22/2013. (X. 7.) HM rendelet

a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet módosításáról

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (2) bekezdés f) pontjában, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 23. pontjában, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) pontjában, valamint (7) bekezdés a) pont ab) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) A Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdés a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet alkalmazási köre kiterjed)

"a) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban (a továbbiakban: HM), továbbá a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe, valamint közvetlen irányítása alá tartozó szervezeteknél, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél (a továbbiakban együtt: honvédelmi szerv) állományában lévő tiszti vagy altiszti állományú hivatásos és szerződéses katonára,

b) a honvédelmi szerv kormánytisztviselőjére, közalkalmazottjára és munkavállalójára, kivéve, ha a XII-XIII. fejezetben foglalt lakhatási támogatások tekintetében a kollektív szerződés másként rendelkezik,"

(2) Az R. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A rendelet alkalmazási köre szállóférőhely juttatása tekintetében kiterjed a legénységi állományú katonára is."

(3) Az R. 2. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rájuk vonatkozó mértékig e rendeletet kell alkalmazni)

"b) a hivatásos, a hivatásos állományból szolgálati nyugállományba helyezett katonának, valamint az állomány hősi halott tagjának özvegyére, az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltétekkel rendelkező túlélő élettársára, továbbá a hősi halott saját háztartásában eltartott gyermekére."

2. § Az R. 7. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvényben (a továbbiakban: Hjt.) meghatározott szolgálati hely és a szolgálatteljesítés helye szerinti település nem azonos, e rendelet alkalmazásában szolgálati helynek azt a belföldi települést kell tekinteni, ahol az állomány tagja a szolgálatot kinevezéssel, áthelyezéssel, továbbá - az egy évet meg nem haladó vezénylés esetét kivéve - vezényléssel teljesíti. Helyőrségi település az a helység, amelyben katonai szervezet vagy annak szervezeti eleme működik.

(6) Az állomány rendelkezési állományban lévő, egy évet meg nem haladó időtartamra vezényelt vagy szolgálatteljesítésre nem vezényelt tagja esetében a rendelet alkalmazásában szolgálati helynek azt az utolsó belföldi települést kell tekinteni, ahol az állomány tagja a szolgálatot kinevezéssel, áthelyezéssel, továbbá egy évet meghaladó határozott időtartamú vagy határozatlan időtartamra szóló vezényléssel teljesítette."

3. § (1) Az R. 9. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lakásbérlet megszűnésének, a cseretérítés kifizetésének, az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg a jogcím nélküli lakáshasználat megszűnésétől számított öt éven belül nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igénye annak, aki)

"d) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 24. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti bérbeadói felmondás következtében vált a HM rendelkezésű lakás jogcím nélküli használójává."

(2) Az R. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés c)-h) pontjában, továbbá a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró okok alól a HM Központi Lakásbizottság, a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kizáró okok alól a helyőrségi - Budapesten az illetékes keretgazda - lakásbizottság adhat felmentést a (8) bekezdés szerinti méltányolható körülmények, valamint a 3. § (10) bekezdés szerinti szolgálati és lakásgazdálkodási érdek együttes mérlegelésével. Az eljáró bizottság ezzel egyidejűleg köteles meghatározni a lakásjuttatás e rendelet szerint megállapítható tartamát, amelyet a felmentő döntésről szóló értesítésben közöl a kérelmezővel."

(3) Az R. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A másik helyőrségbe - különösen a haderő átalakítása vagy átszervezés során - kinevezett, áthelyezett, rendelkezési állományból más szervhez egy évet meghaladó határozott vagy határozatlan időtartamra vezényelt (a továbbiakban: áthelyezett) személy részére az (1) bekezdés c)-g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kizáró okok alól

a) HM rendelkezésű lakás juttatására az új szolgálati hely szerinti településen betöltött beosztásának megszűnéséig, vagy

b) vállalkozói HM rendelkezésű lakás juttatására az új szolgálati hely szerinti településen betöltött beosztásának, de legfeljebb a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig szólóan is adhat a HM Központi Lakásbizottság felmentést. A felmentésben részesült személyt a (4) bekezdés a) pontjának aa)-ac) alpontjában megállapított visszafizetési kötelezettség nem terheli."

(4) Az R. 9. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Ha az (5) bekezdés szerinti felmentés szerinti tartammal bérelt lakás bérleti szerződése azért szűnik meg, mert a bérlőt külszolgálatra vezénylik vagy áthelyezik, a lakás ismételt bérbeadása érdekében a bérlő (használó) kérelmére a külföldi szolgálat megszűnéséig, mint feltétel bekövetkezéséig szóló felmentés adható."

4. § Az R. 16. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti csoportokon belül az igénylőket a következő kategóriákba kell besorolni: a) az I. kategóriába azt, aki]

"ac) az egészségügyi államigazgatási szerv megállapítása szerint egészségre ártalmas lakásban lakik;"

5. § Az R. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A lakásbizottság évente, szeptember 15. és szeptember 30. között dönt a lakásigénylők besorolási kategórián belüli sorrendjéről. A sorrendiség kialakításakor figyelembe kell venni

a) az igénylő beosztását, katonai rendfokozatát, közszolgálati, illetve munkaviszonyának időtartamát, továbbá a lakásigénylésének nyilvántartásba vétele óta eltelt időtartamot,

b) az igénylő lakáskörülményeit,

c) az igénylővel egy háztartásban élő eltartott személyek, a háztartásában élő különböző nemű és korú személyek számát, egészségi állapotát, különös tekintettel a tartósan betegekre."

6. § Az R. 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A honvédelmi szerv állományába nem tartozó vagy a 9. § (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó személy részére a honvédelemért felelős miniszter előzetes engedélyével, legfeljebb 5 évre szóló határozott időtartamra adható bérbe HM rendelkezésű lakás."

7. § (1) Az R. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Kérelemre, egyebekben változatlan feltétekkel ugyanazt a lakást határozatlan időtartamra kell bérbe adni, ha a 30. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérleti szerződés azért szűnik meg, mert a honvédelmi szerv állományába tartozó bérlő

a) hivatásos katonai szolgálati viszonya felmentéssel azért került megszüntetésre, mert

aa) az Országgyűlés vagy a Kormány döntése alapján a Honvédségnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és e miatt további szolgálatára nincs lehetőség;

ab) átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt, és e miatt további szolgálatára nincs lehetőség;

ac) az állomány létszámcsökkentés, átszervezés miatt rendelkezési állományba helyezett tagja a rendelkezési állományban tovább nem tartható;

ad) az eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, és a munkáltatói jogkör gyakorlója az állomány tagjának különös méltánylást érdemlő egyéni érdekét figyelembe véve megfelelő beosztást nem ajánlott fel a részére;

ae) egészségi vagy pszichikai okból a katonai szolgálatra alkalmatlanná vált;

af) az állomány tagja szolgálati beosztásában nem foglalkoztatható tovább, mert a maximális várakozási időtartam lejárt és meghosszabbítására nem került sor;

b) hivatásos katonai szolgálati viszonya más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel szűnt meg,

c) hivatásos katonai szolgálati viszonya alatt rendelkezési állományba került és hivatásos szolgálati viszonya kérelmére, a rendelkezési állomány maximális időtartamának elteltét megelőzően szűnt meg,

d) hivatásos katonai szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva azért szűnt meg, mert

da) a szolgálat felső korhatárát elérte, illetve a szolgálati viszony meghosszabbítása lejárt;

db) a rendelkezési állomány maximális időtartama eltelt és az állomány tagja abban tovább nem tartható;

e) legalább 10 év időtartamú szerződéses katonai szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva azért szűnt meg, mert a szolgálat felső korhatárát elérte,

f) kormánytisztviselői jogviszonya felmentéssel, továbbá - 70. életévének betöltésével - a törvény erejénél fogva szűnt meg,

g) közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, rendkívüli lemondással, továbbá felmentéssel szűnt meg,

h) munkaviszonya a munkáltató jogutód nélkül megszűnésével, továbbá a munkáltatói működéssel összefüggő okból történt munkáltatói felmondással, valamint a munkavállaló rendkívüli felmondásával szűnt meg."

(2) Az R. 34. §-a a követező (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben foglaltak akkor alkalmazhatóak, ha a kérelmező esete nem esik a 9. § (1) bekezdésében és a 35. §-ban foglalt kizáró rendelkezések hatálya alá."

8. § (1) Az R. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Nem tarthat igényt megfelelő elhelyezésre az a volt bérlő, akinek a HM szolgálati lakásra 1994. január 1-je előtt határozatlan időtartamra, továbbá a HM rendelkezésű lakásra a 30. § (1) bekezdés, valamint a 31. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan kötött bérleti szerződése azért szűnt meg, mert

a) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya a létesítéstől számított tíz éven belül közös megegyezéssel szűnt meg;

b) hivatásos katonai szolgálati viszonya lemondással, szerződéses katonai szolgálati viszonya egyoldalú szerződésbontással szűnt meg;

c) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya az egészségi, pszichikai, fizikai és nemzetbiztonsági ok kivételével, alkalmatlanság miatt szűnt meg;

d) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya bíróság jogerős ügydöntő határozatával lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése, szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás büntetés vagy közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása miatt szűnt meg;

e) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya jogszabályban előírt képzési kötelezettség önhibából történő nem teljesítése miatt szűnt meg;

f) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya fegyelmi fenyítésként vagy méltatlanság megállapítása miatt szűnt meg;

g) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása miatt szűnt meg;

h) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya a magyar állampolgárság megszűnése miatt szűnt meg;

i) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya más állam állampolgárságának megszerzése miatt szűnt meg;

j) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya valamely, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott, jogviszony megszűnését eredményező okból szűnt meg;

k) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya a szolgálati viszony létesítéséhez megkövetelt feltételek igazolásának ismételt szabályszerű felhívás ellenére történt elmulasztása miatt szűnt meg;

l) kormánytisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya a létesítéstől számított tíz éven belül közös megegyezéssel szűnt meg;

m) kormánytisztviselői, vagy közalkalmazotti jogviszonya lemondással szűnt meg;

n) kormánytisztviselői jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel vagy a hivatalra való méltatlanság miatt, továbbá közalkalmazotti jogviszonya elbocsátással szűnt meg;

o) kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása miatt szűnt meg;

p) kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya valamely, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott, jogviszony megszűnését eredményező okból szűnt meg; q) kormánytisztviselői jogviszonya azért szűnt meg, mert a közigazgatási alapvizsgát a számára előírt határidőn belül neki felróható okból nem tette le;

r) közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya az egészségügyi ok kivételével, alkalmatlanság miatt, továbbá rendkívüli felmentéssel vagy azonnali hatályú felmondással szűnt meg;

s) közalkalmazotti jogviszonya a büntetlen előélet, továbbá a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem állás igazolásának elmulasztása miatt szűnt meg."

(2) Az R. 68. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés a)-k) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni akkor, ha a hivatásos katona a szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg nyugellátásra vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására szerzett jogosultságot."

9. § Az R. 74. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a jogcím nélkül használt lakás a megfelelő másik lakás követelményeinek felel meg, vagy annál legfeljebb egy lakószobával nagyobb, megfelelő elhelyezés címén a jogosultnak bérbe lehet adni, ha az nem sérti a lakásgazdálkodási érdekeket. Amennyiben a jogcím nélkül használt lakás az (1) bekezdésben meghatározott mértéknél több mint egy lakószobával nagyobb, a lakás megfelelő elhelyezés címén a honvédelmért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával adható bérbe."

10. § Az R. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"169. § (1) Szálló férőhely elhelyezést kaphat:

a) a hivatásos katona, a szerződéses katona a szolgálati hely szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében, egy évet meg nem haladó időtartamú vezénylés esetén a szolgálatteljesítés helye szerinti településen;

b) a honvédelmi szerv állományába tartozó kormánytisztviselő, közalkalmazott és munkavállaló a munkahelye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében;

c) a nyugállományba helyezett hivatásos katona.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személyek

a) a tiszti állományú katonák,

b) altiszti állományú katonák,

c) legénységi állományú katonák

sorrendjében kaphatnak szálló férőhelyet, ha más lakhatási támogatásban egyidejűleg nem részesülnek, vagy az igénybe vett támogatás mellett élethelyzetük alapján a szállóelhelyezésre átmenetileg rászorulnak.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt személyek akkor kaphatnak szálló férőhelyet, ha a bérbeadás a hivatásos és szerződéses állományú katonák ellátását nem veszélyezteti.

(4) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt személyek házastársa, élettársa, gyermeke, valamint a honvédelmi szerv állományába nem tartozó egyéb személyek elhelyezéséről, az (5) bekezdésben foglalt kivétellel, a helyi lakásgazdálkodási szerv dönt.

(5) A honvédelmi szerv állományába nem tartozó személyek a központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével kaphatnak a helyőrségi szállón elhelyezést, ha

a) az alkalmi, nem rendszeres jellegű elhelyezés időtartama meghaladja az egy hónapot, és

b) az együttesen elhelyezni kívánt személyek létszáma meghaladja a 15 főt.

(6) Az önkéntes tartalékos katona részére szálló férőhely a tényleges szolgálat időtartamára, a 172. § (2) bekezdésben meghatározott térítési díj ellenében adható bérbe, ha elhelyezése laktanyai szálláson nem oldható meg. A szállóelhelyezésről a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.

(7) A honvédelmi szerv állományába tartozó személy saját háztartásában eltartott gyermeke - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az igényjogosulttal közösen, a helyőrségi szálló önálló WC-vel és fürdőhelyiséggel rendelkező lakóegységében helyezhető el. A honvédelmi szerv állományába tartozó személy házastársa, élettársa a helyőrségi szállón csak akkor helyezhető el, ha ő az igényjogosult szolgálati vagy munkahelyén, továbbá annak a 7. § (4) bekezdése szerinti vonzáskörzetében nem rendelkezik beköltözhető lakás tulajdon- vagy bérleti jogával.

(8) A honvédelmi szerv állományába tartozó személy felsőfokú tanulmányait nappali tagozaton folytató gyermeke, ha az a honvédelmi érdekű elhelyezést nem veszélyezteti, az oktatási intézmény székhelyén vagy annak közelében lévő szálló férőhelyen a szülőtől különállóan is elhelyezhető.

(9) Alkalomszerűnek kell tekinteni azt a szállón történő eseti elhelyezést, amelynek időtartama nem haladja meg az öt éjszakát. Alkalomszerűen lehet elhelyezni a szállón

a) a honvédelmi szerv állományába tartozó személyt, amennyiben a szállást szolgálati úttal összefüggésben veszi igénybe;

b) a honvédelmi szerv állományába tartozó személyt és hozzátartozóit, amennyiben a szállást utazással, rokoni vagy baráti látogatással összefüggésben veszi igénybe;

c) a HM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság munkavégzésre kirendelt munkavállalóját.

(10) A szállón történő elhelyezés a rendeletben meghatározott kivétellel kizárólag a 172. §-ban megállapított bérleti vagy használati díj ellenében engedélyezhető.

(11) A szálló férőhelyek elosztásáról a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt. A helyőrségi szállók egységes házirendjét a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv vezetője a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének jóváhagyásával teszi közzé."

11. § Az R. 171. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szállóbérlet a 169. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogosult helyőrségben betöltött beosztásának megszűnéséig, minden más esetben legfeljebb egy év meghatározott időtartamra szólhat."

12. § (1) Az R. 172. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A legfeljebb egy év meghatározott időtartamra vezényelt katonának a vezénylés helye szerinti településen juttatott szálló férőhelyért nem kell bérleti díjat fizetnie."

(2) Az R. 172. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

"(9a) Ha a HM rendelkezésű lakás vagy garzonlakás szállóként történő hasznosítására és bérbeadására az 5. és 6. §-ban megállapított feltételek hiánya miatt vagy az igénylő kérelmére került sor, a bérleti díjat esetében a 81. §-ban foglaltak alapján kell megállapítani. A bérlő a bérleti díj mellett a lakás közüzemi költségeit is köteles megfizetni. A szállóként hasznosított lakást a honvédelmi szerv állományába tartozó személy részére lehet bérbe adni, családtagjai a bérbeadó hozzájárulásával költözhetnek be."

13. § Az R. 174. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bérbeadó a szerződést akkor mondhatja fel, ha a bérlő:)

"b) a szálló fekvése szerinti településtől eltérő vonzáskörzetbe tartozó településen lévő szolgálati (munka) helyre kerül áthelyezésre, kinevezésre, más szervhez vezénylésre, és lakhatása az új szolgálati (munka-) hely szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében szálló férőhely bérbeadásával vagy más módon megoldható,"

14. § (1) Az R. 179. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A végleges letelepedés, illetve a lakhatás végleges megoldásának elősegítésére, a szolgálati viszony fennállásának tartama alatt, a 187. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott célra, vissza nem térítendő juttatásra jogosult

a) az 52. életévét betöltött hivatásos katona, vagy

b) életkorától függetlenül a felmentés alatt álló hivatásos katona, amennyiben a szolgálati viszony saját kérelemre történő megszüntetésére azért kerül sor, mert a megváltozott munkaképességű személyek ellátására szerzett jogosultságot,

feltéve, hogy az igénylő a lakás tulajdonát legalább 50%-os tulajdoni hányad arányában szerzi meg.

(2) A Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezett és az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételekkel rendelkező hivatásos katona vissza nem térítendő juttatás iránti kérelme a rendelkezési állományba helyezést követően benyújtható, a kérelem azonban csak a szolgálati viszony megszűnését követően teljesíthető."

(2) Az R. 179. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a támogatás a szolgálati viszony megszüntetéséről rendelkező határozat (parancs) kiadmányozását követően, a szolgálati viszony megszűnésének napjáig terjedő időszakban nyújtható, illetve állapítható meg."

15. § Az R. 192. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A munkáltatói kölcsönből fennálló tartozás összegét elengedni - a 196-197. §-ban megállapított engedmények és kedvezmények, valamint a Hjt-ben foglaltak kivételével - nem lehet."

16. § Az R. 195. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem adható munkáltatói kölcsön annak, aki)

"e) a hivatásos tiszti állomány tagja, és nyugállományba helyezésére a szolgálati viszonyának 201. § (1) bekezdés a)-k) pontjai szerinti megszűnésével egyidejűleg kerül sor"

17. § Az R. 197. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A kölcsönből fennálló tartozás 30%-a kedvezményként, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 2.1.2. pontjának megfelelően adómentesen illeti meg a munkáltatói kölcsönben részesülő személyt, ha a tartozás egyösszegű, határidő előtti kiegyenlítése iránti szándékát legkésőbb 2013. december 31-ig a lakáscélú támogatási szervnél bejelenti. Ez esetben az (1) bekezdésben foglalt feltételt nem kell alkalmazni.

(7) A kérelem benyújtására és elbírálására a (3)-(4) bekezdés az irányadó azzal, hogy az igazolásban a kölcsöntartozás határidő előtti egyösszegű kifizetésére - az igazolás kiállításától számított - 30 napnál hosszabb, jogvesztő határidőt nem lehet meghatározni."

18. § (1) Az R. 201. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A honvédelmi szervvel fennálló alkalmazotti jogviszony megszűnésére tekintettel fel kell mondani a munkáltatói kölcsönt és vissza kell vonni a már jóváírt engedményt, amennyiben a kedvezményezett

a) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya a létesítéstől számított tíz éven belül közös megegyezéssel szűnt meg;

b) hivatásos katonai szolgálati viszonya lemondással, szerződéses katonai szolgálati viszonya egyoldalú szerződésbontással szűnt meg;

c) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya az egészségi, pszichikai és nemzetbiztonsági ok kivételével, alkalmatlanság miatt szűnt meg;

d) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya bíróság jogerős ügydöntő határozatával lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése, szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás büntetés vagy közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása miatt szűnt meg;

e) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya jogszabályban előírt képzési kötelezettség önhibából történő nem teljesítése miatt szűnt meg;

f) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya fegyelmi fenyítésként vagy méltatlanság megállapítása miatt szűnt meg;

g) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása miatt szűnt meg;

h) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya a magyar állampolgárság megszűnése miatt szűnt meg;

i) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya más állam állampolgárságának megszerzése miatt szűnt meg;

j) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya valamely, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott, jogviszony megszűnését eredményező okból szűnt meg;

k) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya a szolgálati viszony létesítéséhez megkövetelt feltételek igazolásának ismételt szabályszerű felhívás ellenére történt elmulasztása miatt szűnt meg;

l) kormánytisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya a létesítéstől számított tíz éven belül közös megegyezéssel szűnt meg;

m) kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya lemondással szűnt meg;

n) kormánytisztviselői jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel vagy a hivatalra való méltatlanság miatt, továbbá közalkalmazotti jogviszonya elbocsátással szűnt meg;

o) kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása miatt szűnt meg;

p) kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya valamely, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott, jogviszony megszűnését eredményező okból szűnt meg;

q) kormánytisztviselői jogviszonya azért szűnt meg, mert a közigazgatási alapvizsgát a számára előírt határidőn belül neki felróható okból nem tette le;

r) közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya az egészségügyi ok kivételével, alkalmatlanság miatt, továbbá rendkívüli felmentéssel vagy azonnali hatályú felmondással szűnt meg;

s) közalkalmazotti jogviszonya a büntetlen előélet, továbbá a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem állás igazolásának elmulasztása miatt szűnt meg."

(2) Az R. 201. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés a)-k) pontban foglaltakat nem kell alkalmazni akkor, ha a hivatásos katona a szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg nyugellátásra vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására szerzett jogosultságot."

(3) Az R. 201. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a bekövetkezett kötelezettségszegésre és mulasztásra figyelemmel kell felmondani a munkáltatói kölcsönt és vissza kell vonni a már jóváírt engedményt, ha a kedvezményezett:"

19. § Az R. 205. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"205. § Ha a támogatásban részesített személy szolgálati, kormánytisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya a kölcsön teljes kiegyenlítése előtt megszűnt, az új munkáltatója a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja. Ebben az esetben a 201. § (1) bekezdés a), b), l) és m) pontjában, továbbá a 202. §-ban meghatározottakat nem lehet alkalmazni."

20. § Az R. 210. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A lakbértámogatás és a lakásüzemeltetési hozzájárulás szempontjából szolgálati érdekű áthelyezésnek minősül az állomány tagjának:

a) az első beosztásba történő kinevezése,

b) másik beosztásba történő kinevezése, áthelyezése,

c) egy évet meghaladó időtartamú vezénylése."

21. § Az R. 212. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Lakásüzemeltetési hozzájárulás az arra jogosult hivatásos és szerződéses katona részére akkor állapítható meg, ha a 10. § (1) bekezdésében meghatározott igény mértékének felső határát legfeljebb egy lakószobával meghaladó nagyságú

a) HM rendelkezése alatt lévő állami és önkormányzati, továbbá egyéb önkormányzati lakásban bérlőként (bérlőtársként) vagy a bérlő házastársaként, illetve az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő élettársaként,

b) magántulajdonú lakásban tulajdonosként (tulajdonostársként), a tulajdonos házastársaként vagy - az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő - élettársaként, továbbá közös háztartásban eltartott tulajdonos szülőjeként (nevelő és örökbe fogadó szülőjeként)

lakik, és a (2) bekezdés szerinti szolgáltatási díjak egy hónapra számított összege a Hjt. szerinti illetménye bruttó összegének 15%-át meghaladja."

22. § Az R. 213. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 210. § (1a) bekezdése szerint, szolgálati érdekből áthelyezett hivatásos, továbbá öt év szolgálatot már eltöltött és összesen legalább tíz év szolgálatot vállalt szerződéses tisztet, altisztet - az egy évet meg nem haladó határozott időtartamú vezénylés esetét kivéve - a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében kérelmére albérleti díj hozzájárulás illeti meg, ha szálló férőhelyen történő elhelyezése nem lehetséges."

23. § Az R. 218. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az eltérő vonzáskörzetben lévő településre kinevezett, áthelyezett, egy évet meghaladó határozott vagy határozatlan időtartamra vezényelt hivatásos és szerződéses tiszt, altiszt részére - kérelmére - az új szolgálati helyre történő tényleges átköltözéséig, de legfeljebb a személyügyi határozatban (parancsban) megállapított kinevezési, áthelyezési, vezénylési határnaptól számított 3 hónapig folyósítható a korábban megállapított albérleti díj hozzájárulás, feltéve, hogy az állományilletékes parancsnok az új szolgálati helyen, valamint az annak vonzáskörzetén kívüli lakhatáshoz erre az időtartamra a Hjt-ben előírt engedélyt megadta. Ebben az esetben az (5) bekezdés nem alkalmazható."

24. § Az R. a következő 244/B. §-sal egészül ki:

"244/B. § (1) E rendeletnek a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet módosításáról szóló 22/2013. (X. 7.) HM rendelet (a továbbiakban: R2.) 12. § (2) bekezdésével megállapított 172. § (9a) bekezdése szerinti bérleti díj és közüzemi költségek viselése vonatkozásában bekövetkezett változásról a bérbeadói jogokat gyakorló helyi lakásgazdálkodási szerv legkésőbb az R2. hatálybalépését követő 15 napon belül értesíti az érintett bérlőket.

(2) Az R2. hatálybalépését megelőzően önálló lakásgazdálkodást folytató Kalocsa helyőrségparancsnokság lakásgazdálkodási feladatainak Kecskemét helyőrségparancsnokság részére történő átadását, az érintett lakások, helyiségek és szálló férőhelyek bérlőinek, jogcím nélküli használóinak tájékoztatását, valamint a lakásgazdálkodási utaltsági rend változásával kapcsolatos egyéb feladatokat az R2. hatálybalépését követő 15 napon belül végre kell hajtani.

(3) Az R2 2. §-ával módosított 7. § (5)-(6) bekezdését, az R2. 7. §-ával megállapított 34. § (1) és (1a) bekezdését, az R2. 22. §-ával módosított 213. § (2) bekezdését, az R2. 23. §-ával módosított 218. § (6) bekezdését 2013. július 1. és az R2. hatálybalépése között benyújtott kérelmek, a honvédelmi szervvel fennálló jogviszony megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények elbírálása, megítélése során is alkalmazni kell."

25. § Az R. a következő 244/C. §-sal egészül ki:

"244/C. § Jelen rendeletnek az R2. 12. § (2) bekezdésével megállapított 172. § (9a) bekezdését az R2. hatálybalépésekor szállóként hasznosított lakások, garzonlakások esetében az R2. kihirdetését követő második hónap első napjától kell alkalmazni."

26. § Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

27. § Hatályát veszti az R.

a) 1. §-a,

b) 168. §-a,

c) 197. § (6)-(7) bekezdése,

d) 211. § (2) bekezdése.

28. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 27. § c) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Hende Csaba s. k.,

honvédelmi miniszter

1. melléklet a 22/2013. (X. 7.) HM rendelethez

"1. melléklet a 19/2009. (XII. 29.) HM rendelethez

A helyi lakásgazdálkodási szervek és az azokhoz utalt települések

"