Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

53/2014. (XII. 10.) MNB rendelet

a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás módszertanának általános szabályairól szóló 42/2014. (XI. 7.) MNB rendelet módosításáról

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 46. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (7) bekezdésében, valamint a (9) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás módszertanának általános szabályairól szóló 42/2014. (XI. 7.) MNB rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. kedvezmény: minden olyan - szerződésmódosításon, a felek által, egymás közötti viszonyukban alkalmazott gyakorlaton, kötelező jogszabályi rendelkezésen vagy bírósági határozaton alapuló - vagyoni előny, illetve juttatás, amely abból származik, hogy a pénzügyi intézmény a fogyasztó fizetési kötelezettsége fennállása alatt tőkét, kamatot, illetve díjat engedett el, nem számított fel vagy kedvezményes árfolyamot alkalmazott, és ennek következtében a fogyasztó fizetési kötelezettsége a szerződésben eredetileg meghatározott kötelezettséghez képest csökkent, ide nem értve a szerződéskötés érdekében adott kedvezményt;"

2. § A Rendelet 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A túlfizetés fogyasztói követelésként való elszámolása során

a) a fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott, a kölcsön folyósításával vagy a hitelbírálattal összefüggésben a fogyasztó által megfizetett egyszeri díjat vagy költséget,

b) a fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott, a törlesztési periódusokban a fogyasztó által rendszeresen megfizetett díjat vagy költséget,

c) előtörlesztés esetén a fogyasztó által megfizetett előtörlesztési díjat kell figyelembe venni."

3. § A Rendelet

a) 1. §-ában az "elszámolás időpontjában" szövegrész helyébe az "elszámolási fordulónapon" szöveg,

b) 3. § 1. pontjában a "futamidő módosításnak nem minősülő" szövegrész helyébe a "nem kizárólag futamidő módosítást magában foglaló" szöveg,

c) 5. § (1) bekezdésében a "folyósításhoz kapcsolódó, az első törlesztési periódust megelőzően felszámított díjakat és költségeket" szövegrész helyébe a "4. § (4) bekezdés a) pontja szerinti díjat és költséget" szöveg lép.

4. § A Rendelet 1-3. melléklete helyébe az 1-3. melléklet lép.

5. § Hatályát veszti a Rendelet 9. § (1) bekezdése.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet az 53/2014. (XII. 10.) MNB rendelethez

"1. melléklet a 42/2014. (XI. 7.) MNB rendelethez

I. számú elszámolási módszertan

1. Az I. számú elszámolási módszertan:

2. Az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból eredő túlfizetés együttes összege az elszámolási fordulónapon, ha a fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, akkor a fogyasztói kölcsönszerződés szerint fennálló tőketartozás és a fogyasztói kölcsönszerződés 1. pont alapján átszámított fennálló tőketartozásának a különbsége. A túlfizetések összegét tovább növeli az elszámolási fordulónapon fennálló elhatárolt kamat-, költség- és díjtételeken keletkezett túlfizetés.

Képlettel:

3. Amennyiben a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnt a 2014. évi XL. törvény 5. § (4) bekezdése szerint, vagyis

ha Tt+k =

akkor a kölcsöntartozás nullára csökkenését követően a tartozatlan fizetés (a fogyasztónak visszatérí---tendő összeg) kiszámítási alapját a jogalap nélküli gazdagodás elve határozza meg. A fogyasztói köve---telésre a pénzügyi intézmény az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal, devizában meghatározott követelés esetén a fogyasztói kölcsönszerződés devizanemére vonatkozó adott naptári félév első napján érvényes 3 hónapos pénzpiaci kamattal (CHF LIBOR, EURIBOR, stb.) megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.

Képlettel:

ahol l az a periódus, amikor az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés fennálló tőketartozása nullára csökkent,

mi: az i. havi, vagy tört havi periódus hossza napokban kifejezve,

ri: az i. periódusban az adott naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve devizában meghatározott követelés esetén a fogyasztói kölcsönszerződés devizanemének megfelelő 3 hónapos pénzpiaci kamatláb (CHF LIBOR, EURIBOR stb.) adott naptári félév első napján érvényes mértéke.

4. Amennyiben a fogyasztónak az átszámított követelés alapján már nem állt volna fenn tartozása, akkor a fogyasztó által teljesített túlfizetéseket negatív tőketartozásként kell értelmezni.

5. Az elszámolási fordulónapig átszámított fogyasztói követelést az elszámolási fordulónaptól a fogyasztói követelés pénzügyi teljesítéséig az átszámított fogyasztói kölcsönszerződés elszámolási fordulónapján érvényes kamatlába alapján számított összeggel kell megnövelni. Amennyiben a fogyasztói kölcsönszerződés az elszámolási fordulónapon a 2014. évi XL. törvény 5. § (4) bekezdése szerint már megszűnt, akkor a fogyasztói követelést az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal, illetve devizában meghatározott követelés esetén a fogyasztói követelés devizanemének megfelelő 3 hónapos pénzpiaci kamattal (CHF LIBOR, EURIBOR stb.) kell megnövelni."

2. melléklet az 53/2014. (XII. 10.) MNB rendelethez

"2. melléklet a 42/2014. (XI. 7.) MNB rendelethez

II. számú elszámolási módszertan

1. A II. számú elszámolási módszertan:

2. Az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból eredő túlfizetés összege t+k-ban, ha a fogyasztói kölcsönszerződés még hatályban van:

3. Amennyiben a fogyasztói kölcsönszerződés a 2014. évi XL. törvény 5. § (4) bekezdése szerint megszűnt, vagyis

ha Tt+k =

akkor a kölcsöntartozás nullára csökkenését követően a tartozatlan fizetés (a fogyasztónak visszatérítendő összeg) kiszámítási alapját a jogalap nélküli gazdagodás elve határozza meg. A fogyasztói követelésre az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal, devizában meghatározott követelés esetén a fogyasztói kölcsönszerződés devizanemére vonatkozó, az adott naptári félév első napján érvényes 3 hónapos pénzpiaci kamattal (CHF LIBOR, EURIBOR, stb.) megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.

Képlettel:

ahol l az a periódus, ahol a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnt,

mi: az i. havi, vagy tört havi periódus hossza napokban kifejezve,

ri: az i. periódusban az adott naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve devizában meghatározott követelés esetén a fogyasztói kölcsönszerződés devizanemének megfelelő 3 hónapos pénzpiaci kamatláb (CHF LIBOR, EURIBOR stb.) adott naptári félév első napján érvényes mértéke.

4. Az elszámolási fordulónapig átszámított fogyasztói követelést az elszámolás fordulónapjától a fogyasztói követelés pénzügyi teljesítéséig az átszámított fogyasztói kölcsönszerződés elszámolási fordulónapján érvényes kamatlába alapján számított összeggel kell megnövelni. Amennyiben a fogyasztói kölcsönszerződés az elszámolási fordulónapon a 2014. évi XL. törvény 5. § (4) bekezdése szerint már megszűnt, akkor a fogyasztói követelést az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal, illetve devizában meghatározott követelés esetén a fogyasztói követelés devizanemének megfelelő 3 hónapos pénzpiaci kamattal (CHF LIBOR, EURIBOR stb.) kell megnövelni."

3. melléklet az 53/2014. (XII. 10.) MNB rendelethez

"3. melléklet a 42/2014. (XI. 7.) MNB rendelethez

III. számú elszámolási módszertan

1. A III. számú elszámolási módszertan:

2. Az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból eredő túlfizetés összege t+k-ban, ha a fogyasztói szerződés még hatályban van:

3. Amennyiben a fogyasztói kölcsönszerződés a 2014. évi XL. törvény 5. § (4) bekezdése szerint megszűnt, vagyis

ha Tt+k = 0,

akkor a kölcsöntartozás nullára csökkenését követően a tartozatlan fizetés (a fogyasztónak visszatérítendő összeg) kiszámítási alapját a jogalap nélküli gazdagodás elve határozza meg. A fogyasztói követelésre a pénzügyi intézmény az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal, devizában meghatározott követelés esetén a fogyasztói kölcsönszerződés devizanemére vonatkozó, az adott naptári félév első napján érvényes 3 hónapos pénzpiaci kamattal (CHF LIBOR, EURIBOR, stb.) megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.

Képlettel:

ahol l az a periódus, ahol a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnt,

mi: az i. havi, vagy tört havi periódus hossza napokban kifejezve,

ri: az i. periódusban az adott naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve devizában meghatározott követelés esetén a fogyasztói kölcsönszerződés devizanemének megfelelő 3 hónapos pénzpiaci kamatláb (CHF LIBOR, EURIBOR stb.) adott naptári félév első napján érvényes mértéke.

4. Az elszámolási fordulónapig átszámított fogyasztói követelést az elszámolás fordulónapjától a fogyasztói követelés pénzügyi teljesítéséig az átszámított fogyasztói kölcsönszerződés elszámolási fordulónapján érvényes kamatlába alapján számított összeggel kell megnövelni. Amennyiben a fogyasztói kölcsönszerződés az elszámolási fordulónapon a 2014. évi XL. törvény 5. § (4) bekezdése szerint már megszűnt, akkor a fogyasztói követelést az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal, illetve devizában meghatározott követelés esetén a fogyasztói követelés devizanemének megfelelő 3 hónapos pénzpiaci kamattal (CHF LIBOR, EURIBOR stb.) kell megnövelni."

Tartalomjegyzék