192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet

a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank előzetes egyetértésével - a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

(1)[1] E rendelet hatálya kiterjed minden, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján működő biztosítóra és viszontbiztosítóra, ideértve a biztosítóként vagy viszontbiztosítóként működő külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is, továbbá a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-re (a továbbiakban együtt: biztosító).

(2) A biztosító a Tv. előírásait e rendeletben meghatározott eltérésekkel köteles alkalmazni.

Értelmező rendelkezések[2]

1/A. §[3]

E rendelet alkalmazásában:

1. eredménytől független díj-visszatérítés (kármentességi bónusz): a biztosítási szerződés (kötvény) alapján egy adott kármentes, illetve alacsony káralakulású biztosítási időszak után a kármentes, illetve alacsony káralakulású biztosítási időszak biztosítási díjának meghatározott mértékében a biztosítottnak (szerződőnek, kedvezményezettnek) utólag adott díj-visszatérítés;

2. vásárolt követeléssel azonosan kezelt követelés: olyan követelés, amely nem az azt keletkeztető szerződés keretében, hanem utólag, más megállapodás, gazdasági esemény [csereügylet, tulajdonos által teljesített nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport), garancia, kezesség beváltása, egyéb esemény] kapcsán került a biztosítóhoz az eredeti szerződés szerinti jogosulttól vagy más személytől [ide nem értve átalakuláskor (beolvadáskor) a megszűnt vállalkozástól átvett - a megszűnt vállalkozásnál saját követelésnek minősülő - követelést, valamint a biztosítási állomány átruházásához kapcsolódóan átvett követelést, amely a saját követeléssel azonosan kezelt követelésnek minősül];

3.[4] Kártalanítási Számla: a Bit. 4. § (1) bekezdés 56. pontja szerint meghatározott fogalom;

4.[5] Információs Központ: a Bit. 4. § (1) bekezdés 44. pontja szerint meghatározott fogalom.

5.[6] megszolgált díj, viszontbiztosítás nélkül: egy adott időszakra vonatkozóan azon díjak összege, amelyek a biztosító által az adott időszakban fedezett kockázatok saját megtartású részéhez kapcsolódnak.

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

2. §

(1) A biztosító kettős könyvvitelen alapuló éves beszámolót köteles készíteni.

(2) A biztosító éves beszámolója a 3. § (1) bekezdése szerinti mérlegből, a 7. § (1) bekezdése szerinti eredménykimutatásból, a 14. § szerinti kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámolóval egyidejűleg a biztosítónak üzleti jelentést is kell készítenie.

(3)[7] Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a Bit. 1. számú melléklete A/8-9. és 18. pontja szerinti biztosítási tevékenységet végző biztosító egyesület, amelynek két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a (4) bekezdés szerinti három mutatóérték közül kettő nem haladja meg a megadott határértéket. Újonnan alakuló biztosító egyesület abban az esetben készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha a biztosítási tevékenység engedélyezésekor jóváhagyott üzleti terv első két üzleti évének tervszámaiból a (4) bekezdés szerinti három mutatóérték közül kettő nem haladja meg a megadott határértékeket.

(4) Az egyszerűsített éves beszámoló készítés határértékei:

a)[8] mérlegfőösszeg 125 millió forint;

b)[9] az éves bruttó díj 125 millió forint;

c) a biztosítási szerződések száma 1000 darab.

(5) A biztosító egyesület egyszerűsített éves beszámolója a 3. § (2) bekezdése szerinti mérlegből, a 7. § (2) bekezdése szerinti eredménykimutatásból és a 14. § szerinti kiegészítő mellékletből áll.

(6)[10] A biztosítónak a számviteli politika keretében - a Tv. 14. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően - kell meghatároznia:

a)[11] az eszközök, források, költségek, ráfordítások, bevételek, valamint az adózott eredmény nem biztosítási tevékenységre és biztosítási tevékenységre, ez utóbbin belül életbiztosítási és nem-életbiztosítási ágra - feltéve, hogy a biztosító mindkét ágat egyaránt műveli - történő elkülönítésének módszerére, dokumentálására, vetítési alapjára vonatkozó szabályokat (az elkülönítés belső szabályzata);

b) a biztosítástechnikai tartalékok képzésére és felhasználására vonatkozó szabályokat (tartalékolási szabályzat), a külön jogszabályban foglaltakkal összhangban;

c) a biztosítástechnikai tartalékok és a szavatoló tőke fedezetéül szolgáló eszközök meglétének ellenőrzési módját;

d) az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítására vonatkozó szabályokat (konszolidációs szabályzat), amennyiben anyavállalatnak minősülő biztosító;

e) a fióktelep és a központ közötti elszámolásra, illetve a fióktelepek egymás közötti elszámolásaira vonatkozó szabályokat (fióktelep-elszámolási szabályzat). A szabályzatban meg kell határozni többek között a belföldi központ és annak külföldi fióktelepe, illetve a külföldi központ belföldi fióktelepe esetében egyaránt, hogy:

ea) milyen tételek (pénzeszközök és egyéb vagyontárgyak) képezik a központ által a fióktelep működéséhez - jegyzett tőke vagy jegyzett tőkén felüli vagyon címén - rendelkezésre bocsátott eszközöket,

eb) milyen jogcímen történnek kifizetések a fióktelep és a központ, illetve a fióktelep és más országban működő fióktelepek között,

ec) hogyan kell a fióktelep - illetve a központ - könyveiben elkülöníteni a Tv. 50. §-ának (7)-(8) bekezdése szerinti eszközöket és a Tv. 78. §-ának (7) bekezdése szerinti szolgáltatások miatti költségeket és az azokból eredő kötelezettségeket, továbbá a Tv. 72. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti bevételeket és az azokból eredő követeléseket,

ed) a központtal, illetve más fiókteleppel szembeni elszámolásokból eredően milyen követeléseket és kötelezettségeket lehet a fióktelepnél, annak beszámolójában nettósítani (beszámítani) a Tv. 43. §-ának (3) bekezdése szerint,

ee) milyen követelések és kötelezettségek tekintetében nem lehet az ed) pont szerinti nettósítást a fióktelep nyilvántartásaiban és beszámolójában alkalmazni,

ef) hogyan kell az ea)-ec) pont szerinti tételek miatti halmozódásokat a központ könyveiből és beszámolójából kiszűrni,

eg) milyen módon és gyakorisággal történik a fióktelep és a központ közötti bizonylatolás, adatszolgáltatás, egyeztetés, valamint belső ellenőrzés,

eh) az adózás szempontjából milyen tételeket tekintenek belső elszámolásaikban külföldön adózó tételnek, léteznek-e menedzsment szolgáltatási vagy más díj címén meghatározott összegek, amelyek a fióktelep beszámolójában, mint a központot megillető bevétel (költségként vagy bevételcsökkentő tételként) jelennek meg, míg a központnál adóalapot képeznek,

ei) milyen tételeket kell a fióktelepnek, illetve a központnak az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a fióktelep működése és az egymással való elszámolás miatt kimutatni;

f) a szigorú számadás alá vont bizonylatok, nyomtatványok kezelésére, nyilvántartásuk, elszámoltatásuk rendjére és azok ellenőrzésére vonatkozó szabályokat (szigorú számadású bizonylatok szabályzata);

g) a biztosító által végzett pénzügyi szolgáltatások (ideértve a nyugdíjpénztári vagyonkezelést és a jelzáloghitelezési tevékenységet), valamint befektetési szolgáltatások elszámolására vonatkozó szabályokat (egyéb szolgáltatások elszámolási szabályzata);

h)[12] a származékos ügyletek elszámolására, nyilvántartására, a fedezeti ügyletek meghatározására és elkülönített kezelésére vonatkozó szabályokat (származékos ügyletek elszámolási szabályzata).

(7)[13] A biztosító köteles belső számviteli rendjét és számlarendjét, illetve belső ellenőrzési rendszerét úgy kialakítani, hogy az megfeleljen a Tv., valamint a Bit. és a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendelet számviteli biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó követelményeinek és alkalmas legyen a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) részére történő adatszolgáltatásra, a Felügyelet általi ellenőrzésre. Ennek során a biztosító eltérhet a Tv. 160. §-a szerinti egységes számlakeret alkalmazásától.

(8)[14] A 2. § (6) bekezdésének a) pontja szerinti szabályzat (az elkülönítés belső szabályzata) alkalmazásának szempontjából a tulajdonos által tőkeemelésre adott összeg mindaddig a nem biztosítási tevékenységhez kapcsolódó saját tőke részét képezi, amíg annak az élet- vagy nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó hozzárendelése részben vagy egészen meg nem történik.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma

3. §

(1) A mérleg előírt tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza. A biztosító a Tv. 22. §-ának (3) bekezdését nem alkalmazhatja.

(2) A biztosító egyesület egyszerűsített éves beszámolójának mérlege az 1. számú melléklet szerinti mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza azzal, hogy a C. Biztosítástechnikai tartalékok mérlegsort az 1. számú melléklet szerinti részletezésben kell bemutatni.

(3)[15] A biztosító az éves beszámoló mérlegében a tárgyévet megelőző üzleti év adatait összevontan (egy oszlopban),

a) a tárgyévi adatokat négy oszlopban, életbiztosítás, nem életbiztosítás, nem biztosítási tevékenység és összesen bontásban köteles elkészíteni, ha az élet- és nem-életbiztosítási ágat egyaránt műveli,

b)[16] a tárgyévi adatokat három oszlopban, biztosítási tevékenység, nem biztosítási tevékenység és összesen bontásban köteles elkészíteni, ha az élet- és nem-életbiztosítási ág közül csak az egyiket műveli vagy ha biztosítási egyesületként működik.

A nem biztosítási tevékenység oszlopban a biztosítási tevékenységnek nem minősülő - a Bit. alapján - a biztosító által végezhető egyéb tevékenységhez kapcsolódó eszközöket és forrásokat kell kimutatni.[17]

(4) Az ellenőrzés által megállapított jelentős összegű hibáknak a mérlegtételekre gyakorolt hatását - az érintett mérlegtételekkel - a kiegészítő mellékletben kell bemutatni. Nem minősül a biztosítónál önellenőrzésnek a biztosítástechnikai tartalékok következő üzleti év(ek)ben történő helyesbítése, a jutalékvisszaírás és a kármegtérítés (regresz).

(5) A mérleg tartalmára vonatkozó Tv. szerinti előírásokat e rendelet 4-6. §-ai figyelembevételével kell alkalmazni.

(6)[18] A biztosító saját döntése alapján a mérlegben kimutathatja a Tv. 3. § (16) bekezdése szerinti halasztott adókövetelést és halasztott adókötelezettséget, a Tv. halasztott adóra vonatkozó előírásainak alkalmazásával.

4. §

(1) Az immateriális javak között kell kimutatni a Tv. szerint nevesített immateriális javakat, valamint azokat az összegeket, amelyeket a biztosító biztosítási állományok átruházásáért más biztosítónak fizet.

(2) Az immateriális javak megbontását az alábbi részletezés szerint a kiegészítő mellékletben elkülönítetten be kell mutatni:

a) alapítás-átszervezés aktivált értéke;

b) üzleti vagy cégérték;

c) biztosítási állomány átruházásáért fizetett díjak;

d) egyéb immateriális javak;

e) immateriális javak értékhelyesbítése.

(3) Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként lehet kimutatni az olyan - a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülő - költségeket, ráfordításokat, amelyek a biztosító belső és külső szervezetének megteremtése, az üzleti tervek kidolgozása, kirendeltségek létesítése, piaci tanulmányokat és biztosítási terméket bevezető reklámokat készítő munkacsoport létrehozása, valamint az állomány- és díjkezelés számítógépes rendszerének kifejlesztése kapcsán merülnek fel, és nem minősülnek beruházásnak, tárgyi eszköz beszerzésnek. A biztosító az alapítás-átszervezés aktivált értékeként kimutathatja a biztosítási ágazat beindítását vagy jelentős piaci részesedés megszerzését célzó üzleti akciói érdekében felmerült egyszeri költségeit.

(4)[19] Az ingatlanok között kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, az ingatlan beruházásokat és az ingatlan beruházásokra adott előlegek összegét is, kivéve a bérelt ingatlanon végzett beruházásokat.

(5)[20] A jelzáloggal fedezett kölcsönök között a biztosító által az életbiztosítási ügyfeleknek jelzálogfedezet mellett nyújtott kölcsönöket kell kimutatni. A biztosító által nem az életbiztosítási ügyfeleknek nyújtott, jelzáloggal fedezett kölcsönöket a B/III/5. Egyéb kölcsön soron kell kimutatni (pl. munkáltatói lakáshitel).

(6) Amennyiben a B/III/5. Egyéb kölcsön, B/III/7. Más befektetések és az E/4. Egyéb mérlegsorokon kimutatott összegek jelentősek, akkor azokat a kiegészítő mellékletben - főbb jogcímenként - be kell mutatni.

(7) A viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések között a viszontbiztosítónak, amennyiben viszontbiztosítást fogad el, a közvetlen biztosítókkal szembeni követelések összegét kell kimutatnia, az általuk biztosítékként visszatartott összegek nagyságában.

(8)[21] A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések között kell kimutatni a Bit. 4. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott életbiztosításokhoz kapcsolódó befektetéseket. Ezen befektetéseket piaci értéken kell értékelni a kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékokkal (források D. mérlegtétele) azonos összegben, a Tv. 57. §-a és 59/A-59/F. §-a ezekre nem alkalmazható. Ezen befektetések bekerülési (beszerzési) értékét a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

(9)[22] Az eszközök D/III. mérlegtétel alatt kell kimutatni az életbiztosítási tartalékból a viszontbiztosításba adott ügyletekre megképzett tartalékrészt.

(10)[23] A tárgyi eszközök között a gépek, berendezések, járművek értékét, ezen eszközök beruházásának és ezen eszközök beruházásaira adott előlegeknek, valamint a bérelt ingatlanon végzett beruházásoknak az értékét kell kimutatni.

(11)[24] Az aktív időbeli elhatárolások között - a módozati sajátosságok figyelembevételével - halasztott szerzési költségként (élet- és nem-életbiztosítások szerint elkülönítetten) kell kimutatni a mérlegfordulónapot megelőzően felmerült szerzési költségek tárgyévet követő üzleti éve(ke)t terhelő összegét is, amennyiben a későbbi üzleti években a díjbevételek (ideértve a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékának csökkenése miatt az eredménykimutatásban tartalékváltozásként elszámolt összeget is) erre fedezetet nyújtanak és ezen költségeket a tartalékok képzésénél csökkentő tényezőként nem vették figyelembe, vagy nem lehetett figyelembe venni.

(12)[25] A biztosító által végzett biztosítási tevékenység, nyújtott pénzügyi és befektetési szolgáltatás tekintetében nem alkalmazható a Tv. 28. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatás készletként történő kimutatására előírt rendelkezés.

5. §

(1)[26] Alárendelt kölcsöntőkeként kell kimutatni a Bit. 4. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti feltételekkel kapott kölcsönöket.

(2)[27] Biztosítástechnikai tartalékként kell kimutatni a biztosító által, a Bit. és a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendelet számviteli biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó előírásai szerinti biztosítástechnikai tartalékokat.

(3) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai - az életbiztosítási ág kockázati életbiztosítások tartalékait meghaladó részének kivételével - csak a saját megtartású, a viszontbiztosításba nem adott és együttbiztosítás esetén a biztosítóra jutó kockázatok fedezetére szolgáló tartalékokat tartalmazhatják. Ezért - az életbiztosítási tartalékok kivételével, ide nem értve a tiszta kockázati életbiztosítások, illetve a haláleseti kockázatot is tartalmazó biztosítások kockázati részét - a viszontbiztosításba adott összegekre jutó tartalékok tényleges vagy becsült összegét külön sorban levonásba kell helyezni.

(4)[28] A C/3. Függőkár tartalékok mérlegsoron, valamint annak további részletezéseként kell kimutatni a bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát (tételes függőkár tartalék), valamint a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékát (IBNR tartalék).

(5)[29] A C/4. Díj-visszatérítési tartalékok mérlegsoron, valamint annak további részletezéseként kell kimutatni az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékot, valamint az eredménytől független díj-visszatérítési tartalékot.

(6)[30] A C/6. Egyéb tartalékok mérlegsoron, valamint annak további részletezéseként kell kimutatni a törlési tartalékot és az egyéb biztosítástechnikai tartalékot. Az egyéb biztosítástechnikai tartalék magában foglalja a külön jogszabály szerinti várható veszteség tartalékát, illetve a hitel- és kezesi biztosítások külön tartalékát.

(7)[31] A D. Biztosítástechnikai tartalékok a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítás szerződői javára mérlegsoron kell kimutatni azokat a tartalékokat, amelyeket az ezen életbiztosításokkal összefüggő befektetésekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezetére képeztek. Ezen kötelezettségek értékét a befektetések értéke határozza meg, a tartalékot szerződésenként, egyedileg kell képezni. Ezen soron más biztosítástechnikai tartalék (pl. haláleseti kockázatra képzett tartalék) nem szerepelhet.

(8) A viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségként kell kimutatni a közvetlen biztosítónál a viszontbiztosításba adott kockázatok fedezetéül a viszontbiztosítótól átvett (visszatartott) biztosítékok értékét.

(9)[32] A saját tőkén belül a valós értékelés értékelési tartalékáról, valamint az eredménytartalékról vezetett számviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a valós értéken történő értékelés során keletkezett értékelési különbözetek életbiztosítási ághoz, nem életbiztosítási ághoz és nem biztosítási tevékenységhez kapcsolódó részletezésben megállapíthatóak legyenek és azokat a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

A mérlegtételek értékelése

6. §

(1)[33] A biztosítónak a mérlegtételek értékelésekor - kivéve a 4. § (8) bekezdés szerinti befektetéseknél - a Tv. 61-68. §-ának előírásait kell alkalmaznia azzal, hogy az értékelés során a mérlegkészítéskori piaci érték helyett a mérlegfordulónapi piaci értéket kell figyelembe venni. Amennyiben a mérlegfordulónapi és a mérlegkészítéskori piaci érték közötti különbözet jelentős, azt a kiegészítő mellékletben kell bemutatni.

(2)[34] A biztosító a Tv. 59/A-59/F. §-ának előírásait a következők figyelembevételével alkalmazhatja:

Ha a biztosító a valós értéken történő értékelés szabályait - a számviteli politikájában rögzített döntése szerint - alkalmazza, a valós értéken történő értékelés bevezetésének időpontját követő harmadik év január 1-jét megelőzően - a vonatkozó pénzügyi instrumentumok tekintetében - nem térhet vissza a bekerülési (beszerzési) értéken történő értékelésre.

A Tv. 10. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti biztosító a valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok tekintetében a Tv. 59/F. § (3) bekezdése szerint nem térhet vissza a bekerülési (beszerzési) értéken történő értékelésre.

(3)[35] A saját és a vásárolt követelések könyv szerinti értékén túl befolyt (a bekerülési értéket meg nem haladó, legfeljebb a korábban elszámolt értékvesztésnek megfelelő) összegét értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni a befolyás időpontjára, de legkésőbb az azt követő értékelés időpontjára vonatkozóan.

(4)[36] A vásárolt követelésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a vásárolt követeléssel azonosan kezelt követelésekre is.

Eredménykimutatás tartalma, tagolása

7. §

(1) Az eredménykimutatás tagolását a 2. számú melléklet, az egyes tételekre vonatkozó előírásokat a (2)-(8) bekezdés, a 8-9. §-ok, továbbá a 2. számú melléklet tartalmazza. A biztosító a Tv. 71. §-ának (5) bekezdését nem alkalmazhatja.

(2) Az egyszerűsített éves beszámolót készítő biztosító egyesület eredménykimutatását a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az ellenőrzés által megállapított jelentős összegű hibáknak az eredménykimutatás tételeire gyakorolt hatását az eredménykimutatás tárgyév oszlopa nem tartalmazhatja, ezért azt - az érintett bevétel, ráfordítás, eredmény tételekkel - a kiegészítő mellékletben kell bemutatni.

(4) A biztosító eredményét forgalmi költség eljárással, a bevételek, a költségek és ráfordítások korrigálásával állapítja meg.

(5)[37] Az adott időszak eredményének meghatározásakor a biztosítási időszaknak az üzleti évre jutó bevételeit, a mérleg fordulónapjáig az üzleti évre vonatkozó, bekövetkezett eseményeinek kifizetett és felmért költségeit (ráfordításait) kell számba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.

(6)[38]

(7) A biztosító tárgyévi éves eredményelszámolásának tartalmaznia kell a biztosítási szerződések, kockázati események viszontbiztosításba adása esetén azok teljes körű viszontbiztosítási elszámolásait. A viszontbiztosításba vétel tárgyévi teljes elszámolását a következő üzleti évben is el lehet végezni, ha a szerződéses partnerekkel történő elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig nem ismert.

(8) Az a biztosító egyesület, amely vállalkozási tevékenységet is végez, eredménykimutatásában köteles elkülönítetten kimutatni a vállalkozási tevékenysége bevételeit, illetve költségeit, ráfordításait, valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét. A tevékenység célja szerinti (biztosítási) tevékenységhez és a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzá nem rendelhető - külön kimutatott - költségeket, ráfordításokat bevételarányosan kell megosztani.

7/A. §[39]

(1) A biztosító, a biztosító egyesület rendkívüli bevételként és rendkívüli ráfordításként a Tv.-nek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti tételeket mutatja ki.

(2) A biztosító, a biztosító egyesület az (1) bekezdésben meghatározottak helyett a Tv. 2015. július 4-től hatályos rendelkezéseit is alkalmazhatja. E döntéséről a számviteli politikájában kell rendelkezni, és azt be kell mutatnia a kiegészítő mellékletében.

8. §

(1) A biztosítási szerződésekkel kapcsolatos perelt és behajtás alatt lévő díjkövetelések a tárgyévi eredménykimutatásban csak abban az esetben szerepeltethetők, ha a követeléseket a biztosító behajthatónak minősíti. Ellenkező esetben ezeket a díjelőírásokat a pénzügyi realizálás időpontjában kell számba venni.

(2) A biztosítónak tárgyévi eredménye meghatározásánál figyelembe kell vennie a biztosítottak kárbejelentéseinek késedelmei miatt a tárgyidőszakban bekövetkezett, a mérleg fordulónapjáig be nem jelentett biztosítási események várható költségeinek, ráfordításainak összegét is.

9. §

(1)[40] A B/02. Biztosítástechnikai bevételek befektetésekből soron kell szerepeltetni az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló valamennyi befektetés bevételét (ideértve a befektetés kamat- és osztalékbevételeit a kamatozó értékpapír vételárában lévő kamattal csökkentett összegben, valamint az értékesítéshez, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamnyereséget és az értékpapír eladási árában érvényesített kamatbevételt, ingatlanok elszámolt bérleti díját és egyéb bevételeit, külföldi pénzértékre szóló befektetésekhez kapcsolódó árfolyamnyereséget stb.). A saját tőke befektetésének hozama itt nem jelenhet meg (csak életbiztosítási ágat művelő biztosítónál sem), mivel azokat a C/01-04. sorokban kell kimutatni. Az életbiztosítási ághoz kapcsolódó biztosítástechnikai bevételek befektetésekből soron kell továbbá kimutatni

a) a B/02/bb) Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között:

aa) az értékpapír kölcsönügylet esetében a kölcsönbeadónál a kapott kölcsönzési díjat,

ab) a valós értéken történő értékelés esetén

- a kamatfedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügyletek negatív értékelési különbözetét és záráskor realizált veszteségét bevételt csökkentő tételként,

- a kamatfedezeti céllal kötött cash-flow fedezeti kamat-swap ügyletek záráskor realizált veszteségét bevételt csökkentő tételként,

ac) a valós értéken történő értékelést nem alkalmazó biztosítónál a kamatfedezeti ügyletek értékelésekor várható és záráskor realizált nyereséget;

b) a B/02/c) Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei között

ba) az értékpapír kölcsönügylet árfolyamnyereségét,

bb) a szállításos repóügylet árfolyamnyereségét,

bc) a valós értéken történő értékelés esetén

- a kereskedési célú származékos ügyletek záráskor realizált nyereségét,

- a nem kamatfedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügyletek záráskor realizált veszteségét bevételt csökkentő tételként,

- a nem kamatfedezeti céllal kötött, eszköz, illetve kötelezettség keletkezésével nem járó (eredménnyel záruló) alapügyletet fedező cash-flow fedezeti ügyletek záráskor realizált veszteségét bevételt csökkentő tételként,

- a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletének záráskor realizált veszteségét bevételt csökkentő tételként,

bd) a valós értéken történő értékelést nem alkalmazó biztosítónál

- a kereskedési célú származékos ügyletek zárásakor realizált nyereségét,[41]

- az egyéb fedezeti ügyletek záráskor realizált nyereségét.

(2)[42] A B/12. Biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekből soron kell kimutatni az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések ráfordításait (ideértve az elszámolt - a visszaírt értékvesztéssel korrigált - értékvesztést, az eladáshoz, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamveszteséget, az ingatlan értékcsökkenési leírását, egyéb ráfordításait, a külföldi pénzértékre szóló befektetésekhez kapcsolódó árfolyamveszteséget stb.). A saját tőke befektetésének ráfordításai - az (1) bekezdésben leírtakra figyelemmel - itt nem jelenhetnek meg, azokat a biztosítástechnikai eredményt követő C/07-09. sorokban kell kimutatni. Az életbiztosítási ághoz kapcsolódó biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekből soron kell továbbá kimutatni[43]

a)[44] a B/12/a) Befektetések működési és fenntartási ráfordításai, ideértve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat soron

aa) az értékpapír kölcsönügylet esetében a kölcsönbevevőnél a fizetett kölcsönzési díjat,

ab) az óvadéki repóügylet miatt fizetett kamatot,

ac) a valós értéken történő értékelés esetén

- a kamatfedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügyletek pozitív értékelési különbözetét és záráskor realizált nyereségét ráfordítást csökkentő tételként,

- a kamatfedezeti céllal kötött cash-flow fedezeti kamat-swap ügylet záráskor realizált nyereségét ráfordítást csökkentő tételként,

ad) a valós értéken történő értékelést nem alkalmazó biztosítónál a kamatfedezeti ügyletek értékeléskor várható és záráskor realizált veszteségét;

b)[45] a B/12/c) Befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításai között

ba) az értékpapír kölcsönügylet árfolyamveszteségét,

bb) a szállításos repóügylet árfolyamveszteségét, a kereskedési célú származékos ügyletek záráskor realizált veszteségét,

bc) a valós értéken történő értékelés esetén

- a nem kamatfedezeti célra kötött valós érték fedezeti ügyletek záráskor realizált nyereségét ráfordítást csökkentő tételként,

- a nem kamatfedezeti céllal kötött, eszköz, illetve kötelezettség keletkezésével nem járó (eredménnyel záruló) alapügyletet fedező cash-flow fedezeti ügyletek záráskor realizált nyereségét ráfordítást csökkentő tételként,

- a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletének záráskor realizált nyereségét ráfordítást csökkentő tételként,

bd) a valós értéken történő értékelést nem alkalmazó biztosítónál

- a kereskedési célú származékos ügyletek zárásakor realizált veszteségét,[46]

- az egyéb fedezeti ügyletek záráskor realizált veszteségét.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti bevételek meghaladják a (2) bekezdés szerinti ráfordításokat, a biztosító - saját döntésétől függően - átvezetheti a többlet egy részét vagy teljes összegét a C/05. Életbiztosításból allokált befektetési bevétel sorra. Az allokált befektetési bevétel összege nem haladhatja meg az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések teljes eredménye és a biztosítási szerződések, valamint a Bit. alapján a biztosítottaknak visszajuttatandó eredmény közötti különbözet összegét.

(4) A nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül elkülönítetten kell kimutatni - a C/06. Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény soron - a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések bevételeiből átvezetett, a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési hozamot.

(5) A C/01-04. soron kell kimutatni a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések, valamint nem a tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések (pl. saját tőke) bevételét, a kamatozó értékpapír vételárában lévő kamattal csökkentett összegben, növelve a C/05. Életbiztosításból allokált befektetési bevétellel és csökkentve a C/06. Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel.

(6)[47] A C/07-09. sorokban kell kimutatni a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló, valamint nem a tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések ráfordításait (így különösen az elszámolt - a visszaírt értékvesztéssel korrigált - értékvesztést, az eladáshoz, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamveszteséget, az ingatlan értékcsökkenési leírását és egyéb ráfordításait), kivéve a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó árfolyamveszteségét.

(7) A kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat összegét az értékpapír beszerzésekor kamatbevételt csökkentő tételként a B/02/bb) Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (az életbiztosítási ágnál), illetve a C/02. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek soron kell elszámolni és az eredménykimutatásban szerepeltetni. A kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített kamat összegét az értékpapírok eladásakor a B/02/bb) Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (az életbiztosítási ágnál), illetve a C/02. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között kell elszámolni és az eredménykimutatásban szerepeltetni.

(8)[48] A B/03. Befektetések nem realizált nyeresége soron kell kimutatni a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokhoz kapcsolódó befektetések piaci értékének a könyv szerinti értéket meghaladó összegét.

Itt kell továbbá kimutatni valós értéken történő értékelés esetén az életbiztosítási ághoz kapcsolódó kereskedési célú befektetések bekerülési (nyilvántartási) értéke és piaci értéke közötti különbözetet is, ha az utóbbi a több, valamint a kereskedési célú származékos ügylethez kapcsolódó pozitív értékelési különbözetet és a nem kamat fedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügyletekhez kapcsolódó negatív értékelési különbözetet bevételt csökkentő tételként. Ha a biztosító nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést, akkor az egyéb fedezeti ügyletek mérlegfordulónapon várható nyereségének összegét is itt kell kimutatni.

(9)[49] A B/13. Befektetések nem realizált vesztesége soron kell kimutatni a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokhoz kapcsolódó befektetések könyv szerinti értékének a piaci értéket meghaladó összegét.

Itt kell továbbá kimutatni valós értéken történő értékelés esetén az életbiztosítási ághoz kapcsolódó kereskedési célú befektetések piaci értéke és bekerülési (nyilvántartási) értéke közötti különbözetet, ha az utóbbi a több, valamint a kereskedési célú származékos ügylet negatív értékelési különbözetét és a nem kamat fedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügylethez kapcsolódó pozitív értékelési különbözetet ráfordítás csökkentő tételként. Ha a biztosító nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést, akkor az egyéb fedezeti ügyletek mérlegfordulónapon várható veszteségét és a kereskedési célú származékos ügyletek mérlegfordulónapon várható veszteségét szintén itt kell kimutatni.

(10)[50] A C/01. Kapott osztalék és részesedés soron kell kimutatni valós értéken történő értékelés esetén a nem életbiztosítási ághoz és a saját tőkéhez kapcsolódó kereskedési célú befektetések piaci értéke és bekerülési (nyilvántartási) értéke közötti különbözetet, ha az előbbi a több, valamint a kereskedési célú származékos ügylethez kapcsolódó pozitív értékelési különbözetet és a nem kamat fedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügyletekhez kapcsolódó negatív értékelési különbözetet bevételt csökkentő tételként. Ha a biztosító nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést, akkor az egyéb fedezeti ügyletek mérlegfordulónapon várható nyereségének összegét is itt kell kimutatni.

(11)[51] A C/02. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek soron kell kimutatni a nem életbiztosítási ághoz és a saját tőkéhez kapcsolódóan

a) az értékpapír kölcsönügylet esetében a kölcsönbeadónál a kapott kölcsönzési díjat,

b) a valós értéken történő értékelés esetén

ba) a kamatfedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügyletek negatív értékelési különbözetét és záráskor realizált veszteségét bevételt csökkentő tételként,

bb) a kamat fedezeti céllal kötött cash-flow fedezeti kamat-swap ügyletek záráskor realizált veszteségét bevételt csökkentő tételként,

c) a valós értéken történő értékelést nem alkalmazó biztosítónál a kamatfedezeti ügyletek várható és záráskor realizált nyereségét.

(12)[52] A C/04. Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei soron kell kimutatni minden olyan befektetésből származó bevételt, amelyet a megelőző C/01-03. sor nem tartalmaz. Itt kell kimutatni különösen a külföldi pénzértékre szóló követelés és kötelezettség Tv. szerinti értékeléséből adódó árfolyamnyereséget, kivéve a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó árfolyamnyereségét.

(13)[53] A C/07. Befektetések működési és fenntartási ráfordításai, ideértve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat soron kell kimutatni a nem életbiztosítási ághoz és a saját tőkéhez kapcsolódóan

a) az értékpapír kölcsönügylet esetében a kölcsönbevevőnél a fizetett kölcsönzési díjat,

b) az óvadéki repóügylet után fizetett kamatot,

c) a valós értéken történő értékelés esetén

ca) a kereskedési célú befektetések valós értéken történő értékelés szerinti értéke és bekerülési (nyilvántartási) értéke közötti különbözetet, ha az utóbbi a több, valamint a kereskedési célú származékos ügylethez kapcsolódó negatív értékelési különbözetet,

cb) a kamatfedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügylethez kapcsolódó pozitív értékelési különbözetet és záráskor realizált nyereséget ráfordítást csökkentő tételként, a nem kamatfedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügylethez kapcsolódó pozitív értékelési különbözetet ráfordítást csökkentő tételként,

cd) a kamatfedezeti céllal kötött cash-flow fedezeti kamat-swap ügylet záráskor realizált nyereségét ráfordítást csökkentő tételként,

d) a valós értéken történő értékelést nem alkalmazó biztosítónál

da)[54] az egyéb fedezeti ügyletek mérlegfordulónapon várható veszteségét,

db)[55] a kereskedési célú származékos ügyletek mérlegfordulónapon várható veszteségét,

dc) a kamatfedezeti ügylet mérlegfordulónapon várható és záráskor realizált veszteségét.

(14)[56] A C/09. Befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításai soron kell kimutatni a nem életbiztosítási ághoz és a saját tőkéhez kapcsolódóan

a) az értékpapír kölcsönügylet árfolyamveszteségét a kölcsönbeadónál,

b) a szállításos repóügylet árfolyamveszteségét,

c) a valós értéken történő értékelés esetén

ca) a kereskedési célú származékos ügyletek záráskor realizált veszteségét,

cb) a nem kamatfedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügyletek záráskor realizált nyereségét ráfordítást csökkentő tételként,

cc) a nem kamatfedezeti céllal kötött, nem eszköz, illetve kötelezettség keletkezésével járó (eredménnyel záruló) alapügyletet fedező cash-flow fedezeti ügylet záráskor realizált nyereségét ráfordítást csökkentő tételként,

cd) a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletének záráskor realizált nyereségét ráfordítást csökkentő tételként,

d) a valós értéken történő értékelést nem alkalmazó biztosítónál

da)[57] a kereskedési célú származékos ügyletek záráskor realizált veszteségét,

db) az egyéb fedezeti ügyletek záráskor realizált veszteségét.

(15)[58] A Tv. 57. § (2) bekezdése szerinti visszaírást a B/12/b) Befektetések értékvesztése, befektetések visszaírt értékvesztése és a C/08. Befektetések értékvesztése, befektetések visszaírt értékvesztése soron kell kimutatni.

(16)[59] Az egyéb biztosítástechnikai bevételek, illetve az egyéb biztosítástechnikai ráfordítások között kell kimutatni az eredménykimutatásban külön nem nevesített olyan bevételeket, illetve ráfordításokat, amelyek közvetlenül biztosítási szerződésekből eredően merülnek fel, azokhoz kapcsolhatók (pl. a tűzvédelmi hozzájárulás, a Kártalanítási Számlához történő hozzájárulás befizetése, továbbá az Információs Központ költségfedezetének biztosítása miatti ráfordításokat).

(17)[60] Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között a Tv. előírásainak megfelelő egyéb bevételeket és egyéb ráfordításokat kell kimutatni, a biztosítási állományhoz kapcsolódó ingatlanok értékesítésének bevételei, illetve ráfordításai kivételével. Itt kell továbbá kimutatni a nem saját biztosítási szerződésekhez, illetve a nem biztosítási tevékenységekhez kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat, így különösen a más biztosító részére történő kárrendezés, termékértékesítés kapcsán felmerülő bevételeket és ráfordításokat.

(18)[61] Az A/03. Egyéb biztosítástechnikai bevétel soron kell kimutatni a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó árfolyamnyereséget, illetve az A/10. Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások soron a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó realizált és nem realizált árfolyamveszteséget.

Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságra vonatkozó sajátos előírások[62]

10. §

(1)[63] A Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MEHIB Zrt.) a központi költségvetés terhére a Kormány készfizető kezessége mellett végzett biztosítási tevékenységével kapcsolatosan - a kettős könyvvitel zárt rendszerében - elkülönített számviteli nyilvántartást köteles vezetni oly módon, hogy abból a biztosítottakkal szembeni követelései és kötelezettségei, illetve a költségvetéssel szembeni követelések és kötelezettségek, továbbá a bevételek, valamint a felmerült költségek és ráfordítások megállapíthatóak legyenek.

(2)[64] E tevékenységével kapcsolatosan a MEHIB Zrt. a költségvetéssel a pénzügyminiszter rendeletében szabályozott módon köteles elszámolni.

(3)[65] Kárkintlévőség eredményes behajtása után járó jutalékot a MEHIB Zrt.-nek egyéb bevételei között kell elszámolnia.

(4)[66] A MEHIB Zrt. az (1) bekezdésben foglalt tevékenységének költségeit és ráfordításait az e tevékenységből származó bevételeiből fedezi.

(5)[67] A MEHIB Zrt. a biztosítási ügyletekből származó követelésein és kötelezettségein belül elkülönítetten köteles kimutatni a Kormány készfizető kezességével fedezett biztosítási ügyletekhez kapcsolódóan az ügyfelekkel szemben fennálló biztosítási díj követelésének és biztosítási díjvisszatérítési kötelezettségének összegét.

(6)[68] A MEHIB Zrt. az általa a központi költségvetés terhére a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosításairól - az állomány nyilvántartása és a változások nyomon követése céljából - biztosítási módozatonként forintban és devizakövetelés esetén devizában is részletes analitikát köteles vezetni oly módon, hogy az a költségvetési elszámolásokhoz hiteles alapot nyújtson, és kimutatható legyen a jogelődöktől átvett szerződéses biztosítási állomány is.

(7)[69] A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. §-a alapján képzett meg nem szolgált díjak tartalékát a piacképes kockázatú biztosítások meg nem szolgált díjak tartalékaitól elkülönítetten kell nyilvántartani, számítási módját, tárgyévi növekedését és csökkenését, a kiegészítő mellékletben kell bemutatni a 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet előírásai szerint.

(8)[70] Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások között kell kimutatni a céltartalékok felhasználásának, illetve képzésének összegét.

11. §

(1)[71] A MEHIB Zrt. számlarendjében a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a (2) bekezdés szerinti kötelezettségeket és a (4) bekezdés szerinti követeléseket biztosítási módozatonként - a kockázatviselés tartamának megfelelően - kell nyilvántartani.

(2) A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a kötelezettségek között kell kimutatni:

a) a megkötött biztosítási szerződések alapján a jövőben esedékes lejáratok összegeit mint potenciális jövőbeni kötelezettségeket,

b)[72] kárfizetési állományként az ügyfélnek azokat a lejárt követeléseit, amelyekre a biztosítási szerződésben meghatározott kárfizetési idő és elévülési idő alatt a MEHIB Zrt.-nek kárfizetési kötelezettsége állhat be,

c) a devizakötelezettségeket devizában és a devizának a biztosítási szerződés megkötése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértékén is nyilván kell tartania.

(3)[73] A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a követelések között kárkintlévőségként kell kimutatni azt a követelés állományt, amelyre a kárfizetés megtörtént és a jövőben a követelés részbeni vagy teljes megtérülése lehetséges. Ezeket a követeléseket megtérülésükig (pénzügyi rendezéssel vagy más formában való kiegyenlítésükig, továbbértékesítésükig), illetve elengedett vagy behajthatatlan követelésként való leírásukig kell nyilvántartani.

(4)[74] A MEHIB Zrt. a kárfizetés megtörténtét követően a biztosított által ráruházott - átszállt - követelés összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles kimutatni saját rész és - a Kormány készfizető kezességével fedezett biztosítás tekintetében - a költségvetést megillető rész tagolásban, azon belül tőkekövetelés és kamatkövetelés részletezésben. A devizakövetelést eredeti értékén devizában és annak forint értékét az adott ügyletet lebonyolító hitelintézet által a kárfizetési türelmi idő lejártának napján, ennek hiányában a követelés esedékességének napján alkalmazott devizavételi árfolyamon is. Az átszállt követelés után járó, felszámított késedelmi kamat összegét is ki kell mutatni a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban saját részre és a költségvetést megillető részre történő bontásban.

(5)[75] A MEHIB Zrt. - a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartásai alapján - köteles bemutatni kötelezettségei és követelései alakulását az éves beszámoló kiegészítő mellékletében.

(6)[76] A MEHIB Zrt.-nek az egyéb bevételek között elkülönítetten kell elszámolnia "Belföldi bevételek kármegtérítésekből" címen a Kormány által vállalt készfizető kezességgel fedezett biztosítási szerződések teljesítéséhez a központi költségvetés által közvetlenül átutalt összegeket.

(7)[77] A MEHIB Zrt.-nek az egyéb ráfordítások között, a belföldi károk és szolgáltatások ráfordításain belül "Belföldi károk és szolgáltatások költségei" címen, elkülönítetten kell kimutatnia a Kormány készfizető kezességével fedezett biztosítási szerződésekből adódó kárfizetések összegeit.

(8)[78] A MEHIB Zrt. kárkintlévőség megtérülése esetén az erre a célra megnyitott elszámolási számlára befolyt összegből a költségvetésnek járó összeget a költségvetéssel szembeni kötelezettségként, illetve a biztosítottnak járó összeget, a biztosítottal szembeni kötelezettségként köteles elszámolni. A MEHIB Zrt.-hez kármegtérülés esetén befolyt kamatot és késedelmi kamatot is a költségvetéssel szembeni kötelezettségként kell kimutatni. Devizakövetelés megtérülése esetén - ha a devizát forintra átváltják - az elszámolás az ügyletet lebonyolító hitelintézet által a teljesítés (követelés befolyása) napján alkalmazott devizavételi árfolyamon történik.

(9) A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott devizaköveteléseket, devizakötelezettségeket a mérlegfordulónapon az általános előírások szerint értékelni kell, az árfolyamkülönbözettel azonban az eredményt nem szabad módosítani, az árfolyamkülönbözetet csak a nyilvántartáson kell külön tételben feltüntetni.

Könyvvezetési kötelezettség

12. §

(1)[79] A biztosító számlarendjének a Tv. 161. §-ának (2) bekezdésén túlmenően tartalmaznia kell az általa végzett tevékenységekhez kapcsolódó számlaösszefüggéseket, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott tételek bemutatását is.

(2) A főkönyvi könyvelés keretében a főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartás keretében biztosítani kell, hogy[80]

a) a biztosítási ügyletekből eredő követelések és kötelezettségek, a díjbevételek, a kármegtérítések, a kárkifizetések biztosítási áganként, ágazatonként,

b) a kárrendezési, a szerzési és az igazgatási költségek - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - biztosítási áganként, ágazatonként,

c) a matematikai tartalékok biztosítási áganként, ágazatonként

d)[81] a matematikai tartalékok fedezetének elkülönítése

legalább negyedévenként (ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik) elszámolásra és kimutatásra kerüljenek.

(3)[82] A (2) bekezdésben foglaltakon túl élet- és nem-életbiztosítási ág, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban - az elkülönítés belső szabályzatának megfelelően - elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani az eszközöket, a forrásokat, a költségeket, a ráfordításokat és a bevételeket. Ha az előző tételek külön nyilvántartása a felmerüléskor nem oldható meg, az elkülönítés belső szabályzatában kell rögzíteni az élet- és nem-életbiztosítási ágra, valamint a nem biztosítási tevékenységre történő felosztás módszerét. A biztosítási ágak költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek elkülönítését ágazati szinten is biztosítani kell.

(4) A szerzési, a kárrendezési és az igazgatási költségeknek a biztosítási ágra, ágazatokra közvetlenül nem terhelhető részét célszerű legalább negyedévenként felosztani - a külön rendeletben meghatározottak szerint - biztosítási ágakra, ágazatokra, és a felosztás módját a kiegészítő mellékletben bemutatni.

(5)[83] A biztosító a tárgyévben felmerült költségeit költségnemenként folyamatosan és költségfunkciónként (szerzési, kárrendezési, igazgatási, befektetési), ez utóbbiakat áganként megbontva köteles elszámolni. A költségek ágazatonkénti elszámolását legalább az analitikus nyilvántartás keretében kell biztosítani.

(6)[84]

(7)[85] A biztosító - ide nem értve a 2. § (3) bekezdése szerinti biztosító egyesületet - minden negyedév utolsó napjára vonatkozóan - a Felügyelet részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából - köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételekről összesítést készíteni. A számviteli nyilvántartások negyedéves zárása során - a számviteli politikában rögzítettek szerint - legalább a következő zárlati munkálatokat kell elvégezni:

a) az aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolása, beleértve az időarányos hozamok elszámolását is;

b) az analitikus nyilvántartások összesítése és a feladások elkészítése a főkönyvi könyvelés részére, valamint az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások egyeztetése;

c) a biztosítástechnikai tartalékok szükséges szintjének (becsült értékének) a jogszabály szerinti megállapítása és elszámolása;

d) az értékcsökkenés elszámolása;

e) a főkönyvi kivonat elkészítése;

f) a főkönyvi számlák technikai zárása (csak az egyenleg meghatározását értve alatta);

g) a nyugdíjpénztárak részére végzett vagyonkezelés során a pénztárak javára kötött, még nem teljesített és pénzmozgással nem rendezett azonnali és határidős bizományi ügyletek miatt a nyugdíjpénztárakkal és harmadik felekkel szemben fennálló, a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli követelések és kötelezettségek, a nyugdíjpénztárak biztosító által kezelt - a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott, pénztől eltérő - befektetései, valamint - a 3. Forgóeszközök és a 4. Kötelezettségek számlaosztályban kimutatott - pénzeszközei állományának meghatározása;

h)[86] a mérlegen kívüli tételek értékelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése, ideértve többek között a negyedév végén le nem zárt fedezeti célú, származékos ügyletek jövőben várható eredményéből a hatékony rész elhatárolását;

i) a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén, a valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok átértékelése kapcsán az értékelési különbözetek és azok módosításának elszámolása. Ez esetben a h) pontban foglalt időbeli elhatárolásokat a származékos ügyletekre nem lehet alkalmazni.

(7a)[87] A negyedév végéig le nem zárt, nem fedezeti célú származékos ügyletek után nem számolható el a jövőben várható eredmény összege időbeli elhatárolásként.

(8)[88] A biztosító az általa nyújtott biztosítási tevékenységnek nem minősülő szolgáltatások, végzett tevékenységek (így különösen a jelzáloghitelezési tevékenység, a nyugdíjpénztárak részére végzett vagyonkezelési tevékenység, oktatási tevékenység) kapcsán felmerülő ráfordításokat, illetve bevételeket az egyéb ráfordításokon, illetve az egyéb bevételeken belül tevékenységenként elkülönítetten köteles elszámolni (ide nem értve a jelzáloghitel kamatát).

(9)[89] A biztosító a Tv. 20. §-ának (4) és (5) bekezdését nem alkalmazhatja.

(10)[90] A biztosító által a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítás befektetési egységei terhére a biztosítottal szemben költségek megtérítése, kapcsolódó jutalékok, díjak címén felszámított összegekkel csökkenteni kell a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetéseket a más befektetések növelésével egyidejűleg, és a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékát csökkenteni kell a tartalékváltozással szemben.

13. §

(1)[91] A biztosító az 5. § (2) bekezdése szerinti biztosítástechnikai tartalékok változását a külön jogszabályban meghatározottak szerint, legalább a mérleg fordulónapjával köteles elszámolni a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2)[92] A biztosítástechnikai tartalékokat a mérleg fordulónapjával a külön jogszabályban meghatározott szükséges szintre kell módosítani.

(3)[93] A biztosító az értékpapír kölcsönügylet, a repóügylet és a származékos ügylet elszámolására a Tv. előírásain túlmenően a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásait köteles értelemszerűen alkalmazni.

(4)[94] Az értékpapír kölcsönügyletből eredő követelést az egyéb befektetéseken belül egyéb kölcsönként, a kötelezettséget a hitelek között, a kapott, illetve fizetett kölcsönzési díjat az életbiztosítási ágnál a befektetésekből származó biztosítástechnikai bevételeken belül a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között, illetve a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokon belül a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között, a nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni.

A kölcsönbeadónál jelentkező árfolyamkülönbözetet az értékpapír értékesítés árfolyamnyereségének, illetve árfolyamveszteségének általános szabályai szerint kell elszámolni.

(5)[95] Az óvadéki repóügyletből eredő kötelezettséget a kötelezettségeken belül hitelként kell elszámolni. Az óvadéki repóügylet után fizetett kamatot életbiztosítási ágnál a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokon belül a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között, a nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni. A szállításos repóügylethez kapcsolódó árfolyamkülönbözetet az értékpapír értékesítés árfolyamnyereségének, illetve árfolyamveszteségének általános szabályai szerint kell elszámolni.

(6)[96] A valós értéken történő értékelés esetén:

a) a kereskedési célú származékos ügyletekhez kapcsolódó

aa) pozitív értékelési különbözetet életbiztosítási ágnál a befektetések nem realizált nyereségeként, illetve nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül kapott osztalék és részesedésként,

ab) záráskor realizált árfolyamnyereséget életbiztosítási ágnál a befektetésekből származó biztosítástechnikai bevételeken belül a befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételeként, illetve nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételeként,

ac) negatív értékelési különbözetet életbiztosítási ágnál a befektetések nem realizált veszteségeként, illetve nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a befektetések működési és fenntartási ráfordításai, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordításként,

ad) záráskor realizált árfolyamveszteségét életbiztosítási ágnál a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokon belül a befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításaként, illetve nem élet biztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításaként

kell elszámolni;

b) a kamatfedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügyletekhez kapcsolódó

ba) pozitív értékelési különbözetet életbiztosítási ágnál a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokon belül a befektetések működési és fenntartási ráfordításai, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordításokat csökkentő tételként, illetve nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a befektetések működési és fenntartási ráfordításai, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordításokat csökkentő tételként,

bb) záráskor realizált árfolyamnyereséget a ba) pont szerint,

bc) negatív értékelési különbözetet életbiztosítási ágnál a befektetésekből származó biztosítástechnikai bevételeken belül a kapott kamatok, kamatjellegű bevételeket csökkentő tételként, illetve nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a kapott kamatok és kamatjellegű bevételeket csökkentő tételként,

bd) záráskor realizált árfolyamveszteséget a bc) pont szerint

kell elszámolni;

c) a nem kamatfedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügyletekhez kapcsolódó

ca) pozitív értékelési különbözetet életbiztosítási ágnál a befektetések nem realizált veszteségét csökkentő tételként, illetve nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a befektetések működési és fenntartási ráfordításai, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordításokat csökkentő tételként,

cb) záráskor realizált árfolyamnyereségét életbiztosítási ágnál a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokon belül a befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításait csökkentő tételként, illetve nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításait csökkentő tételként,

cc) negatív értékelési különbözetet életbiztosítási ágnál a befektetések nem realizált nyereségét csökkentő tételként, illetve nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a kapott osztalék és részesedést csökkentő tételként,

cd) záráskor realizált árfolyamveszteségét életbiztosítási ágnál a befektetésekből származó biztosítástechnikai bevételeken belül a befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételeit csökkentő tételként, illetve nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételeit csökkentő tételként

kell elszámolni;

d) a kamatfedezeti céllal kötött cash-flow fedezeti kamat-swap ügyletekhez kapcsolódó

da) pozitív értékelési különbözetet életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási ágnál az értékelési tartalékon belüli valós értékelés értékelési tartalékával szemben,

db) záráskor realizált árfolyamnyereséget a ba) pont szerint,

dc) negatív értékelési különbözetet életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási ágnál az értékelési tartalékon belüli valós értékelés értékelési tartalékával szemben,

dd) záráskor realizált árfolyamveszteséget a bc) pont szerint

kell elszámolni;

e) a nem kamatfedezeti céllal kötött, eszköz, illetve kötelezettség keletkezésével nem járó (eredménnyel záruló) alapügyletet fedező cash-flow fedezeti ügyletekhez kapcsolódó

ea) pozitív értékelési különbözetet életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási ágnál a da) pont szerint,

eb) záráskor realizált árfolyamnyereségét életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási ágnál a cb) pont szerint,

ec) negatív értékelési különbözetet életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási ágnál a dc) pont szerint,

ed) záráskor realizált árfolyamveszteséget életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási ágnál a cd) pont szerint

kell elszámolni;

f) a nem kamatfedezeti céllal kötött, eszköz, illetve kötelezettség keletkezésével járó alapügyletet fedező cash-flow fedezeti ügyletekhez kapcsolódó

fa) pozitív értékelési különbözetet életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási ágnál a da) pont szerint,

fb) záráskor realizált árfolyamnyereséget életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási ágnál az alapügylet zárásakor keletkező eszköz értékét csökkentő, kötelezettség értékét növelő tételként,

fc) negatív értékelési különbözetet életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási ágnál a dc) pont szerint,

fd) záráskor realizált árfolyamveszteséget életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási ágnál az alapügylet zárásakor keletkező eszköz értékét növelő, kötelezettség értékét csökkentő tételként

kell elszámolni;

g) a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletéhez kapcsolódó

ga) pozitív értékelési különbözetet életbiztosítási és nem életbiztosítási ágnál a da) pont szerint,

gb)[97] záráskor realizált árfolyamnyereséget életbiztosítási és nem életbiztosítási ágnál a cb) pont szerint,

gc) negatív értékelési különbözetet életbiztosítási és nem életbiztosítási ágnál a dc) szerint,

gd) záráskor realizált árfolyamveszteséget életbiztosítási és nem életbiztosítási ágnál a cd) pont szerint

kell elszámolni.

(7)[98] A valós értéken történő értékelés esetén a saját tőkéhez (nem biztosítás-technikai tartalékokhoz) kapcsolódó befektetésként eszközölt származékos ügyletek értékeléskori és záráskori eredményének elszámolására a (6) bekezdésben meghatározott, a nem életbiztosítási ághoz kapcsolódó ügyletekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(8)[99] Ha a biztosító nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést, a határidős, az opciós és a swap ügyletek határidős ügyletrészének elszámolásakor a következők szerint kell eljárni:

a) az ügyleteket a kötés napján a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni a kötési árfolyamon;

b)[100] a származékos ügyletnek nem minősülő határidős és opciós ügyleteket (az ügylet tárgyától függetlenül) az ügyletek zárásakor (a lejárat, az opció lehívása, az ellenügylet kötésének időpontjában) az azonnali adásvételi ügyletek általános szabályai szerint kell elszámolni, a mérleg fordulónapján azok várható eredményét nem lehet elszámolni;

c)[101] a nem kamatfedezeti céllal kötött, eszköz, illetve kötelezettség keletkezésével nem járó (eredménnyel záruló) alapügyletet fedező cash-flow fedezeti ügyletek kivételével a származékos ügyletek zárásakor az ügylet realizált nyereségét a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségeként vagy a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek között, a fizetett összeget (veszteséget) a befektetések értékesítésének árfolyamveszteségeként vagy a befektetések működési és fenntartási ráfordítása, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni életbiztosítási ágnál, annak biztosítástechnikai eredményén belül, nem életbiztosítási ágnál és a saját tőkéhez kapcsolódó befektetésként eszközölt ügyleteknél a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül, függetlenül attól, hogy az ügylet kereskedési célú vagy fedezeti célú;

d) a c) pont szerinti elszámoláskor a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek, illetve a befektetések működési és fenntartási ráfordítása, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások között a kamatfedezeti ügyletek eredményét, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségeként, illetve árfolyamveszteségeként a kereskedési célú, valamint a nem kamat fedezeti célú egyéb fedezeti ügyletek eredményét kell elszámolni;

e)[102] a kereskedési célú származékos ügyletek várható veszteségét a befektetések nem realizált veszteségeként, illetve a befektetések működési és fenntartási ráfordításai, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni az életbiztosítási ágnál a biztosítástechnikai eredményen belül, illetve a nem életbiztosítási ágnál és a saját tőkéhez kapcsolódó befektetésként eszközölt ügyleteknél a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül;

f)[103]

g)[104] a fedezeti ügyletek mérleg fordulónapján várható veszteségének hatékony részét életbiztosítási ágnál a biztosítástechnikai eredményen belül a befektetések működési és fenntartási ráfordításai, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni kamatfedezeti ügylet esetén, valamint a befektetések nem realizált veszteségeként kell elszámolni nem kamatfedezeti célra kötött egyéb fedezeti ügyletek esetén, illetve nem életbiztosítási ágnál és a saját tőkéhez kapcsolódó befektetésként eszközölt ügyleteknél a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a befektetések működési és fenntartási ráfordításai, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni függetlenül attól, hogy kamatfedezeti vagy egyéb fedezeti célú az ügylet;

h)[105] a valós érték fedezeti ügyletek mérleg fordulónapján várható nyereségének hatékony részét életbiztosítási ágnál a biztosítástechnikai eredményen belül a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között kell elszámolni kamatfedezeti ügylet esetén, valamint a befektetések nem realizált nyereségeként kell elszámolni nem kamatfedezeti célra kötött egyéb fedezeti ügyletek esetén, illetve nem életbiztosítási ágnál és a saját tőkéhez kapcsolódó befektetésként eszközölt ügyleteknél a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között kell elszámolni kamatfedezeti ügylet esetén, valamint kapott osztalék és részesedésként kell elszámolni a nem kamatfedezeti célra kötött egyéb fedezeti ügyletek esetén.

i)[106]

(9)[107] A fedezeti ügyletekhez vezetett analitikus nyilvántartásban, illetve a fedezeti dokumentációban biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a matematikai tartalékok, valamint az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék fedezetét képező eszközökhöz kapcsolódó fedezeti ügyletek várható eredménye, illetve értékelési különbözete (az ügylet piaci értéke) az értékelés időpontjában, illetve a lejárati idő alatt bármikor megállapítható legyen függetlenül attól, hogy a biztosító alkalmazza-e a valós értéken történő értékelést.

Kiegészítő melléklet

14. §

A kiegészítő mellékletben a Tv. 88-94. és más §-aiban, valamint e rendeletben foglaltakon túlmenően - a Tv. 88. § (6), 90. § (2), 92. § (1)-(4), 93. § (2), (5)-(6) bekezdése kivételével - be kell mutatni:[108]

a) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, valamint az egyéb kötelező felelősségbiztosítások külön rendeletben meghatározott eredményelszámolását a külön jogszabályban meghatározott eredmény szintjéig, illetve, ha az eredmény szintjéről a külön jogszabály nem rendelkezik, abban az esetben a biztosítástechnikai eredmény szintjéig;

b) a tartalékok képzésénél figyelembe vett szerzési költségek összegét;

c) az életbiztosítási kötvénytulajdonosoknak nyújtott kölcsönöket;

d) a befektetéseket és azok hozamait befektetési fajtánként, valamint a befektetési bevételek és ráfordítások megosztásának módját élet- és nem-életbiztosítási ágak között;

e)[109]

f) a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR-tartalék) képzésére alkalmazott módszert, és amennyiben a módszer megváltozott, annak az eredményre gyakorolt hatását biztosítási áganként, valamint - az ágazat díjbevételének az összes díjbevételen belüli aránya alapján - a három legnagyobb biztosítási ágazat és minden 10%-on felüli részarányt képviselő ágazat bontásban külön-külön is;

g) az előző években bekövetkezett függő károkra az év elején meglévő tartalék, és az előző években bekövetkezett károk számlájára az év során teljesített kifizetések és az év végén az ilyen függő károkra képzett tartalék közötti különbözetet, amennyiben az jelentős;

h) a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bruttó és nettó értékének alakulását, továbbá ezen ingatlanok miatti bevétel- és ráfordításkorrekciók megosztási módját élet- és nem-életbiztosításra;

i)[110]

j) a biztosító részvényeinek legalább 10%-ával rendelkező tulajdonosait, az általuk birtokolt részvények számát és névértékét;

k) az élet- és nem-életbiztosítási ágat egyaránt művelő biztosítóknál, a biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló befektetéseket megtestesítő eszközök megosztásánál alkalmazott módszereket;

l)[111] az elszámolt jutalékokat, melyek magukban foglalják az üzletkötői, szerzési-, megújítási- és portfoliókezeléssel kapcsolatos jutalékokat is;

m)[112] az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatoló tőke hiány másik biztosítási ágból a Bit. 237. § (1) bekezdés l) pontja szerint történő pótlását;

n) a biztosítási ügyfeleknek nyújtott jelzáloghitel állományát (lejárat szerinti megbontás, jelentős értékvesztés stb.).

o)[113] allokált bevételek esetén az átvitel okát és az elszámolás alapját;

p)[114] ha a mérlegben az eszközök B. Befektetések mérlegcsoportban a befektetések bekerülési értéken kerültek kimutatásra, azok piaci értékét;

r)[115] ha a mérlegben az eszközök B. Befektetések mérlegcsoportban a befektetések piaci értéken kerültek kimutatásra, azok bekerülési értékét;

s)[116] a szavatoló tőke szükséglet és a minimális tőke szükséglet, valamint a szavatoló tőke szükséglet fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke és a minimális tőke szükséglet fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke összegét;

t)[117] a tűzvédelmi hozzájárulás összegét;

14/A. §[118]

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni továbbá:

a) Nem életbiztosítási ágnál

1. elszámolt bruttó díjak

2. megszolgált bruttó díjak

3. bruttó kárráfordítások

4. biztosítási tevékenység bruttó működési költségei

5. viszontbiztosítási egyenleg

összegét.

Ezen adatokat a direkt és a viszontbiztosításba vett biztosításokra külön-külön kell megadni, ha a viszontbiztosításba vett biztosítások elérik az elszámolt bruttó díjak összegének legalább 10%-át.

A direkt biztosítások adatait a Bit. 1. melléklet A) része szerinti ágazatokra megbontva kell bemutatni. Nem szükséges a direkt biztosítások előbb felsorolt ágazat szerinti megbontása akkor, ha az adott biztosítási ágazat elszámolt bruttó díja a 2,5 mrd Ft-ot nem haladja meg. A biztosítónak ugyanakkor minden esetben a három legnagyobb biztosítási ágazat adatait be kell mutatnia.[119]

Bruttó kárráfordítás: eredménykimutatás A/04/a/aa) 1., az A/04/a/ab), az A/04/a/ac) és az A/04/b/ba) sorának együttes összege.

b) Életbiztosítási ágnál

I. Elszámolt bruttó díjak

Az elszámolt bruttó díjakat a direkt és a viszontbiztosításba vett biztosításokra külön-külön kell megadni, ha a viszontbiztosításba vett biztosítások elérik az elszámolt bruttó biztosítási díjak legalább 10%-át.

A direkt biztosítások adatait az alábbiak szerint kell csoportosítani:

1. egyéni szerződések díjai,

csoportos szerződések díjai;

2. rendszeres díjfizetésű,

egyszeri díjfizetésű;

3. nyereségrészesedés nélkül kötött szerződések díjai,

nyereségrészesedéssel kötött szerződések díjai,

befektetési egységekhez kötött életbiztosítások díjai.

Az 1., 2. és 3. pontokban foglalt tételekre vonatkozó információk elhagyhatók, ha azok aránya a direkt biztosítás elszámolt bruttó díjának a 10%-át nem haladja meg.

II. Viszontbiztosítások egyenlege

c) Minden esetben a direkt biztosítások elszámolt bruttó díjait

- belföldi,

- Európai Unió más tagállamai,

- harmadik ország

szerinti megbontásban be kell mutatni. Ezen információk elhagyhatók, ha azok aránya a teljes elszámolt bruttó díjak 5%-át nem haladja meg.[120]

d) A kölcsönbe adott és a kölcsönbe vett értékpapírok állományát élet- és nem életbiztosítási ághoz, illetve saját tőkéhez kapcsolódó befektetéseket érintő bontásban, továbbá a nyugdíjpénztárak részére kezelt vagyont érintő - a mérlegben meg nem jelenő - kölcsönök részletezésben, könyv szerinti és piaci értéken, értékpapír fajtánként tovább részletezve be kell mutatni.

e) A másodlagos értékpapírok állományát könyv szerinti értéken és piaci értéken értékpapír fajtánkénti részletezésben be kell mutatni.

f)[121]

g)[122] A Bit. 223. § (4) bekezdésében és 224. § (5) bekezdésében foglalt követelmények teljesülésével összefüggésben, minden származékos ügylet mérlegfordulónapi várható eredményének (a valós értéken értékelt származékos ügyletek értékelési különbözetének) összegét - mint piaci értéket -, külön kiemelve a bruttó biztosítástechnikai tartalékok és azon belül a matematikai tartalékok fedezetét képező eszközökkel kapcsolatos fedezeti ügyletek várható eredményének (értékelési különbözetének) összegét, továbbá a bruttó biztosítástechnikai tartalékok és azon belül a matematikai tartalékok fedezetét képező eszközök mérleg fordulónapi piaci értékét be kell mutatni.

h)[123] a külföldön létrehozott fióktelep miatt külföldön igénybe vett ügyfélvédelmi rendszerhez való csatlakozás tényét és a befizetett összeget;

i)[124] a határon átnyúló szolgáltatás végzésének tényét, a nyújtott szolgáltatások fajtáit országonkénti részletezésben, a nyújtott szolgáltatások kapcsán külföldi adóhatóságokhoz befizetett (fizetendő) adó együttes összegét;

j)[125] a Tv. 54. §-ának (8) bekezdése szerinti befektetési célú, lejáratig tartott, hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok állományát.

k)[126] a mérleg C/6. Egyéb tartalékok pontjának c) alpontja szerinti egyéb biztosítástechnikai tartalékok nyitó és záró állományának, tárgyévi állományváltozásának részletezését várható veszteségre képzett tartalékra, valamint a hitel- és kezesi biztosítások külön tartalékára biztosítási ágankénti bontásban.

l)[127] a biztosító az általa nyújtott biztosítási tevékenységnek nem minősülő szolgáltatások, végzett tevékenységek (nem biztosítási tevékenységek, így különösen: a jelzáloghitelezési tevékenység, oktatási tevékenység) kapcsán felmerülő ráfordításokat, illetve bevételeket tevékenységenkénti részletezésben, ha azok jelentősek.

m)[128] a nyugdíjpénztáraktól nyugdíjpénztári járadékszolgáltatás kifizetése céljára átvett összegek állományának tárgyévi nyitó és záró állományát, évközi növekedését és csökkenését jogcímenkénti részletezésben.

n)[129] az eredménykimutatás C) Nem biztosítástechnikai elszámolások sorához tartozó 01-09. tételek bontását a nem-életbiztosítási ág befektetéseihez és a saját tőkéhez kapcsolódó befektetésekhez rendelt bevételekre, illetve ráfordításokra, továbbá a 10-11. tételek bontását a Tv. szerinti egyéb bevételekre, illetve egyéb ráfordításokra, valamint a nem biztosítási tevékenységek bevételeire, illetve ráfordításaira.

Üzleti jelentés

15. §

A biztosító a Tv. 95. §-ában foglaltak szerint, sajátosságainak bemutatásával készíti el üzleti jelentését.

Konszolidált éves beszámoló

16. §

(1) Az anyavállalatnak minősülő biztosító összevont (konszolidált) éves beszámolójának mérlege a 4. számú melléklet szerinti kiegészítésekkel tér el az 1. számú melléklet szerinti mérleg tagolásától.

(2) Az anyavállalatnak minősülő biztosító összevont (konszolidált) éves beszámolójának eredménykimutatása az 5. számú melléklet szerinti kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tagolásától.

(3)[130] A biztosító anyavállalatnak minősül a Tv. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontjában foglaltakon túlmenően abban az esetben is, ha igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának irányítása, illetve ellenőrzése alatt áll egy másik vállalkozás (leányvállalat), függetlenül attól, hogy azt a létesítő okiratban rögzítették-e. Ez esetben az anyavállalatnak minősülő biztosító és a leányvállalat közös irányítás alatt áll. Ha a közös irányítás alatt álló két vállalkozás közül az egyik pénzügyi intézmény vagy befektetési vállalkozás, akkor a Tv. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerinti feltételek hiányában, a létesítő okiratban vagy külön szerződésben kell rögzíteni az anyavállalati, illetve a leányvállalati minősítést.

(4)[131] Az anyavállalatnak minősülő biztosító a fölérendelt anyavállalat esetében a Tv. 116. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeken túlmenően akkor mentesíthető az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól, ha a következő a)-c) pont szerinti feltételek együttesen fennállnak:

a)[132] a fölérendelt anyavállalat szabályozott vállalkozás, vagy biztosítói holding társaság, vagy vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság, vagy vegyes pénzügyi holding társaság,

b)[133]

c)[134] a mentesülő biztosító éves beszámolójának kiegészítő mellékletében vagy a fölérendelt anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolójának kiegészítő mellékletében bemutatásra kerülnek a mentesülő biztosító alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozások befektetett eszközeinek, bevételeinek, tárgyévi üzleti eredményének, saját tőkéjének és foglalkoztatott munkavállalói átlagos statisztikai állományi létszámának összesített adatai.

A Tv. 116. §-a (1) bekezdésének b) pontja a biztosító mentesítésére nem alkalmazható.

(5)[135] A (4) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő biztosító köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján a fölérendelt anyavállalat felé az összevont (konszolidált) beszámoló készítéshez, továbbá a Felügyelet felé a csoportfelügyelethez történő adatszolgáltatás teljesíthető legyen.

(6)[136] Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő biztosító, továbbá a (4) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő olyan biztosító, amelynek fölérendelt anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolót a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján a Felügyelet felé a csoportfelügyelethez szükséges adatszolgáltatás teljesíthető legyen. E rendelkezés végrehajtása során, ahol a Bit. a csoportfelügyeletre vonatkozó rendelkezések tekintetében a Tv.-re utal, ott a Tv. 10. §-ának (4) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni.

(7)[137] Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő biztosító köteles az összevont (konszolidált) éves beszámoló

a) kiegészítő mellékletében bemutatni a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásának első üzleti évében a bázis évi összevont (konszolidált) beszámoló adatainak a nemzetközi számviteli standardok szerinti mérlegbe és eredménykimutatásba való átrendezését, valamint annak az eredményre gyakorolt hatását;

b) kiegészítő mellékletében vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló önálló részeként bemutatni számviteli politikájának a nemzetközi számviteli standardok szerint készített éves beszámolójára vonatkozó főbb szabályait, így különösen:

ba) az összevont (konszolidált) beszámoló részeit,

bb) az összevont (konszolidált) beszámolóban alkalmazott mérleg- és eredménykimutatás tagolást, valamint a tételek tartalmát,

bc) a kapcsolt vállalkozási kör meghatározását,

bd) az alkalmazott konszolidációs módszereket,

be) az alkalmazott értékelési eljárásokat és annak feltételeit,

bf) a nemzetközi számviteli standardok által adott választási lehetőségekből alkalmazott szabályokat,

bg) a konszolidációnál alkalmazott mentesítéseket.

Könyvvizsgálati kötelezettség[138]

16/A. §

A biztosító a Tv. könyvvizsgálati kötelezettségre vonatkozó előírásait köteles alkalmazni azzal, hogy a biztosítóként működő, a Tv. 154/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe nem mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól.

A biztosító tevékenységi engedélyének felfüggesztése, illetve visszavonása[139]

16/B. §[140]

(1) Abban az esetben, ha a biztosító tevékenységi engedélyét felfüggesztették, könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségét továbbra is e rendelet szerint teljesíti.

(2) Abban az esetben, ha a biztosító tevékenységi engedélyét visszavonták, a biztosítási állomány teljes átruházásáig könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségét továbbra is e rendelet szerint teljesíti.

(3) Ha a biztosító végelszámolására vagy felszámolására kerül sor, a biztosítási állomány teljes átruházásáig vagy egyéb más módon történő megszűnéséig a végelszámolás, illetve a felszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet előírásait e rendelet előírásainak figyelembevételével köteles alkalmazni.

Záró rendelkezések[141]

17. §

(1)[142] Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba.

(2)[143]

18. §[144]

18/A. §[145]

E rendeletnek a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 40. §-ával megállapított 1. § (1) bekezdését először a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azzal, hogy az a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

18/B. §[146]

A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított 16/A. §-t először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámoló könyvvizsgálata során kell alkalmazni.

18/C. §[147]

(1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 1/A. § 5. pontját, 2. §-ával megállapított 2. § (7) bekezdését, 3. §-ával megállapított 4. § (4) és (10) bekezdését, 4. §-ával megállapított 5. § (2) bekezdését, 5. §-ával megállapított 6. § (1) bekezdését, 6. §-ával megállapított 9. § (6), (12), (17) és (18) bekezdését, 7. §-ával megállapított 13. § (1) és (2) bekezdését, 8. §-ával megállapított 16. § (4) bekezdés a) pontját, valamint 1. mellékletével megállapított 1. számú mellékletét, 2. mellékletével megállapított 2. számú mellékletét először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. §-ával hatályon kívül helyezett 14/A. § f) pontját, 14/A. § l) pontjában az "a nyugdíjpénztárak részére végzett vagyonkezelési tevékenység," szövegrészt, 16. § (4) bekezdés b) pontját először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell alkalmazni.

18/D. §[148]

A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 7/A. §-t, 3. §-ával megállapított 1-3. és 5. számú mellékletet először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

18/E. §[149]

(1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 12. § (7) bekezdés h) pontját, (7a) bekezdését; 2. §-ával megállapított 13. § (8) bekezdés c), e), g)-h) pontját; 3. §-ával megállapított 14. § s) pontját; 5. §-ával megállapított 1. számú mellékletét; 6. § 1. pontjával megállapított 2. § (6) bekezdés h) pontját; 6. § 2. pontjával megállapított 4. § (11) bekezdését; 6. § 3. pontjával megállapított 9. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontját, 9. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontját, 9. § (14) bekezdés d) pont da) alpontját; 6. § 4. pontjával megállapított 13. § (8) bekezdés b) pontját; 6. § 5. pontjával megállapított 14/A. § g) pontját először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 12. § (7) bekezdés h) pontját, (7a) bekezdését; 2. §-ával megállapított 13. § (8) bekezdés c), e), g)-h) pontját; 3. §-ával megállapított 14. § s) pontját; 5. §-ával megállapított 1. számú mellékletét; 6. § 1. pontjával megállapított 2. § (6) bekezdés h) pontját; 6. § 3. pontjával megállapított 9. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontját, 9. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontját, 9. § (14) bekezdés d) pont da) alpontját; 6. § 4. pontjával megállapított 13. § (8) bekezdés b) pontját; 6. § 5. pontjával megállapított 14/A. § g) pontját a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-ával hatályon kívül helyezett 9. § (8)-(10) bekezdését, 9. § (13) bekezdés d) pont da)-db) alponját, 13. § (8) bekezdés f) és i) pontját a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.

18/F. §[150]

(1) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 616/2020. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 16. § (4) bekezdés c) pontját először a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 616/2020. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 16. § (4) bekezdés c) pontját a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

18/G. §[151]

(1) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 603/2022. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 16. § (4) bekezdés c) pontját először a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 603/2022. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 16. § (4) bekezdés c) pontját a 2022. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

18/H. §[152]

(1) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 642/2023. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 3. § (6) bekezdését, 14. §-át, továbbá 1., 2., 4. és 5. számú mellékletét először a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 642/2023. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 3. § (6) bekezdését, 14. §-át, továbbá 1., 2., 4. és 5. számú mellékletét a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

19. §[153]

(1) E rendelet megállapítja az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i, a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.

(2) E rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 1991. december 19-i, 91/674/EGK irányelve a biztosítók éves beszámolójáról és összevont (konszolidált) éves beszámolójáról,

b) a Tanács 1989. december 21-i, 89/666/EGK (tizenegyedik) irányelve a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó meghatározott jogi formájú társaságoknak egy másik tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó bejelentési és közzétételi követelményeiről,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 18-i, 2003/51/EK irányelve a meghatározott jogi formájú társaságok, a bankok és más pénzügyi intézmények, illetve biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 78/660/EGK, 83/349/EGK, 86/635/EGK és 91/674/EGK irányelvek módosításáról.

d)[154] az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 27-i, 98/78/EK irányelve a biztosítási vagy viszontbiztosítási csoportok biztosítóinak, illetve viszontbiztosítóinak kiegészítő felügyeletéről,

e)[155] az Európai Parlament és a Tanács 2005. november 16-i 2005/68/EK irányelve a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelethez

A biztosítók mérlegének előírt tagolása

ESZKÖZÖK (aktívák)

A. Immateriális javak

B. Befektetések

I. Ingatlanok

ebből: saját használatú ingatlanok

II. Befektetések kapcsolt vállalkozásokban

1. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés anya- és leányvállalatban

2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír anya- és leányvállalattól, anya- és leányvállalatnak adott kölcsön

3. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés közös vezetésű vállalkozásban[156]

4. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír közös vezetésű vállalkozástól, közös vezetésű vállalkozásnak adott kölcsön[157]

III. Egyéb befektetések

1. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés jelentős tulajdoni és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban[158]

2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (II/2. és II/4. kivételével)

3. Részesedés befektetési közösségben (invesment pool)

4. Jelzáloggal fedezett kölcsön (II/2. és II/4. és III/5. kivételével)

5. Egyéb kölcsön (II/2. és II/4. és III/4. kivételével)

6. Betétek hitelintézetnél

7. Más befektetések

IV. Viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések

V. A befektetések értékhelyesbítése

VI. Befektetések értékelési különbözete[159]

VII. Halasztott adókövetelés[160]

C. A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések

D. Követelések[161]

I. Közvetlen biztosítási tevékenységből származó követelések

1. Követelések a biztosítási kötvénytulajdonosoktól

ebből:

a) kapcsolt vállalkozástól

b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

2. Követelések a biztosítási közvetítőktől

ebből:

a) kapcsolt vállalkozástól

b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

3. Egyéb közvetlen biztosítási tevékenységből származó követelések

ebből:

a) kapcsolt vállalkozástól

b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

II. Követelések viszontbiztosítói ügyletekből

ebből:

a) kapcsolt vállalkozástól

b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

III. Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész az életbiztosítási tartalékból

IV. Egyéb követelések

ebből:

a) kapcsolt vállalkozástól

b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

V. Követelések értékelési különbözete

VI. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

E. Egyéb eszközök

1. Tárgyi eszközök (az ingatlanok kivételével), készletek

2. Bankbetétek, pénztár

3. Visszavásárolt saját részvények

4. Egyéb

F. Aktív időbeli elhatárolások

1. Kamatok, bérleti díjak

2. Halasztott szerzési költségek

3. Egyéb aktív időbeli elhatárolások

FORRÁSOK (passzívák)

A. Saját tőke[162]

I. Jegyzett tőke

ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

III. Tőketartalék

IV. Eredménytartalék

V. Lekötött tartalék

VI. Értékelési tartalék

1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

2. Valós értékelés értékelési tartaléka

ebből: biztosítottakra jutó rész

VII. Adózott eredmény

B. Alárendelt kölcsöntőke

C. Biztosítástechnikai tartalékok[163]

1. Meg nem szolgált díjak tartaléka [a)+b)]

a) bruttó összeg

b) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)

2. Matematikai tartalékok

a) életbiztosítási díjtartalék [aa)+ab)]

aa) bruttó összeg

ebből: viszontbiztosítóra jutó tartalékrész

ab) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (kockázati biztosítás) (-)

b) betegségbiztosítási díjtartalék [ba)+bb)]

ba) bruttó összeg

bb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)

c) balesetbiztosítási járadéktartalék [ca)+cb)]

ca) bruttó összeg

cb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)

d) felelősségbiztosítási járadéktartalék [da)+db)]

da) bruttó összeg

db) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)

3. Függőkár tartalékok [a)+b)]

a) tételes függőkár tartalék [aa)+ab)]

aa) bruttó összeg

ab) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)

b) IBNR tartalék [ba)+bb)]

ba) bruttó összeg

bb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)

4. Díj-visszatérítési tartalékok [a)+b)]

a) eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék [aa)+ab)]

aa) bruttó összeg

ab) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)

b) eredménytől független díj-visszatérítési tartalék [ba)+bb)]

ba) bruttó összeg

bb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)

5. Káringadozási tartalék

6. Egyéb tartalékok [a)+b)+c)]

a)[164]

b) törlési tartalék [ba)+bb)]

ba) bruttó összeg

bb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)

c) egyéb biztosítástechnikai tartalék [ca)+cb)]

ca) bruttó összeg

cb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)

D. Biztosítástechnikai tartalékok a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítás szerződői javára (1+2)

1. bruttó összeg

2. viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)

E. Céltartalékok

1. Céltartalék a várható kötelezettségekre

2. Céltartalék a jövőbeni költségekre

3. Egyéb céltartalék

F. Viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek

G. Kötelezettségek[165]

I. Kötelezettségek közvetlen biztosítási tevékenységből

ebből:

a) kapcsolt vállalkozással szemben

b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

II. Kötelezettségek viszontbiztosítási ügyletekből

ebből:

a) kapcsolt vállalkozással szemben

b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

III. Kötelezettségek kötvénykibocsátásból

ebből:

a) kapcsolt vállalkozással szemben

b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

IV. Hitelek

ebből:

a) kapcsolt vállalkozással szemben

b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

V. Egyéb kötelezettségek ebből:

a) kapcsolt vállalkozással szemben

b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

VI. Kötelezettségek értékelési különbözete

VII. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

VIII. Halasztott adókötelezettség[166]

H. Passzív időbeli elhatárolások

1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása

2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

3. Halasztott bevételek

2. számú melléklet a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelethez[167]

A biztosítók eredménykimutatásának tagolása és annak tételeire vonatkozó előírások

Az eredménykimutatás előírt tagolása

A) Nem életbiztosítási ágnál

01. Megszolgált díjak, viszontbiztosítás nélkül

a) bruttó díj

b) viszontbiztosítónak átadott díj (-)

c) meg nem szolgált díjak tartalékának változása (±)

d) a viszontbiztosító részesedése a meg nem szolgált díjak tartalékának változásából (±)

02. Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény (C/06. sorral egyezően)

03. Egyéb biztosítástechnikai bevétel

04. Károk ráfordításai

a) kárkifizetések és kárrendezési költségek

aa) kárkifizetések

1. bruttó összeg

2. viszontbiztosító részesedése (-)

ab) kárrendezési költségek

ac) bevételek kármegtérítésből és kárrendezési költségtérítésből (-)

b) függő károk tartalékainak változása (±)[168]

ba) tételes függő kár tartalék változása (±)

1. bruttó összeg

2. viszontbiztosító részesedése (-)

bb) IBNR tartalék változása (±)

1. bruttó összeg

2. viszontbiztosító részesedése (-)

05. Matematikai tartalékok változása (±)

a) betegségbiztosítási díjtartalék változása (±)

aa) bruttó összeg

ab) viszontbiztosító részesedése (-)

b) balesetbiztosítási járadéktartalék változása (±)

ba) bruttó összeg

bb) viszontbiztosító részesedése (-)

c) felelősségbiztosítási járadéktartalék változása (±)

ca) bruttó összeg

cb) viszontbiztosító részesedése (-)

06. Díj-visszatérítési tartalékok változása (±)[169]

a) eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék változása (±)

aa) bruttó összeg

ab) viszontbiztosító részesedése (-)

b) eredménytől független díj-visszatérítési tartalék változása (±)

ba) bruttó összeg

bb) viszontbiztosító részesedése (-)

07. Káringadozási tartalék változása (±)

08. Egyéb tartalékok változása (±)[170]

a)[171]

b) törlési tartalék változása (±)

ba) bruttó összeg

bb) viszontbiztosító részesedése (-)

c) egyéb biztosítástechnikai tartalék változása (±)

ca) bruttó összeg

cb) viszontbiztosító részesedése (-)

09. Nettó működési költségek

a) tárgyévben felmerült szerzési költségek

b) elhatárolt szerzési költségek változása (±)

c) igazgatási költségek (befektetési költségek kivételével)

d) viszontbiztosítótól járó jutalékok és nyereségrészesedések (-)

10. Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások

A) BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI EREDMÉNY

(01+02+03-04±05±06±07±08-09-10)

B) Életbiztosítási ágnál

01. Megszolgált díjak, viszontbiztosítás nélkül

a) bruttó díj

b) viszontbiztosítónak átadott díj (-)

c) meg nem szolgált díjak tartalékának változása (±)

d) a viszontbiztosító részesedése a meg nem szolgált díjak tartalékának változásából (±)

02. Biztosítástechnikai bevételek befektetésekből

a) kapott osztalék és részesedés

ebből: kapcsolt vállalkozástól

b) egyéb befektetési bevételek

ebből: kapcsolt vállalkozástól

ba) biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételei

bb) kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

c) befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei

d) életbiztosításból allokált befektetési bevétel (C/05. sorral egyezően) (-)

03. Befektetések nem realizált nyeresége

ebből: értékelési különbözet[172]

04. Egyéb biztosítástechnikai bevétel

05. Károk ráfordításai

a) kárfizetések és kárrendezési költségek

aa) kárkifizetések

1. bruttó összeg

2. viszontbiztosító részesedése (-)

ab) kárrendezési költségek

ac) bevételek kármegtérítésből és kárrendezési költségtérítésekből (-)

b) függő károk tartalékainak változása (±)[173]

ba) tételes függő kár tartalék változása (±)

1. bruttó összeg

2. viszontbiztosító részesedése (-)

bb) IBNR tartalék változása (±)

1. bruttó összeg

2. viszontbiztosító részesedése (-)

06. Matematikai tartalékok változása (±)

a) életbiztosítási díjtartalék változása (±)

aa) bruttó összeg

ab) viszontbiztosító részesedése (kockázati biztosítás) (-)

b) betegségbiztosítási díjtartalék változása (±)

ba) bruttó összeg

bb) viszontbiztosító részesedése (-)

c) balesetbiztosítási járadéktartalék változása (±)

ca) bruttó összeg

cb) viszontbiztosító részesedése (-)

07. Díj-visszatérítési tartalékok változása (±)[174]

a) eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék változása (±)

aa) bruttó összeg

ab) viszontbiztosító részesedése (-)

b) eredménytől független díj-visszatérítési tartalék változása (±)

ba) bruttó összeg

bb) viszontbiztosító részesedése (-)

08. Káringadozási tartalék változása (±)

09. Egyéb tartalékok változása (±)[175]

a)[176]

b) törlési tartalék változása (±)

ba) bruttó összeg

bb) viszontbiztosító részesedése (-)

c) egyéb biztosítástechnikai tartalék változása (±)

ca) bruttó összeg

cb) viszontbiztosító részesedése (-)

10. Befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítás tartalékának változása (±)[177]

a) bruttó összeg

b) viszontbiztosító részesedése (-)

11. Nettó működési költségek[178]

a) tárgyévben felmerült szerzési költségek

b) elhatárolt szerzési költségek változása (±)

c) igazgatási költségek (befektetési költségek kivételével)

d) viszontbiztosítótól járó jutalékok és nyereségrészesedések (-)

12. Biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekből[179]

a) befektetések működési és fenntartási ráfordításai, ideértve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat

b) befektetések értékvesztése, befektetések visszaírt értékvesztése (±)

c) befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításai

13. Befektetések nem realizált vesztesége[180]

ebből: értékelési különbözet[181]

14. Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások[182]

B) BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI EREDMÉNY

(01+02+03+04-05±06±07±08±09±10-11±12-13-14)[183]

C) Nem biztosítástechnikai elszámolások

01. Kapott osztalék és részesedés

ebből: kapcsolt vállalkozástól

ebből: értékelési különbözet[184]

02. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

ebből: kapcsolt vállalkozástól

03. Biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételei

04. Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei

05. Életbiztosításból allokált befektetési bevétel (B/02/d) sorral egyezően)

06. Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény (-) (az A/02. sorral egyezően)

07. Befektetések működési és fenntartási ráfordításai, ideértve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat

ebből: értékelési különbözet[185]

08. Befektetések értékvesztése, befektetések visszaírt értékvesztése (±)

09. Befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításai

10. Egyéb bevételek

11. Egyéb ráfordítások

D) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY

(±A±B+01+02+03+04+05-06-07-08-09+10-11)

12. Rendkívüli bevételek

13. Rendkívüli ráfordítások

14. Rendkívüli eredmény (12-13)

E) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±D±14)

15. Adófizetési kötelezettség

15/1. Halasztott adókülönbözet (±)[186]

F) ADÓZOTT EREDMÉNY (±E-15±15/1)[187]

16.[188]

17.[189]

G)[190]

Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások

A/01. és B/01. sor a): Bruttó díj

Ezen a soron kell szerepeltetni a szerződések tárgyévre járó díjelőírásait, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Ide tartozik továbbá más biztosító társaságtól viszontbiztosításba vett biztosítások állományából kapott díjbevétel, és más biztosítókkal történő együttbiztosításból a saját kockázatra jutó díjbevétel is.

Díj: a biztosított szerződő által fizetendő díj, tartalmazza a pótdíjakat, engedményeket is.

A biztosító a díjbevétel elszámolása során két lehetőség között választhat:

a) díjbevételét folyamatosan, az érvényes szerződések szerinti esedékesség időpontjában számolja el, a szerződés szerint várható összegben. A szerződések megszűnésének alkalmával, a megszűnés hónapjában a már elszámolt bevételt, a megszűnés hatályának időpontjára vonatkoztatva kell csökkenteni;

b) év közben a díjbevételt a pénzügyi realizálás időpontjában számolja el. Az évzáráskor elszámolja a mérlegfordulónapon érvényes szerződések fordulónapig esedékes, de pénzügyileg nem realizált díjbevételét, egyidejűleg megszünteti az előző évi záráskor ugyanilyen címen elszámolt díjbevételt.

Viszontbiztosításból származó díj: a viszontbiztosításba vételi szerződésekben kimutatott a viszontbiztosítási állomány díjából a kockázat átvállalásáért kapott díj.

A díjbevételt - külön soron - korrigálni kell a biztosító viszontbiztosításba adási szerződéseivel kapcsolatban fizetett vagy fizetendő összes díjjal.

A/02. sor: Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény

Ez a sor tartalmazza a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések bevételéből átvezetett, a biztosítottaknak visszajuttatandó eredményt.

A/03. és B/04. sor: Egyéb biztosítástechnikai bevétel

Itt kell kimutatni a biztosítási tevékenységből eredő, az előbbiek közé nem tartozó egyéb biztosítási bevételek összegét.

Egyéb biztosítástechnikai bevételként kell nyilvántartásba venni a szerződés megkötését követő 30 napon belül az ügyfél által történő felmondáshoz kapcsolódóan, a szerzési költségnek minősülő költségek szerződésben vagy jogszabályban meghatározott mértékben történő ügyfél általi megtérítését.

Itt kell elszámolni továbbá a nem élet-biztosítási ág biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét jelentő külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó realizált és nem realizált eredményét, ha az nyereségjellegű.

A/04. és B/05. sor: Károk ráfordításai

Ezeken a sorokon kell szerepeltetni a biztosítási szerződések alapján a tárgyévben fizetett bruttó kártérítéseket és szolgáltatások ráfordításait függetlenül attól, hogy az mely biztosítási teljesítési időszakot terheli.

Bruttó kár: a bruttó kárfizetés, a biztosítottnak, a szerződőnek (viszontbiztosítást és együttbiztosítást is beleértve) ténylegesen fizetett kártérítés.

Bruttó egyéb biztosítási szolgáltatások közé tartoznak a bizonylatokkal igazoltan kármegelőzés címén kifizetett összegek, valamint a biztosítási szerződésben vállalt kiegészítő szolgáltatások miatti kötelezettségekhez kapcsolódó ráfordítások (pl. a CSÉB-szerződésekben a betegség, gyermek születés és halálozás, gyermekgondozás stb. esetére vállalt kiegészítő jellegű szolgáltatások miatt felmerült szociális célú ráfordítások stb.).

Kárrendezési költségek (ráfordítások) közé tartoznak a kárszakértők, kárügyintézők bére, társadalombiztosítási járulékai, utazási és egyéb költségtérítései, a kárrendezést végző jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek, és az önállóan működtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek működési és fenntartási költségei (ideértve a kárrendezést is végző fiókok kárrendezéssel kapcsolatos költségeit).

A károk ráfordításait csökkentő tételként kell kimutatni a szerződő, a biztosított vagy a harmadik fél által a mérlegfordulónapig megtérített károk, kárrendezési költségek összegét.

Itt kell továbbá kimutatni a függő károk tartalékainak változását is.

Kárráfordításként kell kimutatni a biztosítottnak (szerződőnek, kedvezményezettnek) juttatott eredménytől független díj-visszatérítés összegét is, amennyiben a szerződés a díj összegét nem módosítja. Ha a szerződés a díj nagyságát is módosítja, akkor a visszatérítés összegével az elszámolt díjbevételt kell csökkenteni.

B/02. sor: Biztosítástechnikai bevételek befektetésekből

Az eredménykimutatás ezen során szereplő összeg az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések bevételét tartalmazza, bevételi jogcímek szerinti megbontásban, továbbá mínusz előjellel külön soron a 9. § (3) bekezdése szerint az életbiztosítási ág befektetéseinek biztosítástechnikai bevételeiből a befektetések nettó eredményébe átvezetett eredmény összegét.

A ba) alpontban és/vagy a C/03. sorban kell kimutatni a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok miatt végrehajtott bevétel korrekciót is, a költségek között ilyen jogcímen elszámolt tételek összegével megegyezően.

Saját tulajdonú és használatú ingatlanok miatti korrekcióként kell kimutatni azt az összeget, amelyet a saját tulajdonú, saját használatban lévő ingatlanok bérbeadása esetén bérleti díj címén a biztosító elérhetne (realizálhatna).

A c) pontban kell többek között kimutatni a külföldi pénzértékre szóló befektetések 6. § (2) bekezdése szerinti értékeléséből adódó árfolyamnyereséget.

B/09. sor:

A/09 és B/11. sor: Nettó működési költségek

A szerzési költségek között egyszerre vagy több év alatt megfizetett azon költségek jelennek meg, amelyek egy biztosítási szerződés megkötésével keletkeznek. A szerzési költségek magukban foglalják a biztosítási szerződéshez közvetlenül kötődő költségeket, mint például a szerzési jutalékot, a külső szerveknek a terjesztésért (reklám és propaganda) fizetett, számlázott költségeket, vagy a biztosítási kötvény megszerkesztésének költségeit, továbbá azt a költséget, amely a biztosítási szerződésnek a biztosítók portfoliójába való beiktatásával jár, és a szerződéskötéshez kapcsolódó közvetett költségeket, valamint az ajánlatok feldolgozása miatti adminisztrációs költségeket, és a biztosítási kötvények kibocsátásával járó költségeket, mint például az üzletkötők időbérét, utazási és egyéb költségtérítéseit, a külső szerveknek terjesztésért fizetett költségtérítéseket, az üzleti irodák működési, fenntartási költségeit stb. Az A/09/a), a B/11/a) és az A/09/b), a B/11/b) sor együttesen a tárgyévet terhelő szerzési költségeket mutatja.

Az igazgatási költségek tartalmazzák a biztosítási díjak beszedésével, a portfolió nyilvántartással, a részesedések és díjkedvezmények kezelésével és a kifelé, illetve befelé irányuló viszontbiztosítások intézésével járó költségeket. Ide tartoznak az alkalmazotti állománnyal járó költségek, amennyiben nem szerepelnek a szerzési költségek, a kárrendezési költségek vagy a befektetési költségek között, továbbá a választott tisztségviselők részére feladataik ellátásáért fizetett bérek és annak járulékai, valamint a részükre biztosított egyéb költségtérítések összegei. Az irodaberendezések és irodai gépek terv szerinti, illetve terven felüli amortizációját is itt kell feltüntetni.

A befektetésekhez kapcsolódó működési és fenntartási költségeket nem itt, hanem a B/12/a) Befektetések működési és fenntartási ráfordításai, ideértve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat, vagy a C/07. Befektetések működési és fenntartási ráfordításai, ideértve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat sorokon kell kimutatni (pl. a befektetéssel foglalkozó szervezetek dolgozóinak személyi jellegű ráfordításai, azok TB járuléka és az egyéb közvetlen költségek).

B/12. sor: Biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekből

Itt kell kimutatni az életbiztosítási ághoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések ráfordításait.

A c) pontban kell többek között kimutatni a külföldi pénzértékre szóló befektetések 6. § (2) bekezdése szerinti értékeléséből adódó árfolyamveszteséget.

A/10. és B/14. sor: Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások

Itt kell kimutatni a biztosítási tevékenységből eredő és az előbbi sorok ráfordításai közé nem tartozó, biztosítási szerződésekhez közvetlenül kapcsolható egyéb biztosítási ráfordítások összegét. Ide kell elszámolni a Kártalanítási Számlával szemben elszámolt összeget is, ha az veszteségjellegű.

Ha a Kártalanítási Számlával szemben elszámolt összeg nyereségjellegű, azt az Egyéb biztosítástechnikai bevételek soron kell kimutatni.

Itt kell elszámolni továbbá a nem élet-biztosítási ág biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét jelentő külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó realizált és nem realizált eredményét, ha az veszteségjellegű.

C/09. sor: Befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításai

Itt kell kimutatni többek között az ingatlanok értékcsökkenési leírását, továbbá javítási, karbantartási és egyéb állagmegóvási költségeit, amelyek a bérbeadót terhelik, ideértve a saját tulajdonú és használatú ingatlanok értékcsökkenési leírását, továbbá javítási, karbantartási és egyéb állagmegóvási költségeit is.

Itt kell kimutatni továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésekhez és kötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamveszteséget.

Az A/01/c)-01/d), A/04/b), A/05-08., a B/01/c)-01/d), B/05/b), B/06-09. sorban a nem-élet- és életbiztosítási ághoz tartozó tartalékok tárgyévi záró (mérlegfordulónapi) állományának és nyitó (január 1-jei) állományának változását kell bemutatni, növekedés esetén pozitív, csökkenés esetén negatív előjellel.

C/10. Egyéb bevételek

Itt kell szerepeltetni - a 9. § (11) bekezdésének előírásait is figyelembe véve - a Tv. szerinti egyéb bevételek közé tartozó tételek összegét, továbbá a nem biztosítási tevékenységhez kapcsolódó bevételeket is. Nem szabad ide beállítani a biztosítási állományhoz kapcsolódó ingatlanok értékesítésének bevételeit.

C/11. Egyéb ráfordítások

Itt kell szerepeltetni - a 9. § (11) bekezdésének előírásait is figyelembe véve - a Tv. szerinti egyéb ráfordítások közé tartozó tételek összegét, továbbá a nem biztosítási tevékenységhez kapcsolódó ráfordításokat is (pl. iparűzési adó). Nem szabad ide beállítani a biztosítási állományhoz kapcsolódó ingatlanok értékesítésének ráfordításait (nettó értékét).

3. számú melléklet a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelethez

A biztosító egyesületek eredménykimutatása

01. Megszolgált díjak, viszontbiztosítás nélkül[191]

a) bruttó díj

b) viszontbiztosítónak átadott díj (-)

c) meg nem szolgált díjak tartalékának változása (±)[192]

d) a viszontbiztosító részesedése a meg nem szolgált díjak tartalékának változásából (±)

02. Biztosítástechnikai bevételek befektetésekből

03. Egyéb biztosítástechnikai bevétel

04. Károk ráfordításai

a) kárkifizetés és kárrendezési költségek

aa) kárkifizetések

1. bruttó összeg

2. viszontbiztosító részesedése (-)

ab) kárrendezési költségek

ac) bevételek kármegtérítésből és kárrendezési költségtérítésből (-)

b) függő károk tartalékainak változása (tételes, IBNR) (±)

ba) bruttó összeg

bb) viszonbiztosító részesedése (-)

05. Biztosítástechnikai tartalékok változása [04/b) sor kivételével] (±)

a) bruttó összeg

b) viszontbiztosító részesedése (-)

06. Nettó működési költségek

a) tárgyévben felmerült szerzési költségek

b) elhatárolt szerzési költségek változása (±)

c) igazgatási költségek (befektetési költségek kivételével)

d) viszontbiztosítótól járó jutalékok és nyereségrészesedések (-)

07. Biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekből

08. Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások

A) Biztosítástechnikai eredmény (01+02+03-04±05-06-07-08)

09. Befektetések bevételei

10. Befektetések ráfordításai

11. Egyéb bevételek

12. Egyéb ráfordítások

B) Szokásos vállalkozási eredmény (±A+09-10+11-12)

13. Rendkívüli bevételek

14. Rendkívüli ráfordítások

15. Rendkívüli eredmény (13-14)

C) Adózás előtti eredmény (±B±15)

16. Adófizetési kötelezettség

D) Adózott eredmény (±C-16)

E)[193]

Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások

1. A biztosító egyesület az eredménykimutatását a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások értelemszerű figyelembevételével köteles elkészíteni.

2. A saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekcióját a 02. Biztosítástechnikai bevételek befektetésekből és a 09. Befektetések bevételei sorban kell kimutatni, a működési költségek között ilyen jogcímen elszámolt tételek összegével megegyezően.

4. számú melléklet a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelethez

Az összevont (konszolidált) mérleg előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el az 1. számú melléklet szerinti mérleg tagolásától:

1. A B) Befektetések pont kiegészül az alábbi VIII. sorral:[194]

"VIII. Tőkekonszolidációs különbözet leányvállalatokból, társult vállalkozásokból"[195]

2. A D) Követelések pont kiegészül az alábbi VII. sorral:[196]

"VII. Konszolidációból adódó (számított) társasági adó követelés"[197]

3. Az A) Saját tőke sor az alábbi sorokkal egészül ki:

VIII. Leányvállalati saját tőke változás (±)

IX. Konszolidáció miatti változások (±)

- adósságkonszolidálás különbözetéből

- közbenső eredmény különbözetéből

X. Külső tagok (más tulajdonosok) részesedése

4. A B) Alárendelt kölcsöntőke az alábbi sorral egészül ki:

"B/1. Tőkekonszolidációs különbözet leányvállalatokból"

5. A G) Kötelezettség pont kiegészül az alábbi IX. sorral:[198]

"IX. Konszolidálásból adódó (számított) társasági adó tartozás"[199]

5. számú melléklet a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelethez

Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tagolásától:

1. A "C/01. Kapott osztalék és részesedés" sor helyett a következő sorokat kell felvenni:

"01/a) Kapott osztalék, részesedés társult vállalkozástól

01/b) Kapott osztalék, részesedés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól"

2. A "C/10. Egyéb bevételek" sor az alábbi sorral egészül ki:

"C/10/A) Adósságkonszolidálás miatt keletkező - eredményt növelő - konszolidációs különbözet"

3. A "C/11. Egyéb ráfordítások" sor az alábbi sorral egészül ki:

"C/11/A) Adósságkonszolidálás miatt keletkező - eredményt csökkentő - konszolidációs különbözet"

4. A "15. Adófizetési kötelezettség" sor az alábbi sorokkal egészül ki:[200]

"15/A) Konszolidálásból adódó (számított) társasági adókülönbözet (±)

15/B) Halasztott adókülönbözet (±)"

5.[201]