366/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

a hitelintézetek likviditási szintjének meghatározásáról, valamint devizapozícióbeli lejárati összhangjának szabályozásáról

A Kormány a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdés b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a (2) bekezdésben felsoroltak kivételével a részvénytársasági formában működő hitelintézetekre (a továbbiakban: hitelintézet).

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a

a) lakás-takarékpénztárakra,

b) Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-re,

c) Magyar Export-Import Bank Zrt.-re, és

d) Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt.-re.

(3) E rendelet 4. §-át az összevont felügyelet alá tartozó, több hitelintézetet is tartalmazó csoport esetében az ezen összevont felügyeleti körbe tartozó magyarországi székhelyű hitelintézeteknek együttesen, konszolidáltan kell teljesíteniük.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. államkötvény: az állam által a kötvényről szóló kormányrendelet szerint kibocsátott értékpapír;

2. betét: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is;

3. deviza nostro számla: a belföldi, a GMU hitelintézeteknél, az egyéb külföldi hitelintézeteknél és a Magyar Nemzeti Banknál (a továbbiakban: MNB), vagy külföldi központi banknál vezetett deviza pénzforgalmi (elszámolási, nostro) számla, valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számla;

4. egyéb követelés: a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelés és az egyéb aktív elszámolás;

5. egyéb külföldi hitelintézet: a GMU tagországok kivételével az összes külföldi ország hitelintézete, ideértve a nemzetközi hitelintézeteket is;

6. egyéb mérlegen kívüli kötelezettség: olyan, szerződés alapján fennálló mérlegen kívüli kötelezettség, illetve követelés, amely pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására, illetve átvételére vonatkozik, a mérleg fordulónapján már fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése egy jövőbeni esemény bekövetkezésétől, vagy a szerződés teljesítésétől függ;

7.[1] Európai Központi Bank, illetve az eurórendszer központi bankjai által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek: az Európai Központi Bank, illetve az eurórendszer központi bankjai által monetáris politikai műveletek során - az adott intézmény számára még rendelkezésre álló kereten belül - szabad rendelkezésű (nem zárolt) fedezetek befogadási értéken, ideértve a pénzforgalom fedezetére, az Európai Központi Bank, illetve az eurórendszer bármely központi bankjának javára limitként zárolt, de ki nem használt fedezetet is;

8. finanszírozási pozíció: a treasury likviditási pozíciójához kapcsolódó jelenlegi, illetve jövőbeli pénzáramlásokból származó kötelezettségek és követelések különbségéből adódó, 30 naptári napra számított kumulált finanszírozási hiány, illetve többlet, ide nem értve a leányvállalatokkal kötött szerződések alapján keletkező pénzáramlásokat, amelynek meghatározásakor csak a hitelintézet saját nevében, saját kockázatára megkötött szerződésekből származó követeléseket és kötelezettségeket kell figyelembe venni;

9. fordított repóügylet: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom;

10. garancia: olyan előre rendelkezésre nem bocsátott hitelkockázati fedezet, amely olyan kötelezettségvállaláson alapul, amely kielégíti a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban Hkr.) foglalt minimum követelményeket, és amely nem minősül hitelderivatívának;

11. GMU: az Európai Unió azon tagállamai, amelyek pénzneme az euró;

12. GMU hitelintézet: a GMU tagországok pénzpiaci alapok nélküli egyéb monetáris pénzügyi intézményei;

13. hátralévő lejárat:

a) hitel,

b) betét, vagy

c) egyéb instrumentum

esetén a mutató számításának időpontja és a szerződésben meghatározott eredeti lejárat között fennálló időtartam;

14. háztartás: természetes személy, ideértve az egyéni vállalkozót is;

15. helyi önkormányzatok: a fővárosi, a megyei, a helyi (területi, nemzetiségi) önkormányzatok és az azok irányítása alatt álló, kezelésében működő intézmények, valamint azok a nonprofit szervezetek, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást;

16. hitelderivatíva: a Hkr.-ben meghatározott feltételeknek megfelelő instrumentum;

17. hitelkeret: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján az adós részére rendelkezésre tartott pénzösszeg (ideértve a folyószámla és rulírozó hitelkeretet is), amelynek terhére a hitelintézet - meghatározott szerződési feltételek megléte esetén - a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére köteles;

18. jelzáloglevél: a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény szerint meghatározott értékpapír;

19. kkv betét: mikro-, kis- és középvállalkozások lekötött betéte, a látra szóló- és folyószámlabetét-állománya, valamint a lejárat nélküli betét, abban az esetben, ha az háztartással szembeni kitettségnek minősül;

20. kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjétől való eltérés: a kötelező jegybanki tartalék teljesítésére szolgáló bankszámla egyenlegének az adott hónap hátralévő időszakában tartandó elszámolási számlaegyenlegétől számított eltérés;

21. kötelezőjegybanki tartalék elvárt szintjének várható megváltozása: az adott hónap hátralévő időszakában tartandó elszámolási számlaegyenleg és az adott havi, MNB által megállapított tartalékkötelezettség különbsége;

22. kötvény: a forgalomba hozatal helyének joga szerint kötvénynek minősülő pénzügyi eszköz;

23. központi költségvetési intézmények (az államháztartáshoz tartozó intézmények): az államhatalom szervei, a Kormány, a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek és az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi költségvetésbe sorolt nem pénzügyi vállalatok;

24. lejárat nélkülitételek:

a) eszköz oldalon ide tartozik a konkrét lejárathoz nem köthető részvény, vagyoni részesedés, saját eszköz, törlesztési kötelezettséget nem tartalmazó hitel, és a lejárattal nem rendelkező nyújtott, nem visszaváltható alárendelt és egyéb kölcsöntőke, valamint a folyószámlához kapcsolódó hitelkeretből folyósított lejárat nélküli kölcsön, ha a szerződés nem tartalmaz a szerződéses feltételek utólagos módosítására ösztönző, vagy azt lehetővé tevő elemet,

b) a forrás oldalon ide tartozik a konkrét lejárathoz nem köthető saját tőke és a futamidő nélküli betét (a betéti okiratokat kivéve);

25. lejárt tételek: a mutató számításának időpontjáig esedékessé vált, de ki nem fizetett tőke-, kamat- és egyéb követelés könyv szerinti bruttó értéke, ideértve azon mérlegben szereplő betéteket, illetve a hitelintézet által kibocsátott azon értékpapírokat és azok kamatát, járulékát is, amelyeket a lejárat után (az esedékességkor) az ügyfelek nem váltottak ki;

26. mérlegfőösszeg: mérlegben szereplő eszközök együttes összege;

27. mikro-, kis- és középvállalkozás: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban Hpt.) meghatározott fogalom;

28.[2] MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek: az MNB monetáris politikai műveletei során az elkövetkező 30 naptári napban felajánlható, szabad rendelkezésű (nem zárolt) fedezetek befogadási értéken, ideértve a pénzforgalom fedezetére, az MNB javára limitként zárolt, de ki nem használt állományt is, amely nem tartalmazza a 7. pontban meghatározott, az Európai Központi Bank, illetve az eurórendszer központi bankjai által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezeteket;

29. nem pénzügyi vállalat: pénzügyi szolgáltatást nem nyújtó gazdálkodó szervezet, amelynek fő tevékenysége a piaci értékesítésre szánt javak előállítása, illetve nem pénzügyi szolgáltatások nyújtása;

30. nem-rezidens (külföld): rezidensnek nem minősülő természetes személy és szervezet;

31. óvadéki betét: olyan betét, amelyet az ügyfél a vele szemben fennálló követelés biztosítékaként (hitel) helyezett el a hitelintézetnél azzal, hogy a szerződés nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a hitelintézet követelését a betét felhasználásával kielégítheti;

32. pénztárkészlet: a hitelintézetnél lévő forint és valuta készpénzállomány, a törvényes fizetőeszközül szolgáló nemesfém érmék, azok fizikai elhelyezésétől függetlenül, valamint a hitelintézet egységei közötti úton lévő készpénzállomány;

33. pénzpiaci alap: olyan befektetési alap, amelynek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonló, és eszközeit elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy legfeljebb 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik;

34. rezidens: olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja Magyarország területén van, ideértve:

a) a Magyarországon állampolgárságtól függetlenül legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó, vagy szándékai szerint tartózkodni akaró természetes személy, ide nem értve az itt működő külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját, továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó, illetve ide érkező természetes személyt,

b) a külföldön működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek, azok magyar állampolgárságú tagja, alkalmazottja és az említett személyek családtagja, a Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományának külföldön szolgálatot teljesítő tagja, továbbá az állam alkalmazásában külföldön munkát végző egyéb természetes személy,

c) a Magyarországon - ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is - székhellyel, telephellyel rendelkező, vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet),

d) amennyiben egy szervezet rezidensi státusza - a fizikai jelenlét hiányában - nem állapítható meg, a székhelye alapján a szervezet bejegyzésének helyét kell figyelembe venni, azaz a magyar cégbíróságnál bejegyzett szervezet minősül rezidensnek;

35. saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a hitelintézet által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

36. Társadalombiztosítási Alap: Nyugdíj- és Egészségbiztosítási Alap;

37. változó devizás hitelkeret: olyan le nem hívott hitelkeret, amely esetében a hitelintézet saját döntése a folyósított hitel denominációjának megválasztása, ideértve a forintban vagy a devizában denominált ilyen tulajdonsággal rendelkező hitelkereteket is.

A hitelintézet likviditási szintjének meghatározása

3. § (1) A hitelintézetnek - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - mindenkor teljesítenie kell az e rendelet által elvárt minimumkövetelményt az alábbi mutatók közül legalább az egyik esetén:

a) Betétfedezeti mutató: az 1. melléklet szerint számított mutatószám,

b) Mérlegfedezeti mutató: a 2. melléklet szerint számított mutatószám.

(2) A jelzálog-hitelintézetnek az (1) bekezdés b) pontja szerinti mérlegfedezeti mutatóra vonatkozó minimumkövetelményt kell teljesítenie.

(3)[3] Az (1) bekezdés szerinti mutatókat a hitelintézetek MNB számára történő napi gyakoriságú adatszolgáltatása alapján kell kiszámítani.

A hitelintézet devizapozícióbeli lejárati összhangjának biztosítása

4. § (1) A hitelintézetnek mindenkor teljesítenie kell az e rendelet által elvárt minimumkövetelményt a devizafinanszírozás megfelelési mutató esetén.

(2) A devizafinanszírozás megfelelési mutató a 3. melléklet szerint számított mutatószám.

(3)[4] Az (1) bekezdés szerinti mutatót a hitelintézetek MNB számára történő havi gyakoriságú adatszolgáltatása alapján kell kiszámítani.

Minimumkövetelmények

5. § (1) E rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a hitelintézetnek mindenkor teljesítenie kell a 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mutató esetében legalább a 0,2-es szintet, vagy a 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mutató esetében legalább a 0,1-es szintet.

(1a)[5] A jelzálog-hitelintézetnek a 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mutató esetében mindenkor teljesítenie kell legalább a 0,05-os szintet.

(2) E rendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározott devizafinanszírozás megfelelési mutatójának mindenkor el kell érnie legalább a 0,65-os szintet.

Záró rendelkezések

6. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. január 16-án lép hatályba.

(2) A 4. §, az 5. § (2) bekezdése és a 3. melléklet 2012. július 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 366/2011. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A Betétfedezeti mutató számításának módja

A mutató a hitelintézet 30 napos, ténylegesen rendelkezésre álló likviditási pozíciójának, és a háztartások és a nem pénzügyi vállalkozások által elhelyezett betétek állományának hányadosaként számítható ki. A mutató számlálója a következő elemek összegéből adódik:

A mutató nevezője a következő elemek összegéből adódik:

2. melléklet a 366/2011. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A Mérlegfedezeti mutató számításának módja

A mutató a hitelintézet 30 napos, ténylegesen rendelkezésre álló likviditási pozíciójának és a mérlegfőösszegének hányadosaként számítható ki.

A mutató számlálója a következő elemek összegéből adódik:

A mutató nevezője a következő elemek összegéből adódik:

3. melléklet a 366/2011. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A Devizafinanszírozás megfelelési mutató számításának módja

A mutató a stabilnak minősített devizaforrások és az 1 éven túli hátralévő lejáratú forinttal szembeni nettó devizaswap-állománynak, valamint a finanszírozott stabil devizaeszközök és mérlegen kívüli devizakötelezettségeknek a hányadosaként számítható ki.

A mutató számlálójának a kiszámítása az alábbi elemek és a hozzájuk rendelt súlyok szorzatösszegeként történik.

A mutató nevezőjének a kiszámítása az alábbi elemek és a hozzájuk rendelt súlyok szorzatösszegeként történik.

A mutató számítása során a nevező egyes sorai az alábbiak szerint értelmezhetőek:

1. A táblázat 2. sorában óvadéki betét esetén azokat az óvadéki betéteket kell érteni, amelyet az ügyfél a vele szemben fennálló éven túli hátralévő lejárattal rendelkező követelés biztosítékaként (hitel) helyezett el.

2. A táblázat 10. sorában az egy évnél rövidebb lejáratú fedezetlen eszközök esetén a belföldi, a GMU hitelintézeteknél, az egyéb külföldi hitelintézményeknél és az MNB-nél, vagy külföldi központi banknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) és betéti számlák, valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell közölni. Itt kell kimutatni a belföldi, a GMU hitelintézeteknél és az egyéb külföldi hitelintézményeknél betéti szerződés keretében elhelyezett betéteket. A betét- vagy hitelszerződés nélkül kötött ügyletek alapján fennálló követelések helyét (hitelként vagy betétként történő jelentését) az dönti el, hogy ki kezdeményezte az ügyletet. A táblázat ebben a sorában kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket (tartozik egyenlegű margin fedezeti számlák) is.

3. A táblázat 15. sorában szereplő olyan értékpapírok alatt, amelyeket 20%-os súlyozású kormányzat, központi bank bocsát ki vagy garantál, a Hkr. szerinti 20%-os hitelkockázati súlyozásba tartozó központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettségeket kell érteni.

4. A táblázat 17. sorában szereplő nem a hitelintézet vagy annak leányvállalata által kibocsátott tőzsdei indexben szereplő részvények között a hitelintézet saját tulajdonában lévő, de nem általa kibocsátott részvények állományát kell kimutatni adott időszak végi záróárfolyamán. Csak a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény alapján is elismerhető, és a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett részvényeket lehet ebben a kategóriában figyelembe venni.[9]

5. A táblázat 18. sorában szereplő éven túli hátralévő lejáratú, nem csoporton belül kibocsátott jelzáloglevelek alatt az adatszolgáltató tulajdonában lévő azon 1 éven túl lejáró jelzáloglevelek állományát kell beszámítani névértéken, amelynek kibocsátója az adatszolgáltatóval nem ugyanazon összevont felügyeleti körbe tartozó hitelintézet.

6. A táblázat 19. sorában szereplő bármilyen lejáratú, 35%-os, vagy annál kisebb súlyozású lakóingatlannal fedezett kitettségekhez a Hkr. szerint meghatározott feltételek alapján 35%-os vagy annál kisebb hitelkockázati súlyozású lakóingatlannal fedezett kitettségek tartoznak, függetlenül attól, hogy a hitelintézet a hitelezési kockázat kezelésére sztenderd vagy belső minősítési módszert alkalmaz. Ebbe a kategóriába tartozik a jelzálog-hitelintézet ingatlanon alapított önálló zálogjog visszavásárlási vételárából származó követelése is.