11/2011. (XII. 16.) NMHH rendelet

a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a)[1] a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjéről szóló NMHH rendeletben meghatározott szervre, szervezetre (a továbbiakban: felhasználó),

b) azon természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre (a továbbiakban együtt: vállalkozó), aki nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó

ba) rádióberendezés bejelentését, belföldi forgalomba hozatalát végzi,

bb) rádióállomás, rádiótávközlő hálózat, rádiótávközlő rendszer (a továbbiakban együtt: rádiórendszer) tervezése, telepítése, üzemben tartása, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodást érintő, a rendelet hatálya alá tartozó ügy vonatkozásában a felhasználóval kapcsolatban áll;

bc)[2] rádióberendezés, rádiórendszer fejlesztése, gyártása, egyedileg történő előállítása során annak kipróbálását kisugárzással végzi;

c)[3] a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) Hivatalára (a továbbiakban: Hivatal).

d)[4]

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e rendelet előírásait kell alkalmazni a két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodás alapján Magyarországon tevékenykedő külföldi fegyveres szerv frekvenciahasználatával kapcsolatban.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1.[5] egyszerűsített rádióengedély: a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló NMHH rendeletben meghatározott frekvenciák használati jogának - kizárólag elektronikus úton tett bejelentés alapján történő, egyedi engedélynek minősülő - hatósági nyilvántartásba vétele;

2.[6] EMC vizsgálat: az egyes rádiószolgálatok és rádióberendezéseik, valamint rádiórendszerek és más elektronikus hírközlő hálózatok elektromágneses összeférhetőségének, egymásra gyakorolt hatásának vizsgálata a kölcsönös zavarmentes működés feltételeinek megállapítása céljából;

2a.[7] felhasználói igazolás: a vállalkozó részére kiállított okirat, amelyben a felhasználó igazolja, hogy az adott rádióberendezés, rádiórendszer fejlesztését, gyártását, egyedileg történő előállítását szervezete részére indokoltnak tartja. Az igazolás kiadásával a felhasználónak nem keletkezik a beszerzésre kötelezettsége;

3.[8] felhasználót azonosító adat: a felhasználó megnevezése, székhelye, levelezési címe, képviselőjének neve, telefonszáma, elektronikus levelezési címe;

4.[9]

5. keret-rádióengedély: olyan rádióengedély, amely lehetővé teszi a rádiórendszerek üzemben tartását azoknál a rádiószolgálati alkalmazásoknál, amelyeknél a felhasználás frekvenciajegyzék szerinti, vagy a frekvenciakijelölés felhasználói gazdálkodásra jogosít;

6. különleges eseti frekvenciajegyzék: rádiórendszerek által kizárólag a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet vagy váratlan támadás esetén alkalmazható és erre a célra kijelölt frekvenciákat tartalmazó jegyzék;

6a.[10] légiközlekedés: a légiközlekedésről szóló törvény által meghatározott fogalom;

6b.[11] légiközlekedési célú fedélzeti rádióberendezés: légijárművön való alkalmazásra gyártott, a légiforgalom és a légi rádiónavigáció, valamint a vészjelzés, kutatás és mentés céljára felosztott frekvenciát használó rádióberendezés;

7.[12] NATO eljárás: a NATO illetékes szerve által elfogadott, a szövetséges és a békepartnerségi országok érvényes frekvencia igénylési és biztosítási rendszere;

8. rádiómérés: mindazon mérések összessége, melyeket az ellenőrzés, a zavarelhárítás, a rádiófelderítés, a rádiómegfigyelés és egyéb mérőszolgálati tevékenységek ellátása érdekében hajtanak végre;

9.[13]

10. üzemeltetés: rádiórendszer, rádióberendezés rendeltetés szerinti működtetése;

11. üzemeltető: rádiórendszer, rádióberendezés, nagyfrekvenciás villamos berendezés, nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezés, valamint egyéb villamos vagy elektronikus berendezések és a hozzájuk kapcsolódó elektronikus eszközök feletti rendelkezési jogot és a rádiófrekvencia használati jogát gyakorló, azok üzemeltetését, üzemben tartását végző természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet;

11a.[14] víziközlekedés: a víziközlekedésről szóló törvény által meghatározott fogalom;

11b.[15] víziközlekedési célú fedélzeti rádióberendezés: úszólétesítményen való alkalmazásra gyártott a víziközlekedés forgalma és a rádiónavigáció, valamint a vészjelzés, kutatás és mentés céljára felosztott frekvenciát használó rádióberendezés;

12. zavar: adás, sugárzás vagy indukció, illetve ezek valamely kombinációja következtében fellépő nem kívánt elektromágneses energiának valamely rádiórendszerben a vételre gyakorolt káros hatása, amely az átvitel, illetve a vétel minőségének olyan romlásában, az információ olyan torzulásában vagy veszteségében jelentkezik, ami elkerülhető lett volna ezen nem kívánt energia megjelenése nélkül;

13. zavarelhárítás: zavar megszüntetése a zavar kivizsgálásával, ha szükséges zavarvizsgálat végrehajtásával, valamint a zavarelhárító intézkedések alkalmazásával;

14. zavar kivizsgálása: a zavarbejelentés elemzése, a körülmények értékelése, döntés a további tevékenységekről;

15. zavarvizsgálat: a zavarelhárítás érdekében végzett rádiómérések, vizsgálatok, adatgyűjtések és elemzések összessége.

(2)[16] Az e rendeletben alkalmazott egyéb frekvenciagazdálkodási fogalmakra az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) és a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló NMHH rendelet (a továbbiakban: NFFF) fogalom-meghatározásai az irányadók.

3. Rádiófrekvenciák használatának közös szabályai

3. § (1)[17] A nem polgári és a polgári frekvenciagazdálkodási szempontok összehangolására irányuló tevékenység műszaki vizsgálatnak minősül.

(2)[18] Egyedi engedély iránti kérelmet a felhasználó vagy a 17. § (3) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozó nyújthat be.

(2a)[19] Egyedi engedély iránti kérelem ügyében a kérelmező képviselőjének meghatalmazása az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza a felhasználó megnevezését, valamint a képviselő által elvégzendő - a rádiórendszer kiépítésével és az egyedi engedélyek megszerzésével összefüggő - feladatokat.

(2b)[20] Az egyedi engedély jogosítottja (a továbbiakban: engedélyes) - a frekvenciakijelölés és a kísérleti rádióengedély kivételével - kizárólag a felhasználó lehet.

(3)[21] NATO eljárás keretében engedélyezett frekvenciahasználat esetén e rendelet szerinti egyedi engedélyt a Hivatal nem ad ki.

(4)[22] Nem szükséges egyedi engedély az NFFF által egyedi engedélyezési kötelezettség alól mentesített rádiórendszer telepítéséhez, üzemben tartásához, azzal a feltétellel, hogy az alkalmazott rádióberendezés teljesíti a forgalomba hozatalra vonatkozó, jogszabályban meghatározott követelményeket.

(5)[23] A Hivatal az egyedi engedélyt hatósági eljárásban hivatalból visszavonja vagy módosítja,

a) ha azt jogszabály írja elő,

b) ha jogszabállyal kihirdetett nemzetközi kötelezettségvállalás módosulása ezt szükségessé teszi,

c) ha a frekvenciahasználati jog megszűnt,

d) ha a Hivatal az egyedi engedélyt a (7) bekezdés alapján adta ki, és a nemzetközi koordináció során a rádióállomás frekvenciahasználatát az érintett igazgatás - külön megállapodás vagy a Nemzetközi Rádiószabályzat szerint - elutasítja,

e) bírósági döntés alapján,

f)[24] az építésügyi hatóság véglegessé vált döntése alapján, ha építésiengedély-köteles antennatartót vagy antennát használatba vételi engedély nélkül használnak,

g)[25] a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal közegészségügyi követelmények megsértéséről szóló, véglegessé vált döntése alapján,

h) ha a kérelem vagy az eljárás során a kérelmező által benyújtott adatok, iratok, nyilatkozatok a valóságnak nem megfelelő vagy megtévesztő adatokat tartalmaztak, vagy

i)[26] ha a légiközlekedési hatóság vagy a katonai légügyi hatóság a légi jármű légialkalmasságának megszűnését, vagy a hajózási hatóság az úszólétesítmény hajózásra alkalmasságának megszűnését véglegessé vált döntésében megállapította.

(6)[27] Jogutódlás esetén az engedélyes bejelenti a jogutódlás alapját és az azonosításához szükséges adatokat. A bejelentett jogutód a Hivatal döntése alapján az engedélyes helyébe lép.

(7)[28] A nemzetközi koordináció befejezése előtt, kérelemre, a Hivatal egyedi engedélyt feltételesen adhat ki. A feltételes egyedi engedély nemzetközi koordináció eredményén alapuló módosításáért vagy visszavonásáért a Hivatalt felelősség nem terheli.

4. A frekvenciakijelölési eljárás szabályai

4. §[29] A rádiófrekvenciák használati jogának megszerzéséhez nem szükséges frekvenciakijelölés azon rádiórendszer esetében,

a) amelyhez a frekvenciát hatósági frekvenciajegyzék tartalmazza,

b) amelyhez a Hivatal katonai frekvenciajegyzéket adott ki,

c) amelyhez a Hivatal különleges eseti frekvenciajegyzéket adott ki,

d) amelynek telepítése kísérleti célból történik,

e) amelynek üzemben tartása egyszerűsített rádióengedély alapján történik,

f) amelyet légi vagy vízi közlekedési célú fedélzeti rádióberendezésekkel hoztak létre,

g) amelyet harminc napnál rövidebb ideig terveznek üzemben tartani, vagy

h) amely az NFFF szerint legfeljebb 2 W effektív kisugárzott teljesítménnyel üzemeltethető rádióállomásokból áll.

5. § (1)[30] A 4. §-ban foglaltak kivételével a rádióberendezés, rádiórendszer telepítéséhez frekvenciakijelölés szükséges. A frekvenciakijelölési eljárást a Hivatal kérelemre folytatja le. Az eljárást megelőzően a Hivatal - a felhasználó kérelmére - a 33. § (1) bekezdése szerinti tervezési adatszolgáltatást nyújt.

(2) A kérelem tartalmazza:

a) a frekvenciahasználat célját, műszaki szempontok szerinti - a frekvenciákkal történő hatékony és tervszerű gazdálkodás jogszabályokban meghatározott követelményeit is figyelembe vevő - indokolását;

b) a használni kívánt frekvenciát, csatornát, frekvenciasávot, kiemelve az előnyben részesített igényeket;

c) a megvalósítás tervezett ütemezését éves vagy féléves bontásban;

d) a modulációs módot, adásmódot;

e) a műszaki tervet, melynek általános tartalma

ea) a rádiórendszer rendeltetésének leírása,

eb) az ellátandó rádiótávközlési igény kielégítésének lehetséges változatai, és azoknak - a frekvenciákkal történő tervszerű gazdálkodás követelményeit is figyelembe vevő - számításokkal alátámasztott indokolása,

ec) a rádiórendszer rendszertechnikai felépítésének leírása, forgalmi és kapacitásadatokkal, a működési terület megjelölését térképvázlaton, az azonosítást biztosító méretarányban,

ed) igényelt frekvencia,

ee) a rádióállomás telepítési, sugárzási jellemzői, mozgó vagy hordozható állomás esetén az üzemben tartás körzete is,

ef)[31] beilleszkedésvizsgálat, illetve zavartatásanalízis eredménye és értékei,

eg) nemzetközi és hazai koordinációk lefolytatásához szükséges adatok,

eh) a rádióberendezések, antennák műszaki adatai, mennyisége,

ei) a rádiórendszer tervezéséhez kapott adatszolgáltatás iktatási száma, dátuma,

ej) a tervezésnél figyelembe vett hazai és nemzetközi előírások, ajánlások jegyzéke,

ek) a tervezői jogosultságot igazoló okirat azonosítási száma,

el) a terv lezárásának dátuma a tervező eredeti aláírásával,

em) minősített tervdokumentáció esetén a minősítő által kijelölt, a nemzetközi koordinációs eljáráshoz szükséges és egyéb nem minősített adatok,

en) a közegészségügyi jogszabályokba foglalt követelmények betartására vonatkozó vizsgálatok, számítások eredményei és értékei;

f) amennyiben nem készül műszaki terv, a frekvenciasáv, a csatorna- vagy a frekvenciahasználat egyéb jellemzőinek kiválasztását indokoló, valamennyi tényt és körülményt.

g)[32] a rádióberendezés megfelelőségét igazoló okirat másolatát.

(3)[33] A Hivatal a felhasználót - kérelemre - felhasználói gazdálkodásra feljogosítja, ha az alkalmazás körülményei ezt lehetővé teszik.

(4) A műszaki tervbe foglalt adatokat a kérelemben nem kell külön szerepeltetni.

6. § (1)[34] A frekvenciakijelöléshez nem kell műszaki tervet benyújtani

a) a kizárólag harmadlagos jelleggel működtetett rádióalkalmazást megvalósító,

b) a legfeljebb három hónap időtartamú üzemben tartásra tervezett vagy

c) egyéb, az NFFF-ben meghatározott

rádiórendszer esetében.

(2)[35] Felhasználói gazdálkodás kérelmezése esetén műszaki tervet csak akkor kell benyújtani, ha ezt az NFFF az alkalmazott frekvenciasávra vonatkozóan előírja.

7. §[36] A frekvenciakijelölés érvényességi ideje legfeljebb három év, melyet jogszabályi feltételek fennállása esetén az engedélyes - a frekvenciakijelölés érvényességi idejének lejárta előtt legalább két hónappal korábban benyújtott - írásbeli kérelmére a Hivatal egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbít.

8. § A frekvenciakijelölés tartalmazza

a) a kijelölés célját,

b) a kijelölt frekvenciát, csatornát, frekvenciasávot,

c) a frekvenciahasználat műszaki feltételeit,

d) a rádióberendezések mennyiségére vonatkozó adatokat,

e) a telepítési, sugárzási jellemzőket, feltételeket és korlátokat, mozgó vagy hordozható rádióállomás esetén az üzemben tartás körzetét is,

f) felhasználói gazdálkodás esetén az arra való feljogosítást,

g)[37] tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a Hivatal a frekvenciakijelölést visszavonja a jogszabályban meghatározott esetekben,

h)[38]

i) a frekvenciakijelölésben meghatározott előírások és feltételek megtartása ellenőrzésének rendjét,

j) a frekvenciakijelölés érvényességi idejét,

k) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a telepítésről mérési jegyzőkönyv felvétele szükséges.

9. § A frekvenciakijelölés elutasításának Eht.-ben előírt esetein túl nem jelölhető ki frekvencia abban az esetben sem, ha

a) nemzetközi kötelezettség kizárja a rádióberendezés használatát, a rádiórendszer létesítését,

b) a frekvencia nemzetközi koordinációja eredménytelen.

5. A rádióengedélyezési eljárás szabályai

10. § (1)[39] Rádiórendszert üzemben tartani rádióengedély alapján lehet. Rádióengedély akkor adható, ha az alkalmazott rádióberendezés teljesíti a forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelményeket.

(2) A rádióengedély iránti kérelem tartalmazza

a)[40] a használni kívánt frekvenciát, csatornát vagy frekvenciasávot, a telephely vagy körzet megnevezését,

b) az üzemben tartás célját,

c) a rádióberendezések típusát és mennyiségét,

d)[41] a rádióberendezésre vonatkozó megfelelőséget igazoló okirat másolatát, amennyiben nem volt frekvenciakijelölés,

e)[42] a kérelmező vagy a kivitelező nyilatkozatát

ea) a jogszabályoknak, valamint a frekvenciakijelölésnek megfelelő telepítésről,

eb) a jogszabályokban foglalt közegészségügyi előírásoknak és határértékeknek a telepítéskor történő betartásáról,

f) az 1998. április 5. után épített elektronikus hírközlési építmény hatósági engedélyének, vagy a létesítés bejelentése elfogadásának eredeti iktatási számát, keltét, az engedélyező vagy bejelentést fogadó hatóság megjelölésével, a korábban létesült építmény igénybevétele esetén a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy az építés a fenti időpont előtt történt. A nem saját tulajdonú hírközlési építmény igénybe vétele esetén a tulajdonos nyilatkozatát az engedményezésről,

g) az engedélyköteles rejtjelző eszköz használata esetén a rejtjelbiztonsági hatóság engedélyének iktatási számát, keltét,

h) a mérési jegyzőkönyvet, ha ezt a frekvenciakijelölésben előírták.

i)[43] légi mozgószolgálat mozgóállomásai esetében a kijelölt hívójelet és

j)[44] belvízi mozgószolgálat mozgóállomásai esetében a nemzetközi bejelentéshez szükséges adatokat, valamint a hívójelet kijelölő határozat másolatát.

(3)[45]

(4)[46]

(5) A rádióengedély iránti kérelemben a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatokat a kérelmező a frekvenciakijelölés vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozással vagy azok megismétlésével adja meg.

(6)[47] A harminc napnál rövidebb időre szóló rádióengedély iránti kérelem a tervezett üzemben tartás időhatárait, az 5. § (2) bekezdés d) és f) pontjában, - esetlegesen szűkített adattartalommal - az e) pont ee) alpontjában, továbbá a 10. § (2) bekezdés a)-c) pontjában megállapított adatokat tartalmazza.

(7)[48] A felhasználó saját gyakorlatával, gyakorlásával, diplomáciai vonatkozású feladatával, rendezvényével, kiállítással, bemutatóval kapcsolatos - harminc napnál rövidebb időre szóló - rádióengedély iránti kérelem a 10. § (2) bekezdés a)-c) pontjában, továbbá - esetlegesen szűkített adattartalommal - az 5. § (2) bekezdés az e) pont ee) alpontjában megállapított adatokat tartalmazza.

(8)[49] A rádióengedélyezési eljárásban a 2002. április 5. előtt forgalomba hozott rádióberendezésnél a (2) bekezdés d) pontjában megállapított adatokat a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási hatóság által kiadott rádióengedély helyettesíti.

11. §[50]

12. §[51] A rádióengedély érvényességi ideje legfeljebb tíz év, melyet jogszabályi feltételek fennállása esetén az engedélyes - a rádióengedély érvényességi idejének lejárta előtt legalább két hónappal korábban benyújtott - írásbeli kérelmére a Hivatal meghosszabbít.

13. § (1) A kérelmező a frekvenciakijelöléstől esetlegesen eltérő adatok esetén a rádióengedély kérelemben, a 10. § (2) bekezdésében megállapítottakon túl, az eltérő adatokat is benyújtja.

(2) A frekvenciakijelöléstől eltérő igényt tartalmazó rádióengedély iránti kérelem alapján csak akkor adható rádióengedély, ha a rádiórendszer műszaki, telepítési, sugárzási jellemzőiben történt módosítás más rádiórendszer zavarmentes működését és a frekvenciákkal történő tervszerű gazdálkodást nem befolyásolja, valamint nem igényel nemzetközi, vagy hazai koordinációt.

(3)[52] Ha a frekvenciakijelöléstől eltérő adatok hatásvizsgálatot igényelnek, a Hivatal módosított műszaki terv készítését és vizsgálat, mérés elvégzését írhatja elő a kérelmező számára.

14. § (1) A rádióengedély tartalmazza

a) az üzemben tartás célját,

b) a felhasználható frekvenciát, csatornát, frekvenciasávot,

c) a telepítési, sugárzási jellemzőket, feltételeket és korlátokat, mozgó vagy hordozható rádióállomás esetén az üzemben tartás körzetét is,

d) az üzemben tartás műszaki és forgalmi feltételeit,

e) a rádióberendezések típusára és mennyiségére vonatkozó adatokat,

f) a rádiórendszer alapvető üzemeltetési és műszaki jellemzőit,

g) az engedélyköteles rejtjelző eszköz használatának tényét,

h) a rádióberendezés megfelelőségét igazoló okirat azonosítási számát,

i) adatszolgáltatás előírását a rádiórendszer adatairól, amennyiben nem kellett műszaki tervet benyújtani vagy azt szűkített adattartalommal nyújtották be,

j) a rádióengedély érvényességi idejét,

k) az érintett engedélyesek egybehangzó nyilatkozata alapján az együttes frekvenciahasználat szabályozását.

(2)[53] A 10. § (6) bekezdése szerinti rádióengedély az (1) bekezdés a)-e) és j) pontjában megállapított adatokat tartalmazza.

(3)[54] A 10. § (7) bekezdése szerinti rádióengedély az (1) bekezdés a)-b) és j), valamint - esetlegesen szűkített adattartalommal - a c)-e) pontjában megállapított adatokat tartalmazza.

15. §[55] Fontos és indokolt nemzetbiztonsági, védelmi, kormányzati, közbiztonsági, közigazgatási érdekből a Hivatal - egyeztetést követően - módosíthatja a rádióengedélyben szereplő feltételeket vagy azokat - az engedélyes előzetes értesítésével - ideiglenesen időben, területileg, vagy paramétereiben korlátozza.

16. § (1) Az engedélyes a rádióengedély előírásainak betartását az üzemeltető vagy a kezelő által biztosítja.

(2) Az üzemeltetőnek vagy kezelőnek rendelkeznie kell a frekvenciahasználatra vonatkozó előírásokat tartalmazó következő iratok, dokumentumok valamelyikével:

a) rádióengedély vagy kísérleti rádióengedély;

b) rádióengedély vagy kísérleti rádióengedély másolata, kivonata;

c) üzemeltetési igazolás, mely tartalmazza

ca) az üzemeltetési igazolást kiállító engedélyes megnevezését, címét,

cb) az igazolás iktatási számát,

cc) a rádióengedély eredeti iktatási számát, érvényességi idejét, az engedélyező hatóság megnevezését,

cd) az üzemeltető megnevezését, címét,

ce) a rádióberendezés típusát,

cf) az engedélyezett üzemi frekvenciát, csatornát,

cg) a telepítési, üzemeltetési, sugárzási feltételeket és korlátokat, mozgó vagy hordozható rádióállomás esetén az üzemben tartás körzetét is,

ch) az igazolás érvényességi idejét,

ci) az engedélyes aláírását és bélyegző lenyomatát;

d) az engedélyesnél rendszeresített okmány, amely legalább az üzemeltetési igazolás esetében meghatározott c) pont cc)-cg) alpontjában foglaltakat tartalmazza.

(3) Az engedélyes

a) a helyszíni ellenőrzés alkalmával a (2) bekezdés szerinti okmányok valamelyikét - az engedélyes választása szerint - az üzemeltető vagy a kezelő által bemutatja,

b) a rádióengedélyben meghatározott előírások és feltételek teljesülését tervszerűen - eltérés feltételezése esetén soron kívül - ellenőrzi, vagy az ellenőrzés lefolytatása iránt intézkedik, és az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet az ellenőrzés tárgyát képező következő ellenőrzés jegyzőkönyvének elkészültéig megőrzi.

(4)[56] Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az egyszerűsített rádióengedély alapján üzemben tartott rádiórendszerekre.

5/A. Egyszerűsített rádióengedély[57]

16/A. §[58] (1) Az NFFF szerint egyszerűsített rádióengedélyezési eljárás alá tartozó frekvencia használatára vonatkozó igényt a felhasználónak nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie a Hivatalnak.

(2)[59] A felhasználó bejelentését az NMHH internetes honlapján elérhető elektronikus űrlapon - elektronikus azonosítást követően - nyújthatja be.

(3) A bejelentés tartalmazza

a) a felhasználót azonosító adatokat,

b) a 10. § (2) bekezdés a), c), e) és f) pontjában foglalt adatokat, valamint

c) a hatósági nyilvántartáshoz, a tényállás tisztázásához, különösen a zavarszámításhoz és a lefedettségvizsgálathoz szükséges adatokat,

amelyek a (2) bekezdés szerinti űrlapon nyújtandók be.

(4) A bejelentésben foglalt frekvencia a nyilvántartásba vételtől használható. A Hivatal a jogszabályoknak megfelelő bejelentést egy munkanapon belül nyilvántartásba veszi.

(5) A Hivatal a 34. § (3) bekezdése szerint nyilvántartásba vett adatokról, valamint az egyszerűsített rádióengedély érvényességi idejéről elektronikus úton visszaigazolást küld a felhasználónak.

6. Kísérleti rádióengedély

17. § (1) Rádiórendszer üzemben tartásához a Hivatal kísérleti rádióengedélyt ad ki, ha[60]

a) az üzemben tartást kísérleti célból végzik,

b)[61] a kifejlesztett, gyártott, egyedileg előállított rádióberendezést, rádiórendszert kisugárzással próbálják ki, beleértve a valós körülmények közötti kipróbálást is,

c) kisugárzással járó EMC vizsgálatot végeznek.

(1a)[62] Az eljárást megelőzően a Hivatal - kérelemre - a 33. § (1) bekezdése szerinti tervezési adatszolgáltatást nyújt.

(2)[63] A kísérleti rádióengedély kérelem az 5. § (2) bekezdés b), d) pontjában, az e) pont ee) és eh) alpontjában, valamint a 10. § (2) bekezdésében - az a), e) és f) pont kivételével - megállapított adatokat tartalmazza.

(3)[64] Kísérleti rádióengedély iránti kérelem benyújtására jogosult

a) a felhasználó és

b) a felhasználói igazolást csatoló vagy a "NATO Beszállításra Alkalmas" határozattal rendelkező vállalkozó, aki az (1) bekezdés b) pontja alapján kíván rádiórendszert üzemben tartani.

(4)[65] A kísérleti rádióengedély érvényességi ideje legfeljebb egy év, melyet kérelemre a Hivatal egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbít. A meghosszabbítás eseteit és feltételeit a Hivatal a kísérleti rádióengedélyben meghatározza.

(5) A határidő lejárta előtt a kísérleti rádióengedély feltételeit a Hivatal megváltoztatja, vagy a kísérleti rádióengedélyt - a 3. § (5) bekezdésében felsorolt eseteken túl - visszavonja, ha[66]

a) az üzemeltetés káros zavarást okoz más jogszerűen üzemben tartott rádióállomásnak,

b) a frekvenciahasználat bármely feltétele úgy változik meg, hogy az a további üzemeltetést nem biztosítja.

(6)[67] A kísérleti rádióengedély a 14. § (1) bekezdésében megállapítottakon túl tartalmazhatja adatszolgáltatás előírását a rádióengedély, valamint a jogszabályokba foglalt közegészségügyi követelmények szerinti telepítésről és üzemelésről.

7. Keret-rádióengedély

18. § (1)[68] A Hivatal keret-rádióengedélyben engedélyezi az üzemben tartást

a) azon rádiótávközlési szolgálatnál és alkalmazásnál, amelyhez hatósági frekvenciajegyzéket tettek közzé,

b)[69] azon rádiórendszernél, amelyhez a Hivatal katonai frekvenciajegyzéket vagy különleges eseti frekvenciajegyzéket adott ki,

c) azon rádiórendszernél, amelynél a Hivatal a frekvenciakijelölésben a felhasználót felhasználói gazdálkodásra feljogosította,

d) a légiközlekedési és a víziközlekedési célú fedélzeti rádióberendezésekkel létrehozott rádiórendszer esetében.

(1a)[70] A keret-rádióengedély kérelem - az e) pont kivételével - a 10. § (2) bekezdésében, a légiközlekedési és a viziközlekedési célú fedélzeti rádióberendezésekkel létrehozott rádiórendszer esetében az 5. § (2) bekezdés d) pontjában, továbbá e) pont ee) és eh) alpontjában, valamint a 10. § (2) bekezdés a) és b) pontjában megállapított adatokat tartalmazza.

(2)[71]

(3) A keret-rádióengedély a 14. § (1) bekezdésében megállapított adatokon túl tartalmazza

a) a rádiórendszer használatának feltételeit, a felhasználói gazdálkodásra való feljogosítás visszavonásának, megszűnésének eseteit,

b) a keret-rádióengedély felülvizsgálatának határidejét,

c) az engedélyes adatszolgáltatási kötelezettségeit.

8. A rádióforgalmazás szabályai

19. § (1) A rádióforgalmazás során be kell tartani a Nemzetközi Rádiószabályzat előírásait, valamint más - a magyar hírközlési igazgatást érintő - nemzetközi megállapodásban meghatározott forgalmazási előírásokat.

(2) Tilos a rádióállomással

a) más rádióállomás üzemét szándékosan zavarni,

b) modulálatlan jelet sugározni,

c) a közszemérmet, a közízlést, vagy személyiségi jogokat sértő megfogalmazást és kifejezést használni,

d) olyan közleményt szándékosan venni, rögzíteni, továbbítani, bármely módon felhasználni, létezését felfedni, amelyet nem ennek a rádióállomásnak a részére sugároztak.

(3)[72] A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tiltás nem vonatkozik a honvédség gyakorlatára, gyakorlására, ha azt a Hivatalnál - előzetes egyeztetés után - a frekvenciasáv, a tevékenység körzetének és időszakának megadásával harminc nappal korábban bejelentették.

(4) A (2) bekezdés d) pontja szerinti tiltás az Eht. 155. § (5) bekezdésében foglalt tevékenységekre nem vonatkozik.

9. A hatósági ellenőrzés szabályai

20. § (1)[73] A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás vonatkozásában a hatósági ellenőrzési hatáskört a Hivatal gyakorolja.

(2) A helyszíni, vagy sugárzott jelek vétele útján történő hatósági ellenőrzést legalább kétfős csoport végzi.

21. § (1) A hatósági ellenőrzés keretében a kiadott egyedi engedélyben megjelölt bármely rádiórendszer, annak tartozékaival együtt - az engedélyköteles rejtjelző eszköz kivételével - megvizsgálható, ellenőrizhető.

(2)[74] A Hivatal a jogszerű használatot a sugárzott jelek vétele útján is ellenőrizheti.

(3)[75] Amennyiben az ellenőrzés során rádiómérés is történt, a Hivatal a mérési jegyzőkönyvet az ellenőrzést záró iratokkal együtt megküldi az engedélyesnek.

22. §[76] (1) Az egyedi engedélyezési eljárás során a Hivatal ellenőrzi a rádióberendezés megfelelőséget igazoló okiratának tartalmát és érvényességét.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során vizsgálhatja a megfelelőségértékeléshez szükséges műszaki dokumentációt is.

(3) A Hivatal, EU-megfelelőségi nyilatkozat esetén - előzetes egyeztetés után - a telepítést követően vagy az üzemben tartás során vizsgálja azt, hogy a rádiórendszerhez tartozó rádióberendezést ellátták-e a rádióberendezésekről szóló NMHH rendelet szerinti jelölésekkel.

23. § Az ellenőrzés megindításáról értesített engedélyes a hatósági ellenőrzés feltételeinek biztosítása érdekében köteles

a)[77] a Hivatal által kért adatot, iratot, dokumentumot rendelkezésre bocsátani,

b) az ellenőrzés tárgyát képező rádióberendezéseket, rádiórendszereket megvizsgálásra alkalmassá tenni, üzemeltetni.

10. A rádiómérő tevékenység rendje

24. § (1)[78] A nem polgári célú rádiómérő tevékenységeket a Hivatal végzi.

(2) A rádiómérő tevékenység kiterjed a hatósági ellenőrzéssel, a zavarelhárítással, a rádiófelderítéssel, a rádiómegfigyeléssel és az egyéb mérőszolgálati tevékenységekkel összefüggő mérésekre és azok kiértékelésére.

(3)[79] A rádiófelderítést, a rádiómegfigyelést és az egyéb mérőszolgálati tevékenységeket a polgári frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló NMHH rendelet szabályozza.

25. § (1) A rádiómérés útján megismert adatok, információk csak a hatósági tevékenység során - a vonatkozó jogszabályok betartásával - használhatók fel.

(2)[80] A Hivatal a rádióforgalmazások érzékelt vagy rögzített információtartalmát kizárólag a nem polgári célú frekvenciagazdálkodással összefüggő szabálytalanság, jogsértés megállapítására és bizonyítására használja fel.

11. A zavarelhárító tevékenység rendje

26. §[81] A Hivatal nem polgári célú rádióalkalmazás üzemében észlelt zavar esetén az engedélyes Eht. szerinti bejelentésére vagy rádiómérések alapján hivatalból végzi a zavar kivizsgálását. Amennyiben a bejelentés alapján a Hivatal nem indít hatósági ellenőrzést vagy eljárást, arról - indokolási kötelezettséggel - tájékoztatja a bejelentőt.

27. § (1) A zavar bejelentését megelőzően az engedélyes ellenőrzi saját rádiórendszerének műszaki állapotát, a rádiótávközlési szolgálatra vonatkozó szabályok betartását, értékeli a természeti körülmények aktuális hatását, továbbá meggyőződik arról, hogy az egyedi engedélyben meghatározott műszaki követelmények és feltételek betartásával történik az üzemeltetés.

(2) Nem minősül zavarnak a vételi hiba, ha az

a) természeti jelenségekből, vagy mechanikus eszközöktől származik,

b) a vevőkészülék műszaki hibája, szakszerűtlen vagy nem rendeltetésszerű használata okozza.

28. § A zavarbejelentés tartalmazza

a) a bejelentő adatait,

b) a zavart rádiórendszer üzemeltetőjének megnevezését, telephelyét,

c) a zavart rádiórendszer rádióengedélyének eredeti iktatási számát,

d) a zavart frekvenciát,

e) az észlelt zavar leírását, beleértve a zavar feltételezett jellegét, intenzitását és hatását a rádiórendszer rendeltetésszerű használatára, valamint a zavar időpontjára, időtartamára, gyakoriságára, a feltételezett zavarforrás telepítési helyére vonatkozó és egyéb rendelkezésre álló információkat,

f) a zavart bizonyító, rendelkezésre álló, adatokat, adathordozókat,

g) a bejelentés keltét.

29. § (1)[82] A zavar kivizsgálása után a Hivatal a rendelkezésre álló információk alapján műszeres zavarvizsgálatot végez, vagy intézkedik a zavar elhárítása érdekében.

(2) A zavarvizsgálat során a Hivatal a zavar okának megállapítására[83]

a) az elektromágneses zavar okozására alkalmas villamos vagy elektronikus berendezés kisugárzott jelét rádiómérés útján ellenőrzi,

b) bármely nem polgári célra engedélyezett rádióberendezést, rádiórendszert - annak tartozékaival együtt, a rejtjelző eszköz kivételével - az alkalmazás helyszínén megvizsgál, amennyiben az a) pont alapján zavaró jellege valószínűsíthető,

c) együttműködik a zavar elhárításában érintett engedélyes illetékesével.

(3)[84] A zavarvizsgálat eredményeként a Hivatal nem polgári célú berendezés, rádióállomás esetén jegyzőkönyvet vesz fel.

(4) A zavarvizsgálati jegyzőkönyv alapján a Hivatal[85]

a) felszólítja a zavart okozó engedélyest a zavarás megszüntetésére, vagy

b)[86] felszólítja a bejelentő engedélyest a zavart rádióberendezés áthelyezésére vagy tartozékainak, paramétereinek megváltoztatására.

(5)[87] A zavart okozó engedélyes - a rendeltetéséből adódó feladatok végrehajtása mellett - a Hivatal felhívása alapján köteles az abban foglaltaknak megfelelően a zavart megszüntetni és erről tájékoztatni a Hivatalt.

(6)[88] A zavar elhárításáról a Hivatal a bejelentőt tájékoztatja.

30. § (1) A bejelentő sürgősséggel kérhet zavarelhárítást

a) különleges jogrend,

b) nemzetközi szerződés, megállapodás és más állami kötelezettségvállalás,

c) fontos nemzetbiztonsági vagy honvédelmi ok,

d) kiemelt biztonságot igénylő rádiótávközlési szolgálat és kiemelt eseményt biztosító rádiórendszer zavarásának

fennállása esetén.

(2) Sürgősséggel kért zavarelhárítás esetében a bejelentésnek nem kell tartalmaznia a 28. §-ban meghatározott valamennyi adatot, azokkal elegendő utólagosan kiegészíteni a bejelentést.

(3) Munkaidőn kívül és munkaszüneti napon a zavarelhárítás sürgősséggel az Országos Informatikai és Hírközlési Főügyeleten kérhető.

12. Az adatszolgáltatás és a nyilvántartás rendje

31. § A felhasználó köteles adatot szolgáltatni

a)[89] a Hivatal felhívására - a felhívásban meghatározott módon és tartalommal - minden távlati fejlesztési tervéről, koncepciójáról, ami a spektrumgazdálkodást és -tervezést érinti,

b) a rádiórendszer - egyedi engedélyben vagy műszaki tervben nem szereplő - adatairól a rádióengedélyben előírtak szerint,

c) felhasználói gazdálkodásról a keret-rádióengedélyben előírtak szerint,

d) az engedélyes azonosítási adataiban beálló változásról, valamint

e) a rádióalkalmazás - a rádióengedély érvényességi idején belül történt - megszüntetéséről, a változást vagy megszűnést követő harminc napon belül.

f)[90] a rádióberendezés műszaki adatairól az egyedi engedélyben előírtak szerint.

32. §[91] A Hivatal - a felhasználó kérelmére - a távlati tervezéshez adatot szolgáltat.

33. § (1) A Hivatal - a felhasználó kérelmére - tervezési célra, a frekvenciahasználat előkészítéséhez megadja a rádiórendszer tervezéséhez szükséges adatokat, és meghatározza[92]

a) a tervezéshez kijelölhető frekvenciasávot, sávrészt vagy frekvenciát, csatornát,

b) a frekvencia-használat feltételeit,

c) az elektromágneses összeférhetőség követelményeit,

d) a nemzetközi koordináció lefolytatásához szükséges adatok körét és formáját,

e) a benyújtandó műszaki terv alaki és tartalmi követelményeit,

f) a szolgáltatott adatok érvényességének határidejét,

g) egyéb adat, nyilatkozat és okirat eredeti vagy másolatban történő benyújtásának igényét.

(2)[93] A közbeszerzési eljárás megindításának érdekében kért tervezési adatszolgáltatás keretében a Hivatal csak az (1) bekezdés a)-b) és f) pontjában leírtakat határozza meg.

34. §[94] (1) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel, a Hivatal nem polgári célú hatósági nyilvántartásában engedélyesenként nyilvántartja az érvényes egyedi engedélyeket és az abban foglalt

a) rádióberendezések alapvető műszaki jellemzőit,

b) rádióállomások telepítési, sugárzási jellemzőit, mozgó vagy hordozható állomás esetén az üzemben tartás körzetét is,

c) hálózat rendszertechnikai felépítését,

d) üzemidőt, a telepítés, üzemben tartás célját.

(2) A Hivatal nem polgári célú hatósági nyilvántartása a (3) bekezdésben foglalt kivétellel nem nyilvános.

(3) Az egyszerűsített rádióengedély esetében a Hivatal a 16/A. § (3) bekezdése szerint bejelentett adatokat tartja nyilván. Az egyszerűsített rádióengedély vonatkozásában a 16/A. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok nyilvánosak.

13. Záró rendelkezések

35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)[95] E rendelet hatályba lépését követően érvényes egyedi engedély módosítására benyújtott kérelem elbírálása során, a Hivatal e rendeletben előírt szabályok szerint jár el.

(3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

Szalai Annamária s. k.,

a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke