Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

135/2011. (XII. 22.) VM rendelet

a vágómarhák vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló 14/1998. (IV. 3.) FM rendelet módosításáról

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 17. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. § A vágómarhák vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló 14/1998. (IV. 3.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § és 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"3. § (1) A vágómarha jelölésére akkor is a termelő kötelezett, ha a vágómarha kis- vagy nagykereskedő közreműködésével jut el a vágóhídra.

(2) A minősítést csak akkor lehet elvégezni, ha az azonosítás a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 13. §-ának, valamint az ENAR rendelet előírásai szerint megtörtént, és a vágómarhák technológiai előkészítését a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elvégezték, továbbá hatósági állatorvos a húsvizsgálat során fogyasztásra alkalmasnak ítélte. A féltest akkor is minősíthető, ha annak egyes részeit fogyasztásra való alkalmatlansága miatt eltávolították, amennyiben az eltávolított rész kivételével a féltest egyébként fogyasztásra alkalmas. Az eltávolítás nem befolyásolja a minősítést. A minősítés a prion teszt eredményének megérkezése előtt végrehajtandó.

4. § (1) A vágott testek vagy a vágott féltestek minősítését a vágóhídon, a vágás után a lehető leghamarabb, de legkésőbb a szúrást követő hatvan percen belül el kell végezni.

(2) A vágott test minősítésekor és osztályba sorolásakor az 1249/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A 12 hónaposnál fiatalabb vágóállatokat nem kell minősíteni, azonban a nemüktől függetlenül két csoportba kell besorolni és ennek megfelelően jelölni őket.

(4) A minősítés során elsődlegesen az állatok életkora alapján kell különbséget tenni."

2. § Az R. 7. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A jelöléseket az első negyeden a szegyen, a szegycsonti vágás helyétől 10-30 cm távolságra, a hátsó negyeden a vesepecsenye környékén, a negyedik hátcsigolya magasságában kell elhelyezni. A betűknek, illetve számoknak legalább két centiméter nagyságúaknak kell lenniük. A jelölésre bármilyen nem mérgező, véletlenszerűen eltávolíthatatlan hőálló tinta, élelmiszeriparban engedélyezett hőálló festék, ráakasztott címke használható. Jelölésként csak olyan címke használható, amely nem távolítható el és nem rongálható meg. A minősítő általi jelölést a kereskedelmi értékesítésig vagy a feldolgozásig tilos eltávolítani.

(3) A kereskedelmi osztályba sorolás akkor tekinthető hitelesnek, ha a húsossági osztályt kifejező S/EUROP betűjelzés és alosztályjelzés (+,O,-), továbbá a faggyúsági fokot jelölő számjelzés (1,2,3,4,5) és alosztályjelzés (+, 0, -), valamint az ivar és kor jelölés (A, B, C, D, E) alatt a minősítő azonosító száma és az MgSzH, illetve a 2007. január 1-je előtt kiadott fém testbélyegzők esetében az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet jelölése is szerepel. A vágott testen a 0 alosztályt nem kell jelölni. A 12 hónapnál fiatalabb állatokon csak a V vagy Z jelölés szerepelhet."

3. § (1) Az R. 8/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A minősítő köteles a 3. számú mellékletben szereplő tartalommal napi jelentést készíteni és annak adatait haladéktalanul elektronikus úton közvetlenül az MgSzH adatbázisába eljuttatni. A saját vállalatirányítási programot használó vágóüzemek az MgSzH adatbázisába való adatküldést megelőzően kötelesek a programjukat auditáltatni az MgSzH-val. Az auditálás szempontja az MgSzH adatbázis adatstruktúrájának való megfelelés."

(2) Az R. 8/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az MgSzH az 5. számú melléklet alapján negyedévi rendszerességgel összesítőt készít, amelyet megküld a Vidékfejlesztési Minisztérium számára."

4. § Az R. 2. és 5. számú melléklete helyébe e rendelet 1. és 2. melléklete lép.

5. § Az R.

a) 1. § (1) bekezdésében a "Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjára (a továbbiakban: MgSzH Központ)" szövegrész helyébe a "Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalra (a továbbiakban: MgSzH)" szöveg,

b) 6. § (3) bekezdésében és 8/A. § (1) bekezdésében az "MgSzH Központ" szövegrész helyébe az "MgSzH" szöveg

lép.

6. § Hatályát veszti az R. 1. § (2) bekezdése, a 8/A. § (3) bekezdése és 4. számú melléklete.

7. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

8. § Ez a rendelet a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. december 10-i 1249/2008/EK bizottsági rendelet végrehajtását szolgálja.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 135/2011. (XII. 22.) VM rendelethez

"2. számú melléklet a 14/1998. (IV. 3.) FM rendelethez

Kor- és ivarjelölés

A 12 hónapnál fiatalabb szarvasmarha vágott testeket a következő kategóriákba kell sorolni:

V: nyolc hónapos vagy ennél fiatalabb szarvasmarhák,

Z: nyolc hónapnál idősebb, de legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák.

A felnőtt szarvasmarha vágott testeket a következő kategóriákba kell sorolni:

A: két évnél fiatalabb, nem ivartalanított, hímivarú állat vágott teste,

B: egyéb, nem ivartalanított, hímivarú állat vágott teste,

C: ivartalanított hímivarú állat vágott teste,

D: nőivarú állat vágott teste, amely már borjadzott,

E: egyéb nőivarú állatok vágott teste.

Az intervenciós szabályok alkalmazásának sérelme nélkül az A, B, C, D és E betűket alkalmazni kell a vágott testek azonosításához."

2. melléklet a 135/2011. (XII. 22.) VM rendelethez

"5. számú melléklet a 14/1998. (IV. 3.) FM rendelethez

A vágóhidakról készítendő összesítő jelentések tartalmi követelményei

1. Felvásárolt mennyiség darabszáma összesen.

2. Felvásárolt mennyiség megoszlása élősúlyban (darab és százalék):

2.1.legfeljebb 80 kgvágóborjú, ezen belül bika, üsző
2.2.80-160 kg közöttivágóborjú, ezen belül bika, üsző
2.3.160-300 kg közöttivágóüsző,
2.4.160-300 kg közöttivágóbika,
2.5.160-300 kg közöttivágótinó,
2.6.300 kg felettivágóüsző,
2.7.300 kg felettivágótehén,
2.8.300 kg felettimáshová nem sorolt vegyes ivarú vágómarha,
ebből bika ebből tinó és ökör együttesen.

3. Vágás utáni minősített vágómarha darabszám összesen.

4. Minőségi kategóriák szerinti darabszám és százalékos megoszlás (S/EUROP húsossági és faggyússági osztály, valamint V, Z, illetve A, B, C, D, E kategóriák és jelölés szerint).

5. Minőségi kategóriák szerinti darabszám, százalékos megoszlás (S/EUROP, húsossági és faggyússági osztály, valamint V, Z, illetve A, B, C, D, E kategóriák és jelölés szerint) átlagos vágott testsúly és annak összesítése.

6. A nem minősített vágómarhák darabszám és százalékos megoszlása, kor és ivar megjelölése, a nem minősítés oka."

Tartalomjegyzék