126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet

a közigazgatási versenyvizsgáról

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Hatály

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a vizsgázóra, a vizsgáztatóra és a vizsgabiztosra.

(2)[1] A rendelet hatálya az (1) bekezdésben foglaltakon túl kiterjed a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szervre, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központra (a továbbiakban: KSZK), a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére és a felkészítő tanfolyamot szervező, felnőttképzést folytató intézményre.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a) fogyatékos vizsgázó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy,

b) hátrányos helyzetű vizsgázó: az a vizsgárajelentkezés időpontjában 35. életévét be nem töltött jelentkező, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve, aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt,

c)[2]

d) közigazgatási versenyvizsga szakbizottság (a továbbiakban: szakbizottság): az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) keretében működő, a közigazgatási versenyvizsgával kapcsolatos egyes feladatok ellátására létrejött bizottság,

e) közigazgatási versenyvizsga-szervező (a továbbiakban: vizsgaszervező): a KSZK és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve,

f) vizsgabiztos: aki az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgán a közigazgatási versenyvizsga rendjére vonatkozó szabályok betartását felügyeli,

g) vizsgázó: aKtv. 10/C. § (1) bekezdésében meghatározott személy,

h) vizsgáztató: a közigazgatási versenyvizsga tananyagát számon kérő, e rendelet alapján felkért személy.

A versenyvizsga

3. §

(1)[3]

(2)[4] A versenyvizsgának írásbeli és szóbeli része van. Az írásbeli vizsgarész megelőzi a szóbeli vizsgarészt. Szóbeli vizsgára az bocsátható, aki az írásbeli vizsga mindkét részvizsgáját sikeresen teljesítette.

(3) A versenyvizsga kétszintű: középszintű és felsőszintű. A felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező vizsgázó a versenyvizsgára történő jelentkezésnél kiválasztja, hogy középszintű vagy felsőszintű versenyvizsgát tesz. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező vizsgázó felsőszintű versenyvizsgát tesz. A vizsgázó a versenyvizsga szintjét a versenyvizsgára történő jelentkezés után nem változtathatja meg.

(4)[5]

A vizsgakövetelmények

4. §[6]

(1) A versenyvizsga tárgykörei:

a) alkotmány- és jogi ismeretek,

b) közigazgatás-tudományi és közigazgatási ismeretek,

c) társadalomismeretek,

d) gazdasági és pénzügyi ismeretek, és

e) emberi jogi, etikai és adatkezelési ismeretek.

(2) A versenyvizsga vizsgakövetelményeit - a szakbizottság javaslata alapján - az OKV Elnöksége hagyja jóvá.

(3) A versenyvizsga vizsgakérdései a vizsgakövetelményeken alapulnak, azokat a KSZK-nak a szakbizottság bevonásával kialakított javaslatai alapján az OKV Elnöksége hagyja jóvá.

(4) A versenyvizsga tananyagát a KSZK-nak a szakbizottság bevonásával kialakított javaslata alapján az OKV Elnöksége hagyja jóvá. A tananyagot legalább évente felül kell vizsgálni, és szükség szerint aktualizálni kell.

(5) A vizsgakövetelményeket és a szóbeli vizsgatételeket a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, a tananyagot a KSZK honlapján közzé kell tenni.

A vizsgarendszer felügyelete

5. §

(1) A versenyvizsgarendszer felügyeletét a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. E jogkörében eljárva különösen:[7]

a) ellenőrzi a vizsgaszervezők működését, a vizsgaszervezők által biztosított feltételeket, a versenyvizsgáztatás színvonalát,

b) ellenőrzi a vizsgáztatás lebonyolítását,

c) elbírálja a vizsgázó versenyvizsgáról való kizárásáról hozott vizsgaszervezői döntés ellen benyújtott panaszt,

d) vizsgálja a versenyvizsgarendszer működésével kapcsolatos szakmai-módszertani, fejlesztési, koordinációs feladatok ellátását,

e)[8] ellenőrzi a versenyvizsgadíj elszámolását,

f) elbírálja a vizsgabizottság elnökének, illetve tagjának összeférhetetlenségével kapcsolatban hozott vizsgaszervezői döntés ellen benyújtott panaszt,

g) elbírálja a KSZK mint vizsgaszervező eljárását kifogásoló vizsgázói panaszt.

(2) Az (1) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott feladatok ellátásában a KSZK közreműködik a miniszter által meghatározottak szerint.

A KSZK feladatai

6. §

(1) A KSZK feladatai különösen:

a) országos felmérést végez a versenyvizsgarendszerrel kapcsolatban,

b) vezeti a versenyvizsgával összefüggő nyilvántartást, rendszerezi és összesíti a versenyvizsgára vonatkozó adatokat,

c) szervezi, koordinálja és lebonyolítja a versenyvizsgarendszerhez kötődő helyszíni monitoring vizsgálatokat,

d) az OKV elnökségének jóváhagyásával módszertani ajánlást ad ki a versenyvizsgák szervezéséhez, a vizsgabizottságok munkájához, a vizsgakövetelmények egységes érvényesítéséhez,

e) szakmai-módszertani értekezletet szervez a vizsgaszervezők részére,

f) továbbképzést tart a vizsgáztatók, felkészülést segítő szakértők részére,

g) beszámol a miniszternek, valamint az OKV elnökségnek a tárgyévet követő április 30-ig a versenyvizsgák tapasztalatairól,

h)[9] beszámol a miniszternek a vizsgadíjakkal kapcsolatos elszámolásokról.

(2) A KSZK az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott beszámolót a honlapján közzéteszi.

A vizsgaszervező

7. §

(1) Versenyvizsgát a KSZK és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve szervezhet.

(2) A vizsgabizottság működésével, a versenyvizsga szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el. A vizsgaszervező mint adatfeldolgozó közreműködik a KSZK által vezetett versenyvizsga nyilvántartással összefüggő helyi feladatok ellátásában.

(3) A vizsgaszervező vezetője felelős a versenyvizsga jogszabályokban foglaltak szerinti lebonyolításáért, a vizsgabizottság működésének jogszerűségéért.

Szervezett felkészülés a versenyvizsgára

8. §

(1)[10] A vizsgaszervező a versenyvizsgára történő felkészülés érdekében felkészítő tanfolyamot szervez, amelyen a vizsgázó szabad mérlegelése alapján, térítési díj ellenében vehet részt.

(2) A versenyvizsgára történő felkészülés érdekében a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő szervezet vagy személy is szervezhet felkészítő tanfolyamot.

(3)[11] Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tanfolyamon az OKV elnöksége által elfogadott és a miniszter által hatósági jogkörben engedélyezett képzési program szerint kell oktatni.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tanfolyam díját a szervező maga állapítja meg, azonban az nem lehet magasabb, mint a mindenkori köztisztviselői illetményalap kétszerese.

A versenyvizsga díja

9. §

(1) A versenyvizsga díja két részből áll, az írásbeli és a szóbeli vizsgarész díjából. A vizsgadíjat vizsgarészenként (írásbeli, szóbeli) kell megállapítani. A vizsgadíj a köztisztviselői illetményalap 50%-a. Az írásbeli vizsgarész vizsgadíja a köztisztviselői illetményalap 20%-a, a szóbeli vizsgarész a köztisztviselői illetményalap 30%-a.

(2) A vizsgázó az írásbeli és a szóbeli vizsgarész díját legkésőbb a vizsgarész megkezdését megelőző 3. munkanapig fizeti meg.

(3)[12] A vizsgadíjat a vizsgaszervező Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A vizsgázó által befizetett versenyvizsga díjat az alábbiak szerint kell megosztani:

a) a vizsgáztató bizottság elnökét és többi tagját a szóbeli vizsgarész díj 20-20%-a,

b) az írásbeli vizsgát javító vizsgáztatót az írásbeli vizsgarész díj 10%-a.

c) a vizsgabiztost az írásbeli és a szóbeli vizsgarész díj 5-5%-a,

d) a KSZK-t az írásbeli vizsgarész díj 10%-a és a szóbeli vizsgarész díj 5%-a,

e) a vizsgaszervezőt a fennmaradó összeg illeti meg.

(4)[13] A (3) bekezdés e) pontjában meghatározott összeget a vizsgaszervezőnek a versenyvizsgáztatás működtetésére kell fordítania. A vizsgaszervező a vizsgadíj felhasználásáról - a KSZK által meghatározott rendben - a KSZK felé negyedévente elszámol.

(5) A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget a KSZK a versenyvizsga rendszer működtetésére köteles fordítani, amelynek felhasználásáról a KSZK évente beszámolót készít a miniszternek.

(6)[14] A (3) bekezdés a)-c) pontjában foglalt összegek kifizetését a vizsgaszervező teljesíti.

(7) A versenyvizsga ismétlése esetén (a továbbiakban: ismétlővizsga) a versenyvizsga díjjal megegyező összegű díjat kell fizetni. Vizsgarész ismétlése esetén vizsgarész díjat kell fizetni. E díj megosztására a (3) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.

(8)[15] Ha a vizsgázó a versenyvizsga elhalasztását kéri, akkor halasztási díjat kell fizetnie. A halasztási díj összege a köztisztviselői illetményalap 10%-a. A halasztási díj a negyedéventet illeti meg.

Adatkezelés

10. §

(1) A KSZK a Ktv. 10/B. §-ában foglaltaknak megfelelően nyilvántartást vezet és működteti a versenyvizsga elektronikus információs rendszerét (a továbbiakban: versenyvizsga adatbázis), amelynek segítségével a vizsgaszervező részére rendelkezésre bocsátja a versenyvizsga szervezéséhez, lebonyolításához szükséges adatokat.

(2) A vizsgázó - azonosítása érdekében - a versenyvizsgára történő jelentkezéskor azonosító kódot kap. A vizsgázó az azonosító kóddal használhatja a versenyvizsga elektronikus információs rendszerét. Az írásbeli vizsgarész feladatlapjain a vizsgázó azonosító kódját kell feltüntetni. A vizsgázó az azonosító kód használatával is kérhet az írásbeli vizsgarész eredményéről tájékoztatást.

(3) A versenyvizsga adatbázisban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a KSZK vezetője felelős. A KSZK vezetője adatvédelmi szabályzatban határozza meg az iratok, adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait.

(4) A versenyvizsga adatbázisban szereplő személy kérelmére, saját adatairól a nyilvántartásból kivonatot vagy másolatot, illetve tájékoztatást kell adni. A tájékoztatást a kérelem beérkezésétől számítva legkésőbb 30 napon belül írásban kell megadni. A versenyvizsga adatbázisban szereplő személy adatainak helyesbítését, kijavítását személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján, továbbá elektronikus formában a KSZK vezetőjétől írásban kérheti. A versenyvizsga adatbázisban szereplő személy saját adataiba betekinthet.

(5) A versenyvizsga adatbázisban nyilvántartott személy adatait a KSZK törli a nyilvántartásból, ha

a) a nyilvántartott személy az adatainak a törlését kéri, továbbá, ha

b) a nyilvántartott személy versenyvizsgájának érvényességi ideje lejárt.

(6) A KSZK a versenyvizsga adatbázisban szereplő adatokat egyéni azonosításra alkalmatlan módon statisztikai adatgyűjtés céljából felhasználhatja.

(7) A közigazgatási szerv a hivatali kapuján keresztül hivatalos adatszolgáltatás kérhet a KSZK-tól a köztisztviselői állásra pályázó versenyvizsga bizonyítványáról.

Versenyvizsga időpontok

11. §

(1) Versenyvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsgaidőpontokat, illetve - a vizsgázó jelentkezésére figyelemmel - a vizsgahelyszínt a KSZK koordinálásával a vizsgaszervező határozza meg. A KSZK a vizsgaidőpontról és a vizsgahelyszínről a vizsga időpontját megelőzően legalább 30 nappal tájékoztatja a vizsgázót. Ettől a vizsgázó írásbeli kérelmére el lehet térni. A KSZK köteles vizsgaidőpontot biztosítani a vizsgázó számára a vizsgára való jelentkezéstől számított 60 napon belül.

(2) A vizsgaidőpontokat és vizsgahelyszíneket közzé kell tenni a KSZK honlapján.

(3) A vizsgaidőpont és a vizsgahelyszín a vizsgázó kérelmére módosítható. A kérelmet az értesítéstől számított legkésőbb 5 munkanapon belül lehet benyújtani a KSZK-hoz. A KSZK egy alkalommal köteles új vizsgaidőpontot és vizsgahelyszínt megjelölni.

(4) A vizsgaidőpontot és a vizsgahelyszínt a KSZK módosíthatja legkésőbb 15 nappal a már kitűzött vizsgaidőpontot megelőzően. Erről és az új vizsgaidőpontról, illetve vizsgahelyszínről a vizsgázót értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározottak szerint.

Jelentkezés a versenyvizsgára

12. §

(1)[16] A versenyvizsgára a KSZK honlapján történő regisztrációt követően, a KSZK által meghatározott jelentkezési lappal kell jelentkezni. A versenyvizsgára történő jelentkezést a KSZK-hoz kell megküldeni elektronikus úton. A vizsgázónak a jelentkezésben ki kell választania a vizsgahelyszínt, és meg kell jelölnie azt a vizsgarészt, amelyet teljesíteni kíván. Kizárólag szóbeli vizsgarészre csak az jelentkezhet, aki az írásbeli vizsgarészt már teljesítette. A KSZK-hoz beérkezett jelentkezéseket a KSZK továbbítja a vizsgázó által vizsgahelyszínként megjelölt vizsgaszervezőhöz.

(2)[17] A vizsgázónak az írásbeli vizsgarész megkezdése előtt a vizsgaszervezőnek átadja

a) a végzettségét igazoló oklevél hitelesített vagy egyszerű másolatát,

b) az írásbeli vizsgarész díjának befizetését igazoló szelvény egyszerű másolatát.

(3)[18] A vizsgaszervező ezen dokumentumokat rögzíti a versenyvizsga adatbázisban.

(4) A vizsgázónak a versenyvizsgára történő jelentkezésekor nem kell mellékelnie a (2) bekezdés a) pontjában meghatározottakat, ha a versenyvizsga letételekor már közszolgálati jogviszonyban áll.

(5) A vizsgázó az írásbeli vizsgarészre történő jelentkezéssel egyidejűleg a szóbeli vizsgarészre is jelentkezhet.

(6) A megkezdett versenyvizsga két év alatt tehető le, ha erre nem kerül sor, akkor a versenyvizsga letételét újra meg kell kezdeni. Két év eredménytelen eltelte esetén az addig letett részvizsga érvényét veszti. A versenyvizsga megkezdettnek tekintendő az írásbeli vizsgarészre történő első vizsgaidőpont kijelölésével.

A versenyvizsga menete

13. §

(1) Az írásbeli és szóbeli vizsgarész teljesítésére külön napon kerül sor. A versenyvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarésze között legalább 5 munkanapnak kell eltelnie; ettől a vizsgázó írásbeli kérelmére el lehet térni.

(2)[19] Az írásbeli vizsgarész két részvizsgából áll: egy tesztfeladatsorból (a továbbiakban: teszt) és egy esszéből. A teszt megoldására egy óra, az esszé kidolgozására másfél óra áll rendelkezésre. A részvizsga akkor sikeres, ha azon a vizsgázó legalább 60 pontot szerzett.

(3)[20] Az esszé kidolgozását a vizsgázó akkor kezdheti meg, ha a tesztet sikeresen teljesítette. A sikertelen esszé külön is megismételhető.

(4) A vizsgázó a versenyvizsga teljesítéséhez segédeszközt nem használhat.

(5)[21] A sikertelen és a már teljesített versenyvizsga, vizsgarész vagy részvizsga korlátlan számban megismételhető. A teljesített versenyvizsga, vizsgarész vagy részvizsga megismétlése esetén a jobb vizsgaeredményt kell figyelembe venni.

(6) A versenyvizsga és az ismétlővizsga között legalább 15 munkanapnak kell eltelnie.

14. §

(1) A vizsgázónak az írásbeli és a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt, a versenyvizsga helyszínén kell igazolnia személyazonosságát. Ha a vizsgázó ezt elmulasztja, vagy személyazonosságát nem tudja igazolni, továbbá ha a 12. § (2) bekezdésben meghatározott iratai hiányoznak, vagy azokat nem tudja bemutatni, akkor nem vehet részt a vizsgán.

(2) A vizsgázónak a szóbeli vizsgarész megkezdését megelőzően be kell mutatnia a vizsgadíj befizetését igazoló szelvényt a vizsgabiztosnak.

(3) Az írásbeli vizsgarészen a rendfenntartás a vizsgabiztos feladata. Vizsgabiztos a vizsgaszervező alkalmazásában álló, legalább középfokú végzettségű személy lehet. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgabiztos figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a kizárás jogkövetkezményére is ki kell terjednie. Súlyos szabálytalanság esetében, vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgabiztos a vizsgázó versenyvizsgáját felfüggesztheti. A rendzavarás tényét és a vizsgabiztos ezzel kapcsolatos intézkedését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A vizsgaszervező vezetője - a jegyzőkönyv alapján - írásban dönt a vizsgázó kizárásáról, amely döntést a vizsgázó számára meg kell küldeni. Kizárás esetében a versenyvizsga érvénytelen. A vizsgázó a kizárással szemben a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül panasszal élhet a miniszternél, akinek a döntésével szemben további jogorvoslatnak nincs helye.

15. §

(1) A szóbeli vizsgarész letétele - az OKV titkára által kijelölt - háromtagú vizsgabizottság előtt történik.

(2) A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó az előre összeállított kérdések közül a 4. § (1) bekezdésben meghatározott ismeretkörönként egy-egy kérdésre önállóan és összefüggően válaszol. A vizsgabizottság az ismeretkörökhöz tartozó, további kérdések megválaszolását is kérheti a vizsgázótól.

(3) A szóbeli vizsgán a 14. § (3) bekezdését alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a vizsgabiztos feladatait a vizsgabizottság elnöke látja el.

(4) A szóbeli vizsgáról jegyzőkönyvet (2. számú melléklet) kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a vizsgázó személyes adatait (neve, anyja neve, születési helye, ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye), a versenyvizsga szintjét, időpontját és értékelését. A jegyzőkönyvet a vizsgabiztos vezeti. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírják.

(5) A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó legalább 60 pontos teljesítményt ért el.

(6) E rendel et 1. számú melléklete tartalmazza a versenyvizsga szabályzatát. A versenyvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni.

(7) A fogyatékos vizsgázó részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. Az írásbeli és szóbeli vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, szükség esetén biztosítani kell az írásbeli vizsga szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli vizsga írásbeli beszámolóval történő felváltását. A felváltás megadásáról a vizsgaszervező dönt. A felváltás kizárólag annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított versenyvizsga megszerzéséhez szükséges követelmények alóli felmentéshez. A felváltást a versenyvizsgára történő jelentkezéskor kell kérni.

(8)[22] A vizsgaszervező saját hatáskörben biztosítja a 9 § (3) bekezdésében meghatározott kifizetésekhez kapcsolódó járulékok megfizetését.

(9)[23] A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve mint vizsgaszervező az általa lebonyolított vizsgák tekintetében a 9. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget az elszámolással egyidejűleg, negyedévente utalja át a KSZK Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.

A vizsgabizottság

16. §

(1) A vizsgabizottság elnökét és tagjait, valamint egy póttagot, továbbá az írásbeli vizsgarészt javító vizsgáztatót és egy póttagot - a vizsgaszervező javaslatára - az OKV titkára kéri fel az OKV tagjai közül. Az írásbeli vizsgarészt javíthatja arra külön felkért vizsgáztató vagy a vizsgabizottság tagja. A felkéréseket a vizsgaszervező küldi meg a vizsgabizottság részére. A felkérés szólhat az írásbeli vizsgarészen és a szóbeli vizsgarészen történő vizsgáztatásra együttesen vagy külön-külön.

(2) A vizsgaszervező a vizsgabizottság elnökének és tagjainak felkérésére vonatkozó javaslatát a vizsga időpontját megelőző 10 munkanappal korábban megküldi az OKV titkárának. A vizsgaszervező egy póttagot is javasol. A vizsgabizottság tagjának, vagy elnökének akadályoztatása esetén az OKV titkára által jóváhagyott póttag vesz részt a vizsgáztatáson.

(3) Az írásbeli vizsgát javító vizsgáztató és az - esetlegesen - őt helyettesítő póttag esetében is megfelelően alkalmazni kell a (2) bekezdést.

(4) A vizsgabizottság és a póttag felkérésének előkészítésével, működésével, a vizsgák szervezésével, lebonyolításával, nyilvántartásával, valamint az elektronikus vizsganyilvántartó-könyv vezetésével kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el.

(5) A vizsgáztató felkérhető

a) az írásbeli vizsgarész javítására,

b) a szóbeli vizsgarészen történő vizsgáztatásra,

c) az a) és b) pontban foglaltakra együttesen.

(6) A vizsgabizottság elnöke felel a szóbeli vizsgarész jogszabályban foglaltak szerinti lebonyolításáért és a vizsgabizottság szakszerű működéséért.

(7) A vizsgabizottság tagja, elnöke és a vizsgabiztos nem működhet közre közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont], valamint az ugyanannál a munkáltatónál alkalmazásban álló vizsgázónak a vizsgáztatásában, illetve, ha a vizsgázó felkészítésében felkészítő tanfolyam keretében részt vett, továbbá, akitől egyébként az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell a vizsgaszervezőnek. Ha a vizsgabizottság elnöke vagy tagja a reá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, a vizsgáztatásban nem vehet részt, helyette a vizsgabizottság póttagja jár el. A vizsgabizottság tagjának kizárására irányuló bejelentést a vizsgázónak a vizsga megkezdése előtt a vizsgaszervezőnél nyomban meg kell tennie. Ha a vizsgaszervező a bejelentést alaposnak találja, a kizárással érintett tag helyett a vizsgabizottság póttagja jár el. Amennyiben a vizsgabizottság elnöke kerül kizárásra, az elnöki tisztet a vizsgaszervező által kijelölt másik tag látja el.

(8) A vizsgaszervezőnek a kizárással kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 3 napon belül panasszal élhet a miniszternél. A panasz benyújtásától függetlenül a vizsgaszervező döntését végre kell hajtani. A miniszter a panaszról 15 napon belül dönt. Ha a miniszter a panasznak helyt ad, akkor - a vizsgázó kérelmére - a szóbeli vizsgarész eredményét megsemmisíti. Ebben az esetben a szóbeli vizsgarészt meg kell ismételni, azonban az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni.

17. §[24]

A versenyvizsga értékelése, a vizsgabizonyítvány

18. §

(1) A versenyvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészét külön kell értékelni. Az írásbeli vizsgarész részvizsgáit külön kell értékelni.

(2) A teszt a 4. § (1) bekezdésében meghatározott tárgyi ismeretek vizsgázó által történő elsajátítását méri fel. A tesztre legfeljebb 100 pont adható.

(3) Az esszé a vizsgázó 4. § (1) bekezdésében meghatározott ismeretekkel kapcsolatos rendszerszerű gondolkodásnak, a vizsgázó ezekről alkotott véleményének, továbbá írásbeli fogalmazási és stilisztikai, nyelvhelyességi-helyesírási, valamint számítástechnikai készségének feltárására irányul. Az esszére legfeljebb 100 pont adható.

(4) Az írásbeli vizsgarész eredményéről a vizsgázót tájékoztatni kell. Az írásbeli vizsgarész eredményéről - a vizsgázó kérelmére - a vizsgaszervező jegyzőkönyvmásolatot biztosít.

(5) A szóbeli vizsgarész kérdései a vizsgázó tárgyi tudásának, döntési képességének, kommunikációs- és beszédképességének, valamint problémamegoldó és reagáló képességének feltárására irányulnak. A szóbeli vizsgarész legfeljebb 100 ponttal értékelhető. Szóbeli vizsgarész esetében a vizsgabizottság a vizsgázó vizsgáját zárt tanácskozásban értékeli, és döntését a vizsgaeredmények megszületését követően, nyilvánosan hirdeti ki.

(6) A vizsgabizottság a versenyvizsga bizonyítványt csak abban az esetben állítja ki, ha a jelölt a versenyvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészét is eredményesen teljesítette. Az összesített eredmény alapján a jelöltnek legalább 180 pontot kell elérnie.

(7) A fogyatékos vizsgázó versenyvizsgáját egyedileg kell pontozni, figyelemmel az e §-ban meghatározottakra.

(8) Az eredményes versenyvizsgáról a vizsgázó e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott formában kiállított bizonyítványt kap, amely átvételére a szóbeli vizsgarészt követően az eredményhirdetéskor kerül sor. A bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és tagjai írják alá és a vizsgaszervező pecsétjével hitelesíti. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására - a vizsganyilvántartó-könyv (4. számú melléklet) alapján - a vizsgaszervező tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány kiállításának díja a köztisztviselői illetményalap 20%-a. A tanúsítvány tartalma megegyezik a bizonyítványéval. A tanúsítvány kiállításának díja a vizsgaszervezőt illeti meg.

(9) Az iratok kézbesítésére a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok az irányadók.

Jogorvoslat

19. §

(1) A vizsgaszervező a vizsgázó kérésére a teszt és az esszé eredményének közzétételét követő három munkanapon belül lehetőséget biztosít a kijavított esszé megtekintésére.

(2) A versenyvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva a vizsgázó írásban panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél a panaszra okot adó esemény, vagy cselekmény bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A panaszt a versenyvizsgára történő jelentkezéssel összefüggésben a KSZK vezetőjéhez kell benyújtani. Ha a panasz a KSZK mint vizsgaszervező eljárását kifogásolja, akkor a panaszt a miniszterhez kell benyújtani. A panaszt 15 napon belül kell elbírálni. A panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztétől számított három hónapon túl a panasz nem nyújtható be.

A versenyvizsgáról való távolmaradás

20. §

(1) Ismétlővizsgát kell tenni, ha a vizsgázó a vizsgáját alapos indok nélkül megszakítja.

(2) Amennyiben a vizsgázó az írásbeli, vagy a szóbeli vizsgarészen nem jelenik meg, a vizsgabiztos a távolmaradás tényét a vizsgajegyzőkönyvbe rögzíti. A távolmaradás következménye - a (3) bekezdés kivételével -, hogy az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgarész eredménytelen és a vizsgázónak ismétlővizsgát kell tennie.

(3)[25] A vizsgázó távolmaradását alapos és igazolt okra hivatkozva a vizsgaszervezőnél kimentheti és egy alkalommal új vizsgaidőpont kitűzését kérheti. A kérelmet a vizsgaszervező vezetője bírálja el. Ha a vizsgaszervező a kérelemnek helyt ad, akkor az új vizsgarészen való részvétel díjmentes.

(4) A vizsgázó indokolt és igazolt okból a vizsgaszervezőnél kérheti a már kitűzött vizsgarész elhalasztását. A kérelemről a vizsgaszervező vezetője dönt, amelyről a vizsgázót írásban értesíti.

21. §[26]

Díjkedvezmény

22. §

(1) A hátrányos helyzetű vizsgázó, a fogyatékos vizsgázó, valamint az aki, a vizsgára jelentkezés időpontjában gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, mentesül a vizsgadíj 50%-a alól. A vizsgadíjból járó kedvezmény csak egy alkalommal vehető igénybe.

(2)[27] A vizsgadíjkedvezmény iránti kérelmet a vizsgaszervezőhöz kell benyújtani a vizsgára történő jelentkezéskor.

(3)[28] A kedvezmény iránti kérelem elutasításával szemben panasszal lehet élni a miniszternél, aki azt 15 napon belül elbírálja.

Záró rendelkezések

23. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 10. § (7) bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba.

(3)[29][30]

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelethez

Vizsgaszabályzat

1. A vizsgázó elektronikus úton küldi meg a versenyvizsgára történő jelentkezését, amelyet a KSZK honlapján lévő jelentkezési lappal tehet meg.[31]

2. Az írásbeli és szóbeli vizsgán a vizsgázónak a versenyvizsga időpontjában közzétett vizsgakövetelmények által meghatározott tárgykörökben kell számot adnia tudásáról.

3. A versenyvizsga írásbeli részén a vizsgázónak egy, a számítógép által véletlenszerűen generált teszt-feladatsort és a számítógép által véletlenszerűen generált esszé feladatok közül egy, a vizsgázó által választottat kell megoldania.

4. A szóbeli vizsgán a vizsgázó a vizsgakövetelmények ismeretanyagából tantárgycsoportonként [4. § (1) bekezdés] egy-egy szóbeli tételt (összesen ötöt) húz, majd a vizsgabizottság a tételhez nem tartozó, de a vizsgakövetelmény-rendszeren belüli további kérdések feltevésével is tájékozódhat a vizsgázó felkészültségéről. A szóbeli vizsgarész esetében a vizsgázó tárgyi tudása legfeljebb 40 ponttal, a lényeglátási képessége legfeljebb 20 ponttal, a kommunikációs- és beszédképessége legfeljebb 20 ponttal, a problémafelismerő és reagáló képessége legfeljebb 20 ponttal értékelhető.

5. Egy írásbeli vizsgacsoportba és legfeljebb 20 főt, egy szóbeli vizsgacsoportba legalább 5 főt és legfeljebb 12 főt lehet beosztani.[32]

6. A teszt-feladatsor és az esszé megoldása számítógépen történik.

7. A teszt-feladatsor megírását követően az esszé kidolgozásának megkezdéséig legalább 20 perc szünetet kell biztosítani.

8. A teszt-feladatsor megoldására - a vizsgázók tájékoztatására fordított idő nélkül - a vizsgázó számára 60 perc áll rendelkezésre. A teszt-feladatsor eredményéről a vizsgázó a teszt-feladatsor kitöltését követően, helyben tájékoztatást kap.

9. Az esszé megoldására - a vizsgázók tájékoztatására fordított idő nélkül - a vizsgázónak 90 perc áll rendelkezésére.[33]

10. A vizsgabizottságnak a szóbeli vizsgán teljes létszámban jelen kell lennie.

11. A vizsgázónak a szóbeli vizsgán a felkészülésre legalább 20 percet kell biztosítani.

12. A szóbeli vizsga során legalább 30 percet kell biztosítani a vizsgázó számára a felelet kifejtésére.

13. A vizsgabiztos feladatainak ellátásához szükséges felkészítéséről a vizsgaszervező gondoskodik. A vizsgabiztos feladatai különösen: az írásbeli vizsgán tájékoztatja a vizsgázót a vizsga menetéről és a vizsgáztatás rendjéről; felel a vizsgarend fenntartásáért; ellenőrzi a vizsgázó személyazonosságát; tájékoztatja a vizsgázót a teszt eredményéről; az esszé feladatokat a vizsgázó rendelkezésére bocsátja, gondoskodik a vizsgajegyzőkönyvek és bizonyítványok kitöltéséről, ellenőrzi az adatok pontosságát és valódiságát; vezeti a vizsganyilvántartó könyvet.

14. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen: megvizsgálja, hogy a vizsgaszervező biztosította-e a versenyvizsgához szükséges körülményeket, feltételeket; tájékoztatja a vizsgázót a versenyvizsga menetéről és a vizsgáztatás rendjéről; vezeti a szóbeli vizsgát; átnézi az esszét; felfüggesztheti a vizsgázó szóbeli vizsgáját; megvizsgálja a versenyvizsgával kapcsolatos iratokat, aláírja a versenyvizsga iratait, tájékoztatja a vizsgázót a versenyvizsga eredményéről.

15. Az esszére kidolgozott megoldásokat a KSZK által kiadott útmutató alapján kell javítani és értékelni. Az esszét értékelő vizsgáztató az értékeléskor összegzést készít. Az esszé esetében a tárgyi tudás legfeljebb 40 ponttal, a számítástechnikai ismeretekben való jártasság legfeljebb 20 ponttal, az írásbeli fogalmazási és stilisztikai készség legfeljebb 20 ponttal, a nyelvhelyesség, helyesírás legfeljebb 20 ponttal értékelhető.

16. A vizsgabizottság a versenyvizsgát az alábbiak szerint minősíti: a kiállított bizonyítványon részletezve feltünteti a teszt-feladatsoron elért részeredményt, az esszé részeredményét, valamint a szóbeli vizsga részeredményét, illetve az összesített eredményt pontszám formájában.

17. A bizonyítványokról (3. számú melléklet) a KSZK gondoskodik.

18. Ha a vizsgázó a versenyvizsgáról elkésik, az írásbeli vizsgarész esetében a vizsgabiztos, a szóbeli vizsgarész esetében a vizsgabizottság elnöke dönt arról, hogy a vizsgázó részt vehet-e a vizsgarészen.

19. A versenyvizsgáról a 2. számú melléklet szerinti vizsgajegyzőkönyvet kell vezetni. A 4. számú melléklet szerinti vizsganyilvántartó könyvet a KSZK által meghatározottak szerint, elektronikusan kell vezetni. A vizsgajegyzőkönyv vezetéséért és a bizonyítvány kiállításáért a vizsgabiztos felelős. A vizsganyilvántartó könyvet - a bizonyítvány adatai alapján - a vizsgaszervező vezetője által kijelölt alkalmazott vezeti. Az adatokat a vizsgaszervezőnek öt munkanapon belül kell felvinnie a KSZK által meghatározott informatikai rendszerbe. A bizonyítvány sorszámának és a vizsganyilvántartó könyv sorszámának meg kell egyeznie.

20. A vizsganyilvántartó könyv és a bizonyítvány közokirat, amely nem selejtezhető. Megőrzésükről a vizsgaszervező gondoskodik.

21. A versenyvizsga anyagai (megírt esszék, adatellenőrző lapok, adminisztrációs lapok, a vizsgajegyzőkönyvek) a versenyvizsgát követő öt év után selejtezhetők.

2. számú melléklet a 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelethez

3. számú melléklet a 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelethez

4. számú melléklet a 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelethez

Vizsganyilvántartó könyv