14/2014. (XII. 17.) IM rendelet

a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak fegyelmi felelősségéről

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Ez a rendelet a büntetés-végrehajtási intézetben (a továbbiakban: bv. intézet) fogvatartott

a) szabadságvesztésre ítélt,

b) elzárásra ítélt,

c) közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést töltő,

d) pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő,

e)[1] letartóztatott,

f) rendbírság helyébe lépő elzárást töltő és

g) szabálysértési elzárást töltő

(a továbbiakban együtt: fogvatartott) fegyelmi felelősségének az elbírálását szabályozza.

(2) A szándékosságra, a kísérletre, a felbujtóra, a bűnsegédre, valamint a büntethetőséget kizáró okokra a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény által meghatározottakat a fegyelmi felelősségre vonatkozóan is alkalmazni kell.

2. § (1) Fegyelemsértést követ el az a fogvatartott, aki a büntetés-végrehajtás rendjét szándékosan megszegi, más fogvatartottat fegyelemsértés elkövetésére szándékosan rábír, vagy más fogvatartott részére fegyelemsértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén fegyelemsértésnek minősül különösen, ha a fogvatartott

a) megsérti a büntetés-végrehajtás rendjére és biztonságára, a fogvatartottak kötelezettségeire vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit,

b) megszegi a büntetés-végrehajtási intézet házirendjét,

c)[2] nem tartja be a büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) személyi állománya tagjának, letartóztatott esetében továbbá a rendelkezési jogkör gyakorlójának az utasításait,

d) az előállításakor vagy egészségügyi intézménybe való szállítása esetén nem tartja be az előállítást elrendelő szerv vagy az egészségügyi intézmény rendjére vonatkozó szabályokat,

e) megszegi a munkarendet, nem tesz eleget a munkáltató utasításainak,

f) az életét vagy a testi épségét sértő vagy veszélyeztető olyan magatartást tanúsít, amely egyben a büntetés-végrehajtás rendjét is sérti,

g) olyan tárgyat tart magánál, amely jogszabály rendelkezése, valamint a házirend alapján nem lehet birtokában,

h) kábítószert, új pszichoaktív anyagot vagy más pszichoaktív szert (a továbbiakban együtt: pszichoaktív szer) állít elő, engedély nélkül tart vagy fogyaszt,

i) az élelem átvételét vagy elfogyasztását feltételhez köti.

(3) Kísérlet miatt nem állapítható meg a fogvatartott fegyelmi felelőssége, ha

a) önkéntes elállása miatt marad el a cselekmény befejezése,

b) az eredmény bekövetkezését önként elhárította.

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti cselekmény önmagában is fegyelemsértésnek minősül, a fegyelmi eljárást meg kell indítani.

3. § (1) A fegyelmi felelősség bizonyítása a bv. szervezet feladata.

(2) A fegyelmi felelősség megállapításában a fegyelmi jogkör gyakorlóját kizárólag a büntetőeljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott határozat és az abban megállapított tényállás köti.

(3) A fenyítés célja, hogy a fegyelemsértést elkövetőt és a többi fogvatartottat visszatartsa újabb fegyelemsértés elkövetésétől, helyreállítsa a büntetés-végrehajtás rendjét és biztonságát, továbbá, hogy a fegyelemsértést elkövetőt együttműködésre ösztönözze. A fenyítés kiszabásakor a fegyelemsértés és a fegyelemsértést elkövető egyedi körülményeit mérlegelni kell.

(4)[3] A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 168. § (1) bekezdés b)-f) pontjaiba foglalt fenyítések kiszabása a fegyelmi jogkör gyakorlójának kizárólagos hatáskörébe tartozik.

4. § (1) A fegyelmi felelősség megállapítását kizárják a következő büntethetőséget kizáró okok:

a) a beszámítási képességet kizáró kóros elmeállapot,

b) a kényszer vagy a fenyegetés,

c) a tévedés,

d) a jogos védelem,

e) a végszükség,

f) az olyan utasítás végrehajtásának a megtagadása, amelynek teljesítésével a fogvatartott bűncselekményt, szabálysértést vagy fegyelemsértést követne el.

(2) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha

a) a fegyelemsértés elkövetése óta hat hónap eltelt,

b) a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelemsértés elkövetéséről és az elkövető személyéről való tudomásszerzésétől számított harminc nap eltelt,

c) a Bv. tv. 7. § (1) bekezdése szerinti büntetés-végrehajtási jogviszony megszűnt.

(3) A bv. intézetből való jogellenes távollét idejét a (2) bekezdésben meghatározott határidőkbe nem lehet beszámítani.

(4) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a fogvatartott fegyelemsértése egyben bűncselekményt is megvalósít.

2. Fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezése

5. § (1) A bv. szervezet személyi állományának tagja a fegyelemsértés észlelését köteles haladéktalanul írásban jelenteni.

(2) Ha a fegyelemsértés elkövetésének alapos gyanúja merül fel és a fegyelemsértést elkövető személye tisztázatlan, a fegyelemsértést elkövető kilétének megállapítása céljából a fegyelmi jogkör gyakorlója megelőző vizsgálatot rendelhet el, amelynek alapján - az elévülési határidőn belül - dönt a fegyelmi eljárás elrendeléséről.

(3) A megelőző vizsgálat során keletkezett iratok, beszerzett bizonyítékok a fegyelmi eljárásban felhasználhatók.

6. § (1) Fegyelemsértés alapos gyanúja és e rendeletben megállapított feltételek fennállása esetén a bv. szervezet személyi állományának azon tagja, aki a fegyelemsértés elkövetésének gyanúját észleli és a feltételezhető fegyelemsértést elkövető személyéről is tudomással bír, köteles a cselekmény észlelését, vagy az arról való tudomásszerzést követő nyolc napon belül a fegyelmi eljárást írásban kezdeményezni. A rendelkezésre álló tárgyi bizonyítási eszközöket a kezdeményezéshez csatolni kell.

(2) A fegyelmi eljárás kezdeményezésekor meg kell jelölni

a) a fogvatartott azonosítására vonatkozó adatokat,

b) a fegyelemsértés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének helyét és idejét,

c) a cselekmény rövid leírását és

d) az esetleges bizonyítási eszközöket.

(3) A fegyelmi eljárást kezdeményező iratot a fogvatartottal való közlés után - legkésőbb a közlést követő munkanapon - a fegyelmi eljárás kezdeményezője eljuttatja a bv. intézet parancsnokának (a továbbiakban: parancsnok) vagy a parancsnok által kijelölt fegyelmi megbízottnak (a továbbiakban együtt: a fegyelmi jogkör gyakorlója).

(4) A szállítás közben elkövetett fegyelemsértés esetén a fegyelmi eljárást a szállítmányvezető a fegyelmi lap kiállításával kezdeményezi, az esetről jelentést készít, és azt az útba indító bv. intézet biztonsági tisztjének adja át. A fegyelmi eljárás eredményes lefolytatásához az érintett fogvatartottat szükség esetén a küldő bv. intézetbe vissza kell szállítani. Az útba indító bv. intézet a fegyelmi eljárás elrendeléséről, lefolytatásáról és a kiszabott fegyelmi fenyítésről értesíti a célszállítás szerinti bv. intézetet.

(5) Ha a fogvatartottat nem büntetés-végrehajtási szervnél foglalkoztatják, a foglalkoztató szervvel kötött szerződés kötelező tartalmaként rögzíteni kell, hogy a fegyelemsértés elkövetéséről a bv. intézetet a foglalkoztató szerv a fegyelemsértés alapjául szolgáló cselekményről való tudomásszerzést követő munkanap végéig írásban tájékoztatja.

3. A reintegrációs tiszt által kiszabott fegyelmi fenyítés

7. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárást kezdeményező irat kézhezvételét követő munkanap végéig az ügyet - fegyelmi eljárás elrendelése nélkül - a fogvatartott reintegrációs tisztjének hatáskörébe utalja, ha a cselekmény ténybeli megítélése egyszerű, továbbá az a bv. intézet rendjét csak olyan kis mértékben sérti vagy veszélyezteti, hogy a Bv. tv.-ben meghatározott legenyhébb fenyítés kiszabása is elegendőnek látszik.

(2) A reintegrációs tiszt fenyítésként csak feddést szabhat ki.

(3) A reintegrációs tiszt öt napon belül, a fogvatartott meghallgatása után

a) a fogvatartottat kioktatásban részesíti, ha a cselekmény tárgyi súlya és az elkövető személyisége miatt a feddés kiszabása is szükségtelen,

b) kiszabja és a fogvatartottal közli a feddést, vagy

c) az iratokat a fegyelmi jogkör gyakorlójának visszaküldi, ha

ca) fegyelmi eljárás lefolytatását vagy súlyosabb fenyítés kiszabását tartja indokoltnak,

cb) közvetítői eljárás lefolytatását tartja indokoltnak és ennek feltételei is fennállnak, vagy

cc) a cselekmény elkövetését a fogvatartott nem ismerte el.

(4) Ha a fogvatartott a feddés ellen panaszt jelent be, vagy a reintegrációs tiszt a (3) bekezdés c) pontja szerint jár el, a továbbiakban az első fokú eljárás szabályait kell alkalmazni.

(5) Feddés kiszabása esetén a 22. § (5)-(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a fenyítés kiszabását csak szóban kell indokolni.

4. A fegyelmi eljárás általános szabályai

8. § (1)[4] A bv. intézet a fogvatartott fegyelmi felelősségét az e rendeletben meghatározott eljárás során hozott - a Bv. tv. 22. §-a szerinti - határozattal állapítja meg. A fegyelmi határozat rendelkező része a döntésre vonatkozóan tartalmazza

a) a megállapított fegyelemsértés megnevezését,

b) a kiszabott fegyelmi fenyítés nemét és annak tartamát, illetve mértékét számmal és betűvel is kiírva,

c) magánelzárás fenyítés kiszabása esetén azt is, hogy a fenyítés hány kreditpontlevonással jár, számmal és betűvel is kiírva, és

d) az arról való rendelkezést, ha a kreditpontlevonás végrehajtása felfüggesztésre került, a felfüggesztés időtartamának megjelölésével, számmal és betűvel is kiírva.

(2) Ha a fegyelemsértés első fokú elbírálásáig a fogvatartott más fegyelemsértést is elkövet, valamennyi fegyelemsértést egy eljárásban kell elbírálni, és egy fegyelmi fenyítést kell kiszabni. Az egyesítést mellőzni lehet vagy az ügyeket el lehet különíteni, ha a fegyelemsértések együttes elbírálása a felelősségre vonást jelentősen késleltetné, vagy az eljárás alá vont fogvatartottal szemben folyamatban lévő ügyet közvetítői eljárás lefolytatására utalták.

(3) A fegyelemsértés elkövetőinek felelősségét lehetőleg egy eljárás keretében kell elbírálni.

(4) A fegyelmi eljárást annál a bv. intézetnél kell lefolytatni, ahol a fegyelmi eljárást kezdeményezték. Ha a fegyelemsértést nem annál a bv. intézetnél követték el, ahol a fegyelmi eljárást kezdeményezték, a fegyelmi eljárást elrendelő bv. intézet bizonyítási eszköz beszerzése, valamint eljárási cselekmények végrehajtása céljából az elkövetés helye szerinti bv. intézetet megkeresheti. A megkeresett intézet nyolc napon belül köteles a megkeresésben foglaltaknak eleget tenni. A megkeresés elintézéséig az eljárást fel kell függeszteni.

(5) Ha a fogvatartott szállítás közben követ el fegyelemsértést, a fegyelmi eljárást abban a bv. intézetben kell lefolytatni, amelyik a szállítást végezte.

9. § (1) A fegyelmi eljárás során a lényeges eljárási cselekményekről, így különösen a fegyelmi vizsgálat során az eljárás alá vont fogvatartott meghallgatásáról és a fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a fegyelmi eljárást lefolytató bv. intézet megnevezését, ügyszámát, a fegyelemsértés megjelölését és az eljárás alá vont fogvatartottnak a nevét, az eljárási cselekmény helyét, pontos időpontját, a jelenlévő személyek nevét és eljárási pozícióját, továbbá annak áttekinthetően tartalmaznia kell az eljárás menetének - ideértve az eljárási jogosítványok gyakorlására vonatkozó tájékoztatás, figyelmeztetés megtörténtét is - a leírását. A jegyzőkönyvet az eljárást lefolytató személynek, illetve ha személyében eltér, a jegyzőkönyvvezetőnek alá kell írnia.

(3)[5] A fegyelmi eljárás kezdeményezését, elrendelését, határidejének a meghosszabbítását, az eljárás felfüggesztését - kivéve, ha ennek oka a fogvatartott jogtalan távolléte -, valamint a fegyelmi felelősség tárgyában hozott döntést az eljárás alá vont fogvatartottal írásban is közölni kell, aki ennek megtörténtét az aláírásával igazolja. Ha a fogvatartott írni, olvasni nem tud, vagy az aláírást megtagadja, a közlés megtörténtét két tanú aláírásával, írásban kell rögzíteni.

5. Az első fokú fegyelmi eljárás

10. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója - ha az ügyet nem utalta a reintegrációs tiszt hatáskörébe - a (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül

a) dönt a fegyelmi eljárás elrendeléséről,

b) kijelöli a vizsgálatot végző személyt (a továbbiakban: vizsgáló), egyidejűleg meghatározza a vizsgálat határidejét,

c) dönt a fogvatartott esetleges elkülönítéséről,

d) a fegyelmi eljárás elrendelését megtagadja.

(2) Az első fokú fegyelmi eljárást - a 18. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kivétellel - az elrendeléstől számított húsz napon belül, a fegyelmi felelősség tárgyában hozott érdemi határozattal kell befejezni.

(3)[6] Az elsőfokú fegyelmi eljárást soron kívül kell lefolytatni, ha a büntetés-végrehajtási bíró döntése alapján a fogvatartott feltételes szabadságra bocsátása vagy reintegrációs őrizetbe helyezése esedékes.

11. § A fegyelmi eljárás elrendelését meg kell tagadni, ha

a) a cselekményt nem a fogvatartott követte el,

b) a fogvatartott cselekménye nem minősül fegyelemsértésnek,

c) a fogvatartott cselekményét fegyelmi eljárás keretében már jogerősen elbírálták,

d) az 4. § (2) bekezdése alapján nem indítható fegyelmi eljárás.

12. § (1) Fegyelmi eljárás elrendelése esetén a fegyelmi vizsgálat határidejét úgy kell megállapítani, hogy az első fokú határozat meghozatalára a 10. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül sor kerülhessen.

(2)[7] Vizsgálónak csak a bv. szervezet hivatásos vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló tagja jelölhető ki, ide nem értve a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok és költségvetési szervek hivatásos szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló tagját.

(3) Nem jelölhető ki vizsgálónak az,

a) aki az ügyben a fegyelmi eljárást kezdeményezte,

b) akit az ügyben tanúként kell kihallgatni,

c) akitől a cselekmény elfogulatlan megítélése bármely okból nem várható el.

(4) Ha a fegyelmi eljárás során felmerül annak gyanúja, hogy a cselekményben részt vevő személy pszichoaktív szert fogyasztott, a Bv. tv. 133. § (2) bekezdés g) pontja alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója elrendelheti vizsgálati anyag vételét. Az ezzel kapcsolatos költségeket a fogvatartott köteles megfizetni, ha bizonyítást nyert a pszichoaktív szer fogyasztása.

13. § (1) Fegyelmi ügyben az eljárás alá vont fogvatartott elkülönítése akkor rendelhető el, ha az eredményes vizsgálat érdekében indokolt.

(2) A fegyelmi elkülönítés az első fokú eljárás tartamáig, legfeljebb azonban húsz napig tarthat, ez idő alatt a fogvatartott nem érintkezhet a fegyelemsértés többi elkövetőjével, a tanúkkal és a sértettekkel, a Bv. tv.-ben meghatározott jogai azonban a magánál tartható tárgyak körének kivételével nem korlátozhatók.

(3) A fegyelmi elkülönítést hivatali időn túl, a fegyelmi jogkör gyakorlójának akadályoztatása esetén vagy halaszthatatlan esetben a biztonsági tiszt is elrendelheti.

(4)[8] Fegyelmi elkülönítés esetén, ha az egyszemélyes elkülönítéssel jár, el kell végezni a fogvatartott Bv. tv. 146. § (5) szerinti vizsgálatát, és azt az elkülönítés tartama alatt legalább hetente meg kell ismételni. A Bv. tv. 150. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén továbbá biztosítani kell a fogvatartott viselkedésének elektronikus megfigyelési eszközzel történő nyomonkövetését.

(5)[9] Az elkülönítést meg kell szüntetni, ha

a) a határideje lejárt,

b) a bv. orvos vagy a pszichológus az egyszemélyes fegyelmi elkülönítés folytatását nem javasolja, vagy

c) az elkülönítés indoka már nem áll fenn, a fegyelmi jogkör gyakorlójának rendelkezésére.

14. § (1) A vizsgáló a fegyelmi jogkör gyakorlója által meghatározott határidőn belül

a) megállapítja a tényállást, ennek keretében meghallgatja az eljárás alá vont fogvatartottat, szükség esetén a tanúkat, beszerzi a tárgyi bizonyítékokat, okiratokat, helyszíni szemlét, indokolt esetben bizonyítási kísérletet, tárgyak felismerésre bemutatását, fogvatartottak közötti szembesítést tarthat, egyéb eljárási cselekményt végezhet,

b) a vizsgálat eredményét tartalmazó összefoglaló jelentést készít.

(2) Ha a vizsgáló szemle, bizonyítási kísérlet, tárgy vagy személy felismerésre bemutatása, valamint a fogvatartottak közötti szembesítését rendeli el, e bizonyítási eljárások lefolytatására a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) Tárgy vagy személy felismerésre bemutatása során az elektronikus megfigyelési eszközzel rögzített kép vagy hangfelvétel is bemutatható.

(4)[10] Szemle keretei között a tiltott tárgyként elvett információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására is sor kerülhet.

15. § (1) Az eljárás alá vont fogvatartottat a meghallgatás megkezdésekor tájékoztatni kell a fegyelmi eljárással kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről.

(2) Az eljárás alá vont fogvatartott a védekezését szóban vagy írásban is előadhatja.

(3) Az eljárás alá vont fogvatartott nem köteles vallomást tenni és a vallomástételt az eljárás során bármikor megtagadhatja, ez esetben figyelmeztetni kell arra, hogy ez az eljárás folytatásának és a fegyelmi felelősség megállapításának nem akadálya.

(4) Az eljárás alá vont fogvatartott a vizsgálat során bizonyítási indítványt tehet, amelynek teljesítéséről vagy megtagadásáról a vizsgáló dönt, döntése ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, azonban a határozatban a megtagadás okát meg kell indokolni.

(5) Az eljárás alá vont fogvatartott a vizsgálat befejezésekor a fegyelmi iratokat tanulmányozhatja, azokról másolatot kérhet, kivéve a fogvatartotti tanú zártan kezelt adatáról, valamint a személyi állomány tagja írásos jelentésének a biztonságos fogvatartást veszélyeztető részéről.

16. § (1) Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. Ha a fegyelmi eljárás során tanúként nem a személyi állomány tagját vagy fogvatartottat kell meghallgatni, a tanú meghallgatásáról szóló értesítésnek tartalmaznia kell, hogy a megjelenés nem kötelező, a tanúvallomás hiánya azonban a fegyelmi eljárás lefolytatásának nem akadálya.

(2) Fegyelmi eljárásban tanúként a bv. szervezet személyi állományán túl a büntetés-végrehajtásban közreműködő személy is kihallgatható.

(3) A tanút a meghallgatás kezdetén a hamis tanúzás és a hamis vád következményeire figyelmeztetni kell.

(4) A tanúvallomást megtagadhatja

a) a fegyelmi eljárás alá vont fogvatartott Bv. tv. szerinti hozzátartozója,

b) az érintett kérdésben az, aki a vallomásával magát vagy a hozzátartozóját bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelemsértés elkövetésével vádolná,

c)[11] az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn,

d) a védő arról, amiről mint védő szerzett tudomást.

A tanút a mentességére a meghallgatás kezdetén figyelmeztetni kell.

(5) A fegyelmi eljárásban a személyi állomány tagja és fogvatartott között szembesítés nem rendelhető el.

17. § (1) A vizsgálat során a legfontosabb eljárási cselekményeket - különösen a fogvatartott védekezését, indítványait és a tanúvallomásokat - jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A vizsgáló, a vizsgálat eredményét tartalmazó összefoglaló jelentést készít, amely tartalmazza az eljárás során felmerült költségeket is, majd azt a fegyelmi ügy egyéb irataival együtt a fegyelmi jogkör gyakorlójának, legkésőbb a vizsgálat határidejének lejárta napján átadja.

18. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgáló javaslatára, vagy az összefoglaló jelentésben foglaltak értékelése alapján

a) a fegyelmi eljárás határidejét meghosszabbítja,

b) a fegyelmi eljárást felfüggeszti,

c) a fegyelmi eljárást megszünteti, vagy

d) fegyelmi tárgyalásra tűz ki határnapot.

(2) Fegyelmi eljárás keretében fegyelmi fenyítés kiszabására csak fegyelmi tárgyalás megtartása esetén kerülhet sor.

19. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója az első fokú fegyelmi eljárás határidejét legfeljebb tíz nappal meghosszabbíthatja, ha a tényállás megállapítása szempontjából további vizsgálatot tart szükségesnek.

(2) Az első fokú eljárás határidejének meghosszabbítása esetén meg kell határozni a kiegészítő vizsgálat célját és körét, valamint a vizsgálat befejezésének a határidejét.

20. § (1) A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni,

a) ha a fegyelmi eljárás alá vont fogvatartott egészségi állapota miatt az eljárás nem folytatható, vagy a személyes meghallgatása nem lehetséges,

b) ha a beszámítási képesség megítélése tárgyában szakértői vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig,

c) ha a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak a döntéséig,

d) közvetítői eljárásra utalás esetén,

e) a 8. § (4) bekezdésében írt megkeresés esetén,

f) a fogvatartott jogellenes távollétének idejére.

g)[12] a 23. § (1) bekezdése szerinti, a védő kirendelésére irányuló kérelem benyújtásától, a bv. intézetnek a kirendelésről szóló végzés és értesítés a védő részére történő kézbesítése napjáról való tudomásszerzésének időpontjáig terjedő időre.

(2) A fegyelmi eljárást a felfüggesztés okának megszűnése után folytatni kell, kivéve a közvetítői eljárás eredményes befejezése esetén.

(3) A felfüggesztett fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha a fegyelmi eljárás elrendelésétől számított hat hónap már eltelt, kivéve, ha az eljárást a fogvatartott jogellenes távolléte miatt függesztették fel.

21. § A fegyelmi eljárást a 4. § (1) és (2) bekezdésében, a 11. §-ban, a 20. § (3) bekezdésében, valamint a 44. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben meg kell szüntetni.

22. § (1) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója nem a 18. § (1) bekezdésének a)-c) pontjai szerint dönt, fegyelmi tárgyalást tűz ki. A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont fogvatartott jelenléte kötelező.

(2) A fegyelmi tárgyaláson a vizsgáló ismerteti az eljárás alapjául szolgáló cselekményt és a vizsgálat eredményét, a beszerzett bizonyítékokat - kivéve a zártan kezelt adatokat -. Ezt követően a fegyelmi jogkör gyakorlója meghallgatja az eljárás alá vont fogvatartott védekezését. Az eljárás alá vont fogvatartott vagy védője indítványára a fogvatartott reintegrációs tisztjét is meg kell hallgatni.

(3)[13] A fegyelmi tárgyalás alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója - ha nem a 18. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak szerint határoz - fegyelmi fenyítést vagy a Bv. tv. 168. § (5) bekezdése alapján fenyítéseket együttesen szab ki, magánelzárás kiszabásakor a kreditpontlevonás mértékét is meghatározza. A fegyelmi jogkör gyakorlója a Bv. tv. 99. § (6) bekezdése alapján a kisebb vagy közepes súlyú fegyelemsértés esetén a kreditpontlevonás végrehajtásának felfüggesztéséről dönthet.

(4) A fegyelmi fenyítés kiszabását tartalmazó határozatot az eljárás alá vont fogvatartott előtt szóban ki kell hirdetni, meg kell indokolni, majd részére a határozat egy példányát át kell adni.

(5) A szóbeli kihirdetés után az eljárás alá vont fogvatartott részére átadott határozat tartalmára a (8) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy a határozatból az indokolási rész mellőzhető. Az indokolást is tartalmazó határozatot legkésőbb a fenyítés kihirdetését követő öt napon belül kell az eljárás alá vont fogvatartott részére kézbesíteni.

(6) Az eljárás alá vont fogvatartott a határozat átvételét az aláírásával igazolja. Ha az eljárás alá vont fogvatartott írni, olvasni nem tud, vagy az aláírást megtagadja, a kézbesítés megtörténtét két tanú aláírásával, írásban kell rögzíteni.

(7) A határozat szóbeli kihirdetése után az eljárás alá vont fogvatartottat nyilatkoztatni kell, hogy azt tudomásul veszi-e, vagy ellene panaszt, illetve bírósági felülvizsgálati kérelmet kíván-e bejelenteni. Az eljárás alá vont fogvatartott nyilatkozatát a jegyzőkönyvben és a részére átadott határozaton is írásban rögzíteni kell. A határozaton rögzített nyilatkozat aláírására a (6) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(8) A külön íven megszövegezett határozat a rendelkező részben a felmerült költségeket és annak viselését is tartalmazza.

6. A védőre vonatkozó rendelkezések

23. § (1) A fogvatartott a fegyelmi eljárás bármely szakaszában védőt hatalmazhat meg, vagy védő kirendelése iránti kérelmet terjeszthet elő a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A védőnek adott meghatalmazást, vagy a kirendelésről szóló végzést a fegyelmi ügy irataihoz kell csatolni.

(2) A védő a fegyelmi vizsgálat során végzett eljárási cselekményeknél, és a fegyelmi tárgyaláson jelen lehet, az eljárás alá vont fogvatartotthoz és a tanúkhoz kérdéseket intézhet, bizonyítási indítványt tehet, a fegyelmi vizsgálat befejezése után az iratokat tanulmányozhatja, a fegyelmi tárgyaláson az ügy érdemi elbírálása előtt felszólalhat, az eljárás alá vont fogvatartottal értekezhet, jogairól felvilágosítással láthatja el.

(3) A védőt az eljárási cselekményekről olyan időpontban kell értesíteni, hogy azokon jelen lehessen. A fegyelmi tárgyalásról a védőt legalább három nappal korábban kell értesíteni, az értesítés telefonon is történhet. A szabályszerűen értesített védő távolmaradása az eljárás folytatásának nem akadálya.

(4) A bv. intézet a védőt az eljárás alá vont fogvatartottnak a meghatalmazásról való bejelentése és általa közölt elérhetőségi adatok alapján értesíti.

(5) A védő részére a fegyelmi határozat indoklással ellátott példányát öt napon belül kézbesíteni kell.

(6) A kirendelt védő díját és költségét az állam viseli.

7. A fegyelmi fenyítés elleni jogorvoslat

24. § (1)[14] Az elsőfokú határozat kihirdetésekor az eljárás alá vont fogvatartott és védője a Bv. tv. 170. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíróhoz bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be, egyéb esetben a parancsnokhoz, ha a határozatot a parancsnok hozta, az agglomerációs központ vezetőjéhez panasszal fordulhat.

(2) Panasz vagy a bírósági felülvizsgálati kérelem bejelentése esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi ügy iratait az (1) bekezdésben megjelöltek részére haladéktalanul felterjeszti.

25. § (1) A parancsnok a fegyelmi ügyben a panaszt nyolc napon belül iratok alapján, vagy ha ezt szükségesnek tartja, fegyelmi tárgyalás keretében bírálja el.

(1a)[15] Az agglomerációs központ vezetője a fegyelmi ügyben a panaszt az iratok alapján bírálja el és azok megérkezésétől számított nyolc napon belül hozza meg - a (2) bekezdés szerint - a másodfokú határozatot.

(2) A parancsnok a fegyelmi ügyben másodfokú határozatot hoz, amelyben

a) az elsőfokú határozatot helybenhagyja,

b) enyhébb fenyítést szab ki,

c) a fegyelmi eljárást megszünteti, vagy

d) az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi és új első fokú eljárás lefolytatását rendeli el.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti döntés esetén a fegyelmi fenyítés végrehajtható.

(4) Enyhébb fegyelmi fenyítés kiszabásának minősül az is, ha a másodfokú határozat a személyes szükségletekre fordítható összeg csökkentését, vagy a csökkentés idejét az elsőfokú határozat rendelkezéseihez képest mérsékeli.

26. § (1) A parancsnok az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi és új első fokú eljárás lefolytatását rendeli el, ha

a) olyan eljárási szabálysértést észlel, amely az elsőfokú határozatra lényegesen kihatott, vagy

b) az elsőfokú határozat megalapozatlansága a fenyítés kiszabását lényegesen befolyásolta.

(2) A hatályon kívül helyező határozatban meg kell jelölni a hatályon kívül helyezés okát és meg kell adni az új eljárás lefolytatására vonatkozó iránymutatást. Az új eljárásra más vizsgáló vagy fegyelmi megbízott is kijelölhető.

27. § (1)[16] A parancsnok, ha az eljárás alá vont fogvatartottat meghallgatja vagy bizonyítást vesz fel, a másodfokú határozatot tárgyaláson hozza meg.

(2) A tárgyaláson az eljárás alá vont fogvatartott védője felszólalhat.

(3) A másodfokú eljárásra az első fokú eljárás szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

8. A fegyelmi fenyítés végrehajtása

28. § (1) A fegyelmi fenyítést abban a bv. intézetben kell végrehajtani, amely a nyilvántartás alapján a fogvatartást végrehajtja.

(2) A fegyelmi fenyítés nem hajtható végre, ha

a) a büntetés-végrehajtási jogviszony megszűnt,

b) a fenyítés jogerős kiszabásától számított hat hónap már eltelt, a jogellenes távollét esetét kivéve.

(3) Ha a jogerősen kiszabott fenyítés végrehajtása során a fogvatartott végrehajtási fokozatában változás következik be, de a fogvatartásban lévő idő nem szakad meg, vagy új ítéletet kezd tölteni, a fenyítés végrehajtását folytatni kell, azonban az értékelő véleményekben az nem vehető figyelembe.

29. § (1) A Bv. tv. 168. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott fenyítések tartamát hónapokban, a 168. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt fenyítés alkalmazása esetén pedig konkrét megjelölés mellett a fegyelmi határozatban meghatározott alkalmakra, vagy hónapokban megadva kell rendelkezni a fenyítés mértékéről.

(2) A Bv. tv. 168. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott fenyítést százalékban és hónapokban kell meghatározni. A csökkentett mértéket a személyes szükségletekre fordítható összeg legközelebbi megállapításánál kell figyelembe venni.

(3) Ha az eljárás alá vont fogvatartott korábban a személyes szükségleteire fordítható összeg növelése jutalomban részesült, a jutalomként felemelt összeg a fenyítés kiszabásánál és végrehajtásánál nem vehető figyelembe.

30. § (1) A magánelzárás tartamát napokban kell meghatározni, a végrehajtás megkezdését és befejezését napra és órára pontosan ki kell számítani.

(2) Több magánelzárás fenyítés folyamatosan is végrehajtható, az adott fogvatartottra a Bv. tv. alapján kiszabható felső határnak megfelelő időtartam kitöltése után azonban a végrehajtást öt napra meg kell szakítani.

(3) A fegyelmi elkülönítés ideje a magánelzárás tartamába nem számítható be.

(4) A parancsnok engedélyezheti, hogy magánelzárás fenyítés végrehajtása alatt - munkáltatási érdekből és reintegrációs célból - a fogvatartott munkát végezzen.

31. § (1)[17] A magánelzárás megkezdése előtt el kell végezni a fogvatartottnak a Bv. tv. 169. § (6) bekezdése szerinti vizsgálatát és azt a magánelzárás végrehajtása alatt legalább hetente meg kell ismételni, továbbá a vizsgálatok közötti időben is gondoskodni kell a fogvatartott egészségügyi ellenőrzéséről. Ha annak a Bv. tv. 150. § (3) bekezdésében foglalt feltételei fennállnak, a végrehajtás alatt a bv. intézet biztosítja a fogvatartott viselkedésének elektronikus megfigyelési eszközzel történő nyomonkövetését.

(2) Magánelzárás alatt gondoskodni kell a fogvatartott felszerelési tárgyainak, valamint az egyébként birtokában tartható tárgyainak biztonságos megőrzéséről.

(3)[18] Ha a fogvatartott egészségi állapota a magánelzárás megkezdését vagy további végrehajtását akadályozza, a fegyelmi jogkör gyakorlója a bv. orvos vagy a pszichológus javaslatára a végrehajtást elhalasztja, illetve félbeszakítja. Ha ez az állapot megszűnik, a magánelzárást vagy annak hátralévő részét végre kell hajtani.

(4)[19]

32. § A magánelzárás végrehajtását a határozat jogerőre emelkedését követően - a szükséges intézkedések megtétele után -, a fenyítés célját figyelembe véve a lehető legrövidebb időn belül meg kell kezdeni.

33. § (1) A fogvatartott a magánelzárást az e célra kialakított zárkában egyedül tölti. A fegyelmi zárka berendezésére és felszerelésére, valamint a fogvatartott birtokában tartható tárgyak körére vonatkozó szabályokat a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendelet tartalmazza.

(2) A magánelzárást töltő fogvatartottak jogait és kötelezettségeit a házirend tartalmazza.

34. § (1) A magánelzárást - a 31. § (3) bekezdésében meghatározott eseten kívül - a fegyelmi jogkör gyakorlója félbeszakítja, ha

a) a fogvatartott eltávozás keretén belül engedélyt kapott a súlyos beteg közeli hozzátartozójának a meglátogatására, közeli hozzátartozójának temetésén való részvételre,

b) megőrzésre másik intézetbe szállították, vagy

c) a fogvatartottat a nyomozó hatóság részére kiadták.

(2) A félbeszakítás okának a megszűnése után haladéktalanul intézkedni kell a végrehajtás folytatása iránt.

(3) A félbeszakítás ideje a magánelzárás tartamába nem számít be.

35. § Ha a bv. intézetbe olyan fogvatartottat fogadnak be, akivel szemben korábban a rendőrségi fogdán jogerős magánelzárás fenyítést szabtak ki, annak foganatosítása - e rendelet szabályai szerint - a bv. intézet feladata.

9. Közvetítői eljárás

36. § (1) A közvetítői eljárás más fogvatartott sérelmére elkövetett fegyelmi cselekmény által kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy egy közvetítő, harmadik személy bevonásával a sértett és a fegyelmi eljárás alá vont fogvatartott közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a fegyelemsértés következményeinek jóvátételét és az eljárás alá vont fogvatartott jövőbeni szabálykövető magatartását elősegítő írásbeli megállapodás jöjjön létre.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója a másik fogvatartott sérelmére elkövetett fegyelemsértés esetén, a fegyelmi eljárás vagy a már jogerős fenyítés végrehajtásának felfüggesztése, illetve a 7. § szerinti eljárás megszüntetése mellett az ügyet közvetítői eljárásra utalja, ha

a) a fegyelmi eljárás alá vont fogvatartott a fegyelemsértés elkövetését beismerte,

b) a fegyelmi eljárás alá vont fogvatartott és a sértett a közvetítői eljáráshoz hozzájárult, és

c) a fegyelemsértés jellegére, a fegyelmi eljárás alá vont fogvatartott személyére tekintettel a fegyelmi eljárás lefolytatása vagy a fenyítés végrehajtása mellőzhető.

(3)[20] Bűncselekmény elkövetésének gyanúját megalapozó, továbbá olyan fegyelemsértés esetén, amely miatt a sértett magánindítványt tett, közvetítői eljárás nem alkalmazható. Nem alkalmazható a közvetítő eljárás akkor sem, ha a fegyelmi eljárás alá vont fogvatartott vagy a sértett letartóztatásban lévő terhelt.

(4) A közvetítői eljárás kezdeményezésére kizárólag a sértett és az eljárás alá vont fogvatartott jogosult. Valamelyik jogosult által előterjesztett kérelem esetén, haladéktalanul fel kell hívni a másik jogosultat a hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozattételre.

(5) A közvetítői eljárást írásban kell kezdeményezni és a hozzájárulásról is írásban kell nyilatkozni.

(6) A közvetítői eljárás

a) folyamatban lévő fegyelmi eljárás során az első fokú fegyelmi tárgyalásig,

b) a 7. § szerinti eljárás esetén a reintegrációs tiszti meghallgatáson,

c) a már kiszabott fenyítés végrehajtása során a fenyítés jogerőre emelkedésétől a végrehajtás befejezéséig terjedő időszakban kezdeményezhető.

37. § (1) A közvetítői eljárásra irányuló kérelmet a fegyelmi ügy vizsgálója, illetve a 7. § szerinti eljárás vagy jogerős fegyelmi fenyítés esetén a reintegrációs tiszt javaslattal látja el, amely alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója az ügyet közvetítői eljárásra utalja, vagy a kérelmet elutasítja.

(2) A kérelem elutasítása esetén a fegyelmi eljárásra, valamint a fenyítés végrehajtására az általános szabályokat kell alkalmazni.

(3) A kérelmet minden esetben az érintett fegyelemsértéssel kapcsolatos fegyelmi eljárás során keletkezett dokumentumokhoz kell csatolni.

38. § (1) A közvetítői eljárás a fegyelmi jogkör gyakorlójának közvetítői eljárásra utaló döntése napján kezdődik. A fegyelmi jogkör gyakorlója közvetítői eljárásra utaló döntésében kijelöli a közvetítőt és szükség szerint rendelkezik a kiszabott fenyítés végrehajtásának felfüggesztéséről.

(2) Közvetítőként a bv. szervezet személyi állományának azon tagja jelölhető ki, aki helyreállító technikákat ismertető - húsz óra elméleti oktatást és negyven óra gyakorlatot tartalmazó - képzésen vett részt.

(3) A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelményeknek megfelelően közreműködjön a fegyelmi eljárás alá vont és a sértett fogvatartott közötti megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben tisztelettel járjanak el.

(4) Nem lehet közvetítő az,

a) aki a fegyelmi ügyben, mint vizsgáló, fegyelmi jogkör gyakorló vagy a 7. § alkalmazásával érintett reintegrációs tiszt járt el, továbbá

b) aki a fegyelmi ügyben, mint tanú vesz vagy vett részt,

c) akitől az ügy elfogulatlan megítélése bármilyen okból nem várható el.

(5) A vele szemben felmerült kizárási okot a kijelölt közvetítő azonnal köteles a fegyelmi jogkör gyakorlója felé bejelenteni. A kizárási okot a fogvatartott felek bármelyike bejelentheti.

(6) A kizárási ok fennállása esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója új közvetítőt jelöl ki, egyébként a kizárási indítványt elutasítja. A tárgyban hozott döntésig a közvetítő nem járhat el.

39. § (1) A sértett jogosult arra, hogy képviselőt hatalmazzon meg.

(2) Az eljárás alá vont fogvatartott védője, illetve a sértett képviselője a közvetítői eljárásban részt vehet és az általa képviselt érdekében felszólalhat, de a megállapodásnak az általa képviselt fél nevében történő megkötésére nem jogosult. A fegyelmi eljárásban adott meghatalmazás - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is.

(3) A sértett és az eljárás alá vont fogvatartott indítványozhatja, hogy érdekében legfeljebb egy-egy, általa megjelölt fogvatartott a közvetítői megbeszélésen jelen legyen és felszólalhasson. A közvetítő az indítványt csak abban az esetben utasíthatja el, ha a fogvatartott jelenléte a közvetítői eljárás céljával ellentétes. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

40. § (1) A közvetítői eljárást tizenöt napon belül kell lefolytatni.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója a közvetítői eljárás határidejét legfeljebb egy alkalommal nyolc nappal - a közvetítő indítványára - meghosszabbíthatja.

41. § (1) A közvetítő az eljárás keretében közvetítői megbeszélést tart. A közvetítői megbeszélésre történő felhívásban a sértett és az eljárás alá vont fogvatartottat a közvetítő röviden tájékoztatja a közvetítői eljárás lényegéről, jogkövetkezményeiről, valamint jogaikról és kötelezettségeikről.

(2) A közvetítői megbeszélést a közvetítő vezeti, aki meghatározza a közvetítői megbeszélés menetét, valamint a közvetítői megbeszélésen résztvevők felszólalásának rendjét.

(3) A közvetítői megbeszélés kezdetekor a közvetítő megkérdezi a sértett és az eljárás alá vont fogvatartottat, hogy a közvetítői eljárás lényegére, jogkövetkezményeire, valamint a jogaikra és kötelezettségeikre vonatkozó írásbeli tájékoztatást megértették-e, nemleges válasz esetén a meg nem értett részt elmagyarázza.

(4) A közvetítői megbeszélésen a közvetítő a sértett és az eljárás alá vont fogvatartottat meghallgatja. A közvetítő a sértett és az eljárás alá vont fogvatartottat egymás jelenlétében is, és egymás távollétében is meghallgathatja. A sértett és az eljárás alá vont fogvatartott az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban kifejtheti, és a rendelkezésére álló iratokat is bemutathatja.

(5) Ha a közvetítő a sértett és az eljárás alá vont fogvatartottat egymás távollétében hallgatja meg, az így kapott tájékoztatást közli a közvetítői eljárásban részt vevő másik féllel azért, hogy a tájékoztatásban foglaltakat álláspontjuk kialakításánál figyelembe vehessék.

(6) Ha a tájékoztatást adó sértett úgy nyilatkozik, hogy a tájékoztatás vagy annak valamely része nem hozható az eljárás alá vont fogvatartott tudomására, a korlátozással érintett körben az eljárás alá vont fogvatartott nem tájékoztatható. Ha a tájékoztatást adó eljárás alá vont fogvatartott úgy nyilatkozik, hogy a tájékoztatás vagy annak valamely része nem hozható a sértett tudomására, a korlátozással érintett körben a sértett nem tájékoztatható.

(7) A megbeszélésről a közvetítő feljegyzést készít, amely tartalmazza különösen

a) a részt vevő fogvatartottak nevét, nyilvántartási számát,

b) a fegyelmi eljárás ügyszámát,

c) a megbeszélés időpontját,

d) a megbeszélés menetét olyan részletességgel, hogy az eljárási szabályok, a jogok és kötelességek betartása követhető legyen,

e) annak tényét, hogy a közvetítői megbeszélésen létrejött-e megállapodás, továbbá

f) a közvetítő nevét, aláírását.

42. § (1) Megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és az eljárás alá vont fogvatartott között a fegyelemsértéssel okozott kár, sérelem, a fegyelmi cselekmény káros következményeinek jóvátételében azonos álláspont alakult ki.

(2) A közvetítői eljárásban született megállapodás nem vonatkozhat pénzbeli jóvátételre.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell a vállalt kötelezettség részletes szabályait, a teljesítés határidejét és a költségek viselését.

(4) A vállalt kötelezettség nem lehet ellentétes a jogszabályokkal, a büntetés-végrehajtás rendjét, biztonságát nem sértheti vagy veszélyeztetheti.

(5) A megállapodásban a jóvátétel teljesítése csak olyan határidő mellett vállalható, amely eredménytelenség esetén is biztosítja, hogy a fegyelmi eljárás vagy a fenyítés az általános elévülési határidőkön belül lefolytatható, illetve végrehajtható legyen.

(6) A megállapodást írásba kell foglalni, és azt mindkét félnek alá kell írnia. A sértett és az eljárás alá vont fogvatartottnak a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen kell megjelenniük.

(7) A megállapodás a közvetítői eljárás céljain túli joghatás kiváltására nem vehető igénybe, a közvetítői eljárás során tett nyilatkozatok, keletkezett iratok más eljárásban bizonyítékként nem használhatók fel.

(8) A megállapodást a közvetítő hagyja jóvá és annak tartalmáról tájékoztatja a fegyelmi jogkör gyakorlóját.

43. § (1) A jóváhagyott megállapodást a fegyelmi eljárás anyagai között kell nyilvántartani.

(2) A közvetítői eljárás tényét, a megállapodás rövid tartalmát a fogvatartotti nyilvántartásban feljegyzésként rögzíteni kell.

44. § (1) A megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítését az eljárás alá vont fogvatartott reintegrációs tisztje ellenőrzi.

(2) A közvetítői eljárás eredményesen fejeződik be, ha az eljárás alá vont fogvatartott a megállapodásban foglalt kötelezettségét teljesítette. Ha a sértett magatartása miatt hiúsul meg a teljesítés, a közvetítői eljárást eredményesen befejezettnek kell tekinteni.

(3) A közvetítői eljárás eredménytelenül, a körülmény felmerülésének időpontjában fejeződik be, ha

a) a sértett vagy az eljárás alá vont fogvatartott a hozzájárulását visszavonja,

b) a közvetítői megbeszélésen nem születik megállapodás, illetve a közvetítő azt nem hagyja jóvá, vagy

c) a megállapodásban foglalt jóvátételi kötelezettségét az eljárás alá vont fogvatartott nem teljesíti.

(4) A közvetítői eljárás eredményes vagy eredménytelen befejezésének tényét és időpontját rögzíteni kell a fogvatartotti nyilvántartásban.

(5) Eredményes közvetítői eljárás esetén az érintett cselekményre alapozott fegyelmi eljárást nem lehet elrendelni, a felfüggesztett fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, a jogerős fenyítés vagy annak még hátra lévő része végrehajtását meg kell szüntetni.

(6) Eredménytelen közvetítői eljárás esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt a fegyelmi eljárás elrendeléséről vagy a felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatásáról, illetve a felfüggesztett fenyítés végrehajtásáról vagy annak folytatásáról. A felfüggesztés időtartama nem számít bele a végrehajtás időtartamába.

45. § A közvetítői eljárás során felmerült költségeket az eljárás alá vont fogvatartott viseli, kivéve azokat, amelyek a sértett fogvatartott érdekkörében merültek fel.

10. A fegyelmi eljárásban felmerült költség viselése

46. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás alá vont fogvatartottat a fegyelmi eljárásban felmerült költség - kivéve a kirendelt védő készkiadását és díját - viselésére kötelezi, ha a fegyelmi cselekmény elkövetésében a felelősségét megállapítja.

(2) Az eljárás alá vont fogvatartottat csak azzal a cselekménnyel, vagy a tényállásnak azzal a részével kapcsolatban felmerült költség viselésére lehet kötelezni, amellyel kapcsolatosan a felelősségét megállapították. Nem lehet kötelezni annak a költségnek a viselésére, amely - nem az ő mulasztása folytán - szükségtelenül merült fel.

(3) A fegyelmi jogkör gyakorlója - a fegyelemsértés súlyára és a fegyelmi felelősség arányára figyelemmel - külön-külön kötelezi a fegyelmi eljárásban felmerült költség viselésére azon fogvatartottakat, akiknek fegyelmi felelősségét egy fegyelmi eljárásban állapította meg.

11. Záró rendelkezések

47. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

48. §[21]

Dr. Trócsányi László s. k.,

igazságügyi miniszter