vagy mesterképzési szak, felsőfokú szakképzés megnevezésétől, illetve az ezeken megszerezhető szakképzettség megnevezésétől egyértelműen különböznie kell."
(2) A Rendelet 6. §-a a következő (6)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
"(6) A Hivatal a 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szakirányú továbbképzéseket az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményének közzétételét követően, hivatalból indult eljárás keretében nyilvántartásba veszi.
(7) A Hivatal a 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti szakirányú továbbképzés nyilvántartásba vétele során, a pedagógus szakvizsgává minősítésről szóló döntés vonatkozásában a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 96. § (5) bekezdés a) pontja alapján kikéri az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság véleményét. Az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság a 2. számú melléklet szerinti szempontok alapján kialakított véleményét 120 napon belül megküldi a Hivatal részére.
(8) Pedagógus szakvizsgává kizárólag olyan szakirányú továbbképzés minősíthető, melynek képzési ideje 4 félév, a képzés során megszerzendő kreditek száma 120, melyből 10 kreditet a szakdolgozat teljesítésével lehet megszerezni."
6. §
A Rendelet kiegészül e rendelet mellékletével, és egyidejűleg a Rendelet mellékletének megjelölése 1. számú mellékletre változik.
7. §
(1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Rendelet 3. §-a (2) bekezdésének "A Felsőoktatási Regisztrációs Központ (a továbbiakban: Központ) " szövegrésze helyébe "Az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) " szövegrész,
b) a Rendelet 6. §-a (1)-(2) és (5) bekezdéseinek, valamint 8. §-a (3)-(4) bekezdéseinek "Központ" szövegrésze helyébe a "Hivatal" szövegrész,
c) a Rendelet 8. §-a (4) bekezdésének "Központnak" szövegrésze helyébe a "Hivatalnak" szövegrész,
d) a Rendelet 8. §-a (2) bekezdésének "mellékletben" szövegrésze helyébe az "1. számú mellékletben" szövegrész
lép.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Rendelet 3. §-ának (4) bekezdése.
(4) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon hatályát veszti.
Dr. Hiller István s. k.,
oktatási és kulturális miniszter
Melléklet az 1/2008. (I. 31.) OKM rendelethez
[2. számú melléklet a 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelethez]
A pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésekkel kapcsolatos vélemény kialakításának szempontrendszere
1. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, ismeretek, szakmai tudás és szerepvállalás a gyakorlatban, szakmai képességek és készségek:
A pedagógusképzésben szerzett ismeretekre és a közoktatásban szerzett tapasztalatokra épülően a közoktatás rendszerének, intézményrendszerének működésével, hatékony irányításával; az oktatás-nevelés tartalmi szabályozásának új követelményeivel és a tartalmi követelmények oktatásban és a nevelésben történő gyakorlati alkalmazásával; a pedagógus tevékenységével és az egyéni sajátosságokra érzékeny személyiségformálással kapcsolatos új ismeretek és kompetenciák.
2. Meghatározó ismeretkörök és az ezekhez rendelt kreditértékek:
Kötelező ismeretkörök: 55 kredit
- Közigazgatási vezetési ismeretek: a Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai, a közigazgatás felépítése és működése, alapvető államháztartási ismeretek, a közigazgatási eljárás szabályai az oktatásügyben, európai uniós alapismeretek.
- A nevelési-oktatási intézmény, mint szervezet: a közoktatási intézmény működése és annak jogi szabályozása, hazai fejlesztési és EU-s prioritások, szervezeti kultúra, az intézmény vezetése, intézményszintű tervezés, információáramlás, kommunikáció; innováció és szervezetfejlesztés, az intézmény képének tudatos alakítása.
- Az intézmény és környezete: fenntartói jogok és kötelezettségek, kistérségi együttműködés keretei, egyeztetési mechanizmusok és fórumok, a családdal való kapcsolattartás és intézményes formái; az intézmény természeti és épített környezete.
- A nevelési-oktatási intézmény hatékonysága: a hatékonyság mutatói, mérési lehetőségei; a tanulói és a pedagógusi munka értékelése; a minőségbiztosítás módszerei; tanári, tanulói és szülői szerveződések; az intézményi légkör szociálpszichológiai jellemzői, összefüggése a teljesítménnyel.
- Az integráció és szegregáció kérdései: hátrányos megkülönböztetés, az esélyegyenlőség elve, fenntartói megoldások az integrációra, szektorközi együttműködés.
- A pedagógus a nevelési-oktatási intézmény szervezetében: a pedagógus szerepei, munkatevékenységei; pedagógiai folyamattervezés, intézményi feladatok megszervezése, együttműködés; szakmai önismeret és önreflexió a pedagógiai gyakorlatban; a pedagógusok mentálhigiénéje, konfliktusok és kezelésük; a pedagógus tevékenységét segítő új eljárások, módszerek, technikák; az oktatási folyamat tervezése, osztályozás, értékelés.
- Sajátos pedagógiai, pszichológiai ismereteket és módszereket igénylő személyek, illetve csoportok nevelése-oktatása: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók köre, a pszichés fejlődés zavarai miatt sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermekek, tanulók vizsgálatával kapcsolatos eljárások; egészségnevelés, egészségfejlesztés, mentálhigiéné, drogmegelőzés; hátrányos helyzetűek, lemaradók, fogyatékosok együttnevelése, az integráció feltételei; nemzeti és etnikai kisebbségek az oktatásügyben; az élethosszig tartó tanulás, felnőttoktatás.
Választható ismeretkörök: 55 kredit
A választáson alapuló ismeretkörök az alábbiak lehetnek:
a) a pedagógusképzésben szerzett szakképzettség szerint differenciálva az új szaktudományi és szakmódszertani ismeretek, illetve az adott pedagógusi feladatok ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket megerősítő, elmélyítő, felfrissítő ismeretek, a szakhoz kapcsolódó megszerzett tudás, készségek és képességek továbbfejlesztése;
b) a pedagógus munkakörökhöz, illetve a közoktatási intézmények egészéhez kapcsolódó speciális feladatok (mérés és értékelés, szaktanácsadás, vizsgaelnöki, szakértői, minőségbiztosítási feladatok) ellátásához szükséges ismeretek, tudás, készség és képességek;
c) pedagógiai és pszichológiai általános és elméleti ismeretek, képességek bővítését, illetve megszerzését szolgáló ismeretkörök;
d) az iskolai oktatás 5-6. évfolyamán a nem szakrendszerű oktatás feladatainak ellátására felkészítő ismeretek.