2021. évi CXXXIII. törvény

egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról

1. Az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány részére történő vagyonjuttatás

1. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban álló, Biatorbágy belterület 9571/4 helyrajzi számú ingatlant (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) - a (2) bekezdés szerinti beruházás keretében megvalósuló felépítményekkel és azok tartozékaival együtt - ingyenesen az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) tulajdonába kell adni az Alapítvány nevelési és oktatási feladatai ellátásának elősegítése céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás időpontja a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának - a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium kormányzati magasépítési beruházás megvalósítását követő, az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése szerinti - megszűnését követő 60. nap.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) Az ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány per-, teher- és igénymentesen szerzi meg.

(5) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium kormányzati magasépítési beruházás során állami tulajdonba kerülő és az Alapítvány nevelési és oktatási feladatai ellátását szolgáló ingó vagyontárgyak (a továbbiakban: ingóságok) a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium kormányzati magasépítési beruházás megvalósítását követően könyv szerinti értéken az Alapítvány tulajdonába kerülnek. Az ingóságokról a tulajdonátszállást követő 60 napon belül jegyzőkönyvet kell felvenni.

(6) Az (1) és (5) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

2. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület részére történő vagyonjuttatás

2. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban álló Budapest VIII. kerület belterület 38563/0/A/3 helyrajzi számú, természetben a Budapest VIII. kerület Bíró Lajos utca 57. szám alatt található ingatlant (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (a továbbiakban: Szeretetszolgálat) tulajdonába kell adni a Szeretetszolgálat szociális, társadalmi felzárkózást ösztönző feladatai elősegítése érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy a Szeretetszolgálat az ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést a magyar állam nevében a tulajdonosi joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) készíti el és köti meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás során nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4), (5), (7) és (8) bekezdését.

(5) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

3. A Tiszántúli Református Egyházkerület részére történő vagyonjuttatás

3. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban álló Berekfürdő belterület 493 helyrajzi számú, természetben az 5309 Berekfürdő, Berek tér 13. szám alatt található ingatlant (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen - az egyház hitéleti és ifjúsági feladatainak ellátása érdekében - a Tiszántúli Református Egyházkerület tulajdonába kell adni.

(2) A Tiszántúli Református Egyházkerület az ingatlant a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy a Tiszántúli Református Egyházkerület az ingatlant terhelő kötelezettségeket a (4) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(3) Az ingatlanon fennálló vagyonkezelői jogviszony - külön elszámolás nélkül - a Tiszántúli Református Egyházkerület tulajdonszerzésével egyidejűleg megszűnik. A vagyonkezelői jogviszony megszűnéséből fakadóan a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő egymással szemben semmilyen jogcímen nem támaszthatnak követelést.

(4) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

4. A Don Bosco Szalézi Társasága részére történő vagyonjuttatás

4. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban álló Budapest IV. kerület belterület 72997 helyrajzi számú, természetben az 1042 Budapest IV. kerület Árpád út 199. szám alatti ingatlan 25161/26666 tulajdoni hányadát ingyenesen - oktatási, nevelési és ifjúsági feladatai ellátásának elősegítése érdekében - a Don Bosco Szalézi Társasága tulajdonába kell adni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy a Don Bosco Szalézi Társasága az (1) bekezdés szerinti ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést a magyar állam nevében a tulajdonosi joggyakorló MNV Zrt. készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) A Don Bosco Szalézi Társasága az (1) bekezdés szerinti ingatlan tekintetében a Kossuth Lajos Gyermekotthoni Központ és Általános Iskola Kornis Klára Gyermekotthon kiköltözéséig - ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyezhető - térítésmentes használati jogot biztosít a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság részére, amelynek feltételeit a Don Bosco Szalézi Társasága és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megállapodásban rendezik.

(5) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

5. Egyes állami tulajdonú ingatlanok egyházi tulajdonba adása

5. § (1) Az állami tulajdonban álló Budapest XII. kerület belterület 9158/4, 9158/5 és 9240/10 helyrajzi számú ingatlanokat (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: Ingatlanok) "kivett diákotthon" megnevezésű ingatlanként kell nyilvántartásba venni. A művelés alól kivett terület elnevezése változásának átvezetésére irányuló eljárást az MNV Zrt. kérelmére az ingatlanügyi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala folytatja le. A művelés alól kivett terület elnevezése változásának ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek a művelés alól kivett terület elnevezése változását, valamint az Ingatlanok helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az ingatlanügyi hatóság ügyintézési határideje 15 nap.

(2) A Budapest XII. kerület belterület 9240/10 helyrajzi számú ingatlant az MNV Zrt. kérelme alapján az erdészeti hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal törli az Országos Erdőállomány Adattárból. A törlésre irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek az Országos Erdőállomány Adattárból való törlést, valamint az ingatlan helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az erdészeti hatóság ügyintézési határideje 15 nap.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti eljárásokban hozott döntések véglegessé válását követően az Ingatlanokat az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján - hitéleti, oktatási, felsőoktatási célok elősegítése érdekében - ingyenesen, 1/2 tulajdoni arányban a Dunamelléki Református Egyházkerület, 1/4 tulajdoni arányban a Magyar Bencés Kongregáció Szent Ányos Bencés Perjelség és 1/4 tulajdoni arányban a Magyar Bencés Kongregáció Szent Mór Bencés Perjelség (a továbbiakban együtt: Kedvezményezettek) tulajdonába kell adni.

(4) A (3) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. készíti elő és köti meg. A szerződésben az Ingatlanok forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni. A szerződésben rögzíteni kell, hogy az Ingatlanok használata során a Kedvezményezettek kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.

(5) A (3) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy a Kedvezményezettek az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a (4) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalják.

(6) A (3) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

(7) A (3) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő végleges bejegyzését követően a Dunamelléki Református Egyházkerület kérelmére az erdészeti hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal a Budapest XII. kerület belterület 9240/10 helyrajzi számú ingatlannak az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény szerint erdőnek minősülő területét az Országos Erdőállomány Adattárba tanerdő rendeltetéssel nyilvántartásba veszi. A kérelemben kizárólag e törvénynek az Országos Erdőállomány Adattárba tanerdő rendeltetéssel való nyilvántartásba vételt, valamint az ingatlan helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az erdészeti hatóság ügyintézési határideje 15 nap.

6. A Steindl Imre Program keretében megvalósuló beruházásokra vonatkozó szabályok

6. § (1) Az Országgyűlés Hivatala vagy a beruházásokra a Kormány döntésével megbízott állami projektcég (a továbbiakban együtt: Építtető) által a kiemelt nemzeti emlékhely területén és a településkép-védelmi környezetében megvalósított beruházások (a továbbiakban: Beruházások) során létrehozott közmű- és közterületi infrastruktúra elemei a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes lezárását követően ingyenesen, az Építtető által nyilvántartott nyilvántartási értéken való átvezetéssel a közmű, illetve a közterület tulajdonosa tulajdonába adhatóak.

(2) A Beruházások során az Építtető az általa a vagyonkezelésében lévő ingatlanon végzett értékmegőrző, valamint értéknövelő fejlesztésekkel és beruházásokkal összefüggésben jogosult - selejtezési szabályzata figyelembevételével - a bontással járó munkálatok elvégzésére, a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítésére, hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére, továbbá jogosult megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére.

7. Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 13. §, a 19. §, a 23-25. § és a 27. §, a 29. §, 33. § és a 36. § a) pontja 2022. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 26. § és a 28. § 2022. január 2-án lép hatályba.

(4) A 12. §, a 14. § és a 16. § a kihirdetést követő harmincegyedik napon lép hatályba.

(5) A 15. § és a 2. melléklet a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a magyar állam között a Budapest XIV. kerület belterület 29834/15 helyrajzi számú ingatlant érintő vagyonrendezési eljárást lezáró szerződés hatálybalépésének napján lép hatályba.

(6) A 31. § a Budapest V. kerület belterület 24710/4 helyrajzi számú ingatlan társasházi albetéteinek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése napján lép hatályba.

(7) A 35. § és a 4. melléklet a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság átalakulásának a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti cégjegyzékbe történő bejegyzését követő napon lép hatályba.

(8) Az (5)-(7) bekezdés szerinti rendelkezés hatálybalépésének naptári napját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

8. § A 2. § (4) bekezdése, az 5. § (3) és (4) bekezdése, a 12. alcím, az 52. § d) pontja, a 3. melléklet és a 4. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

8. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

9. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

9. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

10. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 21. § 2. pontjában az "a jogszabállyal létrehozott, gazdasági tevékenységet is folytató jogi személy." szövegrész helyébe az "a jogszabállyal vagy jogszabály alapján létrehozott olyan jogi személy, amelynek a gazdálkodására vonatkozó szabályokat jogszabály állapítja meg." szöveg lép.

10. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

11. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 64. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonú ingatlanok a sportpolitikáért felelős miniszter előzetes egyetértésével sportcélokra adhatóak ingyenesen tulajdonba.

(4) Az ingyenesen tulajdonba kapott, a tulajdonátruházás időpontjában az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonban lévő ingatlant a tulajdonszerző a tulajdonszerzést követő 15 évig köteles elsődlegesen sportcélokra használni, és ezt az ingatlan másodlagos jellegű hasznosítása sem veszélyeztetheti."

12. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen történik. A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog gyakorlásának ellenértékeként a (3) bekezdés szerint meghatározott vagyonkezelési díjat köteles fizetni.

(3) A vagyonkezelési díj mértéke a vagyonkezelt ingatlan tárgyévet megelőző év november 1. napján érvényes ingatlanforgalmi értékbecslés alapján megállapított értékének 0,5 százaléka. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) a vagyonkezelési díj összegét évente állapítja meg. Az MNV Zrt. a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig tájékoztatja a vagyonkezelőt a tárgyévben fizetendő vagyonkezelési díj összegéről és jogosult a vagyonkezelési szerződés vagyonkezelési díj tekintetében történő egyoldalú módosítására."

13. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény X/B. Fejezete a következő 76/H. §-sal egészül ki:

"76/H. § (1) A nemzeti sportinformációs rendszerben nyilvántartott személyek azonosítása, valamint az e személyekre vonatkozó személyes adatok ellenőrzése és pontosítása céljából a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szerinti összerendelési nyilvántartás működtetője a természetes személy

a) természetes személyazonosító adatai, valamint

b) a társadalombiztosítási azonosító jele - regisztrált szabadidő-sportoló esetén továbbá az adóazonosító jele - összevetése útján, az összerendelési nyilvántartáson keresztül elektronikus úton, térítésmentesen, folyamatos automatikus adatátadással adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszer részére.

(2) Az összevetés eredményeként a nemzeti sportinformációs rendszerben kezelt személyes adatok tekintetében kimutatható eltérés, adatváltozás esetén a sportpolitikáért felelős miniszter az ilyen adatot az összevetés során átadott adatnak megfelelően - a nemzeti sportinformációs rendszerbe a pontosítást igénylő adatot szolgáltató szerv vagy személy külön értesítése nélkül - pontosítja."

14. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény "Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 78/Q. §-sal egészül ki:

"78/Q. § Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv10.) megállapított 76/B. § (3) bekezdését a Módtv10. hatálybalépését megelőzően megkötött vagyonkezelési szerződések tekintetében 2023. január 1-től kell alkalmazni."

15. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

16. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/C. §-ában az "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársasággal" szövegrész helyébe az "az MNV Zrt.-vel" szöveg lép.

11. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

17. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:)

"e) az állam tulajdonában álló a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti pénzügyi eszköz."

(2) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A (2) bekezdés e) pontja szerinti pénzügyi eszközökre e törvény hatálya kizárólag a (6a) bekezdés, a 3. § (2a) bekezdése, a 35. § (2a) bekezdése és a 71. § (2) bekezdés b) pontja tekintetében terjed ki."

18. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az állami vagyon meghatározott köre felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (2a) bekezdés alapján az állam nevében gyakorló személy e tevékenységét e törvény és az e törvény végrehajtási rendelete szerint végezheti azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorlással érintett állami vagyon tulajdonjogának átruházására, továbbá arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására és más módon való megterhelésére az (1) bekezdés alapján az MNV Zrt. jogosult. A tulajdonosi joggyakorlással érintett társasági részesedés 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatására az MNV Zrt. meghatalmazást adhat a (2a) bekezdés szerint kijelölt tulajdonosi joggyakorló részére."

19. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személyt vagy szervezetet az állami vagyon tekintetében megillető, az Nvtv. 12. § (3a) bekezdése szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jogra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg."

20. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Központi költségvetési szerv vagyonkezelő a részére megbízási, vállalkozási vagy felhasználási jogviszony keretében előállított, az Nvtv. 11. § (6) bekezdése szerinti immateriális jószágokat, tárgyi eszközöket, készleteket - ha azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az ötvenezer forintot nem haladja meg - a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés alapján, az állam nevében és javára értékesítheti a 34. § és a 35. § alkalmazásával. Az értékesítésből származó bevétel a vagyonkezelő központi költségvetési szervet illeti meg."

21. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonban álló ingatlanok kizárólag sportcélokra adhatóak ingyenesen tulajdonba."

22. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény "Az elidegenítés általános szabályai" alcíme a következő 38. §-sal egészül ki:

"38. § (1) Központi költségvetési szerv vagyonkezelő - a feladatellátásához kapcsolódóan - jogosult a megbízási, vállalkozási vagy felhasználási jogviszony keretében részére előállított, az Nvtv. 11. § (6) bekezdése szerinti ingóságok tulajdonjogának ingyenes átruházására, ha azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az ötvenezer forintot nem haladja meg.

(2) A központi költségvetési szerv az (1) bekezdés szerinti vagyonátruházásról évente tájékoztatja az MNV Zrt.-t."

23. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény V. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"A honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és szakanyagok értékesítésének szabályai

39. § (1) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló, a honvédelemért felelős miniszter döntése alapján honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított hadfelszereléseket, haditechnikai eszközöket és szakanyagokat (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: ingóságok) - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatárig - a vagyonkezelő a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés alapján az állam nevében és javára értékesítheti. Az értékesítéssel kapcsolatos feladatai ellátása érdekében a vagyonkezelő a Kormány által rendeletben kijelölt, az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (e § alkalmazásában a továbbiakban: gazdasági társaság) közreműködését veszi igénybe.

(2) A gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti értékesítés során a vagyonkezelő megbízásából, a vagyonkezelő nevében ellátja az ingóságok értékesítésével összefüggő feladatokat, az értékesítési eljárás előkészítését és lefolytatását. A gazdasági társaság az értékesítési eljárás megindítása előtt megállapítja az ingóságok forgalmi értékét az állam érdekeinek figyelembevételével.

(3) A gazdasági társaság közreműködésére vonatkozó részletes szabályokat, a gazdasági társaság értékesítési eljárással összefüggő feladatait, valamint az általa nyújtott szolgáltatásokért fizetendő díj mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg."

24. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 42/G. §-a a következő (3)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések tekintetében a követelés nyilvántartási értékén vagy azt meghaladó értéken történő értékesítése és átütemezése mellett - a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében vagyonelemként átvett követelések kivételével - az MVH a hosszú távú költségvetési hatásokra, így különösen a követelés érvényesítésére tett kísérletek eredményességére, az érvényesítéssel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetve felmerült vagy várhatóan felmerülő költségekre, valamint azok megtérülésének várható idejére és mértékére figyelemmel jogosult a követelés

a) nyilvántartási értéket el nem érő áron történő értékesítésére vagy

b) részleges vagy teljes elengedésére, ideértve a kamat elengedését is.

(4) Az MVH (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenysége követelésről történő lemondásnak minősül.

(5) Az MVH jogosult a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések

a) pályázat útján,

b) az MVH által működtetett e célra létrehozott elektronikus értékesítési felületen vagy

c) versenyeztetés mellőzésével

történő értékesítésére.

(6) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések értékesítésére - az (5) bekezdés c) pontja szerinti értékesítési mód kivételével - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény vagy más törvény szerinti követelésvásárlási tevékenység végzésére jogosult pénzügyi intézmény részére kerülhet sor.

(7) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelés értékesítésére versenyeztetés mellőzésével akkor kerülhet sor, ha jogszabály rendelkezései vagy az ügylet egyéb körülményei a lehetséges vevő személyének megválasztását olyan jelentősen korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatóak.

(8) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések értékesítése során az MVH csomagban történő értékesítést is alkalmazhat azzal, hogy csomagban történő értékesítés esetén csak az adott csomagban értékesítésre kerülő valamennyi követelésre együttesen vonatkozó ajánlat fogadható el.

(9) Az MVH a követelés (3) bekezdés b) pontja szerinti elengedése esetén a követelés kötelezettjével megállapodást köt.

(10) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelésekkel kapcsolatos feladatokra, így különösen a követelés (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti értékesítésére és elengedésére, valamint az (5) bekezdés szerinti értékesítési módokra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(11) Az MVH a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelésekkel kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozó részletes szabályokról követeléskezelési szabályzatot készít, amelynek része az MVH által alkalmazható engedménypolitika.

(12) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések tekintetében a 42/H-42/O. §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak."

25. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 42/H. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az MVH tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület értékesítésére akkor van lehetőség, ha

a) az adott ingatlan közvetlenül határos azzal a magántulajdonban álló területtel, amelynek tulajdonosa a vételi ajánlatot benyújtotta az MVH részére és

b) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az adott ingatlan tekintetében megállapította, hogy az ingatlan védettségi szintjének fenntartása annak állami tulajdonból való kikerülése esetén is biztosítható, és meghatározta ennek feltételeit.

(10) Osztatlan közös tulajdonban álló védett természeti terület esetében az MVH tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó tulajdoni hányad értékesítésére akkor van lehetőség, ha a földrészlet tekintetében az állam kisebbségi tulajdonostársnak minősül és olyan tulajdonostárstól érkezik a vételi ajánlat, aki az ajánlata megtételekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkezik."

26. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"k) a kivezetésre szánt állami vagyon minősítésére, átadás-átvételére, az MVH tulajdonosi joggyakorlása alatt álló vagyon számviteli nyilvántartására, a kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodásra és a kivezetésre szánt állami vagyon elidegenítésére, valamint a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelésekkel kapcsolatos feladatokra - ideértve a követelés 42/G. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti értékesítését és elengedését is - vonatkozó részletes szabályokat, valamint a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok működésének sajátos szabályait;"

27. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben jelölje ki a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és szakanyagok értékesítésében közreműködő 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaságot, valamint

b) rendeletben állapítsa meg a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és szakanyagok értékesítésében közreműködő gazdasági társaság közreműködésére vonatkozó részletes szabályokat, a gazdasági társaság értékesítési eljárással összefüggő feladatait, valamint a gazdasági társaság által nyújtott szolgáltatásokért fizetendő díj mértékét.

(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személyt vagy szervezetet az állami vagyon tekintetében megillető, az Nvtv. 12. § (3a) bekezdése szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jogra vonatkozó részletes szabályokat."

28. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 42/M. § (2) bekezdésében az "a kikiáltási árként" szövegrész helyébe az "a vételárként" szöveg lép.

12. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

29. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[3. § (1) E törvény alkalmazásában]

"3. forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely az e törvényben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el -, vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető;"

30. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik - tekintettel az Országház rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges műszaki kapcsolatára -

a) a természetben a Budapest V. kerület Balassi Bálint utca 1-5. szám alatt található Tisza Lajos Irodaház,

b) az id. Antall József rakpart állami tulajdonban álló szakasza."

31. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4. § (1a) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik - tekintettel az Országház rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges műszaki kapcsolatára -)

"c) a természetben a Budapest V. kerület Kossuth Lajos tér 6-8. szám alatt található Szabad György Irodaház a metró üzemi területét lefedő társasházi albetét kivételével."

32. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (17) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás)

"b) jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet, továbbá jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó egyházi jogi személy,

c) államháztartási körbe tartozó szervezet vagyonkezelésében lévő, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek, vagy"

(javára történik.)

33. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. §-a a következő (3a)-(3g) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az országos és helyi közutakkal és műtárgyaikkal kapcsolatos kizárólagos gazdasági tevékenység átengedésével összefüggő jogviszonyban, a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személyt vagy szervezetet a tevékenység végzése céljából részére átadott, valamint a jogviszony alapján általa létrehozott, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyon (e § alkalmazásában a továbbiakban: átengedett nemzeti vagyon) a törvény erejénél fogva működtetési jog illeti meg (a továbbiakban: kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog).

(3b) A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog létrejöttének időpontja a vagyontárgy kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult részére történő átadásának napja. A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog létrejöttének napjával az átengedett nemzeti vagyonon fennálló vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva megszűnik.

(3c) Az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni (átadás-átvételi jegyzőkönyv), amely tartalmazza:

a) az átadó és az átvevő azonosító adatait,

b) az átadás jogcímeként a jogszabályhely feltüntetésével azt, hogy az átadás az e törvény alapján a jogosultat megillető kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog alapján történik,

c) az átengedett nemzeti vagyon azonosító adatait,

d) a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog szerződés szerinti időtartamát.

(3d) A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog gyakorlása során az arra jogosult nem terjeszkedhet túl a kizárólagos gazdasági tevékenység átengedése alapjául szolgáló szerződésen. Az állami tulajdonosi joggyakorlóval szemben a kizárólagos gazdasági tevékenységet ellátó személyt vagy szervezetet az átengedett nemzeti vagyonra vonatkozóan beszámolási, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(3e) Ingó vagyontárgy esetén a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jogot a vagyontárgyra vonatkozó jog fennállását tanúsító közhiteles nyilvántartásba is be kell jegyezni.

(3f) A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog megszűnik a kizárólagos gazdasági tevékenység átengedésével összefüggő jogviszony megszűnésével.

(3g) A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnél a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog és az e joggal érintett átengedett nemzeti vagyon nem része a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti, a csődeljárás és felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonnak."

34. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

35. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

36. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

a) 6. § (1) bekezdésében a "vagyonkezelői jog," szövegrész helyébe a "vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog,",

b) 11. § (6) bekezdésében az "egyéb ingóság megvásárlására - ingatlan kivételével - adásvételi" szövegrész helyébe az "egyéb ingóság megvásárlására - ingatlan kivételével - adásvételi, előállítására megbízási, vállalkozási vagy felhasználási"

szöveg lép.

37. § Hatályát veszti a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

a) 6. § (7) bekezdése,

b) 1. melléklet B) pont 2. alpontjában a "221 Soroksár-Szemeretelep mh." szövegrész,

c) 2. melléklet I. pontjában a "HM Armcom Zrt. 100%", a "HM Currus Zrt. 100%", a "HM Arzenál Zrt. 100%", a "HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. 100%" és a "RÁBA Járműipari Holding Nyrt. 50%+1 szavazat" szövegrész.

13. A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény módosítása

38. § A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény 1. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya)

"b) Budapest, Ifjúság útja - Stefánia út - Thököly út - Dózsa György út - Kerepesi út által határolt, a Mellékletben megjelölt területen egy önálló új stadion, kiegészítő létesítmények és az ezekhez tartozó parkoló építésére, a Budapesti Olimpiai Központ bővítésére"

([az a) és b) pont a továbbiakban együtt: beruházás] terjed ki.)

39. § A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény Melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

14. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

40. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény

a) 10. § (3) bekezdés d) pontjában a "(különösen: cím, telefonszám és internet)" szövegrész helyébe a "(különösen: cím, telefonszám, e-mail és internetes honlap)" szöveg,

b) 74. § (2) bekezdés e) pontjában a "(cím, telefonszám, e-mail, internet)" szövegrész helyébe a "(különösen: cím, telefonszám, e-mail és internetes honlap)" szöveg

lép.

15. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosítása

41. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény a következő 2/B. §-sal egészül ki:

"2/B. § (1) Az 1. § (1) bekezdése és az 1. § (1a) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti ingatlanok tekintetében a létesítménygazdálkodási tevékenység állami feladat, amelynek ellátása a vagyonkezelő feladata. E létesítménygazdálkodási feladatot az állam a 2/A. § (4) bekezdése szerinti bevétel figyelembevételével finanszírozza.

(2) A vagyonkezelő az (1) bekezdésben foglaltakon túl ellátja a vagyonkezelésében lévő muzeális intézményekben elhelyezett kiemelt jelentőségű nemzeti, kulturális értékek védelmére vonatkozó állami feladatot a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény rendelkezései szerint."

42. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 3/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az építtetőnek a vagyonkezelésében lévő felhasználási helyek tekintetében nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie."

16. A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítása

43. § A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben megjelölt beruházás során az építtető az állam érdekében, saját nevében és az állam javára jár el, a beruházás során létrehozott vagyon az állam tulajdonába kerül."

44. § A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 11. alcíme a következő 23. §-sal egészül ki:

"23. § E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 2. mellékletét a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."

45. § A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 2. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

17. Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény módosítása

46. § Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény a következő 6/A. §-sal egészül ki:

"6/A. § (1) A Beruházási Ügynökség által előkészített vagy megvalósított beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó út és közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése esetén a Beruházási Ügynökség által létrehozott út és közmű - az út vagy a közmű műszaki átadás-átvételi eljárása eredményes lezárását követően - e törvény erejénél fogva, ingyenesen, nyilvántartási értéken való átvezetéssel a beruházással érintett út vagy közmű tulajdonosának tulajdonába és a beruházással érintett út vagy közmű üzemeltetőjének az üzemeltetésébe kerül.

(2) A beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közmű-csatlakozási, fejlesztési, bontási és kiváltási munkák elvégzésével érintett vagyonelemek értékének változásával a Beruházási Ügynökség a beruházások teljes megvalósítását követően, a teljes beruházás időszakát figyelembe véve elszámol a beruházással érintett út vagy közmű tulajdonosával.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat a 4. § (7) bekezdése szerinti beruházások esetében is alkalmazni kell."

47. § Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 10. §-a a következő (10b) bekezdéssel egészül ki:

"(10b) Ha a beruházás költségvetési fedezetét az államháztartás központi alrendszerén kívüli szervezet befizetése biztosítja, az (5) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó befizetés összegével az ennek a beruházásnak az előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot módosíthatja az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett."

48. § Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 6. alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"14/A. § E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 4. § (8) bekezdését, 6/A. §-át, továbbá 8. § (1) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."

49. § Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény

a) 4. § (8) bekezdésében az "ingó és ingatlan vagyonelemek" szövegrész helyébe az "ingó és ingatlan vagyonelemek, ide nem értve a közműveket, illetve az utakat",

b) 8. § (1) bekezdésében a "megszerzett ingatlanok," szövegrész helyébe a "megszerzett ingó vagyonelemek és ingatlanok,"

szöveg lép.

18. Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosítása

50. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény a következő 5/A. és 5/B. alcímmel egészül ki:

"5/A. A Dunamelléki Református Egyházkerület részére történő vagyonjuttatás

7/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban lévő, az ingatlannyilvántartás szerint Budapest XII. kerület belterület 6886/2 helyrajzi számú, természetben az 1122 Budapest, XII. kerület Bíró utca 3. szám alatt található ingatlan ingyenesen - köznevelési feladatok ellátása érdekében - a Dunamelléki Református Egyházkerület (a továbbiakban: Egyházkerület) tulajdonába kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Egyházkerület mint jogi személy az (1) bekezdés szerinti ingatlant terhelő kötelezettségeket a (4) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog - külön elszámolás nélkül - az Egyházkerület tulajdonszerzésével egyidejűleg megszűnik azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és az OMSZI a tulajdonba adással érintett ingatlan tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

(4) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására rendelkezésre álló, az ingatlanban található és az OMSZI vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva a vagyonkezelői jog - külön elszámolás nélküli - egyidejű megszűnésével az Egyházkerület tulajdonába kerülnek.

(6) Az (5) bekezdés alapján átszálló ingó vagyontárgyakról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, az átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

7/B. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban álló Budapest V. kerület belterület 24849 helyrajzi számú, természetben a 1054 Budapest, V. kerület Alkotmány u. 25. szám alatt található ingatlan (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen - az egyházkerületi szolgálat hivatali feladatainak ellátása és konferenciaközpont kialakítása érdekében - az Egyházkerület tulajdonába kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Egyházkerület mint jogi személy az ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló MNV Zrt. készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) Az Egyházkerület az ingatlan tekintetében az ingatlanban elhelyezett központi költségvetési szerv kiköltözéséig - ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyezhető - térítésmentes használati jogot biztosít az ingatlanban elhelyezett központi költségvetési szerv részére, amelynek feltételeit az Egyházkerület és az MNV Zrt. megállapodásban rögzíti.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására rendelkezésre álló, az ingatlanban található állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva az Egyházkerület tulajdonába kerülnek.

(6) Az (5) bekezdés alapján átszálló ingó vagyontárgyakról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, az átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

5/B. A Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat részére történő vagyonjuttatás

7/C. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Budapest XII. kerület, belterület 9328 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a Budapest XII. kerület, Művész út 7. szám alatt található ingatlan a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonába kerül óvodai ellátás, valamint szociális és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások biztosításának elősegítése céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog - külön elszámolás nélkül - Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonszerzésével egyidejűleg megszűnik azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és az OMSZI a tulajdonba adással érintett ingatlan tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. köti meg a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzattal. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat per-, teher- és igénymentesen szerzi meg.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására rendelkezésre álló, az (1) bekezdés szerinti ingatlanban található, az OMSZI vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva a vagyonkezelői jog - külön elszámolás nélküli - egyidejű megszűnésével Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonába kerülnek.

(6) Az (5) bekezdés alapján átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá."

51. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 2. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

52. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény

a) 4. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 2. melléklet címében az "ingatlan" szövegrész helyébe az "ingatlanok",

b) 4. § (2) bekezdésében az "ingatlan tekintetében" szövegrész helyébe az "ingatlanok tekintetében" szöveg lép és az "ingatlan forgalmi" szövegrész helyébe az "ingatlanok forgalmi",

c) 4. § (4) bekezdésében az "ingatlanban" szövegrész helyébe az "ingatlanokban",

d) 4. § (6) bekezdésében az "ingatlan" szövegrész helyébe az "ingatlanok",

e) 3. mellékletében foglalt táblázat C:2 mezőjében a "2. emeletén az OMSZI által használt terület" szövegrész helyébe a "2. emelete és 2 db parkolóhely"

szöveg lép.

53. § Hatályát veszti az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 3. mellékletében foglalt táblázat 7. és 8. sora.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2021. évi CXXXIII. törvényhez

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8. pontja a következő 8.33. alponttal egészül ki:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

"8.33. a kutatási, felsőoktatási tevékenységet végző költségvetési szerv, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, illetve az általa fenntartott intézmény mint juttató által a juttató kutatással, felsőoktatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott közfeladat-ellátását szolgáló tevékenységével összefüggésben keletkezett kiadványok (könyv, folyóirat, egyéb kiadvány, mozgóképi megjelenítés) juttatása, elektronikus formában vagy elektronikus adathordozón is;"

2. melléklet a 2021. évi CXXXIII. törvényhez

1. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat 22. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

2. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat 27. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

3. melléklet a 2021. évi CXXXIII. törvényhez

1. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet II. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(II. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemek)

"d) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2. melléklete szerinti kiemelt nemzeti emlékhelyen található:

da) II. Rákóczi Ferenc emlékmű,

db) Kossuth-emlékmű,

dc) A Dunánál - József Attila portrészobor,

dd) Tisza István emlékmű,

de) gróf Andrássy Gyula emlékmű,

df) Nemzeti Vértanúk emlékműve,

dg) Összetartozás Emlékhelye."

2. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet IV. pontjában foglalt táblázat 1. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(IV. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok)

4. melléklet a 2021. évi CXXXIII. törvényhez

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet I. pontja a következő sorral egészül ki:

(I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés)

5. melléklet a 2021. évi CXXXIII. törvényhez

"Melléklet a 2012. évi LXXV. törvényhez

A beruházási terület határpontjainak Egységes Országos Vetületi rendszerben megadott koordinátái

"

6. melléklet a 2021. évi CXXXIII. törvényhez

"2. melléklet a 2018. évi XLIX. törvényhez

A Déli Városkapu Fejlesztési Programmal összefüggő árvízvédelmi vonal

"

7. melléklet a 2021. évi CXXXIII. törvényhez

1. Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 3. sorral egészül ki: