13/2011. (IX. 29.) PSZÁF rendelet

a Kártalanítási Alap kezelője adatszolgáltatási kötelezettsége szabályairól

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 117. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 21. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott Kártalanítási Alapkezelője (a továbbiakban: adatszolgáltató) adatszolgáltatási kötelezettségének szabályaira terjed ki.

(2) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint felügyeleti jelentést készít, amelyet megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére.

(3) A felügyeleti jelentések elkészítésének alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik.

2. § Az adatszolgáltató a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában, valamint a 2. mellékletben meghatározott kitöltési útmutató szerint köteles elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni.

3. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva teljesíti.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget akkor tekinti teljesítettnek, ha az megfelel a 2. melléklet I. rész 2. pontjában foglalt feltételeknek.

(3) Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges iratokat és a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a rendszeres adatszolgáltatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.

4. § Ez a rendelet 2011. december 1-jén lép hatályba.

5. § Az adatszolgáltató

a) az 1. mellékletben foglalt 43KA A Kártalanítási Alap eredményelszámolásának előírt tagolása című táblázat szerinti eredményelszámolást első alkalommal a 2011. évre vonatkozóan, 2012. május 31-ig, majd ezt követően a tárgyévet követő év május 31-ig,

b) az e rendelet 1. mellékletében foglalt 43B Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás tartalékai című, 43C3.. Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva című, 43C4 A tárgyév járadék- és egyéb kifizetései című, valamint 43C6 IBNR tartalék megbontása a kár keletkezésének éve szerint című táblák szerinti adatszolgáltatást első alkalommal a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelés Kártalanítási Alapra történő átszállásának időpontja által érintett évet követő év május 31-ig

köteles a Felügyelet részére megküldeni.

Dr. Szász Károly s. k.,

a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke

1. melléklet a 13/2011. (IX. 29.) PSZÁF rendelethez

2. melléklet a 13/2011. (IX. 29.) PSZÁF rendelethez

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

I. RÉSZ

AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. Kapcsolódó jogszabályok

- A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. Rendelet)

- A biztosítástechnikai tartalékok tartalmáról, képzésének és felhasználásának rendjéről szóló 8/2001. (II. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: Tartalékrendelet)

2. Az adatszolgáltatás formai követelményei

A Felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.

Az adatküldés formai és technikai követelményeit a Kihelyezett Adatküldő Program (KAP) Felhasználói kézikönyve részletesen tartalmazza.

A Felügyelet az adatfogadó rendszerén keresztül (a feltöltött küldemény jogosultságának, az előre definiált ellenőrző szabályok teljesülésének és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében) a beküldéstől számított 24 órán belül (a küldeményazonosító számot is tartalmazó) automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Hibás adatszolgáltatás esetén "visszautasított", az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén pedig "feldolgozott" üzenetet kap az adatszolgáltató. A "feldolgozott" üzenet tekintendő a teljesítés elfogadásáról szóló tájékoztatásnak.

Ha egy jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, az adott táblát akkor is be kell küldeni. Ilyen esetben a tábla első sorát nulla ("0") értékkel kell kitölteni.

Ha a Felügyelet megállapítja, hogy az adatszolgáltatás javítást igényel (pl. téves adatközlés miatt), a javított jelentést a felszólítás kézhezvételétől számítva 2 munkanapon belül a Felügyelet részére meg kell küldeni.

Ha az adatszolgáltató önellenőrzése, belső ellenőrzése, vagy egyéb lefolytatott ellenőrzés során kiderül, hogy a jelentett adatok korrekcióra szorulnak (mert a Számviteli politikában meghatározott jelentős mértékű eltérés mutatkozik), akkor a módosítást visszamenőleg is végre kell hajtani. A feltárástól számított 15 munkanapon belül kell a módosított jelentést beküldeni, minden olyan időszakra vonatkozóan, amelyet az adatmódosítás érint.

Az adatszolgáltató a módosító jelentés beküldésével egyidejűleg, tájékoztatja a felügyeletet ellátó szakfőosztályt a módosításról és annak indokairól.

A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) a "Mód" oszlopban "M"-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.

Nem kell értéket beírni az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne.

Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben. A táblák "Megnevezés" mezőibe az adatszolgáltatók nem írhatnak adatot, szöveget. A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható. A pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje ezer forint.

3. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei

A hatályos számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden egyes táblába csak bizonylattal alátámasztott és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

II. RÉSZ

AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

43KA A Kártalanítási Alap eredményelszámolásának előírt tagolása

Az adatszolgáltató köteles ezt a jelentéstáblát minden év május 31-ig elkészíteni, és a Felügyelet részére megküldeni. A tábla célja, a tábla kitöltése

Az eredményelszámolást a Korm. Rendelet 7-9. §-aiban meghatározottak szerint kell elkészíteni, és a tábla kitöltésével megküldeni a Felügyelet részére. Az eredményelszámolás elkészítése során figyelemmel kell lenni a Tartalékrendelet előírásaira is.

A 43B, 43C3, 43C4, 43C6 táblákat az adatszolgáltatónak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelés Alapra történő átszállásának időpontja által érintett évtől kezdődően az Alap helytállási kötelezettségének teljes időtartama alatt kell megküldenie a Felügyelet részére.

43B Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás tartalékai

A tábla célja, a tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás biztosítástechnikai tartalékait mutatja be.

43C3... Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva

A tábla célja

Ezekben a táblákban az adatszolgáltató a Kártalanítási Alap tárgyévi káralakulását mutatja be gépjármű kategóriánként (díjosztályonként) és összesítve. Minden egyes gépjármű kategóriához külön táblázatot kell kitölteni.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

A károk száma (darab)

A károk száma azon bejelentett káresemények számát jelenti, melyekre a következő események közül legalább az egyik bekövetkezett: kárkifizetés a tárgyévben, a tárgyév december 31-én a tételes függőkár-tartalék pozitív, végleges járadékot a tárgyévben állapítottak meg.

Kárkifizetés (ezer Ft)

A kárkifizetésben a bejelentett káreseményekhez köthető kárkifizetéseket, de a járadék jellegű kifizetések közül csak a függő járadékokra történt kifizetéseket és megváltásokat kell szerepeltetni

Kárkifizetések száma (darab)

A kárkifizetések száma azon káresemények számát jelenti, amelyekre a tárgyidőszakban kifizetés történt.

Tételes függőkárok száma (darab)

A tételes függőkárok száma azon káresemények számát jelenti, amelyekre tárgyév december 31-én a tételes függőkár-tartalék pozitív.

Újonnan képzett járadéktartalék (ezer Ft)

Az újonnan képzett járadéktartalékban azon járadékok megképzéskori tartalékát kell szerepeltetni, melyekre első ízben a tárgyévben képeztek járadéktartalékot.

A gépjármű kategóriánkénti táblázatok összesített tételes függőkár-tartalék adatainak összege megegyezik a 43B tábla költségekkel csökkentett tételes függőkár-tartalék adatával.

43C4 A tárgyév járadék- és egyéb kifizetései A tábla célja

A táblában az adatszolgáltató a Kártalanítási Alappal kapcsolatos tárgyévi járadékkifizetéseit illetve járadékmegváltásait jelenti.

A tábla sorai

43C411 Járadékkifizetések

A járadékkifizetésben a járadéktartalék terhére történt járadékkifizetéseket és megváltásokat kell szerepeltetni. 43C412 Egyéb kifizetések

Az egyéb kifizetésekbe azon kifizetéseket kell beírni, melyek szerepelnek az elkülönített eredményelszámolás 06. a) sorában, de nem járadékkifizetések és nem szerepelnek a 43C3... táblázat kárkifizetései között.

A táblázat összesen adata és a 43C3... jelű táblázat összesített kárkifizetése összesítve adja az elkülönített eredményelszámolás 06. a) sorát.

43C6 IBNR tartalék megbontása a kár keletkezésének éve szerint

A tábla célja, a tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató a Kártalanítási Alappal kapcsolatos IBNR tartalékot jelenti, a kár keletkezésének éve szerinti megbontásban. Az összesen sor adata megegyezik a 43B tábla költségekkel csökkentett IBNR tartalékadatával.