140/2012. (XII. 22.) VM rendelet

a vágóállatok leölésének és levágásának állatvédelmi szabályairól

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §[1] Az 1099/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk q) pontja szerinti illetékes hatóság Magyarország tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal).

2. § (1) Az egyes vallási előírások által megkövetelt különleges vágási módszereknek vágóhídon alávetett állatok esetén a levágás előtti kábításra vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni, amennyiben az eljárás azonnali teljes tudatvesztést és érzéketlenséget vagy halált okoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vágást hatósági állatorvos felügyelete mellett kell elvégezni azzal, hogy az adott vallási szokásoknak megfelelő vágás speciális szabályainak alkalmazását az a vallási szervezet is felügyelheti és ellenőrizheti, amelynek megbízásából a vágás történik.

(3) Szarvasmarhák rituális vágása esetén a vágás előtt kötelező az állatok rögzítésének valamely mechanikus, az állatot az elkerülhető fájdalomtól, szenvedéstől, nyugtalanságtól, sérülésektől vagy zúzódásoktól megkímélő módját alkalmazni.

(4)[2] Az egyes vallási előírások által megkövetelt különleges vágási módszerek csak a járási hivatal engedélyének birtokában alkalmazhatók.

(5) A 1099/2009/EK tanácsi rendelet 13. cikk (3)-(4) bekezdései szerinti hatóság a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH). A NÉBIH által kidolgozott útmutató előírásait kell figyelembe venni a 2. § (4) bekezdése szerinti engedély kiadásakor.

3. § (1)[3] Az 1099/2009/EK rendelet 18. cikk (1) bekezdése szerinti hatóság a járási hivatal.

(2)[4] A járási hivatal minden év február 28. napjáig jelentést küld a NÉBIH-nek az előző évben végzett kiirtásokról. A NÉBIH országos összesítést készít és azt március 31-ig megküldi az országos főállatorvosnak, valamint közzéteszi a honlapján. Az országos főállatorvos az összesített adatokról június 30-ig tájékoztatja az Európai Bizottságot.

4. § (1) Az 1099/2009/EK rendelet 21. cikk (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti hatóság a NÉBIH.

(2) Az 1099/2009/EK rendelet 21. cikke szerinti képzés iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés.

(3)[5] A képzést, a vizsgáztatást, és a képesítési bizonyítvány kiállítását a NÉBIH szervezi, végzi, illetve e feladatokat egy általa kijelölt élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalra (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) átruházhatja. Ez utóbbi esetben a NÉBIH a megbízott megyei kormányhivatal adatait a honlapján közzéteszi.

(4) Az eredményes vizsgát követően a NÉBIH képesítési bizonyítványt ad ki, és azokról nyilvántartást vezet.

(5) Az oktatási anyagot, az oktatás és vizsgáztatás módját, valamint a vizsgafeladatokat a NÉBIH hagyja jóvá.

(6) A képesítési bizonyítvánnyal megszerzett képzettséggel egyenértékűként elismert képesítések listáját a NÉBIH a honlapján közzéteszi.

(7)[6] Amennyiben a megyei kormányhivatal a képesítési bizonyítvánnyal rendelkező személy tevékenysége során az állatvédelmi jogszabályokban leírtak súlyos vagy ismétlődő megszegését tapasztalja, a képesítési bizonyítványt visszavonhatja, a képesítési bizonyítvánnyal rendelkező személyt új képzés elvégzésére kötelezheti.

(8) A képzés díja az azt lefolytató szerv bevétele.

5. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

6. §[7]

7. § Ez a rendelet az állatok leölésük során való védelméről szóló, 2009. szeptember 24-i 1099/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

8. § (1)[8]

(2)[9]

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 140/2012. (XII. 22.) VM rendelethez[10]