48/2012. (VIII. 23.) NFM rendelet

az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésének és üzemeltetésének általános feltételeiről, valamint más közlekedési módokhoz való kapcsolódásáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 32. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya az intelligens közúti közlekedési rendszerek (a továbbiakban: ITS) bevezetésére és a közúti közlekedés területén való alkalmazására, valamint más közlekedési módokhoz való kapcsolódására, továbbá az ITS-rendszerek fejlesztőire, valamint az ITS-szolgáltatókra terjed ki.

(2) E rendeletet kell az 5. §-ban meghatározott kiemelt területeken a kiemelt intézkedések körében az ITS-alkalmazásokra és ITS-szolgáltatásokra, azok kiépítésére és alkalmazására, valamint azoknak más közlekedési módokkal való kapcsolódási pontjaira alkalmazni.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervekre, továbbá a Magyar Honvédségre és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. előírás: az Európai Bizottság által kidolgozott, az ITS-alkalmazásokkal és ITS-szolgáltatásokkal kapcsolatos követelményeket, eljárásokat és egyéb vonatkozó szabályokat tartalmazó, közzétett, az 5. § szerint kiemelt területeken kötelezően alkalmazandó rendelkezés;

2. elsődleges adatkezelő: a közúti adatok gyűjtésére és az ITS-szolgáltatók részére hozzáférhetővé tételről e jogszabály vagy az ITS-szolgáltatókkal kötött egyedi megállapodás alapján gondoskodni köteles természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

3. forgalmi adat: korábbi időszakokban gyűjtött és valósidejű adatok a közúti forgalom jellemzőiről;

4. intelligens közlekedési rendszer (ITS): a közúti közlekedés területén az infrastruktúrát, a járműveket és a felhasználókat is magába foglaló rendszerek, amelyekben a forgalomirányításra és a mobilitás kezelésére, valamint ezen rendszerek más közlekedési módokhoz való kapcsolódására fejlett információs és kommunikációs technológiákat alkalmaznak;

5. ITS-alkalmazás: az ITS-szolgáltatások teljesítéséhez szükséges üzemeltetési eszköz;

6. ITS-felhasználó: ITS-alkalmazások vagy ITS-szolgáltatások bármely felhasználója, beleértve a közúti közlekedési infrastruktúra minden használóját és annak üzemeltetőit, továbbá az infrastruktúra igénybevételére alapozott szolgáltatások szervezőit;

7. ITS-szolgáltatás: a felhasználók által megismerhető szervezeti és üzemeltetési keretek között ITS-alkalmazások biztosítása a felhasználók számára a biztonság, a hatékonyság, a kényelemhez való hozzájárulás, valamint a közlekedés és az utazás megkönnyítése érdekében;

8. ITS-szolgáltató: ITS-szolgáltatást nyújtó szervezet vagy gazdasági társaság;

9. kiemelt intézkedés: a kiemelt területeken belül kiemelt intézkedéseknek minősülnek: az Európai Unió (a továbbiakban: EU) területére kiterjedő multimodális utazási információs szolgáltatások; az EU területére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások; a felhasználók számára térítésmentes, a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információs szolgáltatások nyújtásához szükséges adatok és eljárások; az EU területére kiterjedő, kölcsönösen átjárható, harmonizált e-segélyhívó szolgáltatások; a tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó információs szolgáltatások; és a tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó foglalási szolgáltatások;

10. kompatibilitás: az eszközök vagy a rendszerek általános képessége más eszközökkel vagy rendszerekkel - módosítás nélkül - való együttműködésre;

11. kölcsönös átjárhatóság (interoperabilitás): az ITS és az alapjukat képező üzleti megoldások adatcserére, valamint információk és ismeretek megosztására való képessége;

12. közúti adat: az elsődleges adatkezelővel kötött megállapodás alapján az elsődleges adatkezelő útján továbbított, a közúti infrastruktúra paramétereire vonatkozó számszerű, szöveges vagy grafikus anonim információ, beleértve az állandó közúti jelzéseket;

13. multimodális utazás: több közlekedési módot kombináló, azokat egy szervezésben igénybevevő utazási forma;

14. szolgáltatás folyamatossága: zavartalan ITS-szolgáltatások biztosításának képessége az EU egészének közlekedési hálózatán;

15. utazási adatok: a multimodális utazás megtervezését, lefoglalását és módosítását lehetővé tévő utazás előtti és alatti információs szolgáltatás nyújtásához szükséges adatok, beleértve a közforgalmi közlekedési menetrendeket és díjszabásokat;

16. védtelen közlekedők: a gyalogosok, a kerékpárosok, a motorkerékpárosok, valamint a fogyatékkal élő és a mozgáskorlátozott személyek.

3. Általános rendelkezések

3. § (1) Az ITS célja, hogy innovatív szolgáltatások keretében tájékoztatást nyújtson a felhasználók számára annak érdekében, hogy azok biztonságosabban, összehangolt módon használhassák a közlekedési hálózatokat.

(2)[1] A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság közreműködésével európai uniós források bevonásával látja el az ITS kialakításával összefüggő stratégiai és módszertani előkészítési feladatokat, különös tekintettel a miniszter 7. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feladataira.

4. § Az ITS-alkalmazások és ITS-szolgáltatások kiválasztásának és kiépítésének a szolgáltatók és felhasználók szükségleteinek értékelésén kell alapulnia, meg kell felelnie az előírások alapján harmonizált jogszabályoknak, valamint:

a) hozzá kell járulniuk a közúti torlódások csökkentéséhez, a káros anyag kibocsátások mérsékléséhez, az energiahatékonyság javításához, a magasabb szintű biztonság és védelem eléréséhez, a védtelen közlekedők számára is (hatékonyság);

b) optimalizálniuk kell a költségek és az eredmények arányát a célok elérése tekintetében (költséghatékonyság);

c) szükség szerint rendelkezniük kell az elérhető szolgáltatási minőség és kiépítettség különböző szintjeiről a helyi, regionális, nemzeti és európai szintű sajátosságok figyelembevételével (arányosság);

d) az ITS-szolgáltatások kiépítése során biztosítaniuk kell a szolgáltatások zavartalanságát az EU-ban - különösen a transzeurópai hálózatokon - és ha lehetséges, az EU külső határain is; a szolgáltatások folyamatosságát a közlekedési hálózatok jellemzőihez igazított szinten kell biztosítani (a szolgáltatások folyamatosságának elősegítése);

e) a hatékony ITS-szolgáltatás nyújtása érdekében biztosítani kell az ITS és az alapul szolgáló üzleti megoldások közötti adatcserét, valamint az információk megosztását (a kölcsönös átjárhatóság kiépítése);

f) biztosítani kell, hogy az ITS-alkalmazások és ITS-szolgáltatások képesek legyenek az ugyanazon célt szolgáló már meglévő ITS-alkalmazásokkal és ITS-szolgáltatásokkal való együttes üzemelésre az új technológiák kifejlesztésének akadályozása nélkül (a visszamenőleges kompatibilitás elősegítése);

g) biztosítani kell a védtelen közlekedők számára az ITS-alkalmazásokhoz és ITS-szolgáltatásokhoz való akadálytalan és hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférést (az egyenlő hozzáférés elősegítése);

h) megfelelő kockázatértékelést követően, a megfelelő szintű műszaki fejlesztések és a műveleti kihasználtság segítségével be kell mutatni az innovatív ITS szolgáltatási szintjét és elfogadható rendelkezésre állását (a kiforrottság biztosítása);

i) a globális, folyamatos, pontos és garantált idő- és helymeghatározást igénylő ITS-alkalmazások és szolgáltatások céljára az ITS-alkalmazás gyártójának és az ITS-szolgáltatónak műholdas infrastruktúrákat vagy egyéb, azzal egyenértékű pontosságot biztosító technológiát kell használni (jó minőségű idő- és helymeghatározás);

j) az ITS kiépítésekor figyelembe kell venni a különféle közlekedési módok közti koordinációt (az intermodalitás megkönnyítése);

k) figyelembe kell venniük a közlekedési hálózati jellemzőkben - különösen a forgalom nagyságában, a forgalmi kapacitások kihasználtságában és az időjárástól függő viszonyokban - rejlő eredendő különbségeket (a meglévő infrastruktúrák és hálózati jellemzők tiszteletben tartása).

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

4. Kiemelt területek

5. § Az előírások alkalmazása tekintetében kiemelt területek:

a) a közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása,

b) a forgalom- és teherszállítási irányítási ITS-szolgáltatások folyamatossága,

c) a közúti közlekedés biztonságával és védelmével kapcsolatos ITS-alkalmazások,

d) a járműveknek a közlekedési infrastruktúrával való összekapcsolása.

5. Adatkezelés

6. § (1) Az ITS-alkalmazások és ITS-szolgáltatások működésével összefüggésben történő adatkezelésre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, valamint az elektronikus hírközlésről szóló törvény rendelkezéseit alkalmazni kell, azzal, hogy az ITS-alkalmazások és ITS-szolgáltatások működéséhez anonim adatok előállítására kerüljön sor.

(2) A közúti közlekedés folyamatossága és a közlekedésbiztonság érdekében gyűjtött közúti és forgalmi adatokat, - különös tekintettel a közlekedési balesetek, a veszélyhelyzetek, a forgalomkorlátozások, helyére, idejére és jellemzőire vonatkozó adatokra - az elsődleges adatkezelő a saját informatikai rendszerének megfelelő formában köteles térítésmentesen hozzáférhetővé tenni a további ITS-szolgáltatók részére.

6. Jelentéstétel és adatszolgáltatás

7. § (1)[2] A miniszter az ITS-alkalmazást alkalmazó vagy alkalmazni tervező szervezetek, gazdasági társaságok közreműködésével ötévente elkészíti a következő ötéves időszakra szóló nemzeti ITS-intézkedésekre vonatkozó terveket. Az ITS-intézkedésekre vonatkozó terveket a miniszter az Európai Bizottság részére megküldi.

(2) Az ITS bevezetésében elért haladásról a miniszter az Európai Bizottság aktuális iránymutatásainak figyelembevételével háromévente jelentést készít (a továbbiakban: ITS-jelentés), amelynek tartalmaznia kell az ITS-szolgáltatások kiépítésében történt előrelépést bemutató jelentést, beleértve[3]

a) helyzetjelentést az aktuális nemzeti, nemzetközi és határokon átnyúló fejlesztésekről és kutatási eredményekről;

b) áttekintő kimutatást az ITS-alkalmazások eredményességéről és bevezetésük mértékéről;

c) piaci kimutatásokat a bevezetésre alkalmas ITS-szolgáltatásokról;

d) kimutatásokat a szükséges és a felhasznált pénzügyi forrásokról, ideértve az ITS üzemeltetési költségeit is;

e) az aktuális problémák és a problémás területek bemutatását;

f) rövid összefoglalót az adatvédelemmel és a felelősséggel kapcsolatos aktuális kérdésekről;

g) a megelőző évben a kiemelt területeken megvalósított intézkedések és projektek leírását és értékelését;

h) az a)-g) pontok alapján szükséges intézkedések felsorolását;

i) ajánlásokat a jövőbeni tevékenységekre vonatkozóan;

j) a jelentés előterjesztésének évében és az azt követő négy évben kilátásba helyezett intézkedések és projektek előzetes áttekintését; valamint

k) egy közérthető módon nyilvánosságra hozatal céljára megfogalmazott összefoglalót.

(3) Az ITS-jelentést a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

7. Hatálybalépés

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

8. Átmeneti rendelkezések

9. § (1) A 7. § (1) bekezdésében meghatározott nemzeti ITS-intézkedésekre vonatkozó terveket a miniszter első alkalommal 2012. augusztus 27-ig küldi meg az Európai Bizottság részére.

(2) A 7. § (2) bekezdésében meghatározott ITS-jelentést a KKK első alkalommal 2015. április 1-jéig készíti el.

9. Az Európai Unió jogának való megfelelés

10. § Ez a rendelet az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló, 2010. július 13-i 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Németh Lászlóné s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter