2015. évi CLXXV. törvény

Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről[1]

Magyarország Országgyűlése,

tudatában annak a történelmi kihívásnak, amelyet az irreguláris migráció napjainkban az Európai Unióra és benne Magyarországra nézve jelent,

elismerve és méltányolva a Kormány által eddig tett erőfeszítéseket,

támogatva az ország határainak védelmét és a kerítés létesítését,

elítélve a brüsszeli Európai Bizottság elhibázott bevándorlás-politikáját,

elutasítva a kötelező betelepítési kvótát, mert a kvóta értelmetlen és veszélyes, növelné a bűnözést, szétterítené a terrort, veszélyezteti a kultúránkat,

megállapítva, hogy a nemzetközi jog alapján egyetlen szuverén állam sem kötelezhető arra, hogy átvállaljon és elbíráljon más tagállamban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmet,

figyelemmel az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésére, amely meghatározza a Magyarország által az Európai Unió intézményei útján gyakorolt hatáskörök terjedelmét,

különös tekintettel arra, hogy az Európai Unió Tanácsa a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvótákon alapuló elosztásáról szóló határozatát úgy fogadta el, hogy ennek során figyelmen kívül hagyta a szubszidiaritás elvét, és a nemzeti parlamentek számára nem biztosították véleményük kifejtésének lehetőségét,

annak kinyilvánítása érdekében, hogy az Európai Unió Tanácsának e határozata ellen az uniós jog által biztosított valamennyi jogi eszközzel, köztük a bírósági út igénybevételével is fel kell lépni,

a következő törvényt alkotja:

1. § Az Országgyűlés meggyőződése, hogy az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, a szubszidiaritás elvének érvényesülése és a nemzeti parlamentek megfelelő szerepének biztosítása érdekében az Európai Unió Tanácsa által 2015. szeptember 22-én elfogadott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2015. szeptember 24-én közzétett, a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2015/1601 tanácsi határozat (a továbbiakban: a határozat) jogellenességének megállapítása iránt fel kell lépni bírósági úton.

2. § Az Országgyűlés felszólítja a Kormányt, hogy a határozat megsemmisítése érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke alapján indítson keresetet az Európai Unió Bírósága előtt.

3. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke