15/2014. (XII. 17.) IM rendelet

a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak letétjének kezeléséről és a birtokukban lévő külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárásról

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Ez a rendelet a büntetés-végrehajtási intézetben (a továbbiakban: bv. intézet) fogvatartott

a) szabadságvesztésre ítélt,

b) elzárásra ítélt,

c) közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést töltő,

d) pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő,

e) kényszergyógykezelt,

f)[1] letartóztatott,

g)[2] előzetes kényszergyógykezelt,

h) rendbírság helyébe lépő elzárást töltő és

i) szabálysértési elzárást töltő

(a továbbiakban együtt: fogvatartott) letétjének kezelését és a fogvatartott birtokában lévő külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárást szabályozza.

(2) E rendelet alkalmazásában

1. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz,

2. konvertibilis pénznem: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvényben meghatározott fogalom,

3. külföldi fizetőeszköz: a valuta és a deviza.

4.[3] úti okmány: az úti okmányok azon köre, amelyek esetében a bv. intézet minősül az úti okmány visszatartását végrehajtó szervnek.

2. A letétbe helyezhető tárgyak köre

2. § (1) A büntetés-végrehajtási intézetben (a továbbiakban: bv. intézet) letétbe kell helyezni

a) a fogvatartottnál lévő vagy utóbb a birtokába kerülő hatósági igazolványt, hatósági bizonyítványt és egyéb okiratot,

b) a fogvatartottnál lévő vagy utóbb a birtokába kerülő pénzeszközt - ide értve a fogvatartott munkadíját, a munkaterápiás foglalkoztatás vagy a tanulmányok folytatása után járó pénzbeli térítését (a továbbiakban együtt: pénzbeli térítés) és a bv. intézetbe folyósított rendszeres pénzellátását -, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt és a külföldi fizetőeszközt,

c) a nyomdai úton előállított értékpapírt, a takarékbetétkönyvet és a b) pont alá nem vonható egyéb értéktárgyat,

d) a szabadságvesztésre ítélt ruházatát és lábbelijét,

e) azokat a tárgyakat, amelyeket a fogvatartott magánál tarthat, de azok letétbe helyezését kéri,

f)[4] különös méltánylást érdemlő esetben - így különösen, ha a fogvatartott lakhatása nem biztosított - azokat a tárgyakat, amelyeket a fogvatartott nem tarthat magánál, de letétbe helyezhetők, és azt a fogvatartott kéri.

(2) Nem helyezhető letétbe olyan tárgy,

a) amelyet a fogvatartott a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 129. § (3) bekezdés a) pontja alapján nem tarthat a bv. intézetben,

b) amelynek tárolása a Bv. 129. § (3) bekezdés b) pontja esetében a végrehajtás biztonságára veszélyt jelenthet,

c)[5] amely a tárolásra közegészségügyi okból vagy más veszélyeztető jellege miatt nem alkalmas, így különösen a gyógyszer, a romlandó élelmiszer, az üvegcsomagolású termék, valamint az elem és az elektronikai eszköz beépített, el nem távolítható akkumulátora kivételével az akkumulátor.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a letétbe helyezést meg kell tagadni és - a (4)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - ezzel egyidejűleg fel kell hívni a fogvatartottat arra, hogy harminc napon belül gondoskodjék a tárgy bv. intézeten kívüli megőrzéséről. Ha a fogvatartott ennek a megadott határidőre nem tesz eleget, az adott tárgyat - jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett - meg kell semmisíteni.

(4) Az átvett gyógyszerről jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt a gyógyszerrel együtt az egészségügyi szakdolgozónak, hivatali időn túl történt befogadás esetén a biztonsági tisztnek kell megőrzésre átadni. Ha a fogvatartott nyilatkozata szerint a gyógyszer rendszeres szedése szükséges, haladéktalanul értesíteni kell a készenléti szolgálatot teljesítő büntetés-végrehajtási orvost, ennek hiányában a területileg illetékes orvost. A továbbiakban az orvos rendelkezése szerint kell eljárni.

(5) Ha a fogvatartottnál lőfegyver, lőszer, robbanó- vagy sugárzó anyag, kábítószer vagy olyan tárgy van, amelyről szemrevételezés alapján feltételezhető, hogy bűncselekmény útján jött létre, így pl. hamis közokirat, hamis pénz vagy hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, akkor az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet kell értesíteni.

(6) A letétbe helyezhető tárgyak mennyiségét - a tárolási lehetőségek figyelembevételével - a bv. intézet parancsnoka határozza meg.

3. A letétkezelés szabályai

3. § (1) A befogadási eljárás során a bv. intézet igazolás ellenében átveszi a fogvatartottnál nem tartható tárgyakat, valamint azokat a tárgyakat, amelyeknek a letétbe helyezését fogvatartott kéri, a fogvatartott letétjébe helyezi.

(2)[6] A letéti tárgyakat letétezéskor olyan részletességgel kell leírni, hogy azok a későbbiekben azonosíthatók legyenek. A letéti tárgyak elhelyezésére szolgáló borítékot, tasakot, zsákot a fogvatartott jelenlétében kell lezárni. A zsákot plombával, a borítékot, tasakot a fogvatartott által is aláírt papírszalaggal kell lezárni, átragasztani, olyan módon, hogy ahhoz a plomba feltörése, a papírszalag megsértése nélkül senki ne férhessen hozzá.

(3) A letétkezelésért költség nem számítható fel, a letét után kamat nem fizethető.

(4) A letétbe helyezett tárgyakat még a fogvatartott beleegyezésével sem szabad hasznosítani, használni vagy zálogba adni.

(5) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a fogvatartott a letétjével szabadon rendelkezik. A fogvatartott rendelkező nyilatkozatát írásban teheti meg.

4. Az értékletét

4. § (1) A fogvatartott nyilatkozata szerint vagy a bv. intézet által értéktárgyként megjelölt tárgyakat értékletétként kell kezelni, e tárgyak vizsgálatát és értékbecslését a fogvatartott költségére a bv. intézet elvégeztetheti. Vizsgálat és értékbecslés hiányában az értéktárgy jelleget kizárólag a "feltételezett" megjelöléssel lehet feltüntetni.

(2) Értékletétbe kell helyezni az értéktárgyat, továbbá - azonosító szám feltüntetésével - a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, az értékpapírt, a takarékbetétkönyvet, a nyereményszelvényt, a törvényes fizetési eszköznek nem minősülő bankjegyet vagy érmét, a kulcsot, a mobiltelefont és annak tartozékait, valamint az egyedi azonosító számmal ellátott kisméretű műszaki cikkeket, valamint a megőrzésre átvett külföldi fizetőeszközt.

(3) A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, az értékpapír és a takarékbetétkönyv lejárati idejét a bv. intézet nem kíséri figyelemmel. Erről a fogvatartottat tájékoztatni kell, és kérelmére lehetővé kell tenni, hogy azok lejárati időpontját ellenőrizze és a szükséges intézkedés megtételére képviselőt hatalmazzon meg.

(4) A fogvatartottnál talált pénzeszközt a fogvatartottól jegyzőkönyv egyidejű felvételével értékletétbe kell helyezni. Az elvett pénzeszköz a fogvatartott tulajdona a másodletét szabályai szerint, ha pedig megszerzésével kapcsolatban bűncselekmény, illetve szabálysértés elkövetésének gyanúja merül fel, intézkedni kell a feljelentés megtételéről.

5. A letéti pénz

5. § (1) A befogadási eljárás során a fogvatartott birtokában lévő törvényes fizetőeszközt a bv. intézet letétezi, majd kezeli és nyilvántartja a fogvatartott egyéni letéti számlalapján.

(2) Letéti pénzként kell kezelni a fogvatartott javára beérkező pénzküldeményt vagy befizetést, a fogvatartott munkadíját, rendszeres pénzbeli térítését és a bv. intézetbe folyósított rendszeres pénzellátását.

(3) A fogvatartott részére postai úton érkező pénzküldemények esetében az átvett postautalványokat és azok értékét a bv. intézet erre kijelölt személyi állományi tagja a letét pénztárba bevételezi és arról bevételi pénztárbizonylatot állít ki.

(4)[7] A fogvatartott részére postai vagy banki úton beérkezett pénz csak abban az esetben könyvelhető egyéni számlalapjára, ha a küldő vagy az átutalási megbízást adó a fogvatartott kapcsolattartója, vele hivatalos minőségben kapcsolattartó vagy a fogvatartott nyilatkozata szerint pénzküldemény küldésére jogosult, illetve ha az az állam által kártérítés vagy kártalanítás címén kifizetett pénz. Egyéb esetben a pénzösszeget a feladó részére vissza kell küldeni.

(5)[8]

6. § (1)[9] A bv. intézet a befogadástól a szabadulásig végzi a fogvatartott letéti pénzét érintő könyvelési, előjegyzési, zárolási és a mobiltelefon óvadék kezelésével összefüggő feladatokat, a munkáltatásban részt vevő fogvatartottak bérkönyvelését, a pénzbeli térítés, jutalom, továbbá a kártérítések és letiltások nyilvántartását és kezelését, a levonások átutalását és a szabadulással összefüggő pénzügyi feladatokat.

(2)[10] A letéti pénzek között elkülönítetten kell kezelni a fogvatartott részére telefonálásra, személyes szükségletre fordítható pénzösszegeket, valamint az ilyen jogcímen a fogvatartott javára beérkezett pénzküldeményt vagy befizetést és az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás keretében kifizetett összeget.

7. § (1)[11] A véglegesen másik bv. intézetbe szállított fogvatartott letéti pénzét a Magyar Államkincstár útján három munkanapon belül a fogadó bv. intézet letéti számlájára kell utalni, ideértve azt az összeget is, amely az átszállítást követően a fogvatartást korábban foganatosító bv. intézethez érkezett.

(2) A fogvatartott szabadulásakor a letéti pénzének átvételét a bizonylaton aláírásával igazolja.

(3) Elhalálozott fogvatartott letéti pénzét - a tartozások levonása után - a hagyatéki eljárás befejezéséig a letéti számlán kell nyilvántartani. A letéti pénzt az átvételre való jogosultságot igazoló személyeknek lehet kiadni. Az öröklési jogosultságot igazoló okiratot a kiadási bizonylat mellékleteként meg kell őrizni.

6. Az okmányletét

8. § (1) Okmányletétként kell nyilvántartani és az értékletéttől elkülönítetten, külön borítékban kell kezelni a hatósági igazolványt, hatósági bizonyítványt és az egyéb okiratokat.

(2)[12] Az okmányletétben elhelyezett személyazonosító igazolványt a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdésében meghatározott okból lehet kiadni.

(3)[13] Annak a fogvatartottnak a magyar hatóság által kiállított úti okmányát, aki a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16. § (1) bekezdése alapján külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt áll, a bv. intézet az okmányletétek között, elkülönített nyilvántartás szerint kezeli.

7. A tárgyletét

9. § (1) Tárgyletétbe kell helyezni a fogvatartott 4. §, 5. § és 8. § körébe nem tartozó egyéb letéti tárgyait.

(2) A fogvatartott kérelmére a letéti raktárban elhelyezett tárgyai közül azokat, amelyeket magánál tarthat, ki kell adni, kivéve azt az évszaknak megfelelő ruházatot és lábbelit, amelyeknek a szabaduláskor rendelkezésre kell állniuk.

(3)[14] Az elítélt fogvatartása alatt érkezett és részére át nem adható levelek eredeti példányát tárgyletétként kell kezelni.

8. A külföldi fizetőeszköz kezelésével kapcsolatos rendelkezések

10. § Ha a bv. intézetbe történő befogadáskor a fogvatartottnál külföldi fizetőeszköz van, vagy az később kerül a birtokába, a bv. intézet köteles tájékoztatást adni a külföldi fizetőeszköz kezeléséről szóló szabályokról.

11. § (1) A fogvatartottat - ha a külföldi fizetőeszköz tekintetében a devizajogszabály és a bv. intézetben elhelyezett fogvatartottakra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy a konvertibilis pénznemű külföldi fizetőeszközének a megőrzését a bv. intézetre bízza, vagy meghatalmazza a bv. intézetet, hogy azt a nevére nyitott devizaszámlán a devizaműveletek végzésére felhatalmazott hitelintézetnél helyezze el.

(2) A bv. intézet a fogvatartott nyilatkozatának megfelelően jár el. A nyilatkozatot a fogvatartott értékszelvénye mellett kell megőrizni. A fogvatartott később a nyilatkozatát módosíthatja. A módosító nyilatkozatot az eredeti nyilatkozathoz kell csatolni.

(3) A fogvatartott birtokában lévő nem konvertibilis pénznemű, de forgalomban lévő külföldi fizetőeszközt a bv. intézet megőrzésre veszi át. A fogvatartott az (1) bekezdés keretei között írásban ettől eltérően rendelkezhet. Ebben az esetben a (2) bekezdés szerint kell eljárni.

(4) A külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos egyéb ügyek intézésével a fogvatartott képviselőt hatalmazhat meg.

12. § (1) A fogvatartott a bv. intézetet is meghatalmazhatja, hogy a megőrzésre átadott konvertibilis pénznemű külföldi fizetőeszközt, a devizaszámláján fennálló követelést, valamint - ha a forintra történő átváltás lehetséges - a nem konvertibilis pénznemű külföldi fizetőeszközt forintra átváltsa. Az átváltással járó, okmányokkal igazolt költséget a fogvatartott viseli és köteles azt a bv. intézet részére megtéríteni.

(2) A devizaszámlán elhelyezett vagy a megőrzésre átvett külföldi fizetőeszköz forintra történő átváltását a fogvatartottnak írásban kell kérelmeznie. Az átváltást követően, annak bizonylatát a fogvatartottal alá kell íratni.

(3) A devizaszámla nyitásáról és a számlával való rendelkezésről szóló, illetve a külföldi fizetőeszköz átváltásakor kapott - a pénzváltási tevékenységről szóló a 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet 20. §-a szerinti -, továbbá a bv. intézet által a megőrzésről kiállított bizonylatokat a fogvatartottnak be kell mutatni, aki ezek tudomásulvételét az aláírásával igazolja.

13. § (1) A bv. intézet megőrzésében lévő külföldi fizetőeszközt, továbbá a 12. § (3) bekezdése szerinti bizonylatokat - a fogvatartott jelenlétében - zárt borítékban kell elhelyezni. A borítékon fel kell tüntetni a külföldi fizetőeszköz pénznemét, névértékét, címletét, azok sorszámát, illetve a bizonylatok azonosítására vonatkozó adatokat. A borítékon feltüntetett adatok valódiságát és a boríték lezárásának a megtörténtét a bv. intézet képviselője és a fogvatartott együttes aláírása igazolja.

(2) A megőrzésre átvett külföldi fizetőeszközben történt változást az értékszelvényen át kell vezetni, és azt a letétezési eljárás szabályai szerint új borítékba kell helyezni, melyre az elhelyezés időpontját is fel kell vezetni. Az új borítékban a régi borítékot el kell helyezni.

(3) A megőrzésre átvett külföldi fizetőeszközből - a fogvatartott írásbeli kérelmére - az általa megjelölt személy részére a kiadást teljesíteni kell. A kiadást az értékszelvényen át kell vezetni.

14. § (1) A megőrzésre átvett külföldi fizetőeszközre egyebekben az értékletét szabályai az irányadók.

(2) A devizaszámlán fennálló követelés vagy a bv. intézet megőrzésében lévő külföldi fizetőeszköz átváltásakor kapott forintösszeget a bv. intézet letéti pénzként kezeli.

9. Levonások, költségek és egyéb tartozások

15. § (1)[15] A fogvatartott munkadíjából és a letétjéből levonásnak vagy végrehajtásnak csak az adó- és illeték jogszabályok, valamint a bírósági végrehajtásról szóló törvény, valamint Bv. tv. 134. § és 144. § (3) bekezdés előírásai szerint van helye.

(2) A fogvatartott letéti pénzéből a bv. intézet az alábbi sorrendben levonja

a) a tartásra fordított költséghez való hozzájárulás napi összegét,

b) a szabadulás idejére kötelezően tartalékolandó összeget,

c)[16] a végrehajtás alá vont követelések összegét,

d)[17] a kártérítési eljárás szerint megállapított kár összegét,

e)[18] a gyógyszer, illetve az egészségügyi ellátások költségét,

f)[19] a szükségleti cikkek vásárlására fordított összeget,

g)[20] a kimaradás, az eltávozás, a látogató bv. intézeten kívüli fogadása, valamint a rendkívüli eltávozás idejére fogvatartott részére kiutalandó összeget,

h)[21] a többletszolgáltatások díját.

(3) Szabadulás idejére a Bv. tv. 133. § (4) bekezdés szerinti megfelelő összeget kell tartalékolni, melyet a bv. intézet a fogvatartott befogadásától kezdve havonta egyenlő részletekben von le a fogvatartott letéti pénzéből. Az alapmunkadíj változása esetén a szabadulásra tartalékolt összeget ki kell egészíteni.

(4) A szabadulás idejére kötelezően tartalékolt összegből levonás vagy a fogvatartott részére kiadás nem teljesíthető.

(4a)[22] A mobiltelefon óvadék összegéből kizárólag a mobiltelefonnal összefüggésben megállapított kártérítésre kötelező határozat alapján van helye levonásnak. Ha a fogvatartott a bv. intézet által biztosított mobiltelefont sértetlenül visszaadja, a mobiltelefon óvadék összegének zárolását meg kell szüntetni.

(5) A jegyzék vagy elismervény ellenében visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel személyes használat céljából átvett felszerelési tárgyak hiánya esetén, ha a fogvatartott a felelősségét írásban elismerte és hozzájárul annak letéti számláján kezelt pénzéből történő megtérítéséhez, akkor a hiány összege - kártérítési eljárás mellőzésével - a szabaduláskor levonható.

10. A szabadulással összefüggő rendelkezések

16. § (1) A fogvatartott szabadulásával az intézeti letét megszűnik.

(2) A szabaduló fogvatartott letétjét aláírása ellenében kell kiadni.

(2a)[23] Az elítélt fogvatartása alatt érkezett és részére át nem adható levelek eredeti példányát a szabaduláskor jegyzékkel kell átadni. A jegyzéknek ki kell terjednie a levelek számára, a levélküldemény feladójára, az utólagos átadás időpontjára, ha más személy az átvevő, akkor az átvevő természetes személyazonosító adataira, valamint az átvételt az elítélt, illetve az átvevő személy a jegyzéken aláírásával igazolja.

(3)[24] Ha a szabaduló fogvatartott a letéti tárgy átvételét megtagadja, írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy felhagy-e a tárgy tulajdonjogával. Ha a fogvatartott a nyilatkozattételt megtagadja, vagy nemlegesen nyilatkozik, a bv. intézet három hónapos határidő megadásával írásban felszólítja a fogvatartottat az át nem vett tárgyainak elszállítására, egyben figyelmezteti arra, hogy ha a megadott határidőn belül a letéti tárgyak elszállításáról nem gondoskodik, - az okmányletét és a letéti pénz kivételével - a 17. § (4) bekezdése szerint azok értékesítésére vagy megsemmisítésére kerülhet sor, továbbá tájékoztatja a 17. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakról. A felszólítás átvételét a fogvatartott aláírásával igazolja.

(4)[25] Ha a fogvatartott letartóztatásban van, vagy előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, és a bíróság elé állítására kerül sor, ezt megelőzően a bv. intézet

a) tájékoztatja arról, hogy ha a letéti tárgyak átvételére nem tart igényt, a tájékoztatással egyidejűleg írásbeli nyilatkozatot tehet azok tulajdonjogának felhagyásáról,

b) felhívja arra, hogy szabadítása esetén harminc napon belül jelentkeznie kell a bv. intézetben a letéti tárgyak átvétele érdekében, valamint

c) írásban felszólítja arra, hogy legkésőbb a szabadulás napjától számított három hónapon belül gondoskodjon a letéti tárgyak elszállításról, ennek hiányában - az okmányletét és a letéti pénz kivételével - a 17. § (4) bekezdése szerint azok értékesítésére vagy végső soron megsemmisítésére kerülhet sor, továbbá tájékoztatja a 17. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakról. A felszólítás átvételét a fogvatartott aláírásával igazolja.

(5)[26] A feltételes szabadságra bocsátott és a reintegrációs őrizetbe helyezett fogvatartott részére a külföldre utazási korlátozás érvényesítése érdekében visszatartott úti okmány a szabadságvesztés végrehajtása utolsó vagy a végrehajthatósága megszűnésének a napjáig nem adható ki. A bv. intézet a büntetés kitöltése vagy a végrehajthatóság megszűnése időpontjában az érvényes úti okmánynak az érintett, az érvényességi idő lejárta esetén pedig a kiállító útlevélhatóság részére postai úton történő továbbítása iránt intézkedik.

17. §[27] (1) Ha a szabaduló fogvatartott által át nem vett letéti tárgy

a) letéti pénz, a bv. intézet - az át nem vett letéti pénz terhére - postai úton megküldi a szabaduló fogvatartott bv. intézet által nyilvántartott lakcímére,

b) okmányletét, a bv. intézet postai úton megküldi

ba) a hatósági igazolványt, hatósági bizonyítványt az azt kiállító szervnek,

bb) a magyar hatóság által kiállított úti okmányt - a 16. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - az azt kiállító útlevélhatóságnak.

(2) Ha a szabaduló fogvatartott írásbeli nyilatkozatban felhagy a letéti tárgy tulajdonjogával, a bv. intézet a letéti tárgyat értékesítheti és a szabaduló fogvatartottak segélyezésére használhatja fel, a szabaduló fogvatartottak ruházattal történő ellátására fordíthatja, vagy ha az értékesítésre alkalmatlan - jegyzőkönyv felvétele mellett - megsemmisítheti.

(3) Ha a szabaduló fogvatartott részére a letéti tárgy három hónapos határidőn belül történő elszállítására vonatkozó felszólítást nem lehetett szabályszerűen kézbesíteni, a bv. intézet

a) hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány, illetve a magyar hatóság által kiállított úti okmány esetén az (1) bekezdés szerint jár el,

b) egyéb tárgy esetén azt egy évig tovább őrzi a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint.

(4) Ha a fogvatartott a letéti tárgy átvételéről a 16. § (3) bekezdése és a 16. § (4) bekezdés c) pontja szerinti felszólítás ellenére nem gondoskodott, továbbá a (3) bekezdés b) pontja esetén, ha az egy év eltelt, a letéti tárgyat - az okirat és a letéti pénz kivételével - a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet szabályai szerint értékesíteni kell. Ha a tárgy értékesítésre alkalmatlan, vagy az értékesítés sikertelen volt, és a megőrzése aránytalan terhet jelent, a bv. intézet - jegyzőkönyv felvétele mellett - azt megsemmisítheti.

(5) A fogvatartott a megőrzési kötelezettség ideje alatt és annak megszűnését, illetve a 16. § (3) bekezdése és a 16. § (4) bekezdés c) pontja szerinti felszólítás esetén a megadott határidő leteltét követő öt éven belül a letéti tárgy kiadását, a tárgy értékesítése vagy megsemmisítése esetén annak ellenértékét követelheti.

(6) A bv. intézet az (5) bekezdés szerinti határidő bekövetkeztéig a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint jár el. Ez idő alatt a bv. intézet a fogvatartott felé elszámolási kötelezettséggel tartozik.

(7) Ha az (5) bekezdés szerinti idő eltelt,

a) a bv. intézet az okiratokat a bv. intézet székhelye szerinti jegyzőnek küldi meg,

b) a letéti pénzt és a tárgy értékesítéséből befolyt ellenértéket a bv. intézet előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell utalni.

11. Záró rendelkezések

18. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

18/A. §[28] (1) Ha az egyes büntetőjogi tárgyú igazságügyi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 12/2022. (IV. 26.) IM rendelettel megállapított 2. § (1) bekezdés f) pontja alapján a fogvatartott magánál nem tartható tárgyainak letétbe helyezését a bv. intézet parancsnoka a továbbiakban nem engedélyezi, a bv. intézet harmincnapos határidő megadásával felhívja a fogvatartottat arra, hogy gondoskodjon e tárgyak bv. intézeten kívüli megőrzéséről.

(2) Az egyes büntetőjogi tárgyú igazságügyi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 12/2022. (IV. 26.) IM rendelettel megállapított 16. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú felszólítás postai úton is kiküldhető, ha a szabadításra a módosítás hatálybalépését megelőzően került sor, és a fogvatartott a letéti tárgyak elszállításáról nem gondoskodott.

(3) Az egyes büntetőjogi tárgyú igazságügyi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 12/2022. (IV. 26.) IM rendelettel megállapított 17. § (4) bekezdése szerinti megsemmisítésre vonatkozó rendelkezés a hatálybalépés időpontjában legalább két éve őrzött tárgyletétek esetén is alkalmazható akkor, ha a fogvatartottat igazolható módon, írásban felszólították a letéti tárgyak elszállítására, és arról határidőben nem gondoskodott.

19. §[29]

Dr. Trócsányi László s. k.,

igazságügyi miniszter