258/2010. (XI. 12.) Korm. rendelet

a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságról

A Kormány a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 41. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság szervezete, tagjai, feladatai és működése

1. §[1] A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a Kormány döntési joggal rendelkező, szakmai véleményező és javaslattevő testülete.

2. § (1)[2] A Bizottság 11 tagból áll. A tagokat elsősorban a tudomány, a művészeti élet, a kulturális örökségvédelmi, illetőleg a temetkezési szakmai szervezetek, valamint az érintett társadalmi szervezetek képviselőiből - a Nemzeti Örökség Intézete (a továbbiakban: Intézet) elnökének javaslatára - a miniszterelnök általános helyettese (a továbbiakban: miniszterelnök-helyettes) bízza meg.

(2) A Bizottság tagjainak megbízatása visszavonásig érvényes. A tisztség megszűnik a miniszterelnök-helyetteshez intézett írásbeli lemondással, illetve a bizottsági tag halálával.

(3)[3] A Bizottság tagjai közül elnököt és két elnökhelyettest választ. A Bizottság működési szabályzatát maga állapítja meg.

(4) A Bizottság működési feltételeit a Miniszterelnökség biztosítja, külön soron elkülönített költségvetéssel.

(5) A Bizottság tagjait díjazás illeti meg.

(6)[4] A Bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat az Intézet látja el. Az Intézet elnöke a Bizottság üléseinek állandó meghívottja.

3. § (1) A Bizottság dönt:

a) temető, hősi temető, hősi temetési hely, temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési hely nemzeti sírkert (a továbbiakban: nemzeti sírkert) részeként történő meghatározásáról és nyilvántartásba vételéről,

b)[5]

c)[6] egyes helyszínek nemzeti és történelmi emlékhellyé nyilvánítására irányuló kezdeményezésekről.

(2)[7]

(3) A Bizottság a társadalmat mélyen megrázó esemény esetén - a miniszterelnök-helyettes útján - javaslatot tesz a Kormánynak a nemzeti gyász kifejezésének módjára, formájára.

(3a)[8] A Bizottság felett az e rendelet szerinti felügyeleti jogokat a miniszterelnök-helyettes gyakorolja.

(4)[9]

(5)[10]

(6)[11]

(7)[12]

(8)[13]

(9)[14] Azonnali döntést igénylő ügyekben a Bizottság elnöke - az Intézet elnöke véleményének kikérése után - egyszemélyben dönt, amelyről a Bizottságot a soron következő ülésén tájékoztatja.

(10)[15] A Bizottságot a nemzeti emlékezet és kegyelet témakörét érintő kérdésekben az Intézet felé véleményezési és javaslattételi jogkör illeti meg.

4. §[16] A Bizottság döntését határozati formában hozza meg.

4/A. §[17]

A titkárság

5. §[18]

6. §[19]

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Nemzeti Kegyeleti Bizottság szervezetéről és feladatairól szóló 146/1999. (X. 1.) Korm. rendelet.

A miniszterelnök helyett:

Dr. Navracsics Tibor s. k.,

közigazgatási és igazságügyi miniszter