297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet

a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről

A Kormány a 3. § tekintetében az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotó hatáskörében, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (7) bekezdésének p) pontjában és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján - az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva - a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya a környezethasználattal, a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatával és a vízilétesítményekkel kapcsolatos környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységre terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenységre.

(3) E rendelet alkalmazásában:

a) eljáró hatóság:

aa)[1] az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott környezetvédelmi szakértői szakterület, valamint részterületei, illetve az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott vízgazdálkodási szakértői szakterület és részterületei vonatkozásában a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: területi kamara),

ab)[2] az 1. számú melléklet 2. és 4. pontjában meghatározott természetvédelmi és tájvédelmi szakértői szakterület, illetve részterület vonatkozásában a természetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter);

b) szakértői tevékenység: a környezeti elemek védelmével, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodással kapcsolatos műszaki, természettudományi jelenségek ok-okozati összefüggéseinek értékelése, az ehhez szükséges adatgyűjtési tevékenység végzése, környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi dokumentációk összeállítása, továbbá a vizek hasznosításával, a vízkészletekkel történő gazdálkodással, kártételeik elhárításával és a vízilétesítmények létesítésével, üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos dokumentáció összeállítása, szakvélemény készítése, kivéve a vízgazdálkodási tervezői tevékenységet;

c) harmadik ország: az Európai Unió tagállamán és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államon kívüli állam, kivéve azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés szabadsága tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

2. § (1)[3] Szakértői tevékenységet az folytathat, aki megfelel az e rendeletben, valamint a vízgazdálkodásról szóló törvényben vagy a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben és - az 1. § (3) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában megjelölt szakterületek tekintetében - a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott feltételeknek.

(2) Valamely harmadik ország állampolgára számára viszonosság alapján állapítható meg szakértői jogosultság.

3. § A Kormány az e rendelet szerinti szakértői tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként

a) az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott környezetvédelmi szakértői szakterület, illetve részterületei, illetve az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott vízgazdálkodási szakértői szakterület, illetve részterületei vonatkozásában a területi kamarát,

b) az 1. számú melléklet 2. és 4. pontjában meghatározott természetvédelmi és tájvédelmi szakértői szakterület, illetve részterület vonatkozásában a minisztert[4]

jelöli ki.

4. § (1) A szakértő csak olyan, az 1. számú mellékletben meghatározott szakértői szakterületen, illetve részterületen végezhet tevékenységet, amelyre engedéllyel rendelkezik.

(2) Az 1. számú melléklet 1., 2., 3., illetve 4. pontjában meghatározott szakértői szakterület egészére engedélyezhető annak a szakértői tevékenysége, aki az adott szakterülethez tartozó valamennyi részterületre vonatkozóan eleget tesz a szakértői tevékenység folytatásához szükséges feltételeknek.

(3) Engedély több szakterületre is adható, amennyiben a kérelemben megjelölt szakterületekre vonatkozóan az adott szakterület tekintetében a kérelmező eleget tesz a szakértői tevékenység folytatásához szükséges feltételeknek. A feltételek fennállását a megjelölt szakterületekre külön-külön kell vizsgálni.

(4)[5] A gazdálkodó szervezet szakértői tevékenységet akkor folytathat, ha a tevékenység folytatásában ténylegesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja az adott szakterületre engedéllyel rendelkezik.

(5) A szakértő által végzett szakértői vizsgálatnak az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie.

(6) A szakértői véleményen fel kell tüntetni a szakértői vizsgálatot végző szakértő nevét, a szakértői engedélyének számát és a szakértői szakterület megnevezését.

(7) Amennyiben a szakértő valamely részletkérdés megítéléséhez nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel, úgy a szakértői vizsgálatba a megbízó vagy kirendelő tájékoztatásával egyidejűleg a szakkérdés megítélése szempontjából jogosultsággal rendelkező szakértőt von be. A végleges szakértői véleményen fel kell tüntetni - a (6) bekezdésben meghatározott adatok megnevezésével - a szakértői vizsgálat egészéért felelős szakértőt és a munkarészt elkészítő szakértőt a munkarész megjelölésével.

A szakértői tevékenység engedélyezése

5. § A szakértői tevékenység folytatásához a 2. számú mellékletben meghatározott felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon, alap-, illetve mesterképzési szakon, vagy szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél vagy a 7. § (3) bekezdés alapján egyenértékűnek elismert oklevél szükséges.

6. § (1) A szakértői tevékenység folytatásához az oklevél megszerzését követően a (3) bekezdésben felsorolt területen legalább a (4) és (5) bekezdésben meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat szükséges.

(2) Szakmai gyakorlati időn a szakképzettség megszerzése után, a kérelemben megjelölt szakterületen eltöltött gyakorlati időt kell érteni.

(3) Szakmai gyakorlati idő megállapításához figyelembe vehető területek:

a) felsőoktatási intézményben szaktárgyoktatói,

b) környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi, vízgazdálkodási-vízépítési tervezői,

c) környezetvédelmi, természetvédelmi megbízotti,

d) környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi igazgatási,

e) a környezetvédelemmel, természetvédelemmel, tájvédelemmel, vízgazdálkodással-vízépítéssel kapcsolatos kutatási, fejlesztési, oktatási

f) környezetvédelmi, vízgazdálkodási-vízépítési tanácsadási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben végzett tanácsadói, vezető tisztségviselői,

g) vízépítési műszaki ellenőri,

h) vízépítési felelős műszaki vezetői,

i) vízépítési beruházás-lebonyolítói,

j) szakterületi üzemeltetői, illetve vagyonkezelői,

k) egyéb a szakterületnek, illetve részterületnek megfelelő területen végzett

tevékenység.

(4) A szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlati idő az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével:

a) egyetemi szintű képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevél esetén 5 év,

b) főiskolai szintű képzésben vagy alapképzésben szerzett oklevél esetén 8 év.

(5) A vízgazdálkodási szakértői szakterületen a szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlati idő:

a) egyetemi szintű képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevél esetén 5 év,

b) főiskolai szintű képzésben vagy legalább 8 féléves alapképzésben szerzett oklevél esetén 10 év,

c) egyetemi szintű képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevél esetén továbbá szakirányú, legalább kétéves posztgraduális végzettség esetén 5 év,

d) főiskolai szintű képzésben vagy legalább 8 féléves alapképzésben szerzett oklevél esetén továbbá szakirányú, legalább kétéves posztgraduális végzettség esetén 6 év.

7. § (1) A szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet az eljáró hatóságnál írásban az e célra rendszeresített nyomtatványon kell kérni.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekkszelvényt vagy az átutalásról szóló bizonylatot,

b) a szakirányú végzettséget (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél, illetve a szakképzettség elismeréséről szóló jogerős határozat másolatát,

c) a kérelmezett szakterületre, illetve részterületre vonatkozó szakmai gyakorlat igazolását,

d) a részletes szakmai tevékenységet bemutató önéletrajzot, közölve a már nyilvánosságra hozott szakmai publikációk megjelenésének helyét és időpontját.

(3)[6] Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti oklevél nem szerepel

a)[7] a 2. számú melléklet I. és III. pontjában, akkor az oklevél által tanúsított végzettségről az országos szakmai kamara és - az érintett szakterület vagy részterület jellege szerint - a környezetvédelemért felelős miniszter, a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter, a vízvédelemért felelős miniszter vagy a vízgazdálkodásért felelős miniszter által létrehozott bizottság, vagy

b) a 2. számú melléklet II. és IV. pontjában, akkor az oklevél által tanúsított végzettségről a miniszter által létrehozott bizottság[8]

szakértőként véleményt nyilvánít az engedélyezési eljárás során, amelyet az eljáró hatóság kötelezően figyelembe vesz.

(4)[9] A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a bizottság elnökét és két tagját az országos szakmai kamara jelöli. A bizottság további tagja a felsőoktatásért felelős miniszter, valamint - az érintett szakterület vagy részterület jellege szerint - a környezetvédelemért felelős miniszter, a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter, a vízvédelemért felelős miniszter vagy a vízgazdálkodásért felelős miniszter által megbízott egy-egy személy, valamint az adott szak szerint illetékes, az országos szakmai kamara által felkért felsőoktatási intézmény képviselője.

(5)[10] A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bizottság elnökét és három tagját a miniszter jelöli. A bizottság további tagja a felsőoktatásért felelős miniszter által megbízott egy személy, valamint az adott szak szerint illetékes, a miniszter által felkért felsőoktatási intézmény képviselője.

8. § Az engedély tartalmazza a szakértői szakterületet és az ahhoz tartozó részterületet, amelyre a szakértői jogosultság kiterjed.

9. § (1) Az eljáró hatóság által a hatáskörébe tartozó szakterületen engedéllyel rendelkező szakértőkről vezetett, szakterületenként, illetve részterületenként fejezetekre bontott nyilvántartás - a vízgazdálkodásról szóló törvényben és a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl - tartalmazza a szakértő nyilvántartási számát és az engedély számát.

(2) Gazdálkodó szervezet esetében a nyilvántartás tartalmazza:

a) a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát,

b) az engedéllyel rendelkező tag, vagy alkalmazott nevét a szakértői szakterület, illetve részterület megnevezésével.

10. § (1) Az eljáró hatóság visszavonja annak a személynek az engedélyét

a) aki azt maga kérte,

b) aki elhalálozott,

c) akivel kapcsolatban az engedély megadását követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a szakértői tevékenység folytatására való jogosultság engedélyezését nem tette volna lehetővé,

d) akiről a szakmai tevékenység ellenőrzése során megállapításra került, hogy tevékenységét nem a hatályos jogszabályoknak, műszaki követelményeknek megfelelően végzi.

(2)[11]

11. § A szakértői nyilvántartást az eljáró hatóság a honlapján megjelenteti, és az eljáró hatóság tájékoztatása alapján a környezetvédelemért felelős miniszter minden év január és július hónapjában a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi.

Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2)[12]

(3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(4) A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértők működésének engedélyezéséről szóló 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelet alapján kiadott névjegyzékbe vételhez kötött szakértői tevékenység végzésére vonatkozó szakértői engedély az abban előírt határidőig, de legfeljebb 5 évig hatályban marad.

(5)[13]

(6) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9., 11., és 13. cikkének való megfelelést szolgálja.

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelethez

Szakértői szakterületek és részterületeik

1. Környezetvédelem szakterület, illetve részterületei (betűjele: SZKV):

1.1. hulladékgazdálkodás

1.2. levegőtisztaság-védelem

1.3. víz- és földtani közeg védelem

1.4. zaj- és rezgésvédelem

2. Természetvédelem szakterület, illetve részterületei (betűjele: SZTV):

2.1. élővilágvédelem

2.2. földtani természeti értékek és barlangok védelme

3. Vízgazdálkodási szakterület, illetve részterületei (betűjele: SZVV):

3.1. hidrológiai, vízgyűjtő-gazdálkodás, vízkészlet-gazdálkodás, nagytérségi vízgazdálkodási rendszerek

3.2. ivó- és ipari vízellátás, szennyvízelvezetés, nem szennyvízelvezetési célú csatornázás

3.3. víztisztítás

3.4. szennyvíztisztítás

3.5. árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem, öntözés

3.6. vízépítési nagyműtárgyak

3.7. hidraulikai

3.8. vízgépészet

3.9. vízfeltárás, kútfúrás, vízföldtani, vízbázis-védelem

3.10. vízanalitika, vízminőség-védelem, vízminőségi kárelhárítás

4. Tájvédelem szakterület (betűjele: SZTjV)

2. számú melléklet a 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelethez

A szakértői jogosultsághoz szükséges szakirányú végzettség

I. Környezetvédelem szakterület és részterületei

I/1. Az 1. számú melléklet 1.1. pont szerinti hulladékgazdálkodási részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:

A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:

1. környezetmérnök

2. okleveles környezetmérnök

3. biomérnök

4. okleveles biomérnök

5. okleveles agrármérnök

6. okleveles biológus

7. okleveles fizikus

8. okleveles geológus

9. okleveles gépészmérnök

10. okleveles településmérnök

11. településmérnök

12. vegyészmérnök

13. okleveles vegyészmérnök

14. okleveles vegyész

15. okleveles bánya- és geotechnikai mérnök

16. környezetvédelmi szakmérnök

17. környezetgazdálkodási szakmérnök

18. okleveles környezetkutató

19. környezetgazdálkodási agrármérnök

20. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök

21. környezetvédelmi-ökológus

22. építőmérnök

23. okleveles építőmérnök

24. környezeti menedzser szakmérnök

25. környezettechnológiai szakmérnök

26. okleveles erdőmérnök

27. erdőmérnök

28. okleveles kertészmérnök

29. kohómérnök

B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:

1. földmérő és földrendező mérnök

2. mezőgazdasági gépészmérnök

3. gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök

4. mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök

5. élelmiszermérnök

6. környezetgazdálkodási agrármérnök

7. anyagmérnök

8. biomérnök

9. környezetmérnök

10. vegyészmérnök

11. építőmérnök

12. műszaki földtudományi mérnök

13. gépészmérnök

14. biztonságtechnikai mérnök

15. élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnök

16. élelmiszer biotechnológus

17. mezőgazdasági biotechnológus

18. agrármérnök

19. kohómérnök

20. fizikus mérnök

21. ipari és környezetvédelmi biomérnök

22. gyógyszervegyész mérnök

23. műanyag és száltechnológiai mérnök

24. folyamatmérnök

25. településmérnök

26. bánya és geotechnikai mérnök

27. olaj- és gázmérnök

28. előkészítéstechnikai mérnök

29. katasztrófavédelmi mérnök

30. mérnökinformatikus

31. biológus

32. molekuláris biológus

33. ökotoxikológus

34. fizikus

35. biofizikus

36. fizikus-informatikus

37. vegyész

38. környezettudomány szak (természettudományi képzésben)

39. anyagtudomány szak (természettudományi képzésben)

40. regionális és környezeti gazdaságtan szak (közgazdasági képzésben)

41. környezeti eljárástechnikai mérnök

42. hulladék-előkészítési mérnök

43. okleveles erdőmérnök

44. erdőmérnök

45. okleveles kertészmérnök

46. kertészmérnök

47. városgazdálkodási szakmérnök

48. okleveles előkészítéstechnikai mérnök

49. okleveles kohómérnök

I/2. Az 1. számú melléklet 1.2. pont szerinti levegőtisztaság-védelem részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:

A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:

1. környezetvédelmi szakmérnök

2. környezetmérnök

3. okleveles környezetmérnök

4. biomérnök

5. okleveles biomérnök

6. okleveles biológus

7. okleveles meteorológus

8. vegyészmérnök

9. okleveles vegyészmérnök

10. okleveles vegyész

11. környezetgazdálkodási szakmérnök

12. környezettan szakos tanár

13. környezetvédelmi szakos tanár

14. okleveles erdőmérnök

15. településmérnök

16. okleveles gépészmérnök

17. kohómérnök

18. gépészmérnök

B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:

1. környezetmérnök

2. okleveles környezetmérnök

3. biomérnök

4. okleveles biomérnök

5. okleveles ipari és környezetvédelmi biomérnök

6. vegyészmérnök

7. okleveles vegyészmérnök

8. okleveles meteorológus

9. okleveles vegyész

10. okleveles erdőmérnök

11. okleveles gépészmérnök

12. okleveles kohómérnök

I/3. Az 1. számú melléklet 1.3. pont szerinti víz- és földtani közeg védelem részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:

A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:

1. környezetmérnök

2. okleveles környezetmérnök

3. biomérnök

4. okleveles biomérnök

5. okleveles agrármérnök

6. okleveles biológus

7. okleveles geológus

8. vegyészmérnök

9. okleveles vegyészmérnök

10. okleveles vegyész

11. okleveles kertészmérnök

12. okleveles hidrogeológus

13. okleveles bánya- és geotechnikai mérnök

14. környezetvédelmi szakmérnök

15. környezetgazdálkodási szakmérnök

16. környezetgazdálkodási agrármérnök

17. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök

18. vízépítő szakmérnök

19. építőmérnök

20. okleveles építőmérnök

21. környezettechnológiai szakmérnök

22. okleveles erdőmérnök

23. talajtani szakmérnök

B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:

1. környezetmérnök

2. okleveles környezetmérnök

3. biomérnök

4. okleveles biomérnök

5. okleveles ipari és környezetvédelmi biomérnök

6. okleveles hidrogeológus mérnök

7. okleveles bánya- és geotechnikai mérnök

8. vegyészmérnök

9. okleveles vegyészmérnök

10. okleveles biológus

11. okleveles geológus

12. okleveles vegyész

13. okleveles agrármérnök

14. okleveles kertészmérnök

15. környezetgazdálkodási agrármérnök

16. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök

17. építőmérnök

18. mezőgazdasági mérnök

19. okleveles erdőmérnök

I/4. Az 1. számú melléklet 1.4. pont szerinti zaj- és rezgésvédelem részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:

A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:

1. okleveles környezetmérnök

2. okleveles fizikus

3. okleveles fizikus mérnök

4. környezetvédelmi szakmérnök zaj- és rezgéscsökkentési ágazat

5. okleveles környezetkutató

6. egyetemi szakmérnök környezetvédelmi szakon

7. környezetvédelmi szakember

8. főiskolai szakmérnök műszaki környezeti szakon

9. műszaki környezeti szakember

10. okleveles gépészmérnök

11. gépészmérnök

12. okleveles villamosmérnök

13. okleveles építészmérnököt

14. okleveles városépítési szakmérnök

15. villamosmérnök

B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:

1. környezetmérnök

2. okleveles környezetmérnök

3. okleveles fizikus környezetfizika szakirány

4. okleveles környezetkutató környezetfizika szakirány

5. okleveles gépészmérnök

6. okleveles villamosmérnök

II. Természetvédelem szakterület és részterületei

II/1. Az 1. számú melléklet 2.1 pont szerinti élővilágvédelem részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:

A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:

1. okleveles agrármérnök

2. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök

3. állatorvos

4. okleveles biológus

5. okleveles biológia szakos tanár

6. biológia szakos tanár

7. okleveles erdőmérnök

8. növényvédelmi szakmérnök

9. természetvédelmi mérnök

10. vadgazda mérnök

11. vadgazdálkodó

12. vadgazdálkodási szakmérnök

13. okleveles alkalmazott zoológus vagy szakzoológus

14. okleveles kertészmérnök

15. kertészmérnök

16. okleveles tájépítész mérnök

17. okleveles táj- és kertépítész mérnök

18. tájrendező kertépítő mérnök

19. környezetvédelmi ökológus

20. környezetmérnök

21. okleveles környezetmérnök

22. környezetgazdálkodási agrármérnök

23. okleveles környezetkutató

24. okleveles környezettan-tanár

25. környezettantanár

26. környezetvédő

27. állattenyésztő mérnök

28. növénytermesztő mérnök

29. mezőgazdasági mérnök

30. biomérnök

31. okleveles biomérnök

B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:

1. okleveles erdőmérnök

2. természetvédelmi mérnök

3. okleveles természetvédelmi mérnök

4. állatorvos

5. okleveles biológus

6. okleveles biológiatanár

7. biológiatanár

8. okleveles természetismeret-tanár

9. természetismeret-tanár

10. vadgazda mérnök

11. okleveles vadgazda mérnök

12. környezetgazdálkodási agrármérnök

13. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök

14. okleveles agrármérnök

15. tájrendező kertépítő mérnök

16. kertészmérnök

17. okleveles kertészmérnök

18. okleveles tájépítész mérnök

19. okleveles környezettan tanár

20. környezettan tanár

21. biomérnök

22. okleveles biomérnök

23. környezetmérnök

24. okleveles környezetmérnök

25. okleveles hidrobiológus

II/2. Az 1. számú melléklet 2.2 pont szerinti földtani természeti értékek és barlangok védelme részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:

A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:

1. okleveles bánya- és geotechnikai mérnök

2. okleveles biológus

3. okleveles geográfus

4. okleveles geológus

5. okleveles hidrogeológus

6. okleveles geofizikus

7. okleveles földrajztanár

8. földrajztanár

B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:

1. okleveles bánya- és geotechnikai mérnök

2. okleveles hidrogeológus mérnök

3. okleveles geológus

4. okleveles geográfus

5. okleveles geofizikus

6. okleveles földrajztanár

7. okleveles biológus

8. földrajztanár

III. Vízgazdálkodási szakterület és részterületei

III/1. Az 1. számú melléklet 3.1. pont szerinti hidrológiai, vízgyűjtő-gazdálkodás, vízkészlet-gazdálkodás, nagytérségi vízgazdálkodási rendszerek részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:

A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:

1. építőmérnök

2. okleveles építőmérnök

3. vízépítő szakmérnök

4. okleveles infrastruktúra-építőmérnök

B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:

1. építőmérnök

2. okleveles hidrogeológus mérnök

3. okleveles építőmérnök

4. vízépítő szakmérnök

5. okleveles infrastruktúra-építőmérnök

III/2. Az 1. számú melléklet 3.2. pont szerinti ivó- és ipari vízellátás, szennyvízelvezetés, nem szennyvízelvezetési célú csatornázás részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:

A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:

1. építőmérnök

2. okleveles építőmérnök

3. vízépítő szakmérnök

4. okleveles infrastruktúra-építőmérnök

B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:

1. építőmérnök

2. okleveles építőmérnök

3. vízépítő szakmérnök

4. okleveles infrastruktúra-építőmérnök

III/3. Az 1. számú melléklet 3.3. pont szerinti víztisztítás részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:

A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:

1. építőmérnök

2. okleveles építőmérnök

3. vegyészmérnök

4. okleveles vegyészmérnök

5. vízépítő szakmérnök

6. okleveles infrastruktúra-építőmérnök

B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:

1. építőmérnök

2. okleveles építőmérnök

3. vegyészmérnök

4. okleveles vegyészmérnök

5. vízépítő szakmérnök

6. okleveles infrastruktúra-építőmérnök

III/4. Az 1. számú melléklet 3.4. pont szerinti szennyvíztisztítás részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:

A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:

1. építőmérnök

2. okleveles építőmérnök

3. vegyészmérnök

4. okleveles vegyészmérnök

5. vízépítő szakmérnök

6. okleveles infrastruktúra-építőmérnök

B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:

1. építőmérnök

2. okleveles építőmérnök

3. vegyészmérnök

4. okleveles vegyészmérnök

5. vízépítő szakmérnök

6. okleveles infrastruktúra-építőmérnök

III/5. Az 1. számú melléklet 3.5. pont szerinti árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem, öntözés részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:

A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:

1. építőmérnök

2. okleveles építőmérnök

3. vízépítő szakmérnök

4. okleveles infrastruktúra-építőmérnök

B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:

1. építőmérnök

2. okleveles építőmérnök

3. vízépítő szakmérnök

4. okleveles infrastruktúra-építőmérnök

III/6. Az 1. számú melléklet 3.6. pont szerinti vízépítési nagyműtárgyak részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:

A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:

1. építőmérnök

2. okleveles építőmérnök

3. vízépítő szakmérnök

B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:

1. építőmérnök

2. okleveles építőmérnök

3. vízépítő szakmérnök

III/7. Az 1. számú melléklet 3.7. pont szerinti hidraulikai részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:

A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:

1. építőmérnök

2. okleveles építőmérnök

3. vízépítő szakmérnök

4. okleveles infrastruktúra-építőmérnök

B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:

1. építőmérnök

2. okleveles építőmérnök

3. vízépítő szakmérnök

4. okleveles infrastruktúra-építőmérnök

III/8. Az 1. számú melléklet 3.8. pont szerinti vízgépészet részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:

A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:

1. építőmérnök

2. okleveles építőmérnök

3. vízépítő szakmérnök

4. gépészmérnök

5. okleveles gépészmérnök

6. okleveles infrastruktúra-építőmérnök

B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:

1. építőmérnök

2. okleveles építőmérnök

3. vízépítő szakmérnök

4. gépészmérnök

5. okleveles gépészmérnök

6. okleveles infrastruktúra-építőmérnök

III/9. Az 1. számú melléklet 3.9. pont szerinti vízfeltárás, kútfúrás, vízföldtani, vízbázis-védelem részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:

A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:

1. építőmérnök

2. okleveles építőmérnök

3. vízépítő szakmérnök

4. okleveles bánya- és geotechnika mérnök

5. okleveles hidrogeológus mérnök

6. okleveles földtudományi mérnök

7. okleveles infrastruktúra-építőmérnök

B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:

1. építőmérnök

2. okleveles építőmérnök

3. vízépítő szakmérnök

4. okleveles bánya- és geotechnika mérnök

5. okleveles hidrogeológus mérnök

6. okleveles földtudományi mérnök

7. okleveles infrastruktúra-építőmérnök

III/10. Az 1. számú melléklet 3.10. pont szerinti vízanalitika, vízminőség-védelem, vízminőségi kárelhárítás részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:

A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:

1. építőmérnök

2. okleveles építőmérnök

3. vízépítő szakmérnök

4. okleveles hidrogeológus mérnök

5. vegyészmérnök

6. okleveles vegyészmérnök

7. okleveles infrastruktúra-építőmérnök

8. környezetvédelmi szakmérnök

B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:

1. építőmérnök

2. okleveles építőmérnök

3. vízépítő szakmérnök

4. okleveles hidrogeológus mérnök

5. vegyészmérnök

6. okleveles vegyészmérnök

7. okleveles infrastruktúra-építőmérnök

8. környezetvédelmi szakmérnök

9. okleveles bánya- és geotechnika mérnök

10. okleveles földtudományi mérnök

IV. Tájvédelem szakterület

Az 1. számú melléklet 4. pont szerinti tájvédelmi szakterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:

A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:

1. okleveles agrármérnök

2. vidékfejlesztési agrármérnök

3. okleveles vidékfejlesztő agrármérnök

4. vidékfejlesztési szakmérnök

5. környezetgazdálkodási agrármérnök

6. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök

7. kertészmérnök

8. okleveles erdőmérnök

9. okleveles tájépítész mérnök

10. okleveles kertészmérnök

11. okleveles táj- és kertépítész mérnök

12. környezetvédelmi ökológus

13. okleveles biológus

14. természetvédelmi mérnök

15. okleveles építészmérnök

16. okleveles építőmérnök

17. okleveles geográfus

18. okleveles városépítési szakmérnök

B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:

1. okleveles vidékfejlesztési agrármérnök

2. környezetgazdálkodási agrármérnök

3. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök

4. természetvédelmi mérnök

5. okleveles erdőmérnök

6. tájrendező-kertépítő mérnök

7. okleveles természetvédelmi mérnök

8. okleveles tájépítész mérnök

9. kertészmérnök

10. okleveles kertészmérnök

11. okleveles agrármérnök

12. okleveles településmérnök

13. okleveles geográfus

14. okleveles biológus

15. okleveles építészmérnök

16. okleveles építőmérnök

17. okleveles építész