283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet

a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 58. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény előírásaival összhangban - a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §[1]

(1)[2] A rendelet hatálya

a) a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területek lehatárolásának,

b)[3] a településrendezési tervre vonatkozó vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények,

c) a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv

ca) tartalmi követelményeinek és

cb) egyeztetése és elfogadása rendjének, valamint

d) a partvonal-szabályozási tervek szabályozási követelményeinek

meghatározására terjed ki.

(2)[4] Ahol e rendelet az (1) bekezdés b) pontjára vonatkozóan külön előírásokat nem tartalmaz, ott az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.) előírásait kell alkalmazni.

2. §

(1)[5] A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervet a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre kell elkészíteni.

(2) A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területek lehatárolásánál figyelembe kell venni a Balaton jelenlegi partvonalától mért 30 m széles parti sávon túl

a)[6] a parti építmények megközelítéséhez szükséges további területeket,

b)[7] a mederhez közvetlenül kapcsolódó természetes, természetközeli és ökológiailag érzékeny területeket,

c)[8] a mederben a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve a partvonal-szabályozási terv által szabályozott parti területhez közvetlenül kapcsolódó víz- és nádasterületeket,

d)[9] a beépítésre nem szánt területen további 20 m széles sávot.

(3) A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeket úgy kell lehatárolni, hogy[10]

a)[11] a rendeltetés szerint összefüggő területeket a határvonal ne vágja ketté,

b) a Balatont körülvevő vasúti töltés által határolt területet a határvonal csak természet- és vízvédelmi célból lépheti át,

c) a határvonal - ahol ez lehetséges - közterület telekhatára legyen.

(4)[12] A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területek szárazulaton meghatározott határvonala a Balaton jogi partvonalától mért legnagyobb távolsága csak akkor haladhatja meg a 300 m-t, ha az érintett telket a 300 m-es határvonal kettévágná.

3. §[13]

A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek készítése során[14]

a) a Balaton jogi partvonala a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban szereplő határvonal,

b) a Balaton szabályozási partvonalát a Törvény 16. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell meghatározni,

c) a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló kormányrendelet alapján a vízügyi hatóság határozatában megállapított nádas minősítést kell figyelembe venni,

d)[15] a vízparti rendeltetések és a területfelhasználás összehangolása céljából a szomszédos településekre készülő vízpart-rehabilitációs tanulmánytervet össze kell hangolni.

A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények

4. §[16]

A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervre és a vízpart-rehabilitációs követelményekkel érintett területekre meghatározott sajátos szabályozási követelményeknek a táj-, a természet- és a vízminőség-védelem elsődlegessége mellett az idegenforgalom minőségi, környezetbarát és természetkímélő fejlesztésének megfelelve, hosszú távra kell meghatározniuk a part menti területek használatát, meg kell őrizniük a természetközeli területeket, ki kell jelölniük a zöldterületeket, a vízi közlekedés, a sport és a turisztikai célú kikötőfejlesztés, a strandbővítés, a parti sétány és a kerékpárút elhelyezésére alkalmas területeket.

A meder és a part rendezése

5. §

(1)[17] Strandrendeltetés csak olyan ingatlanon jelölhető ki vagy bővíthető, amelyhez kapcsolódóan a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv strandolásra alkalmas partszakaszt jelöl.

(1a)[18] A Balaton vízmedrében a strandrendeltetéshez kapcsolódó építmény csak ott helyezhető el, ahol a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv strandolásra alkalmas partszakaszt jelöl.

(2)[19] A természetes partszakaszokat meg kell őrizni, és a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, illetve a partvonal-szabályozási tervben, valamint a településrendezési tervben jelölni kell.

(3)[20]

(4)[21]

(5)[22]

A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területek területfelhasználása

6. §

(1)[23] A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területen a településrendezési tervben a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervvel összhangban[24]

a) a beépítésre szánt területek közül kizárólag

aa) kertvárosias lakóterület,

ab) vegyes terület,

ac) gazdasági terület,

ad) üdülőterület és

ae) különleges terület,

b) a beépítésre nem szánt területek közül kizárólag

ba) közlekedési és közműelhelyezési terület,

bb) zöldterület,

bc) erdőterület,

bd) vízgazdálkodási terület,

be) mezőgazdasági terület,

bf) természetközeli terület vagy

bg) különleges beépítésre nem szánt terület

építési övezet, illetve övezet jelölhető ki.[25]

(2)[26] A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv az (1) bekezdésben meghatározott építési övezeten, övezeten túlmenően összevont és részlegesen összevont területfelhasználási egységet is kijelölhet.

(3)[27] A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv által kijelölt[28]

a)[29] összevont területfelhasználási egységen belül a településrendezési terv a gazdasági terület kivételével az (1) bekezdésben felsorolt bármelyik építési övezetet, övezetet kijelölheti,

b)[30] részlegesen összevont területfelhasználási egységen belül a településrendezési terv a hétvégi házas üdülőterület, a kertvárosias lakóterület és a gazdasági terület kivételével az (1) bekezdésben felsorolt bármilyen építési övezetet, övezetet kijelölheti.

(4)[31] A szabályozási partvonal és a jogi partvonal közötti

a) területen, amely a meder részének minősül, a feltöltés felülvizsgálatára, megszüntetésére hatósági eljárást kell indítani,

b) meder részének nem minősülő terület feltöltésére, valamint a partvonal-szabályozási tervdokumentációban meghatározott kikötésre alkalmas partszakaszon kikötő létesítésére, az erre vonatkozó feltételekre, valamint a természetvédelmi szempontokra figyelemmel a szükséges vízilétesítmények tekintetében vízjogi engedély alapján kerülhet sor,

c) feltöltésre került terület területfelhasználását a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervnek megfelelően, valamint a d) és e) pontban foglaltak alapján kell meghatározni,

d)[32] feltöltésre, illetve a Balaton medréből kiszabályozásra került terület csak állami vagy önkormányzati tulajdonba kerülhet és a településrendezési tervben kizárólag vízgazdálkodási terület, zöldterület vagy - ha a feltöltéssel szomszédos ingatlan is abba az övezetbe tartozik - jogszabályban meghatározott különleges beépítésre nem szánt területen lévő strandterület övezetbe sorolható,

e)[33] a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben meghatározott zöldterületek előtt létesített feltöltés csak zöldterület övezetbe sorolható.

Kertvárosias lakóterület

7. §[34]

(1) Kertvárosias lakóterületen kizárólag az OTÉK 13. § (2) bekezdése szerinti rendeltetések helyezhetők el.

(2) Kertvárosias lakóterületen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m.

Vegyes terület

8. §[35]

(1) Vegyes területen kizárólag az OTÉK 16-17. §-ában foglalt rendeltetések helyezhetők el, továbbá nem helyezhető el parkolóház, üzemanyagtöltő állomás, gazdasági és termelő kertészeti építmény.

(2) Vegyes területen

a) a megengedett legnagyobb beépítettség 50%,

b) a legkisebb zöldfelület 30% és

c) a megengedett legnagyobb beépítési magasság 12,5 m.

Gazdasági terület

9. §[36]

(1) Gazdasági területen csak a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató terület és egyéb ipari terület jelölhető ki.

(2) Gazdasági területen csak a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, a gazdasági tevékenység végzésére szolgáló, a vízgazdálkodással, hal- és nádgazdálkodással, valamint hajóépítéssel összefüggő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(3) Gazdasági területen

a) a megengedett legnagyobb beépítettség 30%,

b) a legkisebb zöldfelület 50% és

c) a megengedett legnagyobb beépítési magasság 8 m.

Üdülőterület

10. §[37]

(1) A hétvégi házas területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m.

(2) Az üdülőházas területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 8 m, kialakult beépítés esetén legfeljebb az elbontott építmény beépítési magassága, de legfeljebb 12,5 m.

Különleges terület és különleges beépítésre nem szánt terület

11. §[38]

(1) Különleges területen és különleges beépítésre nem szánt területen

a) kemping-,

b) szabadidőközpont,

c) strand-,

d) sport-,

e) oktatási központ,

f) kutatási-fejlesztési,

g) honvédelmi,

h) egészségügyi és

i) víziközlekedési, honvédelmi, sport- és turisztikai célú kikötő

rendeltetés helyezhető el.

(2) Beépítésre szánt különleges területen a megengedett legnagyobb beépítettség az (1) bekezdés b), d), e), f) és g) pontjában foglalt esetben 30%, az (1) bekezdés h) és i) pontjában foglalt esetben 10%.

(3) Beépítésre szánt különleges területen a legkisebb zöldfelület az (1) bekezdés

a) a) pontjában foglalt esetben 70%,

b) b), e), f) és g) pontjában foglalt esetben 50%,

c) h) és i) pontjában foglalt rendeltetés esetében 40%.

(4) Beépítésre szánt különleges területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 8 m, kialakult beépítés esetén az (1) bekezdés e), f) és g) pontjában foglalt rendeltetésű területen az elbontott épület beépítési magassága, de legfeljebb 12,5 m.

(5) Különleges beépítésre nem szánt területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 8 m, a legkisebb zöldfelület 70%.

(6) Szálláshelyet tartalmazó vendéglátó rendeltetés az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetben nem helyezhető el, az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben kizárólag a beépítésre szánt különleges területen, és csak a sportrendeltetés elsődleges rendeltetésként való megtartásával helyezhető el.

(7) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben csak közösségi szórakoztató, kulturális, vendéglátó rendeltetés, valamint sport és játék céljára szolgáló építmény helyezhető el.

(8) Az (1) bekezdés i) pontjában foglalt esetben a telek legfeljebb 50%-án alakítható ki vízfelület.

Közlekedési terület

12. §[39]

A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben, illetve azok felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekben tervezett parkolók alapterülete a tényleges igények szerint a településrendezési tervben csökkenthető. A településrendezési tervben parkolók számára igénybe nem vett területek csak zöldfelületként alakíthatók ki.

Zöldterület

13. §[40]

(1) Zöldterületen kizárólag szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó-, sport- és szabadidő rendeletetés, valamint a terület fenntartását szolgáló építmény helyezhető el.

(2) Zöldterületen épület a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben, illetve azok felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekben kijelölt helyen helyezhető el.

(3) Zöldterületen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m, a legkisebb zöldfelület 80%.

Mezőgazdasági terület

14. §

(1) Mezőgazdasági területen csak a környezet és természetkímélő agrárgazdálkodás követelményeit kielégítő, korlátozott használatú mezőgazdasági terület jelölhető ki.

(2)[41] A területen csak vízilétesítmény és vízgazdálkodási célokat szolgáló építmény helyezhető el.

(3)[42]

Vízgazdálkodási terület[43]

14/A. §[44]

A vízgazdálkodási területbe sorolt területek "vízgazdálkodási terület tómederben" vagy "vízgazdálkodási terület tómedren kívül" övezetbe sorolhatók.

A partvonal-szabályozási terv tartalmi követelményei[45]

15. §[46]

(1) A partvonal-szabályozási terv megalapozásául szolgáló partvonal-szabályozási tervdokumentáció elkészítése során figyelembe kell venni

a) az ingatlan-nyilvántartási térképen szereplő, a Balatonnal érintkező telkek határvonalát,

b) a mértékadó vízállást, a jégjárást és hullámverést, valamint a mederben kialakuló áramlási és fenékviszonyokat,

c) a természeti területek, védett természeti területek, közösségi jelentőségű, természetvédelmi rendeltetésű területek, a minősített nádasok területe, valamint a védett természeti értékek megőrzésének szempont- és feltételrendszerét,

d) a parti zóna ökológiai funkcióját, beleértve az ívóhelyek, halbölcsőhelyek kialakításának és fenntartásának igényét,

e) a környezeti célból megtartható és megszüntetendő engedély nélküli mederfeltöltéseket,

f) a meder egyes területein összegyűlő hordalékok és uszadékok rendszeres figyelemmel kíséréséhez és szükség szerinti eltávolításához fűződő környezeti célokat,

g) a területrendezési, településrendezési és településfejlesztési szempontokat, valamint

h) a honvédelmi szempontokat.

(2) A partvonal-szabályozási tervdokumentáció a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával készül, és - az alaptérképi elemeken túl - tartalmazza

a) a tervezés alapjául szolgáló szabályozási vonalat (a továbbiakban: korábbi szabályozási partvonal),

b) a korábbi szabályozási partvonal módosítására tett javaslatokat (a továbbiakban: szabályozási partvonal),

c) a természetes partszakaszokat,

d) a kikötő létesítésére alkalmas partszakaszokat, továbbá

e) a strandok kijelölésére alkalmas partszakaszokat.

(3) A partvonal-szabályozási terv a (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakat tartalmazza.

(4)[47] A (2) bekezdés d) és e) pontjában foglalt tartalmi elemek vonatkozásában - a területi vízügyi igazgatóság adatszolgáltatása alapján meghatározott keretek között - a településrendezési terv állapítja meg az adott építési övezet, övezet konkrét területét.

A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek módosításának szabályai és tartalmi követelményei[48]

16. §[49]

(1)[50] A területrendezésért felelős miniszter a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek felülvizsgálatáról a Lechner Tudásközpont, Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján gondoskodik.

(2) A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadásra kerülő munkarészei[51]

a) az M=1:2000 méretarányú tervlapok, valamint

b) a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre vonatkozó szabályozási előírások.

(3)[52] A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek alátámasztó munkarészeként el kell készíteni a tervi megoldások indokolását.

(4) A hatályos vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek georeferált formátumban az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszeren (a továbbiakban: TeIR) keresztül hozzáférhetők.

17. §[53]

18. §[54]

A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek módosítása során a tervek egyeztetésének és elfogadásának rendje[55]

19. §[56]

(1) A területrendezésért felelős miniszter a vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket szakmai szempontból egyezteti

a) a feladatkörükben érintett miniszterekkel,

b) az érintett települési önkormányzatokkal,

c) az érdekelt civil szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel és gazdálkodó szervezetekkel, valamint

d) az 1. mellékletben meghatározott, területileg illetékes szervekkel,

és ezzel egy időben az egyeztetési anyagot a TeIR-ben elérhetővé teszi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyeztetés keretében a területrendezésért felelős miniszter

a) szükség esetén megindítja az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet szerinti eljárást,

b) a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek egyeztetési anyagát digitálisan megküldi az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott szerveknek,

c) a Kormány honlapján közzéteszi az egyeztetési anyag elérhetőségét és a véleményezés határidejét az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek számára,

d) eltérő vélemények esetén egyeztető tárgyalást tart az (1) bekezdésben meghatározott szervek részvételével és

e) az egyeztetési anyag lezárásával egy időben a TeIR-ben közzéteszi az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyvét és a vélemények alapján átdolgozott egyeztetési anyagot.

(3) A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadásáról szóló miniszteri rendelet kihirdetését követő 30 napon belül a területrendezésért felelős miniszter az érintett önkormányzat számára a jóváhagyott munkarészeket két példányban megküldi, továbbá ezzel egy időben a TeIR-ben elérhetővé teszi.

19/A. §[57]

(1) A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek önkormányzat kérelmére történő módosítása esetén a területrendezésért felelős miniszter felhívja az érintett minisztereket, az érintett települési önkormányzatokat, az érintett civil szervezeteket, valamint az 1. mellékletben meghatározott területileg illetékes szerveket az egyeztetési anyag véleményezésére, amelynek elérhetőségét a TeIR-en keresztül biztosítja. A területrendezésért felelős miniszter az érdekelt civil szervezetek, érdekképviseleti szervek és gazdálkodó szervezetek számára a véleményezési határidőt a TeIR-en keresztül teszi közzé. A területrendezésért felelős miniszter a véleményezésre legalább 15 napot biztosít.

(2) A területrendezésért felelős miniszter a módosított vízpart-rehabilitációs tanulmánytervet annak kihirdetését követő 15 napon belül elérhetővé teszi a TeIR-en.

Záró rendelkezések

20. §[58]

E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

21. §[59]

E rendelet rendelkezéseit a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv módosítása, a partvonal-szabályozási terv készítése, valamint a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területek településrendezési terveinek készítése során kell alkalmazni.

Dr. Kiss Elemér s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. melléklet a 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelethez[60]

A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, valamint a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv egyeztetési eljárásában résztvevő államigazgatási szervek