136/2013. (XII. 31.) VM rendelet

a kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz szabályozásának végrehajtását szolgáló egyes miniszteri rendeletek módosításáról

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdés m) pontjában és 110. § (15) bekezdésében,

a 2. alcím tekintetében a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 67. § (1) bekezdésében

kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a), k) és m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet módosítása

1. § (1) A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet] 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet alkalmazásában:)

"c) egyedi határérték: közvetlen bevezetés esetén, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) által az 5. számú melléklet szerint megállapítható, egy adott szennyező anyagra vonatkozó kibocsátási koncentráció érték,"

(2) A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(3) A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(4) Hatályát veszti a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 5. számú melléklet szerinti táblázat 7. sora.

2. A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet módosítása

2. § (1) A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet [a továbbiakban: 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet] 1. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(2) A 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet 2. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

3. Záró rendelkezések

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 136/2013. (XII. 31.) VM rendelethez

A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú melléklet III. Rész 34. Fejezet "Termálvíz hasznosítás" C) pontja a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

(Szennyvízminőségre vonatkozó követelmények a felszíni vízbe történő bevezetés előtti helyen)

"(4) A Nátrium-egyenérték % követelményt kizárólag az öntözési hasznosítású befogadók esetén és azok esetében az öntözési időszakban kell alkalmazni."

2. melléklet a 136/2013. (XII. 31.) VM rendelethez

A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklet (9) lábjegyzete helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Kizárólag az öntözési hasznosítású vízfolyás befogadók esetén és az öntözési időszakban alkalmazható, települési szennyvíztisztító telepeknél a teljesítése alól felmentés adható."

3. melléklet a 136/2013. (XII. 31.) VM rendelethez

A 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet 1. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A VKJ kiszámításának szabálya: VKJ="V"(m3)X"A"(Ft/m3)X"m"X"g"

a) A "V" a vízhasználó által igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség.

b) Az "A" alapjárulék mértékét külön jogszabály határozza meg.

c) Az alapjárulékot a vízhasználat mértségétől függően módosító szorzószám "m" értéke:

ca) nem mért vízhasználat esetében: 2,0,

cb) mért vízhasználat esetében: 1,0.

d) Az alapjárulékot a vízhasználat és a vízkészlet jellegétől, valamint az adott térség vízkészletgazdálkodási helyzetétől függően a "g" szorzószám módosítja. A "g" szorzószám értékei a következők:

"

4. melléklet a 136/2013. (XII. 31.) VM rendelethez

A 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet 2. számú melléklet a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A VKJ kiszámításának szempontjából:)

"a) gazdasági célú vízhasználat: az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdasági, szolgáltatási tevékenységgel összefüggő teljes vízhasználat, beleértve a foglalkoztatottak szociális vízigényét is, a gyógyvizeknek nem minősülő ásványvizek palackozását.

Ezen belül:

aa) állattartó telepi vízhasználat: üzemi körülmények között végzett állattartás vízigényének kielégítése,

ab) ivóvízhasználat: annál a tevékenységnél jelentkező vízhasználat, ahol a közegészségügyi előírások alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete a technológiai vízhasznosítás több mint 50%-ára vonatkozóan kötelezően előírja az ivóvízminőség használatát, ideértve a gyógyvíznek minősülő ásványvizek palackozását is,

ac) egyéb vízhasználat: minden más, a gazdasági célú vízhasználat jellegek között az 1. számú melléklet 1. pont d) alpontjában szereplő táblázatban külön nem nevesített gazdasági célú vízhasználat,

ad) energetikai vízhasználat: a villamos energia termeléséhez kapcsolódó felszíni vízigénybevétellel járó vízhasználat,

ae) fürdővízhasználat: a nem gyógyfürdők teljes, valamint a gyógyfürdők egyéb - a gyógykezeléssel közvetlenül összefüggésben nem álló - vízfelhasználása,

af) halgazdasági és rizstermelési vízhasználat: a felszíni és felszín alatti vizekből halgazdasági és rizstermelési célokból vízkivétellel járó vízhasználat,

ag) öntözési célú vízhasználat: a felszíni és felszín alatti vizekből öntözési célú vízkivétellel járó vízhasználat,

ah) vízerőművi vízhasználat: vízerőműveken keresztül bocsátott vízmennyiség,

ai) hőellátási vízhasználat: felszín alatti vízkészlet vízilétesítménnyel történő igénybevétele fűtés vagy hűtés céljából, annak hőmérsékletétől függetlenül;"