42/2014. (XI. 7.) MNB rendelet

a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás módszertanának általános szabályairól

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 46. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (7) bekezdésében, valamint a (9) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendeletet azon fogyasztói kölcsönszerződésre kell alkalmazni, amely az elszámolási fordulónapon megfelel a következő két feltételnek:[1]

a) a fogyasztónak nincs és a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt sem volt a fogyasztói kölcsönszerződésből származó fizetési késedelme,

b) a fogyasztó nem áll és a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt sem állt fizetéskönnyítő program vagy kedvezmény hatálya alatt.

2. § E rendeletet nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépésének napját megelőzően a fogyasztói kölcsönszerződés tárgyában a bíróság jogerős ítéletet hozott és abban a bíróság a szerződés egészének érvénytelenségét állapította meg, és azt nem nyilvánította érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre hatályossá.

3. § E rendelet alkalmazásában:

1.[2] fizetéskönnyítő program: fogyasztói kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettség átmeneti csökkentése érdekében a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött olyan - nem kizárólag futamidő módosítást magában foglaló - megállapodás, amelynek eredményeként a fogyasztót a hátralévő futamidő meghatározott időtartamára a megállapodás megkötése előtt fennálló havi törlesztési kötelezettségénél kisebb havi törlesztési kötelezettség terheli;

2. fogyasztó: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdése szerinti fogalom;

3. fogyasztói kölcsönszerződés: a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2014. évi XXXVIII. törvény) 1. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott hitel-, kölcsön és pénzügyi lízingszerződés azzal, hogy a hitel- és kölcsönszerződésre vonatkozó előírásokat a pénzügyi lízingszerződésre megfelelően kell alkalmazni;

4.[3] kedvezmény: minden olyan - szerződésmódosításon, a felek által, egymás közötti viszonyukban alkalmazott gyakorlaton, kötelező jogszabályi rendelkezésen vagy bírósági határozaton alapuló - vagyoni előny, illetve juttatás, amely abból származik, hogy a pénzügyi intézmény a fogyasztó fizetési kötelezettsége fennállása alatt tőkét, kamatot, illetve díjat engedett el, nem számított fel vagy kedvezményes árfolyamot alkalmazott, és ennek következtében a fogyasztó fizetési kötelezettsége a szerződésben eredetileg meghatározott kötelezettséghez képest csökkent, ide nem értve a szerződéskötés érdekében adott kedvezményt;

5. pénzügyi intézmény: a Hpt. 7. § (1) bekezdése szerinti, a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján elszámolásra köteles intézmény;

6. előtörlesztés: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 3. §-a szerinti fogalom;

7. tisztességes szerződéses kikötés: a fogyasztói kölcsönszerződés azon szerződési feltétele, amely a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. és 4. §-a alapján nem minősül tisztességtelennek, továbbá amelyet a bíróság jogerős döntésével a 2014. évi XXXVIII. törvény 6. alcímében foglalt szabályok szerinti polgári peres eljárás során, vagy a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: a 2014. évi XL. törvény) 15. alcímében foglalt szabályok szerinti közérdekű keresettel indított perben tisztességesnek ítél.

4. § (1) A pénzügyi intézmény a 2014. évi XL. törvényben meghatározott elszámolást (a továbbiakban: elszámolás) az 1. mellékletben foglalt módszertan alapján végzi el.

(2) A pénzügyi intézmény az elszámolást a 2. és 3. mellékletben foglalt módszertan alapján is elvégezheti.

(3) A pénzügyi intézmény az elszámolást az 1. § alapján e rendelet alkalmazási körébe tartozó minden fogyasztói kölcsönszerződés tekintetében ugyanazon módszertan alapján végzi el.

(4)[4] A túlfizetés fogyasztói követelésként való elszámolása során

a) a fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott, a kölcsön folyósításával vagy a hitelbírálattal összefüggésben a fogyasztó által megfizetett egyszeri díjat vagy költséget,

b) a fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott, a törlesztési periódusokban a fogyasztó által rendszeresen megfizetett díjat vagy költséget,

c) előtörlesztés esetén a fogyasztó által megfizetett előtörlesztési díjat kell figyelembe venni.

5. § (1)[5] Ha a pénzügyi intézmény az elszámolást az 1. mellékletben foglalt módszertan alapján végzi el, akkor a 2014. évi XXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés esetében első lépésként újraszámolja a fogyasztó kezdeti, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett tartozását - figyelembe véve a 4. § (4) bekezdés a) pontja szerinti díjat és költséget is - és az ebből adódó első havi, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett törlesztőrészletét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat követően a pénzügyi intézmény kiszámolja a megvalósult első törlesztési periódus során forintban felmerülő túlfizetés mértékét, amelyet a pénzügyi intézmény által használt árfolyam jegyzési értéknapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon a hitelnyújtás devizanemére átvált, majd ezzel csökkenti a törlesztési periódus utolsó napján fennálló, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett tartozást.

(3) A pénzügyi intézmény a számításnál a rendszeres kamat-, kamatfelár- (a továbbiakban együtt: kamat), költség- és díjtételek, valamint az árfolyamrés használatán kívül minden egyéb szerződéses kikötést az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés szerint vesz figyelembe.

(4) A pénzügyi intézmény az (1)-(3) bekezdés szerinti lépéseket ismételve határozza meg a következő törlesztési periódusok törlesztőrészleteit, a túlfizetések mértékét és a mindenkor fennálló tőketartozás nagyságát, egészen az elszámolási fordulónapig, illetve, ha a fogyasztói kölcsönszerződés az elszámolási fordulónapot megelőzően megszűnt, a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésének napjáig. Az elszámolási fordulónapon, illetve a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésekor fennálló tőketartozás és az átszámításból adódó tőketartozás közötti különbség az árfolyamrésből, valamint az egyoldalú szerződésmódosításból származó, a teljes futamidőre vonatkozó túlfizetés.

6. § (1) Ha a pénzügyi intézmény az elszámolást a 2. mellékletben foglalt módszertan alapján végzi el, akkor a fogyasztó adott havi túlfizetését egy külön technikai számlán - gyűjtőszámlán -, a hitelnyújtás devizanemében felhalmozottnak tekinti.

(2) A 2. mellékletben foglalt módszertan alkalmazása során, a gyűjtőszámlán felhalmozott túlfizetések mellett a pénzügyi intézmény az elszámolási fordulónapon, illetve a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésekor fennálló magasabb tőketartozás korrekcióját is elvégzi annak érdekében, hogy a kiszámított túlfizetések mértéke megegyezzen az 1. mellékletben foglalt módszertan alapján számított összeggel.

7. § Az 1. és 2. mellékletben foglalt módszertan alkalmazása során az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetés az elszámolási fordulónapon, illetve, ha a fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, akkor a fogyasztói kölcsönszerződés szerint fennálló tőketartozás és a fogyasztói kölcsönszerződés 6. §, illetve 9. § (1) bekezdése szerint átszámított fennálló tartozásának különbsége.

8. § Ha a pénzügyi intézmény az elszámolást a 3. mellékletben foglalt módszertan alapján végzi el, az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetést az egyes törlesztési periódusokra vonatkozóan egymást követően számítja ki.

9. § (1)[6]

(2) A pénzügyi intézmény az 1-3. mellékletben foglalt módszertan alkalmazása során az árfolyamrésre vonatkozó számítást az alábbi esetben nem végzi el:

a) az azonos devizanemben nyilvántartott vagy nyújtott és törlesztett fogyasztói kölcsönszerződés esetében,

b) ha a fogyasztói kölcsönszerződésben foglalt lehetőségével élve a fogyasztó a törlesztőrészletet a hitelnyújtás devizanemében fizette meg, az így megfizetett törlesztőrészletek vonatkozásában,

c) a forint fogyasztói kölcsönszerződés esetében,

d) a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti esetben.

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

11. § E rendelet tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés hatodik francia bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet a 42/2014. (XI. 7.) MNB rendelethez[7]

I. számú elszámolási módszertan

1. Az I. számú elszámolási módszertan:

2. Az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból eredő túlfizetés együttes összege az elszámolási fordulónapon, ha a fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, akkor a fogyasztói kölcsönszerződés szerint fennálló tőketartozás és a fogyasztói kölcsönszerződés 1. pont alapján átszámított fennálló tőketartozásának a különbsége. A túlfizetések összegét tovább növeli az elszámolási fordulónapon fennálló elhatárolt kamat-, költség- és díjtételeken keletkezett túlfizetés.

Képlettel:

3. Amennyiben a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnt a 2014. évi XL. törvény 5. § (4) bekezdése szerint, vagyis

ha Tt+k =

akkor a kölcsöntartozás nullára csökkenését követően a tartozatlan fizetés (a fogyasztónak visszatérí---tendő összeg) kiszámítási alapját a jogalap nélküli gazdagodás elve határozza meg. A fogyasztói köve---telésre a pénzügyi intézmény az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal, devizában meghatározott követelés esetén a fogyasztói kölcsönszerződés devizanemére vonatkozó adott naptári félév első napján érvényes 3 hónapos pénzpiaci kamattal (CHF LIBOR, EURIBOR, stb.) megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.

Képlettel:

ahol l az a periódus, amikor az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés fennálló tőketartozása nullára csökkent,

mi: az i. havi, vagy tört havi periódus hossza napokban kifejezve,

ri: az i. periódusban az adott naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve devizában meghatározott követelés esetén a fogyasztói kölcsönszerződés devizanemének megfelelő 3 hónapos pénzpiaci kamatláb (CHF LIBOR, EURIBOR stb.) adott naptári félév első napján érvényes mértéke.

4. Amennyiben a fogyasztónak az átszámított követelés alapján már nem állt volna fenn tartozása, akkor a fogyasztó által teljesített túlfizetéseket negatív tőketartozásként kell értelmezni.

5. Az elszámolási fordulónapig átszámított fogyasztói követelést az elszámolási fordulónaptól a fogyasztói követelés pénzügyi teljesítéséig az átszámított fogyasztói kölcsönszerződés elszámolási fordulónapján érvényes kamatlába alapján számított összeggel kell megnövelni. Amennyiben a fogyasztói kölcsönszerződés az elszámolási fordulónapon a 2014. évi XL. törvény 5. § (4) bekezdése szerint már megszűnt, akkor a fogyasztói követelést az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal, illetve devizában meghatározott követelés esetén a fogyasztói követelés devizanemének megfelelő 3 hónapos pénzpiaci kamattal (CHF LIBOR, EURIBOR stb.) kell megnövelni.

2. melléklet a 42/2014. (XI. 7.) MNB rendelethez[8]

II. számú elszámolási módszertan

1. A II. számú elszámolási módszertan:

2. Az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból eredő túlfizetés összege t+k-ban, ha a fogyasztói kölcsönszerződés még hatályban van:

3. Amennyiben a fogyasztói kölcsönszerződés a 2014. évi XL. törvény 5. § (4) bekezdése szerint megszűnt, vagyis

ha Tt+k =

akkor a kölcsöntartozás nullára csökkenését követően a tartozatlan fizetés (a fogyasztónak visszatérítendő összeg) kiszámítási alapját a jogalap nélküli gazdagodás elve határozza meg. A fogyasztói követelésre az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal, devizában meghatározott követelés esetén a fogyasztói kölcsönszerződés devizanemére vonatkozó, az adott naptári félév első napján érvényes 3 hónapos pénzpiaci kamattal (CHF LIBOR, EURIBOR, stb.) megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.

Képlettel:

ahol l az a periódus, ahol a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnt,

mi: az i. havi, vagy tört havi periódus hossza napokban kifejezve,

ri: az i. periódusban az adott naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve devizában meghatározott követelés esetén a fogyasztói kölcsönszerződés devizanemének megfelelő 3 hónapos pénzpiaci kamatláb (CHF LIBOR, EURIBOR stb.) adott naptári félév első napján érvényes mértéke.

4. Az elszámolási fordulónapig átszámított fogyasztói követelést az elszámolás fordulónapjától a fogyasztói követelés pénzügyi teljesítéséig az átszámított fogyasztói kölcsönszerződés elszámolási fordulónapján érvényes kamatlába alapján számított összeggel kell megnövelni. Amennyiben a fogyasztói kölcsönszerződés az elszámolási fordulónapon a 2014. évi XL. törvény 5. § (4) bekezdése szerint már megszűnt, akkor a fogyasztói követelést az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal, illetve devizában meghatározott követelés esetén a fogyasztói követelés devizanemének megfelelő 3 hónapos pénzpiaci kamattal (CHF LIBOR, EURIBOR stb.) kell megnövelni.

3. melléklet a 42/2014. (XI. 7.) MNB rendelethez[9]

III. számú elszámolási módszertan

1. A III. számú elszámolási módszertan:

2. Az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból eredő túlfizetés összege t+k-ban, ha a fogyasztói szerződés még hatályban van:

3. Amennyiben a fogyasztói kölcsönszerződés a 2014. évi XL. törvény 5. § (4) bekezdése szerint megszűnt, vagyis

ha Tt+k = 0,

akkor a kölcsöntartozás nullára csökkenését követően a tartozatlan fizetés (a fogyasztónak visszatérítendő összeg) kiszámítási alapját a jogalap nélküli gazdagodás elve határozza meg. A fogyasztói követelésre a pénzügyi intézmény az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal, devizában meghatározott követelés esetén a fogyasztói kölcsönszerződés devizanemére vonatkozó, az adott naptári félév első napján érvényes 3 hónapos pénzpiaci kamattal (CHF LIBOR, EURIBOR, stb.) megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.

Képlettel:

ahol l az a periódus, ahol a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnt,

mi: az i. havi, vagy tört havi periódus hossza napokban kifejezve,

ri: az i. periódusban az adott naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve devizában meghatározott követelés esetén a fogyasztói kölcsönszerződés devizanemének megfelelő 3 hónapos pénzpiaci kamatláb (CHF LIBOR, EURIBOR stb.) adott naptári félév első napján érvényes mértéke.

4. Az elszámolási fordulónapig átszámított fogyasztói követelést az elszámolás fordulónapjától a fogyasztói követelés pénzügyi teljesítéséig az átszámított fogyasztói kölcsönszerződés elszámolási fordulónapján érvényes kamatlába alapján számított összeggel kell megnövelni. Amennyiben a fogyasztói kölcsönszerződés az elszámolási fordulónapon a 2014. évi XL. törvény 5. § (4) bekezdése szerint már megszűnt, akkor a fogyasztói követelést az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal, illetve devizában meghatározott követelés esetén a fogyasztói követelés devizanemének megfelelő 3 hónapos pénzpiaci kamattal (CHF LIBOR, EURIBOR stb.) kell megnövelni.