14/2020. (XII. 15.) NMHH rendelet

az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről és az azonosítógazdálkodás rendjéről

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdés 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya

a) az elektronikus hírközlési szolgáltatóra (a továbbiakban: szolgáltató);

b) a számhasználóra, valamint

c) a páneurópai vasúti digitális nyalábolt rendszer (a továbbiakban: GSM-R rendszer) működtetésére és a szolgáltatás nyújtására a Kormány által kijelölt vállalkozásra

terjed ki.

(2) E rendeletet a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóra és hálózatra, valamint az ilyen szolgáltató által végzett elektronikus hírközlési tevékenységre - figyelemmel az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 1. § (2) bekezdésére - a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § (1) A számfüggő elektronikus hírközlési szolgáltatások számozási tervét és az azonosítóikkal való gazdálkodás rendjére vonatkozó különös szabályokat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A nemzetközi mobil előfizetői azonosítókat és az azonosítókkal való gazdálkodás rendjére vonatkozó különös szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A jelzéspont kódok felosztását és a kódokkal való gazdálkodás rendjére vonatkozó különös szabályokat a 3. melléklet tartalmazza.

3. § E rendelet alkalmazásában

1. aktuális szolgáltató: az a szolgáltató, amely kijelölés vagy számhordozás folytán az azonosító használatára jogosult;

2. azonosítóátadás: szolgáltatásátadáshoz vagy számhasználó szolgáltatóváltásához kapcsolódó azonosítók kijelölésének hatóság általi visszavonása egyik szolgáltatótól és egyidejű kijelölése egy másik szolgáltatónak;

3. azonosítóengedélyezési eljárás: azonosítólekötés, azonosítókijelölés, azonosítóvisszavonás, számmezőátadás és azonosítóátadás iránti eljárás;

4. emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás: olyan emelt díjas szolgáltatás, amellyel nem érhető el felnőtt tartalom;

5. emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás: olyan emelt díjas szolgáltatás, amellyel nem érhető el felnőtt tartalom, valamint a szolgáltatás igénybevételének díja nem haladja meg a hatóság internetes honlapján közzétett díjat;

6. emelt díjas felnőtt szolgáltatás: olyan emelt díjas szolgáltatás, amely felnőtt tartalom elérését teszi lehetővé;

7. emelt díjas szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatból értéknövelt - különösen információt, tartalmat, kényelmi funkciót nyújtó - szolgáltatások elérését teszi lehetővé emelt díjas indított hívás, vagy emelt díjas indított, vagy fogadott üzenetek útján, és az emelt díjas szolgáltatás igénybevételének díja magában foglalja az értéknövelt szolgáltatás díját is;

8. egyedi azonosító: olyan azonosító, amely egyértelműen meghatározza az igénybe venni kívánt szolgáltatást vagy hálózatot, illetve annak egy elemét;

9. felnőtt tartalom: olyan tartalom, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása;

10. hatóság: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala;

11. kijelölés: egyedi azonosító vagy számmező használatának hatóság általi engedélyezése;

12. kijelölési engedély jogosultja: az a szolgáltató, amely számára a hatóság a számmezőt, illetve egyedi azonosítót kijelölte;

13. lekötés: számmező lefoglalásának hatóság általi engedélyezése a számmező használati jogának későbbi időpontban történő megszerzése céljából;

14. nemzeti számozási terv: a nemzetközi számozási tervben meghatározott struktúrájú, Magyarország országkódjához tartozó belföldi számok, valamint az ettől eltérő struktúrájú rövid számok felosztása, felépítése és használati feltételei;

15. nemzetközi számozási terv: a Nemzetközi Távközlési Egyesület ITU-T E.164 Ajánlása;

16. nomadikus telefonszolgáltatás: olyan telefonszolgáltatás, amely a hívások kezdeményezése és fogadása céljából a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok tetszőleges, az alkalmazott technológiától független IP-alapú adatátvitelt biztosító előfizetői hozzáférési pontján elérhető, azáltal, hogy a szolgáltatáshoz való hozzáférés nincs egy adott előfizetői hozzáférési ponthoz vagy eszközhöz rendelve;

17. számátadási időablak: a szolgáltatóváltás és számhordozás részletes szabályairól szóló NMHH rendelet szerinti fogalom;

18. számhasználati jogviszony: az aktuális szolgáltató és a számhasználó közötti számhasználati szerződés alapján létrejött jogviszony, amelynek célja, hogy a számhasználó e jogviszony tárgyát képező azonosítón az 1. melléklet 2.5., 2.7-2.9., 3.3-3.4., 3.6-3.10. pontja szerinti szolgáltatást nyújtson;

19. számhasználó: az azonosítót használó természetes vagy jogi személy, vagy egyéb szervezet, amelyet az azonosító használatára az aktuális szolgáltató a közöttük fennálló számhasználati jogviszony alapján feljogosított;

20. számmező: a számozási tartományból kijelölhető, leköthető legkisebb egység, amelyet a kezdőszáma és a számjegyeinek száma határoz meg;

21. számmezőátadás: számmező kijelölésének hatóság általi visszavonása az egyik szolgáltatótól és egyidejű kijelölése egy másik szolgáltatónak;

22. számozási tartomány: egy adott körzetszámhoz, vagy szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számhoz tartozó, meghatározott célra kijelölhető előfizetői számok összessége;

23. szolgáltatásátadás: elektronikus hírközlési tevékenység végzése feltételeinek a szolgáltató által más szolgáltató részére történő átruházása;

24. visszavonás: lekötés vagy kijelölés hatóság általi megszüntetése.

2. Azonosítónyilvántartás

4. § (1) A hatóság az azonosítógazdálkodás körébe tartozó azonosítókról az internetes oldalán elérhető, közhiteles hatósági nyilvántartást vezet (a továbbiakban: azonosítónyilvántartás).

(2) Az azonosítónyilvántartás tartalmazza:

a) az azonosítókat az állapotuk (3) bekezdés szerinti megjelölésével;

b) a kérelmező, illetve jogosult szolgáltató nevét (cégnevét) és

c) az engedélyek iktatószámát és az érvényességükre vonatkozó adatokat.

(3) Az azonosító állapota a következő lehet:

a) szabad, a b)-k) pontban foglalt eseteken kívül;

b) lekötésre kért, a lekötés iránti kérelem hatósághoz történő beérkezésétől az eljárást lezáró hatósági döntés véglegessé válásáig;

c) lekötött, a lekötésről hozott hatósági határozat véglegessé válásától számított egy évig vagy ezt megelőzően

ca) a lekötés megszüntetése tárgyában hozott hatósági határozat véglegessé válásáig vagy

cb) a kijelölés iránti kérelem hatósághoz történő beérkezéséig;

d) kijelölésre kért, a kijelölés iránti kérelem hatósághoz történő beérkezésétől az eljárást lezáró hatósági döntés véglegessé válásáig, vagy - a 9. § (2) bekezdés c) pontja szerinti időpontot tartalmazó kérelem esetén - az azonosítóhasználat engedélyezett időtartamának kezdetéig;

e) kijelölt, az azonosítóhasználat engedélyezett időtartama alatt;

f) számmezőátadás alatt, a számmezőátadás tárgyában hozott hatósági határozat véglegessé válásától annak végrehajtására meghatározott számátadási időablak időpontjáig, az azonosítónyilvántartásban az átadó szolgáltató megjelölésével;

g) számmezőátvétel alatt, a számmezőátadás tárgyában hozott hatósági határozat véglegessé válásától annak végrehajtására meghatározott számátadási időablak időpontjáig, az azonosítónyilvántartásban az átvevő szolgáltató megjelölésével;

h) azonosítóátadás alatt, az azonosítóátadás tárgyában hozott hatósági határozat véglegessé válásától az átadásra meghatározott napig, az azonosítónyilvántartásban az átadó szolgáltató megjelölésével;

i) azonosítóátvétel alatt, az azonosítóátadás tárgyában hozott hatósági határozat véglegessé válásától az átadásra meghatározott napig, az azonosítónyilvántartásban az átvevő szolgáltató megjelölésével;

j) pihentetett, az azonosítóhasználat engedélyezett időtartamának lejártától számított 6 hónapig vagy

k) zárolt, ha az azonosítóra lekötési és kijelölési engedély nem adható.

3. Az azonosítógazdálkodással kapcsolatos hatósági eljárások közös szabályai

5. § (1) Egy azonosítóengedélyezési eljárásban többféle azonosító lekötése, kijelölése, visszavonása vagy átadása is kérelmezhető.

(2) A szolgáltató kérelmére induló azonosítóengedélyezési eljárásokat a hatóság a kérelmek beérkezésének sorrendjében folytatja le.

(3) Az azonosítóengedélyezési eljárások ügyintézési határideje - ide nem értve az egyeztetést igénylő és a több szolgáltatót érintő ügyeket - 21 nap.

(4) A kérelmezőnek - nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén - magyarországi kézbesítési címet kell megadnia.

(5)[1] A hatóság elutasítja azon szolgáltató lekötési, kijelölési, valamint - azonosító átvételére irányuló - számmezőátadási és azonosítóátadási kérelmét, amely azonosítót engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használ, vagy az azonosító használati díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti az Eht.-ban meghatározott határidőn belül, vagy a 21. § (6) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségének az ott foglalt határidőre nem tesz eleget.

4. Lekötés

6. § (1) A lekötésről a hatóság kérelemre induló hatósági eljárásban dönt. Lekötés iránti kérelem az 1. melléklet 2.2-2.4. és 2.7-2.9. pontjában meghatározott számozási tartományokban lévő szabad vagy pihentetett állapotú számmezőre vonatkozóan nyújtható be.

(2) A lekötés iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét (cégnevét), címét (székhelyét) és

b) a számmező megjelölését, használatának célját.

(3) A lekötés iránti kérelemhez csatolni kell az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott egyes azonosítók esetében az azonosító használatbavételéhez szükséges nyilatkozatokat.

7. § A lekötés engedélyezése esetén a határozat tartalmazza:

a) a lekötési engedély jogosultjának nevét (cégnevét), címét (székhelyét);

b) a lekötött számmezőt;

c) a szolgáltatás meghatározását, amelynek nyújtása céljából a számmezőt lekötötték;

d) a lekötés időtartamát és

e) a lekötött számmező után fizetendő lekötési díj összegét.

8. § A lekötési engedély jogosultjának jogutódlással történő megszűnése esetében a hatóság hatósági ellenőrzési eljárás keretében vizsgálja, hogy a jogutód megfelel-e az azonosító lekötéséhez szükséges feltételeknek, és ha megfelel, akkor a jogutódlásban érintett azonosítók lekötési engedélyét a jogutód szolgáltató részére - annak erre vonatkozóan tett nyilatkozata alapján - az azonosítónyilvántartásban átvezeti. Ha a jogutód nem felel meg az azonosító lekötéséhez szükséges feltételeknek, és e feltételeket a hatóság felhívását követően sem teljesíti, a hatóság visszavonás iránti eljárás keretében az azonosító lekötését megszünteti.

5. Kijelölés

9. § (1) A kijelölésről a hatóság kérelemre induló hatósági eljárásban dönt. Kijelölés iránti kérelem szabad vagy pihentetett állapotú, valamint a kérelmező részére lekötött azonosítóra vonatkozóan nyújtható be.

(2) A kijelölés iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét (cégnevét), címét (székhelyét);

b) az azonosító megjelölését, a nyújtani kívánt szolgáltatás megnevezését, rövid leírását;

c) az azonosítóhasználat időtartamának kezdetét, ha ez az időpont eltér a kijelölésről szóló hatósági határozat véglegessé válása napjától; valamint

d) az azonosítóhasználat időtartamának végét, ha a kérelem határozott időre szóló engedélyezésre vonatkozik.

(3) Az azonosító pihentetésének időtartama alatt benyújtásra kerülő kérelemhez - ideértve azt az esetet is, ha az azonosító a kérelmező részére le van kötve - csatolni kell a kérelmező nyilatkozatát, amely szerint tudomásul veszi, hogy az azonosító korábbi használatából eredően a számhasználatban zavarok merülhetnek fel.

(4) A kijelölési kérelemhez az 1. és 2. mellékletben meghatározott egyes azonosítók esetében csatolni kell az ott meghatározott, azonosító kijelöléséhez szükséges nyilatkozatokat.

10. § A kijelölésről szóló határozat tartalmazza:

a) a kijelölési engedély jogosultjának nevét (cégnevét), címét (székhelyét);

b) a kijelölt azonosítót;

c) a szolgáltatás meghatározását, amelynek nyújtása céljából az azonosítót kijelölték, megjelölve a használat jogszabályban előírt feltételeit;

d) a kijelölés időtartamát és

e) a kijelölt azonosító után fizetendő használati díj összegét.

11. § (1) A használati jogosultság határozatlan vagy határozott időtartamra szól. A határozatlan időre szóló jogosultság visszavonással szűnik meg. A határozott időtartamra szóló jogosultság a kijelölési engedélyben megjelölt időpontban visszavonás nélkül megszűnik.

(2) A kijelölési engedély jogosultjának jogutódlással történő megszűnése esetében a hatóság hatósági ellenőrzési eljárás keretében vizsgálja, hogy a jogutód megfelel-e az azonosító kijelöléséhez szükséges feltételeknek, és ha megfelel - valamint a jogutód nyilatkozik arról, hogy azt kéri -, a jogutódlásban érintett azonosítók kijelölését a jogutód szolgáltató részére az azonosítónyilvántartásban átvezeti. Ha a jogutód nem felel meg az azonosító kijelöléséhez szükséges feltételeknek, és e feltételeket a hatóság felhívását követően sem teljesíti, a hatóság visszavonás iránti eljárás keretében az azonosító kijelölését megszünteti.

6. Visszavonás

12. § (1) A visszavonásról a hatóság kérelemre vagy hivatalból induló hatósági eljárásban dönt.

(2) Kijelölt azonosító vonatkozásában visszavonás akkor kérhető, ha a kérelemben megjelölt azonosítóhoz nem kapcsolódik szolgáltatás és - hordozható számok esetén - a számmező nem tartalmaz hordozott számot.

(3) A visszavonás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét (cégnevét), címét (székhelyét);

b) az azonosító megjelölését; és

c) meghatározott időpontra történő visszavonási kérelem esetén a lekötés vagy kijelölés megszüntetésének időpontját.

13. § (1) A hatóság a lekötést hivatalból szünteti meg, ha

a) jogszabály rendelkezése ezt szükségessé teszi;

b) a lekötési engedélyt a szolgáltató a kérelmében közölt valótlan vagy megtévesztő adatok alapján kapta meg;

c) a lekötés jogcíméül szolgáló elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy tevékenység végzése megszűnik;

d) a jogosult szolgáltató jogutód nélkül megszűnik; vagy

e) a lekötés időtartama alatt vállalt nemzetközi kötelezettség miatt a lekötött azonosító használata nem engedélyezhető.

(2) A számmező lekötését megszüntető határozat véglegessé válásának időpontjától a számmező szabad állapotúnak, pihentetett számmezőre vonatkozó lekötés megszüntetése esetén a pihentetési határidőig pihentetett állapotúnak minősül.

14. § (1) A hatóság a kijelölést - a hordozott számot tartalmazó számmező kivételével - hivatalból szünteti meg, ha

a) jogszabály rendelkezése ezt szükségessé teszi;

b) a hatóság megállapította, hogy a szolgáltató a kijelölési engedély véglegessé válását követő 90 napon belül az azonosító tényleges használatát nem kezdte meg, vagy ha az azonosító használata 6 hónapon túl szünetel;

c) a kijelölési engedélyt a szolgáltató a kérelmében közölt valótlan vagy megtévesztő adatok alapján kapta meg;

d) nemzetközi kötelezettségek miatt a továbbiakban az azonosító a kijelölt célra már nem használható;

e) a kijelölés jogcíméül szolgáló elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy tevékenység végzése megszűnik; vagy

f) a jogosult szolgáltató jogutód nélkül megszűnik.

(2) Ha jogszabály módosítása a kijelölés megszüntetését teszi szükségessé, a kijelölési engedély jogosultja részére elegendő számú, a használati célnak megfelelő azonosítót kell kijelölni azonosítócsere keretében.

15. § A visszavonás tárgyában hozott határozat tartalmazza:

a) a megszüntetett lekötés vagy kijelölés jogosultjának nevét (cégnevét), címét (székhelyét);

b) a visszavont azonosítót;

c) a visszavonás időpontját;

d) kijelölés megszüntetése esetén a megszűnt díjfizetési kötelezettség mértékét és a fizetési kötelezettség megszűnésének kezdetét; és

e) az azonosító pihentetése esetén a pihentetési időszakot.

7. Számmezőátadás

16. § (1) A számmezőátadásról a hatóság kérelemre vagy hivatalból induló hatósági eljárásban dönt.

(2) A kijelölési engedély jogosultja a számmező átadását olyan - hordozott számokat tartalmazó - számmező esetén kérelmezheti, amelyben lévő számok egyikén sem nyújt előfizetői szolgáltatást. A hatóság a számmezőt - a szolgáltatók eltérő megállapodása hiányában - annak a szolgáltatónak jelöli ki, amely a számmezőben a legtöbb hordozott számmal rendelkezik, és amelynek esetében nem állnak fenn az 5. § (5) bekezdése szerinti elutasítási okok.

(3) Az átvevő szolgáltató megállapításához a számmezőben lévő hordozott számokat a hatóság az eljárás megindításának időpontja szerint veszi figyelembe. Ha a számmezőben a legtöbb hordozott számmal több szolgáltató rendelkezik, a hatóság ezen szolgáltatók közül annak a szolgáltatónak adja át a számmezőt, amely a hordozható számok tartományában - a kijelölt számmezők és a hordozott számok figyelembevételével - a legtöbb szám használati jogával rendelkezik.

(4) A számmezőátadás két szolgáltató megállapodása esetén is kérhető. Ez esetben az a szolgáltató nyújtja be a kérelmet, amely a számmezőt át kívánja venni.

(5) A számmezőátadás iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét (cégnevét), címét (székhelyét) és

b) a számmező megjelölését.

(6) A (4) bekezdés szerinti esetben a számmezőátadás iránti kérelemhez csatolni kell az átadó szolgáltató hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot.

17. § (1) A számmezőátadás iránti eljárás hivatalból indul a 14. § (1) bekezdése szerinti esetekben az olyan számmező tekintetében, amelyben lévő egyes hordozott számokon valamely más szolgáltató szolgáltatást nyújt.

(2) A hatóság a számmezőt - eltérő megállapodás hiányában - annak a szolgáltatónak adja át, amelynél az adott számmezőből a legtöbb hordozott szám van, és amelynek esetében nem állnak fenn az 5. § (5) bekezdése szerinti elutasítási okok. A hatóság az átvevő szolgáltató megállapításánál a 16. § (3) bekezdése szerint jár el.

(3) A hatóság hivatalból indíthat számmezőátadást olyan számmező esetében, amelyből az egy adott szolgáltatóhoz hordozott számok mennyisége meghaladja a számmezőben lévő számok 50%-át. A hatóság a számmezőt annak a szolgáltatónak adja át, amelynél a hordozott számok mennyisége meghaladja a számmezőben lévő számok 50%-át.

18. § A számmezőátadás időpontja a számmezőátadásban közvetlenül érintett szolgáltatókkal előre egyeztetett számátadási időablak kezdő időpontja, amely időablakban a számmezőben lévő számok irányítási adatai a szolgáltatóváltás és számhordozás részletes szabályairól szóló NMHH rendeletben foglaltak alapján módosulnak.

19. § (1) A számmezőátadás engedélyezése tárgyában hozott határozat tartalmazza:

a) a számmezőt átvevő szolgáltató nevét (cégnevét), címét (székhelyét);

b) a számmezőt átadó szolgáltató nevét (cégnevét), címét (székhelyét);

c) az átadott számmezőt;

d) a szolgáltatás meghatározását, amelynek nyújtása céljából a számmezőt átadták;

e) a számmezőátadás időpontját;

f) az átadott számmező használatára vonatkozó engedély időtartamát és

g) a megszűnt díjfizetési kötelezettség mértékét és az átadott számmező után fizetendő használati díj összegét.

(2) A hatóság - a személyes adatok és az eljárásban zártan kezelt adatok kivételével - tájékoztatást tesz közzé az internetes honlapján

a) a számmezőátadás tárgyában hozott elsőfokú határozatáról a határozat ügyfelekkel történő közlése iránti intézkedés napján,

b) az elsőfokú határozat véglegessé válását érintő körülményről e körülmény felmerülését követő munkanapon, valamint

c) a véglegessé vált határozat végrehajtására halasztó hatállyal bíró vagy azt kizáró körülményről e körülmény felmerülése napján.

(3)[2] Számmezőátadás esetén a számmezőt átadó szolgáltató tájékoztatja a számmezőt átvevő szolgáltatót a számmezőben lévő számok használatára vonatkozó, 21. § (4) és (5) bekezdése szerinti korlátozásokkal kapcsolatos adatokról.

8. Azonosítóátadás

20. § (1) Az azonosítóátadásról a hatóság kérelemre induló hatósági eljárásban dönt.

(2) Azonosítóátadás olyan szolgáltatásátadás esetén kérhető, amelyet a hatóság a szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett. Az azonosítóátadást az átvevő szolgáltató kezdeményezheti, legkésőbb a szolgáltatásátadás bejegyzését követő 30 napon belül.

(3) Azonosítóátadás kérelmezhető az 1. melléklet 2.5. és 2.7. pontjában meghatározott üzleti hálózati és gépek közötti szolgáltatás számmezőre, valamint az 1. melléklet 3.8. pontjában meghatározott díjmentes rövid számra, ha a számhasználó az azonosító megtartásával szolgáltatót változtat. Az azonosítóátadást a számhasználó megbízása alapján az átvevő szolgáltató az átadó szolgáltató hozzájárulásával kérelmezheti a hatóságtól.

(4) Az azonosítóátadás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét (cégnevét), címét (székhelyét);

b) az átadó szolgáltató nevét (cégnevét), címét (székhelyét) és

c) az azonosító megjelölését;

(5) A (3) bekezdés szerinti esetben az azonosítóátadás iránti kérelemhez csatolni kell az átadó szolgáltató hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot.

(6) A hatóság a kérelemben felsorolt kijelölt azonosítókat - az érintett szolgáltatókkal egyeztetett átadási időpontban - visszavonja és ezzel egyidejűleg a szolgáltatást átvevő szolgáltató részére kijelöli.

(7) Ha az átadás a hordozható számok tartományában lévő számmezőt is érint, az eljárás során a 18. §-t, valamint a 19. § (2) és (3) bekezdését is alkalmazni kell. Az azonosítóátadás nem érinti a számmezőből az átadásban nem érintett szolgáltatóhoz hordozott számokat.

(8) Az azonosítóátadás engedélyezése tárgyában hozott határozat tartalmazza:

a) az azonosítót átvevő szolgáltató nevét (cégnevét), címét (székhelyét);

b) az azonosítót átadó szolgáltató nevét (cégnevét), címét (székhelyét);

c) az átadott azonosítót;

d) a szolgáltatás meghatározását, amelynek nyújtása céljából az azonosítót átadták;

e) az azonosítóátadás időpontját;

f) az átadott azonosító kijelölési engedélyének időtartamát és

g) a megszűnt díjfizetési kötelezettség mértékét és az átadott azonosító után fizetendő használati díj összegét.

9. Az azonosítóhasználat általános szabályai

21. § (1) A lekötési vagy kijelölési engedély más szolgáltatónak nem engedhető át, ide értve a kiválással létrejövő jogi személyt is.

(2) A kijelölt azonosítók tényleges használatát a kijelölési engedély jogosultja 90 napon belül köteles megkezdeni.

(3) A kijelölési engedély jogosultja a számára kijelölt azonosító használatára - az elhordozott számok kivételével - az 1. mellékletben foglaltak szerint előfizetőt előfizetői jogviszony keretében vagy számhasználót számhasználati jogviszony keretében jogosíthat fel.

(4) Az azonosító használatára az előfizetői vagy számhasználati szerződés megszűnését követő 6 hónapon belül előfizető vagy számhasználó csak kifejezett felhasználói igény alapján jogosítható fel.

(5) Ha a számra utólagos számhordozás kérhető, az előfizetői vagy számhasználati szerződés megszűnését követő 31 napon belül csak a korábbi előfizető vagy számhasználó jogosítható fel annak használatára, kivéve, ha a korábbi előfizető vagy számhasználó e jogáról lemondott.

(6) Az Eht. 91. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott egységes azonosítóhasználat megvalósítása érdekében a szolgáltató a saját hálózatából biztosítja a hatóság által kijelölt azonosítók elérhetőségét az azonosítóhasználat kijelölés szerinti időtartamának kezdetétől számított 30 napon belül, illetve a hatóság által visszavont azonosítók elérhetőségének megszüntetését a kijelölés megszüntetésétől számított 30 napon belül. A számmezőátadás és azonosítóátadás miatt a hálózatban szükségessé váló módosításokat a szolgáltató az átadásra meghatározott számátadási időablakban, illetve napon hajtja végre.

10. Az azonosítógazdálkodás egyéb szabályai

22. § (1) A hatóság a belföldi számok számozási tartományaiban a kezdő számjeggyel meghatározott egyes résztartományokat - a hatékony azonosítógazdálkodás érdekében - zárolhatja. Ha a szabad állapotú számmezők aránya egy résztartomány 10%-a alá csökken, a hatóság megnyit egy zárolt résztartományt és a változást internetes honlapján az azonosítónyilvántartásban közzéteszi.

(2) A hatóság visszavonás után - a felhasználók védelmének érdekében - legfeljebb egy évre zárolhatja azon rövid számot, amelynek újbóli kijelölése a felhasználók részére hátrányos, megtévesztő, vagy nagyszámú téves hívást eredményezne. A zárolás ismételten is elrendelhető, ha annak e bekezdés szerinti feltételei továbbra is fennállnak.

(3) A hatóság tesztelés céljára - az érdekeltekkel történő egyeztetést követően - legfeljebb 6 hónap időtartamra ideiglenes engedéllyel az 1. és 2. mellékletben foglaltaktól eltérő azonosítókat jelölhet ki.

23. § (1) A hatóság internetes honlapján közzéteszi:

a) a segélykérő számokat és használatuk feltételeit;

b) az egyes, 116 kezdőszámú harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai - jogszabályon és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusán alapuló - használatának és kijelölésének feltételeit, az egyes számokhoz tartozó szervezet nevét, legfontosabb adatait és honlapjának elérhetőségét;

c) az egyes, 135 és 136 kezdőszámú adománygyűjtő számokat és az adott számhoz tartozó adománygyűjtő szervezet, illetve adománygyűjtést közvetítő szervezet nevét, legfontosabb adatait és honlapjának elérhetőségét;

d) az egyes, 137 kezdőszámú lelki segítő és támogató számokat és az adott számhoz tartozó szervezet nevét, legfontosabb adatait és honlapjának elérhetőségét és

e) a 18 kezdőszámú közérdekű tájékoztató és támogató szolgáltatások számait, a számokon nyújtott szolgáltatásokat és használatuk jogszabályon alapuló feltételeit.

(2) A hatóság internetes honlapján közzéteszi az 1. melléklet 2.1.3. pontjában felsorolt földrajzi számozási területekhez tartozó települések listáját.

(3) A hatóság a szolgáltatókkal egyeztetve legalább 3 évenként felülvizsgálja, és internetes honlapján közzéteszi:

a) a 135, illetve 136 kezdőszámú számtartományokban a szolgáltató által a hívott adománygyűjtő szervezetek felé elszámolható legmagasabb hívásköltséget;

b) a 116, valamint a 137 kezdőszámú számtartományban a szolgáltató által a hívott szervezetek felé elszámolható legmagasabb hívásköltséget és

c) az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatásra vonatkozó díjkorlátot, amely a szolgáltatás igénybevétele esetén az igénybevevő által fizetendő legmagasabb díj.

24. § A hatóság ellátja az azonosítógazdálkodáshoz kapcsolódó nemzetközi kötelezettségekből származó feladatokat, így különösen:

a) értesíti az érintett nemzetközi szervezeteket az azonosítókkal kapcsolatos jogszabályok módosításáról, ha a változás a nemzetközi kötelezettséget érinti;

b) együttműködik az Európai Unió tagállamaival az azonosító felosztási terveknek az európai harmonizált közérdekű szolgáltatások bevezetéséhez szükséges harmonizációja tekintetében, a hazai használók körében irányítja az Európai Bizottság által e tárgyban előírt műszaki felkészülési feladatok végrehajtását és ellátja az európai harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számainak bevezetésével kapcsolatban az Európai Bizottság vonatkozó határozatai által a tagállamoknak vagy a nemzeti szabályozó hatóságnak címzett nemzeti azonosító gazdálkodási feladatokat; és

c) együttműködik az Európai Unió tagállamaival az azonosítókra vonatkozó nemzetközi előírások ügyében döntéshozó nemzetközi szervezetekben és más fórumokon képviselni kívánt egyeztetett álláspont kialakításában.

11. Hívó azonosító

25. § (1) Számfüggő elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevétele során, a szolgáltatás igénybevételét kezdeményező azonosítására szolgáló hívó azonosító (a továbbiakban: hívó azonosító) csak a nemzetközi és nemzeti számozási tervben meghatározott módon és formátumban alkalmazható. Számfüggő elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevétele során a hívás és üzenetküldés kezdeményezésekor a hívó azonosítójaként a számjegyeken és a + karakteren kívül más karakter nem használható.

(2) A hívó szolgáltatója felelős a hívás felépítése során a hálózat által ellenőrzött hívó azonosító alkalmazhatóságáért, a szám kijelölt állapotáért, számozási tervnek megfelelő formátumáért és tárcsázhatóságáért.

(3) A hívó szolgáltatója a hívóval kötött megállapodás szerint a hívás és üzenetküldés kezdeményezésekor - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a hívó azonosítójaként azt az SHS = 80 díjmentes számot, valamint 14cd(e) és 12cd rövid számot is alkalmazhatja, amely használatára a hívó jogosultságot szerzett. A hívó szolgáltatója felelős a hívó jogosultságának ellenőrzéséért.

(4) A jogszabályban meghatározott - az állam működése, a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos - létesítmények, valamint a segélyhívó szolgálatok hívószámaira, beleértve a "112" egységes európai segélyhívószámra irányuló hívások esetén a hálózat által ellenőrzött hívó azonosító alkalmazandó.

(5) Hívó azonosítóként emelt díjas szolgáltatás szám nem alkalmazható.

12. Tárcsázási terv

26. § (1) A számfüggő elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználói és előfizetői hozzáférési pontjai felé kezdeményezett kommunikációban az 1. mellékletben meghatározott nemzetközi, belföldi és rövid számok, valamint előtétek alkalmazhatók. Az előtét nem része a hívószámnak, egy híváson belül több előtét is alkalmazható. Az előtétek kijelölés nélkül használhatók.

(2) A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó adatvédelmi és titoktartási kötelezettségre, az adatkezelés és a titokvédelem különleges feltételeire, a hálózatok és a szolgáltatások biztonságára és integritására, a forgalmi és számlázási adatok kezelésére, valamint az azonosítókijelzésre és hívásátirányításra vonatkozó szabályokról szóló NMHH rendeletben előírt hívószámkijelzés engedélyezés és letiltás kiegészítő szolgáltatások igénybevételét olyan végberendezésről, olyan rendszerekben, amelyekben más szabványos megoldás nem alkalmazható, előtétekkel kell biztosítani. A hívószámkijelzés hívásonkénti engedélyezése előtét (130) alkalmazása esetén az előfizető az adott hívásra vonatkozóan feloldhatja az egyébként letiltott hívószámkijelzést. A hívószámkijelzés hívásonkénti letiltása előtét (131) alkalmazása esetén az előfizető az adott hívásra vonatkozóan letilthatja az egyébként engedélyezett hívószámkijelzést. Az előtétet a tárcsázási folyamat elején kell tárcsázni.

(3) A nemzetközi számformátummal kezdeményezett kommunikációt nemzetközi előtéttel (00), a belföldi számformátumban megadott számot belföldi előtéttel (06) kell jelezni. A 00 nemzetközi előtét megjelenítésére megengedett a + karakter használata.

(4) Nemzetközi hívás esetén kizárólag a nemzetközi számformátum alkalmazható. A nemzetközi hívás tárcsázási folyamata:

a) 00 - nemzetközi szám vagy

b) + - nemzetközi szám,

ahol a nemzetközi szám első számjegyei az országkódot határozzák meg.

(5) Belföldi hívás esetén a belföldi számok hívása belföldi és nemzetközi számformátummal is megengedett. A belföldi hívás tárcsázási folyamata:

a) 06 - belföldi szám vagy

b) 00 - 36 - belföldi szám vagy

c) + - 36 - belföldi szám,

ahol 36 Magyarország országkódja, és a belföldi szám első számjegyei a körzetszámot vagy a szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számot (SHS) határozzák meg.

(6) Nemzetközi barangolás esetén a belföldi számok hívásánál csak az (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti nemzetközi számformátum alkalmazható.

(7) A földrajzi számozási területen belüli, azonos körzetszámmal rendelkező előfizetői hozzáférési pontok közötti hívás esetén megengedett az előfizetői szám formátumú tárcsázás is, belföldi előtét és körzetszám nélkül. A helyi hívás tárcsázási folyamata: előfizetői szám.

(8) Az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott rövid számok hívása belföldi hálózatból kezdeményezhető, rövid szám formátumban, előtét, valamint körzetszám és SHS nélkül. A rövid szám tárcsázási folyamata: rövid szám.

(9) A számfüggő elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételénél hívás, üzenetküldés és más kommunikáció kezdeményezésére a számjegyeken és a + karakteren kívül más karakter nem használható.

13. Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2020. december 21-én lép hatályba.

(2) A 31. § (2) és (3) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 31. § (4) bekezdése és az 1. melléklet 2.3.5. pontja 2025. december 31-én lép hatályba.

28. §[3] A 21. § (5) bekezdését 2021. június 30. napjától kell alkalmazni.

29. § (1) A hatóság e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül a mobilszámok - SHS = 20, 30, 31, 50, 70 számozási tartományban - használatára vonatkozóan korábban a kizárólag mobilinternet hozzáférési szolgáltatásra kiadott kijelölési engedélyt elsőfokú eljárásban hivatalból módosítja, annak érdekében, hogy az azonosító további használata megfeleljen az e rendeletben foglalt feltételeknek.

(2) A hatóság a kijelölt hívószámkijelzés hívásonkénti engedélyezése előtét (130), valamint a hívószámkijelzés hívásonkénti letiltása előtét (131) használatára vonatkozó engedélyeket 2021. március 31-i hatállyal visszavonja.

(3) A hatóság e rendelet hatálybalépését követő 6 hónapon belül az SHS = 71 számozási tartományban gépek közötti szolgáltatás nyújtására kiadott kijelölési engedélyt elsőfokú eljárásban hivatalból módosítja, ha az azonosító további használata megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek, vagy visszavonja, ha az azonosító további használata nem felel meg az e rendeletben foglalt feltételeknek.

(4) E rendelet hatálybalépését követő 5. napon az SHS = 51 számozási tartományt - a kijelölt számmezők kivételével - a hatóság zárolja.

(5) A hatóság az SHS = 51 számozási tartományban kijelölt számmezők használatára vonatkozóan kiadott engedélyeket 2021. december 31-i hatállyal visszavonja.

30. § Mobilszámon gépek közötti szolgáltatás a 2021. december 31-ig kiadott kijelölések esetében nyújtható.

31. § (1)[4]

(2)[5]

(3)[6]

(4)[7]

32. § E rendelet

a) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikk (1) bekezdésének, 19. cikk (1) bekezdésének 93., 94., 96. és 97. cikkének,

b) a 116-os nemzeti számsík harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai részére történő fenntartásáról szóló, 2007. február 15-i 2007/116/EK bizottsági határozatnak,

c) a 2007/116/EK határozatnak a további, 116-tal kezdődő, fenntartott hívószámok bevezetése tekintetében történő módosításáról szóló, 2007. október 29-i 2007/698/EK bizottsági határozatnak,

d) a 2007/116/EK határozatnak további, 116-tal kezdődő, fenntartott hívószámok bevezetése tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. november 30-i 2009/884/EK bizottsági határozatnak

való megfelelést szolgálja.

Dr. Karas Monika s. k.,

a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke

1. melléklet a 14/2020. (XII. 15.) NMHH rendelethez

A számfüggő elektronikus hírközlési szolgáltatások számozási terve és az azonosítóival való gazdálkodás rendjére vonatkozó különös szabályok

1. NEMZETKÖZI SZÁMOK

A nemzetközi számok felosztását és struktúráját a nemzetközi számozási terv tartalmazza. A nemzetközi számozási tervben meghatározott egyes nemzetközi számozási erőforrásokkal való gazdálkodás szabályait a Nemzetközi Távközlési Egyesület (a továbbiakban: ITU) által kiadott ITU-T Ajánlások tartalmazzák.

1.1. Leírás

A nemzetközi szám egy másik ország, globális szolgáltatás vagy nemzetközileg azonosított hálózat (a továbbiakban: Hálózat) előfizetőjének elérése érdekében tárcsázandó, a nemzetközi számozási tervben meghatározott felépítésű szám, amely tartalmazza az országkódot (Country Code, a továbbiakban: CC) és a hívott előfizető belföldi vagy globális számát, de nem tartalmazza a nemzetközi előtétet, sem az adott ország belföldi előtétjét.

A nemzetközi szám hossza legfeljebb 15 számjegy.

1.2. Földrajzi területek nemzetközi számai

1.2.1. A számok felépítése

Az országok vagy földrajzi területek nemzetközi száma:

CC + belföldi szám, ahol

CC = a földrajzi terület országkódja, 1-3 számjegy,

belföldi szám = az országkódhoz tartozó nemzeti számozási tervben meghatározott hívószám.

Magyarország országkódja: 36.

1.2.2. A használat feltételei

A belföldi számok használati feltételeit az adott ország nemzeti számozási terve határozza meg.

1.2.3. A gazdálkodás szabályai

Az országkódot az ITU határozza meg.

A belföldi számok használatát az adott ország nemzeti szabályozó szervezete/hatósága engedélyezi.

1.3. Globális szolgáltatások nemzetközi számai

1.3.1. A számok felépítése

Az ITU-T Ajánlásokban meghatározott globális szolgáltatások nemzetközi száma:

CC + globális előfizetői szám, ahol

CC = a globális szolgáltatás országkódja, 3 számjegy,

globális előfizetői szám = a globális szolgáltatás egy előfizetőjét határozza meg, legfeljebb 12 számjegy.

1.3.2. A használat feltételei

A globális szolgáltatások nemzetközi számainak kijelölési és használati feltételeit ITU-T Ajánlások határozzák meg.

Az ITU-T E.152 Ajánlásban meghatározott CC = 800 egyetemes nemzetközi díjmentes szolgáltatás (Universal International Freephone Service) számainak elérését a hívó részére díjmentesen kell biztosítani. Ha a díjmentesség nemzetközi barangolás esetén nem biztosítható, a hívót a hívás során hangbemondással tájékoztatni kell az alkalmazott díjakról.

1.3.3. A gazdálkodás szabályai

Az országkódot az ITU határozza meg.

A globális előfizetői számot a szolgáltató kérésére az ITU jelöli ki.

1.4. Hálózatok nemzetközi számai

1.4.1. A számok felépítése

Az ITU-T Ajánlásokban meghatározott, nemzetközileg azonosított hálózat (a továbbiakban: Hálózat) végpontjainak nemzetközi száma:

CC + azonosító kód + előfizetői szám, ahol

CC = a Hálózat országkódja, a Hálózatok egy csoportját azonosítja, 3 számjegy,

azonosító kód = Hálózat azonosító kód, a CC-vel együtt a Hálózatot azonosítja, 1-4 számjegy,

előfizetői szám = a Hálózat egy előfizetőjét határozza meg.

1.4.2. A használat feltételei

A Hálózatok nemzetközi számainak kijelölési és használati feltételeit ITU-T Ajánlások határozzák meg.

1.4.3. A gazdálkodás szabályai

Az országkódot minden esetben az ITU határozza meg.

A Hálózat azonosító kódot az ITU, a Hálózat előfizetői számait a Hálózat szolgáltatója jelöli ki.

2. BELFÖLDI SZÁMOK

A nemzeti számozási tervben a belföldi számok a Magyarország országkódjához tartozó, a nemzetközi számozási tervben meghatározott struktúrájú számok. A belföldi számok felosztását, struktúráját, használati feltételeit, valamint az azonosítógazdálkodás egyes részletszabályait jelen pont tartalmazza.

2.1. A belföldi számok felosztása

2.1.1. Leírás

A belföldi szám egy magyarországi előfizetői hozzáférési pont vagy szolgáltatás elérése érdekében tárcsázandó szám, amely tartalmazza a körzetszámot, vagy szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számot, valamint az előfizetői számot, de nem tartalmazza a belföldi előtétet.

2.1.2. A számok felépítése

A belföldi szám típusa földrajzi szám vagy nemföldrajzi szám.

A belföldi szám hossza 8, 9 vagy 12 számjegy. Egy számozási tartományban a belföldi szám hossza azonos.

Földrajzi szám esetén a belföldi szám felépítése:

KS + ES, ahol

KS = körzetszám, amely az ország egy földrajzilag elkülönített területéhez (a továbbiakban: földrajzi számozási terület) tartozó, helyhez kötött felhasználású számozási tartományt határoz meg,

ES = előfizetői szám, amely egy KS által meghatározott földrajzi számozási területen egy előfizetői hozzáférési pont hívására vagy elérésére szolgál.

Nemföldrajzi szám esetén a belföldi szám felépítése:

SHS + ES, ahol

SHS = szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő szám, amely nem földrajzi alapon elkülönülten kezelt szolgáltatáshoz vagy hálózathoz tartozó számozási tartományt határoz meg,

ES = előfizetői szám, amely egy SHS által meghatározott számozási tartományban egy előfizetői hozzáférési pont vagy egy szolgáltatás hívására vagy elérésére szolgál.

2.1.3. A körzetszámok felosztása

A körzetszám egy- vagy kétjegyű szám.

A körzetszámok és a földrajzi számozási területek összerendelését az alábbi táblázat tartalmazza:

2.1.4. A szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számok felosztása

A szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő szám kétjegyű.

Az SHS-ek és a szolgáltatások vagy hálózatok összerendelését az alábbi táblázat tartalmazza:

2.2. Földrajzi számok

2.2.1. Leírás

A földrajzi számok helyhez kötött telefonhálózathoz csatlakozó előfizetők azonosítását és elérését teszik lehetővé. A földrajzi szám körzetszám része az előfizetői hozzáférési pont helye szerinti földrajzi számozási területet jelöli ki.

2.2.2. A számok felépítése

A földrajzi szám körzetszámból és előfizetői számból áll. A körzetszám a földrajzi számozási területet jelöli ki a 2.1.3. pont táblázata szerint.

A szám felépítése egyjegyű körzetszám esetén:

A abc defg, ahol

A = körzetszám,

abc defg = előfizetői szám 200 0000 - 999 9999 között.

Kétjegyű körzetszám esetén:

AB abc def, ahol

AB = körzetszám,

abc def = előfizetői szám 200 000 - 999 999 között.

2.2.3. A használat feltételei

Elsődleges számhasználat: a földrajzi szám csak a körzetszámhoz tartozó földrajzi számozási területen elhelyezett előfizetői hozzáférési ponthoz rendelhető, amelyen keresztül a helyhez kötött telefonszolgáltatás folyamatosan biztosított.

Másodlagos számhasználat: a földrajzi számon az elsődleges számhasználat mellett, az elsődleges számhasználatra feljogosított szolgáltató lehetővé teheti a telefonszolgáltatás igénybevételét IP-alapú adatátvitelt biztosító előfizetői hozzáférési ponton is.

Földrajzi számon díjmentes és emelt díjas szolgáltatás, valamint nomadikus telefonszolgáltatás nem nyújtható.

2.2.4. A gazdálkodás rendje

A földrajzi számokat a hatóság 1000-es számmezőkben köti le, jelöli ki, adja át és vonja vissza.

Földrajzi számmező azon szolgáltató számára jelölhető ki és köthető le, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

A kijelölési engedély jogosultja jogosult a számára kijelölt számmezőből - a hordozott számok kivételével - előfizetői számot meghatározni, és a szám használatára az adott földrajzi területen előfizetői hozzáférési ponttal ténylegesen rendelkező előfizetőt az előfizetői szerződés keretében feljogosítani.

2.3. Mobilszámok (SHS = 20, 30, 31, 50, 70)

2.3.1. Leírás

A mobilszámok a mobil rádiótelefon hálózathoz csatlakozó előfizetők azonosítását és elérését teszik lehetővé.

2.3.2. A számok felépítése

A mobilszám szolgáltatáskijelölő számból és előfizetői számból áll:

AB abc defg, ahol

AB = mobil rádiótelefon szolgáltatást jelölő SHS,

abc defg = előfizetői szám 000 0000 - 999 9999 között.

2.3.3. A mobil számozási tartományok felosztása

Az SHS = 20, 30 és 70 számozási tartomány, valamint az SHS = 50 számozási tartomány 1. táblázatban meghatározott résztartományai a táblázatban felsorolt, versenyeztetési eljárásban rádióspektrum-használati jogosultságot szerzett mobil rádiótelefon szolgáltatókhoz vannak rendelve.[10]

Az SHS = 31 számozási tartomány nincsen mobil rádiótelefon szolgáltatóhoz rendelve.

2.3.4. A használat feltételei

A mobilszámon emelt díjas szolgáltatás, nomadikus telefonszolgáltatás, valamint - ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - díjmentes szolgáltatás nem nyújtható.

A mobilszám a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges olyan - e rendelet 2. mellékletében meghatározott - nemzetközi mobil előfizető azonosítóhoz (IMSI) van rendelve, amelynek mobil országkód (MCC) paramétere 216.

2.3.5.[12]

2.3.6. A gazdálkodás rendje

A mobilszámokat a hatóság 1000-es számmezőkben köti le, jelöli ki, adja át és vonja vissza.

Mobil számmező köthető le és jelölhető ki azon szolgáltató számára, amelyet mobil rádiótelefon szolgáltatás vagy mobil internet-hozzáférési szolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

A 2.3.3. pontban fel nem sorolt szolgáltatónak számmező abban az esetben köthető le és jelölhető ki, ha a kérelmező benyújtja legalább egy, a 2.3.3. pontban felsorolt és mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó szolgáltató nyilatkozatát a szolgáltatás nyújtásához szükséges hálózati együttműködésről.

A hatóság a 2.3.3. pontban felsorolt valamely mobil rádiótelefon szolgáltató részére az adott szolgáltatóhoz hozzárendelt számozási tartományhoz vagy résztartományhoz, továbbá az SHS = 31 számozási tartományhoz tartozó számmezőket köti le és jelöli ki.

A 2.3.3. pontban fel nem sorolt szolgáltató részére az SHS = 20, 30, 50 és 70 számozási tartományhoz tartozó számmező lekötéséhez és kijelöléséhez a tartományhoz vagy résztartományhoz hozzárendelt, és mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak a számok használatára vonatkozó hozzájárulása is szükséges. Az SHS = 31 számozási tartományban a számok használatához hozzájárulás nem szükséges.

Kijelölt számmezőre számmezőátadás és azonosítóátadás a 17. §-ban és a 20. § (2) bekezdésében foglalt esetekben akkor kerülhet sor, ha a fenti feltételek a számmezőátadás és azonosítóátadás után is teljesülnek.

A kijelölési engedély jogosultja jogosult a számára kijelölt számmezőből - a hordozott számok kivételével - az előfizetői számot meghatározni, és a szám használatára az előfizetőt az előfizetői szerződés keretében feljogosítani.

2.4. Nomadikus telefonszolgáltatás számai (SHS = 21)

2.4.1. Leírás

A nomadikus számok a nomadikus telefonszolgáltatás előfizetőinek azonosítását és elérését teszik lehetővé.

2.4.2. A számok felépítése

21 abc defg, ahol

21 = a nomadikus telefonszolgáltatást jelölő SHS,

abc defg = előfizetői szám 200 0000 - 999 9999 között.

2.4.3. A használat feltételei

Az előfizetői számokon helyhez kötött telefonszolgáltatás, mobil rádiótelefon szolgáltatás, díjmentes és emelt díjas szolgáltatás nem nyújtható.

2.4.4. A gazdálkodás rendje

A nomadikus telefonszolgáltatás számait a hatóság 1000-es számmezőkben köti le, jelöli ki, adja át és vonja vissza.

Nomadikus telefonszolgáltatás számmező köthető le és jelölhető ki olyan szolgáltató számára, amelyet nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

A kijelölési engedély jogosultja a számára kijelölt számmezőből jogosult az előfizetői számot meghatározni, és a szám használatára az előfizetőt előfizetői szerződés keretében feljogosítani.

2.5. Üzleti hálózatok számai (SHS = 38)

2.5.1. Leírás

Az üzleti hálózat számai - a GSM-R rendszer üzleti hálózatának számai kivételével - az előfizetők egy meghatározott csoportját kiszolgáló hálózat (Corporate Network) tagjainak elérését biztosítják a nyilvános telefonhálózatból. Az üzleti hálózat összekapcsolja az adott szervezet székhelyét és telephelyeit, különböző telephelyeit, magánhálózati és virtuális magánhálózati elemeit, ezenkívül a nyilvános helyhez kötött telefonhálózat megadott összekapcsolási pontjain lehetőséget biztosít a nyilvános telefonhálózat elérésére.

A GSM-R rendszer üzleti hálózatának számai a páneurópai vasúti digitális nyalábolt rendszer tagjainak elérését teszik lehetővé a nyilvános telefonhálózatból.

2.5.2. A számok felépítése

38 abc defg, ahol

38 = az üzleti hálózatot jelölő SHS,

abc defg = előfizetői szám, melynek résztartományai:

200 0000 - 799 9999 üzleti hálózatok számai, a GSM-R rendszer üzleti hálózatának kivételével,

880 0000 - 899 9999 GSM-R rendszer üzleti hálózatának számai.

2.5.3. A használat feltételei

Az SHS = 38 számtartomány számain nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható, kizárólag a kijelölési engedélyben meghatározott vállalkozás vagy intézmény üzleti hálózata tagjainak, vagy a GSM-R rendszer tagjainak nyilvános telefonhálózatból való elérésére, az engedélyben meghatározott feltételekkel alkalmazható.

2.5.4. A gazdálkodás rendje

A hatóság egy adott üzleti hálózat tagjainak elérésére a számokat 1000-es számmezőkben jelöli ki, adja át és vonja vissza.

Üzleti hálózat részére - a GSM-R rendszer üzleti hálózata kivételével - számmező azon szolgáltató számára jelölhető ki, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

A szolgáltató kérelmében meghatározott üzleti hálózathoz a számok kijelölhetőségét a hatóság állapítja meg. A hatóság a számmező kijelölési határozatában a számhasználati feltételeket a kérelemben meghatározott hálózati alkalmazásra vonatkozóan állapítja meg.

A kijelölési engedély jogosultja az adott üzleti hálózat eléréséhez kijelölt számmezőkben szereplő számok együttes használatára az üzleti hálózat üzemeltetőjét számhasználati jogviszony keretében jogosíthatja fel.

A GSM-R rendszer üzleti hálózata részére fenntartott résztartományban számmező azon vállalkozás számára jelölhető ki, amelyet a Kormány a GSM-R rendszer üzleti hálózata működtetésére és a szolgáltatás nyújtására kijelölt.

2.6.[13]

2.7. Gépek közötti szolgáltatás számai (ún. M2M számok) (SHS = 71)

2.7.1. Leírás

Az elektronikus hírközlő hálózaton olyan kommunikációt tesz lehetővé a végberendezések vagy alkalmazások között, ahol az információt legfeljebb csekély emberi beavatkozással továbbítják.

2.7.2. A számok felépítése és felosztása

2.7.2.1. Unión belüli extraterritoriális használatra is engedélyezett tartomány

71 0bc def ghij, ahol

71 = a gépek közötti szolgáltatást jelölő SHS,

0bc def ghij = előfizetői szám 000 000 0000 - 099 999 9999 között

2.7.2.2. Belföldi használatra engedélyezett tartomány

71 abc def ghij, ahol

71 = a gépek közötti szolgáltatást jelölő SHS,

abc def ghij = előfizetői szám 200 000 0000 - 499 999 9999 között

2.7.3. A használat feltételei

A számok használatának egyes alkalmazásokra vonatkozó feltételeit a hatóság a kijelölési engedélyben határozza meg. A számokon adat- vagy hangkommunikáció, illetve üzenetküldés kizárólag a hatóság számmező kijelölési határozatában megadott jelleggel, illetve módon, az alkalmazáshoz tartozó végberendezések és alkalmazások között létesíthető.

Az SHS = 71 számtartomány számain helyhez kötött telefonszolgáltatás, mobil rádiótelefon szolgáltatás és nomadikus telefonszolgáltatás, valamint emelt díjas szolgáltatás nem nyújtható.

2.7.4. Az Unión belüli extraterritoriális használatra is engedélyezett tartomány további különös használati feltételei

Az Unión belüli extraterritoriális használatra is engedélyezett tartomány számai az Unió egész területén az országkódhoz tartozó tagállam területén kívül személyközi hírközlési szolgáltatásoktól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használhatók. A kijelölési engedély jogosultja köteles a használati hely szerinti uniós tagállamokban hatályos valamennyi vonatkozó nemzeti fogyasztóvédelmi szabálynak és a szám használatával kapcsolatos nemzeti jogszabálynak megfelelni.

A Magyarország területén kívül történő szolgáltatásnyújtásra vonatkozó egyedi feltételeket a hatóság a kijelölési engedélyben határozza meg.

2.7.5. A gazdálkodás rendje

A hatóság egy adott M2M alkalmazás részére a számokat 1 000-es, 10 000-es és 100 000-es számmezőkben köti le, jelöli ki, adja át és vonja vissza, a következő felosztásban:

A szolgáltató kérelmében meghatározott alkalmazás nyújtásához az M2M számok kijelölhetőségét a hatóság állapítja meg. A hatóság a számmező kijelölési határozatában a kérelemben meghatározott alkalmazás jellegétől függő számhasználati feltételeket állapíthat meg.

A gépek közötti szolgáltatás céljára számmező azon szolgáltató számára jelölhető ki, amelyet elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

A kijelölési engedély jogosultja az adott számmező használatára egyetlen számhasználót, számhasználati jogviszony keretében jogosíthat fel.

2.8. Díjmentes szolgáltatás számai (ún. zöld számok) (SHS = 80)

2.8.1. Leírás

A számhasználónak vagy az általa nyújtott szolgáltatásnak a hívó fél részére díjmentes elérését teszi lehetővé.

2.8.2. A számok felépítése

A díjmentes szolgáltatás száma szolgáltatás kijelölő számból és előfizetői számból áll:

80 abc def, ahol

80 = a díjmentes szolgáltatást jelölő SHS,

abc def = előfizetői szám, amelynek értéke:

000 000 - 099 999, ha a hívás nemzetközi hívószámon, illetve más országban végződik,

100 000 - 999 999, ha a hívás belföldi hívószámon, illetve belföldön végződik

2.8.3. A használat feltételei

A hívás és üzenetküldés díját a számhasználó fizeti. A hívás és üzenetküldés a hívó fél részére díjmentes. Ha a díjmentesség barangolás esetén nem biztosítható, a hívót a hívás során hangbemondással tájékoztatni kell az alkalmazott díjakról.

A számhasználó kérésére - kereskedelmi okból - a szolgáltatónak korlátoznia kell a díjmentes szolgáltatás nemzetközi hálózatból, valamint meghatározott belföldi KS-sel, illetve SHS-sel azonosított számtartományokból való elérését.

2.8.4. A gazdálkodás rendje

A díjmentes szolgáltatás számait a hatóság 1000-es számmezőkben köti le, jelöli ki, adja át és vonja vissza.

Díjmentes szolgáltatás számmező azon szolgáltató számára köthető le és jelölhető ki, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

A kijelölési engedély jogosultja jogosult a számára kijelölt számmezőből - a hordozott számok kivételével - előfizetői számot meghatározni, és a szám használatára a számhasználót számhasználati jogviszony keretében feljogosítani.

2.9. Emelt díjas szolgáltatás számai (SHS = 90, 91)

2.9.1. Leírás

Lehetővé teszi a telefonhálózatból információt, tartalmat nyújtó, emelt díjas szolgáltatások elérését. A szolgáltatás igénybevételi díja és tartalma szerint a számokon emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás vagy emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás vagy emelt díjas felnőtt szolgáltatás nyújtható.

2.9.2. A számok felépítése

Az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás és emelt díjas felnőtt szolgáltatás számai:

90 abc def, ahol

90 = az emelt díjas, díjkorlátmentes és emelt díjas felnőtt szolgáltatást jelölő SHS,

abc def = előfizetői szám 100 000 - 999 999 között.

Az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás számai:

91 abc def, ahol

91 = az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatást jelölő SHS,

abc def = előfizetői szám 100 000 - 999 999 között.

2.9.3. A használat feltételei

Az emelt díjas szolgáltatás nyújtásának szabályait külön jogszabály tartalmazza.

Az SHS = 91 számtartomány számain a szolgáltató a hívó fél által fizetendő legmagasabb díjat úgy határozza meg, hogy az ne haladja meg az érintett szolgáltatókkal történő egyeztetést követően megállapított, az emelt díjas díjkorlátos szolgáltatásra vonatkozó, a hatóság internetes honlapján a 23. § (3) bekezdés c) pontja szerint közzétett díjat.

2.9.4. A gazdálkodás rendje

Az emelt díjas szolgáltatás számait a hatóság 1000-es számmezőkben köti le, jelöli ki, adja át és vonja vissza.

Emelt díjas szolgáltatás számmező azon szolgáltató számára köthető le és jelölhető ki, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

A kijelölési engedély jogosultja jogosult a számára kijelölt számmezőből - a hordozott számok kivételével - előfizetői számot meghatározni, és a szám használatára a számhasználót számhasználati jogviszony keretében feljogosítani.

3. RÖVID SZÁMOK

A nemzeti számozási tervben a rövid számok a nemzetközi számozási tervben meghatározott belföldi és nemzetközi számoktól eltérő struktúrájú nemföldrajzi számok.

A rövid szám legalább három-, legfeljebb hatjegyű, kizárólag számjegyeket tartalmazó nemföldrajzi szám, amelynek hívásával egy szolgáltatás érhető el.

A rövid szám nemzetközi hálózatból nem elérhető.

A rövid számok használatát - a segélyhívószámok kivételével - a hatóság egyedi azonosító kijelöléssel engedélyezi.

A rövid számokra lekötés nem alkalmazható.

3.1. A rövid számok felosztása

A rövid szám első számjegye 1.

A rövid számok és számtartományok felosztása:

3.2. Segélyhívó számok

3.2.1. Leírás

Háromjegyű rövid számok, amelyek segélyhívó szolgálatok (mentők, tűzoltóság, rendőrség) elérését teszik lehetővé. A segélyhívó számok hívása a hívó fél részére díjmentes.

3.2.2. Hívószámok

104 = mentők

105 = tűzoltóság

107 = rendőrség

112 = egységes európai segélyhívószám

3.2.3. A használat feltételei

A telefonszolgáltató ingyenesen biztosítja, hogy előfizetője vagy a szolgáltatás igénybe vevője elérhesse a segélyhívó szolgálatokat.

A segélyhívások földrajzi irányítása tekintetében a telefonszolgáltató köteles egyeztetni a segélyhívó szolgálatokkal.

Az e-segélyhívások irányításában a mobil rádiótelefon hálózatokban az előfizetői végberendezésről nem hívható 39 112 0000 irányítási számot kell alkalmazni.

3.2.4. A gazdálkodás rendje

A mentők (104), tűzoltóság (105), rendőrség (107), valamint az egységes európai segélyhívó szám (112) használata a külön jogszabályban erre kötelezett szolgáltatók részére kijelölés nélkül kötelező.

3.3. Harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai

3.3.1. Leírás

Az Európai Unió által, minden tagállam területén azonos hívószámmal bevezetésre javasolt szolgáltatások, úgynevezett harmonizált közérdekű szolgáltatások hívószámai, amelyek valamely konkrét közérdekű - az állampolgárok vagy állampolgári csoportok jólétét és biztonságát szolgáló, vagy a bajba jutott állampolgárokon segítő - szolgáltatás díjmentes elérését hivatottak lehetővé tenni.

3.3.2. A számok felépítése

116def, ahol

116 = a harmonizált közérdekű szolgáltatások elérési kódja,

def = a harmonizált közérdekű szolgáltatás azonosítója.

Az eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott forróvonal: 116000

3.3.3. A használat feltételei

A harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számaihoz kapcsolódó használati feltételeket az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa tartalmazza.

A harmonizált közérdekű szolgáltatások elérhetőségének biztosítása érdekében a 116 kezdetű számhoz rendelt szervezet felkérése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatót a felkéréstől számított 30 napon belül szerződéskötési kötelezettség terheli.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a hívások, illetve üzenetek költségére a rövid számhoz kijelölt szervezet részére legfeljebb az érintett szolgáltatókkal történő egyeztetést követően a 116def számtartományra megállapított és a hatóság internetes honlapján a 23. § (3) bekezdés b) pontja szerint közzétett összeget számíthatják fel.

3.3.4. A gazdálkodás rendje

A 116 kezdőszámú, harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számait a hatóság a szolgáltatást nyújtó szervezethez rendeli. A számokat és a számokhoz tartozó szervezet adatait és honlapjának elérhetőségét a hatóság internetes honlapján közzéteszi.

A közzétett rövid szám minden olyan elektronikus hírközlési szolgáltató részére kijelölhető, amely rendelkezik a harmonizált közérdekű szolgáltatás nyújtására jogosult szervezet meghatalmazásával, gondoskodik a hívások végződtetéséről, és amelyet a hatóság helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

3.4. Telefontudakozó számok

3.4.1. Leírás

Rövid számok, amelyek előfizetők meghatározott adatairól - az előfizető hozzájárulásától függően - felvilágosítást nyújtó tudakozó szolgáltatások elérését teszik lehetővé.

3.4.2. A számok felépítése

118de, ahol

118 = a tudakozó szolgáltatás elérési kódja,

de = a tudakozó szolgáltatóját és szolgáltatását azonosítja.

Az egyetemes tudakozó szolgáltatások hívószámai: 11800-11809.

3.4.3. A használat feltételei

Az egyetemes tudakozó szolgáltatás nyújtására egyetemes szolgáltató jogosult a 11800-11809 hívószámokon, amelyek elérhetőségét minden telefonhálózatból biztosítani kell. Az egyetemes tudakozó szolgáltatás nyújtásának feltételeit az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló NMHH rendelet tartalmazza.

Az elektronikus hírközlési szolgáltató, illetve a számhasználó minden esetben nyilvánosságra hozza a szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendő, áfát tartalmazó díj mértékét (hívásonkénti vagy percenkénti díj, vagy az üzenetküldés díja), valamint az igénybe vehető kiegészítő szolgáltatások díját is. Emellett közzé kell tenni, hogy a tudakozó mely előfizetők adataira terjed ki, terület, számtípus, illetve szolgáltatók szerint.

3.4.4. A gazdálkodás rendje

A 118de formátumú országosan elérhető telefon tudakozó szám azon szolgáltató számára jelölhető ki, amelyet helyhez kötött telefon- vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

A kijelölési kérelemhez csatolni kell a tudakozó szolgáltatás részletes leírását, amely kiterjed a tudakozó által kezelt előfizetői adatok körére.

A kijelölési engedély jogosultja a szolgáltatás nyújtásához a szám használatára számhasználót számhasználati jogviszony keretében feljogosíthat.

3.5. Elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálati számai

3.5.1. Leírás

Rövid számok, amelyek az elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálatainak országos elérését teszik lehetővé.

3.5.2. A számok felépítése[14]

12cd, ahol

12 = az elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálatainak elérési kódja,

cd = az elektronikus hírközlési szolgáltatót azonosítja.

3.5.3. A használat feltételei

A rövid szám olyan szolgáltató részére jelölhető ki, amelyet a hatóság elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására vett nyilvántartásba.

Az elektronikus hírközlési szolgáltató a rövid számot kizárólag az előfizetői és felhasználói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, az előfizetők és felhasználók tájékoztatására, az ügyfélszolgálat körébe tartozó információ nyújtására használhatja.

3.5.4. A gazdálkodás rendje

A 12cd formátumú ügyfélszolgálati szám olyan szolgáltató számára jelölhető ki, amelyet a hatóság elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására jegyzett be az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába.

Egy szolgáltató legfeljebb egy ügyfélszolgálati szám kijelölésére jogosult.

Ügyfélszolgálati számmal rendelkező szolgáltatók egyesülése esetén a jogutód szolgáltató - a jogelőd szolgáltatók által korábban használt 12cd formátumú ügyfélszolgálati számok közül - egy általa meghatározott ügyfélszolgálati szám használatára jogosult, a fennmaradó ügyfélszolgálati számot a hatóság visszavonja.

Az ügyfélszolgálati számot a kijelölési engedély jogosultja másnak használatra nem adhatja át.

3.6. Adománygyűjtő számok

3.6.1. Leírás

Rövid számok, amelyek elérése a hívás, illetve üzenetküldés díjából közcélú adományok eljuttatását teszi lehetővé.

3.6.2. A számok felépítése

Kiemelt adománygyűjtő számok: 135d, melynek értéke:

1357 = Nemzeti Összefogás Vonala hívószáma,

135d, a 1357 kivételével = kiemelt adománygyűjtő vonal hívószáma.

Közcélú adománygyűjtő számok: 136de, melynek értéke:

13600-13609 = adománygyűjtést közvetítő szervezet hívószáma,

13610-13699 = közhasznú adománygyűjtő szervezet hívószáma.

3.6.3. A használat feltételei

A 135d kiemelt adománygyűjtő számokon közcélú adománygyűjtésre a Karitatív Tanács tagszervezetei jogosultak. A 135d rövid számok elérhetőségének biztosítása érdekében a rövid számhoz rendelt szervezet felkérése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatót a felkéréstől számított 30 napon belül szerződéskötési kötelezettség terheli.

A 1357 rövid szám a "Nemzeti Összefogás Vonala", kormányrendeletben kihirdetett veszélyhelyzet esetén elinduló adományvonal.

A 13600-13609 számokon az a szervezet jogosult adományok közvetítésére közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezetek felé, amellyel a hatóság által kijelölt előfizetői számok 60%-ával együttesen rendelkező hírközlési szolgáltatók megállapodást kötöttek a hívószámok elérhetőségének biztosításáról.

A 13610-13699 számokon az a közhasznú, vagy kiemelten közhasznú szervezet jogosult adománygyűjtésre, amely az adománygyűjtésről megállapodást kötött egy vagy több elektronikus hírközlési szolgáltatóval, amely rendelkezik, vagy amelyek együttesen rendelkeznek a hatóság által kijelölt előfizetői számok legalább 5%-ával.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatók az adománygyűjtés hívásonkénti, illetve üzenetenkénti költségére legfeljebb az érintett szolgáltatókkal történő egyeztetést követően a 135d, illetve 136de számtartományokra megállapított és a hatóság internetes honlapján a 23. § (3) bekezdés a) pontja szerint közzétett összeget számíthatják fel.

A 135d és 136de számokra a szolgáltató a hívó fél által fizetendő legmagasabb díjat úgy határozza meg, hogy az ne haladja meg az érintett szolgáltatókkal történő egyeztetést követően megállapított, az emelt díjas díjkorlátos szolgáltatásra vonatkozó, a hatóság internetes honlapján a 23. § (3) bekezdés c) pontja szerint közzétett díjat.

Ha az előfizető az adománygyűjtő számok elérhetőségének letiltását kérte, a szolgáltatónak a letiltást díjmentesen biztosítania kell a 135d és 136de rövid számokra.

3.6.4. A gazdálkodás rendje

A 135d és 136de formátumú adománygyűjtő számokat a hatóság adománygyűjtő, illetve közvetítő szervezethez rendeli. Az adománygyűjtő számokat és a számokhoz tartozó szervezet adatait és honlapjának elérhetőségét a hatóság internetes honlapján közzéteszi.

A közzétett adománygyűjtő szám minden olyan elektronikus hírközlési szolgáltató részére kijelölhető, amely rendelkezik a számhoz tartozó szervezet írásbeli meghatalmazásával, gondoskodik a hívószámok végződtetéséről, és amelyet a hatóság helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

3.7. Lelki segítő és támogató szolgáltatás számok

3.7.1. Leírás

Rövid számok, amelyek telefonos lelki segítséget és támogatást nyújtó szervezetek díjmentes elérését teszik lehetővé.

3.7.2. A számok felépítése

137de, ahol

137 = a lelki segítő és támogató szolgáltatások elérési kódja,

de = a támogató szervezetet és szolgáltatást azonosítja.

3.7.3. A használat feltételei

A 137de formátumú számokon a számhoz hozzárendelt, a hatóság internetes honlapján, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény által létrehozott Civil Információs Portálon közzétett, működő státuszú lelki segítő és támogató szolgáltatást nyújtó szervezetek nyújtanak telefonos támogatást, biztosítva a hívók névtelenségét.

A szolgáltatás igénybevétele a hívók részére díjmentes, a szolgáltatás díját a hívott szervezet fizeti.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a hívások költségére a rövid számhoz hozzárendelt szervezet részére legfeljebb az érintett szolgáltatókkal történő egyeztetést követően a 137de számtartományra megállapított és a hatóság internetes honlapján a 23. § (3) bekezdés b) pontja szerint közzétett összeget számíthatják fel.

3.7.4. A gazdálkodás rendje

A 137de formátumú számot a hatóság telefonos lelki segítő és támogató szolgáltatást nyújtó szervezethez rendeli. Az egyes számokat és a számokhoz tartozó szervezet adatait és honlapjának elérhetőségét a hatóság internetes honlapján közzéteszi.

A közzétett szám minden olyan elektronikus hírközlési szolgáltató részére kijelölhető, amely rendelkezik a számhoz tartozó szervezet írásbeli meghatalmazásával, gondoskodik a hívások végződtetéséről, és amelyet a hatóság helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

3.8. Díjmentes szolgáltatás rövid számok

3.8.1. Leírás

Rövid számok, amelyek díjmentes szolgáltatások országos elérését teszik lehetővé.

3.8.2. A számok felépítése

140d, 141d, 142d, 143d, 144d = négyjegyű díjmentes számok,

145de, 146de, 147de, 148de, 149de = ötjegyű díjmentes számok

3.8.3. A használat feltételei

A hívás és üzenetküldés díját a számhasználó fizeti. A hívás és üzenetküldés a hívó fél részére díjmentes.

3.8.4. A gazdálkodás rendje

A 14cd(e) formátumú, díjmentes szolgáltatás rövid szám azon szolgáltató számára jelölhető ki, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

A kijelölési engedély jogosultja a szolgáltatás nyújtásához a szám használatára számhasználót számhasználati jogviszony keretében feljogosíthat.

3.9. Emelt díjas szolgáltatás rövid számok

3.9.1. Leírás

Rövid számok, melyek a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatból adott számhasználó meghatározott emelt díjas szolgáltatásának elérését teszik lehetővé. A szolgáltatás igénybevételi díja és tartalma szerint a számokon emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás vagy emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás vagy emelt díjas felnőtt szolgáltatás nyújtható.

3.9.2. A számok felépítése és felosztása

160de, 161def = emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás,

164de, 165def = emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás,

168de, 169def = emelt díjas felnőtt szolgáltatás.

3.9.3. A használat feltételei

Az emelt díjas szolgáltatás nyújtásának szabályait külön jogszabály tartalmazza.

A 160de és 161def számokon a szolgáltató a hívó fél által fizetendő legmagasabb díjat úgy határozza meg, hogy az ne haladja meg az érintett szolgáltatókkal történő egyeztetést követően megállapított, az emelt díjas díjkorlátos szolgáltatásra vonatkozó, a hatóság internetes honlapján a 23. § (3) bekezdés c) pontja szerint közzétett díjat.

3.9.4. A gazdálkodás rendje

A 16cde(f) formátumú emelt díjas szolgáltatás rövid szám azon szolgáltató számára jelölhető ki, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

Egy emelt díjas rövid szám több szolgáltatónak is kijelölhető, ha a rövid számon emelt díjas szolgáltatást nyújtó számhasználó a kijelölési engedélyben meghatározott szolgáltatás nyújtására több elektronikus hírközlési szolgáltatóval számhasználati jogviszonyt létesít.

A kijelölési engedély jogosultja a szolgáltatás nyújtásához a szám használatára számhasználót számhasználati jogviszony keretében feljogosíthat.

3.10. Elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatához rendelt számok

3.10.1. Leírás

A szolgáltató hálózatán belül elérhető szolgáltatások hívószámai.

A hívószámok nem harmonizáltak, az egyes szolgáltatóknál eltérő szolgáltatásokra alkalmazhatók.

3.10.2. A számok felépítése

17c, 17cd, 17cde, ahol

a három-, négy- vagy ötjegyű számok felosztását az elektronikus hírközlési szolgáltató határozza meg.

3.10.3. A használat feltételei

A 17c(d)(e) formátumú számokon a szolgáltató saját hálózatában saját előfizetői részére nyújtott szolgáltatásai érhetők el.

A számokon emelt díjas szolgáltatás nem nyújtható.

A szolgáltató minden esetben nyilvánosságra hozza a szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendő, áfát tartalmazó díj mértékét is (hívásonkénti vagy percenkénti díj, vagy az üzenetküldés díja).

3.10.4. A gazdálkodás rendje

A 17c(d)(e) formátumú, elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatához rendelt szám olyan szolgáltató számára jelölhető ki, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

A kijelölési engedély jogosultja a szolgáltatás nyújtásához a szám használatára számhasználót számhasználati jogviszony keretében feljogosíthat.

3.11. Közérdekű tájékoztató és támogató szolgáltatások számai

3.11.1. Leírás

Közérdekű szolgáltatások országos elérését, valamint lakossági riasztás és veszélyhelyzeti tájékoztatás üzenetek küldését lehetővé tevő rövid számok.

3.11.2. A számok felépítése és felosztása

A közérdekű tájékoztató és támogató szolgáltatások hívószámai:

180, 185, 186, 187, 188, 189 = háromjegyű hívószámok,

181d, 182d, 183d = négyjegyű hívószámok.

Veszélyhelyzeti tájékoztató SMS-szolgáltatás száma: 1840

3.11.3. A használat feltételei

A közérdekű tájékoztató és támogató szolgáltatás hívószámokon valamely nagyobb közösség, vagy az egész társadalom érdekét szolgáló támogató vagy tájékoztató jellegű szolgáltatások nyújthatók.

A számokon emelt díjas szolgáltatás nem nyújtható. A szolgáltató minden esetben nyilvánosságra hozza a szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendő, áfát tartalmazó díj mértékét is (hívásonkénti vagy percenkénti díj, vagy az üzenetküldés díja).

A 1840 veszélyhelyzeti tájékoztató SMS szolgáltatás számról a mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatók lakossági riasztás és veszélyhelyzeti tájékoztatás céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel kötött megállapodás szerint az SMS-üzenetet a meghatározott területen tartózkodó mobil rádiótelefon szolgáltatás végfelhasználói részére eljuttatják. A 1840 számon hívás és üzenet nem fogadható.

3.11.4. A gazdálkodás rendje

A 18c(d) formátumú közérdekű tájékoztató és támogató számot - a 1840 szám kivételével - a hatóság közérdekű tájékoztató vagy támogató szolgáltatáshoz rendeli. A hatóság a számokat és a számokhoz tartozó szolgáltatást internetes honlapján közzéteszi.

A közzétett hívószám minden olyan szolgáltató számára kijelölhető, amely a számhoz tartozó szolgáltatás elérését és a hívások végződtetését biztosítja, és amelyet a hatóság helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

A 1840-es veszélyhelyzeti tájékoztató SMS-szolgáltatás szám kijelölését a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel kötött megállapodásra tekintettel a mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató kérelmezi.

3.12. Telefonos kezelői szolgáltatások számai

3.12.1. Leírás

A hagyományos kezelői szolgáltatások elérését lehetővé tevő rövid számok.

3.12.2. Hívószámok

192 = táviratfeladás,

193 = kezelői ébresztés.

3.12.3. A használat feltételei

A hívó fél által fizetendő díj mértékét (áfát is tartalmazó hívásonkénti vagy percenkénti díj) a szolgáltatónak minden esetben a szolgáltatás számának közzétételével együtt nyilvánosságra kell hoznia.

3.12.4. A gazdálkodás rendje

A 19c formátumú telefonos kezelői szolgáltatás szám olyan szolgáltató számára jelölhető ki, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

2. melléklet a 14/2020. (XII. 15.) NMHH rendelethez

Nemzetközi mobil előfizető azonosítók felosztási terve és az azonosítókkal való gazdálkodás rendjére vonatkozó különös szabályok

1. NEMZETKÖZI MOBIL ELŐFIZETŐ AZONOSÍTÓ

1.1. Leírás

A nemzetközi mobil előfizető azonosító (International Mobile Subscriber Identifier, IMSI) a mobil rádiótelefon hálózat elektronikus hírközlő végberendezései és előfizetői számára biztosít egyedi azonosítót.

A nemzetközi mobil előfizető azonosítók egyedi és egyértelmű nemzetközi felosztási tervét az ITU-T E.212 Ajánlás tartalmazza. A hierarchikus terv a földrajzi területeket, hálózatokat és előfizetéseket azonosítja, és az IMSI egyes részeire olyan kijelölési eljárásokat határoz meg, amelyek az egyediséget biztosítják.

1.2. Az azonosító felépítése

Nemzetközi mobil előfizető azonosító (IMSI) három részből áll:

MCC + MNC + MSIN, ahol

MCC (Mobile Country Code) = mobil országkód,

MNC (Mobile Network Code) = mobil hálózati kód,

MSIN (Mobile Subscriber Identification Number) = mobil előfizetői azonosító szám.

Az IMSI 0-9 számjegyekből állhat, maximális hossza 15 számjegy lehet.

1.3. A mobil országkódok felosztása

Az MCC egyértelműen meghatároz egy országot vagy egy osztott használatú nemzetközi hálózatot. A mobil országkód (MCC) hossza 3 számjegy.

Országok földrajzi mobil országkódja esetén az MNC hossza 2 vagy 3 számjegy.

Nemzetközi hálózatok nemföldrajzi mobil országkód tartománya: 900-909. A tartományban az MNC hossza 3 számjegy.

1.4. A gazdálkodás rendje

A mobil országkódot az ITU jelöli ki. Magyarország mobil országkódja: 216.

A földrajzi MCC-hez tartozó MNC-vel az adott ország gazdálkodik.

A nemföldrajzi MCC tartományhoz tartozó MNC adminisztrációját az ITU végzi.

2. MOBIL HÁLÓZATI KÓD

2.1. Leírás

A mobil hálózati kód (MNC) a mobil országkóddal (MCC) együtt egyértelműen meghatározza a mobil rádiótelefon-hálózathoz csatlakoztatott végberendezés vagy felhasználó honos mobil rádiótelefon-hálózatát.

2.2. A mobil hálózati kódok felosztása

A Magyarország mobil országkódjához tartozó MNC hossza 2 számjegy.

Az MNC tartományon belül elkülönül a tesztelési célra fenntartott mobil hálózati kódok tartománya.

Tesztelési célú mobil hálózati kód (a továbbiakban: teszt MNC) tartomány: 95-98.

2.3. Az MNC gazdálkodás rendje

A mobil hálózati kódot (MNC) a hatóság jelöli ki, lekötés nem alkalmazható.

A mobil hálózati kód kijelölését és visszavonását a hatóság bejelenti az ITU részére.

Mobil hálózati kód jelölhető ki azon szolgáltatók számára, amelyeket a hatóság mobil rádiótelefon-szolgáltatás nyújtására az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásba bejegyzett, valamint azon vállalkozás számára, amelyet a Kormány GSM-R rendszer működtetésére és a szolgáltatás nyújtására kijelölt.

Mobil hálózati kód az 1. melléklet 2.3.3. pontjában fel nem sorolt szolgáltatónak abban az esetben jelölhető ki, ha a kérelmező benyújtja legalább egy, az 1. melléklet 2.3.3. pontjában felsorolt, és mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó szolgáltató nyilatkozatát a szolgáltatás nyújtásához szükséges hálózati együttműködésről, ilyen nyilatkozat hiányában a mobil hálózati kód nem használható.

Egy szolgáltató részére indokolt esetben több MNC kód is kijelölhető.

A kérelemben meghatározott szolgáltatás nyújtásához az MNC szükségességét, kijelölhetőségét és a használat egyedi feltételeit a hatóság állapítja meg.

2.4. A teszt MNC gazdálkodás rendje

A tesztelési célú mobil hálózati kódot a hatóság határozott időtartamra szóló kijelölési engedélyben, legfeljebb 6 hónap időtartamra jelöli ki. A teszt MNC esetében lekötés nem alkalmazható.

Teszt MNC azon szolgáltató műszakilag alátámasztott, indokolt kérelme alapján jelölhető ki, amelyet a hatóság elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásba bejegyzett, és amely szolgáltató kérelmében egyértelműen megjelölte a teszt MNC kijelölésének szükségességét megalapozó hálózati és szolgáltatási tervét, célját.

A teszt MNC használatának a kérelemben megjelölt tesztelés jellegétől, céljától és területileg is meghatározott használatától függő feltételeit a hatóság a kijelölési engedélyben határozza meg. A teszt MNC kizárólag a hatóság kijelölési engedélyében meghatározott jelleggel, feltételekkel és módon használható. Egy teszt MNC több szolgáltatónak is kijelölhető, ha a kijelölési engedély eredeti jogosultja a teszt MNC kérelmező szolgáltató általi használatához hozzájárul.

A teszt MNC használatára vonatkozó jogosultság megszűnésével a teszt MNC a hatóság külön döntése nélkül szabad állapotúnak minősül, és a hatóság nem állapít meg pihentetési határidőt.

3. MOBIL ELŐFIZETŐI AZONOSÍTÓ SZÁM

3.1. Leírás

A mobil előfizetői azonosító szám (Mobile Subscriber Identification Number) egy MCC-vel és MNC-vel meghatározott hálózaton belül azonosít egy előfizetőt.

3.2. A gazdálkodás rendje

A mobil előfizetői azonosító számot (MSIN) a mobil hálózati kód használatára jogosult szolgáltató jelöli ki.

3. melléklet a 14/2020. (XII. 15.) NMHH rendelethez

Jelzéspont kódok felosztási terve és a kódokkal való gazdálkodás rendjére vonatkozó különös szabályok

A felosztási terv az ITU-T Q.708 Ajánlás alapján készült, figyelembe véve a Q.704 és Q.705 Ajánlásokban foglaltakat is. A jelzéshálózatok közötti kapu szerepét betöltő jelzéspontok funkcionálisan egynél több jelzéshálózathoz tartoznak egyidejűleg. A 7-es jelzésrendszer címzési szabályai szerint egy kapu jelzéspontnak annyi jelzéspont kódjának kell lennie, ahány jelzéshálózathoz tartozik.

A hazai jelzéshálózat kétszintű, a nemzeti jelzéshálózatok egy nemzeti összekötő jelzéshálózaton át csatlakoznak egymáshoz.

A jelzéspont kódok számára egy 14 bit terjedelmű mező áll rendelkezésre. Ezt a mezőt az ITU-T a nemzetközi jelzéspont kódok esetében három részre osztotta, és meghatározta, hogy nemzetközi jelzéspont kódok esetében az egyes részek mit jelöljenek. A nemzeti jelzéspont kódok esetében a mező felosztására nincs ITU-T Ajánlás, a felosztás és a részek értelmezése szabadon választható. A 7-es jelzésrendszer a teljes mezőt együtt kezeli, a részekre osztás és értelmezés csak rendszerezési célokat szolgál. A részletes ismertetésben a bitmező részeit bittérkép helyett az átszámított decimális szám szemlélteti.

1. NEMZETKÖZI JELZÉSPONT KÓD

A nemzetközi jelzéshálózat NI (Network Indicator) bit kiosztása: 00

1.1. Leírás

A nemzetközi jelzéspont kód a nemzetközi jelzéshálózat jelzéspontjainak azonosítására szolgál.

1.2. A jelzéspont kód felépítése

A nemzetközi jelzéspont kód (ISPC, International Signalling Point Code) szerkezete:

ISPC (14 bit) = SANC (3+8 bit) + SPI (3 bit), ahol

SANC (Signalling Area/Network Code) = jelzéspont tartomány/hálózat kód, melynek első, 3 bites része földrajzi zónát, a második, 8 bites része területet/országot határoz meg,

SPI (Signalling Point Identification) = jelzéspont azonosító.

1.3. A gazdálkodás rendje

A jelzéspont tartomány/hálózat kódot (SANC) az ITU jelöli ki. A rendelet hatálybalépésének időpontjáig Magyarország részére kijelölt jelzéspont tartomány/hálózat kódok: 2+032, 2+212, 4+243, 5+218 és 6+251.

A jelzéspont azonosítót (SPI) a hatóság jelöli ki. Egy jelzéspont számára egy nemzetközi jelzéspont kód (jelzéspont azonosító) jelölhető ki. A jelzéspont azonosító kijelölését és visszavonását a hatóság az ITU részére bejelenti.

Nemzetközi jelzéspont kód (jelzéspont azonosító) jelölhető ki azon szolgáltatók számára, amelyeket a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásba bejegyzett.

2. NEMZETI ÖSSZEKÖTŐ JELZÉSHÁLÓZATI JELZÉSPONT KÓD

A nemzeti összekötő jelzéshálózat NI bit kiosztása: 11

2.1. Leírás

A nemzeti összekötő jelzéshálózat (NISN, National Interconnecting Signalling Network) kapcsolatot teremt az egyes szolgáltatók/hálózat üzemeltetők nemzeti jelzéshálózata között. Magyarországon egyetlen NISN van.

2.2. A jelzéspont kód felépítése

A nemzeti összekötő jelzéshálózati jelzéspont kód (NISPC, National Interconnecting Signalling Point Code) szerkezete:

NISPC (14 bit) = NIAA (5 bit) + NIBB (4 bit) + NICC (5 bit), ahol

NIAA + NIBB = a nemzeti jelzéshálózatot kijelölő kód,

NICC = a kapu jelzéspont kijelölő szám egy nemzeti jelzéshálózaton belül.

2.3. A gazdálkodás rendje

A nemzeti összekötő jelzéshálózati jelzéspont kódjának (NISPC) az NIAA + NIBB nemzeti jelzéshálózatot kijelölő kód részeit a hatóság határozza meg.

Egy adott NIAA + NIBB kódhoz tartozó NICC tartomány kijelölő számait a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki a szolgáltató kapu jelzéspontjai számára.

Nemzeti összekötő jelzéshálózati jelzéspont kód jelölhető ki azon szolgáltatók számára, amelyeket a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásba bejegyzett.

3. NEMZETI JELZÉSHÁLÓZATI JELZÉSPONT KÓD

A nemzeti jelzéshálózatok NI bit kiosztása: 10

3.1. Leírás

Az egyes szolgáltatók/hálózat üzemeltetők a nemzeti jelzéshálózatukon belül a jelzések irányítására nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kódokat alkalmaznak.

Magyarországon több, egymástól független nemzeti jelzéshálózat van.

3.2. A jelzéspont kód felépítése

A nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kód, az NSPC (National Signalling Point Code) szerkezete:

NSPC (14 bit) = tetszőleges.

3.3. A gazdálkodás rendje

Nemzeti jelzéshálózat létesítésére a szolgáltató azzal kap felhatalmazást, ha számára a hatóság meghatározza az NISPC-hez tartozó NIAA + NIBB kódokat.

Az NSPC kiosztását a szolgáltató végzi.