244/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet
az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (1) bekezdés a)-c), valamint e)-g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (7) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendelet alkalmazásában:)
"k) elszámolási kötelezettséggel kapott külső forrás: a vagyonkezelő számára juttatott:
ka) a közvetlenül vagy közvetve költségvetésből származó forrás, ideértve különösen a tulajdonosi joggyakorló által juttatott - tőkeemelésnek vagy támogatásnak nem minősülő - forrásokat is, amelyek kifejezetten valamely állami vagyonelem (eszköz) létrehozása, felújítása vagy azzal kapcsolatos értéknövelő beruházás érdekében, előfinanszírozási céllal vagy pályázati önrész biztosítása céljából kerültek folyósításra,
kb) a jogszabályban biztosított kizárólagos jog gyakorlásából közvetlen vagy közvetett módon származó bevétel, ideértve azt az esetet is, ha e bevételt a kedvezményezett szerződéses vagy más jogcím alapján engedi át a vagyonkezelő javára,
kc) azon támogatás, amely után a támogató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményét vette igénybe;"
(2) A Rendelet 1. § (7) bekezdése a következő l)-o) ponttal egészül ki:
(A rendelet alkalmazásában:)
"l) költségvetés: az államháztartás központi alrendszerének költségvetése, a külföldi állam vagy nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetés, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetés, pénzalap;
m) kiíró: állami vagyon pályáztatás vagy árverés útján történő értékesítése esetén az MNV Zrt., a tulajdonosi joggyakorló vagy az általuk az értékesítés lefolytatásával megbízott személy, állami vagyon versenyeztetés útján történő hasznosítása esetén a tulajdonosi joggyakorló vagy a vagyonkezelő;
n) kikiáltási ár: legalább az árverés útján értékesítésre kerülő vagyontárgy vagyonértékelésen alapuló, hirdetményben közzétett becsült forgalmi értéke (a továbbiakban: becsérték) vagy - ha e rendelet ezt lehetővé teszi - annak árengedménnyel csökkentett összege;
o) árverési biztosíték: a kiíró által megállapított pénzösszeg, melyet az árverésen való részvétel feltételeként az árverezőnek a kiíró által megjelölt letéti számlára, az árverési hirdetményben meghatározott időpontig kell átutalnia, vagy a kiírási feltételek szerinti más módon a kiíró részére megfizetnie."
2. § A Rendelet 9. § (12)-(14) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (15)-(16) bekezdéssel egészül ki:
"(12) A központi költségvetési szerv vagyonkezelő köteles harminc napon belül írásban, az érintett ingatlan pontos megjelölésével, részletes indokolással ellátva jelezni a tulajdonosi joggyakorló felé, ha az általa ellátandó állami feladathoz vagy a közvetlen intézményi elhelyezéséhez kilencven napot meghaladóan nem szükséges az ingatlan vagyonkezelése. A határidő elmulasztása a szerződés szempontjából a 12. § (4) bekezdés c) pontjában említett lényeges kötelezettségszegésnek minősül. A kötelezettség nem áll fenn, ha a használat ideiglenes szünetelése az állami feladat időszakos ellátása vagy a vagyon értékesítésének előkészítése miatt következett be.
(13) A tulajdonosi joggyakorló a (12) bekezdés alapján tett bejelentéstől számított kilencven napon belül megvizsgálja a vagyonkezelő kérelmét, és - a (14) bekezdésben meghatározott esetek, valamint az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés keretében (a továbbiakban: PPP-konstrukcióban) létrehozott, felújított vagy átalakított felépítmények és az azokhoz tartozó földterületek kivételével - az érintett ingatlan tekintetében a vagyonkezelővel együtt eljár a vagyonkezelési szerződés (adott ingatlan vonatkozásában történő) megszüntetése és az ingatlan birtok-átruházása érdekében. A kilencven napos ügyintézési határidőbe nem számít bele az esetleges hiánypótlás időtartama. A tulajdonosi joggyakorló birtokba vételi késedelme esetén a vagyonkezelő az ingatlan őrzésére és állagának megóvására a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles, valamint jogosult a tulajdonosi joggyakorlótól - annak késedelembe esésétől kezdődően felmerült - igazolt, indokolt költségei megtérítését követelni.
(14) A tulajdonosi joggyakorló nem köteles a vagyonkezelő (12) bekezdés alapján tett bejelentésére a vagyonkezelési szerződését megszüntetni és az ingatlant birtok-átruházással birtokba venni, ha
a) az ingatlan költségvetési forrásból megvalósult beruházással érintett, és a vagyonkezelőt kötelező támogatási szerződésből eredően az ingatlan fenntartási kötelezettséggel terhelt,
b) az ingatlan hasznosítási jogviszonnyal terhelt, és a hasznosítási jogviszony
ba) létesítése az Nvtv. 11. § (14) bekezdésével ellentétesen történt,
bb) fenntartása ellentétes a Vtv. 27. § (2) bekezdésében foglaltakkal, vagy
bc) rendes felmondással történő megszüntetése nem lehetséges vagy aránytalan terhet jelentene a tulajdonosi jogok gyakorlójának,
c) az ingatlan tekintetében a vagyonkezelőnek közüzemi tartozása áll fenn,
d) az ingatlan vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok, feljegyzett adatok, tények valós állapotnak megfelelő rendezése szükséges, kivéve, ha az ingatlan-nyilvántartásban annak javára szóló bejegyzés szerepel, aki a jövőben az ingatlanra feladatellátásához igényt tart,
e) a vagyonkezelés időtartama alatt a vagyonkezelő tevékenysége vagy mulasztása következtében az ingatlant környezetkárosodás érte, vagy
f) a vagyonkezelő nem tett eleget jogszabályban előírt kötelezettségének.
(15) A vagyonkezelő a (12) bekezdés szerinti bejelentésében köteles felhívni a tulajdonosi joggyakorló figyelmét a (14) bekezdésben felsorolt valamely körülmény fennállására, illetve tájékoztatni a körülmény megszüntetése iránti intézkedéséről. A tulajdonosi joggyakorló a (14) bekezdésben meghatározott valamely körülmény fennállása esetén - a honvédelmi célt szolgáló ingatlanok tűzszerészeti mentesítését kivéve - köteles felhívni a vagyonkezelőt a körülmény megszüntetésére. A tulajdonosi joggyakorló az ingatlan helyzetének rendezését követően a vagyonkezelővel együttműködve kilencven napon belül intézkedik a vagyonkezelési szerződés megszüntetése és az ingatlan birtok-átruházása érdekében, azzal, hogy a megbízás nélküli ügyvitel szabályai nem alkalmazhatók.
(16) A központi költségvetési szerv a működéséhez már nem szükséges, az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz, készlet (e bekezdésben a továbbiakban együtt: ingóság) vagyonkezelői jogának megszüntetését írásban jogosult kezdeményezni a tulajdonosi joggyakorlónál. A tulajdonosi joggyakorló - a PPP-konstrukcióban megvalósult fejlesztések során, az azokhoz kapcsolódóan létrejött vagy beszerzett ingóságok kivételével - a központi költségvetési szerv kezdeményezésétől számított kilencven napon belül megvizsgálja, hogy az ingóság közfeladat ellátása céljából más központi költségvetési szerv számára szükséges-e. Ha az ingóságot közfeladat ellátása céljából más központi költségvetési szerv igényli, akkor arról a tulajdonosi joggyakorló - az átadó központi költségvetési szerv kezdeményezésétől számított kilencven napon belül - tájékoztatja az átadó és átvételt kezdeményező szerveket. Az érintett átadó és átvevő központi költségvetési szervek ezt követően az Nvtv. 11. § (9) bekezdése szerint járnak el, azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló tájékoztatásának kézhezvételétől számított kilencven napon belül kötelesek a szerződés megkötésére. Ha az átvevő központi költségvetési szerv miatt nem történik meg határidőben a szerződés megkötése, a tulajdonosi joggyakorló az átadó központi költségvetési szerv ingóság feletti vagyonkezelői jogát az átadó szerv erre irányuló bejelentésétől számított kilencven napon belül megszünteti. Ha nem központi költségvetési szerv igényli az ingóságot közfeladat ellátásához, akkor a tulajdonosi joggyakorló - az átadó központi költségvetési szerv közreműködésével, a szerv kezdeményezésétől számított kilencven napon belül - intézkedik az érintett ingóság tekintetében a vagyonkezelési szerződés megszüntetéséről."
3. § A Rendelet a következő 9/A. §-sal egészül ki:
"9/A. § (1) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal összefüggő terheket viselni, valamint - az Nvtv. 11. § (15) bekezdésére figyelemmel - a szükséges felújítási munkákat elvégezni, elvégeztetni. Ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés eltérően nem rendelkezik, a tulajdonosi joggyakorló előzetes, írásbeli engedélyét köteles kérni
a) a központi költségvetési szerv vagyonkezelő a vagyonkezelt eszközön elszámolt értékcsökkenését meghaladó, annak értékét növelő beruházáshoz, felújításhoz,
b) a központi költségvetési szervnek nem minősülő vagyonkezelő (a továbbiakban: egyéb vagyonkezelő) a vagyonkezelt eszközön elszámolt, bármely a számvitelről szóló törvény szerinti beruházáshoz, felújításhoz.
(2) A beruházás, felújítás értékét az egyéb vagyonkezelőnek bizonylatokkal - így különösen előzetes tételes költségtervvel, számlákkal - kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal a tulajdonosi joggyakorlónak be kell számolnia. A tulajdonosi joggyakorló jogosult a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat bármikor tételesen ellenőrizni. Az elszámolás során a 18. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A tulajdonosi joggyakorló az (1) bekezdés szerinti engedélyt az erre vonatkozó kérelem beérkezését követő hatvan napon belül köteles a kérelmező részére kiadni vagy a kérelmet elutasítani. A határidőbe nem számít bele a kérelmezőhöz intézett hiánypótlási felhívás kiadása (kiegészítő tájékoztatás kérése) és annak teljesítése között eltelt idő, továbbá az (5) bekezdés szerinti eljárás ideje.
(4) Ha az egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyonelemen olyan értéknövelő beruházást, felújítást kíván végrehajtani, amelynek eredményeként 25 millió forintot meghaladó - a 18. § (3b) bekezdése szerinti beszámítás útján nem rendezhető - megtérítési igénye merülhet fel, a tulajdonosi joggyakorló (1) bekezdés szerinti engedélye kizárólag a miniszter előzetes jóváhagyásával adható ki.
(5) A miniszter a (4) bekezdés szerinti jóváhagyással kapcsolatos döntését megelőzően beszerzi az egyéb vagyonkezelő által tervezett beruházás, felújítás jellegével és hasznosításának, használatának céljával érintett miniszter hozzájárulását, valamint - 500 millió forintot meghaladó megtérítési igény esetén - az államháztartásért felelős miniszter véleményét. Az érintett miniszter a hozzájárulását vagy annak indoklással ellátott megtagadását, az államháztartásért felelős miniszter írásos véleményét a megkeresés beérkezésétől számított tizenöt napon belül küldi el a miniszternek. A miniszter döntését a tulajdonosi joggyakorló kérelmének beérkezését követő harminc napon belül közli a tulajdonosi joggyakorlóval.
(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti eljárás lefolytatása szükséges abban az esetben is, ha a vagyonkezelési szerződés alapján a tulajdonosi joggyakorló előzetes, írásbeli engedélyét az egyéb vagyonkezelőnek nem kell beszereznie, azonban a vagyonkezelő adott beruházáshoz, felújításhoz kapcsolódó, becsült - a 18. § (3b) bekezdése szerinti beszámítás útján nem rendezhető - megtérítési igénye a 25 millió forintot meghaladja. Ebben az esetben a vagyonkezelő tulajdonosi joggyakorlóhoz benyújtott kérelmében kezdeményezi a miniszter előzetes jóváhagyását. A tulajdonosi joggyakorló a kérelem beérkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül - a rendelkezésére álló és a döntés meghozatalához szükséges iratokat a kérelemhez mellékelve - kezdeményezi a miniszter döntését.
(7) A (4)-(6) bekezdés szerinti eljárás mellőzhető, ha az egyéb vagyonkezelő az (1) bekezdés szerinti engedélyezési kérelmében a vagyonkezelt eszközön elszámolni tervezett, a számvitelről szóló törvény szerinti beruházáshoz, felújításhoz kapcsolódó valamennyi megtérítési igényéről írásban lemond.
(8) Ha a (4) és (5) bekezdés szerinti eljárásban hozott döntés alapján az előzetes írásbeli engedély kiadására nem kerül sor, a tulajdonosi joggyakorló abban az esetben járulhat hozzá az egyéb vagyonkezelő által tervezett beruházáshoz, felújításhoz, ha az egyéb vagyonkezelő megtérítési igényéről írásban lemond.
(9) Ha a (6) bekezdés szerinti eljárásban hozott döntésében a miniszter a beruházás, felújítás megvalósítását nem támogatja, a beruházás, felújítás megvalósítására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelt eszközön elszámolni tervezett beruházáshoz, felújításhoz kapcsolódó valamennyi megtérítési igényéről írásban lemond."
4. § A Rendelet 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az Nvtv. 11. § (9) bekezdése szerinti esetben az átruházással a tulajdonosi joggyakorlóval kötött vagyonkezelési szerződésben az új vagyonkezelő a régi vagyonkezelő helyébe lép. Az új vagyonkezelő a jogutódlásról annak hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül írásban értesíti a tulajdonosi joggyakorlót. A tulajdonosi joggyakorló az értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül elkészíti a vagyonkezelési szerződés módosítását."
5. § (1) A Rendelet 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az MNV Zrt. által a Vtv. 17. § (1) bekezdés b) pontja alapján vezetett, állami vagyonra vonatkozó nyilvántartásban elkülönítve kell nyilvántartani az MNV Zrt. saját vagyonát, a rábízott vagyont, valamint a tulajdonosi joggyakorlókra rábízott állami vagyont."
(2) A Rendelet 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdés szerinti egységes vagyonnyilvántartás érdekében a tulajdonosi joggyakorlók kötelesek adatot szolgáltatni az MNV Zrt. részére a rábízott állami vagyonról készített mérlegről, valamint a mérleg soraival megegyező, vagyonelemenkénti tételes adatokról. A nyilvántartás egységessége, pontossága és az adatellenőrzések biztosítása érdekében a tulajdonosi joggyakorlók kötelesek az MNV Zrt.-vel együttműködni."
(3) A Rendelet 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A tulajdonosi joggyakorlók a (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a rábízott vagyonuk december 31-i tárgyévi állományáról évente egyszer, a tárgyévet követő év június 30. napjáig kötelesek teljesíteni az MNV Zrt. részére."
6. § A Rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"16. § Az állami vagyon használója, haszonélvezője vagy vagyonkezelője az erre irányuló szerződéses jogviszony megszűnésekor, valamint jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott esetben köteles az állami vagyon értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) elszámolni. A szerződő felek a jogviszony megszűnéséről rendelkező megállapodásban megállapíthatják az elszámolás időpontját is, azzal, hogy azt a jogviszony megszűnésétől számított egy éven belül el kell végezni."
7. § A Rendelet 25. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az állami vagyon értékesítésére a vagyonkezelő központi költségvetési szerv javaslatot tehet.
(3) A vagyonkezelő központi költségvetési szerv és az irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetőjének írásbeli előzetes egyetértése szükséges az állami vagyon értékesítése esetén, kivéve, ha az értékesítés a vagyonkezelő javaslata alapján történik."
8. § A Rendelet 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A százezer forint egyedi bruttó forgalmi érték alatti vagyontárgy értékesítése esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek való megfelelésről az ajánlattevő személy írásban nyilatkozhat."
9. § A Rendelet 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az árverési hirdetmény közzétételének - ide nem értve az elektronikus árverési hirdetményt - legalább tizenöt nappal meg kell előznie a hirdetményben megjelölt árverési időpontot. A hirdetményt - az elektronikus árverési hirdetmények kivételével - a 32. § (2) bekezdésében megjelölt módon, valamint az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában kell közzétenni, továbbá az árverés helyszínén, ingatlan esetében - a felépítmény nélküli ingatlan kivételével - az ingatlanon is ki kell függeszteni. Valamennyi árverési hirdetmény közzététele időpontjának az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzététel napját kell tekinteni."
10. § A Rendelet a 47. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
"Elektronikus árverés
Az elektronikus aukciós rendszer működésének általános szabályai
47/A. § (1) A Vtv. hatálya alá tartozó állami vagyont - a 24. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - az MNV Zrt. elektronikus árverés keretében is értékesítheti.
(2) Az elektronikus árverés során nem alkalmazandó a 44. § (2)-(5) bekezdése, a 45. § (2) bekezdése és a 46. § (1)-(6) bekezdése.
(3) Az árverési hirdetmények elektronikus úton történő közzétételére és a vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére az MNV Zrt. által működtetett, a világhálón elérhető informatikai rendszer, az elektronikus aukciós rendszer (a továbbiakban: EAR) szolgál.
(4) A Vtv. hatálya alá tartozó állami vagyon elektronikus árverésére kizárólag az EAR igénybevételével - az MNV Zrt.-vel kötött megállapodás alapján - kerülhet sor.
(5) A Vtv. hatálya alá tartozó állami ingatlan értékesítésére - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag az EAR útján kerülhet sor.
(6) Az EAR működtetésének felügyeletét a miniszter látja el.
47/B. § (1) Az EAR-nak alkalmasnak kell lennie a Vtv. hatálya alá tartozó állami vagyon licitlépcsővel való értékesítésére, valamint az árverési biztosítékok kezelésére.
(2) Az EAR-nak nyilvános felülettel kell rendelkeznie az elektronikus árverési hirdetmények közzétételére és az árverezők részére a vételi ajánlat megtételére.
(3) Az EAR-ban végrehajtott minden műveletet - ide nem értve a hirdetmények nyilvános felületen való megtekintését és az azokban való keresését - naplózni kell, biztosítva a műveletet végrehajtó személy azonosítását.
(4) Az EAR-t a működtetőnek auditáltatnia kell annak igazolására, hogy az megfelel a jogszabályban és a működtetéssel kapcsolatos szabályzatokban meghatározott feltételeknek, továbbá a rendszer megbízhatóan, ellenőrizhetően működik.
(5) Az EAR üzemeltetése során biztosítani kell az EAR adatainak megőrzését és biztonságos kezelését, a nem nyilvános adatok védelmét, a titokvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését. Az üzemeltetési feladatot, valamint az elektronikus árverések előkészítését ellátó személyeknek az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell az EAR-ban nyilvántartott adatokat kezelniük. A feladataik ellátása során megismert adatokat kizárólag a feladat ellátásának időtartama alatt, a célhoz kötöttség elvének figyelembevételével jogosultak kezelni.
(6) Az EAR fejlesztésével és az informatikai alkalmazás üzemeltetésével megbízottak az e tevékenységük végzése során tudomásukra jutott, az informatikai alkalmazással és az értékesítésekkel kapcsolatos adatok tekintetében titoktartásra kötelesek. A titoktartási kötelezettség nem érinti az ellenőrzésre jogosított, az auditáló szervezetekkel és jogszabályban meghatározott más szervekkel szemben fennálló együttműködési és tájékoztatási, továbbá a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságával kapcsolatos kötelezettséget. A titoktartási kötelezettség az említett tevékenységgel összefüggő jogviszony megszűnését követően is fennmarad.
(7) Az EAR működtetése során biztonságcentrikus rendszerüzemeltetési feltételeket kell kialakítani és folyamatosan biztosítani, a biztonsági kockázatot jelentő üzemeltetési hibákat haladéktalanul ki kell javítani, az üzemeltetési hibából adódó károkat fel kell mérni, valamint gondoskodni kell a jogszerű állapot helyreállításáról.
(8) Az EAR üzemeltetése során az üzemeltetés vezetője (annak helyettese) és az informatikai biztonságért felelős nem lehet ugyanaz a személy, és nem lehetnek egymásnak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói.
(9) Az informatikai rendszer tervezett karbantartási idejéről, valamint az esetleges üzemzavarról az üzemeltető az EAR honlapján tájékoztatást ad. Ezekről az eseményekről elektronikus eseménynaplót vezet, amely tartalmazza az esemény leírását, időpontját, időtartamát és a megtett intézkedéseket.
47/C. § (1) Az EAR-hoz árverezőként csatlakozhat az a személy, aki vagy amelynek képviselője ügyfélkapus regisztrációval rendelkezik, azonosítható, a személyes adatok kezelésére vonatkozó hozzájárulást megadja és az árverési felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadja.
(2) Az EAR-ban nem lehet árverező, aki
a) az árverés eredménye alapján keletkező szerződéskötési vagy vételár fizetési kötelezettségét elmulasztotta, az erre okot adó körülmény megállapításának napjától számított egy évig,
b) az árverés útján megszerzett vagyontárgy átvételét, illetve az átvétel elmulasztásával kapcsolatban felmerült költséget nem térítette meg, az erre okot adó körülmény megállapításának napjától számított egy évig,
c) az MNV Zrt. részére az árverezők elektronikus nyilvántartásának vezetése vagy az elektronikus árverés során hamis adatot szolgáltatott, az erre okot adó körülmény megállapításának napjától számított két évig, vagy
d) az MNV Zrt. felé az árverezők elektronikus nyilvántartásának vezetése vagy az elektronikus árverés során hamis nyilatkozatot tett, az erre okot adó körülmény megállapításának napjától számított két évig.
47/D. § (1) Az elektronikus árverés jogszabályban nem szabályozott előírásait tartalmazó árverési felhasználási szabályzatban rendelkezni kell:
a) az árverezői regisztráció feltételeiről és módjáról,
b) az EAR árverezőként történő használatának feltételeiről és módjáról,
c) a licitnapló tartalmáról és megtekinthetőségéről,
d) az üzemzavar esetére irányadó szabályokról,
e) a felvilágosítás igénylésének és a panasz bejelentésének lehetőségéről, a panasszal kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokról.
(2) Az EAR nyilvános felületén bárki számára ingyenesen elérhető tájékoztatást kell közzétenni az árverési felhasználási szabályzatról, valamint az elektronikus árverezésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.
(3) Az árverési felhasználási szabályzatot az MNV Zrt. Igazgatósága fogadja el és a miniszter hagyja jóvá.
47/E. § (1) Az árverési biztosíték összege - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az árverési tétel kikiáltási árának legalább 5%-a, de legfeljebb 25%-a.
(2) Ingóság árverése esetén, ha az árverési tétel kikiáltási ára nem éri el az 1 millió forintot, árverési biztosíték kikötése nem kötelező.
(3) Az árverező az árverési biztosíték megfizetésének MNV Zrt. általi visszaigazolását követően jogosult a vagyontárgyra vételi ajánlatot tenni az elektronikus árverés során.
(4) Az eredményes árverés lezárását követően az árverési biztosíték a szerződést kötő árverező esetében a vételárba beszámításra, a további árverezőknek pedig az az ajánlati kötöttség lejártától számított tizenöt napon belül visszafizetésre kerül.
(5) Nem jár vissza az árverési biztosíték, ha a szerződés megkötése az árverezőnek felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
Az elektronikus aukciós rendszer részei
47/F. § Az EAR az alábbi főbb részekből épül fel:
a) az árverezők elektronikus nyilvántartása,
b) az árverési hirdetmények nyilvántartása,
c) az árverési licitnaplók nyilvántartása.
47/G. § (1) Az MNV Zrt. elektronikus nyilvántartást vezet mindazon természetes személyekről, akik a saját nevükben vagy jogi személy képviselőjeként eljárva elektronikus árverésen kívánnak részt venni (a továbbiakban: az árverezők elektronikus nyilvántartása). A nyilvántartás arra is kiterjed, hogy a természetes személy mely jogi személy képviseletében jár el.
(2) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába az a személy jegyezhető be, aki az e rendeletben előírt adatait, valamint - személyes adatok tekintetében - az azok kezelésére vonatkozó hozzájárulást megadta, elfogadta az árverési felhasználási szabályzatot, nem áll a 47/C. § (2) bekezdése szerinti kizárás hatálya alatt, továbbá - jogi személy esetén - átlátható szervezetnek minősül.
(3) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bejegyzett személy köteles a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenteni. Ha a nyilvántartásba bejegyzett személy árverésen vesz részt, akkor ezt arra vonatkozó nyilatkozatnak kell tekinteni, hogy a bejegyzéshez vagy az árverési részvételét megelőző állapothoz képest változás nem történt.
(4) Az árverező az árverésen személyesen vagy törvényes képviselője, illetve a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti meghatalmazottja útján vehet részt.
(5) Ha a nyilvántartásba vételi kérelemben megadott adatokkal kapcsolatban kétség merül fel, vagy az nem felel meg (2)-(4) bekezdésben előírt feltételeknek, az MNV Zrt. a bejegyzést megtagadja.
(6) Az MNV Zrt. kérelemre törli a regisztrált árverezőt a nyilvántartásból.
(7) Az árverezők elektronikus nyilvántartásának adatai nem nyilvánosak.
47/H. § A regisztrált árverező hozzájárulásával az alábbi adatai kezelhetők:
a) a természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, állampolgársága, adóazonosító jele,
b) a jogi személy elnevezése, székhelye, adószáma, valamint a képviselőjének neve, lakóhelye, adóazonosító jele,
c) az EAR árverezőként történő használatához szükséges azonosítója,
d) az árveréssel kapcsolatos iratok kézbesítésére szolgáló elektronikus elérhetősége,
e) az elektronikus árverésből való kizárás alapjául szolgáló magatartás és az eltiltás hatálya.
47/I. § (1) Az árverési hirdetmények nyilvántartása az EAR-on kerül közzétételre.
(2) Az elektronikus árverési hirdetményben fel kell tüntetni:
a) az árverésre kerülő vagyontárgy jellegét, jellemzőit és a rendelkezésre álló adatok szerinti leírását,
b) ingatlan esetében az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait, így különösen az ingatlan címét, helyrajzi számát, méretét, megnevezését,
c) az árverésre kerülő vagyontárgyon fennálló jogok és terhek, így különösen az elővásárlási jog tényét,
d) az árverésre kerülő vagyontárgy vagyonkezelőjének megnevezését,
e) ha a vagyontárgy jellege lehetővé teszi, az arról készült képfelvétel(eke)t,
f) ha a vagyontárgy megtekinthető, a megtekintés helyét és időpontját,
g) az árverés szabályaira vonatkozó legfontosabb információkat, így különösen
ga) a kikiáltási ár, a licitlépcső összegét,
gb) az árverési biztosíték összegét és a befizetésére szolgáló letéti számla számát,
gc) az árverés kezdetének, valamint lezárásának (a licitnapló lezárásának) időpontját,
gd) az árverezőket terhelő ajánlati kötöttségre vonatkozó tájékoztatást,
ge) az árverési biztosítékon felüli vételár befizetésére szolgáló fizetési számlaszámot.
(3) Az elektronikus árverési hirdetményben az MNV Zrt. felhívja a figyelmet arra, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyra kizárólag elektronikus úton lehetséges árverezni, továbbá tájékoztatja az árverezőket arról, hogy az MNV Zrt. jogosult az árverést érvényes vételi ajánlat esetén is eredménytelenné nyilvánítani.
(4) Az elektronikus árverési hirdetmény közzétételének legalább tíz munkanappal meg kell előznie az árverés befejezésének a hirdetményben megjelölt időpontját.
(5) Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása nyilvános, bárki számára regisztráció nélkül megtekinthető.
47/J. § (1) Az EAR nyilvános licitnaplót rögzít. A licitnapló tartalmazza a licit megnyitásának és lezárásának időpontját, valamint az összes érvényes vételi ajánlatot.
(2) A licitnapló az érkezés sorrendjében a következő adatokkal tartalmazza az érvényes vételi ajánlatokat:
a) a vételi ajánlat összege,
b) az árverező azonosítója,
c) a vételi ajánlat közzétételének időpontja.
(3) Az EAR a licitnapló lezárását követően automatikusan archiválja az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót.
Az elektronikus árverés eljárási szabályai
47/K. § (1) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bejegyzett árverező az árveréshez tartozó licitnapló megnyitásától annak lezárásáig azonosítójának, valamint a vételi ajánlat összegének megadásával elektronikus úton vételi ajánlatot tehet az értékesíteni szánt vagyontárgyra. Az elektronikus árverés licitálási szakaszának időtartama legalább folyamatos 48 óra.
(2) Az árverés során tett vételi ajánlat nem vonható vissza, az árverező ajánlati kötöttsége az elektronikus árverési hirdetményben megjelölt időpontig vagy az árverés eredménytelenné nyilvánításáig áll fenn.
(3) Az elektronikus árverésen az árverezők elektronikus nyilvántartásába bejegyzett (regisztrált), a 47/G. § (2) bekezdésében felsorolt feltételeknek megfelelő személy vehet részt.
47/L. § (1) Az árverés során tett vételi ajánlatot az EAR rögzíti, és egyidejűleg automatikusan közzéteszi az árveréshez tartozó licitnaplóban. Nem rögzíti a vételi ajánlatot a rendszer, ha az nem éri el a kikiáltási ár összegét, vagy legalább a licitlépcső összegével nem haladja meg a kikiáltási árat vagy a megelőzően közzétett vételi ajánlatot.
(2) A licitálásnál ezer forintra kerekítve kell az ajánlatokat megtenni. Az aktuális legmagasabb ajánlatnál csak magasabb összegű ajánlatot lehet tenni, a (3) bekezdésben meghatározott licitlépcső szabályai szerint.
(3) A licitálható vételárösszeget az EAR a megadott licitlépcső szerint automatikusan emeli. A licitlépcső legkisebb és legnagyobb értéke
a) 1 millió forintot el nem érő kikiáltási ár esetén legalább 1 ezer, de legfeljebb 30 ezer forint,
b) 1 millió forint és 5 millió forint közötti kikiáltási ár esetén legalább 20 ezer, de legfeljebb 50 ezer forint,
c) 5 millió forint és 20 millió forint közötti kikiáltási ár esetén legalább 50 ezer, de legfeljebb 200 ezer forint,
d) 20 millió forint és 200 millió forint közötti kikiáltási ár esetén legalább 200 ezer, de legfeljebb 500 ezer forint,
e) 200 millió forint és 1 milliárd forint közötti kikiáltási ár esetén legalább 500 ezer, de legfeljebb 2 millió forint,
f) 1 milliárd forint vagy afeletti kikiáltási ár esetén legalább 2 millió, de legfeljebb 10 millió forint.
(4) Minden önálló elektronikus árverési eljárásban a licitlépcsőt - a (3) bekezdésben meghatározott keretek között - az EAR-ban állítja be a rendszert működtető.
(5) Meghosszabbodik a licitálásra rendelkezésre álló idő az üzemzavar, illetve rendszerkarbantartás időtartamával, oly módon, hogy ha annak időtartama több mint 1 óra vagy az üzemzavar a licitálás határidejének lezárását megelőző 1 órán belül keletkezik, akkor 24 óra a meghosszabbítás időtartama.
(6) Ha az árverés lezárásának időpontja előtti öt percben érkezik érvényes vételi ajánlat, az árverés időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik, ezt az árverés lezárásának újabb időpontjaira is alkalmazni kell.
(7) Ha azonos időpontban legmagasabb összegű vételi ajánlatként azonos összegű kézi és automatikus ajánlat érkezik, a kézi ajánlat minősül nyertes ajánlatnak. Ha legmagasabb összegű vételi ajánlatként azonos időpontban több azonos összegű automatikus ajánlat érkezik, nyertes ajánlatnak az EAR-ban az automatikus licitajánlatot leghamarabb elindító árverező ajánlata minősül.
(8) Az árverés befejezésekor az EAR a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját.
(9) Az árverező a licitnapló lezárását követően eredményes árverés esetén elektronikus értesítést kap az árverés eredményéről és a szerződéskötéshez kapcsolódó egyéb releváns információkról.
47/M. § (1) Az árverésre kerülő vagyontárgy árverési vevője a lezárt licitnapló szerint a legmagasabb vételi ajánlatot tevő árverező, ha pedig képviselőként árverezett, az a személy, akinek a képviseletében ajánlatot tett. Ha a legmagasabb vételi ajánlatot tevő árverező a szerződéskötési kötelezettségét bármely okból nem teljesíti, akkor az MNV Zrt. jogosult a licitnapló szerinti második legmagasabb vételi ajánlatot tevő árverezővel - illetve a második legmagasabb ajánlatot tevő árverezővel való szerződéskötés meghiúsulása esetén a harmadik legmagasabb vételi ajánlatot tevő árverezővel - megkötni az adásvételi szerződést.
(2) Az MNV Zrt. az árverés befejezését követően felhívja az árverési vevőt, hogy a szerződéskötés érdekében a megadott időpontban és helyszínen jelenjen meg, valamint a vételárnak az árverési biztosítékon felüli részét az MNV Zrt.-nek az árverési hirdetményben foglaltak szerint teljesítse.
(3) Az árverés eredménytelen, ha
a) nem érkezett érvényes vételi ajánlat,
b) nem került sor határidőben a szerződés megkötésére, vagy
c) az árverést az MNV Zrt. az a) és b) pont szerintitől eltérő egyéb okból eredménytelennek nyilvánította.
(4) Eredménytelen árverést követően a 47/N. §-ban és 47/O. §-ban meghatározottak szerinti megismételt árverést kell tartani. Ha az árverést az MNV Zrt. azért nyilvánította eredménytelennek, mert a vagyonelem központi költségvetési szerv feladatellátásához vagy elhelyezéséhez vált szükségessé, megismételt árverést nem kell tartani.
(5) A (4) bekezdés szerinti megismételt elektronikus árverések során - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - az első árverésre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(6) A szerződéskötést vagy a vételárfizetést elmulasztó árverező a megismételt árverésekben nem vehet részt.
Az elektronikus árverésre kerülő vagyontárgyak kikiáltási árai
47/N. § (1) Ha az árverésre kerülő ingatlan árverési tétel kikiáltási ára nem éri el az ötszázmillió forintot,
a) az első és második árverés során a kikiáltási ár legalább az árverési tétel becsértéke,
b) a harmadik árverés során a kikiáltási ár az első és második árverés során alkalmazott kikiáltási ár 90%-a,
c) a negyedik árverés során a kikiáltási ár az első és második árverés során alkalmazott kikiáltási ár 80%-a. (2) Ha az árverésre kerülő ingatlan árverési tétel kikiáltási ára eléri vagy meghaladja az ötszázmillió forintot,
a) az első és második árverés során a kikiáltási ár legalább az árverési tétel becsértéke,
b) a harmadik árverés során a kikiáltási ár - a miniszter előzetes egyetértésével - az első és második árverés során alkalmazott kikiáltási ár 80-100%-a közötti összegben kerül megállapításra.
47/O. § (1) Ingóság elektronikus árverése esetén - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a) az első és második árverés során a kikiáltási ár legalább az árverési tétel becsértéke,
b) a harmadik árverés során a kikiáltási ár az első és második árverés során alkalmazott kikiáltási ár 80%-a.
(2) Értékpapír, üzletrész, gépjármű, nemesfém és műalkotás elektronikus árverése esetén a kikiáltási ár legalább az árverési tétel becsértéke."
11. § A Rendelet 54. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 244/2015. (IX. 8.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Rendelet3.) megállapított 1. § (7) bekezdés k) pontjában és 9/A. §-ában foglaltakat a Rendelet3. hatálybalépését követően benyújtott előzetes írásbeli engedély kiadása iránti kérelmek elbírálása, valamint az azok alapján történő elszámolások során kell először alkalmazni."
12. § A Rendelet 47/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az MNV Zrt. elektronikus nyilvántartást vezet mindazon természetes személyekről, akik a saját nevükben vagy más személy képviselőjeként eljárva elektronikus árverésen kívánnak részt venni (a továbbiakban: az árverezők elektronikus nyilvántartása). A nyilvántartás arra is kiterjed, hogy a természetes személy mely személy képviseletében jár el."
13. § A Rendelet
a) 2/B. § (1) bekezdésében az "állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternél" szövegrész helyébe az "állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternél (a továbbiakban: miniszter)" szöveg,
b) 2/C. § (1) és (4) bekezdésében az "az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a miniszter" szöveg,
c) 2/C. § (8) bekezdésében az "az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek" szövegrész helyébe az "a miniszternek" szöveg,
d) 8. § (7) bekezdésében a "9. § (6) bekezdésében" szövegrész helyébe a "9/A. § (1) bekezdésében" szöveg,
e) 10. § (1) bekezdésében és 20. § (2) bekezdésében a "központi költségvetést" szövegrészek helyébe a "költségvetést" szöveg,
f) 12. § (9) bekezdésében az "az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe az "a minisztert" szöveg,
g) 14. § (10) bekezdésében a "Magyar Államkincstár, Földmérési és Távérzékelési Intézet, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet" szövegrész helyébe a "Magyar Államkincstár, a Földmérési és Távérzékelési Intézet, a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet" szöveg,
h) 24. § (1) bekezdésében a "Vtv. 34. §-a szerinti eljárással lehet értékesíteni" szövegrész helyébe a "Vtv. 34. §-a szerinti eljárással lehet értékesíteni, ideértve az elektronikus árverést is" szöveg,
i) 28. § (2) bekezdésében az "A pályáztatást" szövegrész helyébe az "Az állami vagyon értékesítésére irányuló pályáztatást a kiírónak" szöveg,
j) 45. § (3) bekezdésében a "tulajdonosi joggyakorló vagy az általa az értékesítéssel megbízott személy" szövegrész helyébe a "kiíró" szöveg,
k) 46. § (4) bekezdésében a "vagyontárgy becsértékét (kikiáltási árát)" szövegrész helyébe a "vagyontárgy kikiáltási árát" szöveg
lép.
14. § Hatályát veszti a Rendelet 1. § (7) bekezdés c) pontja, 8. § (2) bekezdése, 9. § (6)-(7) bekezdése, 11. § (6) bekezdése, 25. § (4) bekezdése, 28. § (1) bekezdése és 44. § (4) bekezdése.
15. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 12. § 2015. október 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök