2011. évi CXXXVII. törvény

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között az energiaellátás biztonságának növelése érdekében történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről[1]

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között az energiaellátás biztonságának növelése érdekében történő együttműködésről szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.

3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

"MEGÁLLAPODÁS

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között az energiaellátás biztonságának növelése érdekében történő együttműködésről

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek),

- felismerve azt, hogy a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság energiaellátásának biztonságában az együttműködés kiemelt fontossággal bír,

- hangsúlyozva, hogy a térség országai hasonló kihívásokkal néznek szembe a villamos energia, a kőolaj és a földgáz megbízható beszállítása területén,

- meggyőződve arról, hogy a közös energetikai kihívások egymással együttműködve hatékonyabban kezelhetők,

- figyelembe véve az Európai Uniónak a villamos energia, földgáz- és kőolajellátás biztonságát érintő jogi aktusait,

- kifejezve a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság azon szándékát, hogy az Európai Unió energiaellátás-biztonság növelésére és krízishelyzetek megoldására vonatkozó célkitűzéseit kölcsönösen előnyös együttműködésben valósítják meg,

- egyetértve azzal, hogy a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság energiaellátás-biztonságában, a saját szénhidrogének kitermelésének növelése és a beszerzési irányok diverzifikálása stratégiai cél,

- megállapítva, hogy a villamos energia átviteli hálózat, a földgáz- és kőolaj-szállítási hálózat, és a tárolási kapacitások rendelkezésre állása, valamint a szolidaritás alapú mechanizmusok és intézkedések elengedhetetlenül szükségesek az energiaellátási válsághelyzetek kezelésére,

- figyelembe véve a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről, Zágrábban, 1996. május 15-én aláírt Megállapodást, valamint a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, Barcson, 1996. augusztus 30-án aláírt Egyezményt,

- hozzájárulva a két ország villamos energia-, földgáz-, illetve kőolaj-szállítási rendszerüzemeltetőinek és a szénhidrogén-szállítási rendszerek engedélyes használóinak együttműködéséhez, valamint a regionális szénhidrogén-piacok és az országok közötti szénhidrogén-kereskedelem fejlesztéséhez,

a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

(1) A Szerződő Felek ezen Megállapodás végrehajtásával a Magyar Köztársaságban és a Horvát Köztársaságban az energiaügyekért felelős miniszter által vezetett Minisztériumokat (a továbbiakban: Minisztériumok) bízzák meg.

(2) Ezen Megállapodás alkalmazása szempontjából:

a) építés: a szénhidrogén szállító vezetékek és a villamos vezetékek létesítésének előkészítésével, megvalósításával és üzembe helyezésével kapcsolatos, az államhatár vonalától számított 100 méteren belüli munkálat;

b) üzemeltetés: a szénhidrogén szállító vezetékek és a villamos vezetékek üzemben tartása, műszaki állapotának folyamatos ellenőrzése, műszaki adatainak rögzítése és nyilvántartása a folyamatos működés biztosítása érdekében;

c) fenntartás: minden olyan munka, amely a biztonságos üzemeltetés érdekében a szénhidrogén szállító vezetékek és a villamos vezetékek szokásos állagmegóvásával és szükség szerinti javításával függ össze;

d) rekonstrukció: minden olyan, az a)-c), pontba nem sorolt munka, amelynek eredményeként megváltozik a szénhidrogén szállító vezetékek és a villamos vezetékek műszaki paramétere;

e) üzemzavar-elhárítás: minden olyan munka, amely az élet-, vagyon-, és az ellátásbiztonság, valamint a normál üzemállapot helyreállítását szolgálja;

f) kutatás: azon vizsgálatok és műveletek, amelyek célja a szénhidrogén-előfordulások létezésének, fekvésének és alakjának megállapítása, mennyiségi és minőségi értékelése, valamint a kitermelés feltételeinek meghatározása;

g) kitermelés: a szénhidrogének kitermelése és kezelése, valamint a jóváhagyott kitermelési mezőkkel technológiai kapcsolatban álló vezetéken történő szállítása;

h) szénhidrogén szállító vezetékek: a magyar-horvát államhatárt keresztező kőolaj- vagy földgázszállító vezetékek;

i) villamos vezetékek: a magyar-horvát államhatárt keresztező villamos energiát szállító vezetékek, a hozzájuk tartozó tartószerkezetekkel, átalakító- és kapcsoló-berendezésekkel együtt;

j) energiaellátási válsághelyzet: olyan, az Európai Bizottság, vagy a Nemzetközi Energiaügynökség és/vagy a Szerződő Felek belső jogszabályai alapján megállapított energiaellátási zavar, vagy ezzel való fenyegetettség, amely az energiaellátás biztonságához szükséges, a Szerződő Felek belső jogszabályaiban, vagy az Európai Unió jogi aktusaiban rögzített intézkedések alkalmazását teszik szükségessé;

k) legnagyobb kedvezmény elve: a Szerződő Felek által egymás irányában tanúsított bánásmód, amely szerint az egyik Szerződő Fél a szabad földgáz, kőolaj- és villamosenergia-szállítási kapacitásoknak, és a kőolaj- és/vagy földgázvezetékekhez kapcsolódó tároló kapacitásoknak a másik Szerződő Fél számára történő rendelkezésre bocsátás során méltányosan, igazságosan és a harmadik országokkal szembeni eljáráshoz képest nem hátrányos módon jár el;

l) szerződés: a villamosenergia-hálózati, vagy szénhidrogén-szállító rendszer üzemeltetője és bármely felhasználó között az átvitelről, és/vagy szállításról, és/vagy tárolásról és/vagy kapacitás-lekötésről szóló megkötött szerződés.

2. Cikk

(1) A Szerződő Felek az Európai Unió jogszabályaiban meghatározottakkal összhangban teljes körű politikai támogatásukról biztosítják az energiaellátás biztonságát növelő együttműködést, és vállalják, hogy elősegítik, támogatják és végrehajtják mindazokat az ezen Megállapodásból fakadó intézkedéseket, amelyek az ellátásbiztonság megerősítését szolgálják.

(2) A jelen Megállapodás nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek a Magyar Köztársaság európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen a jelen Megállapodás rendelkezései sem együttesen, sem önmagukban nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik, módosítják, vagy bármilyen más módon befolyásolják a Magyar Köztársaságnak különösen a Csatlakozási Szerződéssel vállalt, az Európai Unió alapját képező szerződésekből, valamint általában véve az Európai Unió elsődleges és másodlagos jogából származó kötelezettségeit.

(3) A jelen Megállapodás nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek majd a Horvát Köztársaság európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen a jelen Megállapodás rendelkezései sem együttesen, sem önmagukban nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik, módosítják, vagy bármilyen más módon befolyásolják a Horvát Köztársaságnak az Európai Unió elsődleges és másodlagos jogából származó kötelezettségeit.

(4) Az együttműködés területei:

a) az országos villamos energia-szállító rendszerek összekötéséhez és fejlesztéséhez szükséges határkeresztező villamos vezetékek építéséhez, üzemeltetéséhez, fenntartásához, rekonstrukciójához és üzemzavarelhárításához szükséges feltételek biztosítása;

b) az országos szénhidrogén szállító rendszerek összekötéséhez és fejlesztéséhez szükséges határkeresztező szénhidrogén szállító vezetékek építéséhez, üzemeltetéséhez, fenntartásához, rekonstrukciójához és üzemzavar-elhárításához szükséges feltételek biztosítása;

c) az államhatár közelében lévő szénhidrogén előfordulások kutatásának és kitermelésének elősegítése és közös hasznosítása;

d) a földgáz- és kőolaj-ellátási válsághelyzetek megelőzésében és megoldásában való együttműködés;

e) együttműködés a kőolaj és kőolajtermékek, valamint a földgáz biztonsági készletezésének megvalósításában.

(5) A Szerződő Felek megerősítik, hogy nemzetgazdaságaik számára kiemelt jelentőséggel bír az energiaellátáshoz szükséges villamos energia, földgáz- és kőolaj források elérhetőségének biztosítása, amelyben különösen fontos, hogy a vezetékek minden pillanatban műszakilag alkalmasak legyenek a kétirányú átvitelre, illetve szállításra.

(6) A Szerződő Felek megerősítik annak rendkívüli fontosságát, hogy energiaellátási válsághelyzetben legyenek kidolgozott együttműködési keretek a kőolaj, a kőolajtermék és a földgáz biztonsági készletek létrehozása és felhasználása terén, valamint hogy a szolidaritás szellemében cselekedve biztosítsák a szénhidrogén szállító vezetékekhez és a kapcsolódó tárolókapacitáshoz való megkülönböztetéstől mentes, a legnagyobb kedvezmény elve szerinti hozzáférést.

(7) A Szerződő Felek illetékes szervei energiaellátási válsághelyzet bekövetkezése, vagy energiaellátási válsághelyzettel fenyegető helyzet kialakulása esetén haladéktalanul értesítik egymást, és a probléma megoldása érdekében konzultációt folytatnak.

3. Cikk

(1) A Szerződő Felek kölcsönösen elősegítik a földgáz vezetékeken a kétirányú szállítás feltételeinek megteremtését és fenntartását a földgázpiac fejlesztése érdekében a két ország, valamint a régió többi országa megbízható földgáz ellátásának céljával.

(2) A Szerződő Felek kölcsönösen biztosítják a kőolaj vezetékeken a kétirányú szállítás, valamint a vezetékekhez kapcsolódó tárolókapacitások igénybevételi lehetőségeit, kiemelten a Szerződő Felek kőolaj-finomítóinak és a térségben levő kőolaj-finomítóknak a zavartalan ellátása érdekében. A Szerződő Felek ezen kötelezettsége a szerződéssel le nem kötött kapacitásokat és a meglévő szerződésekben lekötött, de ténylegesen ki nem használt kapacitásokat érinti, összhangban a nemzeti jogszabályokkal.

(3) A Szerződő Felek az európai szintű együttműködő villamos energia hálózatok tekintetében támogatják a rendszerirányítók közötti együttműködést.

(4) A Szerződő Felek - a nemzeti jogszabályaikban a villamos energia rendszerirányítók, földgázszállítók/földgáz szállító rendszerirányítók és kőolajszállítók részére biztosított szerződéskötési jog tiszteletben tartásával - biztosítják olyan jogszabályi környezet kialakítását és vészhelyzeti akció-tervek elkészítését, hogy energiaellátási válsághelyzetben, a régióban való zavartalan energiaellátás érdekében a villamos vezetékek, a szénhidrogén szállító vezetékek és az azokhoz kapcsolódó tárolókapacitások a válsághelyzet beálltáról szóló értesítést követően a tényleges szállítást igénylők rendelkezésére álljanak. A Szerződő Felek ezen kötelezettsége a szerződéssel le nem kötött kapacitásokat és a meglévő szerződésekben lekötött, de ténylegesen ki nem használt kapacitásokat érinti, összhangban a nemzeti jogszabályokkal.

4. Cikk

A Szerződő Felek vállalják olyan jogszabályi környezet kialakítását, amely biztosítja a szénhidrogén szállító vezetékekhez és villamos vezetékekhez való szabad, diszkriminációmentes hozzáférést, és megakadályozza a ki nem használt kapacitások értékesítése során az erőfölénnyel való visszaélést.

5. Cikk

(1) A Szerződő Felek megállapodtak abban, hogy a határkeresztező villamos távvezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködés szabályait külön megállapodásban rendezik.

(2) A Szerződő felek megállapodtak abban, hogy a határkeresztező szénhidrogén szállító vezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködés szabályait külön megállapodásban rendezik.

(3) A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a közös államhatár mentén lévő szénhidrogén-előfordulások közös kutatásának és kitermelésének szabályairól külön megállapodást kötnek.

(4) A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a kőolaj és kőolajtermékek másik Szerződő Fél területén történő biztonsági készletezésében való együttműködés részletes szabályait külön megállapodásban rögzítik.

(5) A Szerződő Felek erre irányuló későbbi szándéka esetén az ellátás biztonságának növelése céljából a földgáz biztonsági készletezésben történő együttműködésről külön megállapodást köthetnek.

(6) A Szerződő Felek, erre irányuló későbbi szándék esetén a villamos energia területén történő együttműködésről külön megállapodást köthetnek.

6. Cikk

(1) Amennyiben olyan körülmények következnek be, amelyek akadályozzák bármely Szerződő Felet kötelezettségeinek teljesítésében, illetve a Megállapodás végrehajtása során nézeteltérés keletkezik a jelen Megállapodás vonatkozásában, a Minisztériumok konzultációt folytatnak annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak a felmerült körülmények és nézeteltérések áthidalására, a jelen Megállapodás végrehajtásának biztosítására.

(2) A Szerződő Felek ezen Megállapodás hatálybalépésének napjától számított 60 (hatvan) napon belül kormányközi bizottságot alapítanak, amely figyelemmel kíséri e Megállapodás végrehajtását, és tanácsadó szerepe lesz.

(3) A bizottság összeállítja az energiaellátási válsághelyzet esetére vonatkozó közös beavatkozási tervet.

(4) A Szerződő Felek közötti nézeteltérést a jelen Megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban, amelyeket a Minisztériumok közötti konzultációkon nem lehetséges rendezni, a Szerződő Felek közötti tárgyalások útján, jegyzőkönyv felvételével oldják meg.

7. Cikk

(1) Ez a Megállapodás azon későbbi diplomáciai jegyzék kézhezvételétől számított 30. (harmincadik) napon lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek értesítették egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogi előírásaiknak eleget tettek.

(2) Ezen Megállapodást a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. A Megállapodást bármely Szerződő Fél bármikor felmondhatja a másik Szerződő Félhez diplomáciai úton intézett írásos értesítéssel. Ebben az esetben a Megállapodás a felmondásról szóló értesítés kézhezvételének napjától számított 12 (tizenkettő) hónap elteltével veszti hatályát.

(3) Ezen Megállapodást a Szerződő Felek a Megállapodás aláírását követő 30. (harmincadik) naptól ideiglenesen alkalmazzák.

(4) Ez a Megállapodás a Szerződő Felek közötti közös megállapodással írásban bármikor módosítható vagy kiegészíthető. Az esetleges módosítások vagy kiegészítések hatálybalépésére az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

Készült Zágrábban, 2011. február 8-án, két eredeti példányban, magyar és horvát nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírás)"

4. §[2]

5. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következő 24/A. §-sal egészül ki:

"24/A. § (1) A kőolaj szállítóvezeték üzemeltetésére engedéllyel rendelkező üzemeltető (a továbbiakban: kőolaj szállítóvezeték üzemeltető) a kőolaj szállítóvezeték szerződéssel le nem kötött kapacitásait és a szállításhoz szükséges tárolói kapacitásokat, továbbá a szerződéssel lekötött kapacitás felett rendelkező személy a szállítóvezeték fel nem használt kapacitásait és a szállításhoz szükséges tárolói kapacitásokat köteles - átláthatóan és diszkriminációmentesen - értékesítésre felajánlani.

(2) A szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitások értékesítése esetén a kapacitás-értékesítési díj nem lehet magasabb, mint az adott kapacitás lekötésért fizetett díj.

(3) A behozott kőolaj és kőolajtermék biztonsági készletezéséről szóló törvény szerinti kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben, vagy ha annak bekövetkezése valószínűsíthető, a kőolaj szállítóvezeték és a szállításhoz szükséges tároló szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitásai felett a kőolaj szállítóvezeték üzemeltetője rendelkezik. A kőolaj szállítóvezeték üzemeltetője köteles a szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitásokat a hazai tényleges szállítást igénylők részére - átláthatóan és diszkriminációmentesen - értékesítésre felajánlani.

(4) A kőolaj szállítóvezeték üzemeltetője és a szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitások felett rendelkező személy közötti, a (3) bekezdésben foglaltak alapján szükséges pénzügyi elszámolás szabályairól a felek a kapacitás-lekötésről szóló szerződésben rendelkeznek.

(5) A (3) bekezdés szerinti esetben, ha a szerződéssel le nem kötött, és a szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitásokat meghaladó igények merülnek fel, a kapacitásokat - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az igényelt mennyiségek arányában kell értékesíteni.

(6) Jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezése esetén a (3)-(5) bekezdés szerint kell eljárni a részes fél területén bekövetkező, a szerződésben meghatározott kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben, a válsághelyzet beálltáról szóló szerződés szerinti értesítést követően."

6. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 4. § és a (3) bekezdés a Megállapodás 7. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban hatályát veszti.

(3)[3]

(4) A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, valamint a (2)-(3) bekezdésben meghatározott időpontok naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter azok ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(5) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az energiapolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Lezsák Sándor s. k.,

az Országgyűlés alelnöke