42/2012. (IX. 14.) KIM rendelet

a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet módosításáról

Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) Jogi szakvizsgát az tehet, aki bírósági vagy ügyészségi fogalmazóként, ügyvédjelöltként, jogi előadóként, más jogi munkakörben dolgozó jogászként - ideértve az e rendelet szerinti ösztöndíjasokat is - joggyakorlatot szerzett (a továbbiakban: jelölt).

(2) A jogi szakvizsga célja, hogy a jelölt - a joggyakorlati idő eltelte után - számot adjon elméleti jogi ismereteinek, szaktudásának gyakorlati alkalmazásáról és jogértelmezési készségéről.

(3) A jogi szakvizsga egységes, bármely jogterületen és jogi munkakörben önálló jogi munka végzésére jogosít.

(4) A jogi szakvizsgát az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) szervezésében a Jogi Szakvizsga Bizottság (a továbbiakban: Szakvizsga Bizottság) tagjaiból kijelölt vizsgabizottság előtt kell letenni.

(5) Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Szakvizsga Bizottság tagjait az elméleti és a gyakorlati jogászok közül - az elnökét, elnökhelyettesét és titkárát a Szakvizsga Bizottság tagjai közül -5 évre nevezi ki. A Szakvizsga Bizottság tagjává csak olyan büntetlen előéletű személy nevezhető ki, aki jogi szakvizsgával és jogi diplomához kötött legalább 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik.

(6) A szakvizsga bizottsági tagságot a miniszter megszüntetheti, ha a Szakvizsga Bizottság tagja

a) ismétlődően vagy súlyosan megszegi a vizsgáztatás rendjére vonatkozó e rendeletben és a vizsgaszabályzatokban foglalt előírásokat vagy

b) olyan magatartást tanúsít, amely méltatlan a Szakvizsga Bizottságban betöltött tagságához.

(7) A szakvizsga bizottsági tagság megszűnik

a) a szakvizsga bizottsági tagságról történő lemondással,

b) a szakvizsga bizottsági tagság miniszter általi megszüntetésével,

c) a kinevezés időtartamának lejártával,

d) a tag halálával."

(2) Az R. 1. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A jogi szakvizsgát az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) szervezésében a jogi szakvizsga vizsgáztatóiból esetenként kijelölt vizsgabizottság előtt kell letenni.

(5) Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a jogi szakvizsga vizsgáztatóit (a továbbiakban: vizsgáztató) az elméleti és a gyakorlati jogászok közül 5 évre nevezi ki. Vizsgáztatóvá csak olyan büntetlen előéletű személy nevezhető ki, aki jogi szakvizsgával és jogi diplomához kötött legalább 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik.

(6) A vizsgáztató kinevezését a miniszter visszavonhatja, ha a vizsgáztató

a) ismétlődően vagy súlyosan megszegi a vizsgáztatás rendjére vonatkozó e rendeletben és a vizsgaszabályzatokban foglalt előírásokat vagy

b) olyan magatartást tanúsít, amely méltatlan a vizsgáztatói tisztséghez.

(7) A vizsgáztatói kinevezés megszűnik

a) a vizsgáztatói tisztségről való lemondással,

b) a vizsgáztatói tisztség miniszter általi visszavonásával,

c) a vizsgáztatói kinevezés időtartamának lejártával,

d) a vizsgáztató halálával."

2. § Az R. 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A joggyakorlat idejébe - a (3) és (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél megszerzését követően, jogi képesítéshez kötött)

"c) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 47. §-a szerinti ösztöndíjas jogviszony keretében a befogadó intézménynél"

(eltöltött idő számítható be.)

3. § Az R. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A jogi végzettséget igazoló doktori oklevél megszerzését követően a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a tanulmányi ösztöndíj - ide nem értve a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti ösztöndíjat - folyósításának idejét összesen legfeljebb 3 hónap, az állam és jogtudományi doktori (PhD) képzés idejét legfeljebb 12 hónap tartamáig lehet a joggyakorlat idejébe beszámítani."

4. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A jogi szakvizsgára a miniszternél írásbeli kérelemmel vagy a minisztérium erre a célra kialakított informatikai felületén (a továbbiakban: elektronikus úton történő jelentkezés) kell jelentkezni.

(2) Az első részvizsgára jelentkezésnél a jelöltnek meg kell adnia

a) nevét, születési nevét, lakcímét, születési helyét idejét, anyja nevét (e rendeletben a továbbiakban együtt: személyazonosító adatait), e-mail címét, telefonszámát,

b) a jogi végzettségét igazoló doktori oklevél megszerzésének helyét, keltét, az oklevél sorszámát,

c) a joggyakorlat teljesítésére és az abba e rendelet szerint beszámítható időtartamra vonatkozó adatokat,

d) a választott részvizsga megjelölését,

e) a választott vizsgatárgy megjelölését, amelyből a jelölt írásbeli vizsgát tesz,

f) az e rendeletben foglaltak szerint választott vizsgaidőpontot.

(3) A jelöltnek az első jelentkezéskor a joggyakorlat teljesítését igazoló okiratokat, a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél közjegyző által hitelesített másolatát és a vizsgadíjbefizetéséről kiállított igazolás másolatát a jelentkezéssel egyidejűleg, míg elektronikus úton történő jelentkezés esetében a jelentkezéstől számított 3 munkanapon belül kell benyújtania vagy postai úton megküldeni a minisztérium részére.

(4) Az első részvizsga letételét követő jelentkezésben a (2) bekezdés a), d) és f) pontjában foglaltakat, valamint az előző részvizsgáról kiállított tanúsítvány ügyszámát és keltét kell feltüntetni. A vizsgadíj befizetéséről kiállított igazolás másolatát a jelentkezéssel egyidejűleg, míg elektronikus úton történő jelentkezés esetében a jelentkezéstől számított 3 munkanapon belül kell benyújtani vagy postai úton megküldeni a minisztérium részére.

(5) A jelölt a jelentkezéstől számított 30 napon túli és négy hónapon belüli vizsgaidőpontra jelentkezhet. A négy hónapos időtartam számítása során figyelmen kívül kell hagyni azon időszakokat, amelyekre vizsga nem tűzhető ki.

(6) A jelentkezés akkor kerül elfogadásra, ha a jelölt eleget tesz a (2)-(5) bekezdésben foglalt követelményeknek. Az elfogadott jelentkezésről vagy annak elutasításáról az elutasítás okának megjelölésével a jelölt a jelentkezést követő 15 napon belül postai vagy elektronikus úton kap értesítést.

(7) A jelentkezés elutasításával szemben a jelölt a (6) bekezdés szerinti értesítéstől számított 5 napon belül kifogással élhet. A kifogást a miniszter bírálja el annak megérkezésétől számított 15 napon belül. A miniszter a kifogásnak akkor ad helyt, ha a jelentkezés a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelel.

(8) A jelentkezés elutasítása esetén a már befizetett vizsgadíjat - 5 000 Ft adminisztrációs költség levonásával - és a jelölt által megküldött iratokat a (7) bekezdés szerinti kifogás benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követő 45 napon belül vissza kell utalni. A határidőben benyújtott kifogás elutasítása esetén a visszautalásra nyitva álló határidőt a kifogás elutasításáról szóló döntés meghozatalától kell számítani.

(9) A jelentkezés elfogadása esetén a miniszter a vizsgát a jelentkezők számának függvényében a jelentkező által megjelölt időpontra, vagy az ahhoz képest legkorábbi időpontra tűzi ki és erről a jelöltet a jelentkezést követő 15 napon belül postai vagy elektronikus úton értesíti.

(10) A jelentkezés során - ideértve a vizsgaidőpont kitűzését is - hiánypótlásnak, valamint méltányosságnak a 13. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével nincs helye."

5. § Az R. 5. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jelölt elsőként az általa választott részvizsga - választása szerinti - vizsgatárgyából írásbeli vizsgát tesz. Európai közösségi jog vizsgatárgyból írásbeli vizsga nem tehető. A jelölt valamennyi vizsgatárgyból szóbeli vizsgát tesz.

(3) A részvizsgák sorrendjét a jelölt választja meg. A jelöltnek elsőként azt a részvizsgát kell letennie, amelynek vizsgatárgyából írásbeli vizsgát tett. A következő részvizsgára csak az előző részvizsga sikeres letétele után lehet jelentkezni.

(4) A miniszter minden év július 31. napjáig a részvizsgákon az irányadó joganyagot és a vizsgatárgyak tételeit a minisztérium honlapján közzéteszi. Az ismertető évenkénti felülvizsgálatáról a miniszter gondoskodik.

(5) A megkezdett jogi szakvizsga 5 év alatt tehető le. Öt év eredménytelen eltelte esetén az addig letett részvizsgák érvényüket vesztik. A jogi szakvizsga az írásbeli vizsga első kitűzött időpontjától minősül megkezdettnek."

6. § (1) Az R. 7. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jelölt az írásbeli vizsga kezdetekor a vizsgafeladatok közül egyet húz, amelynek kidolgozására négy óra időtartam áll rendelkezésére. A vizsgán segédanyagként olyan papír alapú jogszabályszöveg használható, amely kizárólag a normaszöveget tartalmazza. A feladat kidolgozása során a vizsgabiztos által rendelkezésre bocsátott, bélyegzővel ellátott papír használható, amelyen a jelöltnek nevét fel kell tüntetnie. Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak a vizsgaszabályzatban meghatározott esetekben és módon lehet elhagyni. A helyiség vizsgaszabályzatban foglaltaktól eltérő elhagyása esetén a vizsga érvénytelen. Érvénytelen vizsga esetén pótvizsgának van helye.

(3) Az írásbeli vizsgán a rendfenntartás a miniszter által kijelölt vizsgabiztos feladata. A jelölt a vizsgafeladat megoldását - aláírásával ellátva - a vizsgafeladattal együtt a vizsgabiztosnak adja át.

(4) Ha a jelölt az írásbeli vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi a vizsgabiztos a jelölt vizsgáját felfüggeszti, és erről jegyzőkönyvet készít. Felfüggesztett vizsga esetén pótvizsgának van helye. "

7. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § Az írásbeli feladat megoldását és a feladatlapot a vizsgabizottság tagjai - jelöltenként külön zárt borítékban -kapják meg. A feladat megoldását a vizsgatárgy szerint illetékes vizsgabizottsági tag értékeli. Sikertelen írásbeli vizsga esetén pótvizsgának van helye. Szóbeli vizsga csak a sikeres írásbeli vizsgát követően tehető."

8. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) A részvizsga a miniszter által kijelölt három tagú vizsgabizottság előtt történik. A vizsgabizottság elnöke a miniszter által a vizsgabizottság tagjai közül esetenként felkért személy. A vizsga nyilvános.

(2) A jelölt vizsgája akkor sikeres, ha a vizsgabizottság meggyőződött arról, hogy az adott vizsgatárgyak vonatkozásában a jelölt elméleti jogi ismereteit, szaktudását a gyakorlatban úgy képes alkalmazni, amely alkalmassá teszi arra, hogy jogi munkát önállóan végezzen.

(3) A vizsgabizottság a jelölt vizsgáját zárt tanácskozásban értékeli, és annak eredményét szóban, nyilvánosan hirdeti ki a vizsgát követően.

(4) A részvizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a jelölt személyazonosító adatait, a vizsgatárgyakat, a vizsga időpontját, valamint a vizsga értékelését. Sikeres vizsga esetén a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a részvizsgáról kiállított tanúsítvány ügyszámát is. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai írják alá."

9. § Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) A részvizsga vizsgatárgyainak értékelése: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) érdemjeggyel történik. A részvizsgát vizsgatárgyanként - az írásbeli vizsgát is ideértve - egy érdemjeggyel kell értékelni.

(2) A jogi szakvizsga eredményét a részvizsgákon teljesített vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga alapján kell kiszámítani. Mindhárom részvizsga sikeres letétele után a vizsgatárgyak érdemjegyeit össze kell adni, és azt osztani a vizsgák számával úgy, hogy a sikertelen részvizsgát egy elégtelen érdemjegyként kell számításba venni.

(3) A jogi szakvizsgán elérhető eredmény

a) kitűnő, ha a jelölt minden vizsgatárgyból jeles (5) érdemjegyet ért el,

b) jeles, ha az érdemjegyek átlaga legalább 4,50,

c) jó, ha az érdemjegyek átlaga 4,00-4,49 között van,

d) közepes, ha az érdemjegyek átlaga 3,00- 3,99 között van,

e) elégséges, ha az érdemjegyek átlaga 2,99 vagy az alatt van."

10. § Az R. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Sikertelen abból a vizsgatárgyból tett vizsga, amin a jelölt elégtelen érdemjegyet ért el. Ha a részvizsgán a jelölt egy vizsgatárgyból sikertelen vizsgát tett, a vizsgabizottság e vizsgatárgyból pótvizsgára utasítja. A második pótvizsga sikertelensége esetén újabb pótvizsgának nincs helye, a részvizsgát meg kell ismételni. A részvizsga megismétlésének van helye akkor is, ha a jelölt több vizsgatárgyból tett sikertelen vizsgát."

11. § Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) A vizsgabizottság a sikeres részvizsgáról az 1. melléklet szerinti tanúsítványt állít ki. A jogi szakvizsgáról az utolsó sikeres részvizsga letételének napjától számított 30 napon belül a miniszter a 2. melléklet szerinti bizonyítványt állít ki. A bizonyítványon a jogi szakvizsga eredményét a 10. § szerinti értékelésnek megfelelően kell feltüntetni.

(2) Az elveszett vagy megsemmisült tanúsítvány vagy bizonyítvány pótlására a miniszter az erre irányuló kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül igazolást állít ki. Az igazolás kiállításának díja 10 000 Ft."

12. § (1) Az R. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jogi szakvizsga díja részvizsgánként 24 500 Ft. A pótvizsga díja 20 000 Ft, a megismételt részvizsga díja 30 000 Ft."

(2) Az R. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a jelölt a jelentkezés elfogadásáról szóló értesítést követően a megjelölt vizsgaidőpont elhalasztását kéri a vizsga időpontját megelőzően legalább 5 nappal és az eljárásért 20 000 Ft halasztási díjat befizet, újabb vizsgaidőpontra jelentkezhet a vizsgadíj ismételt megfizetésének kötelezettsége nélkül. Ha a jelölt halasztást nem kért, vagy a 20 000 Ft díjat nem fizeti be, a már befizetett vizsgadíjat elveszti."

(3) Az R. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Halasztási kérelem hiányában, ha a jelölt a vizsgán nem jelent meg, 2 munkanapon belül az erre okot adó méltányolható körülmény - különösen a jelöltet érintő súlyos betegség, baleset, egyéb elháríthatatlan ok - igazolásának van helye a miniszternél. Amennyiben a méltányossági kérelemnek a miniszter helyt ad, a jelölt 20 000 Ft halasztási díj befizetése mellett újabb vizsgaidőpontra jelentkezhet, ellenkező esetben a már befizetett vizsgadíjat elveszti."

(4) Az R. 13. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a jelölt a távolmaradását a (3) bekezdésben megjelölt időpontig kimenti, de újabb vizsgaidőpontra nem jelentkezik, kérelmére a vizsgadíjat - a halasztási eljárásért befizetett díj levonásával - vissza kell utalni."

13. § Az R. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vizsgabizottság tagját a befizetett vizsgadíjból jelöltenként 5 000 Ft vizsgáztatói díj illeti meg. A vizsgabizottság tagját a jelölt távolmaradása esetén 3 000 Ft vizsgáztatói díj illeti meg. A jegyzőkönyvvezetőt vizsganaponként 4 500 Ft illeti meg."

14. § Az R. a következő 17/C. §-sal egészül ki:

"17/C. § (1) E rendeletnek a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet módosításáról szóló 42/2012. (IX. 14.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.2.) megállapított rendelkezéseit - az R. 10. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével - akkor is alkalmazni kell, ha a Módr.2. hatálybalépését megelőzően a jogi szakvizsgára bocsátás iránti kérelmet már benyújtották.

(2) A Módr.2.-vel megállapított R. 12. § (1) bekezdésében foglaltakat azon részvizsgák vonatkozásában nem kell alkalmazni, amelyekre a jelölt jelentkezése a Módr.2. hatálybalépését megelőzően már elfogadásra került.

(3) A Szakvizsga Bizottság 2012. november 1-jén megszűnik. Az, aki 2012. október 31. napján a Szakvizsga Bizottság tagja, e tagságra való kinevezési idejének hátralévő időtartamára vizsgáztatónak minősül."

15. § (1) Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

16. § Az R. 2. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

17. § Az R.

a) 2. § (3) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 3. § g) pontjában az "a Nemzeti Közigazgatási Intézet" szövegrész helyébe az "az ösztöndíj program lebonyolításáért felelős szerv" szöveg,

c) 6. §-ában az "az igazságügyért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "a miniszter" szöveg,

d) 11. § (2) bekezdésében a "részvizsgát meg kell ismételnie" szövegrész helyébe a "részvizsga megismétlésének van helye" szöveg,

e) 15. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

f) 15. § (2) bekezdésében a "Szakvizsga Bizottsághoz" szövegrész helyébe a "miniszterhez" szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti az R.

a) 7. § (5) bekezdése

b) 14. § (2) bekezdése,

c) 15. § (1) bekezdése,

d) a 15. § (3) bekezdése.

19. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet 1. § (2) bekezdése, 4. §-a, 12. §.-a, 13. §-a, 15. § (2) bekezdése, valamint 18. § c) pontja 2012. november 1-jén lép hatályba.

Dr. Navracsics Tibor s. k.,

közigazgatási és igazságügyi miniszter

1. melléklet a 42/2012. (IX. 14.)KIM rendelethez

"1. számú melléklet az 5/1991. (IV. 4.) IM rendelethez

"

2. melléklet a 42/2012. (IX. 14.) KIM rendelethez

"1. számú melléklet az 5/1991. (IV. 4.) IM rendelethez

"

3. melléklet a 42/2012. (IX. 14.) KIM rendelethez

"2. számú melléklet az 5/1991. (IV. 4.) IM rendelethez

"