2010. évi XVIII. törvény

a gondnokoltak nyilvántartásáról[1][2]

A törvény hatálya

1. § (1)[3] E törvény hatálya kiterjed a gondnokoltak adatainak a nyilvántartására (a továbbiakban: nyilvántartás).

(2)[4] Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartás hatósági nyilvántartás.

A gondnokoltak nyilvántartása[5]

2. § (1)[6] A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésének célja a gondnokság alá helyezés tényének igazolása a gondnokság alá helyezett személy jogai gyakorlásának elősegítése, illetve harmadik személyek jogainak védelme érdekében.

(2) A nyilvántartás a következő adatokat és a változás időpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza:[7]

a) a gondnokolt természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

b)[8] a gondnokság alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését és ügyszámát,

c)[9] a gondnokság alá helyezés, annak módosítása, felülvizsgálata, megszüntetése tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napját,

d)[10] ha a bíróság a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét egy ügycsoportra vagy egyes ügycsoportokra korlátozta, az ügycsoportok meghatározását,

e)[11] a gondnokság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó jellegét,

f)[12] a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának időpontját, ha a bíróság a felülvizsgálatról rendelkezett.

g)[13] a választójogból való kizárás tényét, ha a bíróság a gondnokság alá helyezett személyt a választójogból kizárta.

h)[14]

i)[15]

j)[16]

k)[17]

(3) A nyilvántartásban fel kell tüntetni

a) a gondnokolt halálának tényét és időpontját,

b)[18]

c)[19]

d)[20]

(4)[21] A (2) bekezdés b)-f) pontja szerinti adatokat a nyilvántartás közhitelesen tartalmazza.

3. §[22] A gondnokolt adatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke (a továbbiakban: OBH elnöke) a gondnokság fennállása alatt, illetve a gondnokság megszűnését követő öt évig kezeli.

4. § (1)[23] Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni a bíróság polgári peres, nemperes vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából.

(2) A nyilvántartásban szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni:[24]

a)[25] az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtási cselekmények ellátása során a 2. § (2) bekezdés a), b), c), d), e) pontjában szereplő adatokat,

b)[26] a közjegyző polgári nemperes eljárás lefolytatása céljából a 2. § (2) bekezdés a), b), c), d), e) pontjában szereplő adatokat,

c)[27] a rendőrség a fogvatartott gondnokának értesítése, a fegyverengedély-ügyi és a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység végzésével összefüggő hatósági engedélyezési feladatok ellátása céljából a 2. § (2) bekezdés a), b), c), d), e), f) pontjában szereplő adatokat,

d)[28] az ügyészség a gondnokság alá helyezés, annak megszüntetése, fenntartása vagy módosítása, a választójogból való kizárás vagy a választójogból való kizárás megszüntetése iránti per megindításával kapcsolatos feladatai ellátása során a 2. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott adatokat,

e)[29] a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását vezető szerv a 2. § (2) bekezdés a), c) és g) pontjában szereplő adatokat,

f)[30] a gyámhatóság

fa) a gondnokok felügyeletével kapcsolatos feladata ellátása során a 2. § (2) bekezdés a)-e) és g) pontjában szereplő adatokat,

fb) a gondnokság alá helyezési per megindítása, a gondnokság felülvizsgálata, a választójogból való kizárás vagy a választójogból való kizárás megszüntetése iránti per megindítása miatt a 2. § (2) bekezdés a)-g) pontjában szereplő adatokat.

(3) A közvetlen hozzáférésre jogosult szerv nevében csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv - a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul - értesíti a Hivatalt.

(5)[31]

5. §[32]

6. §[33]

7. §[34]

8. §[35]

9. §[36]

10. §[37]

11. §[38]

A nyilvántartás kezelésének szabályai[39]

12. § (1)[40] Az OBH elnöke által bejegyzett változások, valamint a közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatás és a kérelemre történő adattovábbítás tekintetében az OBH elnöke az adatkezelő. Az OBH elnöke adategyeztetés céljából az érintett személyre vonatkozó természetes személyazonosító és lakcím adatokat, illetve a halál tényére és időpontjára vonatkozó adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból.

(2)[41] A nyilvántartásba az adatokat a járásbíróság jegyzi be. A bejegyzés alapja a gondnokság alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről szóló jogerős bírósági határozat.

(3)[42] A nyilvántartást elektronikusan kell működtetni.

13. § (1)[43] A nyilvántartásba vett adatok megváltozása esetén a nyilvántartásba vételre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2)[44] Ha a bíróság a perújítási vagy felülvizsgálati eljárásban a gondnokság alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről rendelkező jogerős bírósági határozatot, vagy annak egy részét hatályon kívül helyezi, az ezzel érintett adatokat a nyilvántartásból törölni kell.

(3)[45]

A nyilvántartásból történő adattovábbítás szabályai[46]

14. § (1)[47] Kérelemre az adatfelhasználás jogszerű céljának és jogalapjának igazolása esetén lehet adatokat átadni. A nyilvántartásból a Hivataltól személyesen, írásban vagy elektronikus úton lehet adatot kérni.

(2)[48] A kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét), a felvilágosítás-kérést megalapozó jogi érdek ismertetését, valamint annak a személynek a természetes személyazonosító adatait, akiről a nyilvántartásban foglalt adatokat kérik. A jogi érdek igazolása során meg kell jelölni azt a jogügyletet, illetve egyéb okot, amely az adatfelhasználás jogszerű célját és jogalapját megalapozza. Ha a jogi érdek okirattal igazolható, azt a kérelemhez mellékelni kell.

(3) Ha a kérelmező az adat megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult, e törvényi rendelkezés pontos megjelölése szükséges.

(4)[49]

15. § (1)[50] A nyilvántartásból való adattovábbítás térítésmentes.

(2)[51] A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.

16. § (1)[52] Az OBH elnöke a kérelmet nyolc napon belül bírálja el.

(2)[53] A nyilvántartásból való adatszolgáltatás során csak az adatkérés céljának megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges adat bocsátható a felvilágosítást kérő rendelkezésére.

(3)[54] Az OBH elnöke a kérelmet elutasítja, ha a kérelem hiányait a felhívás ellenére sem pótolják, vagy a kérelmező a felvilágosításhoz fűződő jogi érdekét hitelt érdemlően nem igazolja, vagy a hivatkozott jogi érdek nem támasztja alá az adatfelhasználás céljának jogszerűségét.

(4)[55]

(5)[56] Az OBH elnöke döntése ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs.

Adatkezelési nyilvántartás

17. § (1) A nyilvántartásba történő adatbevitelről, illetőleg adattovábbításról az adatkezelő nyilvántartást vezet.[57]

a)[58] a nyilvántartásba történő bejegyzésről a bejegyzés oka, a bejegyzés időpontja, és a bejegyzést végző feltüntetésével,

b)[59] a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat azok keletkezésétől számított öt évig kell megőrizni.

(3)[60] Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok csak az érintettnek a kérelme alapján történő tájékoztatása, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által végzett adatvédelmi ellenőrzés céljából használhatók fel.

18. §[61]

Átmeneti rendelkezések

19. § (1)[62] Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy esetén e törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 2. § (2) bekezdés g) pontja szerinti adatként a nyilvántartásba hivatalból be kell jegyezni, hogy a gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezések rész 24. pontja alapján a választójogból ki van zárva.

(2)[63]

(3)[64]

(4)[65] 2010. május 1. és 2011. január 1. között a 14-17. § szerint, kérelemre lehet adatokat átadni.

Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. május 1-jén lép hatályba.

(2)[66] A 4. § 2011. január 1-jén lép hatályba.

(3)[67]

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Katona Béla s. k.,

az Országgyűlés elnöke