2012. évi LXXV. törvény

a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról[1]

Az Országgyűlés a gazdaság és a turizmus élénkítése, az egyes építészeti és erkölcsi értékek megóvása, a sport- és kulturális szolgáltatások színvonalának emelése, továbbá a hosszú távú városrehabilitáció megvalósítása érdekében - a budapesti Istvánmező városrész rehabilitációja keretében a sport- és a kulturális igényeknek megfelelő, nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes épületegyüttes létrehozásának elősegítése céljából - a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya

a) a Puskás Ferenc Stadion felújítására, valamint

b)[2] Budapest, Ifjúság útja - Stefánia út - Thököly út - Dózsa György út - Kerepesi út által határolt, a Mellékletben megjelölt területen egy önálló új stadion, kiegészítő létesítmények és az ezekhez tartozó parkoló építésére, a Budapesti Olimpiai Központ bővítésére

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: beruházás] terjed ki.

2. A beruházás megvalósítására vonatkozó rendelkezések

2. § A beruházással érintett állami tulajdonú ingatlanon annak vagyonkezelője beruházást és felújítási tevékenységet végezhet.

3. §[3]

4. § (1)[4] Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény településrendezési tervre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A beruházás területére vonatkozó településrendezési szabályok a következők:

a) a megengedett legnagyobb építménymagasság ötven méter, és

b) a létesítendő épületek legmagasabb pontjára vonatkozó megengedett legnagyobb érték nyolcvan méter.

(3) A beruházással összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban az épületek közötti tűztávolságra vonatkozó jogszabályi előírások alól más, legalább azonos biztonsági szintet szavatoló műszaki megoldás esetén eltérési engedély adható.

(4)[5] Az építési engedély iránti kérelem a gépjárművek parkolására előírt feltételek hiánya miatt nem utasítható el, ha az építtető az építési engedély iránti kérelemhez mellékelt nyilatkozatában vállalja, hogy a végleges használatbavételi engedélyben meghatározott időpontig az előírt gépkocsi-parkolóhelyeket biztosítja.

(5) A használatbavételi engedély feltételeinek fennállásáról a jogszabályban meghatározott szervek és szervezetek az építésügyi hatóság által meghatározott helyszíni szemlén, de legkésőbb az azt követő öt napon belül nyilatkoznak.

5. § A beruházás érdekében települési önkormányzat a tulajdonában lévő önkormányzati vagyon tulajdonjogát az állam javára versenyeztetés mellőzésével átruházhatja, vagy a tulajdonjog ingyenes átruházására vonatkozó megállapodást köthet.

6. § (1)[6] A beruházás tekintetében az építtetői feladatokat a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el. Az építtető a Magyar Állam nevében és javára jár el.

(1a)[7] Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően a Nemzeti Korcsolyázó Központ építtetője az állami beruházásokért felelős miniszter által vezetett minisztérium, amely ebben a minőségében a magyar állam nevében és javára eljár.

(2)[8] Az építtető a beruházás előkészítéseként teljes körűen elkészíti vagy elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. Az építtető ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, a saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, továbbá elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését. Az építtető gondoskodik a közbeszerzési eljárások lefolytatásáról, a megvalósításra vonatkozó építési és egyéb szerződések megkötéséről, az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, valamint lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt.

(3)[9] A beruházás megvalósítása fontos közérdekű és közcélú tevékenység. A beruházás megvalósításához szükséges ingatlant a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény szerinti adásvétel útján vagy más, jogszabályban meghatározott jogcímen kell megszerezni.

(4)[10] Ha az ingatlan a (3) bekezdésben foglaltak szerint nem szerezhető meg, azt ki kell sajátítani. A beruházás megvalósításához szükséges ingatlan megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál. A kisajátítási eljárást az építtető vagy a Magyar Állam nevében szerzésre jogosult személy kérelmére kell lefolytatni.

(5)[11] A beruházás megvalósításához szükséges, (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint megszerzett ingatlan az állam tulajdonába és e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül az építtető vagyonkezelésébe kerül. A vagyonkezelői jog kiterjed az ingatlanon megvalósított beruházással létrejövő eszközökre is. Az állam javára a beruházás megvalósítása céljából a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint megszerzett ingatlan vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.

(6)[12]

3. Záró rendelkezések

7. §[13] Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

8. § A 2. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2012. évi LXXV. törvényhez[14]

A beruházási terület határpontjainak Egységes Országos Vetületi rendszerben megadott koordinátái