Tippek

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

2012. évi XVII. törvény

egyes közpénzügyi tárgyú törvényeknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő módosításáról, és azok más törvénnyel való összhangjának biztosításáról[1]

1. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2. § (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"m) költségvetési maradvány: a költségvetési év során az alaptevékenység bevételeinek és kiadásainak különbözete, amely az államháztartás központi alrendszerében a módosított bevételi és kiadási előirányzatok és azok teljesítésének a Kormány rendeletében meghatározott tételekkel korrigált különbözeteként megjelenő előirányzat-maradvány, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a teljesített bevételeknek és kiadásoknak a Kormány rendeletében meghatározott tételekkel korrigált különbözeteként megjelenő pénzmaradvány,"

(2) Az Áht. 2. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"r) önkormányzati hivatal: a polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal és a körjegyzőség."

(3) Az Áht. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni költségvetési bevételként vagy költségvetési kiadásként."

(4) Az Áht. 9. §-a az alábbi (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A 8. § (1) bekezdésében megjelölt alapító szervek a költségvetési szerv irányításával kapcsolatos, az (1) bekezdésben meghatározott hatásköreiket törvény, kormányrendelet, vagy megállapodás alapján egymásnak átadhatják."

(5) Az Áht. 27. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A többcélú kistérségi társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a többcélú kistérségi társulás munkaszervezete - ha a többcélú kistérségi társulás nem hozott létre munkaszervezetet a többcélú kistérségi társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala vagy az általa alapított és e célra kijelölt költségvetési szerv - gondoskodik.

(5) A jogi személyiségű társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a jogi személyiségű társulás munkaszervezete - ha a jogi személyiségű társulás nem hozott létre munkaszervezetet a társulási megállapodásban megjelölt, ennek hiányában a jogi személyiségű társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala vagy az általa alapított és e célra kijelölt költségvetési szerv - gondoskodik."

(6) Az Áht. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.

(2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.

(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.

(4) Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(5) A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés - a helyi önkormányzatot érintő módon - a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(6) A nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek előirányzatainak módosítására, átcsoportosítására az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, polgármesteren a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a társulási tanács elnökét, illetve a térségi fejlesztési tanács elnökét kell érteni."

(7) Az Áht. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35. § Az előirányzat-csoportok közötti és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás lehetőségét a Kormány rendeletben határozza meg."

(8) Az Áht. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az önálló szabályozó szerv kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által kiszabott és beszedett bírság, annak késedelmi kamata és pótléka a költségvetési szervnél és területi szerveinél nem használható fel. A beszedett bírság, késedelmi kamat, pótlék - a bírságból jogszabály alapján a helyi önkormányzatot megillető rész kivételével - a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára elszámolandó költségvetési bevételt képez."

(9) Az Áht. 70. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Törölni kell a nyilvántartásból, aki a (4) bekezdésben, az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel szabályait meghatározó jogszabályban foglaltakat vagy a kötelező továbbképzési kötelezettségre vonatkozó feltételeket nem teljesíti. A nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig megőrzi."

(10) Az Áht. 70. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A belső ellenőri tevékenység engedélyezésére, a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására és törlésére irányuló eljárásért az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A (4) bekezdés szerinti döntéssel kapcsolatos hatósági eljárás ügyintézési határideje hatvan nap. Ha a kérelmező a kérelmét hibásan vagy hiányosan terjeszti elő, a kérelmezőt az államháztartásért felelős miniszter a kérelem előterjesztését követő harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel."

(11) Az Áht. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"72. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési bevételeken és költségvetési kiadásokon kívül a bevételek és kiadások lehetnek

a) finanszírozási bevételekés finanszírozási kiadások (a továbbiakban együtt: finanszírozási célú pénzügyi műveletek),

b) letéti, függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások (a továbbiakban együtt: aktív és passzív pénzügyi műveletek), és

c) továbbadási célú bevételek.

(2) A finanszírozási célú pénzügyi műveleteket, valamint az aktív és a passzív pénzügyi műveleteket pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni."

(12) Az Áht. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A helyi önkormányzat hitelfelvétele, kötvénykibocsátása fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon, a helyben maradó személyi jövedelemadó, a normatív hozzájárulás, támogatás, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatás és a költségvetési támogatás nem használható fel. Ez az előírás nem vonatkozik az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás előfinanszírozása céljából felvett hitelre, amelynek fedezetéül az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás felhasználható, továbbá a likvid hitel igénybevételére, amelynek fedezetéül a helyben maradó személyi jövedelemadó, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatás, valamint a normatív hozzájárulás, támogatás felhasználható."

(13) Az Áht. 106. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A kincstár a közoktatási, szociális, valamint gyermekvédelmi és gyermekjóléti célból a helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak, többcélú kistérségi társulásoknak biztosított normatív hozzájárulások, támogatások, továbbá a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulások jogszabályban megállapított feltételeinek ellenőrzése céljából jogosult a fenntartók és a fenntartott intézmények ellátotti körébe tartozók neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, tanulói azonosítója, pedagógus azonosítója, társadalombiztosítási azonosító jele, továbbá az ellátás jogcíme és összege adatainak kezelésére. A kincstár ezen személyes adatokat a támogatással való elszámolási határidejének lejártát követő öt évig, vagy - ha az későbbi - a jogerős közigazgatási határozat ellen benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti."

(14) Az Áht. 106. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A kincstár a (8) bekezdésben meghatározott intézményfenntartók, intézmények részére a normatív állami hozzájárulások, támogatások igénybevételét megalapozó adatok nyilvántartásához elektronikus rendszert biztosít.

(10) A (2), (8) és (9) bekezdésben meghatározott adatokat nyilvántartó rendszerek a kincstárnak a helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak, többcélú kistérségi társulásoknak biztosított normatív hozzájárulások, támogatások, továbbá a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulások megállapításával, folyósításával, felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátása érdekében összekapcsolhatók."

(15) Az Áht. 109. § (1) bekezdése a következő 36. ponttal egészül ki:

"36. a letéti pénzkezeléshez kapcsolódóan a letéti számla megnyitásának, a letéti számlán lévő pénzeszközzel való pénzügyi műveletek végzésének és a letéti számla vezetésének szabályait."

(16) Az Áht. 109. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrehozandó megállapodásokat az államháztartásért felelős miniszter köti meg."

(17) Az Áht. 111. § (13) és (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) A kincstári körön kívüli számlatulajdonos - a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kivételével - 2012. április 30-áig köteles a kincstárnál - ha azzal még nem rendelkezik - forint fizetési számlát nyitni, a nem a kincstárnál forintban vezetett fizetési számláit - a 79. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési számlái kivételével - megszünteti, és azok egyenlegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára átutalni. Ha a kincstári körön kívüli számlatulajdonos kincstáron kívül vezetett fizetési számláját az egyes közpénzügyi tárgyú törvényeknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő módosításáról, és azok más törvénnyel való összhangjának biztosításáról szóló 2012. évi XVII. törvény hatálybalépése napján folyószámlahitellel terhelt, a körön kívüli számlatulajdonosnak az e bekezdésben meghatározott kötelezettségét a fizetési számla negatív egyenlegének megszűnését követő kilencven napon belül kell teljesítenie. A kincstáron kívül vezetett fizetési számla megszüntetésének kötelezettsége alól az államháztartásért felelős miniszter a fizetési számla felett rendelkezni jogosult 2012. április 30-áig benyújtott kérelmére kivételesen felmentést adhat.

(14) A (13) bekezdésben meghatározott jogi személy fizetési számláját vezető hitelintézet - a 79. § (3) bekezdésében meghatározott számla és az államháztartásért felelős miniszter (13) bekezdés szerinti engedélye alapján kincstáron kívül továbbra is vezethető fizetési számla kivételével - új folyószámlahitel igénybevételét nem biztosíthatja. Ha a (13) bekezdésben meghatározott jogi személy a fizetési számla megszüntetési és átutalási kötelezettségének a (13) bekezdésében meghatározott határnapig, illetve határidőig nem tett eleget, és e határidő alatt az államháztartásért felelős miniszter (13) bekezdés szerinti engedélyét sem mutatta be, a fizetési számlát vezető hitelintézet a (13) bekezdés szerinti határnap elteltét, illetve határidő leteltét követő harminc napon belül az érintett fizetési számláját megszünteti és azok egyenlegét a fizetési számla felett rendelkezni jogosult, ennek hiányában a kincstár által közölt fizetési számlára átutalja."

2. § Az Áht. 2. § (1) bekezdés n) pontban "jövedelelmkiegészítő" szövegrész helyébe "jövedelemkiegészítő" szöveg, 4. § (2) bekezdésében a "pénzforgalmilag teljesülő" szövegrész helyébe a "teljesülő" szöveg, 13. § (5) bekezdésében a "besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett állami, helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati tulajdonban álló jogi személy" szövegrész helyébe a "besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy" szöveg, 25. § (4) bekezdésében "az (1) és (3) bekezdés alapján" szövegrész helyébe "a (3) bekezdés alapján" szöveg, 26. § (1) bekezdésében a "többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének" szövegrész helyébe a "többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás tervezési feladatainak ellátásáért a 27. § (4) és (5) bekezdése szerint felelős költségvetési szerv" szöveg, 29. § (2) bekezdésében a "(4) bekezdés b) és c) pontja" szövegrész helyébe a "(4) bekezdés c) és d) pontja" szöveg, 30. § (3) bekezdésében "a 31. §-ban meghatározott kivételekkel" szövegrész helyébe a "Kormány rendeletében és a 31. § (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel" szöveg, 42. § (3) bekezdésében "a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által" szövegrész helyébe a "- a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével - a" szöveg, 50. § (6) bekezdésében a "kifejezetten lehetővé teszi" szövegrész helyébe a "lehetővé teszi" szöveg, 73. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontjában a "79. § (4) bekezdése szerinti" szövegrész helyébe a "78. § (4) bekezdése szerinti" szöveg, 54. alcímének címében a "kszervek" szövegrész helyébe a "szervek" szöveg", 84. § (3) bekezdésében az "irányító szerv által választott" szövegrész helyébe az "irányító szerv által az (1) bekezdés szerint választott" szöveg, 91. § (3) bekezdésében a "többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének" szövegrész helyébe a "többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás beszámolási feladatainak ellátásáért a 27. § (4) és (5) bekezdése szerint felelős szervezet" szöveg, 107. § (1) bekezdésében "a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek" szövegrész helyébe "a 109. § (8) bekezdése alapján kiadott közleményben megjelölt kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek" szöveg, 108. § (3) bekezdésében "a (2) bekezdésben megjelölt szervezet" szövegrész helyébe a "- a költségvetési szerv kivételével - a (2) bekezdésben megjelölt szervezet" szöveg, 109. § (1) bekezdés 9. pontjában az "előirányzatok módosításának, átcsoportosításának eseteit, feltételeit, részletes szabályait, az arra jogosultakat," szövegrész helyébe az "előirányzatok módosításának és az előirányzatok átcsoportosításának módját, az előirányzat-csoportok közötti és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás eseteit, módját és az arra jogosultak körét" szöveg, 109. § (8) bekezdésében a "kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek" szövegrész helyébe a "kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek" szöveg lép.

3. § Hatályát veszti az Áht. 23. § (4) bekezdése.

4. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: stabilitási törvény) 10. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A (3) bekezdés szerint megállapítandó fizetési kötelezettség mértékébe nem számítandó bele a likvid hitelből, az európai uniós vagy nemzetközi szervezettől elnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkeztető ügyletből, a víziközmű-társulattól annak megszűnése miatt átvett hitelből, és az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelből származó fizetési kötelezettségek összege, de beleszámítandó a kezesség-, illetve garanciavállalásból eredő, jogosult által érvényesített fizetési kötelezettségek összege."

(2) A stabilitási törvény 18. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Tanács elnöke más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, az oktatói, a művészeti, a lektori, a szerzői jogi védelem alá eső, továbbá a lektori és szerkesztői tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(6) A Tanács elnöke feladatai ellátásáért illetményre és más juttatásokra jogosult. A Tanács elnökének a tárgyév március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig terjedő időszakra megállapított havi illetménye a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset kilencszerese. Egyebekben a Tanács elnöke a minisztert megillető juttatásokra jogosult.

(7) A Tanács elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.

(8) A Tanács elnöke illetményének és juttatásainak fedezetét az Országgyűlés Hivatalának költségvetésében kell megtervezni. Az illetmény folyósításával és a juttatások biztosításával kapcsolatos feladatokat az Országgyűlés Hivatala látja el."

5. § A stabilitási törvény 13. § (1) bekezdés a) pontjában a "3. § a) és b) pontja" szövegrész helyébe a "3. § (1) bekezdés a) és b) pontja" szöveg, 13. § (1) bekezdés c) pontjában a "3. § a) és b) pontja" szövegrész helyébe a "3. § (1) bekezdés a) és b) pontja" szöveg, 13. § (1) bekezdés h) pontjában a "3. § a), b), e) és g) pontja" szövegrész helyébe a "3. § (1) bekezdés a), b), e) és g) pontja" szöveg, 17. §-ában a "Tanács tagja" szövegrész helyébe a "Tanács elnöke kivételével a Tanács tagja" szöveg, 34. § b) pontjában a "28." szövegrész helyébe a "29." szöveg lép.

6. § Hatályát veszti a stabilitási törvény 10. § (4) bekezdése, valamint a stabilitási törvény 10. § (8) bekezdésében a "fejlesztési célú" szövegrész.

7. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 84/L-84/M. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"84/L. § A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

a) 2010. november 3-át követően az Mpt. 123. § (6) bekezdése, illetve

b) az Mpt. 24. § (15) bekezdése

szerint történt visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztár által teljesített visszalépő tagi kifizetéseket.

84/M. § (1) A magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

a) 2010. november 3-át követően az Mpt. 123. § (6) bekezdése szerint történt visszalépése esetén a 2011. év adóbevallásában tett (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott) nyilatkozattal, illetve

b) az Mpt. 24. § (15) bekezdése szerint történt visszalépése esetén a 2012. év adóbevallásában tett (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott) nyilatkozattal

a pénztár igazolása alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, valamint a 44/A-44/C. § rendelkezései szerinti átutalási összeg(ek) levonása után fennmaradó részéből a magánnyugdíjpénztár által önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről.

(2) Az adóhatóság - egyebekben a 44/A. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával - az adó-visszatérítés kiutalását annak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelyhez az (1) bekezdés szerinti összeg átutalása történt."

8. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2012. március 26-i ülésnapján fogadta el.