2013. évi XV. törvény

a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról

1. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 3. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A támogatás abban az esetben biztosítható a félnek, ha)

"d) mindennapi megélhetését közvetlenül érintő kérdésben (így különösen lakhatással, munkajoggal összefüggő kérdések, közüzemi szolgáltatások igénybevétele) szükséges a jogról való tájékoztatás, beadvány, egyéb irat készítése,"

2. § A Jst. 4. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az (1) bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

(Támogatásban részesíthető a fél, ha)

"f) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatálya alá tartozik, azonban lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel nem rendelkezik Magyarország területén, és akivel szemben az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 42. § (1) bekezdése vagy 43. § (2) bekezdése alapján kiutasító határozatot hozott;

g) humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik."

3. § A Jst. 5. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki)

"h) a 4. § (1) bekezdés f) pontjának hatálya alá tartozik."

4. § A Jst. 10. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Nem részesíthető a fél támogatásban, ha)

"d) támogatás iránti kérelme rosszhiszemű joggyakorlásra irányul, vagy a támogatással érintett eljárás a fél részéről már előre teljesen eredménytelennek látszik."

5. § (1) A Jst. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével a jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók-a kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb öt napon belül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig tizenöt napon belül dönt."

(2) A Jst. 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A jogi segítségnyújtó szolgálat a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 42. § (1) bekezdése vagy 43. § (2) bekezdése alapján kiutasított személy jogerős kiutasító határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztéséhez szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelméről lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a kérelem beérkezését követő munkanapon dönt."

6. § (1) A Jst. 39. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A célelőirányzat javára teljesítendő fizetési kötelezettség elmaradásából eredő követelések behajtása érdekében a jogi segítségnyújtó szolgálat által tett intézkedések során felmerült költségek, így különösen a végrehajtási költség, a regisztrációs díj és a költségtérítés, a célelőirányzatot terhelik. A követelés behajtása esetén mind a követelés összegét, mind a követelések behajtása érdekében tett intézkedések során felmerült költségeket a célelőirányzat javára kell jóváírni."

(2) A Jst. 39. § (9) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a (9) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

(Az e törvény szerinti eljárás kezdeményezése iránti kérelem előterjesztése illeték- és díjfizetési kötelezettséggel nem jár; az eljárásban felmerült tolmácsolási és fordítási költségek viselésére azonban köteles a fél, kivéve)

"d) a menekültügyi eljárásban részt vevő, továbbá a 4. § (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott személyt,

e) ha e törvény kifejezetten így rendelkezik."

7. § A Jst. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. § (1) A kérelemnek helyt adó határozat tartalmazza:

a) a kérelem alapjául szolgáló ügy, vita megjelölését,

b) a jogi szolgáltatás tárgyát, célját,

c) a támogatott jogi szolgáltatás formáját és azt, hogy az állam a jogi segítő jogi szolgáltatás nyújtására fordított idejének figyelembevételével hány óra díját téríti vagy előlegezi meg a fél helyett,

d) a jogi szolgáltatás igénybevételének határidejét,

e) a támogatás összegének állam részére történő visszatérítésére való kötelezést, ha a fél helyett az állam a jogi szolgáltatás díját csak előlegezi.

(2) Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 42. § (1) bekezdése vagy 43. § (2) bekezdése alapján kiutasított személy jogerős kiutasító határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztéséhez szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelmének helyt ad, a peren kívüli támogatásról hozott határozattal egyidejűleg végzésben jogi segítőt és szükség szerint tolmácsot rendel ki, aki a kirendelés alapján a jogi szolgáltatás nyújtása során a jogi segítő és a fél között tolmácsol. A kérelemnek helyt adó határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs.

(3) A (2) bekezdés alapján kirendelt tolmács díjazására a közigazgatási hatósági eljárásban közreműködő tolmácsok díjazásáról szóló jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni."

8. § A Jst. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. § A fél a támogatott jogi szolgáltatás igénybevételét a támogatás engedélyezéséről szóló határozat kézhezvételétől számított három hónapon belül, a határozat jogi segítőnek történő átadása ellenében kezdheti meg."

9. § A Jst. 46. §-a a következő mondattal egészül ki:

"További óraszámemelést a jogi segítségnyújtó szolgálat legfeljebb egy esetben, különösen a fél hiánypótlásra vagy más irat benyújtására történt felhívása esetén engedélyezhet."

10. § A Jst. "A jogi szolgáltatás igénybevétele" alcíme a következő 47/A-47/C. §-sal egészül ki:

"47/A. § (1) A 41. § (2) bekezdése szerinti kérelemnek helyt adó határozatot és kirendelő végzést a jogi segítségnyújtó szolgálat haladéktalanul, elektronikus hírközlő eszköz (különösen telefon, elektronikus levél) igénybevételével kézbesíti a jogi segítőnek, illetve a tolmácsnak. Ha a harmadik országbeli állampolgár az ügyében eljárt idegenrendészeti hatóság őrizetében van, a kérelemnek helyt adó határozatot és kirendelő végzést a jogi segítségnyújtó szolgálat az idegenrendészeti hatóság útján, más esetben a jogi segítő közreműködésével kézbesíti a harmadik országbeli állampolgár részére. A kérelmet elutasító határozatot a harmadik országbeli állampolgár részére postai úton is kézbesíteni kell.

(2) A harmadik országbeli állampolgár ügyében eljárt idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási helyének megváltozásáról haladéktalanul, elektronikus hírközlő eszköz útján tájékoztatja a jogi segítségnyújtó szolgálatot.

(3) A jogi segítő és a tolmács a közreműködés megtagadásáról - a megtagadás okának megjelölésével - haladéktalanul, elektronikus hírközlő eszköz útján tájékoztatni köteles a jogi segítségnyújtó szolgálatot.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt esetben - szükség esetén - a jogi segítségnyújtó szolgálat haladéktalanul új jogi segítőt vagy tolmácsot rendel ki, egyúttal a korábbi kirendelő végzést visszavonja.

47/B. § (1) A jogerős kiutasító határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelem elkészítése érdekében a jogi segítő, illetve a tolmács a kirendelés kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül személyesen köteles felvenni a kapcsolatot a harmadik országbeli állampolgárral.

(2) A tolmács és a jogi segítő a kirendelő végzés kézhezvételét követően haladéktalanul kötelesek egyeztetni a bírósági felülvizsgálati kérelem elkészítése érdekében szükséges intézkedéseket.

(3) A tolmács távtolmácsolás útján is közreműködhet. Ha a tolmács közreműködésére az idegenrendészeti hatóság telephelyén (igazgatóság, őrzött szállás) kerül sor, a távtolmácsolás technikai feltételeit az idegenrendészeti hatóság biztosítja.

47/C. § (1) A jogi segítő a bírósági felülvizsgálati kérelmet a harmadik országbeli állampolgárral való személyes kapcsolatfelvételt követően köteles haladéktalanul vagy legkésőbb a következő munkanapon benyújtani a hatáskörrel rendelkező illetékes bírósághoz.

(2) A jogi segítő a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásának megtörténtét a jogi segítségnyújtó szolgálat felé a bírósági felülvizsgálati kérelem egy érkeztetett példányának bemutatásával igazolja."

11. § A Jst. "A jogi szolgáltatás díjának fedezete" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"Egyes szolgáltatások díjának fedezete

49. § (1) A jogi segítő részére a jogi szolgáltatás díját a célelőirányzat terhére kell megfizetni. A célelőirányzat - a 39. § (7) bekezdésében, valamint a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a díjösszegének megfizetésére használható fel.

(2) A 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személy ügyében a tolmácsolási és fordítási díj megfizetése iránt a jogi segítségnyújtó szolgálat a célelőirányzat terhére intézkedik.

(3) A célelőirányzat terhére történő kifizetések célelőirányzat-módosítás nélkül teljesíthető kiadások."

12. § A Jst. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a pártfogó ügyvédi díjelőleg visszatérítésére a fél perbeli ellenfele köteles, a visszatérítési kötelezettség teljesítésének határideje 30 nap. Kérelemre, indokolt esetben a visszatérítésre legfeljebb hat hónapos határidő biztosítható, e határidőn belül pedig a részletekben történő teljesítés is engedélyezhető."

13. § A Jst. 66. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítő szervezetet abból az okból törli a névjegyzékből, hogy a jogi szolgáltatást nem a vele szerződött ügyvéd útján nyújtotta, a névjegyzékből való törlést követően a jogi segítő szervezetet, annak jogutódját, illetve a törölt szervezetnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselőjének a közreműködésével létrejött más szervezetet további három évig nem lehet ismételten felvenni a névjegyzékbe."

14. § A Jst. 69. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A jogi segítő a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt szakterületen belül megjelölheti, hogy milyen típusú ügyekben tett szert kiemelkedő jártasságra."

15. § A Jst. 71. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondja, ha a jogi segítői névjegyzékbe történő bejegyzés feltételei megszűntek vagy megállapítja, hogy azok már a felvételkor sem álltak fenn.

(3) A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondhatja, ha

a) a jogi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban a jogi segítő-vagy más ügyvéd megbízottal nem rendelkező jogi segítő szervezet esetében a nevében eljáró ügyvéd - fegyelmi vagy kártérítési kötelezettségét megállapították,

b) a jogi segítő a jogi szolgáltatást a 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján legalább három alkalommal alaptalanul megtagadta, vagy

c) a jogi segítségnyújtó szolgálat hivatalos tudomást szerez arról, hogy a jogi segítő szervezet a jogi szolgáltatást nem a 66. § (2) bekezdése szerint vele szerződött ügyvéd útján nyújtja.

(4) A jogi segítő a szerződést akkor mondhatja fel, ha a névjegyzékbe történő felvétel feltételei megszűntek, vagy ha a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvéd igazolja, hogy a szolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése egyéb ügyvédi tevékenységének végzését lehetetlenné teszi."

16. § A Jst. 73. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) E törvénynek a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló 2013. évi XV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a törvény 2-5. §-ával, 6. § (2) bekezdésével, 7. §-ával, 9-11. §-ával, 17. §-ával és 18. §-ával megállapított rendelkezéseinek kivételével - a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(6) E törvény 71. § (3) bekezdés c) pontja alapján a jogi segítségnyújtó szolgálat a szerződést akkor mondhatja fel, ha a jogi segítő szervezet a jogi szolgáltatást a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló 2013. évi XV. törvény hatálybalépését követően nem az e törvény 66. § (2) bekezdése szerint vele szerződött ügyvéd útján nyújtja."

17. § A Jst. 89. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

"c) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikk (3) és (4) bekezdése."

18. § A Jst. 11. §-ában a "polgári peres és nemperes eljárásokban" szövegrész helyébe a "polgári peres és - a végrehajtási eljárás kivételével - nemperes eljárásokban" szöveg lép.

19. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény IX. Fejezete a következő 92/B. §-sal egészül ki:

"92/B. § (1) A harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti kiutasítás elrendeléséről szóló határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás kezdeményezéséhez - kérelem alapján - külön jogszabályban meghatározott ingyenes jogi segítségnyújtást vehet igénybe.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a jogerős kiutasító határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztéséhez szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelmet haladéktalanul, a kiutasító határozat egy példányával együtt elektronikus hírközlő eszköz (különösen telefon, elektronikus levél) útján továbbítja a jogi segítségnyújtó szolgálatnak."

20. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 97. § (3) és (4) bekezdésében a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszéktől" szöveg lép.

(2) A Psztv. a következő 118/B. §-sal egészül ki:

"118/B. § (1) A 97. § (2)-(4) bekezdése alapján indult, és a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló 2013. évi XV. törvény e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyeket, továbbá azokat az első fokon befejezett ügyeket, amelyekben az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó további intézkedéseket kell tenni, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság haladéktalanul megküldi a Fővárosi Törvényszéknek.

(2) A 97. § (2)-(4) bekezdése alapján indult, és a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló 2013. évi XV. törvény e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépésekor másodfokon folyamatban lévő ügyeket a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul megküldi a Fővárosi Ítélőtáblának. Az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezése és új eljárás elrendelése esetén az új eljárást a Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság folytatja le.

(3) Az ügyek (1) és (2) bekezdés szerinti megküldése során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 129. §-a és 158. § (2) bekezdése rendelkezéseit nem kell alkalmazni."

21. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) E törvény 2. §-a, 3. §-a, 5. §-a, 6. § (2) bekezdése, 7. §-a, 10. §-a, 11. §-a, 17. §-a és 19. §-a 2014. július 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke