139/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet

a katasztrófa-egészségügyi ellátásról

A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § b) és h)-i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 24. § tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a katasztrófa-egészségügyi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, az ellátásban, illetve az ellátás működési feltételeinek biztosításában e rendelet alapján közreműködő jogi személyekre, jogi személyiség nélküli szervezetekre és természetes személyekre, valamint a katasztrófa-egészségügyi ellátást igénybe vevőkre.

(2) E rendelet rendelkezéseit

a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 228. § (2) bekezdésében foglalt esemény, illetve

b) ha külön jogszabály másként nem rendelkezik, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 5. pontjában meghatározott katasztrófa

bekövetkezése esetén kell alkalmazni.

2. Az egészségügyi válsághelyzetté minősítés általános szabályai

2. § (1) Az Eütv. 228. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi válsághelyzet bekövetkezése esetén, ha az eseményt az Eütv. 228. § (4) bekezdés

a) a) pont aa) alpontja alapján a megyei vagy fővárosi védelmi bizottság (a továbbiakban együtt: megyei védelmi bizottság) minősíti egészségügyi válsághelyzetté, erről a megyei védelmi bizottság elnöke tájékoztatja a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert, a megyei vagy a fővárosi tisztifőorvos (a továbbiakban együtt: megyei tisztifőorvos) az országos tisztifőorvos útján tájékoztatja az egészségügyért felelős minisztert,

b) b) pont ba) alpontja alapján a megyei tisztifőorvos minősíti egészségügyi válsághelyzetté, erről haladéktalanul értesíti a megyei védelmi bizottság elnökét, továbbá az országos tisztifőorvos útján tájékoztatja az egészségügyért felelős minisztert,

c) a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja alapján az országos tisztifőorvos javaslatára az egészségügyért felelős miniszter minősíti egészségügyi válsághelyzetté, haladéktalanul gondoskodik a Kormány, valamint az országos tisztifőorvos útján az érintett megyék tisztifőorvosai tájékoztatásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi válsághelyzetté minősítő gondoskodik az egészségügyi válsághelyzetté minősítésnek a közszolgálati műsorszolgáltatók, illetve - lehetőség szerint - a körzeti, illetve helyi műsorszolgáltatók és legalább egy országos napilap általi, lehető legrövidebb időn belül történő közzétételéről.

(3) Az Eütv. 228. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet által érintett terület kiterjedésének megítélésénél az egészségügyi válsághelyzetet előidéző esemény területi kiterjedésén túl a következmények felszámolásába bevont vagy előreláthatóan bevonandó egészségügyi szolgáltatók földrajzi elhelyezkedését is figyelembe kell venni.

(4) Az Eütv. 228. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzetté minősítés során annak megítélésénél, hogy a más gyógyintézet általi betegellátás aránytalan nehézséggel jár-e, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 4/A. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott elvi elérhetőség szabályait, a gyógyintézet által ellátott valamennyi szakmát és a gyógyintézetben ellátott betegek érdekeit kell figyelembe venni.

3. § Ha a megyei tisztifőorvos egészségügyi válsághelyzetet előidéző esemény bekövetkezését észleli, vagy erről kap információt az érintett egészségügyi szolgáltatótól vagy a területi szakellátási kötelezettséggel rendelkező szervtől, ezt haladéktalanul köteles jelenteni a megyei védelmi bizottság elnöke, valamint az országos tisztifőorvos útján az egészségügyért felelős miniszter részére.

4. § Az egészségügyi válsághelyzet megszűnésekor az egészségügyi válsághelyzetté minősítő visszavonja az egészségügyi válsághelyzetté minősítést. Az egészségügyi válsághelyzetté minősítés visszavonásának közzétételére a 2. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

5. § (1) Egészségügyi válsághelyzetben a megyei tisztifőorvos az illetékességi területén átmenetileg módosíthatja

a) az alapellátás körzethatárait,

b) a járó-, illetve fekvőbeteg-szakellátáson belül a tevékenységek szakmai megoszlását,

c) az ellátási terület határait,

d) a betegbeutalás rendjét, továbbá

e) a fekvőbeteg-gyógyintézetek ágyszámát.

(2) A megyei tisztifőorvos az (1) bekezdésben foglaltakról az érintetteket a helyben szokásos módon, továbbá az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) szolgálatvezetését, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI) térségi egészségszervezési központjának vezetőjét, valamint az országos tisztifőorvos útján az egészségügyért felelő minisztert soron kívül tájékoztatja.

(3) Az egészségügyi válsághelyzet felszámolása során a megyei tisztifőorvos szorosan együttműködik a megyei védelmi bizottság elnökével, a szomszédos megye kormányhivatalának népegészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv) vezetőjével, az OMSZ adott területet ellátó mentőszervezete vezetőjével, az érintett gyógyintézet vezetőjével, a GYEMSZI térségi egészségszervezési központjának vezetőjével, valamint a honvédségi szervezet vezetőjével.

(4) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgálatai a katasztrófavédelmi tervüknek megfelelően, szervezeti kereteiket és irányítási rendjüket megtartva, a polgári egészségügyi szervezetekkel együttműködve vesznek részt a katasztrófa-egészségügyi feladatok ellátásában.

3. A katasztrófa-egészségügyi ellátásra való felkészülés részletes szabályai

6. § A katasztrófa-egészségügyi ellátásra történő felkészülés érdekében az országos tisztifőorvos javaslatára az egészségügyért felelős miniszter elrendelheti a megyei védelmi bizottság által kijelölt egészségügyi szolgáltató vagy egyéb, a katasztrófa-egészségügyi feladatokra igénybe vehető szervezet részére tervezési, felkészülési feladatok végrehajtását.

7. § (1) A katasztrófa-egészségügyi ellátásra történő felkészülés keretében

a) az egészségügyért felelős miniszter az országos tisztifőorvos közreműködésével az egészségügyi szolgáltatók részére közvetlenül vagy a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter egyetértésével a megyei védelmi bizottság útján katasztrófa-egészségügyi gyakorlatot vagy nemzetközi gyakorlatban való részvételt rendelhet el, ebben az esetben szervezi és irányítja annak végrehajtását,

b) a megyei védelmi bizottság a megyei tisztifőorvos javaslatára vagy egyetértésével az egészségügyi szolgáltató részére szakmai felkészítőt, katasztrófa-egészségügyi gyakorlatot vagy megyei katasztrófavédelmi vagy honvédelmi felkészülési gyakorlatban való részvételt rendelhet el. Erről a megyei védelmi bizottság elnöke legalább 30 nappal korábban tájékoztatja a megyei tisztifőorvos útján az országos tisztifőorvost, valamint a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter útján az egészségügyért felelős minisztert és lehetővé teszi kijelölt képviselőik részére a gyakorlat megtekintését.

(2) Szakmai felkészítőre és gyakorlatra egészségügyi dolgozó, gyakorlatra egészségügyi szolgáltató nem egészségügyi dolgozója is kijelölhető.

(3) Az érintett személyeket, illetve egészségügyi szolgáltatókat a szakmai felkészítő, illetve a gyakorlat helyéről és időtartamáról annak megkezdése előtt legalább 30 nappal értesíteni kell.

(4) A szakmai felkészítőt, illetve a gyakorlatot elrendelő a kijelölt személyt kérelmére indokolt esetben felmentheti a részvétel alól. A felmentés iránti kérelmet legkésőbb a szakmai felkészítő, illetve a gyakorlat megkezdését megelőző harmadik napig, rendkívül indokolt esetben a gyakorlat, illetve szakmai felkészítő megkezdéséig kell benyújtani.

(5) A szakmai felkészítés, illetve a gyakorlat időtartama két éven belül nem haladhatja meg a polgári védelmi szervezet tagjára vonatkozó kiképzés és gyakorlat éves mértékét.

(6) A szakmai felkészítőn, illetve a gyakorlaton való részvétel időtartamára a résztvevő személyt

a) ha munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, a foglalkoztató által folyósított időarányos munkabér,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó egyéb esetben a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv által megállapított és folyósított, a munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, munkaköre szerint ugyanolyan tevékenységet végző, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók átlagos havi munkabérének alapulvételével meghatározott díj

illeti meg.

(7) Az országos gyógyintézet, az orvostudományi egyetem, valamint az egészségügyi oktatási intézmény a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv felkérésére a szakmai felkészítőre oktatót biztosít. A felkérés alapján az országos gyógyintézet, az orvostudományi egyetem, illetve az egészségügyi szak- és főiskola vezetője a kiképzés előtt legalább 30 nappal e feladat ellátására az oktatót kijelöli.

(8) Az egészségügyért felelős miniszter az általa elrendelt gyakorlattal kapcsolatos költségeket az általa vezetett minisztérium költségvetéséből megtéríti.

(9) A gyakorlat elrendeléséről az elrendelő tájékoztatja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgálatainak vezetőit, és biztosítja az általuk kijelölt megfigyelők részvételét.

8. § A felkészülés érdekében az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók a katasztrófa-egészségügyi ellátás tervezéséhez a kijelölésben meghatározott gyógyszerek és egészségügyi anyagok felhasználására, valamint a betegforgalomra vonatkozó adatokat szolgáltatnak az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére.

9. § (1) A megyei tisztifőorvos javaslatának figyelembevételével a megyei védelmi bizottság tervezi és biztosítja a katasztrófa-egészségügyi ellátáshoz szükségessé váló objektum kiürítését és átadását, továbbá a szükséggyógyintézet telepítéséhez és működtetéséhez nélkülözhetetlen szállításokat és infrastrukturális ellátást, beleértve a fertőtlenítéshez, járványmegelőzéshez és egyéb közegészségügyi feladatokhoz szükséges felszereléseket és személyeket is.

(2) A katasztrófa-egészségügyi ellátás tervezési tevékenységéhez a megyei védelmi bizottság által egészségügyi célra kijelölt objektum működtetője a szükséggyógyintézet telepítéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott adatokat és információkat rendelkezésre bocsátja.

10. § (1) Az állam egészségügyi válsághelyzet esetére a tömeges ellátás feltételeinek biztosítása, a szükséggyógyintézetek működéséhez, továbbá a katasztrófa-egészségügyi ellátáshoz szükséges gyógyszerek, egészségügyi anyagok és eszközök azonnali rendelkezésre állása céljából Állami Egészségügyi Tartalékot tart fenn.

(2) Az Állami Egészségügyi Tartalékot, valamit a tartalékot kezelő intézményt az egészségügyért felelős miniszter felügyeli.

4. Egészségügyi válsághelyzet kezelésének részletes szabályai

11. § (1) Az Eütv. 228. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén

a) a válsághelyzet egészségügyi felszámolásában résztvevő fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók részére az Állami Egészségügyi Tartalékból egészségügyi anyag és orvostechnikai eszköz adható át, továbbá időszakosan működő gyógyintézet (orvosi segélyhely vagy szükségkórház) telepíthető,

b) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató részére a tartalékból készletek átadására a szolgáltató vezetőjének vagy ügyeletesének kezdeményezésére, a megyei tisztifőorvos javaslatára, az országos tisztifőorvos egyetértésével az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium egészségügyért felelős állami vezetője ad utasítást és tájékoztatja a Kormányt a tartalékból történő készlet kiadásáról.

(2) A tartalékból készletek kiadása a sürgősségi ellátásban váratlanul bekövetkező hiányok kezelésére, konkrét ellátási feladatok megoldása céljából is engedélyezhető az (1) bekezdés b) pontja szerint, ebben az esetben nem kell a Kormányt tájékoztatni.

(3) A Kormány által meghatározott számú időszakosan működő gyógyintézetből az egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükségesek telepítésére a megyei tisztifőorvos kezdeményezésére az országos tisztifőorvos egyetértésével az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium egészségügyért felelős állami vezetője ad engedélyt a megyei védelmi bizottság részére és erről tájékoztatja a Kormányt, valamint az Állami Egészségügyi Tartalék kezelője részére elrendeli a készletek kiadásának haladéktalan megkezdését.

12. § (1) A megyei védelmi bizottság a megyei tisztifőorvos által előzetesen kijelölt fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató részére határozatban - sürgős esetben szóban - elrendeli az időszakosan működő gyógyintézetnek a szolgáltató katasztrófatervében foglaltak szerinti telepítését, továbbá intézkedik az erre a célra előzetesen biztosított ingatlan, valamint a szükséges szállító kapacitás és a működtetéshez szükséges logisztikai támogatás rendelkezésre bocsátásáról.

(2) A megyei tisztifőorvos kezdeményezésére a megyei védelmi bizottság elrendeli az egészségügyi ellátást támogató polgári védelmi szervezetek alkalmazását.

(3) Az időszakosan működő gyógyintézet részére a területileg illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv átmeneti működési engedélyt ad ki.

(4) Az időszakosan működő gyógyintézetnek a működés megkezdéséhez és folytatásához

a) az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásához szükséges, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott személyi, tárgyi, szakmai és környezeti követelménynek nem kell megfelelnie, e követelményeknek azonban lehetőség szerint eleget kell tennie,

b) nem kell rendelkeznie felelősségbiztosítással.

(5) Az egészségügyi válsághelyzetté minősítés visszavonásával a megyei tisztifőorvos 24 órán belül visszavonja az időszakosan működő gyógyintézet részére kiadott átmeneti működési engedélyt.

13. § (1) Az Eütv. 228. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet átmeneti működtetését a gyógyintézet székhelye szerint illetékes

a) megyei tisztifőorvos által az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet működtetésével megbízott személy,

b) megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, vagy

c) megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv által kötelezett, más egészségügyi szolgáltató

biztosítja.

(2) A megyei tisztifőorvos vagy az egészségügyért felelős miniszter az egészségügyi válsághelyzetté minősítő határozatában rendelkezik az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet átmeneti működtetésének (1) bekezdés szerinti formájáról. Az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet folyamatos működtetése érdekében meghozott közigazgatási hatósági intézkedések érintettje köteles az intézkedéseket tűrni és azok végrehajtásában közreműködni.

(3) A megyei tisztifőorvos vagy az egészségügyért felelős miniszter az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet működési engedélyét az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében visszavonja, és egyúttal a gyógyintézetet az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint átmenetileg működtetőnek kiadja az átmeneti működési engedélyt. Az átmeneti működési engedély kiadására a 12. § (4) bekezdés a) pontját értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) Az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet finanszírozási szerződése a működési engedélye visszavonásával megszűnik. A (3) bekezdés szerinti átmeneti működési engedéllyel rendelkező gyógyintézet átmeneti működtetője az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral 24 órán belül finanszírozási szerződést köt. A finanszírozási szerződés megszűnése esetén a finanszírozási szerződés megszűnésével érintett szolgáltató által jelentett és részére a finanszírozó által el nem számolt teljesítmények után járó díjat a finanszírozó a gyógyintézetet átmenetileg működtető részére utalványozza. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben foglaltakra tekintettel a gyógyintézetet átmenetileg működtető az utalványozott összeget és az általa elszámolt teljesítmények után kapott finanszírozási összeget elkülönített számlán kezeli, és azt kizárólag a gyógyintézet gyógyító-megelőző tevékenységére használhatja fel. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltató az általa átmenetileg működtetett gyógyintézetben elvégzett és jelentett teljesítménye után az átmeneti működtetési kötelezettség fennállásáig jogosult a díjazásra, ez a teljesítmény nem érinti a szolgáltató általános szabályok szerint finanszírozott teljesítményét.

(5) A gyógyintézet ingó és ingatlan vagyonával kapcsolatban a megyei tisztifőorvos a gyógyintézet további működtetése érdekében haladéktalanul dönt a közigazgatási hatósági eljárás szerinti biztosítási intézkedésről, illetve a végrehajtáshoz igénybe vehető eszközről.

(6) A gyógyintézetet átmenetileg működtető köteles az igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgyak mennyiségét - ide nem értve a betegellátás érdekében felhasznált eszközöket és készítményeket - és állagát megóvni, és az egészségügyi válsághelyzet megszűnése után azokat a tulajdonosnak (fenntartónak) vagy a tulajdonos (fenntartó) rendelkezése szerint az egészségügyi válsághelyzet után a gyógyintézetet működtető egészségügyi szolgáltatónak átadni. Az igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgyakról az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv, illetve az egészségügyi válsághelyzettel érintett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság közreműködésével lehetőség szerint leltárt kell készíteni.

(7) A gyógyintézetet az (1) bekezdés szerint átmenetileg működtető köteles együttműködni az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel a betegellátás zavartalanságának mielőbbi biztosítása és az átmeneti működtetés mielőbbi megszüntetése érdekében.

(8) Az egészségügyi válsághelyzetté minősítés nem érinti az egészségügyi válsághelyzettel érintett szolgáltató által foglalkoztatott, illetve az e szolgáltatónál az egészségügyi tevékenység végzésében egyéb jogviszony keretében közreműködő egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyát. A gyógyintézet (1) bekezdés szerinti átmeneti működtetése esetén az egészségügyi dolgozó kirendelésére vonatkozó szabályokat az egészségügyi válsághelyzet idején alkalmazandó jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(9) Az egészségügyi válsághelyzetté minősítés nem érinti az egészségügyi válsághelyzettel érintett szolgáltató által korábban kötött azon szerződéseket, amelyek az egészségügyi ellátás zavartalan és folyamatos biztosításához szükségesek, a szerződés szerinti teljesítés az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt nem tagadható meg. Az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt a gyógyintézet működéséhez szükséges közüzemi szolgáltatásokat biztosítani kell. Az átmeneti működtető a szerződések módosítására, megszüntetésére és új szerződések kötésére csak annyiban jogosult, amennyiben az a betegellátás folyamatos biztosításához elengedhetetlenül szükséges.

(10) Az egészségügyi válsághelyzetté minősítés visszavonásával megszűnik a gyógyintézetet az (1) bekezdés szerint átmenetileg működtető működtetési kötelezettsége. A megyei tisztifőorvos vagy az egészségügyért felelős miniszter az egészségügyi válsághelyzetté minősítés visszavonását követő 24 órán belül visszavonja az átmeneti működési engedélyt. Az átmeneti működési engedély visszavonásával megszűnik az átmeneti működtetőnek a gyógyintézetre vonatkozó finanszírozási szerződése. A gyógyintézetet átmenetileg működtető köteles elszámolást készíteni az átmeneti működéssel kapcsolatos finanszírozási díjakról, az általa kötött vagy módosított szerződésekről.

5. Az egészségügyi dolgozó kirendelése az Eütv. 228. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzetben

14. § (1) Az Eütv. 228. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzetben az egészségügyi dolgozó kirendelhető az egészségügyi válsághelyzet felszámolásban résztvevő fekvőbeteg-szakellátó intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe.

(2) A kirendelést az egészségügyi válsághelyzet felszámolásában résztvevő fekvőbeteg-szakellátó intézmény részére az intézmény vezetője, az időszakosan működő gyógyintézetbe az annak telepítésére kijelölt intézmény vezetője igényli a megyei tisztifőorvostól. A megyei tisztfőorvos dönt a kirendelés szükségességéről és az általa meghatározott egészségügyi intézmény vezetőjét kötelezi a kirendelés végrehajtására.

(3) Amennyiben a kirendelendő egészségügyi dolgozónak nincs a kirendelést végrehajtó intézményi vezetője, a megyei tisztifőorvos adja ki a kirendelési határozatot.

(4) A kirendelés vonatkozhat meghatározott személyre vagy az egészségügyi szolgáltatónál meghatározott számú, továbbá meghatározott képzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozóra.

(5) Nem rendelhető ki a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 53. § (3) bekezdése szerinti munkavállaló, illetve foglalkoztatott.

(6) Sürgős esetben a kirendelés szóban is történhet, ebben az esetben a kirendelést a szóbeli közlést követő három napon belül írásba kell foglalni.

(7) A kirendelés időtartama addig tart, amíg az egészségügyi válsághelyzet miatti egészségügyi ellátást végző egészségügyi intézmény csak a hozzá kirendelt egészségügyi dolgozók közreműködésével képes ellátni a többletfeladatait, illetve amíg indokolt az időszakosan működő gyógyintézet működtetése.

(8) A kirendelt egészségügyi dolgozó napi munkaideje a napi 12 órát nem haladhatja meg.

6. Az egészségügyi dolgozó kirendelése az Eütv. 228. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzetben

15. § (1) Az Eütv. 228. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott egészségügyi válsághelyzet esetén a kirendelés az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézetbe történhet. A kirendelést a 13. § (1) bekezdése szerint meghatározott személy vagy szerv vezetője kezdeményezi. A megyei tisztifőorvos dönt a kirendelés szükségességéről és az általa meghatározott egészségügyi intézmény vezetőjét kötelezi a kirendelés végrehajtására vagy a 14. § (3) bekezdése szerinti esetben kiadja a kirendelő határozatot. A megyei tisztifőorvos a kirendelésekről tájékoztatja a megyei védelmi bizottság elnökét.

(2) A kirendelt egészségügyi dolgozó az ezen időtartam alatt elvégzett munkája idejére, a munkabérére, valamint a kirendelés teljesítése során indokoltan felmerül költsége megtérítésére jogosult a foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint.

(3) Nem rendelhető ki az Mt. 53. § (3) bekezdés szerinti munkavállaló, illetve foglalkoztatott.

7. Az egészségügyi dolgozó kirendelésének részletes szabályai

16. § (1) Az egészségügyi szolgáltató vezetője a kirendelést elrendelő tisztifőorvosi határozat kézhezvételét követően

a) az egészségügyi válsághelyzet felszámolásában résztvevő fekvőbeteg-szakellátó intézménybe történő kirendeléshez haladéktalanul,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó egyéb esetben a kirendelésben meghatározott határidőn belül, de legkésőbb a közléstől számított 24 órán belül

írásban kijelöli a kirendelésben foglalt követelményeknek megfelelő személyeket.

(2) A kijelölésre a 14. § (5) bekezdésében és a 15. § (3) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

17. § (1) A kirendelt személynek a kirendelés helyére történő szállításáról szükség esetén a fogadó megye védelmi bizottságának kezdeményezésére a kirendelt személy lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes megyei védelmi bizottság gondoskodik.

(2) Ha a kirendelt személy lakóhelye, illetve tartózkodási helye és a kirendelés helye közötti napi közlekedésre nincs lehetőség, illetve ez aránytalan nehézséggel járna, a kirendelt személy elhelyezéséről és ellátásáról szükség esetén

a) fekvőbeteg-gyógyintézethez való kirendelés esetén a fekvőbeteg-gyógyintézet,

b) háziorvosi, illetve járóbeteg-szakellátási feladatra történő kirendelés esetén a kirendelés helye szerinti önkormányzattal együttműködve a kirendelés helye szerint illetékes megyei védelmi bizottság

gondoskodik.

18. § (1) Az Eütv. 228. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén a közép- vagy felsőfokú egészségügyi szakképzésben, főiskolai vagy egyetemi szintű egészségügyi alapképzésben, felsőoktatásban szociális alapképzésben, valamint az egészségügyi és szociális akkreditált iskolai rendszerű szakképzésben nappali tagozaton részt vevő személy katasztrófa-egészségügyi ellátási feladatokra beleegyezése esetén legfeljebb két hónap időtartamra igénybe vehető. Az igénybe vett személy ezen időtartam alatt az egyéb polgári védelmi kötelezettsége teljesítése alól mentesül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy

a) által ellátandó feladatot és a feladatellátás helyét az egészségügyi válsághelyzet által érintett területen működő megyei tisztifőorvos jelöli ki;

b) megfelelő helyre történő eljuttatásáról, elhelyezéséről és ellátásáról a 17. §-ban meghatározottak szerint kell gondoskodni.

8. Egyéb rendelkezések

19. § (1) Az Állami Egészségügyi Tartalék fenntartásának költségeit az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezeti költségvetése tartalmazza.

(2) Egészségügyi válsághelyzet felszámolásában közreműködő egészségügyi szolgáltató, valamint az időszakosan működő gyógyintézet által felhasznált egészségügyi anyagokat folyamatosan pótolni kell.

(3) Az egészségügyi válsághelyzet megszűnését követően az egészségügyét felelős miniszter kezdeményezi a Kormány intézkedését az Állami Egészségügyi Tartalékból kiadott készletek soron kívüli visszapótlásához szükséges forrás biztosításához.

(4) Az egészségügyi válsághelyzet miatt keletkezett ellátási többletfeladatokhoz felhasznált tartalékkészletekről, a pótlólagos beszerzések, továbbá az Állami Egészségügyi Tartalék visszapótlására biztosított költségvetési keret felhasználásáról az egészségügyért felelős miniszter az egészségügyi válsághelyzet megszűnését követő 60 napon belül beszámol a Kormány részére.

(5) Az Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodás részletes szabályait az egészségügyért felelős miniszter rendelete határozza meg.

20. § Az Eütv. 230. § (5) bekezdésében meghatározott térítést a központi költségvetés az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezeti költségvetésén belül

a) a működési kiadások tekintetében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat,

b) az egészségügyi anyagok beszerzése tekintetében az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet

költségvetésében biztosítja.

21. § A katasztrófa-egészségügyi ellátásban részt vevő,

a) az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltató - a katasztrófa-egészségügyi ellátással kapcsolatosan felmerülő többletbeszerzések kivételével - önállóan végzi az ellátás folyamatosságához szükséges egészségügyi beszerzéseit,

b)[1] nem az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szükséggyógyintézet részére az ellátás folyamatosságához szükséges egészségügyi beszerzéseket, valamint az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatók egészségügyi többletbeszerzéseit az egészségügyi szolgáltató beszerzéseit végző szervezet bevonásával az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet végzi.

9. Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-21. §, valamint a 23. § 2012. július 1-jén lép hatályba.

23. § Hatályát veszti a katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló 377/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet.

24. § A közforgalmú utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 120/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"2. § Hatályát veszti az R. 1. § (4) bekezdése, valamint 3. melléklete."

Semjén Zsolt s. k.,

miniszterelnök-helyettes