106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a vizsgázót a közoktatásról szóló törvény 30. § (9) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól, vagy az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére - amennyiben a tanuló tudásának értékelésénél az a középiskolai tanulmányok során is engedélyezett volt - engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt."

2. § (1) Az R. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelmények teljesítését követően a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában letett érettségi vizsga, amelyre a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből, továbbá informatikából kerülhet sor. Előrehozott érettségi vizsga továbbá a 12. § (15)-(16) bekezdésben meghatározott vizsga."

(2)[1] Az R. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Szintemelő érettségi vizsga egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. A tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szintemelő érettségi vizsgát a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből, továbbá informatikából lehet tenni.

3. § (1)[2] Az R. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az érettségi bizonyítvány megszerzése, továbbá a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból - idegen nyelv esetén a magyarországi középiskolában tanított nyelvekből - tehető érettségi vizsga."

(2) Az R. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A sikertelen előrehozott érettségi vizsgát vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból javító és pótló vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakára vonatkozóan lehet jelentkezni. A tanulói jogviszony megszűnése után rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgára, a rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgát követően pótló vizsgára, a rendes, a pótló érettségi vizsgát követően javítóvizsgára az eltelt időtől függetlenül jelentkezni lehet. Az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni."

(3) Az R. 12. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. Előrehozott érettségi vizsgára történő jelentkezéskor, amennyiben a tanuló nem abban a középiskolában jelentkezik érettségi vizsgára, amellyel tanulói jogviszonyban áll, be kell mutatnia annak igazolását, hogy az adott vizsgatárgy helyi tantervben meghatározott követelményeit a vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni is tudja. Az igazolást annak a középiskolának az igazgatója állítja ki, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A kiegészítő és az ismétlő, valamint a tanulói jogviszony megszűnése után a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt. A tanulói jogviszony megszűnése után - a jelentkezési lap benyújtásakor - a jelentkezőnek igazolnia kell a személyazonosságát, továbbá be kell mutatnia a középiskolai bizonyítványát és az iskola vagy annak jogutódja által az egyes tantárgyakra, tantárgyrészekre vonatkozó mentesítésről szóló igazolást. A pótló-, javítóvizsgára, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi törzslapkivonatát is. Abban az esetben, ha az érettségi vizsga az Nkt. 94. § (4) bekezdés p) pontja alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint nem ingyenes, a jelentkezési laphoz csatolni kell a vizsgabizottságot működtető intézmény, az emelt szintű vizsgák, valamint a kormányhivatalnál történő jelentkezés esetén a Hivatal számlájára befizetett térítési díj, tandíj, vizsgáztatási díjbefizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát."

(4) Az R. 12. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A jelentkezési lapot a kormányhivatalhoz postai úton tértivevényes küldeményben is be lehet nyújtani. A kormányhivatalhoz postai úton benyújtott jelentkezésnek magyarországi lakcímet, ennek hiányában magyarországi értesítési címet kell tartalmaznia. A jelentkezési laphoz a mellékleteket - a személyi igazolvány kivételével - másolatban csatolni kell. Ha a szükséges mellékleteket a jelentkezési laphoz nem csatolják, a kormányhivatal felhívásának kézhezvételétől számított öt munkanapon belül a hiányt pótolni kell. A hiánypótlás elmulasztása esetén a jelentkezés érvénytelen."

(5) Az R. 12. § (15)-(16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(15) A tanuló kérelmére a rendes érettségi vizsgáját előrehozott érettségi vizsgára kell változtatni bármely érettségi vizsgatárgy esetében, ha rendes érettségi vizsgára jelentkezett, azonban a középiskola utolsó évfolyamán nem tudta befejezni a tanulmányait.

(16) Előrehozott érettségi vizsgára kormányhivatalnál jelentkezhet bármely érettségi vizsgatárgyból a május-júniusi vizsgaidőszak vonatkozásában az a vizsgázó, aki a kérelem benyújtásának időpontjában külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán folytatja tanulmányait. A vizsgára bocsátáskor nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, azonban a sikeres érettségi vizsgáról kiállított tanúsítvány csak a középiskolai végzettséget tanúsító okirattal együtt alkalmazható."

4. § Az R. 41. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Középszintű matematika vizsgatárgyból tett vizsga esetén, ha a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. Több vizsgarész esetén az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámot az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését. A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson.

(3) Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

a) 80-100% elérése esetén jeles (5),

b) 60-79% elérése esetén jó (4),

c) 40-59% elérése esetén közepes (3),

d) 25-39% elérése esetén elégséges (2),

e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

(4) Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

a) 60-100% elérése esetén jeles (5),

b) 47-59% elérése esetén jó (4),

c) 33-46% elérése esetén közepes (3),

d) 25-32% elérése esetén elégséges (2),

e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1)."

5. § Az R. 60/B. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Akkreditált érettségi vizsgatárgyakból a 2014/2015. tanév október-novemberi vizsgaidőszakban lehet utoljára érettségi vizsgát tenni. A pszichológia vizsgatárgyból a 2014/2015. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában lehet először választható közismereti vizsgatárgyként érettségi vizsgát tenni.

(5) A vizsgaszabályzat 2. számú melléklet ELSŐ RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYI ÉS A VIZSGA FORMÁI alcímet követő táblázatának Választható közismereti vizsgatárgyak 23. Utazás és turizmus vizsgatárgyából csak a kötelezően választott vizsgatárgyon felüli, hatodik vizsgatárgyként lehet érettségi vizsgát tenni a 2013/2014. tanév május-júniusi vizsgaidőszaktól.

(6) A 2013/2014. tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszaktól a nemzetiségi nyelvet tanulók az adott nemzetiségi nyelvnek megfelelő idegen nyelv vizsgatárgyból jelentkeznek érettségi vizsgára. A középszintű szóbeli érettségi vizsgán a nemzetiségi nyelvet tanulók számára - a 31. § (1) bekezdés a) pontja szerint - készített tételsorba az intézmény pedagógiai programja alapján a nemzetiségi nyelvoktatás részét képező nemzetiségi ismereteiket is be kell építeni."

6. § Az R. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

7. § Az R. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

8. § Az R. 2. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

9. § Az R.

a) 1. §-ában "a közoktatásról szóló törvény 9. §-ának (1) bekezdése" szövegrész helyébe "a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 6. §-a",

b) 2. §-ában a "nemzeti, etnikai kisebbségeket" szövegrész helyébe a "nemzetiségeket",

c) 6. § (4) bekezdés b) és e) pontjában, 17. § (1) bekezdésében, 53. §-át megelőző alcímben, 53. § (1)-(2) bekezdésében, (7)-(9) bekezdésében, valamint 54. § (1)-(3) bekezdésében a "nemzeti, etnikai kisebbségi" szövegrész helyébe a "nemzetiségi",

d) 6. § (6) bekezdésében, 7. § (6) bekezdésében, valamint 17/A. § (2) bekezdésében a "közoktatási" szövegrész helyébe "köznevelési",

e) a 11. § (2) bekezdés b) pontjában "a rendes, az előrehozott, a kiegészítő" szövegrész helyébe "a rendes, a kiegészítő",

f) 11. § (4) bekezdésében, a 12. § (6) és (10) bekezdésében, 53. § (2) bekezdésében, valamint 55. §-ában a "nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén" szövegrész helyébe a "nemzetiségi nyelven",

g) 11. § (7) bekezdésében "a közoktatásról szóló törvény 88. § (12) bekezdése alapján illetékes kisebbségi önkormányzatnak (a továbbiakban: illetékes kisebbségi önkormányzat)" szövegrész helyébe "az intézmény székhelye szerint illetékes - fenntartótól függően települési, vagy területi - nemzetiségi önkormányzatnak és az országos nemzetiségi önkormányzatnak",

h) 12. § (6) bekezdésében a "közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében meghatározott jogával" szövegrész helyébe a "6. § (7) bekezdésében meghatározott jogával",

i) 12. § (7) bekezdésében "a közoktatásról szóló törvény 115-116. §-ában" szövegrész helyébe "az Nkt. 94. § (4) bekezdés p) pontja alapján kiadott kormányrendeletben",

j) 12. § (9)-(10) bekezdésében, 20. § (7) bekezdésében, valamint 37. § (1) és (3) bekezdésében a "közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9)" szövegrész helyébe a "6. § (7)",

k) 12. § (9) bekezdésében "a közoktatásról szóló törvény 121. §-ának (1) bekezdés 29. a)" szövegrész helyébe "az Nkt. 4. § 23.",

l) 13. § (3) bekezdésében "a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)-(3) bekezdésében" szövegrész helyébe "az Nkt. 3. mellékletében",

m) 45. § (4) bekezdésében, valamint az 53. § (9) bekezdésében a "nemzeti és etnikai kisebbségi" szövegrész helyébe a "nemzetiségi",

n) 45. § (5) bekezdésében a "közoktatási törvény 30. §-ában" szövegrész helyébe a "6. § (7) bekezdésében",

o) 48. § (1) bekezdésében a "közoktatásról szóló törvény 114. § (1) bekezdése b) pontjának hetedik gondolat jelében" szövegrész helyébe a "külön jogszabályban",

p) 51. § (3) bekezdés b) pontjában "a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletének 3. pontjában" szövegrész helyébe "az Nkt. 41. § (5) bekezdésében",

q) 54. § (5) bekezdésében a "közoktatási törvény 30. §-ában megfogalmazott jogával élve" szövegrész helyébe a "6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve",

r) 57. § (1) bekezdésében "a közoktatásról szóló törvény 95. §-a (7) bekezdésének a) pontjában és (8) bekezdésében," szövegrész helyébe "az Nkt. 78. § (1) bekezdés b) pontjában",

s) 57. § (3) bekezdés a) pontjában "a közoktatásról szóló törvény 104. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe "az Nkt. 86. § (1) bekezdés b) pontjában",

t) 59. § (1) bekezdésében "a közoktatásról szóló törvény 84. §-ának (5)" szövegrész helyébe "az Nkt. 38. § (7)",

u) 59. § (3) bekezdésében "a közoktatásról szóló törvény 84. §-ának (5) bekezdése alapján három munkanapon belül" szövegrész helyébe "az Nkt. 38. § (7) bekezdése alapján"

szöveg lép.

10. § (1) E rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2)[3] E rendelet 2. §-a, 3. § (1)-(3) és (5) bekezdése, 6. §-a, 9. § e) pontja, 11. § d) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet 7. §-a, 8. §-a és 11. § a)-b) pontja 2015. január 1-jén lép hatályba.

11. § Hatályát veszti az R.

a) 6. § (9) bekezdés b) pontja és (10) bekezdése,

b) 7. § (1)-(4) és (6)-(9) bekezdése, valamint 8. §-a,

c) 7. § (5) bekezdése,

d) 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI címet követő vizsgatárgyak közül

da) az ÁBRÁZOLÓ ÉS MŰVÉSZETI GEOMETRIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím és az azt követő szöveg,

db) a MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím és az azt követő szöveg,

dc) a HANGTANI ÉS AKUSZTIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím és az azt követő szöveg,

dd) a HANGKULTÚRAÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím és az azt követő szöveg, valamint

de) a NEMZETISÉGI NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI (Nyelvoktató oktatási forma) és az azt követő szöveg.

12. § Ez a rendelet 2015. január 2-án veszti hatályát.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelethez

Az R. 2. számú melléklet ELSŐ RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI alcímet követő táblázat helyébe a következő táblázat lép:

2. melléklet a 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelethez

Az R. 2. számú melléklet ELSŐ RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI alcímet követő táblázat helyébe a következő táblázat lép:

3. melléklet a 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelethez

Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ cím a következő alcímmel egészül ki:

"PSZICHOLÓGIA

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

A pszichológia érettségi vizsga célja

A középszintű pszichológia érettségi vizsga a pszichológiai jelenségekkel kapcsolatos ismereteket méri, valamint az alapvető ismereteken túl legfőképpen annak megállapítására irányul, hogy a vizsgázók a pszichológiai ismereteket hogyan képesek felhasználni a körülöttük lévő világ megértésében. A pszichológia oktatás célja, hogy olyan ismeretekhez juttassa a vizsgázókat, amelyek segítik őket a társas világban való jobb eligazodásban, hozzásegíti őket önmaguk és mások reakcióinak jobb megértéséhez. A pszichológia tudományos módszereinek bemutatásával segít a laikus tévhitek felülvizsgálatában, a kritikus szemlélet kialakulásában. Ezen kompetenciák meglétét a vizsgázó az érettségi feladatok megoldása során is bizonyítja.

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- elsajátította-e a tartalmi követelményekben meghatározott alapismereteket;

- tudja-e helyesen használni az alapvető pszichológiai fogalmakat, tisztában van-e a tanult pszichológiai alapfogalmak jelentéstartalmával, képes-e ismereteit világos nyelvi formában előadni;

- tud-e szemléletes példákat, analógiákat említeni saját mindennapi tapasztalatait, irodalmi és filmélményeit alapul véve, és tudja-e ezeket összekapcsolni a tudomány által rendszerezett ismeretekkel;

- tisztában van-e a pszichológia alapvető bizonyítási eljárásaival és a pszichológia szemléletmódjának fő vonásaival;

- képes-e kritikusan viszonyulni a pszichológiai tartalmú információkhoz, tisztában van-e a tudományos bizonyítás alapvető kritériumaival;

- képes-e a pszichológiai ismereteit összekapcsolni az egészséges életvezetés szempontjaival;

- képes-e az emberek és csoportok viselkedésének okait, az emberek közti kommunikáció és érintkezés jellemzőit a pszichológiai ismeretek összefüggéseiben szemlélni;

- ismeri-e a pszichológia lehetséges alkalmazási területeit és a pszichológia mindennapi életben való felhasználásának lehetőségeit.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT