347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva -a következőket rendeli el:

1. §

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendel et (a továbbiakban: R.) 24. §-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az első bekezdésben meghatározott esetben)

"d) ha az adott vizsgatárgyban nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató a Hivatal azonnali értesítése mellett engedélyezheti, hogy a vizsgázó az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat válasszon. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja."

2. §

Az R. 41. §-ának (2) bekezdése a következő nyolcadik mondattal egészül ki:

"A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább tíz százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson."

3. §

Az R. 2. számú melléklet Első része helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

4. §

Az R. 2. számú melléklet Második rész Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei fejezet EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím és az azt követő szöveg helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

5. §

Az R. 2. számú melléklet Második rész Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei fejezet SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím és az azt követő szöveg helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.

6. §

Az R. 2. számú melléklet Második rész Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei fejezet OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím és az azt követő szöveg helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.

7. §

Az R. 2. számú melléklet Második rész Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei fejezet GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím és az azt követő szöveg helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép.

8. §

Az R. 2. számú melléklet Második rész Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei fejezet ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím és az azt követő szöveg helyébe e rendelet 6. számú melléklete lép.

9. §

Az R. 2. számú melléklet Második rész Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei fejezet INFORMATIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím és az azt követő szöveg helyébe e rendelet 7. számú melléklete lép.

10. §

Az R. 2. számú melléklet Második rész Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei fejezet VEGYIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím és az azt követő szöveg helyébe e rendelet 8. számú melléklete lép.

11. §

Az R. 2. számú melléklet Második rész Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei fejezet ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím és az azt követő szöveg helyébe e rendelet 9. számú melléklete lép.

12. §

Az R. 2. számú melléklet Második rész Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei fejezet KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím és az azt követő szöveg helyébe e rendelet 10. számú melléklete lép.

13. §

Az R. 2. számú melléklet Második rész Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei fejezet FAIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím és az azt követő szöveg helyébe e rendelet 11. számú melléklete lép.

14. §

Az R. 2. számú melléklet Második rész Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei fejezet NYOMDAIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím és az azt követő szöveg helyébe e rendelet 12. számú melléklete lép.

15. §

Az R. 2. számú melléklet Második rész Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei fejezet KÖZLEKEDÉS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím és az azt követő szöveg helyébe e rendelet 13. számú melléklete lép.

16. §

Az R. 2. számú melléklet Második rész Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei fejezet KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím és az azt követő szöveg helyébe e rendelet 14. számú melléklete lép.

17. §

Az R. 2. számú melléklet Második rész Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei fejezet KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím és az azt követő szöveg helyébe e rendelet 15. számú melléklete lép.

18. §

Az R. 2. számú melléklet Második rész Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei fejezet ÜGYVITELI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím és az azt követő szöveg helyébe e rendelet 16. számú melléklete lép.

19. §

Az R. 2. számú melléklet Második rész Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei fejezet KÖZGAZDASÁGI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím és az azt követő szöveg helyébe e rendelet 17. számú melléklete lép.

20. §

Az R. 2. számú melléklet Második rész Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei fejezet VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím és az azt követő szöveg helyébe e rendelet 18. számú melléklete lép.

21. §

Az R. 2. számú melléklet Második rész Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei fejezet MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím és az azt követő szöveg helyébe e rendelet 19. számú melléklete lép.

22. §

Az R. 2. számú melléklet Második rész Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei fejezet ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím és az azt követő szöveg helyébe e rendelet 20. számú melléklete lép.

23. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -2009. március 31-én lép hatályba.

(2) E rendelet 3-22. §-a 2012. április 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 3-22. §-sal megállapított általános vizsgakövetelményeket a 2011/2012. tanév május-júniusi vizsgaidőszak vizsgáinak megszervezésekor kell először alkalmazni.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 50. §-ának (5) bekezdése.

(4) E rendelet 2012. június 1. napján veszti hatályát. A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

ELSŐ RÉSZ

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI

2. számú melléklet a 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája:

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A vizsgakövetelményekben, a vizsga mindkét szintjén, meghatározó szerepet töltenek be azok az ismeretek, amelyek az egészséges ember szomatikus, pszichés és szociális jellemzőinek megértéséhez nélkülözhetetlenek.

Az egészségügyi alapismeretek vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó:

- felismeri-e az egészség és a környezet közötti kölcsönhatásokat,

- képes-e az emberi test felépítését és működését ismertetni,

- megérti-e az egyes szervrendszerek működésének egymásra gyakorolt hatását,

- képes-e az emberi test alapvető paramétereit észlelni,

- képes-e az élettanitól eltérő tüneteket felismerni,

- ismeri-e az élettanitól való eltérés okait,

- képes-e az élet megmentése érdekében a megfelelő lépéseket megtenni,

- ismeri-e a vészhelyzeteket és tud-e megfelelő elsősegélynyújtást végezni,

- ismeri-e a pszichológiai jelenségeket és azok összefüggéseit,

- ismeri-e az egyszerű gondozási feladatokat a különböző életkorokban,

- tud-e az emberi kapcsolataiban megfelelően kommunikálni,

- ismeretei elősegítik-e a vizsgázót a szakirányú tanulmányok folytatására.

A középszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a követelményekben megfogalmazott alapvető egészségfejlesztési, anatómiai, pszichológiai, elsősegélynyújtási, gondozástani és általános megfigyelési, általános kórtani, közegészségügyi, járványtani ismeretekkel, amelyek alapján képes bekapcsolódni a szakmai képzésbe.

Az emelt szintű érettségi vizsga célja fentiekben felsoroltakon túlmenően annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a középszintű követelményeket meghaladó összetettebb ismeretekkel. Elsősorban a szakirányú felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázók képességeit, és ismereteit vizsgálja. A vizsgázóktól a középszintű követelményeket meghaladó, magasabb fokú gondolkodást, és az összefüggések meglátását várja el.

Tartalmi követelmények

3. számú melléklet a 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A szociális alapismeretek érettségi vizsga célja

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a szakmai ismeretek részét képező és a mindennapi élet számára praktikus, alapvető szociális ismeretekkel, az emelt szintű vizsga pedig az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerésének képességét teszi próbára.

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e hatékonyan közvetíteni szóbeli és írásbeli információit,

- ismeri-e az empátia fogalmát,

- ismeri-e saját lelki egészsége megtartásának módjait,

- tudja-e az egyes lelki jelenségeket felsorolni, jellemezni, felismerni,

- ismeri-e a különböző életkori szakaszok testi, lelki, szociális jellemzőit,

- tájékozott-e a szociálpszichológia főbb alapfogalmaiban, jelenségeiben,

- tájékozott-e a társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásának okairól,

- ismeri-e az egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló társadalmi törekvéseket,

- ismeri-e a sajátjától eltérő értékeket, normákat, életmódokat,

- tájékozott-e az alapvető életmódkutatás-technikákban,

- képes-e felsorolni a család szerepét, funkcióját,

- képes-e megmagyarázni a szocializáció folyamatát, a család jelentőségét ebben a folyamatban,

- tájékozott-e a segítő szakmák területén,

- ismeri-e a mai magyar egészségügyi és szociális ellátórendszert,

- ismeri-e a gondozás komplexitását, mint a szükséglet-kielégítés és az autonómia megőrzésének eszközét,

- képes-e alkalmazni az elsősegélynyújtás szabályait,

- tájékozott-e alapvető társadalom-egészségtani ismeretekről.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- ismeri-e a lelki jelenségek fiziológiai alapjait, törvényszerűségeit,

- képes-e felismerni a testi és lelki jelenségek összefüggéseit,

- ismeri-e az életmóddal kapcsolatos alapvető összefüggéseket,

- ismeretei alkalmasak-e életmódja és környezete egészségmegőrző irányba történő fejlesztésére,

- képes-e értelmezni a család szerepét, funkcióját, történelmi változásait,

- tájékozott-e az egyén és a társadalom közötti kölcsönhatások törvényszerűségeiben,

- képes-e értelmezni a társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásának okait,

- rendelkezik-e a sajátjától eltérő értékek, normák, életmódok elfogadásához szükséges készségekkel,

- ismeri-e az alapvető emberi és szociális jogokat.

Tartalmi követelmények

4. számú melléklet a 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája:

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az oktatási alapismeretek vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó:

- képes-e eligazodni a pszichológia és a pedagógia ismeretanyagában,

- rendelkezik-e korszerű pedagógiai, személyiségközpontú szemléletmóddal és az önművelés igényével,

- rendelkezik-e alapvető ismeretekkel önmaga és mások megismeréséhez, családi és társadalmi helyzetek értelmezéséhez a szocializációs folyamatokban,

- a tanult ismeretek segítségével képes-e önmaga és környezete problémahelyzeteit kezelni, elemi interakciók egyénre gyakorolt hatásait feltárni, kellő megküzdési stratégiák és technikák ismeretével megkísérelni azokat megoldani.

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- tájékozott-e az oktatási alapismeretek vizsgatárgy ismeretanyagában,

- rendelkezik-e korszerű pedagógiai szemlélet- és gondolkodásmóddal, mely lehetővé teszi számára a különböző életkori szakaszokban felmerülő alapvető testi, lelki, szociális, gondozási igények, a nevelés körébe tartozó különböző alapproblémák felismerését

- tudja-e használni a pedagógiai, pszichológiai fogalmakat, a szaknyelvet,

- képes-e ismereteit meggyőzően kommunikálni,

- képes-e a pedagógiai szituációkban szerzett tapasztalatai és elméleti ismeretei integrálására, tudatos szakmaválasztásra,

- fel tudja-e használni ismereteit önmaga és mások viselkedésének elemzésére,

- képes-e önálló véleményalkotásra, kulturált nyelvhasználattal érvei kifejezésére és megvédésére.

A középszintű vizsga a vizsgázóktól az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint az érettségi utáni oktatás szakmacsoportos szakképzés megalapozásához, a pályaválasztási döntéshez szükséges motívumok és képességek (kompetenciák) meglétét várja el.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállítása, hogy a vizsgázó fentiekben felsoroltakon túlmenően

- rendelkezik-e rendszerezett oktatás szakmacsoportos ismeretekkel,

- képes-e ismeretelemző, - értékelő, önálló gondolkodásra,

- kifejeződik-e teljesítményében lényegkiemelő képessége, kreativitása, igényessége, pedagógiai érzékenysége,

- képes-e tudását írásban és szóban választékosan, igényes nyelvi formában kommunikálni,

- képes-e önmaga és mások viselkedésének reális értékelésére, tudatos pályaválasztásra,

- rendelkezik-e a sajátjától eltérő értékek, normák, életmódok elfogadásához szükséges ismeretekkel.

Az emelt szintű vizsga elsősorban a szakirányú felsőoktatásban, az oktatás szakmacsoporthoz tartozó szakképzésben továbbtanulni szándékozó vizsgázó ismereteit és képességeit vizsgálja. A vizsgázóktól a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási képességeket vár el, az elmélyültebb pedagógiai, pszichológiai ismereteket kéri számon. A követelményekben az ismeretek mellett azok a képességjellegű követelmények szerepelnek nagyobb súllyal, amelyek pedagógiai helyzetek, döntési szituációk, magatartások értelmezéséhez, elemzéséhez, a pedagógiai szituációban érintett személyek megismeréséhez, viselkedésük, magatartásuk megértéséhez szükségesek.

5. számú melléklet a 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A gépészeti alapismeretek érettségi vizsga célja

Az ismeretek és készségek döntő része középszinten és emelt szinten egyaránt megjelenik. A középszintű vizsga elsősorban egyszerűbb feladatok megoldását, a szóbeli kifejező készséget, a rendszerezés és az alkalmazás legalapvetőbb formáit várja el. Emelt szinten az igényesebb felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége, a feladatok nehézségi fokának magasabb szintje a jellemző. A szóbeli tételsor komplexebb mivolta miatt is eltér a középszinttől.

A középszintű gépészeti alapismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e helyesen alkalmazni a műszaki ábrázolás szabályait és a géprajzi szabványokat,

- képes-e a statikai és szilárdságtani alapfeladatok megoldásában alkalmazni a tanult törvényeket, eljárásokat, módszereket,

- ismeri-e a környezetünkben leggyakrabban előforduló gépelemek funkcióját, működését, szerkezeti felépítését, alkalmazási területeit,

- ismeri-e a gépelemek mérési, ellenőrzési eljárásait, módszereit,

- képes-e ismertetni a technikai környezetünkben alkalmazott legfontosabb anyagok és a leggyakrabban alkalmazott forgács nélküli megmunkálási eljárások jellemzőit,

- rendelkezik-e jártassággal gépészeti problémák megoldását célzó alapszámítások elvégzésében,

- képes-e konstrukciós és technológiai jellegű rajzokat, folyamatábrákat, szabadkézi vázlatokat, munkadarabrajzokat elkészíteni,

- ismeri-e az alapvető munkavédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi fogalmakat.

Az emelt szintű gépészeti alapismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó fentiekben felsoroltakon túlmenően

- tud-e véleményt alkotni anyagismeret és mechanikai tudása alapján szerkezeti elemekről, műszaki megoldásokról, azok környezeti hatásairól,

- tudja-e alkalmazni mechanikai tudását egyszerű gépelemekkel kapcsolatos számítási, méretezési feladatokban, helyesen alkalmazza-e a vonatkozó szabványokat,

- képes-e rajzok, leírások, valóságos tárgyak, modellek alapján megérteni műszaki megoldások, gépek, gépelemek szerkezeti kialakításának okait,

- képes-e a gépelemek mérési, ellenőrzési eljárásait elemezni, értékeim,

- tud-e gépészeti, technológiai szempontok szerint elemezni, számolni, értékelni,

- tud-e katalógusokat, szabványokat használni,

- tud-e megfogalmazni az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtésére és az egészséges életmódra vonatkozó igényeket, ismérveket.

6. számú melléklet a 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az elektronikai alapismeretek érettségi vizsga célja

Az ismeretek és készségek legnagyobb része középszinten és emelt szinten egyaránt megjelenik. A középszintű célok elsősorban az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejező készséget, a rendszerezés és az alkalmazás legalapvetőbb formáit várja el, emelt szinten pedig az igényesebb felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége, a feladatok nehézségi fokának erősödése jelentkezik.

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e műszaki szemlélettel és a műszaki műveltség részét képező elektrotechnikai-elektronikai alapismeretekkel,

- képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt villamos jelenségekkel, egyszerű technikai eszközök működésével összekapcsolni,

- elsajátította-e az elektrotechnika és az elektronika alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását,

- rendelkezik-e az elektrotechnikai-elektronikai alapmennyiségek mértékegységeinek és mértékeinek ismeretével, átszámítási mechanizmusával, egyszerű elektrotechnikai és elektronikai alapfeladatok megoldási készségével,

- képes-e az elektrotechnika-elektronika alapvető fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére,

- képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával elektrotechnikai-elektronikai jelenségeket, összefüggéseket megmagyarázni, és folyamatokat összehasonlítani.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó a fentiekben felsoroltakon túlmenően

- elsajátította-e a speciális szakmai tantárgyak tanulásához szükséges műszaki feladatmegoldó képességet,

- tudja-e levezetni, igazolni, ábrázolni és értékelni az elektrotechnikai-elektronikai összefüggéseket és folyamatokat,

- képes-e elemezni és méretezni a legfontosabb elektrotechnikai-elektronikai alapáramköröket,

- rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerűségek integrálási képességével.

Tartalmi követelmények

Az Elektronikai alapismeretek érettségi vizsgatárgy tartalmi követelményei alapvetően az Elektrotechnikaelektronika szakmacsoport érettségire épülő szakképesítéseinek központi programjainak elektrotechnika és elektronika alapjai témaköreire épülnek.

7. számú melléklet a 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az informatikai alapismeretek érettségi vizsga célja:

Az informatikai alapismeretek szakmai alapozó vizsgatárgy vizsgakövetelménye az informatika szakmacsoportban oktató szakközépiskolák számára készült.

A komplex vizsgaforma igazodik a vizsgatárgy gyakorlati hasznosításának jellegéhez: a számítógép előtt elvégzendő vizsgatevékenység interaktivitást feltételező feladatokon keresztül kéri számon az elméleti, és a gyakorlati ismereteket, a szóbeli vizsga pedig az elméleti ismereteket.

Az informatikai alapismeretek összetett vizsgatárgy, követelményei figyelembe veszik a szakmacsoport két alapvető szakmaterületének, a hardveres és a szoftveres területek eltéréseit és sajátosságait.

A középszintű vizsgakövetelmények figyelembe veszik a szakmai előkészítő érettséginek azt a funkcióját, hogy a vizsgával a szakmai alapozás központi elvek szerint megvalósuló lezárása megtörténjék, így elősegítse a vizsgázóknak az informatikai szakterületen belül a szakma kiválasztását, és előkészítse bekapcsolódásukat a szakmai képzésbe. Középszinten a vizsga célja, hogy a vizsgázó adjon számot a szakmacsoportos alapozó oktatás során szerzett ismereteinek tartalmáról és mértékéről.

Az emelt szintű követelmények tartalmazzák a középszintű követelményeket is. Középszinten alapvetően az ismeret és a megértés szintje a jellemző, emelt szinten előtérbe kerül az alkalmazási és integrálási képesség is.

Az emelt szintű vizsgakövetelmények figyelembe veszik a szakmai előkészítő érettségi azon célját is, hogy segítse a szakirány szerinti felsőfokú szakképző intézményekben történő továbbtanulást. Ezen túlmenően figyelembe veszi azt is, hogy bizonyos szakterületekhez - az adott intézmény pedagógiai programjában rögzített előírásokkal összhangban - szükségessé válhat az emelt szintű vizsga letétele.

Az ismeretek és készségek legnagyobb része közép- és emelt szinten egyaránt megjelenik. A középszintű célok elsősorban az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejező készséget, a rendszerezés és az alkalmazás legalapvetőbb formáit várja el, míg emelt szinten az igényesebb felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége, a feladatok nehézségi fokának erősödése a jellemző.

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó:

- képes-e a helyi hálózatba (LAN) felhasználóként belépni,

- tudja-e a hálózat erőfonásait - jogosultságának megfelelően - használni. (Belépés, jelszó változtatás, program indítás, adatmentés, felhasználói környezet létrehozása, illetve módosítása),

- ismeri-e az informatikai hálózatok kialakításához, használatához szükséges fogalmakat, eszközök, módszerek, eljárások alapjait,

- [Topológia, protokollok, fizikai közegek, csatlakozók, lezárók, hálózatok kialakítására szolgáló aktív eszközök {jelismétlő (repeater), többportos jelismétlő (multiport repeater - hub), híd (bridge), kapcsoló (switch), útválasztó (router)} ISO/OSI-modell, TCP/IP.]

- képes-e az algoritmikus gondolkodásra, tudja-e alkalmazni az algoritmus-leíró eszközöket,

- ismeri-e a legfontosabb programozási tételeket,

- képes-e egy fejlesztői környezetben egyszerű programot készíteni, abban hibát keresni, tesztelést végezni,

- tud-e a gyakorlatban használni egy adatbáziskezelő programot,

- tud-e egy létező adatbázisból meghatározott feltételek szerint adatokat kinyerni és előírt formátumban megjeleníteni,

- képes-e a dokumentumok és a táblázatok használatára,

- képes-e szövegszerkesztő és táblázatkezelő programok kimeneteként HTML formátumú dokumentumokat előállítani,

- tud-e adott témában prezentációt készítem,

- ismeri-e a térinformatika alapjait,

- képes-e valamely algoritmus-leíró eszközzel egy egyszerű feladatot algoritmizálni,

- képes-e egy elemi feladatot a megfogalmazásától a kész program átadásáig önállóan megvalósítani,

- ismeri-e a relációs adatbázis kialakításának főbb szempontjait,

- ismen-e az SQL nyelv alapelemeit, tud-e egyszerű lekérdezéseket létrehozni,

- ismeri-e a villamos alapfogalmakat,

- tudja-e alkalmazni az egyen- és váltakozóáramú elektrotechnikai ismereteit,

- ismeri-e az analóg elektronika hardveres területen alkalmazott alapáramköreit és eszközeit,

- ismeri-e a digitális technika alapfogalmait és alapáramköreinek működését, alkalmazási területüket.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó fentiekben felsoroltakon túlmenően:

- legyen képes a dokumentumokkal és a táblázatokkal emelt szintű műveleteket végezni,

- tudja-e megfelelő gyakorlottsággal használni a tanult programnyelv programfejlesztői lehetőségeit,

- képes-e valamely algoritmus-leíró eszközzel a megadott feladatot algoritmizálni,

- képes-e egy egyszerű feladatot a megfogalmazásától a kész program átadásáig önállóan megvalósítani,

- ismeri-e a relációs adatbázisok kialakításának főbb szempontjait,

- képes-e egy szóban megfogalmazott egyszerű feladatot relációs adatbázissá konvertálni, és azt megvalósítani,

- ismeri-e az SQL elemeit, tud-e egyszerű lekérdezéseket létrehozni,

- tud-e egy objektumorientált fejlesztői környezetet használni,

- képes-e áramköri számításokat végezni,

- tudja-e használni a funkcionális áramköröket egyszerű alkalmazásokban.

Tartalmi követelmények

8. számú melléklet a 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

VEGYIPARI ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és gyakorlati.

Emelt szinten: írásbeli és gyakorlati.

A vegyipari alapismeretek érettségi vizsga célja

A vegyipari alapismeretek komplex vizsgatárgy, amely követelményei részét képezik a szakmacsoportos alapozó ismeretek középiskolai tananyagának és tevékenységformáinak. A vizsgatárgy feladata a tudás közvetítése mellett a készségek és képességek fejlesztése, a tudatos pályaválasztás, a közép- és felsőfokú tanulmányok, továbbá az egy életen át való tanulás motivációs bázisának, tartalmi elemeinek megalapozása.

A vegyipari alapismeretek szakmai előkészítő érettségi vizsga általános célja, annak megállapítása, hogy a vizsgázónak a szakmacsoportos alapozó ismeretekből

- megfelelő-e a tárgyi tudása, gondolkodási és tájékozódási képessége, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására,

- kialakult-e a vizsgázóban az igény az ismeretek megszerzésére, értelmezésére, hasznosítására,

- rendelkezik-e az önálló ismeretszerzés képességével,

- képes-e kreatív, logikus gondolkodásra,

- képes-e ok-okozati összefüggések feltárására,

- rendelkezik-e lényegmegragadó képességgel,

- ismeri-e az alapvető kémiai és fizikai kémiai fogalmakat és összefüggéseket,

- tudja-e értelmezni a megismert anyagok tulajdonságait és változásait,

- képes-e egyszerű kémiai és fizikai kémiai számításokat elvégezni,

- képes-e ismereteit a gyakorlatban alkalmazni,

- elsajátította-e a vegyiparban használatos műszaki kifejezéseket, műszaki nyelvezetet,

- kialakult-e a vizsgázóban a szakterülethez való kötődés,

- felkészült-e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére.

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e a természettudományi tantárgyak keretében tanult ismereteket alkalmazni,

- képes-e kémiai és fizikai kémiai számításokat elvégezni, számításai végeredményét megfelelő pontossággal megadni,

- rendelkezik-e a vegyipari jellegű problémák megoldásához szükséges kémiai és fizikai kémiai ismeretekkel,

- képes-e a vegyiparban szükséges alapvető számítások elvégzésére,

- képes-e a különböző témakörökben elsajátított ismereteit alkalmazni írásbeli feladatok megoldásában,

- képes-e a vegyészeti laboratóriumi munkához szükséges műveleteket, analíziseket a gyakorlatban szakszerűen és önállóan elvégezni, munkáját dokumentálni.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó a középszintű követelményeken túl

- elsajátította-e az emelt szintű követelményekben előírt ismereteket,

- képes-e megmagyarázni az összefüggéseket az anyagok szerkezete és tulajdonságai között,

- képes-e az elméleti ismeretek problémamegoldó alkalmazására,

- képes-e a tananyag alapvető fontosságú tényeit, alaptörvényeit, összefüggéseit megmagyarázni,

- képes-e az egyes témakörök közötti összefüggések megértésére, rendszerezésére, elemzésére,

- képes-e összetett, bonyolultabb kémiai és fizikai kémiai számításokat elvégezni,

- képes-e összetettebb vegyészeti laboratóriumi gyakorlati feladatokat értelmezni, ismeretei alkalmazásával megtervezni, szakszerűen, önállóan elvégezni és munkáját dokumentálni,

- ismeri-e a vegyipari szakirodalom használatának módját,

- rendelkezik-e a szakirányú felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges ismeretekkel és képességekkel,

- ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb összefüggéseit, a vegyipar gyakorlati és műszaki alkalmazásait, hasznosságát, veszélyeit, azok elkerülésének módjait, a vegyipar fejlődésének irányát.

Tartalmi követelmények

I. KÉMIA ÉS FIZIKAI KÉMIA

Kémia

Fizikai kémia

II. LABORATÓRIUMI GYAKORLAT

9. számú melléklet a 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az építészeti és építési alapismeretek érettségi vizsga célja:

Az ismeretek és készségek döntő része közép- és emelt szinten egyaránt megjelenik. A középszintű vizsga elsősorban egyszerűbb feladatok megoldását, a szóbeli kifejező készséget, a rendszerezés és az alkalmazás legalapvetőbb formáit várja el, míg emelt szinten az igényesebb felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége, a feladatok nehézségi fokának magasabb szintje a jellemző. A szóbeli tételsor komplexebb mivolta miatt is eltér a középszinttől.

A középszintű építészeti és építési alapismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy:

- képessé vált-e a korszerű építészeti-építési kultúra elsajátítására, és megalapozta-e építész-szemléletét,

- megszerezte-e az építészet-építés széles alapozású ismereteit és tudása konvertálható-e, miáltal alkalmassá válhat a szakmai specializáció elsajátítására,

- rendelkezik-e megfelelő probléma- és feladatmegoldó, valamint analizáló és szintetizáló képességgel az építés területén,

- elsajátította-e az építési tevékenység során használatos számolási, mérési technikákat, rendelkezik-e műszaki becslési készséggel és az önellenőrzés igényével,

- képes-e az építészet síkbeli ábrázolását térbeli szituációként elképzelni, tud-e ezekhez ábrát készíteni, s ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, számolni,

- képes-e az építészet térbeli szituációit síkban ábrázolni, s ennek segítségével az építési tervdokumentáció rajzi részeit értelmezni, esetenként elkészítem,

- képes-e a tanult ismereteket gyakorlati feladatok megoldására alkotó módon alkalmazni,

- képes-e a különböző segédeszközök (táblázatok zsebszámológép, katalógusok, prospektusok) célszerű alkalmazására, a mindenkori tárgyi feltételek függvényében, az építési feladatok megoldása során.

Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó fentiekben felsoroltakon túlmenően:

- rendelkezik-e a felsőfokú szakirányú tanulmányokhoz szükséges alapokkal,

- képes-e bemutatni az építés, a kömyezetalakítás jelentőségét, szépségét, valamint a gazdaságban és az emberi kultúrában betöltött szerepét,

- milyen szintű a kreativitása, mennyire kombinatív a gondolkodási képessége,

- képes-e érthetően, világosan megfogalmazni a problémákat, a feladatokat értelmezni, a probléma megoldásban alkalmazni a tanult ismereteket, az összefüggéseket megkeresni, állításait igazolni.

Az ismeretek az emelt szinten kiegészülnek, bővülnek, és a középszintű ismeretek feldolgozása az igényesebb felépítés, az összetettebb alkalmazás, nehezebb feladatok felé tolódik el. A követelmények leírásában gyakran szereplő "alapismeretek", "alapjai" megfogalmazás azt fejezi ki, hogy az adott fogalom precíz ismerete nem követelmény, azok elmélyítése, kiteljesítése majd az érettségi utáni szakmai speciális képzésre vár. Az építészet szakmacsoportos képzés tananyagai, témakörei részben egymástól függetlenül is elsajátíthatók, vagy pedig egymásra épülnek. Ez a részbeni párhuzamosság, illetve egymásra épülés megköveteli, hogy az összefüggő részterületek ismereteit nem teljes mélységben kell feldolgozni, hogy a kapcsolódások értelmezhetőek legyenek -ennek következménye viszont, hogy egy-egy terület, illetve részterület elmélyültebb, magasabb szinten történő feldolgozására vissza kell térni.

Tartalmi követelmények

10. számú melléklet a 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGIVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája:

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A Könnyűipari alapismeretek érettségi vizsga célja,

Az ismeretek és a készségek legnagyobb része középszinten és emeltszinten is megjelenik, a középszintű célok elsősorban az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezéseket, készségeket, a rendszerezés és az alkalmazás alapvető formáit várja el.

Emelt szinten elsősorban az igényesebb felépítést, az alkalmazást és az integrálást

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó:

Öltözködéskultúrából:

- ismeri-e a viselettörténeti alapfogalmakat,

- ismeri-e az öltözködés kialakulását,

- ismeri-e az öltözködéstörténet főbb szakaszait,

- ismeri-e az egyes korok kultúrák jellegzetes alapanyagait, mintázatait,

- képes-e a viseletekhez hozzárendelni a kiegészítőket,

- be tudja-e mutatni a viselettörténeti korszakokat, azok főbb jellemzőit,

- felismeri-e az újkori öltözeteket,

- tájékozott-e a XIX. századi öltözékekről,

- tájékozott-e a XXI. századi öltözékekről,

- tájékozott-e a magyar népművészeti tájegységekről,

- ismeri-e az alföldi, dunántúli, erdélyi és a felföldi viseletek jellemzőit,

- ismeri-e a divat kialakulását,

- tájékozott-e divat és a divatipar kapcsolatáról,

- tájékozott-e hagy mi a szak- és a divatlapok szerepe a tervezési folyamatban,

- ismeri-e divattervezés feladatköreit és a tervezés folyamatát,

- tudja-e mi a szerep és jelentősége a divattrendeknek a divat iparban.

Könnyűipaiban alkalmazott anyagokból:

- ismeri-e a könnyűiparban alkalmazott anyagok eredetét és felhasználási területüket,

- ismeri-e az alapanyagok fizikai, kémiai tulajdonságait,

- ismeri-e a textilipari szálas anyagok feldolgozását,

- ismeri-e a bőripari nyersanyagok fajtáit,

- ismeri-e a szőrmeiparban használt nyersanyagok fajtáit,

- tájékozott-e könnyűiparban használatos ragasztók fajtáiról,

- tudja-e mi a fonás, cérnázás,

- rendelkezik-e a szövés technológiájának ismeretével, ismeri-e a kötés fogalmát,

- ismeri-e a nemszőtt kelmékkel kapcsolatos alapfogalmak fajtáit jellemzőit,

- ismeri-e a bőr- és szőrmegyártás fogalmát,

- ismeri-e a műbőrök, cipőipari talpak fajtáit, alapanyagait.

Az emeltszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó a fentiekben felsoroltakon túlmenően:

- elsajátította-e a speciális szakmai tantárgyak tanulásához szükséges feladatmegoldó képességet,

- tudja-e rendszerezni a különböző korok, kultúrák jellegzetes alapanyagainak mintázatait,

- a korok jellegzetes öltözékeihez képes-e hozzárendelni akülönböző kellékeket, kiegészítőket, díszítő elemeket,

- rendelkezzen a divattrendek szerepével, jelentőségével a divatiparban,

- ismerje a nagy divatházak, tervezők kollekcióit,

- rendelkezik-e az anyagok fizikai, kémiai szerkezetének jellemzőire vonatkozó ismeretekkel,

- tudja-e szakszerűen kiválasztani és hozzárendelni az alapanyagokhoz a megfelelő segédanyagokat, kellékeket, kiegészítőket és díszítőelemeket.

Tartalmi követelmények:

A könnyűipari alapismeretek érettségi vizsgatárgy tartalmi követelményei alapvetően a könnyűipari szakmacsoport érettségire épülő képesítéseinek központi programjának Viselettörténet és a Könnyűiparban alkalmazott anyagok témaköreire épül.

Tartalmi követelmények

I. ÖLTÖZKÖDÉSKULTÚRA

1. NÉPMŰVÉSZET

2. VISELETTÖRTÉNET

3. DIVATISMERET

II. KÖNNYŰIPARBAN ALKALMAZOTT ANYAGOK

1. A KÖNNYŰIPARBAN HASZNÁLT ANYAGOK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

2. A KÖNNYŰIPARBAN HASZNÁLATOS NYERSANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA

3. A KÖNNYŰIPARBAN HASZNÁLATOS NYERSANYAGOK

4. A KÖNNYŰIPARBAN HASZNÁLATOS RAGASZTÓK, ES KELLÉKANYAGOK

5. FONÁS, CÉRNÁZÁS

6. A SZÖVÉS

7. A KÖTÉS

8. NEMSZŐTT-KELME GYÁRTÁSA

9. BŐRGYÁRTÁS, SZŐRMEGYÁRTÁS

10. MŰBŐRGYÁRTÁS

11. CIPŐIPARI TALPANYAGOK

11. számú melléklet a 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

FAIPARI ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A faipari alapismeretek érettségi vizsga célja:

Annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a kompetenciákkal, amelyek tananyagtartalmainak megtanítását a faipari szakmákat oktató szakközépiskolák, a szakmai alapozó ismeretek oktatása során pedagógiai programjaikban célul tűztek ki.

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- ismeri-e Magyarország faalapanyag helyzetét, az iparban használt fontosabb fafajtákat, alapanyag választékokat, a fatörzs fejlődési rendellenességeit, a faanyag helytelen kezeléséből eredő hibákat, a faanyagot károsító gombákat, rovarokat,

- ismeri-e a bútoripari szerelvényeket,

- ismeri-e a faiparban alkalmazott ragasztóanyagokat,

- ismeri- e a fűrészáru természetes és mesterséges szárításának fogalmát, jelentőségét, célját, a máglyázás módjait, eszközeit, technológiáit, a máglyanyilvántartás fogalmát, célját,

- tájékozott-e azt illetően, hogy a faanyag nedvességtartalmának változása milyen következményekkel jár,

- ismeretei alkalmasak-e arra, hogy szakrajzot készítsen a fakötésekről,

- rendelkezik-e kellő műszaki szemlélettel ahhoz, hogy egyszeiű bútoiok jellegrajza és műleírása alapján azok szerkezeti csomóponti rajzait megszerkessze,

- rendelkezik-e kellő műszaki szemlélettel ahhoz, hogy egyszerű bútorok gyártmány (rajzi) illetve gyártás (technológiai) dokumentációját elkészítse,

- tudja-e definiálni a famegmunkálás fogalmát, a forgácsolás jellemzőit,

- képes-e megérteni a forgácsolás jellemzői és a forgácsolt felület finomsága közti összefüggéseket, és a témakörköz tartozó alapvető számítási feladatokat elvégezni,

- ismeri-e a famegmunkáló kézi szerszámokat illetve gépeket,

- ismeri-e a balesetmentes munkavégzés feltételeit.

Az emeltszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó az előbbiekben felsoroltakon túl

- ismeri-e a faipari szakrajz ábrázolási rendszereit, rajzfajtáit,

- képes-e értelmezni az anatómiai felépítés és a faanyag tulajdonságai közötti összefüggéseket,

- meg tudja-e magyarázni az egyes anatómiai irányokban bekövetkező alakváltozások eltérésének okait, a fa kémiai összetétele és a farontó gombák károsításának módja közti összefüggéseket,

- meg tudja-e indokolni a legfontosabb hazai fafajok legjellemzőbb felhasználási területérnek okait,

- meg tudja-e szerkeszteni a fakötések axonometrikus ábráit,

- tud-e fő méretek, rövid műszaki leírás és látványterv alapján jellegrajzot és előírt számú csomóponti rajzot készíteni egyszerű bútorokról,

- rendelkezik-e kellő műszaki szemlélettel ahhoz, hogy egyszerű bútorok gyártmány (rajzi) illetve gyártás (technológiai) dokumentációját, valamint árkalkulációját elkészítse,

- képes-e kiszámítani a faiparban előforduló fő forgácsoló megmunkálások optimális műszaki páramétereit,

- ismeri-e a faipari hulladékkezelés szabályait.

A számonkérés célja tehát a vizsgázók műszaki szemléletének, szintetizáló képességének, kreativitásának, szakmaspecifikus ábrázolási ismereteinek, logikus gondolkodásának, célirányos műszaki feladatmegoldó képességének vizsgálata.

A közép- és emelt szintű vizsga követelményeiben az ismeretjellegű tudáselemek tartalmukban - az ismeretek mennyiségét illetően - nem térnek el jelentősen, de a készségek képességek alkalmazásának szintje nem azonos. Az emelt szintű vizsgán az ismeretek önállóbb alkalmazása, az összefüggések elemezése, értékelése, a problémamegoldó gondolkodás, az alkotó képességek alkalmazása kap hangsúlyt.

Tartalmi követelmények

12. számú melléklet a 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

NYOMDAIPARI ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A nyomdaipari alapozó ismeretek tantárgy érettségi vizsga célja

A szakmacsoportos szakmai alapozás lezárása, a vizsgázók szakmaválasztásának elősegítése és felkészítésük a szakmai specializáló képzésbe (szakképzésbe) történő bekapcsolódásba. A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e műszaki szemlélettel és a műszaki műveltség részét képező nyomdaipari alapismeretekkel,

- tudja-e a műszaki ábrázolás szabályait és eszközrendszerét helyesen alkalmazni,

- képes-e ismereteit a nyomdaipari technikai eszközök működésével összekapcsolni,

- elsajátította-e a nyomdaipari szakma alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását, -képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával műszaki összefüggéseket megmagyarázni és technológiai

folyamatokat összehasonlítani,

- képes-e a terjedelemszámítás alapszámításait elvégezni,

- képes-e a nyomdaiparban használt anyagok gyártásáról, tulajdonságairól, vizsgálatairól számot adni. Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó a fentiekben felsoroltakon túlmenően

- elsajátította-e a speciális szakmai tantárgyak tanulásához szükséges műszaki feladatmegoldó képességet,

- tudja-e a vonatkozó szabványelőírásokat alkalmazni,

- rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerűségek integrálási képességével,

- ismereteit tudja-e kreatív módon használni.

Tartalmi követelmények

13. számú melléklet a 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉSTECHNIKA)

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A közlekedési alapismeretek érettségi vizsgatárgy célja:

A közlekedési alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy követelményei a közlekedési szakképesítések közül az érettségire épülő szakképesítések szakmai követelménymoduljaihoz illeszkednek, és nem tartalmazzák az egyes intézmények helyi tanterveiben megfogalmazott kiegészítő témakörök követelményeit.

A közlekedési alapismeretek tantárgy érettségi vizsga célja a szakmacsoportos szakmai alapozás lezárása, a vizsgázók szakmaválasztásának elősegítése és annak ellenőrzése, hogy a vizsgázó felkészültsége megfelel-e a szakmai specializáló képzésbe (szakképzésbe) történő bekapcsolódás feltételeinek.

A szakmacsoport szakképesítéseit megalapozó ismeretek és készségek döntő része közép- és emelt szinten egyaránt megjelenik. A középszintű vizsga elsősorban az egyszerűbb feladatok megoldását, a szóbeli kifejező készséget, a rendszerezés és az alkalmazás legalapvetőbb formáit várja el, míg emelt szinten az igényesebb felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége, az ismeretek és készségek gyakorlati alkalmazásának magasabb szintje jelenik meg.

Az érettségi előtti tanulmányok szakképzésbe, illetve felsőfokú tanulmányokba történő beszámításához a vizsgázónak lehetősége van a közlekedési alapismeretek vizsgatárgy

a) közlekedés-üzemvitel vagy

b) közlekedéstechnika részei közül választani, a tanulása során elsajátított (a követelményekben részletesen meghatározott szintű) ismeretek és készségek meglétét közép-, illetve emelt szintű érettségi vizsgán bizonyítani.

KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL

A középszintű közlekedési alapismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- ismeri-e a közlekedés felépítését, annak szerkezetét,

- tájékozott-e a szakképesítések sajátosságait illetően,

- ismeretei alkalmasak-e az átgondolt szakképesítés választáshoz és a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz,

- képes-e helyesen alkalmazni a díjképzés alapelveit,

- képes-e alkalmazni a díjképzésre vonatkozó alapelveket, eljárásokat és módszereket,

- ismeri-e a személyszállító közlekedési eszközök fajtáit és azok jellemzőit,

- ismeri-e az áruszállító közlekedési eszközök fajtáit és azok jellemzőit,

- ismeri-e az egyes, közlekedésben alkalmazott rakodó és anyagmozgató eszközök fajtáit és azok jellemzőit,

- tud-e áruszállítási és személyszállítási fuvardíj-alapszámításokat végezni,

- ismeri-e Magyarország és Európa közlekedési hálózatát és azok jellemzőit közlekedési ágazatonként,

- képes-e közlekedési útvonalat tervezni.

Az emelt szintű közlekedési alapismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e olyan közlekedés-üzemvitel alapozó ismeretekkel, amelyek alkalmassá teszik a szakképzésbe történő bekapcsolódásra és a szakmai képzés sikeres befejezésére,

- tud-e véleményt alkotni a közlekedés gazdasági jelentőségéről és a gazdaságra gyakorolt hatásairól,

- tudja-e alkalmazni járműismereti tudását a személyt és áruszállítási feladatok ellátásában,

- képes-e fuvarjogi ismereteit alkalmazni a fuvarozási feladatok ellátásában,

- tud-e gazdasági szempontok szerint fuvarozási feladatokat elemezni, értékelni,

- tud-e katalógusokat, menetdíjtáblázatokat használni a fuvarozás megtervezéséhez,

- tud-e megfogalmazni a biztonságos fuvarozási feltételek megteremtésére vonatkozó igényeket, ismérveket.

Tartalmi követelmények

KÖZLEKEDÉSTECHNIKA

A középszintű közlekedési alapismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- ismeri-e a közlekedés felépítését, annak szerkezetét,

- tájékozott-e a szakképesítések sajátosságait illetően,

- ismeretei alkalmasak-e az átgondolt szakképesítés választáshoz és a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz,

- képes-e helyesen alkalmazni a műszaki ábrázolás szabályait és a rajzi szabványokat,

- képes-e a statikai és szilárdságtani alapfeladatok megoldásában alkalmazni a tanult törvényeket, eljárásokat, módszereket,

- ismeri-e a közlekedésben leggyakrabban előforduló gépelemek, szerkezeti elemek feladatát, működését, felépítését, alkalmazási területeit,

- ismeri-e a közlekedésben alkalmazott legfontosabb anyagokat és a leggyakrabban alkalmazott megmunkálási eljárásokat,

- tud-e elektrotechnikai alapszámításokat végezni,

- képes-e ismertetni a közlekedés elektrotechnikai és elektronikai elemeinek feladatát, működési elvét, alkalmazási területét, kapcsolási rajzait

- képes-e technológiai jellegű rajzokat, folyamatábrákat, szabadkézi vázlatokat, munkadarabrajzokat elkészíteni,

- ismeri-e az alapvető természetvédelmi, környezetvédelmi és munkavédelmi fogalmakat.

Az emelt szintű közlekedési alapismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- tud-e véleményt alkotni anyagismereti és mechanikai tudása alapján a közlekedésben alkalmazott szerkezeti elemekről, műszaki megoldásokról, azok környezeti hatásairól,

- tudja-e alkalmazni tudását egyszerű szerkezeti elemekkel, gépelemekkel kapcsolatos számítási, méretezési feladatokban, helyesen alkalmazza-e a vonatkozó szabványokat,

- képes-e rajzok, leírások, valóságos tárgyak, modellek alapján megérteni műszaki megoldások, gépek, gépelemek szerkezeti kialakításának okait,

- tud-e technológiai szempontok szerint elemezni, számolni, értékelni,

- tud-e katalógusokat, szabványokat használni,

- képes-e elektrotechnikai fogalmak, törvények, eljárások, módszerek és a tanult elektromos eszközökre, rendszerekre, szerkezetekre, gépekre vonatkozó ismereteinek alkalmazására, számítások végzésére,

- tud-e megfogalmazni az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtésére vonatkozó igényeket, ismérveket.

Tartalmi követelmények

14. számú melléklet a 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek érettségi vizsga célja

A vizsga célja, hogy a vizsgázók a szakmacsoportos alapozó képzés lezárásaként választható vizsgatárgyként szakmai előkészítő tantárgyból, igényüktől és képességüktől függően közép- vagy emelt szinten olyan vizsgát tehessenek, amely segíti az érettségi utáni szakképzésbe történő bekapcsolódásukat, ill. a szakirányú felsőfokú tanulmányaikat.

A tantárgyból az érettségi vizsga általános célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó az adott szinten

- ismeri-e a témakörben szereplő probléma lényegét, a kapcsolódó tényanyagot,

- egyértelműen és helyesen használja-e a fogalmakat,

- képes-e az összefüggések bemutatására logikusan szerkesztett önálló előadásban, a szakszókincs alkalmazásával, magyar nyelven.

A vizsgakövetelmények közép- és emelt szinten kerültek meghatározásra. Az emelt szintű követelmények tartalmazzák a középszint követelményeit is.

A középszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a követelményekben meghatározott ismeretekkel, tényanyaggal,

- képes-e a témakör belső összefüggéseit felismerni,

- képes-e megfigyelések, mérések eredményeit feldolgozni, elemezni, kiértékelni;

- tudja-e eszközként használni a más kapcsolódó tárgyakban (is) szerzett ismereteit, ezen belül különösen:

- biztos számolás és mértékegység használat,

- táblázatok, grafikonok kezelése,

- rajzok, ábrák értelmezése,

- anyanyelvi és szakmai kommunikáció,

- a számítástechnika alkalmazási lehetőségei,

- tájékozott-e szűkebb környezetének környezetvédelmi és vízgazdálkodási helyzetéről.

Az emelt szintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó, a középszintű követelményeken túl

- ismeri-e a környezeti, ill. technológiai mérések lehetőségeit,

- képes-e szabadkézi vázlatot, egyszerűbb műszaki rajzot készíteni a szakterületen alkalmazott létesítményekről, berendezésekről,

- tudja-e elméleti ismereteit alkalmazni egyszerűbb ellenőrzési, méretezési feladatok megoldásánál és a mérési adatok elemzése során.

15. számú melléklet a 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN,

ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A közgazdasági szakmacsoportban két elágazása van a közgazdasági alapismeretek érettségi tantárgynak:

A) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan)

B) Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan).

A vizsga formája az A) és a B) elágazásból:

Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) ismeretanyagának tanulása során a megszerzett kompetenciák, mint a tudás és képességek az általános és közgazdasági szakmai műveltség részét képezik. A megszerzett ismeretek előkészítik a vizsgázó későbbi szakmai tanulmányait a szakképző évfolyamon, segítik a konkrét pályaválasztásban, és alapot biztosítanak az egész életen át tartó tanulás, mint az emberi erőforrásfejlesztés követelményrendszerének megvalósításához.

A közép- és emelt szintű vizsga követelményeiben a közgazdasági szakmacsoportos alapozó elméleti és gyakorlati ismeretek 11. és 12. évfolyamának tananyagai és tevékenységformái jelennek meg. A vizsgázónak választási lehetősége van az elméleti ismeretekre épülő és a gyakorlati ismereteket számon kérő vizsga között.

A KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN)

Az érettségi vizsga célja:

Az érettségi vizsgatárgy célja, hogy vizsgázók mélyebb összefüggésekről, a szakmai irodalomban való jártasságról, az egyes ismeretanyagok egymásra épüléséről is számot adjanak. A felkészülés lehetőséget ad arra is, hogy a megtanult ismereteket a gyakorlatban is alkalmazzák. Legyenek képesek a megtanult ismereteik alapján valós problémákkal kapcsolatos vitákban részt venni, ott érvelni, a vitát a megoldás felé terelni.

A vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó:

- közgazdasági alapműveltsége birtokában felismeri-e a gazdasági élet alapvető jelenségeit,

- megismerte-e az alapvető pénzügyi, számviteli, statisztikai elszámolási szabályokat, alapvető marketing-, valamint szervezési ismeretek birtokába jutott-e, a tanult ismeretkörben képesek-e a problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert módszerek alkalmazására,

- kialakult-e az igény a gazdasági élet legfontosabb eseményeinek, tendenciáinak figyelemmel kísérésére.

- képes-e a vizsgázó azoknak a folyamatoknak, számításoknak, bizonylatkezeléseknek az elvégzésére, gyakorlatban való megvalósítására, amelyeket az elméletben tanultak,

- képes-e a vizsgázó irányítással egyszerű számviteli, pénzügyi, statisztikai és marketingfeladatok megoldására,

- tájékozott-e a piaci alkalmazkodás és a befolyásolás alapvető eszközeiről,

- a tanult ismeretkörökben képes-e a problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert módszerek alkalmaz; szakmai képzésbe bekapcsolódva,

- rendelkezik-e a gazdasági folyamatok megismerésének, összefüggéseik felismerésének, a helyes döntések meghozatalának képességével,

- tudja-e a tevékenységét megszervezni, megtervezni, ellenőrizni és értékeim,

- tudja-e közölni a feldolgozott adatokat,

- ismeretei alkalmasak-e a tanult elmélet és a tapasztalt gyakorlat ütköztetésére és összekapcsolására,

- kialakult-e a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztésének, megerősítésének igénye,

- felkészült-e a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, kialakult-e a vizsgázókban a pontos és minőségi munkavégzés igénye, a környezettel szembeni felelősségérzete,

- rendelkezik-e a szakirányú felsőoktatási intézményekben továbbtanuláshoz szükséges közgazdasági szemlélet és gondolkodásmóddal,

Tartalmi követelmények

A KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó:

- a közgazdasági alapműveltsége birtokában felismeri-e a gazdasági élet alapvető jelenségeit, érti-e a változások fő tendenciáit,

- tájékozott-e a piaci alkalmazkodás és befolyásolás alapvető eszközeiről,

- a tanult ismeretkörökben képes-e a problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert módszerek alkalmazására a szakmai képzésbe bekapcsolódva,

- rendelkezik-e a gazdasági folyamatok megismerésének, összefüggéseik felismerésének, a helyes döntések meghozatalának képességével,

- ismeri-e a piacgazdaság működését, a mikrogazdaság szereplőit és a döntéseikben érvényesülő tényezőket, a gazdasági racionalitást,

- tudja-e a makrofolyamatok lényegét, a makrogazdaság problémáit és az állam lehetséges szerepét a folyamatok befolyásolásában,

- képes-e bemutatni a nemzetközi kapcsolatok jelentőségét, előnyeit a vállalatok, az ország szempontjából, a külpiacra lépés nehézségeit és az egyensúly megteremtésének problémáit,

- ismeri-e a legfontosabb nemzetközi szervezeteket, azok kapcsolatát hazánkkal,

- ismeretei alkalmasak-e a tanult elmélet és a tapasztalt gyakorlat ütköztetésére és összekapcsolására,

- rendelkezik-e a szükséges alapokkal a közgazdaságijellegű szakképzésbe való bekapcsolódáshoz,

- rendelkezik-e a szakirányú felsőoktatási intézményekben továbbtanuláshoz szükséges közgazdasági szemlélet- és gondolkodásmóddal.

Tartalmi követelmények

16. számú melléklet a 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

ÜGYVITELI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az ügyviteli alapismeretek érettségi vizsga célja

Az ügyviteli alapismeretek érettségi vizsga célja, hogy a vizsgázó adjon számot a 9-12. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó oktatásban elsajátított szakirányú ismereteinek, kialakult szakmai készségeinek, képességeinek mértékéről, mélységéről. Mutassa fel továbbá azokat az oktatás során elsajátított intellektuális, viselkedési és magatartásjellemzőket, melyek a kapott vizsgafeladatok értelmezésében, a megoldások szakmailag pontos, áttekinthető és esztétikus prezentálásában jelennek meg.

A vizsgázó mindkét szinten írásban ad számot a szövegfeldolgozás és informatikai alkalmazások ismereteiről.

Ügyintézői és titkári, valamint alapvető gazdasági és jogi ismereteit a szóbeli vizsgán mutatja be. A két szint követelménye leginkább a vizsga komplexitásában, mennyiségében és minőségében tér el egymástól. A vizsga mindkét szinten magyar nyelven folyik.

A középszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e szakirányú ismereteit az adott szinten pontosan felidézni, rendezni és önállóan alkalmazni,

- ki tudja-e választani és használja-e a munkájához megfelelő informatikai eszközöket,

- képes-e diktálásra gépelve bemutatni a hivatali levelezés alapvető szakszókincsét a helyesírás követelményeinek betartásával, és a szokásoknak megfelelő formai követelményeket érvényesíteni,

- tisztában van-e alapvető gazdasági és jogi ismeretekből alapfogalmakkal, összefüggésekkel,

- ismeri-e a hétköznapi protokoll alapszabályait, tudja-e ezeket egyszerűbb szituációkban alkalmazni,

- ismeri-e a munkajoggal kapcsolatos alapvető fogalmakat, szabályokat,

- ismeri-e az EU lényegét, történetét, hazánk tagságának történetét,

- ismeri-e a korszerű iroda felépítését, működését,

- ismeri-e az ügyiratkezelés alapvető szabályait, a titkos ügyiratkezelést, az iratkezelés szabályzatait

- képes-e egyszerűbb szituációkban az ügyfélfogadással kapcsolatos feladatokat megoldani,

- képes-e minták alapján alapvető hivatali levelek, iratok, üzleti szerződések tartalmi és formai követelményeit ismertetni.

Az emelt szintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a fentieken túl a vizsgázó

- képes-e ismereteit integráltan alkalmazni komplex ügyviteli jellegű feladat számítógépes megoldásában, azaz önállóan kezelni egy problémakört oly módon, hogy annak végeredménye egy projekt legyen, mely a feladatértelmezést és a számítógéppel támogatott igényes megoldásokat úgy tartalmazza, hogy azzal a jelölt szakmai felkészültségét és kreativitását bizonyítsa,

- képes-e számot adni alapvető gazdasági és jogi ismereteiről.

17. számú melléklet a 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A kereskedelmi és marketing alapismeretek érettségi vizsga célja, hogy a vizsgázó

Gazdálkodási ismeretekből

- ismeri-e a vállalkozási formák közös és sajátos jellemzőit, alapításuk és megszüntetésük gyakorlati teendőit,

- tájékozott-e a vállalkozás működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről, valamint a személyi és tárgyi feltételek biztosításához szükséges gyakorlati teendőkről,

- ismeri-e a vállalkozás erőforrásait,

- ismeri-e a vállalkozás mérlegének szerkezetét, a mérleg tételeit,

- képes-e a mérlegadatokból következtetéseket levonni, döntési alternatívákat átgondolni,

- ismeri-e a vállalkozás eredményére ható tényezőket, a nyereségképződés folyamatát,

- képes-e a vállalkozás eredménykimutatásából következtetéseket levonni, döntési alternatívákat átgondolni,

- képes-e a vállalkozás tevékenységének elemzésére, mutatószámok alkalmazására, a likviditás vizsgálatára,

- ismeri-e a vállalkozás finanszírozásának formáit,

- ismeri-e az üzleti terv szerkezetét, készítésének folyamatát,

- képes-e üzleti tervet készíteni,

- tájékozott-e az Európai Unióról, Magyarország és az Európai Unió kapcsolatáról, a hazai vállalkozásokat érintő uniós szabályokról.

Marketingből

- ismeri-e a marketing jelentőségét, eszközeit,

- ismeri-e a marketingkommunikáció folyamatát, jelentőségét, elemeit,

- ismeri-e a vállalati termékpolitika lényegét, az életgörbe különböző szakaszaihoz rendelt marketingstratégiát,

- tájékozott-e az árak kialakításának elveiről, az árstratégia szükségességéről, az értékesítési csatornák kiválasztásának szempontjairól,

- tájékozott-e a piac megismerésének módszereiről, a fogyasztói magatartásról,

- ismeri-e a vállalati image fogalmát, szükségességét, a vállalati arculat kialakításának fontosságát,

- ismeri-e a vevőszolgálat, a márka, a védjegy, a design, a választék szerepét, a szponzorálás célját, módjait,

- képes-e a különböző forrásokból származó információk megszerzésére és feldolgozására,

- képes-e felismerni a piac jelentőségét, összefüggéseit.

Közgazdaságtanból (csak emelt szinten)

- ismeri-e a piacgazdaság működését, a keresletre és a kínálatra ható tényezőket, ismeri-e a vállalkozások környezetét, a vállalkozások költségeit, profifkategóriáit,

- ismeri-e a makrogazdasági szereplőket, a vállalkozások kapcsolatát a háztartásokkal, az állammal, a külfölddel, és a köztük végbemenő jövedelemáramlásokat,

- ismeri-e a makrogazdaság problémáit és az állam lehetséges szerepét a folyamatok befolyásolásában,

- ismeri-e a vállalatok külpiaci kapcsolatait,

- képes-e a közgazdaságtan felsorolt témaköreiben számítási, ábrázolási feladatok megoldására.

Tartalmi követelmények

1. Gazdálkodási ismeretek

2. Marketing

3. Közgazdaságtan (csak emelt szinten)

18. számú melléklet a 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó:

Vendéglátó és turizmus alapismeretekből

- ismeri-e az idegenforgalommal és vendéglátással kapcsolatos fogalmakat,

- ismeri-e a vendéglátás tevékenységét és jellemzőit, kínálati oldalának elemeit és struktúráját,

- ismeri-e a turizmus tevékenységét, formáit, a tevékenység feltételrendszerét, szervezeti struktúráját,

- tájékozott-e a turizmus és vendéglátás az egyéni és társadalmi szükségletek kielégítésében játszott szerepéről,

- ismeri-e a turizmus és vendéglátás fejlesztése és a különböző gazdasági ágak közötti összefüggéseket,

- tájékozott-e a turizmus és vendéglátás nemzetgazdasági és nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszerében elfoglalt helyéről és jelentőségéről,

- képes-e elemezni, értékeim a jelenlegi turisztikai piaci helyzetet, fejlődését befolyásoló tényezőket,

- tudja-e értékeim a gazdasági verseny fogalmát, elemezni jelentőségét, feltételeit és területeit,

- ismeri-e a turizmus és vendéglátás alapvető ügyviteli feladatait,

- ismeri-e az üzleti levelezés szabályait, bizonylatokat tud-e kiállítani.

Szállodai alapismeretekből

- ismeri-e a szállodák és kereskedelmi szálláshelyek fogalmát és tevékenységét és működési feltételeit,

- tájékozott-e a szálláshely értékesítési tevékenység munkafolyamatainak rendszeréről és összefüggéseiről,

- tudja-e a szállodai vendéglátó tevékenység összefüggéseit, a vendég ellátásával kapcsolatos munkafolyamatokat,

- ismeri-e a szállodai szolgáltatások körét, munkafolyamatait, a szolgáltatási formákat,

- rendelkezik-e megfelelő ismeretekkel a szállodai üzem- és munkaszervezés alapkérdéseiről, a szállodai üzemeltetés munkafolyamatairól,

- ismeri-e a szállodaüzem irányítási rendszerét, a feladat- és felelősségi körök összefüggéseit,

- ismeri-e a szobafoglalási rendszer fogalmát és funkcióját,

- tájékozott-e a szállodai tevékenységgel járó felelősség jogi kérdéseiről,

- ismeri-e a szállodai gazdálkodással kapcsolatos gazdasági, pénzügyi és számviteli feladatokat,

- ismeri-e a szállodai tevékenység során elvárandó magatartási szabályokat és követelményeket.

Marketing alapismeretekből

- ismeri-e a marketing történeti kialakulását, jelentőségét, eszközeit,

- ismeri-e a marketingkommunikáció folyamatát, jelentőségét és eszközrendszerét,

- tudja-e a piac, a termék és az ár összefüggési rendszerét,

- ismeri-e az árstratégia fogalmát,

- tájékozott-e az árkialakítás elveiről és módszereiről, az értékesítési csatornák, a piaci szegmensek kiválasztásának szempontjairól,

- ismeri-e a vállalati image fogalmát, lényegét, a vállalati arculat kialakításának fontosságát, tartalmi és formai elemeit,

- ismeri-e a reklám fogalmát, funkcióit, a reklám társadalmi és gazdasági szerepét,

- képes-e reklámüzenet megfogalmazására,

- ismeri-e a PR fogalmát, eszközeit, a vállalkozás és környezete kapcsolatszervezési folyamatát.