2014. évi XXXII. törvény

egyes törvényeknek a sportfogadással összefüggő módosításáról

1. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása

1. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 10/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Távszerencsejáték szervezés tárgyú ajánlat tételére a (3) bekezdés rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) ajánlat tételére kizárólag az Szjtv. 37. § 31. pontja szerinti megbízható szervező jogosult,

b) az ajánlatban legalább a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, játéktípusonként irányadó koncessziós díj összegének megfelelő éves koncessziós díjat kell megjelölni játéktípusonként, és

c) a nem magyarországi székhelyű vagy nem magyarországi szerencsejáték szervezési tevékenységi engedéllyel rendelkező ajánlattevő ajánlatához csatolja a székhelye, illetve szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélye szerinti állam hatóságainak Szjtv. 37. § 31. pontja szerinti feltételek teljesítéséről szóló igazolását és annak hivatalos magyar nyelvű fordítását."

2. § A Ktv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) Az állam, illetve az önkormányzat a jogosultnak a koncessziós díjjal vagy más módon ellentételezett vagyoni értékű pozícióját (kizárólagosság), annak beleegyezése nélkül a koncessziós szerződés időtartama alatt a szerződésben meghatározott földrajzi-közigazgatási egységen belül számára hátrányos módon csak abban az esetben változtathatja meg, ha erre vonatkozóan a felek a koncessziós szerződésben megállapodtak.

(2) Az állam, illetve az önkormányzat a 10/C. §-a alapján megkötött koncessziós szerződés esetében a jogosult vagyoni értékű pozícióját annak beleegyezése nélkül a koncessziós szerződés időtartama alatt a szerződésben meghatározott földrajzi-közigazgatási egységen belül számára hátrányos módon csak akkor változtathatja meg, ha erre vonatkozóan a felek a koncessziós szerződésben megállapodtak."

2. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

3. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A számsorsjáték és - a lóversenyfogadás, a távszerencsejáték és a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével -a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult."

(2) Az Szjtv. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A koncessziós szerződésben meghatározott, a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjat évente valorizálni kell oly módon, hogy a tárgyévi koncessziós díjat a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani. A valorizációs kötelezettség nem áll fenn abban az esetben, amikor a jogszabályi minimumot meghaladó koncessziós díj a koncessziós szerződésben a jogszabályban meghatározott mindenkori minimum koncessziós díjhoz viszonyított rögzített mértékben kerül meghatározásra. Az éves koncessziós díjat a koncessziós szerződés hatályban létének első két teljes évében négy egyenlő részletben, a tárgyév január 15., április 15., július 15., és október 15. napján, a koncessziós szerződés további időszakában pedig a tárgyév február 15. napjáig egy összegben kell megfizetni. Ha a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg vagy fejeződik be, az adott évre vonatkozó koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni."

(3) Az Szjtv. 29/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29/D. § (1) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak vagy az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a koncessziós társaságnak vagy a megbízható szerencsejáték szervezőnek legalább 50 millió forintnak megfelelő értékű jegyzett tőkével kell rendelkeznie.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott koncessziós társaság - figyelemmel a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 20. § (1) bekezdésére - külföldi székhelyű gazdasági társaságként is működhet.

(3) Külföldi székhelyű gazdasági társaság esetén a (2) bekezdésben, külföldi székhelyű vagy külföldi szerencsejáték szervezési tevékenységi engedéllyel rendelkező ajánlattevő esetén a 37. § 31. pontban meghatározott összeghatárok átszámítása során a külföldi bíróság, hatóság által kiadott okiratban a jegyzett tőke mértékére, a közteher fennállására vagy végrehajtási eljárásra vonatkozó napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni."

(4) Az Szjtv. 29/F. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az állami adóhatóság az engedélyt - ha a kérelem az e törvényben, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel és sportfogadás játéktípusra szóló engedély esetén a távszerencsejáték szervező az állami adóhatóság részére igazolta, hogy a távszerencsejáték szervező az általa szervezett játékokban érintett vagyoni értékű jogokra vonatkozóan a jogosultakkal felhasználási szerződést kötött - legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adja ki."

(5) Az Szjtv. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A távszerencsejáték havi gyakorisággal teljesítendő játékadója a 37. § 2.1. pontja szerint meghatározott tiszta játékbevétel 15%-a."

(6) Az Szjtv. 36/C. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kötelezett)

"h) távszerencsejáték-szervezés esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5 százaléka, de legalább 100 ezer forint és legfeljebb 10 millió forint"

(felügyeleti díjat fizet.)

(7) Az Szjtv. 37. § 2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett téteknek a kifizetett nyereményekkel és sportfogadás esetén a jogszabályban előírt vagyoni értékű jogra vonatkozó felhasználási szerződés időarányos ellenértékével csökkentett összege, kivéve, ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik."

(8) Az Szjtv. 37. § 30. pont nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. Megbízható szerencsejáték-szervező a távszerencsejáték szervezés kivételével: az a szerencsejáték-szervező, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és"

(9) Az Szjtv. 37. §-a a következő 31. ponttal egészül ki:

"31. Megbízható szerencsejáték-szervező távszerencsejáték szervezés esetén: az a szerencsejáték-szervező, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és

a) valamennyi, az állami adóhatóság, illetve a szerencsejáték-szervező székhelye szerinti és szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó állam adóhatósága által nyilvántartott, 500 000 forintnak megfelelő összeget meghaladó közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe,

b) egyik bankszámláján sem volt 500 000 forintnak megfelelő összeget meghaladó azonnali beszedési megbízás a szerencsejáték-szervező szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó állam adóhatósága részéről, illetve működése során a szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó államban nem indult ellene 500 000 forintnak megfelelő összeget meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárás,

c) működése során, azzal összefüggésben, a szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó államban nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió forintnak megfelelő összeget meghaladó bírsággal sújtották volna,

d) a szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó államban legalább 3 éven keresztül folytatott szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet,

e) a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat a szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó államban maradéktalanul betartotta, amennyiben ilyen kötelezettség terhelte.

Ha a szerencsejáték-szervező több államban is rendelkezett vagy rendelkezik szerencsejáték szervezési tevékenységi engedéllyel, akkor az a)-e) pontok szerinti feltételeknek megfelelést ezek közül egy és ugyanazon államra vonatkozóan kell bizonyítania."

(10) Az Szjtv. 35. § (3) bekezdésében a "tárgyévre megfizetett koncessziós díj egytizenketted részének" szövegrész helyébe a "tárgyév vonatkozásában fizetendő bruttó koncessziós díjnak a tárgyhónapra arányosan jutó" szöveg lép.

3. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

4. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, a távszerencsejáték játékadóját, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint a sport - a bukmékeri rendszerű fogadások, a sportfogadás (TOTÓ) és a távszerencsejáték játékadója tekintetében a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás - támogatására kell felhasználni."

4. Záró rendelkezések

5. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. július 15. napján lép hatályba.

(2) A 3. § (5)-(7) bekezdése a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke