39/2012. (XII. 20.) NGM rendelet

a Pénzügyi Jogok Biztosáról

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A Pénzügyi Jogok Biztosa Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) működésének részletszabályait, belső és külső kapcsolatrendszerét a pénz-,tőke-és biztosítási piacszabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata és a Hivatal ügyrendje határozza meg.

(2) A Hivatal ügyrendjét a pénzügyi jogok biztosa készíti elő és a miniszter hagyja jóvá.

(3) A Hivatal éves költségvetése a miniszter által vezetett minisztérium igazgatási költségvetésén belül, elkülönítetten kerül megállapításra.

2. § E rendelet alkalmazásában pénzügyi szervezet: a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi szolgáltató, a pénzügyi közvetítő, a befektetési vállalkozás, a befektetési szolgáltató függő ügynöke, az árutőzsdei szolgáltatók, a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap kezelő, a biztosító, a biztosításközvetítő, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a pénztár részére tagszervezést végző személy és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény.

2. A Pénzügyi Jogok Biztosa eljárásának általános szabályai

3. § A pénzügyi jogok biztosa eljárásának tárgya a pénzügyi szervezet azon - pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő - tevékenysége vagy mulasztása, amely a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos fogyasztói jogokat és törvényes érdekeket (a továbbiakban: védett jogok) sérti, vagy a sérelem közvetlen veszélyét idézi elő.

4. § (1) A pénzügyi jogok biztosa kérelemre vagy hivatalból kivizsgálja a védett jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat, orvoslásuk érdekében intézkedéseket tehet.

(2) A pénzügyi jogok biztosa nem járhat el

a) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény hatálya alá tartozó versenyfelügyeleti ügyben,

b)[1] olyan ügyben, amelyben a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatásának van helye.

(3) A pénzügyi jogok biztosa eljárása során figyelembe veszi a Pénzügyi Békéltető Testület (a továbbiakban: PBT) joggyakorlatát.

3. A kérelemre induló eljárás

5. § (1) Egyedi ügyben - írásbeli beadvánnyal - a pénzügyi jogok biztosához fordulhat a fogyasztó (a továbbiakban: kérelmező), ha megítélése szerint védett jogait sérelem érte, vagy azokra nézve a sérelem közvetlen veszélye áll fenn (a továbbiakban: kérelemre induló eljárás).

(2) A pénzügyi jogok biztosához a fogyasztó abban az esetben fordulhat, ha a pénzügyi szervezetnél közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését, azonban a panaszára nem kapott választ, a panasz kivizsgálása nem a törvényekben előírtak szerint történt, vagy a szervezet válaszából egyéb fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.

(3) A beadvány kötelező tartalmi elemei:

a) a kérelmező neve, lakóhelye vagy tartózkodási helye (székhelye),

b) a jogvitával érintett személy vagy szervezet neve, székhelye,

c) a kérelmező panaszának rövid leírása, az azt alátámasztó tények és bizonyíték megjelölésével,

d) a kérelmező bizonyítékokkal alátámasztott nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az 5. § (2) bekezdésében foglaltaknak eleget tett és

e) a kérelmező nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a 10. § (2) bekezdés f)-h) pontjában meghatározott elutasítási, illetve eljárást megszüntető okok nem állnak fenn.

(3) A beadványhoz csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a kérelmező bizonyítékként hivatkozik.

(4) A beadványhoz csatolni kell a képviselő meghatalmazását, ha a kérelmező meghatalmazott útján jár el.

(5) A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy helyett és nevében törvényes képviselője is jogosult a pénzügyi jogok biztosához fordulni.

6. § (1) A kérelemre induló eljárás a beadványnak a pénzügyi jogok biztosához történő megérkezése napján kezdődik.

(2) A hiányos beadványt a pénzügyi jogok biztosa hiánypótlásra tizenöt napos határidő megjelölésével visszaadhatja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határidő szükség esetén egyszer meghosszabbítható.

7. § (1) Kérelemre induló eljárás a fogyasztónak a 3. §-ban meghatározott tevékenységről vagy mulasztásról történő tudomásszerzésétől számított egy éven belül, a tevékenység vagy mulasztás bekövetkezésétől számított hároméves jogvesztő határidőn belül kezdeményezhető.

(2) A kérelemre induló eljárás díjtalan.

8. § A kérelmező figyelmét fel kell hívni arra a tényre, hogy a pénzügyi jogok biztosa a kérelmező személyes adatait az információs önrendelkezési jogról szóló törvénynek megfelelően kezeli.

9. § A pénzügyi jogok biztosához benyújtott kérelme miatt senkit sem érhet hátrány.

10. § (1) A pénzügyi jogok biztosa a beadványt köteles megvizsgálni.

(2) A pénzügyi jogok biztosa érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a beadványt, illetve az eljárást megszünteti, ha

a) a beadványt nem az arra jogosult nyújtotta be,

b) a beadványt határidő lejárta után nyújtotta be a kérelmező,

c) a kérelmező a 6. § (2) és (3) bekezdése szerinti határidőben nem tett eleget a hiánypótlási felhívásnak,

d) a kérelmező az 5. § (2) bekezdése szerint a pénzügyi szervezetnél közvetlenül nem kísérelte meg a vitás ügy rendezését,

e) az ügyben a 4. § (2) bekezdése alapján a pénzügyi jogok biztosa nem járhat el,

f) az ügyben bírósági eljárás vagya PBT eljárása indult,

g) az ügyben már jogerős bírósági határozat született vagy a PBT az ügyben döntést hozott,

h) ugyanabban az ügyben a pénzügyi jogok biztosa már eljárt, és a beadvány nem tartalmaz új tényeket,

i) a beadvány nyilvánvalóan alaptalan.

(3) A pénzügyi jogok biztosa a beadványt elutasíthatja, ha az abban szereplő jogsérelem, vagy annak közvetlen veszélye csekély jelentőségű.

(4) A pénzügyi jogok biztosa a beadvány elutasításáról, illetve az eljárás megszüntetéséről - annak indokolásával -a beadvány beérkezésétől számított harminc napon belül a kérelmezőt értesíti.

(5) Ha az ügy e rendelet alapján nem tartozik a pénzügyi jogok biztosa hatáskörébe, a (4) bekezdés szerinti értesítésben megjelöli az ügyben hatáskörrel rendelkező szervet, továbbá a 20. § rendelkezéseinek megfelelően jár el.

11. § (1) A pénzügyi jogok biztosa azt a beadványt, amelyet nem utasított el a 10. § (2) bekezdése alapján, a kérelmezővel és a pénzügyi szervezettel egyezteti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyeztetés során a beadványt - harminc napos határidő megjelölésével - nyilatkozattételre megküldi a pénzügyi szervezetnek. A pénzügyi szervezet nyilatkozatát a pénzügyi jogok biztosa a kérelmezőnek továbbítja harminc napos válaszadási határidő megjelölésével.

(3) A pénzügyi jogok biztosa a kérelmező beadványa, a pénzügyi szervezet írásban közölt nyilatkozata és a kérelmező erre vonatkozó válasza alapján a megoldásra javaslatot tesz. A pénzügyi jogok biztosa - indokolt esetben - személyes egyeztetésre is felhívhatja a kérelmezőt és a pénzügyi szervezetet.

(4) A beadvány alapjául szolgáló tényeket a kérelmezőnek, a nyilatkozatának alapját jelentő tényeket a pénzügyi szervezetnek kell bizonyítania.

12. § (1) Amennyiben az ügyben a védett jogok tiszteletben tartásával megegyezés születik, a pénzügyi jogok biztosa erről jelentést készít, amelyet az érdekeltek részére megküld.

(2) A kérelmező és a pénzügyi szervezet közötti megegyezés hiányában az egyeztetés eredményéről jelentést készít, amelyet az érdekeltek részére megküld, szükség esetén kezdeményezi a védett jogokkal kapcsolatos sérelemnek a pénzügyi szervezet saját hatáskörében történő megszüntetését (a továbbiakban: kezdeményezés).

(3) A pénzügyi jogok biztosa - amennyiben a kezdeményezés nem vezetett eredményre, vagy ésszerűtlenül hosszú idő múlva vezetne eredményre - a 14. § rendelkezései szerint jár el.

4. A hivatalból induló eljárás

13. § (1) A pénzügyi jogok biztosa hivatalosan ismert, illetve köztudomású tények alapján hivatalból is jogosult eljárni.

(2) A hivatalból induló eljárás feltétele, hogy a pénzügyi szervezet tevékenysége vagy mulasztása súlyos legyen, vagy alkalmas arra, hogy a fogyasztók széles körét érintő jogsérelmet okozzon, vagy annak közvetlen veszélyét idézze elő.

(3) Hivatalból induló eljárás a 3. §-ban meghatározott tevékenységről vagy mulasztásról történő hivatalos tudomásszerzéstől számított egy éven belül, a tevékenység vagy mulasztás bekövetkezésétől számított hároméves jogvesztő határidőn belül indítható.

(4) A pénzügyi jogok biztosa a hivatalból indult eljárás során a feltárt tényekről jelentést készít, amelyet megküld a vizsgált pénzügyi szervezetnek, szükség esetén kezdeményezéssel él.

(5) A pénzügyi jogok biztosa - amennyiben a kezdeményezés nem vezetett eredményre vagy ésszerűtlenül hosszú idő múlva vezetne eredményre - a 14. § rendelkezései szerint jár el.

(6) A pénzügyi jogok biztosa e §-ban meghatározott eljárását éves munkaterv, illetve eseti döntés alapján végzi.

(7) A pénzügyi jogok biztosa a munkatervét a honlapján teszi közzé.

5. A pénzügyi jogok biztosának intézkedései

14. § (1) Ha a pénzügyi jogok biztosának megítélése szerint a kezdeményezés nem vezetett, vagy ésszerűtlenül hosszú idő múlva vezetne eredményre, a pénzügyi jogok biztosa a jogsérelem, illetve annak közvetlen veszélye megszüntetése céljából ajánlást tesz (a továbbiakban: ajánlás) a pénzügyi szervezetnek.

(2) A pénzügyi szervezet a kezdeményezésre, vagy ajánlásra vonatkozóan állásfoglalást tehet.

(3) A pénzügyi szervezet a kezdeményezésre, illetve az ajánlásra vonatkozó, (3) bekezdés szerinti állásfoglalásáról és a megtett intézkedésről a kezdeményezés, illetve az ajánlás közlésétől számított harminc napon belül értesíti a pénzügyi jogok biztosát.

15. § A pénzügyi jogok biztosa a kezdeményezés, illetve az ajánlás eredményéről az eljárás lefolytatásának rövid összefoglalását is tartalmazó zárójelentést készít.

16. § Ha a pénzügyi jogok biztosa megállapítja, hogy a védett jogok sérelme, illetve azok közvetlen veszélyeztetése a jogi szabályozás hiányosságaira vezethető vissza, a jogsérelem elkerülése, illetve megszüntetése érdekében a miniszternek javaslatot tehet (a továbbiakban: javaslat) jogszabály kiadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére.

6. A pénzügyi jogok biztosának kapcsolata más szervekkel

17. § (1) A pénzügyi jogok biztosa a kérelemre vagy hivatalból lefolytatott eljárások tapasztalatairól, a kezdeményezések és ajánlások eredményességéről, jelentéseiről, zárójelentéseiről, állásfoglalásairól és javaslatairól éves beszámolót készít a miniszternek.

(2) Az éves beszámolót a miniszter legkésőbb a tárgyévet követő naptári év első negyedévének végéig a kormányzati portálon közzéteszi.

(3) A pénzügyi jogok biztosa - a (2) bekezdésben meghatározott közzétételre tekintettel - az éves beszámoló készítése során a személyes adatok védelmére, a banktitokra, fizetési titokra, az értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra, foglalkoztatói nyugdíjtitokra és az üzleti titokra vonatkozó jogszabályokat köteles betartani.

18. § A pénzügyi jogok biztosa a feladat- és hatáskörét érintő döntések és jogszabályok előkészítése során véleményalkotási joggal rendelkezik.

19. § Amennyiben a pénzügyi szervezet 11. § (2) és (3) bekezdés szerinti válaszai vagy az egyeztetés alapján a pénzügyi jogok biztosa úgy látja, hogy a beadványban szereplő ügy vitarendezési fórum igénybevételével megoldható, javasolja a kérelmezőnek, hogy a PBT-hez forduljon.

20. §[2] A pénzügyi jogok biztosa értesíti a határkörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot, így különösen a Magyar Nemzeti Bankot vagy a Gazdasági Versenyhivatalt, amennyiben működése során olyan tényről értesül, amely megalapozhatja az adott hatóság eljárását.

7. A pénzügyi jogok biztosának szerepe a pénzügyi kultúra fejlesztésében

21. § A pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében a pénzügyi jogok biztosa - tevékenységének tapasztalatait felhasználva - közreműködik a pénzügyi kultúra széleskörű terjesztését szolgáló kiadványok, publikációk készítésében, a pénzügyi rendszer intézményeinek, működési rendszerének széleskörű megismertetésében.

22. § A pénzügyi jogok biztosa együttműködik:

a) az oktatási intézményekkel a fogyasztók jogainak, a pénzügyi rendszer intézményeinek, a pénzügyi termékeknek diákokkal, hallgatókkal való megismertetésében,

b) a pénzügyi kultúra fejlesztésében szerepet vállaló intézményekkel, szervezetekkel, valamint a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel,

c) a pénzügyi szervezetekkel a felelős pénzügyi döntéseket megalapozó ismeretek terjesztésében.

8. Záró rendelkezések

23. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

24. § A pénzügyi jogok biztosa az e rendelet hatálybalépését megelőző egy éven belül keletkezett jogsérelem miatt indíthat eljárást.

Dr. Matolcsy György s. k.,

nemzetgazdasági miniszter