24/2013. (V. 29.) NFM rendelet

a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (2) bekezdés 1. és 2. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § o) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. állagmutató: a víziközmű-objektum műszaki állapotára vonatkozó mutatószám, amely kifejezi az adott eszköz avultságát;

2. pótlási költség: azon költségek általános forgalmi adót nem tartalmazó összessége, amellyel az értékelés időpontjában a víziközmű-objektum költséghatékonyan pótolható, és amely meghatározható:

a) újraelőállítási költséggel, amely az eredetivel azonos eszköz beszerzésének, előállításának költsége vagy

b) helyettesítési költséggel, amely a műszakilag egyenértékű eszköz beszerzésének, előállításának költsége;

3. várható élettartam: a tárgyi eszköznek a vagyonértékelés időpontjában meghatározott, műszaki szempontból elvárható élettartama;

4. víziközmű-objektum: minden olyan azonosítható víziközművagyon-elem, amelynek pótlási költsége műszaki költségkalkulációval alátámasztható, pontos műszaki tartalma meghatározható, és legalább az alábbi feltételeknek megfelel:

a) térbeli elhelyezkedése meghatározható,

b) az adott eszközhöz legalább épület, építmény, gép, berendezés, irányítástechnika, energiaellátás bontásban az élettartam hozzárendelése lehetséges és

c) pótlási költségét meghatározó műszaki jellemzőit tekintve homogén egységet képez;

5. víziközműobjektum-csoport: egy adott technológiai funkciónak megfelelő, műszakilag összefüggő víziközmű-objektumok összessége;

6. víziközművagyon-leltár: a víziközmű-rendszernek vagy a víziközmű-rendszer alkotóelemeinek olyan objektum szintű, ágazatonként és víziközműobjektum-csoportok szerint strukturált kimutatása, amely alkalmas a víziközmű-objektumok számviteli törvényben meghatározott eszközcsoportokhoz történő hozzárendelésére.

II. FEJEZET

VÍZIKÖZMŰVEK VAGYONÉRTÉKELÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

1. A vagyonértékelés általános szabályai

2. § (1) A víziközmű víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti vagyonértékelését úgy kell elvégezni, hogy az megbízható kiindulópontot nyújtson a fenntartható és költséghatékony üzemeltetéshez, továbbá a víziközmű-ágazat vagyontárgyai értékének és műszaki állapotának változása ez alapján nyomon követhető és dokumentált legyen.

(2) A megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában, vagy - ha az üzemeltetési szerződés ezt a víziközmű-szolgáltató feladatává teszi - a víziközmű-szolgáltató vagyonnyilvántartásában át kell vezetni. Az utolsó vagyonértékeléstől számítottan a vagyonérték aktualizálását legalább 10 évente el kell végezni e rendeletnek megfelelően.

(3) Ha több víziközmű-tulajdonosnak azonos működési területen vagyonértékelési kötelezettsége van, a vagyonértékelést azonos időpontban és feltételek mellett, együttműködve kell elvégeztetni.

(4) Víziközművagyon-értékelést olyan gazdasági társaság végezhet, amely szerepel az ingatlanvagyon-értékelői névjegyzékben és a vagyonértékelés végrehajtásához a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 3.2-3.4. pontjában meghatározott vízgazdálkodási részszakterületeken szakértői jogosultsággal rendelkező személyt vesz igénybe.

(5)[1] Értékelési tanúsítványt olyan személy állíthat ki, aki rendelkezik a helyi önkormányzatokért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló miniszteri rendelet szerinti ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő szakképesítéssel, továbbá szerepel az ingatlanvagyon-értékelői névjegyzékben.

2. A vagyonértékelés előkészítése

3. § (1) A vagyonértékeléshez szükséges víziközművagyon-leltár előállításáért, teljes körűségéért, továbbá annak folyamatos aktualizálásáért a víziközmű tulajdonosa felel.

(2) A víziközművagyon-leltárt a víziközmű tulajdonosa a vagyonértékelést végző részére átadja. Arról, hogy a víziközmű vagyonleltárban átadott adatok a valóságnak megfelelnek, és minden olyan adat átadásra került, amely a vagyonértékelés elvégzéséhez szükséges, a víziközmű tulajdonosa az átadással egyidejűleg nyilatkozik a vagyonértékelést végző felé.

(3) A víziközművagyon-leltár, továbbá a vagyonértékeléshez szükséges egyéb alapadatok, így különösen a papír alapú vagy digitális térképi állományok, vízjogi engedélyek, üzemeltetési szabályzatok vagyonértékelést végző részére történő átadásában a víziközmű tulajdonosa és a víziközmű-szolgáltató köteles egymással és a vagyonértékelést végzővel együttműködni.

(4) Ha a víziközművagyon-leltár nem teljes, a vagyonértékelés adatigényéhez szükséges kiegészítését, ideértve az esetleges műszaki felméréseket is, a víziközmű-tulajdonos költségére kell elvégezni.

3. A vagyonértékelés módszere

4. § (1) A víziközmű vagyonértékelésére az avulással korrigált újraelőállítási költségalapú módszert kell alkalmazni.

(2) A víziközmű-objektum állagmutatóját 0,1-1,0 értékek között kell meghatározni. Az állagmutató meghatározása a létesítés évének és a várható élettartam figyelembevételével, szakértői szemrevételezés útján történik. A szemrevételezéssel meg nem állapítható műszaki állapotjellemzőket diagnosztikai vizsgálatokkal szükséges alátámasztani. A szakértői vélemények és a mérési eredmények a dokumentáció részét képezik.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az indexált bekerülési költség módszere alkalmazható, ha a víziközművagyon-leltár előállítható, a vagyonértékelés alapadatait és a megállapított vagyonértékeket e rendelettel összhangban dokumentálták, és

a) a víziközmű e rendelet hatálybalépését megelőző öt éven belül létesült, és bekerülési költségeit a számviteli törvény szerint dokumentálták,

b) a víziközmű e rendelet hatálybalépését követően, de a vagyonértékelés fordulónapját megelőző tíz éven belül létesült, és bekerülési költségeit a számviteli törvény szerint dokumentálták, vagy

c) a vagyonértékelés fordulónapját megelőző öt éven belül az avulással korrigált újraelőállítási költségalapú módszerével teljes körű vagyonértékelés készült.

(4) Az indexált bekerülési költség módszerének alkalmazásához a víziközmű bekerülési költségét a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett "3.6.22. Építményfajták termelőiár-indexei egyes építményalcsoportokban: 221 Távolsági csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik", valamint "3.6.22. Építményfajták termelőiár-indexei egyes építményalcsoportokban: 222 Helyi (települési) csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik" megnevezésű indexek alapján kell korrigálni és a korrigált bekerülési értékre az eszközök avultságát kell figyelembe venni.

4. A vagyonértékelés végrehajtása avulással korrigált újraelőállítási költségalapú módszer esetén

5. § (1) A vagyonérték meghatározásának alapja a 3. § (2) bekezdése szerint átadott víziközművagyon-leltár.

(2) A víziközművagyon-leltárban az 1. melléklet szerinti struktúrában kell szerepeltetni a víziközmű-objektumot.

(3) A víziközmű-objektum azonosítását, műszaki és állapotjellemzőit, pótlási költségét és vagyonértékét a 2. melléklet szerint kell megadni.

(4) A víziközmű-objektum azonosítását:

a) pontszerű víziközmű-objektum esetén település, utcanév, házszám vagy helyrajzi szám, továbbá - ha rendelkezésre áll - EOV koordináta megadásával;

b) vonalas víziközmű-objektum esetén aknaközönként, illetve csomópontonként, de legalább anyag, átmérő és beépítés éve szerint homogén víziközmű-objektumonként település, utcanév vagy helyrajzi szám, továbbá - ha rendelkezésre áll - a kezdő- és végpont EOV koordinátáinak megadásával

teljes körűen kell elvégezni.

(5) A víziközmű-objektum műszaki jellemzőit a 3. melléklet szerint legalább olyan részletezettséggel kell meghatározni, amely alkalmas az újraelőállítási vagy helyettesítési költség alátámasztására és megfelel a vagyonértékelés céljának.

(6) A víziközmű-objektum állapotjellemzői esetében az alábbiakat kell rögzíteni:

a) a létesítés és az üzembe helyezés éve,

b) várható élettartam,

c) állagmutató.

(7) A pótlási költséget víziközmű-objektumonként kell meghatározni, a fajlagos és egyedi költségek feltüntetésével, költségkalkulációkkal alátámasztva. Pótlási költségként az újraelőállítási költség, valamint a helyettesítési költség közül a kisebb értéket kell figyelembe venni.

(8) A víziközművagyon értékét víziközmű-objektumonként kell meghatározni, az egyes víziközmű-objektum dokumentált értékelési jellemzői alapján, a víziközmű-objektum pótlási költségének és állagmutatójának szorzataként.

5. A vagyonértékelés eredményének dokumentálása, karbantartása

6. § (1) A vagyonértékelésről közművagyon-értékelési szakvéleményt kell kiállítani, amely tartalmazza:

a) a vagyonértékelés körülményeit, módszertanát, eredményét,

b) az értékelési módszer kiválasztásának indokolását,

c) az értékelési tanúsítványt,

d) a vagyonértékelés alapját képező adatforrások leírását és az adatokat a vagyonértékeléshez készült számításokkal együtt,

e) az értékelt víziközmű bemutatását, műszaki állapotának rövid, szöveges jellemzését,

f) a megállapított vagyonérték összegzését víziközműobjektum-csoportonkénti bontásban a pótlási költségének feltüntetésével.

(2)[2] A szakvélemény kötelező melléklete az e rendeletnek megfelelően részletezett elektronikus formátumban is szerkeszthető víziközművagyon-leltár.

(3) Két vagyonértékelés közötti időszakban a víziközmű tulajdonosa a víziközművagyon-leltár naprakész vezetésével gondoskodik a vagyonérték folyamatos karbantartásáról.

III. FEJEZET

A KÖZZÉTEENDŐ ADATOK ÉS A KÖZZÉTÉTEL MÓDJA

7. § A víziközmű-szolgáltató által működtetett honlapon az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. mellékletében foglaltakon felül közérdekből közzéteendő szervezeti, személyzeti adatok, valamint egyéb, a tevékenységre, működésre vonatkozó adatok és gazdálkodási adatok körét, továbbá az adatok közzétételére, aktualizálására és archiválására vonatkozó rendelkezéseket a 4. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Németh Lászlóné s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet a 24/2013. (V. 29.) NFM rendelethez

A víziközművagyon-leltár részletezése

I. Felszín alatti vízkivétel

a. Mélyfúrású kút, hagyományos átmérővel:

i. Épület, építmény;

ii. Gép, berendezés;

iii. Irányítástechnika, energiaellátás.

b. Kút, nagy átmérővel (parti szűrésű kút):

i. Épület, építmény;

ii. Gép, berendezés;

iii. Irányítástechnika, energiaellátás.

c. Galéria:

i. Épület, építmény;

ii. Gép, berendezés;

iii. Irányítástechnika, energiaellátás.

d. Bányavíz kivétel:

i. Épület, építmény;

ii. Gép, berendezés;

iii. Irányítástechnika, energiaellátás.

e. Egyéb vízkivétel (pl. forrásfoglalás):

i. Épület, építmény;

ii. Gép, berendezés;

iii. Irányítástechnika, energiaellátás.

II. Felszíni vízkivétel

i. Épület, építmény;

ii. Gép, berendezés;

iii. Irányítástechnika, energiaellátás.

III. Vízműtelep és vízkezelő létesítmények

a. Vízműtelep:

i. Épület, építmény;

ii. Gép, berendezés;

iii. Irányítástechnika, energiaellátás.

b. Vízkezelő létesítmények:

i. Épület, építmény;

ii. Gép, berendezés;

iii. Irányítástechnika, energiaellátás.

IV. Vízelosztás

a. Ivóvízhálózat:

i. Építmény;

ii. Gép, berendezés;

iii. Irányítástechnika, energiaellátás.

b. Víztárolók:

i. Épület, építmény;

ii. Gép, berendezés;

iii. Irányítástechnika, energiaellátás.

c. Nyomásfokozók:

i. Épület, építmény;

ii. Gép, berendezés;

iii. Irányítástechnika, energiaellátás.

V. Szennyvízelvezetés

a. Szennyvízcsatorna (gravitációs):

i. Épület, építmény;

ii. Gép, berendezés;

iii. Irányítástechnika, energiaellátás.

b. Szennyvízvezetékek (kényszeráramoltatású):

i. Épület, építmény;

ii. Gép, berendezés;

iii. Irányítástechnika, energiaellátás.

c. Szennyvízátemelők:

i. Épület, építmény;

ii. Gép, berendezés;

iii. Irányítástechnika, energiaellátás.

VI. Szennyvíztisztítás

a. Szennyvíztisztító-telep:

i. Épület, építmény;

ii. Gép, berendezés;

iii. Irányítástechnika, energiaellátás.

b. Egyedi szennyvízkezelő létesítmény:

i. Épület, építmény;

ii. Gép, berendezés;

iii. Irányítástechnika, energiaellátás.

c. Természetközeli szennyvíztisztítók:

i. Épület, építmény;

ii. Gép, berendezés;

iii. Irányítástechnika, energiaellátás.

d. Egyedi zárt szennyvíztároló:

i. Épület, építmény;

ii. Gép, berendezés;

iii. Irányítástechnika, energiaellátás.

VII. Egyedi víziközmű-létesítmények: a fenti típusokba be nem sorolható víziközmű elemek

i. Épület, építmény;

ii. Gép, berendezés;

iii. Irányítástechnika, energiaellátás.

VIII. Földterületek

2. melléklet a 24/2013. (V. 29.) NFM rendelethez

A víziközművagyon-leltár minimális adattartalma

1. táblázat: Vonalas víziközműobjektum-csoportok

*Az EOV koordináták rögzítése mellőzhető, ha azokra vonatkozó mérési eredmények nem állnak rendelkezésre.

2. táblázat: Pontszerű víziközmű-objektumok

*Az EOV koordináták rögzítése mellőzhető, ha azokra vonatkozó mérési eredmények nem állnak rendelkezésre.

3. melléklet a 24/2013. (V. 29.) NFM rendelethez

Víziközmű-objektum műszaki jellemzői

1. Vízkivételek

1.1. Mélyfúrású kút:

1.1.1. Befejező béléscső átmérő, mm;

1.1.2. Névleges kapacitás, m3/d;

1.1.3. Talpmélység, m;

1.1.4. Vízadó réteg kora, típusa.

1.2. Kút, nagy átmérővel:

1.2.1. Befejező béléscső átmérő, mm;

1.2.2. Névleges kapacitás, m3/d;

1.2.3. Talpmélység, m;

1.2.4. Rétegsor leírása.

1.3. Galéria:

1.3.1. Keresztmetszete, m2;

1.3.2. Hossza, m;

1.3.3. Gyűjtőaknák száma, db;

1.3.4. Egyéb.

1.4. Bányavíz kivételi mű:

1.4.1. Kialakítása;

1.4.2. Névleges kapacitás, m3/d;

1.4.3. Kitermelési mélység, m;

1.4.4. Egyéb.

1.5. Egyéb vízkivétel (pl. forrás foglalás):

1.5.1. Kialakítása;

1.5.2. Névleges kapacitás, m3/d;

1.5.3. Rétegsor leírása;

1.5.4. Egyéb.

1.6. Felszíni vízkivétel:

1.6.1. Kialakítás;

1.6.2. Névleges kapacitás, m3/d.

2. Vízműtelep és vízkezelés

2.1. Vízműtelep:

2.1.1. Kialakítás;

2.1.2. Névleges kapacitás, m3/d.

2.2. Ivóvízkezelési eljárások:

2.2.1. Kapacitás, m3/d;

2.2.2. Technológiai kapacitás megadása, amennyiben releváns, az alábbi bontásban:

2.2.2.1. Gáztalanítás 10 Nl/m3 alatt;

2.2.2.2. Gáztalanítás 10 Nl/m3 felett;

2.2.2.3. Vas- és mangántalanítás;

2.2.2.4. Ammónium-mentesítés;

2.2.2.5. Arzénmentesítés;

2.2.2.6. Klórozás;

2.2.2.7. Klórdioxid adagolás;

2.2.2.8. Felszíni víztisztítás.

2.2.3. Ivóvíz fertőtlenítési technológia kapacitás megadása, amennyiben releváns az alábbi bontásban:

2.2.3.1. Klórozás;

2.2.3.2. Klórdioxid adagolás;

2.2.3.3. Ózonozás;

2.2.3.4. UV kezelés;

2.2.3.5. Egyéb.

3. Vízelosztás

3.1. Ivóvízhálózat:

3.1.1. Csőanyag megnevezése;

3.1.2. Névleges átmérő, mm;

3.1.3. Hossz, fm;

3.1.4. Fektetési körülmények az alábbiak szerint:

3.1.4.1. Víztelenítés (nyíltvíztartás vagy vákuumkutas víztelenítés);

3.1.4.2. Úthelyreállítás (félpályás, sávos, vagy nincs);

3.1.4.3. Fektetési mélység (normál: 1,5 m mélységig, mély: 1,5 m mélység alatt);

3.1.4.4. Talajminőségi osztály.

3.2. Víztárolás:

3.2.1. Típus megnevezése (víztorony, víztároló medence, hidroglóbusz stb.);

3.2.2. Tároló térfogat, m3;

3.2.3. Tároló anyaga.

3.3. Nyomásfokozás

3.3.1. Kapacitás, m3/d;

3.3.2. Egyéb.

4. Szennyvízelvezetés

4.1. Gravitációs szennyvízcsatorna:

4.1.1. Csőanyag megnevezése;

4.1.2. Névleges átmérő, mm;

4.1.3. Hossz, fm;

4.1.4. Fektetési körülmények az alábbiak szerint:

4.1.4.1. Víztelenítés (nyíltvíztartás vagy vákuumkutas víztelenítés);

4.1.4.2. Úthelyreállítás (félpályás, sávos, vagy nincs);

4.1.4.3. Fektetési mélység (normál: 2,8 m mélységig, mély: 2,8 m mélység alatt);

4.1.4.4. Talajminőségi osztály.

4.2. Kényszeráramoltatású szennyvízcsatorna:

4.2.1. Csőanyag megnevezése;

4.2.2. Névleges átmérő, mm;

4.2.3. Hossz, fm;

4.2.4. Nyomásfokozata, bar;

4.2.5. Fektetési körülmények az alábbiak szerint:

4.2.5.1. Víztelenítés (nyíltvíztartás vagy vákuumkutas víztelenítés);

4.2.5.2. Úthelyreállítás (félpályás, sávos, vagy nincs);

4.2.5.3. Fektetési mélység (normál: 2,8 m mélységig, mély: 2,8 m mélység alatt);

4.2.5.4. Talajminőségi osztály.

4.3. Szennyvízátemelők:

4.3.1. Térfogat, m3;

4.3.2. Teljesítmény, kW vagy m3/d;

4.3.3. Emelőmagasság, m.

5. Szennyvíztisztítás

5.1. Szennyvíztisztító-telep:

5.1.1. Névleges kapacitás, LE, m3/d;

5.1.2. Technológia megadása, legalább az alábbi bontásban:

5.1.2.1. Mechanikai tisztítás;

5.1.2.2. Biológiai tisztítás;

5.1.2.3. Kémiai tisztítás;

5.1.2.4. Természetközeli tisztítás;

5.1.2.5. Iszapkezelés.

5.1.3. További technológiai körülmény leírása, amennyiben releváns, legalább az alábbi bontásban:

5.1.3.1. Fölösiszap sűrítés és gépi víztelenítés;

5.1.3.2. Komposztálás;

5.1.3.3. Rothasztás és biogáz hasznosítás;

5.1.3.4. Üzemirányítás;

5.1.3.5. Szennyvízminőség monitorizálás.

5.2. Egyedi szennyvíztároló:

5.2.1. Kapacitás, m3/d;

5.2.2. Egyéb.

5.3. Egyedi szennyvízkezelő létesítmény:

5.3.1. Névleges kapacitás LE, m3/d;

5.3.2. Technológia (II., III. fokozat);

5.3.3. Egyéb.

5.4. Természetközeli szennyvíztisztítók:

5.4.1. Névleges kapacitás LE, m3/d;

5.4.2. Technológia (II., III. fokozat);

5.4.3. Egyéb.

6. Észlelő hálózat létesítményei (monitoring kutak)

6.1. Befejező béléscső átmérő, mm;

6.2. Talpmélység, m;

6.3. Szűrőzés helye, mélység köz, m;

6.4. Egyéb.

7. Egyedi víziközmű-létesítmények

A fenti kategóriákba be nem sorolható víziközmű-létesítmények esetén minimálisan azon műszaki paraméterek megadása kötelező, amelyek alapján az e rendelet szerinti vagyonérték meghatározható és alátámasztható.

8. Földterület

8.1. Település, utca, házszám, helyrajzi szám;

8.2. Terület nagysága;

8.3. Besorolása.

4. melléklet a 24/2013. (V. 29.) NFM rendelethez

A víziközmű-szolgáltató honlapján közzéteendő adatok köre