181/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet

a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól

A Kormány a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 24/C. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § E rendeletet a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: vámhatóság) előtt indult eljárásokban kell alkalmazni.

2. Az engedélyező hatóság

2. §[1] A Tv. 13. § (2) bekezdésében meghatározott engedély (a továbbiakban: engedély) iránti ügyekben a dohánybolt vagy elkülönített hely fekvése szerinti megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóság jár el.

3. A kérelmező

3. § (1) Magyarországi székhellyel rendelkező kérelmező esetén az engedély iránti kérelmet kizárólag

a) a koncessziós szerződésben a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására feljogosított egyéni vállalkozó, vagy az a magánszemély, aki a koncessziós szerződést aláírta és az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vétel felől intézkedetett;

b) az a betéti társaság, illetve közkereseti társaság, amelyik a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet koncessziós szerződés alapján végezni jogosult

terjesztheti elő.

(2)[2] A kérelmező akkor is előterjesztheti az engedély iránti kérelmét, ha még előtársasági formában működik, illetve társasági szerződésében a cég székhelyén kívül a leendő telephely még nincs feltüntetve.

(3) Ha a kérelmező a kérelmét magánszemélyként terjeszti elő, de a kérelméből egyértelműen megállapítható, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot az (1) bekezdés b) pontja szerinti gazdasági társaság útján kívánja gyakorolni, akkor kérelmezőként a továbbiakban e gazdasági társaságot kell tekinteni, és szükség szerint dönteni kell az 5. § szerinti intézkedésről.

(4) Nem magyarországi székhellyel rendelkező kérelmező esetén a kérelmező személyes joga alapján kell megállapítani azt, hogy megfelel-e a Tv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

4. A kérelem benyújtása

4. § (1) Az engedélyezési eljárás kérelemre indul. A kérelmet a vámhatósághoz postai úton, személyesen írásban, illetve elektronikus úton is be lehet nyújtani, a vámhatóság által e célra rendszeresített formanyomtatványon, vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumú kérelemben.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) a megkötött koncessziós szerződés egyszerű másolati példányát;

b) a dohánybolt vagy elkülönített hely használati jogcímének megállapítására alkalmas okirat (különösen bérleti szerződés, annak kivonata vagy használati jogot engedő nyilatkozat) egyszerű másolati példányát abban az esetben, ha az nem a kérelmező kizárólagos tulajdonában álló helyiség;

c) a dohánybolt vagy elkülönített hely legalább kézzel rajzolt (lehetőleg arányos) alaprajzának egyszerű másolatát, legfeljebb A/4-es méretű lapon;

d) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló okirat egyszerű másolati példányát;

e) gazdasági társaság esetén annak társasági szerződése egyszerű másolati példányát.

(3) A 7. §-ban meghatározott eljárás esetén a (2) bekezdésben foglaltakon kívül csatolni kell a következő okiratokat:

a) a kérelmező - a kérelem benyújtásának időpontjától számított 30 napnál nem régebbi - cégkivonatának, egyéni vállalkozó esetén vállalkozói igazolványának (nyilvántartásba vételi igazolásának, de legalább az erre irányuló kérelemnek) egyszerű másolati példányát, előtársaság esetén a cégbejegyzési kérelem benyújtásának tényét igazoló okirat másolati példányát;

b) a kérelmet benyújtó székhelye szerint illetékes önkormányzat igazolásának másolati példányát arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a kérelmezővel szemben jogerősen 1 millió forintot meghaladó mértékű adóbírság vagy 200 ezer - magánszemély esetén 100 ezer - forintot meghaladó mértékű mulasztási bírság kiszabására nem került sor, amely igazolás a kérelem benyújtásának időpontjától számított 30 napnál nem lehet régebbi;

c) ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet elkülönített helyen folytatják, az elkülönített helyet magában foglaló üzlet működési engedélyének, illetve a működés megkezdésének önkormányzathoz történő bejelentésének igazolása másolati példányát.

(4) A vámhatóság az engedély megadását követően lefolytatott bármely utólagos ellenőrzési eljárásában (a továbbiakban: ellenőrzési eljárás) jogosult a (2) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjában, valamint a (3) bekezdésben meghatározott okiratok eredeti példányának bemutatását megkövetelni.

5. A kérelem vizsgálata, a hiánypótlás

5. § (1) A vámhatóság a hozzá beérkezett kérelmet legfeljebb öt munkanapon belül megvizsgálja. Amennyiben az előterjesztett kérelem nem tartalmazza mindazon adatokat, illetve mellékleteket, amelyeket jogszabály a kérelem előterjesztéséhez előír, úgy a vámhatóság köteles a kérelem beérkezését követő legkésőbb tizenöt napon belül postára adott végzéssel a kérelmezőt a hiányok pótlására - azok pontos megjelölésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetéssel - legalább nyolc napos határidővel felhívni.

(2) A kérelem beérkezését követő tizenhatodik napon hiánypótlási felhívás már nem bocsátható ki, és hiányos kérelem miatt az engedély megadását önmagában megtagadni nem lehet, ugyanakkor az engedély megadásához szükséges feltételeket a vámhatóság utólag, ellenőrzési eljárás keretében bármikor vizsgálhatja.

(3) Ha a hiánypótlási felhívás kibocsátására rendelkezésre álló határidő már eltelt, és az engedély megadása előtt kiderül, hogy további - a vámhatóság által hivatalból nem beszerezhető - okirat vagy nyilatkozat előterjesztésére lenne szükség, úgy ezen okirat vagy nyilatkozat meglétét vélelmezni kell, ugyanakkor a vámhatóság e tényt utólag, ellenőrzési eljárás keretében bármikor vizsgálhatja.

(4) Ha a kérelmező a határidőben közölt hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget, illetve megállapítható, hogy az igazgatási szolgáltatási díjat a hiánypótlási felhívás ellenére sem fizette meg, úgy a vámhatóság az eljárást megszünteti. Az eljárás megszüntetése a kérelem újbóli előterjesztésének nem akadálya.

6. A kérelem elintézése

6. § (1) Ha

a) a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak eleget tesz, vagy

b) a kérelmező által előterjesztett kérelem vonatkozásában hiánypótlási felhívás kibocsátására nincs szükség, illetve nincs lehetőség,

a vámhatóság érdemben dönt a kérelemről.

(2)[3] A vámhatóság az engedélyt határozatával megadja, ha az előterjesztett okiratok, a rendelkezésére álló adatok, valamint a hatósági nyilvántartások alapján megállapítható, hogy a kérelmező, illetve kérelme a Tv. 13. §-ában, illetve az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelel. A vámhatóság - szükség szerint - iratok, adatok beszerzése céljából más állami vagy önkormányzati szervet is megkereshet, ez azonban az ügyintézési határidőt nem hosszabbítja meg.

(3)[4] A vámhatóság az engedélyezési eljárás során a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, illetve szükség szerint szemlét tart.

(4) Ha a vámhatóság az eljárás során azt állapítja meg, hogy a méltányos eljárás alapelve alapján az engedélyt meg lehet adni, akkor az engedély megadásával egyidejűleg (az engedélyben) a hiányosságok pótlására a kérelmezőt legalább 30, legfeljebb 90 napos határidővel fel kell hívni. Így kell eljárni akkor is, ha a tényállás azért nem tárható fel teljeskörűen, mert a (2) bekezdés szerinti jogsegély az ügyintézési határidőn belül nem vezetett eredményre.

(5) A vámhatóság az engedélyt a koncessziós szerződésben meghatározott időtartamra adja meg. A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység az engedélyben meghatározott helyszínen (dohányboltban vagy elkülönített helyen) az engedély kézhezvételének napján már megkezdhető.

(6) A vámhatóság az engedélyben kizárólag a kérelmezőt jogosíthatja fel a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság elvégzésére, arra a dohányboltra vagy elkülönített helyre vonatkozóan, amelyet a kérelmező kérelmében megjelölt. A dohányboltra, illetve az elkülönített helyre vonatkozó egyes előírásokat az 1. melléklet tartalmazza.

(7) A vámhatóság - a 7. §-ban meghatározott eljárást ide nem értve - a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül hozza meg és adja postára érdemi döntését a kérelem megadásáról vagy annak elutasításáról.

7. § (1) A kérelmező az engedély megadását soron kívüli eljárás keretében is kérheti, ezirányú kérelmét az engedélyezési eljárás iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg jelzi. Soron kívüli eljárás esetén e rendelet rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A soron kívüli eljárásban a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolja

a) a 4. § (2) bekezdésében felsorolt mellékleteket és

b) a 4. § (3) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt mellékletek közül azokat, amelyek a kérelmezőre irányadóak.

(3) A vámhatóság a hozzá beérkezett kérelmet haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül megvizsgálja. Amennyiben az előterjesztett kérelem nem tartalmazza mindazon adatokat, illetve mellékleteket, amelyeket jogszabály a kérelem előterjesztéséhez előír, úgy a vámhatóság köteles a kérelem beérkezését követő legkésőbb három munkanapon belül postára adott végzéssel a kérelmezőt a hiányok pótlására - azok pontos megjelölésével - legfeljebb öt napos határidővel felhívni.

(4) A kérelem beérkezését követő negyedik munkanapon hiánypótlási felhívás már nem bocsátható ki, és hiányos kérelem miatt az engedély megadását önmagában megtagadni nem lehet, ugyanakkor az engedély megadásához szükséges feltételeket a vámhatóság utólag, ellenőrzési eljárás keretében bármikor vizsgálhatja.

(5) A soron kívüli eljárásban a vámhatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül hozza meg és adja postára érdemi döntését a kérelem megadásáról vagy annak elutasításáról.

8. § Ha e rendelet a vámhatóság számára az érdemi döntés meghozatalára határidőt ír elő, és e határidőn belül a vámhatóság nem adja postára a kérelem elutasításáról szóló döntését, úgy a kérelmező kérelme az előterjesztett adatoknak megfelelő tartalommal külön határozat nélkül is megadottnak tekintendő, ugyanakkor az engedély megadásához szükséges feltételeket a vámhatóság utólag, ellenőrzési eljárás keretében bármikor vizsgálhatja. Az eljárási határidőkbe a hiánypótlásról szóló felhívás postára adása és a hiányoknak a kérelmező általi pótlása között eltelt idő nem számít bele.

7. Az ellenőrzési eljárás, az ellenőrzési feladatok ellátása

9. § (1) Azt, hogy

a) az engedély iránti kérelem, annak mellékletei, illetve az ezekben foglalt adatok a tényeknek, illetve a jogszabályoknak megfelelnek-e;

b) a kérelmező által folytatott dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet az engedélyben foglaltaknak, illetve a jogszabályoknak megfelelően végzik-e; továbbá

c) a dohánybolt vagy elkülönített hely a jogszabályoknak, illetve a kérelemben és annak mellékleteiben foglaltaknak maradéktalanul megfelel-e,

a vámhatóság az engedély megadását követően lefolytatott ellenőrzési eljárásban bármikor vizsgálhatja, továbbá ellenőrizheti mindazt, amit jogszabály a hatáskörébe utal.

(2) A vámhatóság az ellenőrzési eljárása körében jogosult különösen szemlét tartani, illetve a jogszerű működés ellenőrzéséhez szükséges adatok, illetve nyilatkozatok szolgáltatására, iratok bemutatására a kérelmezőt felhívni.

(3) A vámhatóság a Tv. 23. § (1) bekezdés a) pontja szerint jár el akkor, ha az ellenőrzés során merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedélykérelem elutasításának lett volna helye, feltéve, hogy az legfeljebb 90 napos határidőn belül nem orvosolható.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti esetben az engedély visszavonására okot adó tény, adat vagy körülmény orvosolható, úgy a vámhatóság köteles az orvoslásra legalább 30 napos, legfeljebb 90 napos határidőt tűzni.

8. Az engedély módosítása

10. § (1) Az engedély jogosultja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység körébe tartozó, az engedély megadásánál figyelembe vett tény vagy körülmény változásáról a vámhatóságot tizenöt napon belül köteles értesíteni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti értesítés az engedélyben szereplő adatokat, feltételeket nem érinti, úgy azt a vámhatóság az értesítés tartalmának vizsgálatát követően az engedély jogosultjának küldött értesítéssel tudomásul veszi.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti értesítés az engedélyben szereplő adatokat, feltételeket érinti, vagy ez az értesítés tartalmának vizsgálatakor nem állapítható meg, az értesítést az engedély módosítására irányuló eljárásnak kell tekinteni. Az engedély módosítására irányuló eljárásban külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4) Az engedély módosítására irányuló eljárásra e rendelet szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(5) Ha a kérelmező az engedélytől eltérő helyszínen (más dohányboltban vagy elkülönített helyen) kívánja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatni, úgy kérelmét az engedély módosítására irányuló kérelemnek kell tekinteni. Az engedélyben meghatározott helyszíntől eltérő dohányboltban vagy elkülönített helyen csak a módosított engedély kézhezvételének napjától lehet - a Tv. 13. § (3) bekezdésére is figyelemmel - dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatni.

8/A. A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szüneteltetése[5]

10/A. §[6] (1) A kérelmező a már kiadott engedély hatálya alatt legfeljebb két alkalommal, összesen legfeljebb hat hónapos időtartamra kérheti a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységének szüneteltetését.

(2) A kérelmező az (1) bekezdés szerinti kérelmet a vámhatóságnál terjeszti elő. A vámhatóság - az e §-ban meghatározott keretek között - akkor határoz a kérelemnek megfelelően, ha a jogosultság gyakorlásával azonos településen legalább egy dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folyik.

(3) A vámhatóságnak az e § alapján meghozott, a kérelemnek helyt adó határozata - annak kézhezvétele napjától számítva - feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységét a határozatban megjelölt időtartamban szüneteltesse; ez ugyanakkor a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására kiadott engedélynek a 6. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamát nem hosszabbítja meg, és nem mentesít a koncessziós szerződésben meghatározott, a koncessziós díj fizetésére vonatkozó kötelezettség alól. A határozatban megjelölt időtartam elteltével a dohánytermék-kiskereskedő köteles a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységét folytatni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a 10. § (5) bekezdésében meghatározott kérelem benyújtását megelőzően is elő lehet terjeszteni, és önmagában kell elbírálni e rendeletnek az engedély módosítására irányuló szabályai szerint.

(5) Az e §-ban foglaltak megsértése esetén a vámhatóság a Tv. 23. § (1) bekezdés e) pontja szerint jár el.

9. Egyéb termék forgalmazásának bejelentésére irányuló eljárás

11. § (1) Amennyiben a kérelmező a Tv. 13/A. §-a alapján a dohányterméken, illetve dohányterméket kiegészítő terméken túlmenő, a Tv. által megengedett egyéb termék (a továbbiakban: egyéb termék) forgalmazását kívánja, úgy köteles ezirányú szándékát postai úton, személyesen írásban, illetve elektronikus úton előterjesztett, a vámhatóság által e célra rendszeresített formanyomtatványon, vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumú iratban bejelenteni.

(2) A dohánytermék-kiskereskedő az egyéb termék forgalmazását a bejelentést követően kezdheti meg, feltéve, hogy már rendelkezik a vámhatóság által kiadott dohánytermék-kiskereskedelmi engedéllyel.

(3)[7] Az (1) bekezdés szerint megtett bejelentésekről a vámhatóság minden hónap 10. napjáig összegző tájékoztatást nyújt a Tv. 4. § (2) bekezdése szerinti részvénytársaság részére.

10. Egyéb rendelkezések

12. § Amennyiben erre lehetőség van, a vámhatóság a döntés közlése előtt megkísérli a kérelmezőt rövid úton értesíteni arról, hogy vele a vámhatóság határozatot (végzést, engedélyt) kíván közölni, melynek személyes (meghatalmazott útján történő) átvételére legfeljebb 2 munkanapon belül a kérelmezőnek lehetősége van. Ha a vámhatóság határozatát a kérelmező személyesen (meghatalmazott útján) átveszi, úgy azt e rendelet alkalmazásában közöltnek (postára adottnak) kell tekinteni.

11. Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 9. § (3) és (4) bekezdése, valamint az 1. melléklet 1.6. pontja 2013. július 1-jén lép hatályba.

14. § (1) E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni. A vámhatóság e rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni köteles akkor, ha az a kérelmezőre nézve kedvezőbb.

(2)[8] A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet módosításáról szóló 407/2016. (XII. 10.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód Kr.1.) megállapított 1. mellékletben foglaltakat a Mód.Kr.1. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendelethez

1. A dohányboltra, illetve elkülönített helyre vonatkozó előírások és más általános rendelkezések

1.1. A dohánybolt akkor minősül más üzlettől elkülönült, önálló üzlethelyiségnek, ha

a) annak legalább elektromos árammal való ellátottsága nem függ más üzlet nyitva tartásától akkor sem, ha a dohánybolt és e másik üzlet fogyasztásmérője adott esetben közös, és

b) a dohánybolt bejárata csak más üzlet üzlethelyiségébe való belépéstől teljesen függetlenül, kültérről (szabad ég alól) közelíthető meg; azaz a dohánybolt területére közvetlenül és kizárólag kültérről (szabad ég alól) való belépéssel lehet bejutni.

1.2. Nem minősül más üzlettől elkülönült, önálló üzlethelyiségnek különösen:[9]

a) az olyan bevásárlóközpontbeli üzlethelyiség, amelyik csak a bevásárlóközpont bejáratain át megközelíthető belső közlekedőfolyosójáról ("sétálóutcájáról") érhető el, ha a bevásárlóközpont ezen közlekedőfolyosója a bevásárlóközpont rendes nyitvatartási idején kívül (ideértve például az ünnepnapokat is) a vásárlók elől el van zárva;

b) ha az üzlethelyiség bejárata kapualjból, körbekerített kertből közelíthető meg, és a kapu (kertkapu) nem állandóan nyitott.

1.3. A dohánybolt önálló, más üzlettől elkülönült jellegét nem befolyásolja különösen az a tény, ha

a) egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk a dohányboltban nem található, de ilyen más - közeli - helyiségben elérhető, és ennek a dohánybolt nyitvatartási idején belüli használatához a helyiség tulajdonosa, illetve használója hozzájárul;

b) az árukészlet vagy annak egy részének raktározása nem közvetlenül a dohányboltban megoldott;

c) a dohányboltban öltöző nem található.

1.4. Ha az üzlethelyiség részekre bontás nélkül mozgó vagy mozgatható, akkor nem felel meg a Tv. 3. § 8. pontjában meghatározottaknak. Így különösen nem felel meg ennek a követelménynek - jellegénél fogva - a lakóautó, az irodakonténer, a konténer (ezeknek bármilyen, akár több konténerből összeillesztett formája) akkor sem, ha azt egy adott helyhez rögzítik.

1.5. A dohánytermékek kiskereskedelmi értékesítése - ide nem értve a Tv. által lehetővé tett kivételes dohányértékesítési lehetőséget (mozgóbolt) - kizárólag[10]

a) a dohánybolt üzletterében, vagy

b) a Tv. rendelkezéseinek megfelelő esetben az elkülönített helyen, azaz az üzlet térben leválasztott helyiségrészén belül történhet.

A b) alpont alkalmazásában az elkülönített hely akkor minősül térben leválasztott helyiségrésznek, ha az az üzlet más részeitől legalább mozgatható vagy rögzített, nem átlátszó térelválasztóval, így különösen paravánnal, vagy függönnyel elkülönül.

1.6. A Tv. 12. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott "Nemzeti Dohánybolt" feliratot az önállóan működtetett üzlethelyiség bejárata felett és/vagy annak kültéri felületén kell - legalább egy helyen - jól látható módon elhelyezni. Az elkülönített helyen a Tv. 12. § (3) bekezdése értelmében szükséges jelzéseket az elkülönítést biztosító térelválasztón kell feltüntetni úgy, hogy az az üzletből látható legyen.

1.7. Az 1.5. pont b) alpont alkalmazásában a dohánytermék fizikai átadására minden esetben az elkülönített helyen belül kerülhet csak sor; adott esetben - ha az üzlet üzemeltetője és a koncesszió jogosultja ugyanazon személy - az értékesítés más elemei (pl. az áru pénztárgépben való rögzítése) történhetnek az üzlethelyiség más részében is.[11]

2. A dohánybolt elhelyezkedésével kapcsolatos különös szabályok[12]

2.1. Dohánybolt nem működhet másik dohánybolt bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül.

2.2. A 2.1. pontban foglalt rendelkezés akkor minősül megtartottnak, ha a dohányboltok (egymáshoz legközelebb eső) bejáratainak középvonalától számított legrövidebb, szabályos gyalogos közlekedési útvonal hossza eléri vagy meghaladja a 200 métert.

2.3. A 2.1. pontban foglaltakat csak a 2013. november 30. után benyújtott új engedély iránti, illetve a 10. § (5) bekezdése szerinti engedély módosítására irányuló kérelmekre kell alkalmazni.[13]

2.4. Nem kell alkalmazni a 2.1. pontban foglaltakat[14]

a) az elkülönített helyre;

b) kérelemre, ha mindazon dohányboltok üzemeltetői, akik a létesíteni kívánt dohánybolttól számított 200 méteres távolságon belüli bejárattal rendelkező dohányboltot üzemeltetnek, a dohánybolt létesítéséhez teljes bizonyító erejű magánokiratban visszavonhatatlanul hozzájárultak;

c) kérelemre, ha a dohánybolt a működési helyét ideiglenes jelleggel elháríthatatlan külső ok vagy a dohánybolt működési körülményeivel szorosan összefüggő ok (különösen felújítás, átépítés) miatt kényszerül megváltoztatni (e pont alkalmazásában a továbbiakban: ideiglenes kiköltözés), azzal, hogy ebben az esetben a dohánybolt az ideiglenes kiköltözésre okot adó állapot elmúltával az eredeti működési helyén köteles tovább működni legalább 6 hónapig, melyet írásban, teljes bizonyító erejű okiratban a kérelem benyújtásakor vállalni kell. Az ideiglenes kiköltözésre okot adó állapot fennállásáról a kérelem benyújtásakor nyilatkozni kell az ok megjelölésével. Az ideiglenes kiköltözés időtartama nem haladhatja meg a 6 hónapot, melyet a vámhatóság indokolt esetben legfeljebb 6 hónappal, különösen indokolt esetben legfeljebb 12 hónappal, mindösszesen egy alkalommal meghosszabbíthat. Az ideiglenes kiköltözés tartama alatt az eredeti működési helyen tevékenység nem folytatható.

2.5. Dohánybolt nem létesíthető olyan építményben, illetve nem választható le olyan építményből, amelyben

a) 2500 m2-nél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet (kereskedelmi egység),

b) üzemanyagtöltő állomás (illetve azt kiszolgáló kereskedelmi egység) működik.

2.6. Dohánybolt nem létesíthető továbbá

a) a 2.5. pontban meghatározott építményhez kapcsolódó (azt kiegészítő) üzletsoron akkor sem, ha az egyébként a 2.5. pontban meghatározott építménytől fizikailag elkülönül;

b) a 2.5. pontban meghatározott építmény rendeltetésszerű használatához biztosított gépjármű elhelyezésére szolgáló területen (parkolóban), ideértve különösen annak járművel vagy gyalogosan használható közlekedési útvonalait, határoló területeit, továbbá az ahhoz kapcsolódó fásított vagy füvesített területeit is;

c) a b) alpontban meghatározott területből bármely célból vagy jogcímen leválasztott (kialakított) területen.

2.7. Amennyiben a dohánybolt (elkülönített hely) a vámhatósági engedély megszerzésekor hatályos jogszabályoknak megfelelő módon és helyen került kialakításra, de az egyébként nem felel meg a 2.5., illetve a 2.6. pontban foglaltaknak, úgy e helyen dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet legfeljebb 2014. május 30-ig lehet folytatni.

2.8. Ha a vámhatóság a 2.1. pontban foglaltak megsértését észleli, azon kérelmezővel (jogosulttal) szemben jár el a jogszabály megtartása érdekében, aki az adott dohányboltra vonatkozó engedély (módosítás) iránti kérelmét későbbi időpontban nyújtotta be a vámhatósághoz.[15]