169/2009. (VIII. 26.) Korm. rendelet
az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
1. § Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) XV. fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
"XV. Fejezet
A KINCSTÁRI BIZTOS, AZ ÖNKORMÁNYZATI BIZTOS ÉS A KINCSTÁRNOK"
2. § Az Ámr. a következő új 152/A-152/C. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
"A kincstárnok
152/A. § (1) A miniszterelnök - a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó fejezetek kivételével - központi költségvetési fejezethez, valamint az elkülönített állami pénzalaphoz kincstárnokot jelölhet ki.
(2) A kincstárnokok munkájának összehangolására a pénzügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által felkért személyekből álló testület működik.
152/B. § (1) Kincstárnok az a természetes személy lehet, aki
a) felsőfokú pénzügyi, számviteli iskolai végzettséggel és a kijelölés évét megelőző 10 évben legalább ötéves szakirányú költségvetési gyakorlattal rendelkezik,
b) írásban nyilatkozik, hogy a (2) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot,
c) vezetői megbízással vagy kinevezéssel rendelkező köztisztviselő, valamint
d) legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal, továbbá jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik.
(2) Kincstárnokként nem jelölhető ki az a természetes személy, aki
a) az adott fejezethez tartozó, illetve az alapot kezelő költségvetési szervnél foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll,
b) a kijelölést megelőző három évben az adott fejezethez tartozó, illetve az alapot kezelő költségvetési szervnél foglalkoztatásra irányuló, illetve rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt,
c) az adott fejezethez tartozó, illetve az alapot kezelő költségvetési szerv állományába tartozó személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerint hozzátartozója.
(3) A kincstárnok e tevékenységét a pénzügyminiszter, illetve a Pénzügyminisztérium fejezet vonatkozásában a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítja.
(4) A kincstárnok munkáját a Kincstárban működő titkárság segíti.
(5) A kincstárnokot a miniszterelnök megbízólevéllel látja el, amelynek tartalmaznia kell
a) a fejezet vagy alap megnevezését, székhelyét,
b) a kincstárnok nevét és születési idejét,
c) a megbízatás időtartamát,
d) a 152/C. § (3) bekezdés b) pontja szerinti összeghatárt.
(6) A kincstárnok e megbízatását a miniszterelnök visszahívással bármikor megszüntetheti. A megszűnésről a fejezetet irányító szerv vezetőjét írásban tájékoztatni kell.
152/C. § (1) A kincstárnok figyelemmel kíséri a fejezet, valamint a fejezethez tartozó költségvetési szervek, illetve az alap gazdálkodását, így különösen a források felhasználásának és a feladatoknak az összhangját, a szállítói tartozásállomány és a vevőállomány alakulását, a bevételek beszedésére és behajtására tett intézkedéseket.
(2) A kincstárnok a feladatát a fejezethez tartozó valamennyi költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az alapok valamennyi előirányzatai tekintetében ellátja.
(3) A kincstárnok tevékenysége nem terjed ki
a) az engedélyezett létszámhoz tartozó illetmény megállapítására vonatkozó, továbbá
b) a megbízólevélben meghatározott összeghatár alatti kötelezettségvállalások és kifizetések egyenkénti vizsgálatára.
(4) A kincstárnok jogosult a költségvetési szerv vagy az alap gazdálkodásával összefüggésben
a) a költségvetési szerv állományába tartozó valamennyi személytől írásbeli és szóbeli tájékoztatást kérni,
b) a költségvetési szerv kezelésében levő bármely adatot - ideértve az államtitoknak, szolgálati titoknak, továbbá üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is - megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni, azokról vagy azok egy részéről a költségvetési szerv költségére másolatot készíteni,
c) jogosult az egyes kötelezettségvállalásokat előzetesen véleményezni, különösen a célnak való megfelelőség, a szükségszerűség, az időszerűség, a forrásszükséglet, a fedezet megléte, illetve a kifizetés ütemezettsége vonatkozásában,
d) jogosult a kifizetéseket megelőzően vizsgálni a kötelezettségvállalás és a forrás meglétét, a szakmai teljesítésigazolás megtörténtét, a finanszírozási (likviditási) tervnek megfelelő ütemezettséget.
(5) A kincstárnok munkájához a Kincstár, a fejezetet irányító szerv és az érintett költségvetési szerv szolgáltatják a kötelezettségvállalások, illetve a kifizetések teljesítése előtti eljárás dokumentumait, valamint az arra vonatkozó tanúsítványt, összefoglaló adatokat, továbbá folyamatosan biztosítják az adatbázisokból rendelkezésre álló adatokat, valamint elkészítik a kincstárnok által kért dokumentumokat. A költségvetési szervhez kijelölt kincstári biztos, kincstári megbízott köteles a kincstárnokot munkájában támogatni.
(6) Ha a kincstárnok tevékenységével összefüggésben célszerűtlen, nem szükségszerű, nem időszerű vagy fedezet nélküli kötelezettségvállalást, célszerűtlen vagy időszerűtlen kifizetést, illetve ezek előkészületét észleli, arról haladéktalanul tájékoztatnia kell az érintett költségvetési szerv vezetőjét, továbbá értesítenie kell a pénzügyminisztert, illetve a Pénzügyminisztérium fejezet vonatkozásában a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert. A pénzügyminiszter, illetve a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az értesítés alapján az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjével haladéktalanul egyeztetést kezdeményez. A tájékoztatással érintett kötelezettségvállalást nem lehet megtenni, illetve a kifizetést nem lehet teljesíteni mindaddig, amíg az e bekezdés szerinti egyeztetés nem történt meg.
(7) A kincstárnok a tevékenységéről havonta írásban beszámol a fejezetet irányító szerv és a pénzügyminiszter, illetve a Pénzügyminisztérium fejezet tekintetében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter részére."
3. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
Bajnai Gordon s. k.,
miniszterelnök