13/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet

az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos részletes szabályokról

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet szabályait az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatásokra kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálya kiterjed

a) az elektronikus hírközlési szolgáltatóra vagy szolgáltatókra (a továbbiakban: szolgáltató), amely képes az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 117. § a)-d) pontjában meghatározott szolgáltatáselemek közül egy vagy több szolgáltatást legalább egy földrajzi számozási területen nyújtani,

b) a telefonszolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatóra vagy szolgáltatókra,

c) az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatóra vagy szolgáltatókra (a továbbiakban: egyetemes szolgáltató),

d) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: Hatóság),

e) az előfizetőkre és a felhasználókra (a továbbiakban: előfizető).

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. ajánlat: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök) ajánlati felhívására a szolgáltató által e rendeletben foglalt tartalommal benyújtott, az egyetemes szolgáltatás nyújtásának önkéntes vállalására vonatkozó dokumentum,

2. ajánlati felhívás: az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatás) nyújtásának önkéntes vállalására vonatkozó hirdetmény, amelyben az Elnök értesítést tesz közzé az egyetemes szolgáltató kijelölésére vonatkozó eljárás megindításáról az e rendeletben foglalt tartalommal, helyen és módon,

3. ellátási terület: az a terület, amelyen a helyhez kötött telefonhálózathoz tartozó valamennyi - egyetemes szolgáltatás feltételeit teljesítő - előfizetői hozzáférési pont hálózatépítő tevékenység nélkül, az alkalmazott technológiától függetlenül elérhető,

4. funkcionális internet-hozzáféréshez elegendő adatátviteli sebességű internet szolgáltatás: olyan internet szolgáltatás, amely legalább 30 kbit/s garantált letöltési sebességet, valamint legalább 8 kbit/s garantált feltöltési sebességet tesz lehetővé,

5. közvetett előny: az egyetemes szolgáltatói pozíciónak köszönhetően szerzett, a bevételek közé be nem épült, közvetett haszon pénzben kifejezett becsült értéke, melynek számszerűsítése a piaci érték oldaláról történik,

6. méltánytalan többletteher: az egyetemes szolgáltató tárgyévi elektronikus hírközlési szolgáltatásából származó nettó árbevétele 1 százalékát meghaladó, az egyetemes szolgáltatás nyújtásából származó nettó elkerülhető költség,

7. piaci részesedés: adott számozási területen helyhez kötött telefonszolgáltatást nyújtó szolgáltatók előfizetői hozzáférései alapján százalékban meghatározott viszonyszám,

8. számozási terület vagy földrajzi számozási terület: az ország olyan földrajzilag elkülönített területe, amelyen belül a helyhez kötött telefonszolgáltatás hívószámaihoz az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről szóló NMHH rendelet azonos körzetszámot rendel.

1. Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölése

3. § Az e fejezetben meghatározott hatósági ügy és hatósági eljárás az Elnök hatósági hatáskörébe tartozik.

4. § (1) Az ajánlati felhívásra a szolgáltató jogosult ajánlatot tenni.

(2) Az (1) bekezdés szerint ajánlatot tevő (a továbbiakban: ajánlattevő) ajánlatát az e rendeletben, valamint az Elnök felhívásában meghatározottak szerint teheti meg.

5. § (1) Az Elnök első alkalommal az ajánlati felhívást e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül, ezt követően az egyetemes szolgáltató kijelölésére okot adó körülmény bekövetkezését követő 60 napon belül a Hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztéssel és internetes honlapján közzéteszi. A közzététel időpontjának a hirdetmény Hatóság honlapján történő hozzáférhetővé tételének időpontja számít.

(2) Az egyetemes szolgáltató kijelölésére okot adó körülmény különösen, ha

a) az egyetemes szolgáltatások köre, illetve az elektronikus hírközlési piacok körülményei lényegesen változnak,

b) a 8. § (2) bekezdés szerint kijelölt egyetemes szolgáltató fel kíván hagyni az egyetemes szolgáltatási tevékenység végzésével, vagy

c) a 8. § (2) bekezdés szerint kijelölt egyetemes szolgáltató a szolgáltatást nem az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban és az előfizetői szerződésben foglalt feltételekkel nyújtja, és ezért vagy elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban foglalt egyéb okból az Elnök a kijelölését visszavonja,

d) a kijelölt egyetemes szolgáltató fel kíván hagyni az elektronikus hírközlési tevékenység végzésével.

(3) Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell legalább

a) az egyetemes szolgáltatás tárgyát,

b) az egyetemes szolgáltatással ellátandó földrajzi hely (terület) meghatározását,

c) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának pénzügyi, minőségi feltételeit,

d) az egyetemes szolgáltatás nyújtása megkezdésének időpontját és az egyetemes szolgáltatás nyújtásának időtartamát,

e) az ajánlat benyújtásának határidejét és helyét, valamint az ajánlat benyújtásának módját, és

f) az ajánlatok értékelésének elbírálási, súlyozási szempontjait, amelyek szerint valamely ajánlat a legjobb ajánlatnak minősülhet.

6. § (1) Az egyetemes szolgáltatásnak az ajánlatban megjelölt tárgya az ajánlati felhívásban megjelölt, az Eht. 117. §-a szerinti egy vagy több konkrét szolgáltatáselem.

(2) Az ajánlattevő ajánlatában szolgáltatáselemenkénti bontásban köteles meghatározni

a) az egyetemes szolgáltatás tárgyát,

b) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának földrajzi helyét vagy területét a szolgáltatással érintett földrajzi számozási területek egyértelmű megjelölésével,

c) az egyetemes szolgáltatás nyújtásához a szolgáltató által igénybe venni kívánt hálózat vagy hálózatok megjelölését, a hálózat vagy hálózatok üzemeltetőjét, ha az nem a szolgáltató,

d) az egyetemes szolgáltatás nyújtásához a szolgáltató által igénybe venni kívánt hálózattal a b) pont szerinti földrajzi számozási területeken ellátott települések felsorolását,

e) az ajánlati felhívásban előírt egyéb követelményekre vonatkozó ajánlatot,

f) az egyetemes szolgáltatásnak az 5. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott földrajzi helyen vagy területen az 5. § (3) bekezdés d) pontja szerinti időtartamban - amennyiben ez határozatlan időtartam, az egyetemes szolgáltatás nyújtásának megkezdésétől számított első két évben - történő nyújtásából adódó nettó elkerülhető költségekre vonatkozó előzetes számítást évenkénti bontásban, és az ezt alátámasztó valamennyi adatot, és

g) az előzetes megállapodást vagy szándéknyilatkozatot, amennyiben az Eht. 117. §-ának c) pontja szerinti országos belföldi tudakozó szolgáltatást más szolgáltató szolgáltatásának igénybevételével, illetve valamennyi egyetemes szolgáltató együttműködésével kívánja nyújtani.

(3) Az ajánlathoz csatolni kell a jelen rendeletben meghatározott és az 5. § (3) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelőséget alátámasztó okiratokat. A szakmai alkalmasság alátámasztására az ajánlattevő csatolni köteles az ajánlatban az egyetemes szolgáltatás tárgyaként meghatározott szolgáltatáselem nyújtása terén szerzett gyakorlat időtartamára és az ellátott előfizetők számára vonatkozó nyilatkozatát, egyéb bizonyítékait, valamint az ajánlati felhívásban meghatározott további dokumentumokat.

(4) Az Eht. 117. § c) pontja szerinti országos belföldi tudakozó nyújtására ajánlat más szolgáltató szolgáltatásának igénybevételével, vagy valamennyi egyetemes szolgáltató közötti együttműködésének - az érintett szolgáltatók között előzetesen egyeztetett módon, vagy az egyetemes szolgáltatók közötti együttműködésre vonatkozó szándéknyilatkozat alapján történő - megvalósításával is tehető.

7. § Az ajánlat benyújtására az Elnök az 5. § (1) bekezdés szerint első alkalommal közzétett ajánlati felhívásban legalább 45 napos, az azt követően közzétett ajánlati felhívásban legalább 30 napos határidőt biztosít. Az ajánlattevő indokolt kérelmére az Elnök az ajánlattételi határidőt egy alkalommal, legfeljebb 20 nappal meghosszabbíthatja. Az ajánlati felhívásban biztosított határidőn túl a meghosszabbított határidőn belül új ajánlat nem nyújtható be.

8. § (1) Az Elnök a 7. §-ban foglalt határidő elteltét követő 10 napon belül hivatalból megindítja az egyetemes szolgáltató kijelölésére irányuló eljárását, és - az Eht. 119. § (2) bekezdésében előírt szabályok alapján meghozott határozatában az Eht.-ban meghatározott ügyintézési határidőn belül - a (2) vagy a (7) bekezdésben foglaltak szerint kijelöli az egyetemes szolgáltatót, vagy egyetemes szolgáltatókat.

(2) Érvényes ajánlat benyújtása esetén az Elnök eljárásában kijelöli az egyetemes szolgáltatót vagy egyetemes szolgáltatókat az ajánlattevők közül a benyújtott ajánlatok, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására való szakmai alkalmasságot igazoló, elsősorban a 6. § (3) bekezdésben megjelölt dokumentumok figyelembevételével. Több - ugyanazon szolgáltatáselemre és földrajzi területre vonatkozó - érvényes ajánlat benyújtása esetén az Elnök e rendeletben és az ajánlati felhívásban meghatározottaknak megfelelő legjobb ajánlat benyújtóját jelöli ki. Az Elnök az érvényes ajánlat benyújtóját a 6. § (1) bekezdésben foglalt ajánlat tekintetében a tényállás tisztázása érdekében az Eht. 35. §-a szerint további nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti. Amennyiben a 6. § (4) bekezdése alapján országos tudakozó szolgáltatás nyújtására az Elnök több egyetemes szolgáltatót jelöl ki, az egyetemes szolgáltatók a 18. § (1) bekezdés és a 19. § (1) és (3) bekezdés szerint kötelesek együttműködni.

(3) Amennyiben a benyújtott ajánlat vagy ajánlatok és a tényállás további tisztázása alapján az Elnök azt állapítja meg, hogy az ajánlat:

a) az ajánlati felhívás szerinti elbírálási, súlyozási szempontjaiként megjelölt vállalások körében érthetetlen vagy egymásnak ellentmondó vagy nyilvánvalóan lehetetlen vállalásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek akadályozzák az ajánlat érdemi értékelését,

b) az Elnök megítélése szerint lehetetlen, túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz, illetve olyan nyilvánvalóan irracionális vagy megalapozatlan vállalásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek ellentmondanak az Elnök rendelkezésére álló tényeknek, adatoknak, és ezáltal lehetetlenné teszik az ajánlati felhívásban foglalt elbírálási, súlyozási szempontok szerinti értékelést,

c) megalapozatlansága miatt nem alkalmas az Eht.-ban, illetve az ajánlati felhívásban meghatározott célok elérésére, megvalósítására, vagy

d) az ajánlati felhívásban meghatározott tartalmi követelményeknek nem tesz eleget, akkor tartalmilag érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot.

(4) Az Elnök az ajánlat tartalmi érvénytelenségét külön végzéssel nem állapítja meg, az ajánlat tartalmi érvénytelenségét a kijelölési eljárást lezáró döntésébe foglalja.

(5) Az egyetemes szolgáltató kijelölése tárgyában hozott határozat (a továbbiakban: kijelölési határozat) tartalmazza

a) az egyetemes szolgáltató megnevezését,

b) az egyetemes szolgáltatás tárgyát,

c) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának földrajzi helyét vagy területét a szolgáltatással érintett földrajzi számozási területek egyértelmű megjelölésével,

d) az egyetemes szolgáltatás nyújtása megkezdésének időpontját és az egyetemes szolgáltatás nyújtásának időtartamát,

e) az egyetemes szolgáltatás nyújtásához az egyetemes szolgáltató által igénybe venni kívánt hálózat vagy hálózatok megjelölését, a hálózat vagy hálózatok üzemeltetőjét, ha az nem az egyetemes szolgáltató,

f) az egyetemes szolgáltatás nyújtásához az egyetemes szolgáltató által igénybe venni kívánt hálózattal a c) pont szerinti földrajzi számozási területeken ellátott települések megnevezését,

g) az egyetemes szolgáltató által az ajánlatban önkéntesen vállalt egyéb feltételeket,

h) amennyiben az Elnök egy vagy több ajánlatot tartalmilag érvénytelennek nyilvánít, akkor ennek indokait.

(6) A szolgáltató kérelmére az Elnök és a szolgáltató az egyetemes szolgáltatás tartalmáról hatósági szerződésben is megállapodhatnak. A kijelölési határozat ebben az esetben csak az egyetemes szolgáltató kijelöléséről rendelkezik, a kijelölési határozat (5) bekezdés szerinti tartalmát a felek a hatósági szerződésbe foglalják. A hatósági szerződés megkötése iránti kérelmet a szolgáltató az ajánlat benyújtásával egyidejűleg nyújthatja be az Elnökhöz.

(7) Amennyiben a 7. §-ban meghatározott határidőn belül nem kerül sor érvényes ajánlat benyújtására az Eht. 117. § a)-d) pontjában megfogalmazott egy vagy több egyetemes szolgáltatáselem tekintetében - ideértve azt is, ha az Elnök a (4) bekezdés alapján megállapítja az ajánlat tartalmi érvénytelenségét -, akkor az Elnök eljárásában az érintett szolgáltatáselemek és földrajzi területek tekintetében azon szolgáltatót jelöli ki egyetemes szolgáltatóként, amelyet az Eht. 24. § (2) bekezdése alapján kötelezően figyelembe veendő, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról szóló, 2007. december 17-i 2007/879/EK európai bizottsági ajánlásában meghatározott "Hozzáférés nyilvános helyhez kötött telefonhálózathoz lakossági és nem lakossági felhasználók számára" (a továbbiakban: 1. számú piac) elnevezésű piacon az adott számozási terület tekintetében jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosított. Amennyiben az 1. számú piacon az Elnök egy vagy több számozási terület tekintetében nem azonosít jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, akkor az ilyen számozási terület tekintetében a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező szolgáltatót jelöli ki egyetemes szolgáltatóként. A kijelölési határozat tartalmazza az (5) bekezdésben foglaltakat.

9. § Az Elnök az 5-8. §-ok szerinti kijelölésre irányuló eljárását rendszeresen, az 1. számú piacon meghozott határozat közlését követő 30 napon belül hivatalból újra megindítja.

2. Az egyetemes szolgáltatás nyújtása

10. § Az Eht. 117. § a) pontja szerinti szolgáltatáselem nyújtására kijelölt egyetemes szolgáltató e fejezetben foglalt feltételek teljesülése esetén, előfizetői szerződés alapján - az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló NMHH rendeletben meghatározott szabályok szerint - létesített előfizetői hozzáférési ponton a jelen jogszabályban és az előfizetői szerződésben meghatározott igénybevételi feltételekkel köteles biztosítani a nyilvános telefonhálózathoz való hozzáférést.

11. § (1) Az egyetemes szolgáltató az igényt elutasíthatja

a) ha az igénylő az előfizetői hozzáférési ponton keresztül kizárólag telefonszolgáltatást kíván igénybe venni, és az igényelt előfizetői hozzáférési pont földrajzi helye másik nyilvánosan elérhető telefonszolgáltató ellátási területére vagy lefedettségi területére esik,

b) ha az igénylő az előfizetői hozzáférési ponton keresztül telefonszolgáltatást és internet szolgáltatást is igénybe kíván venni, és az igényelt előfizetői hozzáférési pont földrajzi helyén elérhető olyan nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely a telefonszolgáltatás igénybevétele mellett egyben lehetővé teszi funkcionális internet-hozzáféréshez elegendő adatátviteli sebességű internet szolgáltatás igénybevételét is,

c) ha az igénybejelentő nem vállalja írásban, hangfelvétel útján vagy más elektronikusan rögzített formában, hogy az egyetemes szolgáltatónak megtéríti az egyetemes szolgáltató által létesítendő előfizetői hozzáférési pont legkisebb költség elve alapján meghatározott kivitelezési költségei 50%-át, amennyiben a tervezett hozzáférési pont az egyetemes szolgáltató ellátási területén kívül esik,

d) ha az igénylő az előfizetői hozzáférési ponton keresztül faxszolgáltatást is igénybe kíván venni és nem vállalja írásban, hangfelvétel útján vagy más elektronikusan rögzített formában, hogy az egyetemes szolgáltatónak megtéríti a faxüzenetek kezdeményezését és fogadását lehetővé tevő előfizetői hozzáférési pont és az ezt lehetővé nem tévő előfizetői hozzáférési pont létesítéséhez szükséges berendezések általános szerződési feltételekben rögzített maximált beszerzési ára közti különbség 50%-át, vagy

e) ha az Eht. 118. § (4) bekezdése szerint az egyetemes szolgáltatót nem terheli szerződéskötési, vagy szolgáltatási kötelezettség.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltakat hatósági eljárásban az egyetemes szolgáltató köteles bizonyítani.

(3) Az egyetemes szolgáltató az igény elutasításáról, az igény hiánytalan beérkezését követő 15 napon belül, indoklással ellátva, írásban értesíti az igénylőt.

12. § (1) Amennyiben az egyetemes szolgáltató az igénybejelentést elfogadja, az igénybejelentés elfogadásával egyidejűleg megjelöli, hogy az Eht. 117. § a) pontja szerinti nyilvános telefonhálózathoz való hozzáférés biztosítására milyen határnaptól vállal kötelezettséget. Ezen határnap nem lehet későbbi mint az igénybejelentés elfogadásától számított 90. nap, kivéve, ha a létesítendő előfizetői hozzáférési pont kiépítése közigazgatási hatósági eljárást vagy az Eht. 95. §-a szerinti szolgalmi vagy használati jog alapítására vonatkozó eljárást igényel. Ebben az esetben a határnap nem lehet későbbi mint a közigazgatási hatósági eljárás, vagy az Eht. 95. §-a szerinti szolgalmi vagy használati jog alapítására vonatkozó eljárás befejezésétől számított 90. nap.

(2) Amennyiben az előfizető a 11. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti nyilatkozatában foglalt megtérítési kötelezettségének az egyetemes szolgáltató írásbeli felszólítása ellenére sem tesz eleget, az előfizetői szerződés az írásbeli felszólításban megjelölt legalább 15 napos póthatáridő eredménytelen elteltét követő napon megszűnik.

13. § (1) Az Eht. 117. § a) pontja szerinti szolgáltatáselem nyújtására kijelölt egyetemes szolgáltató a szolgáltatás igénybevételére kötött előfizetői szerződés alapján az elektronikus hírközlő végberendezések (a továbbiakban: végberendezés) csatlakoztatásához előfizetői hozzáférési pontot létesít.

(2) Az egyetemes szolgáltató az előfizetői hozzáférési pontot az alkalmazott technológiai eljárástól függetlenül, helyhez kötötten helyezi el.

(3) Az előfizetői hozzáférési ponton a Hatóságnál bejelentett, az egyetemes szolgáltató által szabadon megválasztott átviteli technológiához kapcsolódó és nyilvántartott előfizetői interfész alkalmazható.

14. § (1) Az Eht. 117. § a) pontja szerint biztosított szolgáltatáselem nem korlátozhatja a rajta keresztül nyújtott, helyhez kötött, nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás mindenkori műszaki követelményeknek való megfelelőségét.

(2) Az 1. melléklet tartalmazza azokat a nemzetközi szabványosítási szervezetek által készített műszaki dokumentumokat, melyek az egyetemes szolgáltatás és az azon keresztül nyújtott szolgáltatások minőségi célértékeinek meghatározásához és méréséhez támpontot nyújtanak.

15. § (1) Az egyetemes szolgáltató minden megkezdett háromezer lakosonként, valamint ennél kisebb lélekszámú településenként legalább egy darab nyilvános telefonállomást működtet, továbbá ezen nyilvános telefonállomások legalább 3%-át hallás-, vagy mozgáskorlátozottak által is használható módon alakítja ki.

(2) Az egyetemes szolgáltató a nyilvános telefonállomást olyan helyen vagy olyan védő, burkoló műtárgyban helyezi el (a továbbiakban: telefonfülke), amely lehetővé teszi, hogy a nyilvános telefonállomás a nap bármelyik szakában használható legyen, és a környezeti hatások ne tegyék lehetetlenné a szolgáltatás igénybevételét.

(3) Ha egy településen kettő vagy több nyilvános telefonállomás található, legalább az egyiket, kettőnél több esetén legalább a nyilvános telefonállomások 60%-át telefonfülkében helyezi el az egyetemes szolgáltató, míg a többi nyilvános telefonállomás legalább munkanapokon 8-16 óráig nyitva tartó középületben, épületben vagy más védett helyen is elhelyezhető.

(4) A hallás- és mozgáskorlátozottak számára nyilvános telefonállomásokat úgy alakítja ki az egyetemes szolgáltató, hogy az megkönnyítse a telefonkészülék használatát, és a szolgáltatás igénybevételét.

16. § (1) A nyilvános telefonállomás és a telefonfülke más elektronikus hírközlési szolgáltatás és tevékenység, valamint reklámelhelyezés céljára is használható.

(2) A nyilvános telefonállomás alkalmas belföldi és nemzetközi kapcsolások kezdeményezésére, a kapcsolat fenntartására és kétirányú beszédátvitelre, a telefon-összeköttetés bontására, valamint hívás fogadására.

(3) A nyilvános telefonállomás igénybevételére alkalmas pénzérme, egyéb készpénzt helyettesítő fizetőeszköz - így különösen hitelkártya, előrefizetett kártya, beleértve a hívókódokkal használatos kártyákat is - szabályszerű használata esetén a telefonkészülék rendelkezésre áll telefonhívások bonyolítására. A pénzérme vagy egyéb fizetőeszköz használata esetén az egyetemes szolgáltató az általános szerződési feltételeiben meghatározott díjszabását alkalmazza.

(4) A nyilvános telefonállomás használatát a felszerelés helyén - lehetőség szerint - elhelyezett legalább magyar és egy idegen nyelvű, jól olvasható és jól érthető - piktogramokat is tartalmazó - információs útmutató tábla segíti, amelyen fel vannak tüntetve a híváshoz szükséges műveletek, a nyilvános telefonállomás hívószáma a körzetszámmal együtt, a segélyhívó számok, a hibabejelentő száma, valamint az országos belföldi tudakozó száma.

17. § Az egyetemes szolgáltató a nyilvános telefonállomásokat úgy köteles üzemeltetni, hogy

a) a telefonszolgáltatás 14-16. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő igénybevételére alkalmas nyilvános telefonállomások aránya legalább 90% legyen,

b) olyan településen, ahol az egyetemes szolgáltató 1 nyilvános telefonállomást üzemeltet, a nyilvános telefonállomás egyetemes szolgáltatónak felróható okból történő üzemkiesése nem haladhatja meg a 48 órát, amelyet a meghibásodásnak az egyetemes szolgáltató tudomására jutásától kell számítani.

18. § (1) A helyhez kötött telefonszolgáltatást nyújtó szolgáltató az előfizetői névjegyzék készítésére kijelölt egyetemes szolgáltató Eht. 146. § (1) bekezdése szerinti kérésére - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az előfizetői névjegyzék készítésére kijelölt egyetemes szolgáltató kijelölését követő első alkalommal 60 napon belül, azt követően minden évben március 31-ig, június 30-ig, szeptember 30-ig és december 31-ig köteles díjmentesen átadni az előfizetői adatokat.

(2) Az előfizetői névjegyzék készítésére kijelölt egyetemes szolgáltató köteles a helyhez kötött telefonszolgáltatást igénybe vevő előfizetők adataiból összesített előfizetői névjegyzéket készíteni és évente legalább egyszer nyomtatott formában, vagy elektronikus adathordozón kiadni, valamint elektronikusan - legalább interneten keresztül - hozzáférhetővé tenni.

(3) Az előfizetői névjegyzék készítésére kijelölt egyetemes szolgáltató a nyomtatott névjegyzéket általa meghatározott területi bontásban jogosult kiadni úgy, hogy egy kötetnek legalább egy földrajzi számozási terület előfizetőinek adatait kell tartalmaznia.

(4) Az előfizetői névjegyzék készítésére kötelezett egyetemes szolgáltató a helyhez kötött telefonszolgáltatás előfizetője kérésére köteles az előfizetői névjegyzéket, az előfizető választása szerint nyomtatva, vagy elektronikus adathordozón rendelkezésre bocsátani. Az előfizető évente egyszer térítésmentesen jogosult igényelni a névjegyzék egy példányát. Amennyiben a névjegyzék készítésére kötelezett egyetemes szolgáltató a nyomtatott telefonkönyvet több kötetben jelenteti meg, akkor az előfizető annak a kötetnek az ingyenes példányára jogosult, amely az előfizető adatait tartalmazza, vagy hozzájárulása esetén tartalmazhatná.

19. § (1) Az előfizetőkhöz telefonszámokat rendelő szolgáltató - beleértve a helyhez kötött telefonszolgáltatást, a mobil rádiótelefon szolgáltatást és a nomadikus szolgáltatást nyújtó szolgáltatókat - a tudakozó szolgáltatás nyújtására kijelölt egyetemes szolgáltatónak - a felek eltérő megállapodásának hiányában - első alkalommal 60 napon belül, azt követően heti rendszerességgel köteles átadni az előfizetői adatokat.

(2) Új egyetemes tudakozó szolgáltató kijelölése esetén az adott földrajzi terület ellátására korábban kijelölt egyetemes tudakozó szolgáltató a kijelölő határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül köteles az általa készített összesített névjegyzéket a kijelölt szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

(3) Az egyetemes tudakozó szolgáltató köteles a rendelkezésére bocsátott adatokból hetente összesített előfizetői névjegyzéket készíteni és azt a felhasználók számára interneten és telefonos kezelői szolgáltatás útján elérhetővé tenni.

(4) A helyhez kötött telefonszolgáltatást nyújtó szolgáltató köteles biztosítani, hogy a hálózatából legalább az előfizetői hozzáférés helye szerint kijelölt egyetemes tudakozó szolgálat az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről szóló NMHH rendelet szerinti rövidített hívószámmal elérhető legyen.

(5) A mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó szolgáltató és a nomadikus telefonszolgáltatást nyújtó szolgáltató köteles biztosítani, hogy a hálózatából az előfizetői hozzáférés helye szerint kijelölt egyetemes tudakozó szolgálat az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről szóló NMHH rendelet szerinti rövidített hívószámmal elérhető legyen.

20. § (1) Az előfizetői névjegyzék készítésére kijelölt egyetemes szolgáltató és az egyetemes tudakozó szolgáltató által készített összesített előfizetői névjegyzékek az előfizető hozzájárulása esetén legalább az előfizető azonosításához szükséges adatokat tartalmazzák, különösen az előfizető nevét, lakcímének a szolgáltatóval nyilvánosságra hozatal céljából közölt részét, kapcsolási számát.

(2) Természetes személy előfizető számára az előfizetői szerződés megkötésekor biztosítani kell, hogy az adatok egyetemes szolgáltató részére történő átadása előtt írásban, hangfelvétel útján vagy más elektronikusan rögzített módon rendelkezhessen arról, hogy hozzájárul az adatai előfizetői névjegyzékben, valamint a tudakozóban történő megjelentetéséhez, továbbá arról, hogy milyen adatok feltüntetését kéri.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokon felüli további adat megjelentetését az egyetemes szolgáltató díjfizetéshez kötheti.

(4) Az előfizető díjmentesen kérheti a hozzáférést biztosító szolgáltatójánál, hogy az egyetemes szolgáltatók által készített névjegyzékekben feltüntetésre kerüljön, hogy nem járul hozzá az adatai közvetlen üzletszerzés céljára történő felhasználásához.

(5) Amennyiben az előfizető észleli, hogy az adatai az egyetemes szolgáltató által kiadott névjegyzékben, vagy az egyetemes tudakozóban az előzetes írásbeli hozzájárulásától eltérően szerepelnek, vagy adataiban változás állt be, a telefonszolgáltatójánál jelezheti a változtatásra vonatkozó igényét. A telefonszolgáltató az igényt 5 napon belül köteles továbbítani az érintett egyetemes szolgáltatónak, amely a változást tudakozó esetén 8 napon belül, interneten elérhető előfizetői névjegyzék és az adathordozón kiadott előfizetői névjegyzék esetén a következő frissítéskor, illetve megjelentetéskor köteles átvezetni. A változtatás díjmentes.

21. § (1) Az Eht. 117. § a), b) és c) pontjában meghatározott szolgáltatáselem nyújtására kötelezett egyetemes szolgáltató az 1. mellékletben meghatározott szolgáltatásminőségi paraméterek alapján az általános szerződési feltételeiben köteles meghatározni az általa nyújtott, az Eht. 117. § a), b) és c) pontjában meghatározott egyetemes szolgáltatási elem minősége egyedi megfelelőségének feltételeit. Az egyetemes szolgáltató a szolgáltatás hálózati megfelelőségét köteles az általános szerződési feltételekben meghatározott mérési módszer szerint rendszeresen ellenőrizni és a mérési eredményeket negyedévente az internetes honlapján és az ügyfélszolgálati irodájában, a tárgynegyedévet követő 30 napon belül közzétenni. A közzétett tájékoztatót a Hatósághoz is el kell juttatni.

(2) A kijelölt egyetemes szolgáltató a jelen rendeletben előírt kötelezettségek és az általa vállalt minőségi feltételek teljesítéséről köteles a Hatóság részére rendszeresen adatot szolgáltatni az alábbiak szerint:

a) a telefonhálózathoz történő hozzáférés és telefonszolgáltatás biztosítására kijelölt egyetemes szolgáltató negyedévente,

b) a nyilvános telefonállomás működtetésére kijelölt egyetemes szolgáltató negyedévente,

c) az országos belföldi tudakozószolgáltatás nyújtására kijelölt egyetemes szolgáltató évente,

d) előfizetői névjegyzék elérhetővé tételére kijelölt egyetemes szolgáltató évente.

(3) Az egyetemes szolgáltató a kijelölési határozatban az egyetemes szolgáltatás nyújtásának megkezdésére kitűzött naptól köteles a Hatóság részére adatot szolgáltatni a (2) bekezdésben meghatározott naptári időszakonként. Az adatszolgáltatás határideje a (2) bekezdésben meghatározott naptári időszak utolsó napját követő 30. nap.

(4) Az adatszolgáltatás tartalmát, formáját és módját a Hatóság határozatban állapítja meg. Az egyetemes szolgáltató számára a határozatban legalább 30 napos határidőt kell biztosítani az előírt adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatgyűjtésre történő felkészülésre.

3. Az egyetemes szolgáltatás nettó elkerülhető költségei és az egyetemes szolgáltatás nyújtásából származó közvetett előnyök számítása

22. § (1) Az egyetemes szolgáltató, ha az egyetemes szolgáltatásból eredő méltánytalan többletterhei megtérítésére igényt tart, az Eht. 117. §-ában foglalt azon szolgáltatáselemekre köteles elkészíteni a 2. mellékletben a nettó elkerülhető költségek meghatározására előírt számítást, amelyek nyújtására az Elnök kijelölte az egyetemes szolgáltatót.

(2) Amennyiben az egyetemes szolgáltatót az Elnök a 8. § (2) bekezdése szerint a szolgáltató által megtett ajánlat alapján jelöli ki, akkor ezen egyetemes szolgáltató (1) bekezdés szerinti számításának eredménye nem haladhatja meg a 6. § (2) bekezdés f) pontjában előírt előzetes számítás eredményét.

23. § (1) A telefonhálózathoz való hozzáférés biztosítása tárgyévi nettó elkerülhető költségének számítása:

a) az egyetemes szolgáltató Hatóság által jóváhagyott számviteli szétválasztási kimutatásán alapul, amennyiben az egyetemes szolgáltató ilyennel rendelkezik,

b) egyéb esetben az egyetemes szolgáltató saját számviteli nyilvántartásain alapul.

(2) A nettó elkerülhető költség kiszámításában szereplő közvetlen költségek, valamint a kiszámításban szereplő tárgyi eszközök és immateriális javak tárgyévben aktivált értékei megegyeznek az egyetemes szolgáltató főkönyvi és analitikus nyilvántartásaiban foglalt értékekkel.

(3) A telefonhálózathoz való hozzáférés biztosítása nettó elkerülhető költségének megállapítása a 2. mellékletben foglaltak szerint történik.

24. § (1) A nyilvános telefonállomások tárgyévi nettó elkerülhető költségének számítása:

a) az egyetemes szolgáltató Hatóság által jóváhagyott számviteli szétválasztási kimutatásán alapul, amennyiben az egyetemes szolgáltató ilyennel rendelkezik,

b) egyéb esetben az egyetemes szolgáltató saját számviteli nyilvántartásain alapul.

(2) A nettó elkerülhető költség kiszámításánál csak a ténylegesen felmerülő közvetlen költségek vehetők számításba. A közvetlen költségek között transzferköltség annyiban vehető figyelembe, amennyiben az része a közvetlen költségeknek. A közvetlen költségek között tőkeköltség nem vehető figyelembe.

(3) A nyilvános telefonállomások nettó elkerülhető költségének megállapítása a 2. mellékletben foglaltak szerint történik.

25. § (1) Az előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele nettó elkerülhető költségének kiszámításánál csak a ténylegesen felmerülő közvetlen költségek vehetők számításba.

(2) Az előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele nettó elkerülhető költségének megállapítása a 2. mellékletben foglaltak szerint történik.

26. § (1) Az országos belföldi tudakozó szolgáltatás nyújtása tárgyévi nettó elkerülhető költségének számítása:

a) az egyetemes szolgáltató Hatóság által jóváhagyott számviteli szétválasztási kimutatásán alapul, amennyiben az egyetemes szolgáltató ilyennel rendelkezik,

b) egyéb esetben az egyetemes szolgáltató saját számviteli nyilvántartásain alapul.

(2) A nettó elkerülhető költség kiszámításánál csak a ténylegesen felmerülő közvetlen költségek vehetők számításba. A közvetlen költségek között transzferköltség annyiban vehető figyelembe, amennyiben az része a közvetlen költségeknek. A közvetlen költségek között tőkeköltség nem vehető figyelembe.

(3) Az országos belföldi tudakozó szolgáltatás nettó elkerülhető költségének megállapítása a 2. mellékletben foglaltak szerint történik.

27. § Az egyetemes szolgáltatás nettó elkerülhető költsége a figyelembe vehető szolgáltatások 23-26. §-ok szerint számított nettó elkerülhető költségének összege, azaz az egyetemes szolgáltatás nettó elkerülhető költsége a telefonhálózathoz való hozzáférés nettó elkerülhető költségének, a nyilvános telefonállomások nettó elkerülhető költségének, az előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele nettó elkerülhető költségének és az országos belföldi tudakozó nyújtása nettó elkerülhető költségének az összege.

28. § Az Elnök az egyetemes szolgáltatót a 23-26. §-ok szerinti számításokkal kapcsolatban a tényállás tisztázása érdekében az Eht. 35. §-a szerint további nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti.

4. Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi terhek megtérítése

29. § (1) Ha az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatásból eredő méltánytalan többletterhei megtérítésére tart igényt, akkor az arra vonatkozó kérelmét a tárgyévi számviteli szétválasztási kimutatásának jóváhagyását követő 30 napon belül nyújthatja be a Hatósághoz. Amennyiben az egyetemes szolgáltató számviteli szétválasztási kimutatás készítésére nem köteles, akkor kérelmét a tárgyévet követő év szeptember 30-ig nyújthatja be a Hatósághoz.

(2) Az egyetemes szolgáltató a kérelemben köteles megjelölni azt a szolgáltatáselemet, amelynek méltánytalan többletterhei megtérítését kéri, és a kérelemhez köteles mellékelni

a) a nettó elkerülhető költség és a méltánytalan többletteher számításának részletes ismertetését annak megjelölésével, hogy a számítás alapjául szolgáló adat a számviteli szétválasztási kimutatásban vagy - amennyiben számviteli szétválasztási kimutatás készítésére nem köteles - akkor saját számviteli nyilvántartásaiban pontosan hol található,

b) a számítás alapjául szolgáló, jóváhagyott számviteli szétválasztás kimutatást vagy - amennyiben számviteli szétválasztási kimutatás készítésére nem köteles - akkor saját számviteli nyilvántartását, továbbá

c) nyilvános telefonállomás üzemeltetéséből származó méltánytalan többletterhek megtérítésére vonatkozó kérelem esetén a nyilvános telefonállomások 2. melléklet 2. pont 2.1. alpontja szerinti kiválasztásához szükséges adatokat.

(3) Az egyetemes szolgáltató az eljárásért külön jogszabályban meghatározott díjat köteles fizetni, melynek teljesítését a kérelem benyújtásakor köteles igazolni.

(4) A Hatóság a nettó elkerülhető költségek számításának helyességét a jelen rendelet 3. fejezetében foglalt számítási lépéseknek való megfelelés szempontjából ellenőrzi.

(5) Amennyiben az egyetemes szolgáltatót az Elnök a 8. § (2) bekezdése szerint a szolgáltató által megtett ajánlat alapján jelölte ki, és ezen egyetemes szolgáltató (1) bekezdés szerinti számításának eredménye meghaladhatja a 6. § (2) bekezdés f) pontjában előírt előzetes számítás eredményét, akkor a Hatóság az egyetemes szolgáltató kérelmét elutasítja.

(6) Ha a Hatóság megállapítja, hogy az egyetemes szolgáltató által benyújtott nettó elkerülhető költségszámítás helytelen, akkor felszólítja az egyetemes szolgáltatót a nettó elkerülhető költség számításának módosítására. Eredménytelen felszólítás esetén a Hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

(7) Amennyiben a Hatóság megállapítja, hogy az egyetemes szolgáltató egyetemes szolgáltatás nyújtásából eredő tárgyévi nettó elkerülhető költsége meghaladja az Eht. 121. § (2) bekezdésben meghatározott mértéket, és az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatás nyújtásából származó méltánytalan többletteher megtérítésére jogosult, az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül intézkedik a támogatás megtérítésére.

5. Záró rendelkezések

30. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

31. § Ez a rendelet

a) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-ei 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, és

b) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. november 25-ei 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

32. §[1]

33. §[2]

Dr. Karas Monika s. k.,

a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke

1. melléklet a 13/2013. (IX. 25.) NMHH rendelethez

Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás és az ezen keresztül nyújtott szolgáltatások minőségi célértékeinek meghatározása és mérése

2. melléklet a 13/2013. (IX. 25.) NMHH rendelethez

A nettó elkerülhető költség meghatározásának számítása

1. Telefonhálózathoz való hozzáférés nettó elkerülhető költségének meghatározása

1.1. A támogatásba bevont hozzáférési vonalak kiválasztása

Az egyetemes szolgáltató meghatározza, hogy számviteli kimutatásaiban adott aktivált értékű előfizetői hozzáférési vonal az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozik-e, és így számítható-e utána nettó elkerülhető költség. Nem vehető a számviteli kimutatásokban aktivált előfizetői hozzáférési vonal figyelembe, ha az adott előfizetői hozzáférési pont tekintetében az egyetemes szolgáltató egyetemes szolgáltatási szerződéskötési kötelezettsége alapján a jelen rendelet 10. § (1) bekezdése szerint nem volt köteles hozzáférési vonalat kiépíteni.

1.2. A támogatásba bevont hozzáférési vonalak kiépítése tényleges költségének meghatározása

Az egyetemes szolgáltató - számviteli kimutatásai alapján - meghatározza az 1.1. pontban kiválasztott előfizetői hozzáférési vonalak tárgyévben aktivált értékét, melynek megfelelőségét beruházási számlákkal vagy a könyveiben elszámolt aktivált saját teljesítménnyel igazolja.

Az egyetemes szolgáltató meghatározza az 1.1. pont alapján kiválasztott hozzáférési vonalak tárgyévben aktivált értékének azon részét, amely közvetlenül és csak az igényelt hozzáférési ponton egyetemes előfizetői hozzáférési szolgáltatás nyújtása érdekében merült fel.

A hozzáférési vonalak összes tényleges kiépítési költségei meghatározása során figyelembe kell venni a szolgalmi és használati jogok létesítésére kiterjedő költségeket, valamint a szolgalmi és használati jog alapítása körében, az egyetemes szolgáltató által az ingatlan tulajdonosa részére megfizetett kártalanítás összegét is.

Amennyiben az egyetemes szolgáltató olyan hálózati elemek aktivált értékét is be kívánja számítani, amelyek alkalmasak más hozzáférési vonalak egyes elemeinek kiváltására, úgy a következőképpen kell eljárnia:

a) Meghatározza az adott hálózati elem kapacitásának elméleti maximumát, vagyis azt, hogy az adott hálózati elem az alkalmazott technológiától függetlenül maximálisan hány darab előfizetői hozzáférési pont kiszolgálására alkalmas.

b) Az adott hálózati elem aktivált értékét az egyetemes szolgáltató elosztja az a) pontban meghatározott értékkel.

c) A hozzáférési vonalak költségének kiszámításakor olyan hálózati elem esetében, amely más hozzáférési vonalak egyes elemeinek kiváltására alkalmas az adott eszköz aktivált értékének előző pont szerint meghatározott része vehető figyelembe.

1.3. A hozzáférési vonalak bevételének meghatározása

Az egyetemes szolgáltató - számviteli kimutatásai alapján - meghatározza az 1.1. pont alapján kiválasztott hozzáférési vonalak bevételét. A bevételek meghatározása során figyelembe kell venni

a) az előfizetőtől beszedett egyszeri díjakat,

b) az előfizető által a jelen rendelet 10. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján megfizetett összeget,

c) a helyhez kötött telefonszolgáltatás előfizetői hozzáférési díjának 12 havi összegét, és

d) amennyiben a hozzáférésen helyhez kötött telefonszolgáltatáson kívül, a funkcionális internet hozzáféréshez elegendő adatátviteli sebességű szolgáltatástól nagyobb adatátviteli sebességű szolgáltatás vagy műsorterjesztési szolgáltatást is igénybe vesz, ezen szolgáltatásoknak az egyetemes szolgáltató általános szerződési feltételeiben meghatározott 12 havi díját.

1.4. A hozzáférési vonalakkal kapcsolatos közvetett előny számítása

A hozzáférési vonalakkal kapcsolatos közvetett előnyök számításakor piaci értékükön kell számba venni mindazon előnyöket, amelyek az előfizetőkkel fennálló folyamatos kapcsolattartásból származnak, így különösen a rendszeres hírlevelek, értékesítési és marketing célú megkeresési lehetőség piaci ráfordításait, az üzletfejlesztést és akciókat megalapozó forgalmi adatbázis értékét.

I. Telefonhálózathoz való hozzáférés nettó elkerülhető költsége: = 1.2.-1.3.-1.4.

A telefonhálózathoz való hozzáférés nettó elkerülhető költsége az 1.1. pont szerint kiválasztott hozzáférési vonalak 1.2. pont szerinti tárgyévre vonatkozó tényleges aktivált értékének, az 1.3. pont szerinti tárgyévre vonatkozó bevételének és az 1.4. pont szerint meghatározott közvetett előnyének különbsége.

2. Nyilvános telefonállomások nettó elkerülhető költségének meghatározása

2.1. A költségszámításba bevont nyilvános telefonállomások kiválasztása, száma

Az egyetemes szolgáltató településenként meghatározza azon nyilvános telefonállomásait, melyeket az egyetemes szolgáltatási kötelezettség miatt üzemeltet a tárgyév végére vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott település népességszám adatok alapján. Ezen állomások számának meghatározása során szükséges a nyilvános telefonállomások kialakításával és elhelyezésével kapcsolatos követelményeket figyelembe venni. Amennyiben az egyetemes szolgáltató egy adott településen az egyetemes szolgáltatási kötelezettségénél több nyilvános telefonállomást üzemeltet, abban az esetben a legnagyobb bevétellel rendelkező nyilvános telefonállomást vagy telefonállomásokat kell az egyetemes szolgáltatási kötelezettség miatt üzemeltetendőnek tekinteni.

2.2. A nyilvános telefonállomások költségének meghatározása

A nyilvános telefonállomások költségeit az egyetemes szolgáltató vagy a Hatóság által az Eht. 62-65. §-aiban meghatározott eljárásban hozott határozataiban kirótt számviteli szétválasztás kötelezettségre vonatkozó előírásoknak megfelelően elkészített, benyújtott és a Hatóság által jóváhagyott számviteli szétválasztás kimutatásban (számviteli szétválasztás modellben) a helyhez kötött kiskereskedelmi üzletág nyilvános telefonállomások szolgáltatásának múltbeli költségeként (HCA) kimutatott összeg alapján vagy - amennyiben számviteli szétválasztási kimutatás készítésére nem köteles - a saját számviteli kimutatása alapján határozza meg. A számviteli szétválasztási kimutatásban vagy a saját számviteli kimutatásban a nyilvános telefonállomások összes költségeként meghatározható összeg és az összesen üzemeltetett nyilvános telefonállomás darabszámának hányadosa a nyilvános telefonállomások egységköltsége. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség keretében üzemeltetett nyilvános telefonállomások költsége az előzőekben meghatározott egységköltség és a 2.1. pontban meghatározott nyilvános telefonállomások darabszámának szorzata.

2.3. A nyilvános telefonállomások bevételének meghatározása

A nyilvános telefonállomások esetében az egyetemes szolgáltató azon forgalmi szolgáltatások bevételeit és a reklámcélú hasznosításból származó bevételeket határozza meg, amelyek elvesznének az adott nyilvános telefonállomás megszűnésével (leszerelésével). Az egyes nyilvános telefonállomások bevételeinek meghatározását az egyetemes szolgáltató a számviteli szétválasztási kimutatásban vagy a saját számviteli kimutatásban szereplő nyilvános telefonállomások részletes analitikája alapján végzi el a 2.1. pontban meghatározott nyilvános telefonállomásokra vonatkozóan. A nyilvános telefonállomások esetében a használók által az állomásról indított vagy általuk fogadott hívások, valamint a reklámcélú hasznosítás bevételeit kell meghatározni.

2.4. A nyilvános telefonállomások üzemeltetéséből származó közvetett előny meghatározása

A 2.1. pontban meghatározott nyilvános telefonállomások készülékei körül, illetve a telefonfülkéken elhelyezhető hirdetési felület, valamint a szintén elhelyezhető szolgáltatói védjegy vagy logó összesített reklámértéke (kivéve a bevételek között már számításba vett reklámcélú hasznosítás értékét) a nyilvános telefonállomások üzemeltetéséből származó közvetett előny összege.

II. Nyilvános telefonállomások nettó elkerülhető költsége: = 2.2.-2.3.-2.4.

A nyilvános telefonállomások nettó elkerülhető költsége a 2.1. pont szerint kiválasztott nyilvános telefonállomások 2.2. pont szerinti költségének, a 2.3. pont szerinti bevételének és a 2.4. pont szerint meghatározott közvetett előnyének különbsége.

3. Előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele nettó elkerülhető költségének meghatározása

3.1. Az előfizetői névjegyzék elérhetővé tételével kapcsolatos költségek

A költségek megállapításánál a névjegyzék előállításával és előfizetőkhöz való eljuttatásával kapcsolatos költségeket lehet figyelembe venni. Az előfizetői névjegyzékben található adatok gyűjtésével, tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos költségek a számítás során nem vehetők figyelembe.

3.2. Az előfizetői névjegyzékkel kapcsolatos bevételek

Az előfizetői névjegyzék bevételeinek meghatározásánál figyelembe kell venni az előfizetői névjegyzék marketingbevételeit.

3.3. Az előfizetői névjegyzékkel kapcsolatos közvetett előnyök

Az előfizetői névjegyzékkel kapcsolatos közvetett előnyként figyelembe kell venni azt az értéket, amelyet a névjegyzék reklámhordozó felületként - így különösen kiemelt előfizetői megjelenés, előfizetői reklámok céljából - történő értékesítése eredményezne, kivéve a bevételek között már számításba vett marketingbevétel értékét.

III. A. Az előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele nettó elkerülhető költsége: = 3.1.-3.2.-3.3.

Az előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele nettó elkerülhető költsége az előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele 3.1. pont szerinti költségének, a 3.2. pont szerinti bevételének és a 3.3. pont szerint meghatározott közvetett előnyének különbsége.

4. Országos belföldi tudakozó szolgáltatás nettó elkerülhető költségének meghatározása

4.1. Az országos belföldi tudakozó költsége

Az országos belföldi tudakozó szolgáltatás nettó elkerülhető költségének megállapítása során az egyetemes szolgáltató kizárólag azokat a költségeket veszi figyelembe, amelyek a belföldi tudakozó szolgáltatással kapcsolatban merültek fel. A nemzetközi tudakozó vagy a különleges tudakozó szolgáltatással kapcsolatos költségek a számítás során nem vehetőek figyelembe.

4.2. Az országos belföldi tudakozó bevételek

Az országos belföldi tudakozó szolgáltatás bevételeinek meghatározásakor a szolgáltatás által a szolgáltatásban érintett valamennyi szolgáltató hálózatában generált forgalmi szolgáltatásból származó bevételt együttesen figyelembe kell venni.

4.3. Az országos belföldi tudakozóval kapcsolatos közvetett előnyök

Az országos belföldi tudakozóval kapcsolatos közvetett előnyként figyelembe kell venni a fogyasztói és fogyasztási adatbázisok értékét. Ezeknek az adatbázisoknak - így az előfizetői címlistáknak és az elektronikus levelezési címeknek - piaci értékük van, ennek meghatározása az egyetemes szolgáltató feladata úgy, hogy a számított piaci érték megfelelően tükrözze a teljes előfizetői körre a címlista beszerzési vagy kialakítási költségét.

IV. Országos belföldi tudakozó nyújtása nettó elkerülhető költsége: = 4.1.-4.2.-4.3.

Az országos belföldi tudakozó nyújtása nettó elkerülhető költsége a 4.1. pont szerinti költségének, a 4.2. pont szerinti bevételének és a 4.3. pont szerint meghatározott közvetett előnyének különbsége.

V. Az egyetemes szolgáltatások nettó elkerülhető költsége: = I. + II. + III. + IV.