10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet

a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 153. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) E rendelet hatálya a felsőoktatási intézményekben szervezhető szakirányú továbbképzésre terjed ki.

(2) A szakirányú továbbképzésre történő felvétel feltételeit a felsőoktatási intézmény a felsőoktatási törvény 43. §-ának (2) és (4) bekezdései alapján e rendelet 4. §-ában meghatározott feltételrendszernek megfelelően kialakított képzési és kimeneti követelményekben szabályozza.

2. §

(1) Szakirányú továbbképzés lehet:

a) egy vagy több képzési területhez kapcsolódó szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés;

b) képzési ághoz vagy szakhoz közvetlenül kapcsolódó, speciális szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés;

c)[1] alapképzési vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott, önálló szakképzettséget eredményező szakirány második, illetve további szakirányként történő elvégzését biztosító képzés;

d) pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzés.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzésben - amennyiben a képzési és kimeneti követelmények az alapképzésben vagy mesterképzésben megszerzett szakképzettség képzési területére vonatkozóan eltérő követelményt nem határoznak meg - alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel lehet részt venni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzésben a képzési ágnak, szaknak megfelelő alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel lehet részt venni.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzésben az adott, szakirányt magába foglaló alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel lehet részt venni.

(5) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott szakirányú továbbképzések esetén mesterfokozatot követő szakirányú továbbképzés alapfokozattal rendelkezőknek nem hirdethető meg.

(6)[2] Az (1) bekezdés b) pontja szerint szervezhető a szakjogász, szakközgazdász vagy szakmérnök szakképzettséget adó szakirányú továbbképzés. Szakjogász szakképzettséget csak jogász, szakközgazdász szakképzettséget csak közgazdász, szakmérnök szakképzettséget csak mérnök szakképzettséggel rendelkezők szerezhetnek.

3. §

(1)[3] A felsőoktatási intézmény olyan alapképzési vagy mesterképzési szakhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzés létesítésére és indítására jogosult, amely szakon képzést folytathat.

(2)[4] Az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által nyilvántartásba vett képzési és kimeneti követelményekre épülő, saját tanterv alapján szervezett szakirányú továbbképzést a felsőoktatási intézmény kizárólag az alapító okiratában meghatározott képzési területen indíthat.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a szakfordító szakirányú továbbképzések esetén nem kell alkalmazni.

(4)[5]

4. §

(1) A felsőoktatási intézmény képzési programjának részét képező képzési és kimeneti követelmények kötelező tartalmi elemei:

a) a szakirányú továbbképzés megnevezése;

b)[6] a szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése;

c) a szakirányú továbbképzés képzési területe;

d) a felvétel feltételeként

da) alapképzési szakhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzési szak esetén azon képzési területek, képzési ágak vagy alapképzési szakok megnevezése,

db) mesterképzési szakhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzési szak esetén azon képzési területek vagy mesterképzési szakok megnevezése,

amelyekre az adott szakirányú továbbképzési szak épül;

e)[7] a képzési idő, félévekben meghatározva;

f) a szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma;

g) a képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben;

h) a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték;

i) a szakdolgozat kreditértéke.

(2)[8] A 2. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzés esetében az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakképzettség megnevezése a külön jogszabályban meghatározott szakirány szerinti szakképzettség.

(3)[9] A képzési programban rendelkezni kell:

a) a képzési és kimeneti követelmények alapján kidolgozott tantervről és tantárgyi programokról;

b) az értékelési és ellenőrzési módszerekről, eljárásokról;

c) a korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendjéről.

5. §

(1)[10] Szakirányú továbbképzésben az oklevelet a felsőoktatási törvény 62-63. §-a szerinti általános szabályok figyelembevételével úgy kell kiadni, hogy az tartalmazza az alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett végzettségi szintet és a szak megnevezését, amelyre a szakirányú továbbképzés épül, a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzés esetében továbbá az alapképzésben a külön jogszabályban meghatározott szakirány szerinti, már megszerzett szakképzettséget.

(2) A 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti képzésben a pedagógus-szakvizsga követelményeinek teljesítését az oklevélben fel kell tüntetni.

6. §

(1)[11] Szakirányú továbbképzés akkor indítható, ha azt az adott felsőoktatási intézményvezető kérelme alapján a Hivatal nyilvántartásba vette és ezt követően a felsőoktatási intézmény a szakirányú továbbképzési szak tantervét a honlapján közzétette.

(2)[12] A szakirányú továbbképzés nyilvántartásba vétele során a Hivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint jár el.

(3)[13] A kérelemhez csatolni kell a szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményeit, valamint a tantervet elfogadó szenátusi határozatot, illetve a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzés esetében az alapképzés második, további szakirányt tartalmazó tantervét.

(4)[14] A 2. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti képzés kivételével a nyilvántartási kérelemben megjelölt szakirányú továbbképzés, illetve a megszerezhető szakképzettség megnevezésének más szakirányú továbbképzés, alapképzési vagy mesterképzési szak, felsőfokú szakképzés megnevezésétől, illetve az ezeken megszerezhető szakképzettség megnevezésétől egyértelműen különböznie kell.

(5)[15] A Hivatal a nyilvántartásba vett szakirányú továbbképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg elérhetővé teszi a felsőoktatási információs rendszerben.

(6)[16] A Hivatal a 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szakirányú továbbképzéseket az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményének közzétételét követően, hivatalból indult eljárás keretében nyilvántartásba veszi.

(7)[17] A Hivatal a 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti szakirányú továbbképzés nyilvántartásba vétele során, a pedagógus szakvizsgává minősítésről szóló döntés vonatkozásában kikéri a pedagógus-továbbképzés rendszere működésének véleményezésére jogosult szakértői testület (a továbbiakban: testület) véleményét. A testület a 2. számú melléklet szerinti szempontok alapján kialakított véleményét 120 napon belül megküldi a Hivatal részére.

(8)[18] Pedagógus szakvizsgává kizárólag olyan szakirányú továbbképzés minősíthető, melynek képzési ideje 4 félév, a képzés során megszerzendő kreditek száma 120, melyből 10 kreditet a szakdolgozat teljesítésével lehet megszerezni.

7. §

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatási törvény 110. §-ának (1) bekezdése c) pontja szerinti eljárás során a vizsgálatot a szakirányú továbbképzések tekintetében is lefolytatja.

8. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[19]

(3)[20]

(4)[21] A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakirányú továbbképzési szakokon új évfolyam a 2009/2010-es tanévtől kezdődően akkor indítható, ha a Hivatal a szak e rendelet szerint kidolgozott képzési és kimeneti követelményeit nyilvántartásba vette és az adott felsőoktatási intézmény az ez alapján elkészített tantervét honlapján közzétette, továbbá a tantervet elfogadó szenátusi határozatot a Hivatalnak megküldte.

(5) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakirányú továbbképzési szakokon kiadott oklevelek szakképzettség tekintetében egyenértékűek az e rendelet szerinti szakirányú szakképzettséggel.

Dr. Hiller István s. k.,

oktatási és kulturális miniszter

1. számú melléklet a 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelethez[22]

2. számú melléklet a 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelethez[23]

A pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésekkel kapcsolatos vélemény kialakításának szempontrendszere

1. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, ismeretek, szakmai tudás és szerepvállalás a gyakorlatban, szakmai képességek és készségek:

A pedagógusképzésben szerzett ismeretekre és a közoktatásban szerzett tapasztalatokra épülően a közoktatás rendszerének, intézményrendszerének működésével, hatékony irányításával; az oktatás-nevelés tartalmi szabályozásának új követelményeivel és a tartalmi követelmények oktatásban és a nevelésben történő gyakorlati alkalmazásával; a pedagógus tevékenységével és az egyéni sajátosságokra érzékeny személyiségformálással kapcsolatos új ismeretek és kompetenciák.

2. Meghatározó ismeretkörök és az ezekhez rendelt kreditértékek:

Kötelező ismeretkörök: 55 kredit

- Közigazgatási vezetési ismeretek: a Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai, a közigazgatás felépítése és működése, alapvető államháztartási ismeretek, a közigazgatási eljárás szabályai az oktatásügyben, európai uniós alapismeretek.

- A nevelési-oktatási intézmény, mint szervezet: a közoktatási intézmény működése és annak jogi szabályozása, hazai fejlesztési és EU-s prioritások, szervezeti kultúra, az intézmény vezetése, intézményszintű tervezés, információáramlás, kommunikáció; innováció és szervezetfejlesztés, az intézmény képének tudatos alakítása.

- Az intézmény és környezete: fenntartói jogok és kötelezettségek, kistérségi együttműködés keretei, egyeztetési mechanizmusok és fórumok, a családdal való kapcsolattartás és intézményes formái; az intézmény természeti és épített környezete.

- A nevelési-oktatási intézmény hatékonysága: a hatékonyság mutatói, mérési lehetőségei; a tanulói és a pedagógusi munka értékelése; a minőségbiztosítás módszerei; tanári, tanulói és szülői szerveződések; az intézményi légkör szociálpszichológiai jellemzői, összefüggése a teljesítménnyel.

- Az integráció és szegregáció kérdései: hátrányos megkülönböztetés, az esélyegyenlőség elve, fenntartói megoldások az integrációra, szektorközi együttműködés.

- A pedagógus a nevelési-oktatási intézmény szervezetében: a pedagógus szerepei, munkatevékenységei; pedagógiai folyamattervezés, intézményi feladatok megszervezése, együttműködés; szakmai önismeret és önreflexió a pedagógiai gyakorlatban; a pedagógusok mentálhigiénéje, konfliktusok és kezelésük; a pedagógus tevékenységét segítő új eljárások, módszerek, technikák; az oktatási folyamat tervezése, osztályozás, értékelés.

- Sajátos pedagógiai, pszichológiai ismereteket és módszereket igénylő személyek, illetve csoportok nevelése-oktatása: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók köre, a pszichés fejlődés zavarai miatt sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermekek, tanulók vizsgálatával kapcsolatos eljárások; egészségnevelés, egészségfejlesztés, mentálhigiéné, drogmegelőzés; hátrányos helyzetűek, lemaradók, fogyatékosok együttnevelése, az integráció feltételei; nemzeti és etnikai kisebbségek az oktatásügyben; az élethosszig tartó tanulás, felnőttoktatás.

Választható ismeretkörök: 55 kredit

A választáson alapuló ismeretkörök az alábbiak lehetnek:

a) a pedagógusképzésben szerzett szakképzettség szerint differenciálva az új szaktudományi és szakmódszertani ismeretek, illetve az adott pedagógusi feladatok ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket megerősítő, elmélyítő, felfrissítő ismeretek, a szakhoz kapcsolódó megszerzett tudás, készségek és képességek továbbfejlesztése;

b) a pedagógus munkakörökhöz, illetve a közoktatási intézmények egészéhez kapcsolódó speciális feladatok (mérés és értékelés, szaktanácsadás, vizsgaelnöki, szakértői, minőségbiztosítási feladatok) ellátásához szükséges ismeretek, tudás, készség és képességek;

c) pedagógiai és pszichológiai általános és elméleti ismeretek, képességek bővítését, illetve megszerzését szolgáló ismeretkörök;

d) az iskolai oktatás 5-6. évfolyamán a nem szakrendszerű oktatás feladatainak ellátására felkészítő ismeretek.

e) nevelési-oktatási intézményvezetői ismeretek.[24]

f) a tanári mesterszak szakmai gyakorlatának vezetéséhez szükséges gyakorlatvezető mentori ismeretek.[25]