69/2012. (IV. 6.) Korm. rendelet
a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez nyújtható támogatásról, valamint a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló kormányrendelet módosításáról
A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében, a 11. § tekintetében a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 17. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiegészítő munkáltatói támogatás előirányzata (a továbbiakban: előirányzat) e rendelet szabályai szerint használható fel.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) átlagos statisztikai állományi létszám: a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz a Központi Statisztikai Hivatal honlapján 2012. január 1-jei állapot szerint közzétett útmutató szerint számított létszám;
b) bruttó átlagkereset: a munkaadó szintjén a Központi Statisztikai Hivatal honlapján 2012. január 1-jei állapot szerint közzétett módszertan szerint számított bruttó átlagkereset;
c) munkaigényességi mutatószám: a személyi jellegű ráfordítások és a munkaadó összes ráfordításainak arányát kifejező mutató;
d) csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet), az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2007. december 20-i 1535/2007/EK bizottsági rendelet, valamint az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK rendelet módosításáról szóló 2007. július 24-i 875/2007/EK bizottsági rendelet szerinti támogatás.
3. § (1) Az előirányzat terhére vissza nem térítendő támogatás (a továbbiakban: támogatás) nyújtható a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó munkaadónak a munkabérek nettó értékének 2012. évi megőrzéséhez.
(2) A támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a munkaadó
a) írásban nyilatkozik arról, hogy a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést legkésőbb 2012. június 30-áig valamennyi munkavállalója számára 2012. január 1-jétől - visszamenőlegesen is - biztosítja,
b) 2012-ben az átlagos statisztikai állományi létszámát a 2011. évi átlagos statisztikai állományi létszámához képest nem csökkenti,
c) 2012-ben meghozott döntése alapján a munkáltatói kezdeményezésen alapuló munkaidő-csökkentéssel érintett létszáma nem haladja meg a 2011. évi átlagos statisztikai állományi létszám 20%-át,
d) szintjén számított 2011. évi bruttó átlagkereset nem éri el a 215 000 Ft/hó összeget.
(3) A támogatás nem nyújtható annak a munkavállalónak a foglalkoztatásához, akire tekintettel a munkaadó
a) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 16. §-a és 18. §-a,
b) a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet,
c) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló kormányrendelet
szerinti támogatásban részesül.
(4) Nem nyújtható támogatás annak a munkaadónak, akinek lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása van, kivéve, ha a megfizetésére halasztást kapott.
4. § (1) A támogatás mértéke a 2012. évi elvárt béremelésből legfeljebb 3 százalékpontnak megfelelő rész tizenkét hónapra számított összege és az ezen összeg után fizetendő szociális hozzájárulási adó együttes összege, amelyet a munkaügyi központ legfeljebb két részletben folyósít a munkaadó részére.
(2) Ha a munkaadó által foglalkoztatott munkavállalók 2011. évi átlagos statisztikai állományi létszáma elérte az 5 főt, a támogatási igény mértékének el kell érnie legalább az évi 100 000 Ft-ot.
5. § (1) A támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
(2) A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell a támogatás nyújtását megelőző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekélyösszegű (deminimis) támogatások támogatás tartalmáról.
(3) Nem kell alkalmazni az1998/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltakat,ha a támogatást kérő egyesület,alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy nonprofit gazdasági társaság, amennyiben az általa végzett támogatott tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek.
6. § Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását és a kifizetett támogatást vissza kell fizetni, ha a munkaadó a 3. § (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.
7. § A támogatás működtetésére, felhasználásának ellenőrzésére és nyilvántartási rendszerének informatikai kialakítására az előirányzat legfeljebb 1%-a használható fel.
8. § (1) A támogatás pályázati eljárás alapján nyújtható.
(2) A pályázati kiírást és a pályázati úton nyújtott támogatás feltételeit a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.
(3) A pályázatot a munkaadó székhelye szerint illetékes munkaügyi központhoz kell benyújtani.
(4) A támogatásról a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter
a) a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó munkaigényességi mutatószámának és
b) a munkaadó szintjén számított bruttó átlagkereset összegének,valamint
c) a munkaadó szabad csekélyösszegű (de minimis) keretének figyelembevételével a rendelkezésre álló forrás terhére és erejéig dönt.
(5) A (4) bekezdés c) pontja szerinti adatokat a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter megkeresésére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal bocsátja - az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történő bejelentési rendjéről szóló 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet] szerinti nyilvántartási rendszer alapján - rendelkezésre.
(6) A (4) bekezdés szerint meghozott döntés alapján a munkaügyi központ egységes feltételrendszer alapján köt hatósági szerződést a munkaadóval.
(7) Az e rendelet alapján nyújtott támogatás megállapítására, folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárásban az Flt. 21. §-át, 54. § (2) és (6) bekezdését és 55-57. §-át alkalmazni kell.
(8) A (6) bekezdés szerinti hatósági szerződésben a munkaadót tájékoztatni szükséges a támogatás összegéről és annak csekély összegű (de minimis) támogatás jellegéről. A szerződésben utalni kell a csekély összegű (de minimis) támogatás uniós jogalapjának címére, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napjára, továbbá meg kell határozni a támogatás összegét euróban kifejezve.
(9) Ha az e rendelet keretében igényelt támogatás a munkaadó által igénybe vett más csekély összegű (de minimis) támogatásokkal együttesen meghaladja a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott küszöbértékeket, akkor a pályázatban foglalt támogatási igény ezen küszöbértékek nagyságáig hagyható jóvá.
(10) A munkaügyi központ a (6) bekezdés szerinti hatósági szerződésben foglalt agrárágazati támogatási adatokról kedvezményezettenkénti bontásban 10 napon belül tájékoztatja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt a 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartási rendszer működtetése érdekében.
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
10. § Ez a rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2007. december 20-i 1535/2007/EK bizottsági rendelet, valamint az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK rendelet módosításáról szóló 2007. július 24-i 875/2007/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
11. § (1) A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A munkavállaló munkakörének 2011. október 31-ét követő változása esetén a (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit a munkavállaló új munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók átlagos béradatai alapján kell meghatározni. Ilyen munkakör hiányában a 2011. november 1. napja és 2011. december 31. napja közötti időszakban bekövetkezett munkakör változás esetén a 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit a munkakör változást követő 2011. évi időszak tényleges béradatai alapján kell meghatározni. Az e bekezdésben foglaltak a bércsökkenéssel járó munkakör változások esetén - ide nem értve az egészségkárosodás miatt bekövetkező munkakör változást - a munkáltató 2011. évi átlagos statisztikai állományi létszámának legfeljebb 5%-áig, de legalább egy fő esetében alkalmazhatók."
(2) Az R. 2. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A (2) bekezdéstől eltérően a kölcsönzött munkavállaló munkabére elvárt mértékű emelésének kiszámításánál 2011. évi munkabéren a 2011. november 1. napja és 2011. december 31. napja közötti időszakban megállapított utolsó, rendszeres bérpótlékaival növelt személyi alapbérének vagy százszázalékos teljesítménybérének egész havi átlagát kell érteni."
(3) Az R. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az (1)-(6) bekezdéstől eltérően a kölcsönzött munkavállaló tekintetében az elvárt béremelés akkor is teljesítettnek tekintendő, ha a kölcsönbeadó a kölcsönzött munkavállaló munkabérét olyan összegben állapítja meg, amely a kölcsönvevőnél a vele azonos vagy hasonló munkakörben munkaviszonyban foglalkoztatottakat az elvárt béremelés végrehajtását követően - a kölcsönvevő nyilatkozata alapján - megilleti."
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök