3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelet

az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. § (3) bekezdés 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendelem el:

1. §[1] (1) E rendelet hatálya:

a) az elektronikus hírközlési szolgáltatókra (a továbbiakban: szolgáltatók),

b) azon természetes vagy jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, akiket vagy amelyeket a szolgáltatók az azonosítók használatára a közöttük fennálló számhasználati jogviszony alapján feljogosítanak (a továbbiakban: számhasználók),

c) a páneurópai vasúti digitális nyalábolt rendszer (a továbbiakban: GSM-R rendszer) működtetésére és a szolgáltatás nyújtására a Kormány által kijelölt vállalkozásra,

d) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hatóság) és

e) az elektronikus hírközlő hálózatok működéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetőleg az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások együttműködéséhez szükséges azonosítókra

terjed ki.

(2) E rendeletet a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóra és hálózatokra, valamint az ilyen szolgáltató által végzett elektronikus hírközlési tevékenységre - figyelemmel az Eht. 1. § (2) bekezdésére - a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. Beszédcélú elektronikus hírközlő hálózat: olyan nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlő hálózat, amely alkalmas hálózati végpontok közötti beszédre, továbbá más kommunikációra, és amely belföldi vagy nemzetközi számozási terven alapuló hívásirányítással lehetővé teszi belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezését és fogadását.

2.[2]

3.[3] Emelt díjas szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatból értéknövelt, különösen információt, tartalmat, kényelmi funkciót nyújtó szolgáltatások elérését teszi lehetővé emelt díjas indított hívás, vagy emelt díjas indított, vagy fogadott üzenetek útján. Az emelt díjas szolgáltatás igénybevételének díja magában foglalja az értéknövelt szolgáltatás díját is. Az emelt díjas szolgáltatás a szolgáltatás tartalma és díja szerint lehet emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás, vagy emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás vagy emelt díjas felnőtt szolgáltatás.

3a.[4] Emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás: szolgáltatás, amellyel nem érhető el felnőtt tartalom, valamint a szolgáltatás igénybevételének díja nem haladja meg a hatóság internetes honlapján közzétett díjat.

3b.[5] Emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás: szolgáltatás, amellyel nem érhető el felnőtt tartalom.

3c.[6] Emelt díjas felnőtt szolgáltatás: szolgáltatás, amely felnőtt tartalom elérését teszi lehetővé.

4.[7] Felnőtt tartalom: olyan tartalom, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása.

5.[8] Nomadikus telefonszolgáltatás: olyan telefonszolgáltatás, amely a hívások kezdeményezése és fogadása céljából a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok tetszőleges, az alkalmazott technológiától független IP alapú adatátvitelt biztosító előfizetői hozzáférési pontján elérhető, azaz a szolgáltatáshoz való hozzáférés nincs egy adott előfizetői hozzáférési ponthoz vagy eszközhöz rendelve.

6.[9] Számhasználó: Az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóival kapcsolatos gazdálkodás rendjéről szóló rendeletben meghatározott számhasználó.

7.[10] Számhasználati jogviszony: Az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóival kapcsolatos gazdálkodás rendjéről szóló rendeletben meghatározott számhasználati jogviszony.

3. §[11]

4. § (1)[12]

(2)[13] A fogadott emelt díjas, díjkorlátos, illetve az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatások elérésére vonatkozó, a jelen rendelet 1. mellékletének 2.8. pontja szerinti alapértelmezett tiltást a szolgáltató azon meglévő előfizetői vonatkozásában is köteles berendezni, akik a rendelet hatályba lépését megelőző két hónapban nem vettek igénybe fogadott emelt díjas, díjkorlátmentes, illetve emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatást. Az előfizetőket a tiltás berendezéséről, a feloldás lehetőségéről és annak módjairól tájékoztatni kell. Azon előfizetőket, akik a rendelet hatályba lépését megelőző két hónapban ilyen szolgáltatást igénybe vettek, a szolgáltató köteles tájékoztatni a szolgáltatás elérésére vonatkozó tiltás lehetőségéről és az előfizető kérésére haladéktalanul és díjmentesen a tiltást berendezni.

(3)[14]

(4)[15]

Szalai Annamária s. k.,

a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke

1. melléklet a 3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelethez[16]

A beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatok számozási terve

Ez a számozási terv meghatározza a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatokban használatos számok típusát, a különböző típusú számok felépítését, terjedelmét, a számhasználat feltételeit, az előtéteket és a tárcsázási eljárásokat.

A számozási terv a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, a továbbiakban: ITU) ITU-T E.164 és E.213 Ajánlása és az MSZ ETS 300 927 szabványa alapján készült.

1.[17]

1.1-1.4.[18]

2. BELFÖLDI SZÁMOK FELOSZTÁSA ÉS MEGHATÁROZÁSA

2.1-2.8.2.[19]

2.8.3. A szolgáltatás kategóriák használati feltételei

Az SHS=90 számtartomány számain a szolgáltatónak megfelelő intézkedésekkel biztosítania kell, hogy kiskorú előfizető ne érhessen el olyan szolgáltatást, amelyen keresztül felnőtt tartalom hozzáférhető. Ez a korlátozás a kiskorú előfizető esetében törvényes képviselőjének kérésére sem oldható fel.

Az SHS=91 számtartomány számain nem nyújtható felnőtt tartalom.[20]

2.8.4. A számhasználat általános feltételei

A szolgáltatás tartalmára vonatkozó feltételek betartásáért a számhasználó felel.

A számhasználó minden esetben köteles az emelt díjas szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendő, áfát tartalmazó díj mértékét is (hívásonkénti vagy percenkénti díj, vagy az üzenetküldés díja) nyilvánosságra hozni. A szolgáltatás díja mellett fel kell tüntetni, hogy annak megfizetése indított emelt díjas hívással, vagy üzenetküldéssel történik, valamint fogadott emelt díjas szolgáltatás esetén azt, hogy maximálisan hány üzenet küldésére kerül sor a szolgáltatás igénybevétele során. Ugyancsak fel kell tüntetni a számhasználó megnevezését, valamint a szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyfélszolgálat elérhetőségét telefonon, postai és elektronikus úton.

Az emelt díjas szolgáltatások elérését az előfizetője kérésére a szolgáltató köteles díjmentesen letiltani. Ennek lehetőségéről a szolgáltató az előfizetőket honlapján, illetve ügyfélszolgálatán megfelelően tájékoztatni köteles.

A fogadott emelt díjas szolgáltatás nyújtására használható számokra vonatkozóan a szolgáltató minden előfizetőjénél díjmentesen alapértelmezett tiltást köteles berendezni. A tiltás csak az előfizető megfelelő azonosítását követően tett kifejezett és egyértelmű nyilatkozatára oldható fel. A szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az emelt díjas szolgáltatás nyújtására használható számok hívásának, illetve az ilyen számokra küldött, vagy onnan fogadott üzeneteknek tiltására, illetve feloldásra vonatkozó nyilatkozatát az előfizető bármikor ingyenesen megtehesse, illetve visszavonhassa. Az emelt díjas szolgáltatás nyújtására használható számok hívására, illetve az ilyen számokra küldött, vagy onnan fogadott üzenetekre vonatkozó tiltás, illetve feloldás a szolgáltatás rendelkezésre állásának állapotát jelenti, ezért tiltás feloldására vonatkozó nyilatkozat megtétele, továbbá a tiltás újbóli beállítására vonatkozó nyilatkozat megtétele nem minősül az előfizetői szerződés módosításának. Ennek részletes feltételeit a szolgáltató Általános Szerződési Feltételeiben határozza meg, de a nyilatkozat megtételének és visszavonásának lehetőségét legalább telefonos ügyfélszolgálatán biztosítania kell.

Amennyiben az emelt díjas szolgáltatás elérhetőségével, igénybevehetőségével, vagy a szolgáltató által kiszámlázott díjával kapcsolatban az igénybevevő a számára előfizetői szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatónál reklamációt terjeszt elő, az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles gondoskodni a reklamáció hatályos jogszabályoknak megfelelő kivizsgálásáról. Az ilyen vitatott díj meg nem fizetése miatt az igénybevevő számára elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását nem korlátozhatja, nem szüneteltetheti, és az előfizetői szerződést erre hivatkozva rendkívüli felmondással nem szüntetheti meg.

Az emelt díjas szolgáltatás szám használatára feljogosított számhasználó által kezdeményezett hívásoknál az emelt díjas szolgáltatás szám a hívottnál hívószám kijelzés szolgáltatással a hívó telefonszámaként nem jeleníthető meg.

2.9.[21]

2.10. Gépek közötti kommunikáció számai (ún. M2M számok) (SHS=71)

2.10.1-2.10.3.[22]

3. RÖVID KÓDOK FELOSZTÁSA ÉS MEGHATÁROZÁSA

3.1-3.15.2.[23]

3.15.3. A használat feltételei

A 16cde(f) számok az 1. melléklet 2.8.4. pontjában meghatározott általános számhasználati feltételekkel használhatók.

A 160de és 161def számokon.[24]

A 160de, 161def, 164de és 165def számokon nem nyújtható felnőtt tartalom.

A 168de és 169def számokra vonatkozóan a szolgáltató minden kiskorú előfizetőjénél díjmentesen alapértelmezett tiltást köteles berendezni. Ez a korlátozás kiskorú előfizető esetében még törvényes képviselőjének kérésére sem oldható fel.

A szolgáltatás tartalmára vonatkozó feltételek betartásáért a számhasználó felel.

4.[25]

2. melléklet a 3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelethez[26]

3. melléklet a 3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelethez[27]

4. melléklet a 3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelethez[28]