201/2013. (VI. 13.) Korm. rendelet

a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A rendelet hatálya

a) a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területek lehatárolásának,

b) a településrendezési eszközökre vonatkozó vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények, valamint

c) a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpartrehabilitációs terv

ca) tartalmi követelményeinek és

cb) egyeztetése és elfogadása rendjének

meghatározására terjed ki.

(2) Ahol e rendelet az (1) bekezdés b) pontjára vonatkozóan külön előírásokat nem tartalmaz, ott az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.) előírásait kell alkalmazni."

2. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, illetve azok felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek készítése során

a) a Balaton jogi partvonala a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban szereplő határvonal,

b) a Balaton szabályozási partvonalát a Törvény 16. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell meghatározni,

c) a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló kormányrendelet alapján a vízügyi hatóság határozatában megállapított nádas minősítést kell figyelembe venni,

d) a vízparti rendeltetések és a területfelhasználás összehangolása céljából a szomszédos településekre készülő vízpart-rehabilitációs tanulmánytervet, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpartrehabilitációs tervet össze kell hangolni."

3. § Az R. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az 5. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Strandrendeltetés csak olyan ingatlanon jelölhető ki vagy bővíthető, amelyhez kapcsolódóan a vízpartrehabilitációs tanulmányterv strandolásra alkalmas partszakaszt, illetve a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv strand kijelölésére alkalmas partszakaszt jelöl.

(1a) A Balaton vízmedrében a strandrendeltetéshez kapcsolódó építmény csak ott helyezhető el, ahol a vízpartrehabilitációs tanulmányterv strandolásra alkalmas partszakaszt, illetve a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv strand kijelölésére alkalmas partszakaszt jelöl."

4. § Az R. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területen a településrendezési eszközökben a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervvel, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpartrehabilitációs tervvel összhangban

a) a beépítésre szánt területek közül kizárólag

aa) kertvárosias lakóterület,

ab) vegyes terület,

ac) gazdasági terület,

ad) üdülőterület és

ae) különleges terület,

b) a beépítésre nem szánt területek közül kizárólag

ba) közlekedési és közműelhelyezési terület,

bb) zöldterület,

bc) erdőterület,

bd) vízgazdálkodási terület,

be) mezőgazdasági terület,

bf) természetközeli terület vagy

bg) különleges beépítésre nem szánt terület

területfelhasználási egység, építési övezet, illetve övezet jelölhető ki."

5. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) Kertvárosias lakóterületen kizárólag az OTÉK 13. § (2) bekezdése szerinti rendeltetések helyezhetők el.

(2) Kertvárosias lakóterületen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m."

6. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) Vegyes területen kizárólag az OTÉK 16-17. §-ában foglalt rendeltetések helyezhetők el, továbbá nem helyezhető el parkolóház, üzemanyagtöltő állomás, gazdasági és termelő kertészeti építmény. (2) Vegyes területen

a) a megengedett legnagyobb beépítettség 50%,

b) a legkisebb zöldfelület 30% és

c) a megengedett legnagyobb beépítési magasság 12,5 m."

7. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) Gazdasági területen csak a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató terület és egyéb ipari terület jelölhető ki.

(2) Gazdasági területen csak a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, a gazdasági tevékenység végzésére szolgáló, a vízgazdálkodással, hal- és nádgazdálkodással, valamint hajóépítéssel összefüggő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(3) Gazdasági területen

a) a megengedett legnagyobb beépítettség 30%,

b) a legkisebb zöldfelület 50% és

c) a megengedett legnagyobb beépítési magasság 8 m."

8. § Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) A hétvégi házas területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m.

(2) Az üdülőházas területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 8 m, kialakult beépítés esetén legfeljebb az elbontott építmény beépítési magassága, de legfeljebb 12,5 m."

9. § Az R. 11. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Különleges terület és különleges beépítésre nem szánt terület

11. § (1) Különleges területen és különleges beépítésre nem szánt területen

a) kemping-,

b) szabadidőközpont,

c) strand-,

d) sport-,

e) oktatási központ,

f) kutatási-fejlesztési,

g) honvédelmi,

h) egészségügyi és

i) víziközlekedési, honvédelmi, sport- és turisztikai célú kikötő

rendeltetés helyezhető el.

(2) Beépítésre szánt különleges területen a megengedett legnagyobb beépítettség az (1) bekezdés b), d), e), f) és g) pontjában foglalt esetben 30%, az (1) bekezdés h) és i) pontjában foglalt esetben 10%.

(3) Beépítésre szánt különleges területen a legkisebb zöldfelület az (1) bekezdés

a) a) pontjában foglalt esetben 70%,

b) b), e), f) és g) pontjában foglalt esetben 50%,

c) h) és i) pontjában foglalt rendeltetés esetében 40%.

(4) Beépítésre szánt különleges területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 8 m, kialakult beépítés esetén az (1) bekezdés e), f) és g) pontjában foglalt rendeltetésű területen az elbontott épület beépítési magassága, de legfeljebb 12,5 m.

(5) Különleges beépítésre nem szánt területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 8 m, a legkisebb zöldfelület 70%.

(6) Szálláshelyet tartalmazó vendéglátó rendeltetés az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetben nem helyezhető el, az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben kizárólag a beépítésre szánt különleges területen, és csak a sportrendeltetés elsődleges rendeltetésként való megtartásával helyezhető el.

(7) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben csak közösségi szórakoztató, kulturális, vendéglátó rendeltetés, valamint sport és játék céljára szolgáló építmény helyezhető el.

(8) Az (1) bekezdés i) pontjában foglalt esetben a telek legfeljebb 50%-án alakítható ki vízfelület."

10. § Az R. 12. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Közlekedési terület

12. § A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben, illetve azok felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekben tervezett parkolók alapterülete a tényleges igények szerint a településrendezési eszközökben csökkenthető. A településrendezési eszközökben parkolók számára igénybe nem vett területek csak zöldfelületként alakíthatók ki."

11. § Az R. 13. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Zöldterület

13. § (1) Zöldterületen kizárólag szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó-, sport- és szabadidő rendeletetés, valamint a terület fenntartását szolgáló építmény helyezhető el.

(2) Zöldterületen épület a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben, illetve azok felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekben kijelölt helyen helyezhető el.

(3) Zöldterületen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m, a legkisebb zöldfelület 80%."

12. § Az R. 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14/A. § A vízgazdálkodási területbe sorolt területek "vízgazdálkodási terület tómederben" vagy "vízgazdálkodási terület tómedren kívül" területfelhasználási egységbe sorolhatók."

13. § Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § (1) A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv elfogadásra kerülő munkarészei

a) az M=1:2000 méretarányú tervlapok, valamint

b) a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre vonatkozó szabályozási előírások.

(2) A partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek alátámasztó munkarésze a tervi megoldások indokolása."

14. § Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § A partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervet a Kr. mellékleteiben rögzített jelkulcs alkalmazásával kell kidolgozni."

15. § Az R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) A területrendezésért felelős miniszter a vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket, illetve azok felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terveket - a jogszabálytervezet Kormány ügyrendje és jogszabály szerinti véleményezését megelőzően - szakmai szempontból egyezteti

a) a feladatkörükben érintett miniszterekkel,

b) az érintett települési önkormányzatokkal,

c) az érdekelt civil szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel és gazdálkodó szervezetekkel, valamint

d) az 1. mellékletben meghatározott, területileg illetékes szervekkel,

és ezzel egy időben az egyeztetési anyagot a területrendezési információs rendszerben elérhetővé teszi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyeztetés keretében a területrendezésért felelős miniszter

a) szükség esetén megindítja az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet szerinti eljárást,

b) a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, illetve a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek egyeztetési anyagát digitálisan megküldi az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott szerveknek oly módon, hogy

ba) egy időben legfeljebb tizenkét települést érintő egyeztetési anyagot küld meg,

bb) a ba) alpont szerint összevont településcsoportokat érintő egyeztetési anyag véleményezésére legalább 30 napot biztosít, és

bc) a ba) alpont szerint összevont településcsoportokat érintő egyeztetési anyagok véleményezésének időszakai nem lehetnek átfedésben,

c) a Kormány honlapján közzéteszi az egyeztetési anyag elérhetőségét és a véleményezés határidejét az (1) bekezdés

c) pontjában meghatározott szervek számára,

d) eltérő vélemények esetén egyeztető tárgyalást tart az (1) bekezdésben meghatározott szervek részvételével és

e) az egyeztetési anyag lezárásával egy időben a területrendezési információs rendszerben közzéteszi az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyvét és a vélemények alapján átdolgozott egyeztetési anyagot.

(3) A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpartrehabilitációs terv elfogadásáról szóló miniszteri rendelet kihirdetését követő 30 napon belül a területrendezésért felelős miniszter az érintett önkormányzat számára a jóváhagyott munkarészeket két példányban megküldi, és ezzel egy időben a területrendezési információs rendszerben elérhetővé teszi."

16. § Az R. a következő 21. §-sal egészül ki:

"21. § E rendelet rendelkezéseit a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv, valamint a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területek településrendezési eszközeinek készítése során kell alkalmazni."

17. § Az R. az 1. mellékletben foglalt 1. melléklettel egészül ki.

18. § Az R.

a) 2. § (1) bekezdésében és 2. § (2) bekezdés c) pontjában, 4. §-ában, 5. § (2) bekezdésében, valamint 6. § (2) és (3) bekezdésében az "azt követően" szövegrész helyébe az "annak felülvizsgálatát követően a",

b) 2. § (2) bekezdés a) pontjában a "létesítmények" szövegrész helyébe az "építmények",

c) 2. § (2) bekezdés b) pontjában a "természet közeli, ökológiailag" szövegrész helyébe a "természetközeli és ökológiailag",

d) 2. § (2) bekezdés d) pontjában a "külterületen" szövegrész helyébe a "területen",

e) 2. § (3) bekezdés felvezető szövegében a "vízpart-rehabilitációs" szövegrész helyébe az "A vízpart-rehabilitációs",

f) 2. § (4) bekezdésében a "tóparttal ellentétes oldalon" szövegrész helyébe a "szárazulaton", a "jelenlegi" szövegrész helyébe a "jogi",

g) 4. §-ában a "létesítésére" szövegrész helyébe az "elhelyezésére",

h) 6. § (2) bekezdésében a "kategóriát" szövegrész helyébe az "egységet",

i) 6. § (3) bekezdés a) és b) pontjában a "tervek" szövegrész helyébe az "eszközök",

j) 6. § (3) bekezdés a) pontjában a "kategórián" szövegrész helyébe az "egységen", valamint

k) 6. § (3) bekezdés b) pontjában a "kategórián" szövegrész helyébe a "területfelhasználási egységen"

szöveg lép.

19. § Hatályát veszti az R.

a) 2. § (1) bekezdésében, 2. § (2) bekezdés c) pontjában, 5. § (2) bekezdésében, 6. § (2) és (3) bekezdésében a "vízpart-rehabilitációs tanulmányterv első felülvizsgálatát megelőzően" szövegrész,

b) 2. § (3) bekezdés a) pontjában az "és ingatlanokat" szövegrész,

c) 2. § (4) bekezdésében az " , illetve telkeket" szövegrész,

d) 4. §-ában a "balatoni vízpart-rehabilitációs tanulmányterv első felülvizsgálatát megelőzően" és a "közhasznú" szövegrész,

e) 15. §-a, valamint

f) 20. §-ában a "Rendelkezéseit a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv első felülvizsgálatát megelőzően vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve azt követően partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv, a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv első felülvizsgálatát megelőzően vízpart-rehabilitációs tanulmánytervvel, illetve azt követően partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervvel érintett területek településrendezési terveinek készítésénél kell alkalmazni." szövegrész.

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 201/2013. (VI. 13.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelethez

A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, valamint a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv egyeztetési eljárásában résztvevő államigazgatási szervek

AB
1.EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZERVEGYEZTETÉSI SZAKTERÜLET
2.Balaton Fejlesztési Tanácsterületfejlesztés, településfejlesztés
3.Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi és
Örökségvédelmi Hivatalának állami főépítésze
területrendezés, településrendezés
4.környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi
felügyelőség
környezetvédelem, természet- és tájvédelem,
vízgazdálkodás
5.Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságtermészet- és tájvédelem
6.Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságvízgazdálkodás
7.megyei katasztrófavédelmi igazgatóságtűzvédelem, polgári védelem
8.megyei kormányhivatal népegészségügyi
szakigazgatási szerve
közegészségügy
9.Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és
Hajózási Hivatala
közlekedés: gyorsforgalmi úttal, közúti
határátkelőhellyel, víziúttal és vasúti pályahálózattal,
különösen szintbeli közúti-vasúti átjáróval érintett
település esetében
10.Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalaközlekedés: légi közlekedéssel érintett település
esetében
11.megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőségeközlekedés: minden más esetben
12.Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és
Szolgáltatási Központ
örökségvédelem
13.járási hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi
hivatala
örökségvédelem
14.megyei kormányhivatal földhivatalaföldvédelem
15.megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságaerdőrendezés, erdővédelem
16.megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi
igazgatósága
talajvédelem
17.Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal
vezetője
honvédelem
18.Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
bányakapitánysága
bányászat, geológia, morfológia, csúszásveszély
19.Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalahírközlés
20.Országos Tisztifőorvosi Hivataltermészetes gyógytényezők, gyógyhelyek
természeti adottságainak védelme
21.Magyar Építész Kamara,
megyei építész kamara
településtervezés

Tartalomjegyzék