10/2012. (III. 28.) NMHH rendelet

a filmalkotások korhatár szerinti megjelölésének feltételeiről és a korhatár besorolási kategóriák feltüntetésének módjairól, valamint az állami támogatás igénybevételének alapjául szolgáló filmgyártási költségek megállapításáról

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 38. § b), c) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed

a) a filmterjesztőkre, valamint a filmterjesztési tevékenységre,

b) a Magyarország területén forgalmazásra kerülő filmalkotásokra, kivéve a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 20. § (2) bekezdésében meghatározott filmalkotásokat,

c) a filmalkotásról közzétett hirdetésre, közleményre, illetve a hirdetést, közleményt közzétevő szolgáltatókra, vállalkozásokra, valamint

d) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: NMHH).

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) akusztikus jelzés: a filmalkotásnak a filmalkotás korhatár besorolása tárgyában az NMHH által meghozott határozatban (a továbbiakban: Besorolási Határozat) előírt rövid tájékoztató felolvasását tartalmazó hanganyag;

b) egyszerű jelzés: a filmalkotás Besorolási Határozatban szereplő besorolási kategóriájának korhatár piktogrammal vagy akusztikus módon történő megjelenítése;

c) előzetes jelzés: a mozielőzetes önálló besorolása során megállapított besorolás jelzése;

d) filmalkotás lineáris médiaszolgáltatásban megvalósuló hirdetése: a lineáris médiaszolgáltatás során a filmalkotás, illetve mozielőzetes részleteit bemutató, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) szerinti kereskedelmi közlemény vagy egyéb műsorszám;

e) hirdetés: olyan közlés, tájékoztatás, megjelenítési mód, amely filmalkotás, illetve filmalkotást tartalmazó adathordozó értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására vagy e céllal összefüggésben ismertségének növelésére irányul, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől; nem minősül hirdetésnek a filmalkotás terjesztésének megkezdését legalább hatvan nappal megelőzően közzétett közlés, tájékoztatás, megjelenítési mód abban az esetben, ha még nem készült a filmalkotásról mozielőzetes, vagy a benyújtott mozielőzetest vagy filmalkotást az NMHH Hivatala (továbbiakban: Hivatal) még nem sorolta be;

f) korhatár besorolás jelzése: a filmalkotásnak vagy mozielőzetesnek a Besorolási Határozatban megállapított besorolási kategóriája, a korhatár minősítés és a rövid tájékoztató szöveg grafikus, illetve akusztikus módon az a)-c), valamint k) pontok valamelyikének megfelelően az 1. melléklet szerint történő feltüntetése;

g) korhatár minősítés: az Mktv. 21. § alapján e rendelet 2. mellékletében meghatározott, az egyes besorolási kategóriákhoz rendelt szöveges figyelemfelhívás;

h) közlemény: a hirdetés fogalmába nem tartozó filmalkotással kapcsolatos olyan közlés, tájékoztatás, amely közvetlenül utal a filmalkotás címére és a terjesztés megkezdésének időpontjára vagy a megtekinthetőség módjára; nem minősül közleménynek a filmalkotás terjesztésének megkezdését legalább hatvan nappal megelőzően a filmalkotással kapcsolatban közzétett közlés, tájékoztatás;

i) mozielőzetes: a mozikban vetített, illetve egyéb formában nyilvánosságra hozott, a filmalkotást népszerűsítő olyan audiovizuális, vizuális vagy akusztikus alkotás, amely a filmalkotás tartalmára és cselekményére az egyes jelenetei lejátszásával, vagy a filmalkotásra leginkább jellemző motívummal, alkotóinak megjelenítésével utal és nem önálló filmalkotás;

j) sorozat: az alkotók vagy a szerkesztő által - különösen a filmalkotások címéből is kitűnő módon - sorozatként megjelölt, tematikailag összefüggő több filmalkotás. A sorozat egyes részei a korhatár besorolás szempontjából önálló filmalkotásoknak minősülnek;

k) teljes jelzés: a korhatár besorolás jelzése a korhatár piktogram, a korhatár minősítés, és - amennyiben a tájékoztatás feltüntetését a Besorolási Határozat előírja - a rövid tájékoztató szöveg grafikus megjelenítésével, valamint a korhatár besorolás, a korhatár minősítés és - amennyiben a tájékoztatás feltüntetését a Besorolási Határozat előírja - a rövid tájékoztató szöveg akusztikus módon történő megjelenítésével.

3. A filmalkotás és mozielőzetes besorolási kategóriája megjelenítésének feltételei

3. § (1) Az Mktv. 21. § a)-f) pontja alapján az I-VI. besorolási kategóriába besorolt filmalkotásokat és mozielőzeteseket, valamint a filmalkotásra vonatkozó valamennyi hirdetést és közleményt az e rendeletben meghatározott korhatár besorolás jelzéssel kell ellátni, illetve közzétenni.

(2) A korhatár besorolás jelzések grafikus megjelenítésének részletes feltételeit e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A korhatár minősítésnek az egyes besorolási kategóriákhoz rendelt szövegét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4) A Besorolási Határozatban a kiskorúak védelmének hatékonyabb érvényesülése érdekében előírható, hogy a filmalkotás teljes jelzése az adott filmalkotásra jellemző, rövid tájékoztatót is tartalmazza, amennyiben a Korhatár Bizottság a 2. mellékletben felsorolt tartalmi elemek közül egyet vagy többet - az előfordulás gyakorisága, a megjelenés intenzitása, a megjelenítés módja vagy a közvetített üzenet ártalmassága alapján - különösen hangsúlyosnak ítél.

(5) A rövid tájékoztató írásban megjelenített szövege e rendelet 2. mellékletében meghatározott, a filmalkotásra vonatkozó különösen hangsúlyos jellemző vagy jellemzők feltüntetésével, a Korhatár Bizottság - (4) bekezdés szerinti mérlegelési szempontok figyelembevételével kialakított - javaslata alapján a Besorolási Határozatban kerül megállapításra.

4. A besorolási kategóriák megjelölési módjai

4. § (1) Az Mktv. 20. § (1) bekezdésének és a 24. §-ának megfelelően a filmalkotás besorolás jelzését az e rendeletben meghatározottak szerint, jól észlelhető módon kell feltüntetni. Az egyszerű vagy teljes jelzés 1. mellékletben meghatározott megjelenítési módjai közül a filmterjesztő jogosult választani azzal, hogy az alkalmazott jelzésnek a környezetétől jól elkülöníthetőnek kell lennie.

(2) A mozielőzetes önálló besorolása tárgyában hozott hatósági határozatban foglaltak szerinti korhatár besorolás jelzést fel kell tüntetni a mozielőzetes Mktv. 24. § szerinti valamennyi közzététele során. Az előzetes jelzés kizárólag a mozielőzetes moziban történő vetítése, a filmalkotás audiovizuális médiaszolgáltatásban megvalósuló hirdetése során, valamint egyéb olyan hordozó felületen tüntethető fel, amelynél a filmterjesztő biztosítani tudja a (7) bekezdésben foglaltak teljesítését. A (7) bekezdésben foglaltak teljesítése nélkül az előzetes jelzés feltüntetésével hirdetési tevékenységet nem lehet folytatni, hirdetést, közleményt nem lehet közzétenni.

(3) Amennyiben mozielőzetes önálló besorolására kerül sor, a mozielőzetesre vonatkozó korhatár besorolás jelzés közzétételére a filmalkotások korhatár besorolás jelzésének közzétételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az egyszerű jelzésnek az e rendelet 1. melléklete szerinti előzetes jelzés feltüntetésével egyértelműen utalni kell arra a tényre, hogy a besorolás nem a filmalkotásra, hanem kizárólag a mozielőzetesre vonatkozik.

(4) Moziban a filmalkotást megelőzően kizárólag olyan mozielőzetes vetíthető, amelynek a Besorolási Határozatban megállapított besorolási kategóriája nem magasabb az azt követő filmalkotás besorolási kategóriájánál az (5) és (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) Amennyiben valamely filmalkotás tekintetében több mozielőzetes önálló besorolására kerül sor, a filmalkotásra vonatkozó mozielőzetesek közül a legmagasabb besorolási kategóriába sorolt mozielőzetes kategória szerinti jelzést kell feltüntetni valamennyi, a filmalkotásra vonatkozó hirdetésben és közleményben, ideértve a filmalkotásra vonatkozó valamennyi mozielőzetest is. A (4) bekezdés alkalmazásában a mozielőzetesek önálló besorolási kategóriáját kell figyelembe venni, függetlenül a feltüntetett jelzéstől.

(6) Amennyiben a mozielőzetes önálló besorolása esetén a filmterjesztő az Mktv. 21/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő indokolt kérelmében megjelölte azt az Mktv. 21. § szerinti besorolási kategóriát, amelynél alacsonyabb kategóriába a mozielőzetest annak tartalmától függetlenül nem kéri besorolni, és a kérelmét a Hivatal jóváhagyja, a Besorolási Határozat tartalmazza azt a besorolási kategóriát, amelybe tartalma alapján a mozielőzetes a kérelem hiányában tartozna. A (4) bekezdés alkalmazásában, ebben az esetben ez utóbbi besorolási kategóriát kell figyelembe venni, függetlenül a feltüntetett jelzéstől.

(7) A filmalkotás korhatár besorolása tárgyában hozott elsőfokú döntés közlését követő öt munkanapon belül, de legkésőbb a filmalkotás terjesztésének megkezdését megelőző 72 órán belül - az előzetes jelzés feltüntetése helyett - a Besorolási Határozatban foglaltak szerinti korhatár besorolás jelzést kell a filmalkotásra vonatkozó mozielőzetes elején, valamint a filmalkotásra vonatkozó valamennyi közleményben és hirdetésben az e rendeletben megállapított módon közzétenni abban az esetben, ha a mozielőzetes vagy - amennyiben adott filmalkotás tekintetében több mozielőzetes került besorolásra - az adott filmalkotásra vonatkozó mozielőzetesek közül a legmagasabb besorolási kategóriájú mozielőzetes önálló besorolása alacsonyabb kategóriájú volt a filmalkotás besorolási kategóriájánál. Amennyiben a mozielőzetes korhatár besorolása azonos vagy magasabb kategóriájú, mint a filmalkotás korhatár besorolása, a filmalkotásra vonatkozó korhatár besorolás jelzést a Besorolási Határozat közlésétől számított hét munkanapon belül kell feltüntetni a mozielőzetesben, a közleményben és a hirdetésben e rendeletben meghatározott módon azzal a kivétellel, hogy a filmalkotás moziban történő vetítése előtt a Besorolási Határozat szerinti teljes jelzést kell a filmalkotás vetítését közvetlenül megelőzően megjeleníteni, közölni.

(8) A filmalkotás lineáris médiaszolgáltatásban megvalósuló hirdetése esetén a reklámnak, vagy egyéb kereskedelmi közleménynek nem minősülő műsorszámokban (filmajánló műsorszámok) olyan, a jelen rendelet szerint mozielőzetesnek minősülő hang, hangos vagy néma mozgó-, vagy állókép is bemutatható, amelyet a Hivatal nem sorolt be. A mozielőzetes önálló besorolása, vagy a filmalkotás korhatár besorolását követően, a mozielőzetesnek vagy egy részletének bemutatása esetén az 5. § szerinti szabályokat kell alkalmazni.

5. A korhatár besorolás jelzésének vetített és akusztikus módon történő megjelenítése

5. § (1) A forgalomba hozott filmalkotás, illetve a mozielőzetes moziban történő vetítése előtt a teljes jelzést kell a vetítést közvetlenül megelőzően megjeleníteni, közölni. A Besorolási Határozatban foglaltak szerinti, legalább három másodperc időtartamú grafikusan megjelenített korhatár besorolás jelzésnek jól olvashatónak, a háttérből kiemeltnek kell lennie, és a képernyő legalább ötven százalékát le kell fednie. A képi megjelenítéssel egy időben a besorolási kategóriának, valamint a Besorolási Határozatban megállapított rövid tájékoztató szövegnek megfelelő akusztikus jelzésnek is el kell hangzania. A mozielőzetes előtt közzétett teljes jelzés esetében az akusztikus jelzés elhagyható.

(2) A filmalkotás lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban megvalósuló hirdetése esetében a képernyő legalább három százalékát lefedő módon fel kell tüntetni a filmalkotás vagy a mozielőzetes korhatár besorolása szerinti egyszerű jelzést, akusztikus jelzés nélkül.

(3) A filmalkotás lineáris médiaszolgáltatásban közzétett filmajánló műsorszámban való megjelenésekor, amennyiben a műsorszám a filmalkotás részletével vagy előzetesével megszakításra kerül, a filmalkotás minden részletének elején legalább három másodpercnyi időtartamban a képernyő legalább három százalékát lefedő módon fel kell tüntetni a filmalkotás vagy a mozielőzetes korhatár besorolása szerinti egyszerű jelzést, akusztikus jelzés nélkül.

(4) A filmalkotás lineáris rádiós médiaszolgáltatásban megvalósuló hirdetése során a közzétett hirdetés esetén a filmalkotás korhatár besorolási kategóriájának megfelelő egyszerű jelzést kell akusztikus módon közzétenni.

6. A korhatár besorolás jelzésének megjelenítése adathordozón és az adathordozó borítóján

6. § (1) Filmalkotás terjesztésére szolgáló bármely adathordozón történő filmterjesztés esetén a teljes jelzésnek meg kell jelennie a filmalkotást, illetve a mozielőzetest megelőzően, kivéve, ha az az adathordozó gyártási technológiája miatt lehetetlen.

(2) A Besorolási Határozatnak megfelelő teljes jelzést a filmalkotás terjesztési nyilvántartási számával együtt, a filmalkotás terjesztésére szolgáló, a megvásárolható, a kölcsönözhető, illetve a promóciós céllal forgalomba kerülő bármely adathordozó borítójának, csomagolásának első és hátsó oldalán, továbbá a gerincén, az e rendelet 3. mellékletében meghatározott módon és méretben kell feltüntetni. Az adathordozó borítóján kívül elhelyezkedő, egy vagy több borítót egybe foglaló gyűjtőborítón a korhatár besorolás jelzését jól észlelhetően az 1. és 3. mellékletben meghatározott módon kell feltüntetni. Ha a gyűjtőborító több különböző korhatár besorolás jelzéssel ellátott filmalkotást tartalmaz, azon csak a legmagasabb korhatár besorolási kategóriájú jelzést kell feltüntetni.

(3) Amennyiben az adathordozó borítója, több adathordozót magában foglaló csomagolás esetén pedig a borítók csomagolása gerincének szélessége 11 mm-nél keskenyebb, és azon a jelzés a 3. melléklet szerinti arányszámokat figyelembe véve nem helyezhető el, a korhatár besorolás jelzését kizárólag a borító vagy a csomagolás első és hátsó oldalán kell feltüntetni.

(4) Az egyszerű jelzést az adathordozó felületén - kivéve, ha az az adathordozó gyártási technológiája miatt lehetetlen - az adathordozón történő megjelenítés arányossági szabályainak alkalmazásával a 3. melléklet szerint kell feltüntetni úgy, hogy az egyértelműen felismerhető legyen.

(5) Amennyiben a sorozatokat egy vagy több adathordozót tartalmazó közös gyűjtőcsomagolásban hozzák forgalomba, a sorozatok részeit képező filmalkotások közül a legmagasabb korhatár besorolási kategóriájú filmalkotás jelzését kell az (1)-(4) bekezdés szerint feltüntetni.

7. A korhatár besorolás jelzésének megjelenítése nyomtatott és internetes sajtótermékekben, valamint egyéb nyomtatott és elektronikus formában

7. § (1) Nyomtatott és internetes sajtótermékekben, valamint egyéb nyomtatott és elektronikus (online) formában megjelenő hirdetésben és egyéb közleményben az 1. melléklet szerinti jelzést jól látható és olvasható módon úgy kell közzétenni, hogy az A5 szabvány méretnél kisebb, illetve A5 szabvány méretnél nagyobb, álló vagy fekvő formátumú általános és speciális, továbbá általános és speciális méretű álló vagy fekvő formátumú felületen megjelenő egyszerű és teljes jelzés szerkesztési és elhelyezési arányai megegyezzenek a 3. mellékletben meghatározott szerkesztési arányokkal. A jelzések feltüntetésének részletes feltételeit a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Nyomtatott sajtótermékekben megjelenő hirdetések esetében az egyszerű jelzést minden formátumnál a hirdetésen belül a kötészettel szemközti szélen kell elhelyezni, kivéve, ha ennek megvalósítása lehetetlen. Nyomtatott és internetes sajtótermékek esetében a nagyméretű címsorok és a kisméretű címsorok megjelenítésének részletes feltételeit a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A nyomtatott és az internetes moziműsor-ismertető sajtótermék, továbbá egyéb nyomtatott formában terjesztett moziműsor-ismertető esetén a filmalkotás címe mellett a rendelet 1. mellékletében feltüntetett egyszerű jelzést, valamint nyomtatott sajtótermék esetében két oldalanként, az oldal alján az adott oldalakon megjelenő korhatár besorolás jelzéseknek megfelelő minősítés szövegét kell feltüntetni.

8. Az állami támogatás alapjául szolgáló filmgyártási költségek megállapítása

8. § (1) A Hivatal az Mktv. 19. § (1) bekezdés f) pontja alapján az Mktv. és e rendelet szerint ellenőrzi, megállapítja és igazolja a közvetlen és közvetett állami támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint dönt a filmalkotás költségvetésének jóváhagyásáról.

(2) A Hivatal a közvetett állami támogatás alapjául szolgáló filmgyártási költségek megállapítása során költségként nem veszi figyelembe az ügyfél kérelmében szereplő ésszerűtlen, az Mktv. 31/B. § (4) bekezdés szerint nem ellenőrizhető, valamint az állami támogatáshoz kapcsolódó közérdek megvalósulása szempontjából indokolatlan költségeket.

9. § (1) A Hivatal az állami támogatás alapjául szolgáló filmgyártási költségek ésszerűségének, az Mktv. 31/B. § (4) bekezdés szerinti ellenőrizhetőségének és indokoltságának vizsgálata során a filmszakmára jellemző szokásos piaci viszonyok figyelembevételével jár el. Ennek során részeiben és egészében megvizsgálja és összehasonlítja a filmalkotás költségvetésében szereplő költségtételeket, illetve azok összetételét, összegét a műfajában, gyártási körülményeiben, költségvetésének méretében, költségszerkezetében hasonló produkciók költségvetésében szereplő tételekkel.

(2) Az állami támogatás alapjául szolgáló filmgyártási költségek megállapítása érdekében az ügyfél, valamint az Mktv. 31/F. § (6) bekezdése alapján arra kötelezett személy vagy szervezet köteles a Hivatal rendelkezésére bocsátani a költségek ellenőrzéséhez szükséges rendelkezésére álló adatokat, iratokat.

(3) Amennyiben az ügyfél kérelmében szereplő valamely költségelem eltér a szokásos piaci ártól, vagy amennyiben valamely költségelem tekintetében a szokásos piaci ár nem állapítható meg, az adott költségelem tekintetében a Hivatal részletes vizsgálatot folytathat le. A költségek ésszerűségét, indokoltságát az ügyfél köteles bizonyítani.

10. § A Hivatal a 8-9. §-ban foglaltak szerint jogosult a filmalkotás gyártása érdekében létrejött polgári jogi szerződésekben foglalt filmgyártási költségektől eltérő módon megállapítani a közvetett állami támogatás alapjául szolgáló filmgyártási költségeket. A Hivatal ebben az esetben az Mktv. szerinti, támogatásra jogosultság igazolására, valamint támogatás igazolás kiállítására irányuló eljárásában külön, egymástól eltérően állapíthatja meg a közvetett állami támogatás alapjául szolgáló összeget és a támogatásra jogosult filmalkotások nyilvántartásába hivatalból bejegyzett, a filmalkotás költségvetésére vonatkozó, polgári jogi szerződésekkel igazolt adatokat.

9. Átmeneti és záró rendelkezések

11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Azon filmalkotások esetében, amelyek terjesztését a filmterjesztő 2012. április 30. napjáig megkezdi, e rendelet alapján jogkövetkezmény nem alkalmazható, amennyiben a filmterjesztő az "art" mozik minősítésének és a filmalkotások korhatár szerinti megjelölésének feltételeiről szóló 46/2007. (XII. 29.) OKM rendeletben (a továbbiakban: OKM rendelet) foglaltak szerint tünteti fel a Besorolási Határozatban foglalt korhatár besorolási kategória szerinti jelzést és teljesíti a (3) bekezdésben előírt kötelezettségeket.

(3) A filmterjesztő - a Hivatal erre irányuló külön felhívása vagy döntése nélkül - 2012. május 31-ig köteles a Hivatalnak adatot szolgáltatni a raktáron lévő, OKM rendelet szerinti jelzést jogszerűen tartalmazó adathordozók típusonkénti és filmalkotásonkénti példányszámáról. Ezen adathordozók - figyelemmel a (2) bekezdésben foglalt határidőre - 2012. május 1-jét követően is forgalmazhatók azzal, hogy 2013. április 30. napját követően a borítón, illetve a csomagoláson az e rendeletben meghatározott korhatár-jelzést kell feltüntetni.

(4) A hirdetésekre és a közleményekre vonatkozó e rendeletben foglalt rendelkezések megsértése miatt e rendelet hatályba lépését követő 75. napig hatósági eljárás nem indítható, illetve jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(5) A 8-10. §-ban foglalt rendelkezéseket e rendelet hatályba lépését követően indult, az állami támogatás alapjául szolgáló filmgyártási költségek megállapítására irányuló mozgóképszakmai hatósági eljárásokban kell alkalmazni.

Szalai Annamária s. k.,

a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke

1. melléklet a 10/2012. (III. 28.) NMHH rendelethez

1. A korhatár-besorolási kategóriák egyszerű jelzései szerinti közzététel

1.1. A piktogramok grafikai megjelenítése

1.1.1. Egyszerű jelzés korhatár-karika: Az egyszerű jelzés korhatár-karikájának szerkesztését a fenti szerkesztési hálórendszer mutatja. Az egyszerű jelzés korhatár-karika dimenziói: 6*6-os négyzetből álló befoglaló forma.

1.1.2. Előzetes jelzés korhatár-karika: Az előzetes jelzésre szolgáló, nyolc szaggatott vonalból álló karika szerkesztési hálórendszerét a fenti ábra mutatja. Az előzetes jelzésre szolgáló egyszerű jelzés dimenziói: 6*6-os négyzetből álló befoglaló forma.

1.1.3. Arányok: A betűk és számok elhelyezkedését, annak a korhatár-karikában és teljes jelzésben való megjelenését grafikai és optikai arányok alakították ki.

1.2. Az egyszerű jelzések színkódolása

Zöld: C50%, M0%, Y100%, K0%

Sárga: C0%, M20%, Y100%, K0%

Piros: C0%, M100%, Y100%, K0%

Fekete: C0%, M0%, Y0%, K100%

Az I. kategória egyszerű jelzése

Az I. kategória egyszerű előzetes jelzése

A II. kategória egyszerű jelzése

A II. kategória egyszerű előzetes jelzése

A III. kategória egyszerű jelzése

A III. kategória egyszerű előzetes jelzése

A IV. kategória egyszerű jelzése

A IV. kategória egyszerű előzetes jelzése

Az V. kategória egyszerű jelzése

Az V. kategória egyszerű előzetes jelzése

A VI. kategória egyszerű jelzése

A VI. kategória egyszerű előzetes jelzése

2. A korhatár-besorolási kategóriák teljes jelzései szerinti közzététel

2.1. A piktogramok grafikai megjelenítése

2.1.1. Teljes jelzés szerkesztése: A teljes jelzés szerkesztése a korhatár-karika szerkesztési arányaiból származtatható.

2.1.2. A korhatár-karika 6*6-os négyzetből álló befoglaló formája köré szerkesztett kör - mely a korhatár-karika vastagsága, vagyis 75% x - kialakítja a teljes jelzésben található egyszerű jelzés keretét. A teljes jelzésben található minősítés szövegét minden esetben három sorban kell elhelyezni a fenti arányrendszer figyelembe vételével. A betűk alapvonala, a verzál kezdőbetűk magassága és a kurrensek (kisbetűk) le- és felnyúló szárainak elhelyezkedése adja meg a mindenkori szövegsor elhelyezkedését. A korhatár-karika méretrendszerének és a betűsorok arányának viszonyát a fenti ábra szemlélteti. A teljes jelzés - szövegsorok alatti lekerekített hasábjának - hosszúságát minden esetben a benne elhelyezkedő feliratok mérete határozza meg.

2.1.3. A terjesztési nyilvántartási szám elhelyezése: A terjesztési nyilvántartási számot a teljes jelzés alsó részén, a minősítés (és amennyiben létezik: tájékoztató) szövegével megegyezően jobbra zártan kell megjeleníteni, az ábrán jelzett méretarányban.

2.1.4. Betűtípus: A korhatár besorolási jelzések rendszerében megjelenő betűtípus: a VagRounded kövér változata.

2.1.5. A teljes jelzés minősítő szövegét keretező négyzet alakú befoglaló minta mérete attól függően változik, hogy a szöveg kettő vagy három sorba kerül. Két sorba történő megjelenítés az I. illetve a VI. kategória esetében fordul elő.

Az I. kategória teljes jelzése

Az I. kategória teljes előzetes jelzése

A II. kategória teljes jelzése

A II. kategória teljes előzetes jelzése

A III. kategória teljes jelzései

A III. kategória teljes előzetes jelzése

A IV. kategória teljes jelzése

A IV. kategória teljes előzetes jelzése

Az V. kategória teljes jelzése

Az V. kategória teljes előzetes jelzése

A VI. kategória teljes jelzése

A VI. kategória teljes előzetes jelzése

A II. kategória tájékoztató szöveggel feltüntetett teljes jelzése egy példán bemutatva

2. melléklet a 10/2012. (III. 28.) NMHH rendelethez

1. A filmalkotások korhatár-besorolási kategóriák (I.-VI.) szerint történő minősítése

I.kategória

"Korhatár nélkül megtekinthető."

II.kategória

"Hat éven aluliak számára nem ajánlott."

III.kategória

"Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott."

IV.kategória

"Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott."

V.kategória

"Tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott."

VI.kategória

"Kizárólag felnőttek számára ajánlott."

2. A különböző korhatár-besorolási kategóriák (I.-VI.) típus szerinti tájékoztató szövege

1.Erőszak

2.Téma

3.Félelemkeltő tartalom

4.Meztelenség / Szexualitás

5.Droghasználat

6.Kirekesztés

7.Káros magatartásminta

8.Nyelvezet

3. melléklet a 10/2012. (III. 28.) NMHH rendelethez

1. A korhatár besorolás jelzésének megjelenítése adathordozón és az adathordozó borítóján

1.1. Adathordozó korongján megjelenő egyszerű jelzés szerkesztése

Az adathordozók (DVD, Blu-ray) korongján megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési szabályai a korábban ismertetett arányok és szabályok alkalmazásával kialakítható. Az arányokra vonatkozó jelzések a fenti ábrából olvashatók le. Az egyszerű jelzést a korong bal oldalán, az ábrán jelzett méretben és elhelyezésben kell alkalmazni.

1.2. Az adathordozó borítóján megjelenő jelzésmező szerkesztése

Az adathordozók (DVD, Blu-ray) borítóján egyszerű és teljes jelzés is megtalálható oly módon, hogy a kétféle jelzés összefűzve jelzésmezőt alkot. A jelzésmezőben megtalálható jelek sorrendje a kiterített borító viszonylatában (balról jobbra haladva): teljes jelzés, egyszerű jelzés, egyszerű jelzés, jelzésmezőbe rendezésüket a fenti ábra mutatja. A borító első oldalán (a teríték jobb oldalán) megjelenő egyszerű jelzés magassági aránya minden esetben az adathordozó hosszabbik borítóoldalának 1/15 része. Az egyszerű jelzés függőleges elhelyezkedése - a borító alsó szélétől számítva - a borító hosszabb oldalának 1/30 része. Vízszintes elhelyezkedése a borító első oldalának, gerinc melletti, bal oldala, hajtástól való távolsága az egyszerű jelzés 1/4 része. A borító gerincén megjelenő egyszerű jelzés a borító első oldalán megjelenő egyszerű jelzés méretével azonos, vízszintes elhelyezkedése a gerinc középvonalán található. A borító hátsó oldalán található teljes jelzés elhelyezkedése - így végérvényesen létrehozva a jelzésmezőt - a gerinc bal hajtásvonalától számított egyszerű jelzés 1/4 része.

2. A korhatár besorolás jelzésének megjelenítése nyomtatott és internetes sajtótermékekben, valamint egyéb nyomtatott és elektronikus (online) formában

2.1. Álló formátumú, - A5 méretnél kisebb - általános felületen megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési szabályai

Álló formátumú felületen (például hirdetés, közlemény, szórólap, prospektus) megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési és elhelyezési arányai megegyeznek a korábban ismertetett szerkesztési arányokkal. A felület esetében az egyszerű jelzés és a hozzá kapcsolódó mező a felület alján - az ábrán látható módon szerkesztve - jobb és bal oldalon is elhelyezhető. Újsághirdetés esetében az egyszerű jelzést kötészettel szemközt szélén kell elhelyezni

2.2. Álló formátumú, - A5 méretnél nagyobb - általános felületen megjelenő teljes jelzés szerkesztési szabályai

Álló formátumú felületen (például hirdetés, közlemény, szórólap, prospektus) megjelenő teljes jelzés szerkesztési és elhelyezési arányai megegyeznek a korábban ismertetett szerkesztési arányokkal. A felület esetében a teljes jelzést a felület alján - az ábrán látható módon szerkesztve - jobb oldalon kell elhelyezni.

2.3. Álló formátumú - A5 méretnél kisebb - speciális felületen megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési szabályai

Álló formátumú speciális felületen megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési és elhelyezési arányai megegyeznek a korábban ismertetett szerkesztési arányokkal. A felület esetében az egyszerű jelzés és a hozzá kapcsolódó mező a felület alján - az ábrán látható módon szerkesztve - a felületet takaró keretek méretének figyelembe vételével jobb és bal oldalon is elhelyezhető. A felületet takaró keretek mérete típusonként eltérő lehet, de csak az egyszerű jelzés alapjelzésen kívül eső felületét takarhatják.

2.4. Álló formátumú - A5 méretnél nagyobb - speciális felületen megjelenő teljes jelzés szerkesztési szabályai

Álló formátumú speciális felületen (például citylight) megjelenő teljes jelzés szerkesztési és elhelyezési arányai megegyeznek a korábban ismertetett szerkesztési arányokkal. A felület esetében a teljes jelzés és a hozzá kapcsolódó mező a felület alján - az ábrán látható módon szerkesztve - a felületet takaró keretek méretének figyelembe vételével jobb oldalon helyezhető el. A felületet takaró keretek mérete típusonként eltérő lehet, de csak a teljes jelzés alapjelzésen kívül eső felületét takarhatják.

2.5. Speciális méretű, - A5 méretnél kisebb - álló formátumú felületen megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési szabályai

Speciális méretű, álló formátumú felületen (például roll-up) megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési és elhelyezési arányainál mindig a rövidebb oldal osztási arányai határozzák meg az egyszerű jelzés méretét. A felület esetében az egyszerű jelzés és a hozzá kapcsolódó mező a felület alján - az ábrán látható módon szerkesztve - jobb és bal oldalon is elhelyezhető. Az elhelyezésnél figyelembe kell venni, hogy az egyszerű jelzés teljes látványa ne sérüljön.

2.6. Speciális méretű, - A5 méretnél nagyobb - álló formátumú felületen megjelenő teljes jelzés szerkesztési szabályai

Speciális méretű, álló formátumú felületen (például roll-up) megjelenő teljes jelzés szerkesztési és elhelyezési arányainál mindig a rövidebb oldal osztási arányai határozzák meg a teljes jelzés méretét. A felület esetében a teljes jelzés és a hozzá kapcsolódó mező a felület alján - az ábrán látható módon szerkesztve - jobb oldalon helyezhető el. Az elhelyezésnél figyelembe kell venni, hogy a teljes jelzés teljes látványa ne sérüljön.

2.7. Fekvő formátumú, - A5 méretnél kisebb - általános felületen megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési szabályai

Fekvő formátumú felületen (például hirdetés, szórólap, prospektus, freecard) megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési és elhelyezési arányai megegyeznek a korábban ismertetett szerkesztési arányokkal. A felület esetében az egyszerű jelzés és a hozzá kapcsolódó mező a felület alján - az ábrán látható módon szerkesztve - jobb és bal oldalon is elhelyezhető. Újsághirdetés esetében az egyszerű jelzést kötészettel szemközti szélén kell elhelyezni.

2.8. Fekvő formátumú, - A5 méretnél nagyobb - általános felületen megjelenő teljes jelzés szerkesztési szabályai

Fekvő formátumú felületen (például hirdetés, közlemény, szórólap, prospektus) megjelenő teljes jelzés szerkesztési és elhelyezési arányai megegyeznek a korábban ismertetett szerkesztési arányokkal. A felület esetében a teljes jelzést és a hozzá kapcsolódó mezőt a felület alján - az ábrán látható módon szerkesztve - jobb oldalon kell elhelyezni.

2.9. Fekvő formátumú - A5 méretnél kisebb - speciális felületen megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési szabályai

Fekvő formátumú speciális felületen megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési és elhelyezési arányai megegyeznek a korábban ismertetett szerkesztési arányokkal. A felület esetében az egyszerű jelzés és a hozzá kapcsolódó mező a felület alján - az ábrán látható módon szerkesztve - a felületet takaró keretek méretének figyelembe vételével jobb és bal oldalon is elhelyezhető. A felületet takaró keretek mérete típusonként eltérő lehet, de csak az egyszerű jelzés alapjelzésen kívül eső felületét takarhatják.

2.10. Fekvő formátumú - A5 méretnél nagyobb - speciális felületen megjelenő teljes jelzés szerkesztési szabályai

Fekvő formátumú speciális felületen megjelenő teljes jelzés szerkesztési és elhelyezési arányai megegyeznek a korábban ismertetett szerkesztési arányokkal. A felület esetében a teljes jelzés és a hozzá kapcsolódó mező a felület alján - az ábrán látható módon szerkesztve - a felületet takaró keretek méretének figyelembe vételével jobb oldalon helyezhető el. A felületet takaró keretek mérete típusonként eltérő lehet, de csak a teljes jelzés alapjelzésen kívül eső felületét takarhatják.

2.11. Speciális méretű, - A5 méretnél kisebb - fekvő formátumú felületen megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési szabályai

Speciális méretű, fekvő formátumú felületen megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési és elhelyezési arányainál mindig a rövidebb oldal osztási arányai határozzák meg az egyszerű jelzés méretét. A felület esetében az egyszerű jelzés és a hozzá kapcsolódó mező a felület alján - az ábrán látható módon szerkesztve - jobb és bal oldalon is elhelyezhető.

2.12. Speciális méretű, - A5 méretnél nagyobb - fekvő formátumú felületen megjelenő teljes jelzés szerkesztési szabályai

Speciális méretű, fekvő formátumú felületen (például óriásplakát, molinó) megjelenő teljes jelzés szerkesztési és elhelyezési arányainál mindig a rövidebb oldal osztási arányai határozzák meg a teljes jelzés méretét. A felület esetében az egyszerű jelzés és a hozzá kapcsolódó mező a felület alján - az ábrán látható módon szerkesztve - jobb oldalon helyezhető el.

2.13. Egyszerű jelzés használata folyószöveg esetében - nagyméretű címsor

Nagyméretű címsorok esetében, ahol a verzál betűtípus mérete eléri vagy meghaladja a 18 tipográfiai pontot (6, 35 mm), az egyszerű jelzés grafikai megjelenését kell alkalmazni. A címsor utolsó betűje és az egyszerű jelzés között a verzál betű magasságával megegyező távolságot kell tartani.

2.14. Egyszerű jelzés használata folyószöveg esetében - kisméretű címsor

Kisméretű címsorok esetében, ahol a verzál betűtípus mérete nem haladja meg a 18 tipográfiai pontot (6, 35 mm), az egyszerű jelzés folyószövegből szedett megjelenését kell alkalmazni az ábrán látható módon. Ilyen esetekben az egyszerű jelzés a betű színével megegyező színű, a korhatár-karikát gömbölyű és szögletes zárójelek, a korhatár-besorolási kategória számjegyeit az aktuálisan használt betűtípusának számjegyei helyettesítik. A címsor utolsó betűje és az egyszerű jelzés között két szóköznyi távolságot kell tartani.

2.15. Speciális méretű fekvő formátumú felületen megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési szabályai

Speciális méretű, fekvő formátumú felületen (például 728*90 pixel méretű banner) megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési és elhelyezési arányainál mindig a rövidebb oldal osztási arányai határozzák meg az egyszerű jelzés méretét. A felület esetében az egyszerű jelzés és a hozzá kapcsolódó mező a felület alján - az ábrán látható módon szerkesztve - jobb és bal oldalon is elhelyezhető.

2.16 Speciális méretű álló formátumú felületen megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési szabályai

Speciális méretű, álló formátumú felületen (például 120*600 pixel méretű banner) megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési és elhelyezési arányainál mindig a rövidebb oldal osztási arányai határozzák meg az egyszerű jelzés méretét. A felület esetében az egyszerű jelzés és a hozzá kapcsolódó mező a felület alján - az ábrán látható módon szerkesztve - jobb és bal oldalon is elhelyezhető.

2.17. Általános méretű álló formátumú felületen megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési szabályai

Általános méretű, álló formátumú felületen (például 300*250 pixel méretű banner) megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési és elhelyezési arányainál a hosszabb oldal osztási arányai határozzák meg az egyszerű jelzés méretét. A felület esetében az egyszerű jelzés és a hozzá kapcsolódó mező a felület alján - az ábrán látható módon szerkesztve - jobb és bal oldalon is elhelyezhető.

2.18. Általános méretű fekvő formátumú felületen megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési szabályai

Általános méretű, fekvő formátumú felületen (például 300*250 pixel méretű banner) megjelenő egyszerű jelzés szerkesztési és elhelyezési arányainál a hosszabb oldal osztási arányai határozzák meg az egyszerű jelzés méretét. A felület esetében az egyszerű jelzés és a hozzá kapcsolódó mező a felület alján - az ábrán látható módon szerkesztve - jobb és bal oldalon is elhelyezhető.