2010. évi LVII. törvény

a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról[1]

1. §[2]

2. §[3]

3. §[4]

4. §[5]

5. §[6]

6. §[7]

7. §[8]

8. §[9]

9. §[10]

10. §[11]

11. §[12]

12. §[13]

13. §[14]

14. §[15]

15. § (1) Az állami adóhatóság 2010. július 31-ig elektronikus úton adatot szolgáltat az illetékes önkormányzati adóhatóságnak:

a) 2010. január 1-jétől az állami adóhatósághoz bejelentkezett állandó, illetve ideiglenes iparűzési adóalanyok nevéről (elnevezéséről), székhelyéről, adószámáról;

b) az előző pontban megjelölt adózók vonatkozásában az iparűzési adóalanyiság vagy az adózó megszűnéséről (a jogutód elnevezésének, adószámának feltüntetésével), arról, ha az adózó végelszámolását, felszámolását elrendelték, illetve az adózóval szemben csődeljárást rendeltek el; az egyéni vállalkozó tevékenysége szünetelésének kezdő időpontjáról, ha a tevékenység az adatszolgáltatás időpontjában szünetel;

c) az önkormányzati adóhatóságnál 2010. január 1-jét megelőzően nyilvántartott és az állami adóhatósághoz teljesített adatszolgáltatásban közölt azon állandó iparűzési adóalanyok nevéről (elnevezéséről), székhelyéről, adószámáról, amelyek iparűzési adóalanyisága vagy az adózó időközben megszűnt (a jogutód elnevezésének, adószámának feltüntetésével); továbbá arról, ha az adózó végelszámolását, felszámolását elrendelték vagy az adózóval szemben csődeljárást rendeltek el; az egyéni vállalkozó tevékenysége szünetelésének kezdő időpontjáról, ha a tevékenység az adatszolgáltatás időpontjában szünetel;

d) az adózó által bejelentett várható adó (adóelőleg) összegéről;

e) az adózó a helyi adókról szóló törvény 39/A. §-ának (5) bekezdése, illetve 39/B. §-ának (2) bekezdése szerinti - a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározásáról tett - nyilatkozatáról.

(2) A helyi iparűzési adót érintően az állami adóhatóságnál folyamatban lévő eljárásnak azon eljárások minősülnek, amelyek e törvény hatálybalépésének napjáig nem fejeződtek be. A folyamatban lévő eljárási szakaszt az állami adóhatóság fejezi be. Az állami adóhatóság a folyamatban lévő eljárások adatait, az eljárások befejezésétől számított 30 napon belül elektronikus úton átadja az önkormányzati adóhatóságnak.

(3) A folyamatban lévő ellenőrzési eljárásokról az állami adóhatóság - az adózó és a vizsgált bevallási időszakok megjelölésével - tájékoztatja az önkormányzati adóhatóságot. Az állami adóhatóság az ellenőrzés befejezése után az adóügyet átadja az önkormányzati adóhatóságnak, amely az ellenőrzéshez kapcsolódó hatósági és az azt követő eljárást lefolytatja. Ebben az esetben a hatósági eljárás kezdő időpontja az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv önkormányzati adóhatósághoz érkezésének napja. Ha a jegyzőkönyvben feltüntetett megállapítások a helyi iparűzési adó ellenőrzésével összefüggő megállapításokon túl más megállapításokat is tartalmaznak, a helyi iparűzési adó ellenőrzésével összefüggő megállapításokról külön jegyzőkönyvet kell készíteni és az önkormányzati adóhatóságnak megküldeni. E törvény hatálybalépése után elrendelt új eljárás lefolytatása az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozik. Amennyiben az állami adóhatóság az adóügyet határozathozatallal lezárta, az adóüggyel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat az állami adóhatóság folytatja le.

(4) E törvény hatálybalépésének napjáig az állami adóhatósághoz teljesített bejelentések, bevallások - ideértve az önellenőrzéseket is - feldolgozását az állami adóhatóság végzi. A bejelentés, bevallás feldolgozását követően az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóságnak elektronikus úton átadja az adatokat.

(5) Az állami adóhatósághoz e törvény hatálybalépését követően benyújtott helyi iparűzési adó bevallásokat - ideértve az önellenőrzéseket -, bejelentéseket az állami adóhatóság elutasítja, amelyről az adózót haladéktalanul értesíti. Az elutasított bevallásokat, önellenőrzéseket, bejelentéseket az állami adóhatóság haladéktalanul továbbítja az önkormányzati adóhatóságnak. Az állami adóhatóság a hozzá 2010. június 29-éig bevallott és megfizetett helyi iparűzési adót ezen időponttól számított 15 napon belül felosztja és a bevételre jogosult önkormányzatoknak átutalja. Ezen kiutalási határidőbe nem számít bele az e törvény hatálybalépésének időpontjáig benyújtott bevallások, önellenőrzések kijavításához szükséges időtartam.

(6) A határozathozatallal le nem zárult fizetési könnyítési eljárásokat az állami adóhatóság haladéktalanul átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak.

(7) Az állami adóhatóság haladéktalanul átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat. E törvény hatálybalépését megelőzően vagy azt követően az esedékességig meg nem fizetett tartozások vonatkozásában a meg nem indított végrehajtást az önkormányzati adóhatóság folytatja le. Amennyiben az állami adóhatóság által megindított végrehajtás során ingóra, vagy ingatlanra végrehajtás indult, a végrehajtást az önkormányzati adóhatóság döntésétől függően az állami adóhatóság befejezi, amelyet követően az állami adóhatóság elszámol az önkormányzati adóhatósággal.

(8) A helyi iparűzési adónemben fennálló túlfizetéseket az állami adóhatóság az adózónak 2010. június 29-étől számított 15 napon belül kiutalja. Ezen kiutalási határidőbe nem számít bele az e törvény hatálybalépésének időpontjáig benyújtott bevallások, önellenőrzések kijavításához szükséges időtartam. A túlfizetés összege az állami adóhatóságnál más adónemben fennálló tartozásra hivatalból nem számolható el.

(9) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók az e törvény hatálybalépésének napján hatályos szabályok szerint teljesítik helyi iparűzési adóval kapcsolatos adókötelezettségeiket, ha az üzleti év 2010. január 1-jét követően kezdődött.

(10) Az állami adóhatóság 2010. július 31-ig - adózónkénti kimutatással - elektronikus úton átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak az e törvény hatálybalépésének napján nyilvántartott helyi iparűzési adó kötelezettséggel összefüggő adatokat, ideértve az esedékesség megjelölését, és az adózó által teljesített vagy végrehajtás útján beszedett az önkormányzatra felosztott befizetések adatait.

(11) Azon folyamatban lévő csődeljárási, felszámolási, végelszámolási, vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásokban, amelyekben az állami adóhatóság a helyi iparűzési adót érintően hitelezőként jár el, e törvény hatálybalépését követően a települési (a fővárosban a fővárosi) önkormányzatot megillető helyi iparűzési adó követelések tekintetében hitelezőként az illetékes önkormányzati adóhatóság jár el.

(12)[16]

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Schmitt Pál s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2010. évi LVII. törvényhez

"6. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók adómegállapítási, adóbevallási és befizetési kötelezettségei

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó törvényben vagy más jogszabályban előírt adókötelezettségeit a következő eltérésekkel teljesíti:

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak a társasági adó, az osztalékadó, a vállalkozók helyi kommunális adója és az iparűzési adó tekintetében az adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

1. Az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási kötelezettségek

Az adózó az adóbevallási kötelezettségét a társasági adóról, és az osztalékadóról az adóév utolsó napját követő 150. napig teljesíti.

2. Az állami adóhatósághoz teljesítendő adófizetési kötelezettségek

a) Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

b) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti előleg-kiegészítésre kötelezett adózó a várható éves fizetendő adó és az adóévre már bevallott adóelőlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig nyújtja be bevallását és ezzel egyidejűleg tesz eleget fizetési kötelezettségének. Az előleg-kiegészítésre kötelezett adózó az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét az előleg-kiegészítéssel egyidejűleg teljesíti.

c) A belföldi illetőségű osztalékban részesülő adózó a kifizető által tőle levont osztalékadót az adóév utolsó napját követő 150. naptól igényelheti vissza.

3. Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő bevallási kötelezettségek:

a) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be.

b) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleg-kiegészítésről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie.

4. Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő befizetési kötelezettségek

a) A vállalkozó a helyi iparűzési és kommunális adó előlegét két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg.

b) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi iparűzési és kommunális adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie.

c) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza

5. Az e törvény 1. számú mellékletének B) 1. pontja alkalmazásában a tárgyévi bevallás gyakoriságát meghatározó értékhatárok számításakor a megelőző második naptári év adatait kell figyelembe venni.

6. Ha az e melléklet hatálya alá tartozó adókra vonatkozó kötelezettséget jogszabály havonként, negyedévenként, félévenként rendeli teljesíteni, az első hónap kezdő napjaként a választott üzleti év kezdő napját kell számításba venni. Az első adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma határozza meg valamennyi további adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszámát. Amennyiben valamely adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma magasabb, mint a követő naptári hónap napjainak száma, a követő adóévi hónap kezdő napjaként a követő naptári hónap utolsó napját kell tekinteni. Adóévi negyedévként, félévként három, illetve hat adóévi hónapot kell figyelembe venni."