2012. évi CVII. törvény

a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról

1. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

1. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkatv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti - a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott - elkülönített állami pénzalap. Az Alap feletti rendelkezési jogot -ágazati stratégiai döntéseivel összhangban - a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, és felel annak felhasználásáért.

(2) Az Alap elnöke a miniszter. Az Alap elnöki tisztsége nem ruházható át.

(3) Az Alap alelnökét a miniszter nevezi ki legfeljebb négyévi időtartamra."

2. § Az Nkatv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Alap céljainak megvalósítása érdekében a miniszter az elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) létesít. A Bizottság az Alap elnökéből, az Alap alelnökéből és tagokból áll. A Bizottság tagjainak felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján bízza meg."

3. § Az Nkatv. 2. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az állandó és az ideiglenes szakmai kollégium (a továbbiakban együtt: kollégium) - a miniszteri keret kivételével -a Bizottság által meghatározott támogatási célok alapján, az Alap alelnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. Az Alap alelnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a Bizottság dönt.

(6) A pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben az Alap elnöke vagy alelnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt megsemmisíti, vagy megfontolás végett visszaküldi a szakmai kollégiumnak."

4. § Az Nkatv. 2. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A Bizottság, illetve a kollégium döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a Bizottság döntésekor, ha az ülést a miniszter vezeti, akkor a miniszter szavazata, ha az ülést az Alap alelnöke vezeti, akkor az Alap alelnökének szavazata, illetve kollégiumi döntés esetén a kollégium vezetőjének szavazata dönt."

5. § Az Nkatv. 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2/A. § (1) A kollégium döntéseiben nem vehet részt a miniszter, az Alap alelnöke, valamint a Bizottság tagja.

(2) A miniszternek, az Alap alelnökének, a Bizottság tagjainak, a kollégium vezetőinek és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak [Ptk. 685. § b) pont] pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(3) A miniszter, az Alap alelnöke, a Bizottság tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.

(4) Az összeférhetetlenségről legkésőbb a pályázat elbírálására összehívott ülésen az érintettnek nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében vita esetén a kollégium, illetve a Bizottság dönt. A kollégium vezetője esetében az Alap alelnöke, az Alap alelnökének összeférhetetlensége kérdésében pedig a miniszter dönt.

(5) Ha az érintett az összeférhetetlenség fennállásáról valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, az Alap alelnöke javaslatot tesz a miniszternek a tisztségviselő visszahívására."

6. § Az Nkatv. 4. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[4. § (1) Az Alap bevételi forrásai:]

"h) egyéb bevételek, ideértve a kezelő szerv által beszedett nevezési díjbevételt is."

7. § Az Nkatv. 4. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az Alap, valamint a kezelő szervének bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával. Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A miniszter jogosult - a pályázati döntések függvényében - az Alap 7. § (1) bekezdése szerinti kiadási jogcímei között átcsoportosítást végrehajtani. A kiadási jogcímek közötti átcsoportosítás jogát - az előirányzaton belül -a kezelő szerv vezetőjére átruházhatja."

8. § (1) Az Nkatv. 7. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Alapból az alábbi célokra adható támogatás:]

"e) a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységre, a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint a szakmai szervezetek vagy a miniszter által alapított kulturális, művészeti díjakhoz való hozzájárulásra;"

(2) Az Nkatv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Alap az (1) bekezdésben foglalt támogatásokon felül felhasználható az Alap és kezelője működésével, valamint a pályáztatás lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezetére, figyelembe véve a 4. § (3) bekezdés szerinti, valamint a fejezetet irányító szervvel kötött együttműködési megállapodásban rögzített pályázatkezeléssel összefüggő kiadásait is."

9. § Az Nkatv. 7/C. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"7/C. § (1) A miniszter által közvetlenül felhasználható keret a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevétel - a 7. § (2) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett - összegének legfeljebb 25%-a (a továbbiakban: miniszteri keret). A tárgyévi miniszteri keret pontos mértékét a miniszter a tárgyévet megelőző év december 15-éig állapítja meg.

(2) A 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt bevétel - a 7. § (2) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett - összegének legfeljebb 10%-ának mértékéig a miniszter - a kultúráért felelős államtitkár javaslatára - egyedi elbírálással az ágazati minisztérium irányítása, valamint felügyelete alá tartozó állami fenntartású intézmények számára egyedi kérelem alapján működési támogatást nyújthat."

10. § Az Nkatv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy

a) az Alap elnöke és alelnöke feladataira vonatkozó részletes szabályokat,

b) a nevezési díjak megállapításának elveit,

c) a Bizottság és a kollégiumok létesítésére, működésére, valamint az összeférhetetlenségre és a nyilvánosságra vonatkozó részletes eljárási szabályokat

rendeletben állapítsa meg."

11. § Az Nkatv.

a) 2. § (3) bekezdésében az "ideiglenes kollégiumot" szövegrész helyébe az "ideiglenes szakmai kollégiumot" szöveg,

b) 2. § (4) bekezdésében "a szakmai, illetve egyesületek" szövegrész helyébe "az érintett szakmai szervezetek" szöveg, az "ideiglenes kollégium" szövegrész helyébe az "ideiglenes szakmai kollégium" szöveg,

c) 4. § (2) bekezdésében a "c) pontjában" szövegrész helyébe a "d) pontjában" szöveg,

d) 7/B. § (1) bekezdésében a "b) és c) pontja" szövegrész helyébe a "c) és d) pontja" szöveg,

e) 9. § (3) bekezdésében a "bizottság" szövegrész helyébe a "Bizottság" szöveg

lép.

12. § Az Nkatv. a következő 10/A. §-sal egészül ki:

"10/A. § (1) Az e törvénynek a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 4. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakat a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságához a 2012. évben befolyt nevezési díjak tekintetében is alkalmazni kell.

(2) A Módtv.-nyel megállapított 4. § (5) és (6) bekezdésben foglaltakat a 2012. évi bevételekkel, valamint a kiadási jogcímek közötti 2012. évi átcsoportosításokkal kapcsolatban is alkalmazni kell.

(3) A Módtv.-nyel megállapított 7. § (2) bekezdésében foglaltakat a 2012. évben folyamatban levő pályázatokkal kapcsolatban is alkalmazni kell."

2. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

13. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 10. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a politikai vezető

a) országgyűlési képviselő legyen,

b) elkülönített állami pénzalappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős testület tagja, elkülönített állami pénzalappal összefüggésben elvi, irányító és koordináló döntések meghozataláért felelős testület tagja vagy az elkülönített állami pénzalappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős miniszter vagy testület részére döntés-előkészítő, véleményező tevékenységet végző testület tagja legyen, illetve

c) tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen. (3) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okokat az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező államtitkár vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagjaira, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaira, az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának tagjaira, valamint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tagjaira nem kell alkalmazni."

14. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 9. §-ában foglalt rendelkezés 2013. január 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke