135/2011. (XII. 22.) VM rendelet
a vágómarhák vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló 14/1998. (IV. 3.) FM rendelet módosításáról
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 17. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:
1. § A vágómarhák vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló 14/1998. (IV. 3.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § és 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"3. § (1) A vágómarha jelölésére akkor is a termelő kötelezett, ha a vágómarha kis- vagy nagykereskedő közreműködésével jut el a vágóhídra.
(2) A minősítést csak akkor lehet elvégezni, ha az azonosítás a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 13. §-ának, valamint az ENAR rendelet előírásai szerint megtörtént, és a vágómarhák technológiai előkészítését a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elvégezték, továbbá hatósági állatorvos a húsvizsgálat során fogyasztásra alkalmasnak ítélte. A féltest akkor is minősíthető, ha annak egyes részeit fogyasztásra való alkalmatlansága miatt eltávolították, amennyiben az eltávolított rész kivételével a féltest egyébként fogyasztásra alkalmas. Az eltávolítás nem befolyásolja a minősítést. A minősítés a prion teszt eredményének megérkezése előtt végrehajtandó.
4. § (1) A vágott testek vagy a vágott féltestek minősítését a vágóhídon, a vágás után a lehető leghamarabb, de legkésőbb a szúrást követő hatvan percen belül el kell végezni.
(2) A vágott test minősítésekor és osztályba sorolásakor az 1249/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A 12 hónaposnál fiatalabb vágóállatokat nem kell minősíteni, azonban a nemüktől függetlenül két csoportba kell besorolni és ennek megfelelően jelölni őket.
(4) A minősítés során elsődlegesen az állatok életkora alapján kell különbséget tenni."
2. § Az R. 7. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A jelöléseket az első negyeden a szegyen, a szegycsonti vágás helyétől 10-30 cm távolságra, a hátsó negyeden a vesepecsenye környékén, a negyedik hátcsigolya magasságában kell elhelyezni. A betűknek, illetve számoknak legalább két centiméter nagyságúaknak kell lenniük. A jelölésre bármilyen nem mérgező, véletlenszerűen eltávolíthatatlan hőálló tinta, élelmiszeriparban engedélyezett hőálló festék, ráakasztott címke használható. Jelölésként csak olyan címke használható, amely nem távolítható el és nem rongálható meg. A minősítő általi jelölést a kereskedelmi értékesítésig vagy a feldolgozásig tilos eltávolítani.
(3) A kereskedelmi osztályba sorolás akkor tekinthető hitelesnek, ha a húsossági osztályt kifejező S/EUROP betűjelzés és alosztályjelzés (+,O,-), továbbá a faggyúsági fokot jelölő számjelzés (1,2,3,4,5) és alosztályjelzés (+, 0, -), valamint az ivar és kor jelölés (A, B, C, D, E) alatt a minősítő azonosító száma és az MgSzH, illetve a 2007. január 1-je előtt kiadott fém testbélyegzők esetében az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet jelölése is szerepel. A vágott testen a 0 alosztályt nem kell jelölni. A 12 hónapnál fiatalabb állatokon csak a V vagy Z jelölés szerepelhet."
3. § (1) Az R. 8/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A minősítő köteles a 3. számú mellékletben szereplő tartalommal napi jelentést készíteni és annak adatait haladéktalanul elektronikus úton közvetlenül az MgSzH adatbázisába eljuttatni. A saját vállalatirányítási programot használó vágóüzemek az MgSzH adatbázisába való adatküldést megelőzően kötelesek a programjukat auditáltatni az MgSzH-val. Az auditálás szempontja az MgSzH adatbázis adatstruktúrájának való megfelelés."
(2) Az R. 8/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az MgSzH az 5. számú melléklet alapján negyedévi rendszerességgel összesítőt készít, amelyet megküld a Vidékfejlesztési Minisztérium számára."
4. § Az R. 2. és 5. számú melléklete helyébe e rendelet 1. és 2. melléklete lép.
5. § Az R.
a) 1. § (1) bekezdésében a "Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjára (a továbbiakban: MgSzH Központ)" szövegrész helyébe a "Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalra (a továbbiakban: MgSzH)" szöveg,
b) 6. § (3) bekezdésében és 8/A. § (1) bekezdésében az "MgSzH Központ" szövegrész helyébe az "MgSzH" szöveg
lép.
6. § Hatályát veszti az R. 1. § (2) bekezdése, a 8/A. § (3) bekezdése és 4. számú melléklete.
7. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
8. § Ez a rendelet a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. december 10-i 1249/2008/EK bizottsági rendelet végrehajtását szolgálja.
Dr. Fazekas Sándor s. k.,
vidékfejlesztési miniszter
1. melléklet a 135/2011. (XII. 22.) VM rendelethez
"2. számú melléklet a 14/1998. (IV. 3.) FM rendelethez
Kor- és ivarjelölés
A 12 hónapnál fiatalabb szarvasmarha vágott testeket a következő kategóriákba kell sorolni:
V: nyolc hónapos vagy ennél fiatalabb szarvasmarhák,
Z: nyolc hónapnál idősebb, de legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák.
A felnőtt szarvasmarha vágott testeket a következő kategóriákba kell sorolni:
A: két évnél fiatalabb, nem ivartalanított, hímivarú állat vágott teste,
B: egyéb, nem ivartalanított, hímivarú állat vágott teste,
C: ivartalanított hímivarú állat vágott teste,
D: nőivarú állat vágott teste, amely már borjadzott,
E: egyéb nőivarú állatok vágott teste.
Az intervenciós szabályok alkalmazásának sérelme nélkül az A, B, C, D és E betűket alkalmazni kell a vágott testek azonosításához."
2. melléklet a 135/2011. (XII. 22.) VM rendelethez
"5. számú melléklet a 14/1998. (IV. 3.) FM rendelethez
A vágóhidakról készítendő összesítő jelentések tartalmi követelményei
1. Felvásárolt mennyiség darabszáma összesen.
2. Felvásárolt mennyiség megoszlása élősúlyban (darab és százalék):
2.1. | legfeljebb 80 kg | vágóborjú, ezen belül bika, üsző |
2.2. | 80-160 kg közötti | vágóborjú, ezen belül bika, üsző |
2.3. | 160-300 kg közötti | vágóüsző, |
2.4. | 160-300 kg közötti | vágóbika, |
2.5. | 160-300 kg közötti | vágótinó, |
2.6. | 300 kg feletti | vágóüsző, |
2.7. | 300 kg feletti | vágótehén, |
2.8. | 300 kg feletti | máshová nem sorolt vegyes ivarú vágómarha, ebből bika ebből tinó és ökör együttesen. |
3. Vágás utáni minősített vágómarha darabszám összesen.
4. Minőségi kategóriák szerinti darabszám és százalékos megoszlás (S/EUROP húsossági és faggyússági osztály, valamint V, Z, illetve A, B, C, D, E kategóriák és jelölés szerint).
5. Minőségi kategóriák szerinti darabszám, százalékos megoszlás (S/EUROP, húsossági és faggyússági osztály, valamint V, Z, illetve A, B, C, D, E kategóriák és jelölés szerint) átlagos vágott testsúly és annak összesítése.
6. A nem minősített vágómarhák darabszám és százalékos megoszlása, kor és ivar megjelölése, a nem minősítés oka."