5/2008. (I. 22.) Korm. rendelet

a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. saját vagyonával és a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről

A Kormány az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 71. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) a saját vagyonával kapcsolatos könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségének az Sztv. előírásai szerint köteles eleget tenni.

2. §

(1)[1] Az MNV Zrt. a rábízott állami vagyonról, valamint az ennek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételekről, költségekről és ráfordításokról (kiadásokról) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 22. §-ának (6) bekezdésében előírtaknak megfelelő, elkülönített nyilvántartási rendszert köteles kialakítani. A rábízott állami vagyon nyilvántartásaiban biztosítani kell a Vtv. 4. §-a szerinti elkülönítést is.

(2) Az MNV Zrt. a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségének az Sztv. előírásai szerint, e rendelet 3-8. §-ában foglalt eltérésekkel köteles eleget tenni.

(3) Az MNV Zrt.-nek a rábízott állami vagyonra vonatkozóan a központi költségvetési kapcsolatokat érintő tervezési, elszámolási, beszámolási, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeit az államháztartás működésére vonatkozó külön jogszabályok előírásai figyelembevételével, az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell teljesítenie.

3. §

(1) Az MNV Zrt. a Vtv. 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásáról, a rábízott állami vagyon változásáról, működtetésének hatékonyságáról és gazdaságosságáról az üzleti év könyveinek zárását követően a tárgyévet követő üzleti év május 31. napjáig előzetes éves beszámolót, valamint a tárgyévet követő üzleti év augusztus 15. napjáig éves beszámolót készít.

(2) Az előzetes éves beszámoló mérlegkészítési időpontja a tárgyévet követő üzleti év március 31. napja, az éves beszámoló mérlegkészítésének időpontja a tárgyévet követő üzleti év június 30. napja. Az előzetes éves beszámolóban az állami tulajdonú részesedések könyv szerinti értéken szerepelnek.

(3) Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni.

(4) Az MNV Zrt. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145. §-ában előírt időközi mérlegjelentést a rábízott állami vagyonra vonatkozóan köteles elkészíteni és az ott előírtaknak megfelelően megküldeni, illetve az éves mérlegjelentést, valamint a részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulásáról készített jelentést az (1) bekezdés szerinti éves beszámolóval egyidejűleg elkészíteni és megküldeni az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek.

(5)[2] Az MNV Zrt. a zárszámadási törvényjavaslat előkészítéséhez a kincstárnál vezetett pénzforgalmi számlák bevételeiről és kiadásairól jogcímenként adatokat szolgáltat az államháztartásért felelős miniszternek.

4. §

(1) Az éves beszámoló részei:

a) mérleg,

b) eredménykimutatás,

c) kiegészítő melléklet.

(2) A mérleg és az eredménykimutatás tagolását az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza azzal, hogy az abban szereplő tételek tovább részletezhetők.

(3)[3] A mérlegben az eszközöket

a) a központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő eszközök,

b) az egyéb vagyonkezelőnél lévő eszközök,

c) közvetlenül kezelt eszközök tagolás szerint kell részletezni.

(4)[4] A mérlegben és az eredmény-kimutatásban a kapcsolt vállalkozásra vonatkozó tételeket nem szükséges részletezni.

(5)[5] A központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél és az egyéb vagyonkezelőnél lévő eszközöknek, illetve azok forrásainak a vagyonkezelők adatszolgáltatása által módosított értékeit kell a mérlegben szerepeltetni, az ezen értékadatokat alátámasztó leltárt az adatokat szolgáltató vagyonkezelő készíti el és őrzi meg.

5. §[6]

(1) A közvetlenül kezelt eszközöknél a befektetett eszközökön belül el kell különíteni a bérbe, haszonbérbe, koncesszióba adott, üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközöket.

(2) A közvetlenül kezelt eszközöknél az ingatlanok és kapcsolódó vagyonértékű jogok között a termőföldek és az egyéb ingatlanok értékét külön be kell mutatni.

(3) A közvetlenül kezelt eszközöknél a tárgyi eszközök között külön kell kimutatni a gépek, berendezések, felszerelések és a járművek értékét.

(4) A közvetlenül kezelt eszközöknél a tárgyi eszközökön belül külön kell bemutatni a központi költségvetési szerv vagyonkezelőtől a vagyonkezelési szerződés megszüntetésekor átvett állami készletek értékét.

(5) A közvetlenül kezelt eszközöknél a tartós állami tulajdonú részesedések között tájékoztató adatként be kell mutatni a tartós állami tulajdonú részesedések bekerülési értékét és értékvesztését, illetve a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésénél a tartós állami tulajdonú részesedések értékhelyesbítését.

(6) A közvetlenül kezelt eszközöknél a készleteket átsorolt készletek, központi költségvetési szervtől, illetve egyéb vagyonkezelőtől visszavett készletek, hagyatékból származó készletek, valamint egyéb készletek tagolásban kell kimutatni.

(7) Az átsorolt készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt immateriális javakat és tárgyi eszközöket, így különösen az elvont, a végelszámolási, a felszámolási eljárásból állami tulajdonba került, az átvett vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket, ingatlanokat, gépeket, berendezéseket, felszereléseket, járműveket, valamint mindazon eszközöket, amelyek a rábízott állami vagyonba tartozó immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsorolásra kerülnek az üzleti év folyamán.

(8) A közvetlenül kezelt eszközöknél a követeléseket

a) követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból (vevők),

b) egyéb vagyonkezelőnek vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos követelések,

c) központi költségvetési szervtől átvett követelések,

d) rövid lejáratú kölcsönök,

e) egyéb követelések tagolásban kell kimutatni.

(9) Az egyéb vagyonkezelőnek vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos követelések között a vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelésbe adott eszközöknél az eszközönként rögzített bekerülési (bruttó) érték és az egyes eszközök könyv szerinti (nettó) értéke különbözetében bekövetkezett változást évenként - a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján - a vagyonkezelővel szembeni követelésként kell kimutatni mindaddig, amíg azok a vagyonkezelési szerződés szerint nem kerülnek rendezésre.

(10) Központi költségvetési szervtől átvett követelésként kell szerepeltetni az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 59. §-ának (4) bekezdése, illetve 86/I. §-ának (2) bekezdése, valamint külön jogszabály alapján központi költségvetési szervektől (így különösen az elkülönített állami alapok, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelőitől) adó-, járulék-, hozzájárulás- és egyéb követelések fejében átvett követeléseket.

(11) A közvetlenül kezelt eszközök között az értékpapírokat

a) értékesítési célú állami tulajdonú részesedések,

b) értékesítési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,

c) egyéb értékpapírok tagolásban kell kimutatni.

(12) Az értékesítési célú állami tulajdonú részesedéseknél tájékoztató adatként be kell mutatni a tartós állami tulajdonú részesedések bekerülési értékét és értékvesztését.

(13) A bankbetétek tétele csak a Vtv. 22. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti jogcímen hitelintézetnél vezetett számlák egyenlegét tartalmazhatja. A kincstárnál vezetett pénzforgalmi számláknak év végén nem lehet egyenlege, ezek zárás előtti összevont egyenlegét a mérleg fordulónapjával az eredménnyel szemben kell elszámolni.

5/A. §[7]

(1) A mérlegben forrásként a rábízott vagyon tőkéjét, a céltartalékokat, a rábízott vagyon kötelezettségeit és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni.

(2) A Vtv. 1. §-ának (2) bekezdése szerinti állami vagyon forrását - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a rábízott vagyon tőkéjeként kell kimutatni, amennyiben az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat a Magyar Állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja.

(3) A rábízott vagyon tőkéje a rábízott vagyon induló tőkéjéből, a rábízott vagyon tőkeváltozásából, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékhelyesbítés értékelési tartalékából, a tárgyév mérleg szerinti eredményéből és a központi költségvetési szerv vagyonkezelők tartalékaiból tevődik össze. A rábízott vagyon tőkéje a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 39. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti valós értékelés értékelési tartalékát nem tartalmazhatja.

(4) A rábízott vagyon induló tőkéje a 2008. január 1-jei nyitómérlegben kimutatott eszközök és kötelezettségek különbözete. A rábízott vagyon induló tőkéje módosításaként kell figyelembe venni a 2008. január 1-je előtt már meglévő, de a jogelődök nyilvántartásában nem szereplő, a 2008. január 1-je után állományba vett, a rábízott vagyonba tartozó eszközök könyv szerinti (piaci) értékének megfelelő értéket.

(5) A rábízott vagyon tőkeváltozásaként a rábízott állami vagyonba tartozó, korábban ilyenként még állományba nem vett, piaci értékkel bíró eszközök állományba vételi értékének forrását kell kimutatni. Itt kell kimutatni a tárgyévben központi költségvetési forrásból, illetve európai uniós forrásból megvalósult, a rábízott vagyonba tartozó új eszközök állománybavételi értékével azonos értéket is.

(6) Eredménytartalékként kell kimutatni a rábízott vagyonnal való gazdálkodás előző üzleti évi mérleg szerinti eredményét és annak változását, ide értve az előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményének a módosítását is.

(7) A rábízott vagyon induló tőkéjét, a rábízott vagyon tőkeváltozását és az értékhelyesbítés értékelési tartalékát el kell különíteni központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő, egyéb vagyonkezelőnél lévő, illetve közvetlenül kezelt vagyon forrása szerint.

(8) Mérleg szerinti eredményként kell kimutatni a költségvetési pénzforgalmi kapcsolatokkal módosított tárgyévi működési mérleg szerinti eredményt, egyezően az eredmény-kimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. Költségvetési pénzforgalmi kapcsolatként kell kimutatni a kincstárnál vezetett pénzforgalmi számlák zárás előtti összevont egyenlegét.

(9) A rábízott vagyon tőkéjén belül a központi költségvetési szerv vagyonkezelők tartalékait, illetve a rábízott vagyon kötelezettségein belül a központi költségvetési szerv vagyonkezelők kötelezettségei között a központi költségvetési szerv vagyonkezelő éves költségvetési beszámolója könyvviteli mérlegében ilyen jogcímeken kimutatott összegeket kell kimutatni.

(10) A rábízott vagyon rövid lejáratú kötelezettségeit rövid lejáratú kölcsönök, rövid lejáratú hitelek, vevőktől kapott előlegek, kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók), központi költségvetési szerv vagyonkezelővel kapcsolatos kötelezettség, egyéb vagyonkezelővel kapcsolatos kötelezettség és egyéb rövid lejáratú kötelezettség tagolásban kell kimutatni.

6. §[8]

(1) Az eredmény-kimutatást a (2)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell elkészíteni:

(2) A belföldi értékesítés nettó árbevételén belül elkülönítve kell kimutatni

a) a rábízott vagyon hasznosításának (vagyonkezelés, bérbeadás, haszonbérlet) nettó árbevételét,

b) a rábízott vagyon értékesítésének (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) nettó árbevételét,

c) az egyéb ki nem emelt árbevételt.

(3) A rábízott vagyon hasznosításának nettó árbevételét el kell különíteni a központi költségvetési szerv vagyonkezelőtől, illetve az egyéb vagyonkezelőtől származó árbevétel tagolás szerint is.

(4) A rábízott vagyon (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) értékesítésének ráfordítása között kell kimutatni többek között a rábízott vagyonba tartozó értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek kivezetett könyv szerinti értékét is.

(5) A rábízott vagyon működtetésének ráfordításai között elkülönítve kell kimutatni a rábízott vagyon hasznosításának (vagyonkezelés, bérbeadás, haszonbérlet) ráfordításait és a rábízott vagyon működtetésének egyéb ráfordításait. A rábízott vagyon működtetésének egyéb ráfordításai között ki kell emelni az állami tulajdonú társaságok támogatása címén nyújtott összegeket.

(6) A rábízott vagyon korábbi értékesítésének ráfordításai között az állami vagyon korábbi értékesítéséhez kapcsolódó jótállási, garanciális, szavatossági jogok (igények) érvényesítésének, kártérítési kötelezettségeinek ráfordításait kell kimutatni.

(7) A pénzügyi műveletek ráfordításai között elkülönítetten kell bemutatni a részesedések értékesítésének árfolyamveszteségét és az egyéb befektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszteségét. A részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztéséhez kapcsolódóan tájékoztató adatként be kell mutatni a részesedések értékvesztését.

(8) A működés mérleg szerinti eredménye a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összege, amely a költségvetési pénzforgalmi kapcsolatokkal összegezve adja a mérleg szerinti eredményt.

7. §

(1) A kiegészítő melléklet részét képezi a központi költségvetési kapcsolatokat érintő elszámolási, beszámolási kötelezettségek teljesítéséről az e rendelet 3. §-ának (4) bekezdése alapján készített éves mérlegjelentés is.

(2)[9] A kiegészítő mellékletben be kell mutatni

a) a központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél,

b) az egyéb vagyonkezelőnél vagyonkezelésben lévő eszközök bekerülési értékének változását (nyitó érték, értéknövekedés, értékcsökkenés, záró érték), a növekedést és a csökkenést jogcímek szerint mérlegtételkénti megbontásban.

(3) Az adott kölcsönöket kölcsönvevőnként kell a kiegészítő mellékletben bemutatni a folyósítás időpontjának, a folyósított összeg és az annak állományában bekövetkezett változások [növekedés, csökkenés (törlesztés, elengedés, egyéb) ] és a záró egyenleg bemutatásával.

(4) Az értékesítés nettó árbevételét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerint részletezni kell.

(5) A kiegészítő mellékletben az Sztv. 59. §-ának (1) bekezdésében, 88. §-ának (6)-(7) bekezdésében, 89. §-ának (2) bekezdésében, 89/A. §-ában, 90. §-ának (2), (6)-(7) és (9) bekezdésében, 91. §-ában, 92. §-ának (3) bekezdésében, 93. és 94/A. §-ában előírt adatokat, információkat nem kell kimutatni.

8. §

(1) A Kormány a 3. § (1) bekezdés szerinti éves beszámoló alapján teljesíti a Vtv. 11. §-ának (1) bekezdése szerinti beszámolási kötelezettségét az Országgyűlésnek.

(2) Az MNV Zrt. saját vagyonáról, valamint a rábízott állami vagyonról készített éves beszámolót a részvényesi jogok gyakorlója - azok jóváhagyását követően haladéktalanul - megküldi az Állami Számvevőszéknek.

(3) Az MNV Zrt. a saját vagyona, valamint a rábízott állami vagyon változásáról félévenként köteles tájékoztatni az Állami Számvevőszéket.

9. §

E rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, rendelkezéseit az MNV Zrt.-nek első ízben a 2008. évre vonatkozó könyvvezetési, nyilvántartási, adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségeinek a teljesítése során kell alkalmaznia.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. melléklet az 5/2008. (I. 22.) Korm. rendelethez[10]

A mérleg előírt tagolása

Eszközök (aktívák)

1. rész KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERV VAGYONKEZELŐNÉL LÉVŐ ESZKÖZÖK

A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I. IMMATERIÁLIS JAVAK

II. TÁRGYI ESZKÖZÖK

III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

IV. ÜZEMELTETÉSRE, KEZELÉSRE ÁTADOTT, KONCESSZIÓBA, VAGYONKEZELÉSBE ADOTT,

ILLETVE VAGYONKEZELÉSBE VETT ESZKÖZÖK

B. FORGÓESZKÖZÖK

I. KÉSZLETEK

II. KÖVETELÉSEK

III. ÉRTÉKPAPÍROK

IV. PÉNZESZKÖZÖK

V. EGYÉB AKTÍV PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK

1. rész KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERV VAGYONKEZELŐNÉL LÉVŐ ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

2. rész EGYÉB VAGYONKEZELŐNÉL LÉVŐ ESZKÖZÖK

2. rész EGYÉB VAGYONKEZELŐNÉL LÉVŐ ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

3. rész KÖZVETLENÜL KEZELT ESZKÖZÖK

E. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I. IMMATERIÁLIS JAVAK

1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke

2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

3. Vagyoni értékű jogok

4. Szellemi termékek

5. Üzleti vagy cégérték

6. Immateriális javakra adott előlegek

7. Immateriális javak értékhelyesbítése

II. TÁRGYI ESZKÖZÖK

1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok ebből:

- Termőföldek

- Egyéb ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

2. Gépek, berendezések, felszerelések

3. Járművek

4. Tenyészállatok

5. Beruházások, felújítások

6. Beruházásokra adott előlegek

7. Állami készletek

8. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

3. rész KÖZVETLENÜL KEZELT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

(A+C+E) FORGÓESZKÖZÖK ÖSSZESEN

(B+D+F) ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN

Források (passzívák)

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (H+...+K)

2. melléklet az 5/2008. (I. 22.) Korm. rendelethez[11]

Az eredmény-kimutatás előírt tagolása